Már vitattam Jézus tanításainak elferdítését Pál apostol megváltás elmélete bírálatába alatt. A hosszú viták során azt láttam, hogy amennyiben Pál apostolt nem sikerül Jézus elé helyezni, akkor ezt megteszik Mózes és a próféták felhasználásával, az eredmény megint csak az Isten Országáról szóló tanítás eltorzítása lesz. Ezért készítettem el Jézus vagy Mózes című tanulmányomat, amely most a közöttük húzódó szakadékot igyekszik megvilágítani, ls ezzel párhuzamosan különbséget próbáok tenni Mózes Úristene és Jézus mennyei Atyja között.
http://jezusvagymozes.andreanum.hu/
"kezembe kerültek Swedenborg írásai, és felismertem, hogy ő valóban az Úr küldötte"
És ugyan miből ismerted fel? Swedenborg írásai rosszabbul magyarázzák az igét, mint piciny gyülekezetek egyszerű lelkipásztorai.
"én is volt, hogy szabadjára eresztettem a gondolataimat, amik aztán félrevittek"
Senki nem mondta, hogy hibás gondolataidat ereszd szabadjára. Hallgatnál helyette a tényekre, és a tapasztalatodra, bölcs maradtál volna.
"Swedenborgnak azt mondták a mennyben, hogy Ádám azt a hívő embert jelenti, aki a maga eszén jár, és nem a kijelentés szerint"
Hazudtak Swedenborgnak, rossz helyen járt. Ádámot félrevezette az Édenkertben magát Úristennek nevező lény, és jól lehet tudta, hogy ha Ádám eszik a jó és rossz tudásának fájáról, akkor nem öli meg, hanem csupán csak kiűzi a kertből, mégis halállal fenyegette meg.
"A kígyó, és Éva is, és a jó, és gonosz tudásának a fája is az ember sajátját jelenti"
Nem jelenti.
"akik hajlandók magukat megalázva, az Isten tanítására figyelni, a maguk agymenése helyett"
A magad hasmenése helyett van rosszabb, Swedenborg hasmenése. Biztos kehetsz benne, hogy azért magyarázod annyira félre a Bibliát, mivel az ő hasmenésére hallgatsz. Inkább a magad hasmenésére figyelnél, még az Isten tanítása is megtalálna.
"Ádám bűnét tehát csak a hívő ember követheti el, és ez lelki halálhoz vezet, minden időben"
Csakhogy nincs lelki halál. Ami meghalhat az emberben, az a teste. Ezért az ószövetség a halál esetére csupán szétválasztja a lelket a testtől, és visszatéríti az Istenhez, aki azt adta.
Ez a fajta bosszú abból áll, hogy mivel ő a "világ világossága", felkapcsolja ellenségeiben a villanyt, és kiűzi a sötétséget, ami az ő valós ellensége!"
A szombat napon fát szedegető férfit megölette, nem pedig a villanyt kapcsolta fel benne.
,,Az általad idézett Ige betűszerinti, azaz testi értelmezése, valóban elrettentő lehet számodra:"
Kedves Amet!
Dehogy elrettentő a bibliai sorok betű szerinti értelmezése. Tudom, hogy Isten nem vérszomjas, bosszúálló gyilkos, ahogyan a Bibliában bemutatják őt. Egyébként nyugodtan értelmezheted betű szerint azt, ahogyan írnak róla, hiszen a zsidók honfoglalása közben népek mészárlására adott parancs sem lelki volt, hanem bizony testi. Kisdedek, asszonyok és férfiak testét kellett bizony lemészárolniuk a zsidóknak ahhoz, hogy megszerezzék a földet. A mózesi törvényben is olvashatod, hogy megöleti azt az embert, aki nem engedelmes.
,,"a betű öl, a lélek megelevenít.".."
Ez nem igaz. A betű nem öl, ugyanis az csak betű (némi tinta a papíron). Az ember öl.
,,
- Az Isten bosszúja:
Ez a fajta bosszú abból áll, hogy mivel ő a "világ világossága", felkapcsolja ellenségeiben a villanyt, és kiűzi a sötétséget, ami az ő valós ellensége!"
