Én is inkább a szabályok híve vagyok. :) Ezt találtam Dr. Szalay László egyetemi docenstől:
"Pontos mérnöki számítást igényel annak meghatározása, hogy hány darab gyümölcskezdeményt hagyjunk a fán a ritkítás után. Visszafelé kell számolnunk. Tudjuk, hogy hány tonna termést szeretnénk hektáronként, és azt is, hogy hány fát ültettünk egy hektárra. Ebből ki tudjuk számítani, hogy hány kg gyümölcsnek kell lenni szüretkor egy fán. Ismerjük az adott fajta gyümölcseinek átlagtömegét, ez alapján meghatározzuk, hogy hány darab gyümölcskezdemény maradjon a fán ritkítás után. Metszéskor ennek a gyümölcs darabszámnak a kineveléséhez szükséges mennyiségű termőgallyat, illetve termővesszőt hagyunk a fán. Faalaktól, famérettől, ültetvénysűrűségtől függően eltérő a gazdaságos termesztéshez szükséges fánkénti gyümölcs darabszám. Alma és körtefákon a 2 és 3 éves termőgallyak rövid termőrészeinek végén helyezkednek el azok a vegyes rügyek, amelyekből a termés lesz. Metszéskor tehát megfelelő számú termőgallyat hagyunk a fán, emellett egyéves vesszőket is, amelyekből a későbbi évek termését szolgáltató gallyak képződnek. Korszerű ültetvényben az almafákon a gallyakat és a vesszőket nem vágjuk vissza, körte ültetvényben a gallyakat fele hosszúságukra visszavágjuk. Minden vegyes rügyből egy virágzat képződik, mely 5-6 virágot tartalmaz. Gyümölcsritkítás után virágzatonként csak egy gyümölcskezdeményt hagyunk. Az őszibarackfákon egyéves szálvesszőket hagyunk metszéskor, ezek oldalán, a nóduszokon helyezkednek el a virágrügyek, amelyekből virág, majd gyümölcs lesz. Gyümölcsritkításkor egy-egy szálvesszőn 5-6 db gyümölcskezdeményt hagyunk. A kajszifákon hosszú veszőket és rövid nyársakkal berakódott gallyakat egyaránt hagyunk a fákon metszéskor. A gallyak lehetőleg ne legyenek 3-4 évesnél idősebbek. Azért is előnyös, ha vesszők és nyársak is vannak a fákon, mert ezeken nem egy időben nyílnak a virágok. A fán belül a virágzási időszak megnyújtása a terméskötődés és a fagykárok elkerülése szempontjából is előnyös. Elvirágzás után nyársanként 1-2 gyümölcskezdeményt hagyunk, a vesszőkön pedig 3-4 ujjnyi távolságra hagyunk gyümölcskezdeményeket. Üzemi ültetvényben a kézi gyümölcsritkítás végzésekor, különösen a dolgozók betanításának időszakában rendszeresen meg kell számolni, hogy hány darab gyümölcskezdemény maradt a fákon. Ha szükséges, korrigálni kell, mert az optimális gyümölcsterhelés beállítása az alapja annak, hogy kiváló minőségű termést szüretelhessünk."
Igen , kb ez a lényeg annyit még hozzátennék , hogy meg kell határozni ...kb ... , hogy mennyi termést akarunk , ezt a mérete kondíciója stb . alapján és azt a mennyiséget elhelyezzük a fán . Tehát egy gyengélkedő fán amin sok termővessző van nem tartjuk a klasszikus szabályt hanem erősebben ritkítunk hogy inkább növekedjen , egy erős fa estében egy erős termővesszőn hagyhatunk kicsit többet az ideálisnál , lényeg hogy elférjenek .
Tehát ..... ráérzés .
Megjegyzem , hogy ha egy erősen növekedő fán keveset hagyunk akkor az sem jó , persze itt is figyelembe kell venni , hogy mennyi tápanyagot kapott metszük-e nyáron vagy nem ...??? Egy jó kondiban levő felnőtt fán ami 20 m2 területen van optimális esetben számolhatunk 50 - 60 kilóval is megfelelő tápanyag és vízellátás esetén ( ez utóbbi az idén adott ) pl- Redhaven Cresthaven vagy valami más bőtermő fajta esetében . Nálam a régi ültetvény fénykorában voltak ilyen fák amik rendszeresen tudtak ilyen mennyiségeket .