Nem, kedves Amet! Jahve ellensége az az ember, az a nép, aki nem tartja be utasításait, parancsait. Ez kiderül az ószövetségi iratok több részéből is. Az, hogy te másképpen értelmezed, nem változtat ezen a tényen.
,,- Az Isten ellensége minden gonosz és hamis indulat, mely az isteni jó és isteni igaz ellen emeltetik az emberben."
Jahve embereket tartott ellenségeinek, és őket ölte, ölette meg....pl. az egyiptomiak elsőszülöttjeit, az egyiptomból menekülő zsidók egyiptomi üldözőit, a kánaáni népeket....és még sorolhatnám. Tehát emberekről és nem indulatokat tartott ellenségeinek. Embereket, és nem indulatokat ölt meg. Ő az emberölő, akiről Jézus beszélt:
,,Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja."
,, ahol azok vannak, akik Isten lelki képére és hasonlatosságára alakíttattak."
Arra az istenre hasonlítanak, amelyik népek lemészárlására adott parancsot? Én az ilyenre nem szeretnék hasonlítani.
Isten előtt kétféle ember létezik: testi és lelki:
" Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek."(1Kor 3,1)
Másképpen érti az Igét a testi ember, és másféleképpen a lelki ember.
A Szentírás lelki embereknek íródott.
Az istentelen, azaz testi vagy érzéki gondolkozás nem látja, hogy miről ír valójában.
Lásd:
"a betű öl, a lélek megelevenít."...
..."Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg."(1Kor 2,14)
Lelkivé az ember úgy válhat, ha Istenre tekintve, valóságosan elhagyja a bűneit. Ezzel a gondolkozása is megváltozik.
Az általad idézett Ige betűszerinti, azaz testi értelmezése, valóban elrettentő lehet számodra:
41. Ha megélesítem fényes kardomat és ítélethez fog kezem: bosszút állok ellenségeimen és megfizetek gyűlölőimnek. 42. Megrészegítem nyilaimat vérrel, és kardom jól lakik hússal: a legyilkoltak és foglyok vérével, az ellenség vezéreinek fejéből!
Az én olvasatomban ez az Ige így értendő. Vegyük sorba a részleteit:
- Az Isten kardja:
Isten Igéjét jelképezi, ami kétélű, azaz rám éppen olyan megítélő, és bűnt kivéreztető hatású, mint az, akinek mondom:
"És én ő velök ily szövetséget szerzek, szól az Úr: lelkem, a mely rajtad nyugoszik, és beszédeim/Igém, a melyeket szádba adtam, el nem távoznak szádból, és magodnak szájából, és magod magvának szájából, így szól az Úr, mostantól mind örökké!"(Ézs 59,21)...
..."Hasonlóvá tevé számat/ami igét, vagyis az Isten beszédeit szólja az éles kardhoz, keze árnyékában rejtett el engem, és fényes nyíllá tett engemet, és tegzébe zárt be engem."(Ézs 49,2)
- Az Isten bosszúja:
Ez a fajta bosszú abból áll, hogy mivel ő a "világ világossága", felkapcsolja ellenségeiben a villanyt, és kiűzi a sötétséget, ami az ő valós ellensége! Ez megrészegít engem is örömmel, vagyis az Ő már megvilágosított, vagy más szóval megfényesített nyilát, amikor láthatom, hogy valakit a tőlem hallott Isteni Igazság meggyőz, azaz legyilkolja annak hamisságait. Ilyen formán laknak jól a szellemi kardot forgatók hússal, vagyis a Krisztus "lelki testületébe" újonnan beépülő, addig "hús szerint" gondolkodókkal.
- Az Isten ellensége minden gonosz és hamis indulat, mely az isteni jó és isteni igaz ellen emeltetik az emberben. Mert van pokoli jó is, ami tulajdonképpen gonoszság, és van pokoli igazság is, ami tulajdonképpen hamisság.
- Az Isten kezének árnyéka, vagy nyilainak tegze:
Ez az Igazságot jelképezi, amiben valóságos örök biztonság van számunkra:
"Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak."(Ézs 41,10)
- A legyilkoltak és foglyok vére:
"A vérben van az embernek az élete." Ha az kifolyik vége az életnek. Itt a bűn által "lelki halálban" tartottak, vagy másnéven a bűn foglyainak életvitelét jelképezi a vér. Amely bűnös életvitelt felszámol a bevett Ige, vagyis az Isten kardja.