A vesszőkön általában nem egy sorban vannak a barackok, hanem körben, tehát nem lehet azt mondani, hogy 10 centinként legyenek, mert ha a vesszőn ellentétes irányba (vagy akár csak 90 fok eltéréssel) állnak, akkor lehetnek 2-3 centire is, nem fognak összeérni, de ha erős is a vessző akkor is van az a mennyiség ami már lehajtja, letöri... Aztán meg vannak a vázágakon olyan vékonyka vesszők, amikért meg nem kár ha a 3-4 barack teljesen lehajlítja, jövőre lesz helyette másik.
Azt kell megérezni, hogy mi az amit még elbír a fa, nem fog letörni, nem lesznek aprók, mégis a lehető legtöbb termés legyen :)
Erre is rá kell érezni . A vessző erősségét mindenképp figyelembe kell venni ha nagyon gyenge és sokat hagyunk akkor lógni fog azon szép barack nem lesz , szép ívben hajlítsa le akkor lesz jó , ennek figyelembe vételével érdemes ritkítani . Majd csinálok egy videot a metszés és ritkítás eredményéről még érés előtt .
Azt felejtettem el még kérdeznin tőlled termésritkitásnál (termő koru fa) mi alapján ritkítod?
Szemre? Sok módszert olvasni legtöbb helyen azt írjak úgy kell ritkítani hogy minden megmarad barack közt annyi hely maradjon hogy elférjen még egy harmadik kb 10cmre legyenek egymástól.
Gondolom azt is figyeled milyen erős a vessző mert egy erősebben nyílván többet hagysz
Fárasztónak fárasztó , de nekem az egyik kedvenc munkám a ritkítás . Mikor egy nagy fának nekiállok és szépen " megcsinálom " ...leritkítom a termést kitördelem a felesleges hajtásokat .... utána körbenézem és már is nőttek a barackok a fán .... tényleg úgy tűnik mert jobban látszanak a kevesebb lomb miatt és az apraja le van szedve . Persze ez alkati meg hozzáállás kérdése de pont ezek a munkák adják azt a pluszt ami miatt szívesen csinálja az ember .
Jó lett a video! Én hétfőn ritkítottam a barackot 8 közepes fáról van szó de hát...
Eszembe is jutott hogy nem unja meg Mozo, végelláthatatlan munkát adnak ilyenkor ezek a fák.
Mondjuk a ritkítás az amit leginkább nem szeretem mert nem haladok vele mindig abba a hibába esek hogy csak sajnálom levenni mert olyan szép. A terv megvan egy szálvesszőn 5-7 barack de mire odakerül csak sajnálom. Zöldmetszést én csak tisztogato jelleggel szoktam vázágak belső felén lévő nem kellő sűritő vesszőket csetkelem ki. Ja és persze ha.olyan erős vízhajtás nő ami nincs rossz helyen (ott ahol kopaszodik a vázág)azt visszavágom ilyenkor egy belső rügyre aztán majd később mikor már van vagy 20cmes hajtása az alatta lévő kifele állóra vágom le
Így jo kis vízszites vessző lesz belőle. Pedig ezek nem is gf alanyok
Köszönöm a videót! Tegnap gyakorlatban kiviteleztem a látottakat, hallottakat. A nektarinjaim sűrűek voltak, mint egy bokor, már járja a szél, és sütheti a nap!
Én ma kaszálás után pihenésképpen megcsináltam a minta után :)...bár az orsóknál azért más kicsit a képlet...sajna az én fáim ettől még nem igazán szépek...na de majd jövőre :)
Kereszteztek bele nektarint May Grand nektarine! he present new variety of peach tree (Prunus persica) was developed by us in our experimental orchard located near Modesto, Calif., as a first generation cross, made in 1989, between two selected seedlings with field identification numbers 45GA424 (non-patented) and 7.5HB605 (non-patented). The maternal parent (45GA424) was selected for future use in our breeding program and originated from a cross of two seedling selections. One seedling originated from a cross of Fayette Peach (non-patented) with a nectarine of unknown parentage. The other selected seedling originated from open pollinated seed of May Grand Nectarine (U.S. Plant Pat. No. 2,794). The paternal parent (7.5HB605) originated from a cross of a selected seedling with May Crest Peach (U.S. Plant Pat. No. 4,064). The selected seedling originated from a cross between Ventura Peach (non-patented) and Spring Crest Peach (non-patented). We planted and grew a large group of these first generation seedlings, on their own root, under close observation, during which time we recognized the outstanding fruit characteristics described within and selected the present variety for asexual reproduction and commercializa