- Az Isten ellenségei vezéreinek fejei:
Itt arról a "hét fenevadfejről van szó", amiknek az újjászületésünk során el kell veszniük, hogy végül csak a Krisztus legyen a fejünk egyedül.
Ez az újjászületésünk hét lépcsője, ami a hét teremtési nappal is illusztrálva van, aminek a végén megpihenhet Isten a rajtunk végzett munkáján. Amikor már beléphetünk az örök szombatba, vagyis a mennybe, ahol azok vannak, akik Isten lelki képére és hasonlatosságára alakíttattak.
41. Ha megélesítem fényes kardomat és ítélethez fog kezem: bosszút állok ellenségeimen és megfizetek gyűlölőimnek. 42. Megrészegítem nyilaimat vérrel, és kardom jól lakik hússal: a legyilkoltak és foglyok vérével, az ellenség vezéreinek fejéből!
25. És én is adtam nékik nem jó parancsolatokat, s törvényeket, a melyek által ne éljenek.26. S megfertéztetém őket ajándékaikkal, mikor tűzön vittek át minden elsőszülöttet, hogy elpusztítsam őket, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.
Ugyanis Isten semmit sem teremtett véletlenszerűen, hanem minden látható dolognak van egy szellemi megfelelése.
Így az állatok a különböző emberek megfelelései aszerint, ahogy az Isten látja őket.
Tudat alatt még az ember is használja ezeket: Szamár, birka, kígyó, tetű, szarka, görény...stb.
Még a testben megjelent Istennek is van állatneve: "Isten báránya."
Úgy, hogy ebben a nagy állatkertben talán elférünk valahogy egymás mellett, még ha nem is azt az ételt eszed amit én. Lehet, hogy az oroszlán agymosottnak tartja a zebrát, mert az füvet eszik. De ez azért van, mert a fehér és a fekete csíkok teljesen összezavarják az oroszlán látását, hátha még bemozdul a zebra! Azt sem tudja, szegény oroszlán, hogy most fehér, vagy fekete állatot lát?
Mert amit a pokolban jónak, tartanak, azt a mennyben gonosznak látják. Vagyis ami az egyik oldalon fehér, az a másik oldalon fekete.
Mint ahogy az istentelen ember is a maga szemszögéből látja a dolgokat fehérnek vagy feketének, és nem az Isten szemszögéből. Ezért az ember szellemi látása meghatározza a fajtáját, azaz a szellemi képét. Erről többet e linkben.
Természetesen elfogadom azt amilyen vagy, de nekem az etalon Jézus Krisztus, a testben megjelent Isten.
Kb. 30-ével ezelőtt azért küldtek el a munkahelyemről, mert ebédszünetben a Bibliát olvasva, odajött hozzám a főnök, és megkérdezte, hogy az édenkertet, meg a teremtést úgy gondolom-e, ahogyan olvasom, és én azt mondtam, hogy úgy! (Ő ateista volt.)
Aztán ott a többi kolléga előtt lemarházott, és attól fogva semmi sem volt jó, amit csináltam, mig azt nem mondta, hogy három hónapon belül keressek más munkahelyet.
Abban az időben szószerint értettem az Igét, és az Urat ugyan úgy szerettem, és kerestem mint most.
Aztán jött egy olyan időszakom, amikor a magam gondolatai szerint, raktam össze az Ige betűjére mutatva egy elméletet, Isten tervéről, és még sajnos mondtam is az ismerőseimnek.
Akkor józanodtam ki ebből, amikor a kezembe kerültek Swedenborg írásai, és felismertem, hogy ő valóban az Úr küldötte, és azért küldetett, hogy elmondja, hogy mi a menny tana. Kicsoda az Isten, aszerint, ahogy a mennyben látják, stb.
Úgy, hogy megértelek, mert én is volt, hogy szabadjára eresztettem a gondolataimat, amik aztán félrevittek.
Swedenborgnak azt mondták a mennyben, hogy Ádám azt a hívő embert jelenti, aki a maga eszén jár, és nem a kijelentés szerint.
A kígyó, és Éva is, és a jó, és gonosz tudásának a fája is az ember sajátját jelenti, amelyről, ha valaki eszik, meghal. Ezért van úgy leírva, hogy Éva, aki félérevezette Ádámot, az Ádámból való volt (lásd ádám bordáját), és Ádám saját gondolatait jelentette, amelyek eltávoztak akkorra már az Istentől. Amilkor ezt Isten látta, ez úgy van lifejezve, hogy látta, hogy az ember egyedül van. Tudta, hogy ez nem jó neki, ezért megengedte, hogy a saját gondolataiba/Évába merüljön.
Nem vonta ki a forgalomból végleg, csak a maga kertjéből penderítette ki, és penderíti ki ma is azok közül, akik hajlandók magukat megalázva, az Isten tanítására figyelni, a maguk agymenése helyett:
"Az én szőlőmre, mely én reám néz, nékem gondom lesz"(Énekek 8,12)
Ádám bűnét tehát csak a hívő ember követheti el, és ez lelki halálhoz vezet, minden időben. Ezért van jelenidőben írva, hogy:
"Mert a miképen Ádámban/az Igére alapozott saját saját emberi elgondolásokba mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban/az Ige isten szerinti értelmezésében, ami a kijelentés is mindnyájan megeleveníttetnek."(1Kor 15,22)
Ilyen halálos emberi kitaláción nyugszik a szentháromság tan, és a te egyéni töbféle isten (Úr isten, Teremtő Isten) elméleted is.
Ezeket mind alá lehet támasztani az Igével, csak éppen az az Ige vonatkozik rá, hogy a betű öl.
„A teremtéstörténet egymás után kétszer van leírva”
Tévedsz. A teremtéstörténet egyszer van leírva az első fejezetben. A második fejezet NEM a világ teremtésével, hanem az Édenkert-projekt történetével foglalkozik. A második fejezet első sorai le is zárják a teremtés leírását ezekkel a szavakkal: „elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege” ” „megszűnt minden munkájától” „ez az ég és föld eredete”, stb.
Az határozottan téves értelmezés az Édenkertnél, hogy ott az ember teremtése van leírva, mivel ott csupán egy emberpár létrehozásáról van szó, akik megszerzik a jó és a rossz tudását, majd ki lesznek űzve a többi teremtett ember közé, akikkel Káin fog először találkozni a Biblia szerint.
„Tudható ma már a kijelentésből, hogy a teremtéstörténet, nem az első ember fizikális teremtésének a leírása, hanem az újjá születés bemutatása szimbólumok segítségével”
Ebben is tévedsz. A leírás nem szimbolikusság szándékával, hanem az események vélt tárgyilagosságával igyekszik az Édenkert történetet megfogalmazni. Az újjászületéshez pedig SEMMI köze. Az ember alapvető megformálásáról van szó, amely nem egy korábban létező ember újjászületését, sőt nem is az ember teremtését jelenti, hanem csupán az Édenkertbe helyezett férfi és nő megalkotását közli tárgyilagosan, még csak nem is azzal a szándékkal, hogy Isten hasonlatosságára és képére igyekezne formálni. A szándék ott van leírva: az Édenkert művelésére és őrzésére szánta, nem pedig a föld és állatai feletti uralomra, ahogyan az ember teremtésénél az első fejezetben erről szó van.
„szól, arról, hogy miképpen formál Isten a testi emberből lelki embert, az Ő lelki értelembe vett képére, és hasonlatosságára”
Tehát nem arról szól. Nem a lelki emberről beszél, hanem lelkes emberről, olyan élőlényről, amit szervetlen anyagból, porból farag az Édenkert ültetője. Aki ráadásul nem is az, mint az első fejezet teremtője. Az első fejezet Teremtője hozza létre azokat a növényeket például, amelyeket a második fejezet Úristene elültet az Édenkertben. Az Úristen nem teremt növényt, csupán elültet néhányat azokból, amelyeket az első fejezetben teremtett a Teremtő Isten. Nem teremti az embert, hanem formálja, mégpedig úgy, hogy csak úgy tudja élővé tenni, ha speciális módszerével lélekkel tölti meg. Női párját sem teremti, hanem oldalbordából alakítja át, ami alapvetően különbözik az első fejezetbeli leírástól, ahol a nemeket egyszerre hozza létre és nem egyiket a másikból. Éppen azért különbözik a létrehozott alakok sorrendjében, mert az Édenkert története NEM a Teremtés történetének a leírása. Így érthető, hogy miért formálódik először a férfi, aztán a kerti növények, aztán a segítő állatok (másképpen szólva háziállatok), és csak utoljára hozza létre a nőt az Úristen az oldalbordából, hogy kudarcot vallottak Ádám segítségére alkotott háziállatok. Az Úristennel szemben a Teremtő Isten az első fejezetben nem vallott kudarcot az állataival, látta, hogy amikor azokat létrehozta, íme igen jókra sikerültek, távolról sem volt olyan célja, hogy az embernek illő segítőtársakat alkosson velük, nem is volt ember, akihez illeszthette volna.
„A megtért, de lelki értelemben még vak, azaz újjászületetlen ember állapota van leírva az első nappal:1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.”
Okfejtésed önkényes, a belemagyarázás mintaesete, vagyis köze nincs az íráshoz. Az első fejezet első sorai nem a vak ember teremtéséről szólnak, hanem a később teremtendő, és egyáltalán nem vaknak teremtett ember környezetéről.
„Hogy az Isten lelke lebegett felette, azaz meg-meg vezette már kezdettől, a megtérésétől, a második teremtési leírásban így szerepel: "és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét."
Magyarázatodnak szintén köze nincs a Bibliához. A Lélek lebegésével az első fejezet azt szerette volna közölni, hogy Isten már előbb létezett a teremtett dolgoknál, míg a második fejezetből rosszul ide citált rész nem az Isten létéről, hanem a férfiember szervetlen porból való életre keltéséről beszél.
„Az életnek lehellete az Isten lelke, vagyis a szentlélek”
Ez a magyarázatod sem állja meg a helyét, mivel ha Ádám a Szent Lelket kapta volna, akkor Ádám hasonlatosságához hűen mindenki bűnbe tud esni, aki Szent Lelket kap, mivel Ádám bűnbe esett, az általad kigondolt elmélet támadja Pál apostol tanítását, aki szerint a megelevenítő szellemet csak a bűntől megszabadultak vehetnek, ha együtt halnak meg és együtt támadnak fel Krisztussal. Ádám Pál szerint nem vehetett Szent Lelket.
Márk. 14,38 Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erőtelen.
Róm. 5,6 Mert Krisztus, mikor még erőtelenek valánk, a maga idejében meghalt a gonoszokért.
Róm. 6,6 Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek:
Róm. 8,3 Mert a mi a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a test miatt, az Isten az ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben.
"Az Ige sok esetben csak lélekről ír, nem tesz különbséget az ember lelke, és Isten lelke között, csak néha."
A probléma nem az, hogy hol beszélünk Isten lelkéről vagy az ember lelkéről, hanem az, hogy Pál apostol hamisan helyezi szembe a lelket a testtel, akár Isten lelkéről, akár ember lelkéről lenne szó. A test ugyanis nem ellensége semminek. A lélek szerinti élettel szembe különösképpen a hit szerinti élet tud menni, mivel minden lelki döntéssel szembe tud helyezni egy bibliai hitből alkotott magyarázatot. De nem csak a hit által lehet szembe menni a lélekkel, de lehet törvények által, szabályok által, elvek, eszmék, erkölcsi kötöttségek által, minden által lehet, az ellenállás ugyanis az ember döntésétől függ és nem a testétől vagy kívánságaitól. Az ember döntései pedig függhetnek a hitétől, eszméitől, értékrendszerétől, tudatától, felfogásától, lelki zavaraitól, félelmeitől, ábrándjaitól, mindentől, amit ugyanúgy szembe lehet fordítani a lélek szerinti élettel, mint a kívánságokat.
Sokkal helyesebb fogalmazása lett volna Pálnak ha a következőket írta volna:
"16. Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a törvény előírásait véghez ne vigyétek.
17. Mert a törvény a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a törvény ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.
18. Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt."
Mert a test nem ellenkezik a lélekkel, hanem Pál apostol támadt ellene a testnek, és így Isten alkotásának megtámadásával az Istennel fordult szembe.
"19. A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás..." stb
Ezek a Pál apostoltól származó rágalmak figyelmen kívül hagyják azt a szimpla tényt, hogy a házasságkötés, a szeplőtlen ágyasház, a tisztaság, és a mértékletesség ugyanúgy testnek cselekedetei, mint az általa kárhozatosnak kikiáltott cselekedetek, például a sokkal fontosabb tudatos mérlegelést, mint a cselekedeteket meghatározó alapvető ok elfelejtette. Pál apostol felsorolása önkényes, és rágalmazó, kihagyja a test cselekedetiből a leglényegesebb tevékenységét, a munkát azért, hogy a testet mint főbűnös feketetíthesse be. A munka az egyik legfontosabb cselekedete a testnek, a test kívánságainak és szükségleteinek kielégítésének erényes és normális módja, Pál apostol tévtanítása erről elfelejtkezik megemlékezni.
"A szent azt jelenti, hogy valaki jó, és igaz, vagyis szellemi értelemben élő, azaz van"
Ez egy megmagyarázatlan fogalmakkal magyarázott megmagyarázatlan fogalom, vagyis tökéletesen semmi értelme. Ugyanis mi az hogy jó valaki? Mikor lesz igaz valaki? Mi az hogy szellemi értelem? Attól hogy VAN valami, már szent??? A szellemi értelemben élés avgy nem élés miben különbözik a nem szellemi értelemben éléstől és nem éléstől?
"A szentség egyedül Isten sajátja, ami a teremtményeiből hiányzik, tehát minden teremtménye szellemi értelemben üres, tartalom nélkül való "lelki halott""
Ezt a közönséges hazugságot honnan szedted? Miért mondod azt az élőkre hogy nem élnek? Meghazudtolod az Isten teremtményeit hogy Swedenborg hazugságai igazságokká váljanak?
Neh 9:6...Te teremtetted az eget, az egeknek egeit és minden seregöket, a földet és mindent a mi rajta van, a tengereket minden bennök valókkal együtt; és te adsz életet mindnyájoknak....
Szóval te azt állítod, hogy az Isten nem ad életet egyetlen teremtményének sem? Amit az Isten ad a teremtményeinek az szerinted és a tévtanító Swedenborg miatt üres, tartalom nélkül való lelki halál???
Az élet nem osztható "lelkire" meg "testire", csupán az utóbbi kettőt az életben fordíthatod szándékosan szembe egymással, ahogy Pál apostol tévtanítása nyomán ez Swedenborg gondolkodás nélküli nézeteit is megfertőzte.
"Tehát amikor a fenti kezdő Igében a test gondolatairól és cselekedeteiről, olvasunk, akkor itt az ember testestől-lelkestől alapjaiban hamis és gonosz, azaz bűnös voltáról van szó"
Ami tudvalevőleg hamis tanítás, mivel az ember nem "alapjaiban" gonosz, hanem a körülmények feszítő hatásai mellett válik ellenségessé a környezetével. A vas sem alapjaiban gonosz, hanem a kohászat megmunkáló körülményei mellett válik az életet kioltó fegyverré. Pál hamis tanítása az ember alapjaiban gonosz természetéről istengyalázó, rágalmazó és bűnös tanítás, amely az Isten munkáját teszi igazságtalanná és hiábavalóvá. Swedenborg természetesenszintén nem az Istentől vette isten és embergyalázó nézeteit, hanem gondolkodás nélkül, hiszékenységből fejlesztgette tovább Pál apostol negatív álmodozásait.
"Ez az eredeti evangélium."
Ez egyáltalán nem az eredeti evangélium, hanem kifejezetten félremagyarázása az életnek, embernek, és magának az Istennek.
A Jézus tanítása szerint élő ember osztozik mindenkivel az Isten által adott javakon....így a "csalódott rabló"-val is.
A Jézus tanítása szerint élő ember AD mindenkinek ("csalódott rabló"-nak is), tehát a rablónak nincsen szüksége arra, hogy raboljon.....azaz nem rabló.
Szegény rablónak nincs zsákmánya, ezért csalódott. De majd a Jézus tanítása szerint élő ember megvigasztalja, feltéve, ha a rabló csalódottságában nem veri kupán xD
