https://index.hu/velemeny/olvir/2018/12/17/mtva_kepviselo_biztonsagi_or_eroszak/
A parlamenti képviselőknek az MTVA épületébe való belépése egyértelműen jogszerű volt: az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 98. § (4) bekezdése szerint
az országgyűlési képviselői igazolvány a közintézményekbe, így az MTVA-ba való belépésre is feljogosít.
A belépésnek és (a formális logika szabályai szerint ebből következően szintén jogszerű) benntartózkodásnak annyi korlátja van a törvény szerint, hogy az nem eredményezheti az érintett szerv, jelen esetben az MTVA rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.
Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy az MTVA a közmédia számára kizárólagosan gyárt hírműsorokat. A közmédia feladata a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 83. § (1) bekezdés m) pontja szerint egyebek mellett a „kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás.” A valamennyi ellenzéki párt részvételével napok óta folytatódó tüntetés követeléseinek ismertetése pedig bizonyosan a kiegyensúlyozott és tárgyilagos hírszolgáltatás körébe tartozna.
Az országgyűlési képviselők az MTVA épületében való tartózkodásukkal éppenhogy annak rendeltetésszerű működését kívánták (igaz, szokatlan eszközökkel) elősegíteni.
Az élő közvetítés és a közzétett hírek alapján ettől függetlenül sem tettek egyébként semmi olyat, ami az MTVA rendeltetésszerű működését bármilyen kis mértékben is megzavarta volna.
A a törvényi feltételei annak, hogy a fegyveres biztonsági őrség tagjai testi kényszerrel, tehát erőszakkal távolítsanak el két országgyűlési képviselőt a székházból. Mivel a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. § (1) bekezdés 11. pont b) alpontja alapján az országgyűlési képviselő hivatalos személy, a velük szemben jogszabályi alap nélkül alkalmazott testi kényszerrel kapcsolatban alappal vethető fel annak a gyanúja, hogy
a biztonsági őrök a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményét követték el, illetve súlyosan megsértették a képviselők mentelmi jogait.
A fegyveres biztonsági őrség nem vagyonvédelmi szolgálat: nem a tulajdonos jogos önhatalmát gyakorolja, hanem az állami erőszakmonopólium egyik érvényesítője. Az állami erőszakmonopólium körébe tartozó kényszerítő eszközökkel szemben pedig az országgyűlési képviselőt védi a mentelmi joga: vele szemben csak bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén való tettenérés esetén lehet kényszerintézkedést alkalmazni – ami viszont nem a fegyveres biztonsági őrség, hanem a rendőrség vagy más szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozik.
Ha elkövetett is volna bűncselekményt Szél Bernadett vagy Hadházy Ákos, a fegyveres biztonsági őr az 1997. évi CLIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak a rendőrség megérkezéséig tarthatja vissza vagy a rendőrségre állíthatja elő az ellenszegülő vagy bűncselekményt elkövető személyt, de maga az erőszakos eltávolításról nem intézkedhet. Az MTVA fegyveres biztonsági őrei ezért minden bizonnyal egyaránt megsértették a rájuk vonatkozó törvényi szabályokat és az érintett országgyűlési képviselők mentelmi jogát.
A két országgyűlési képviselő már csak azért sem követhetett el egyébként bűncselekményt, mert – a biztonsági ügyeletesének állításával szemben – a Btk. 459. § (1) bekezdés 21. pontja alapján
az MTVA nem közérdekű üzem, így ha meg is zavarták volna a képviselők az MTVA működését (mint ahogy nem tették), azzal sem közérdekű üzem működését zavarták volna meg.
A büntető törvénykönyv a médiatartalom-szolgáltatókat eleve nem sorolja a közérdekű üzem körébe, ráadásul az MTVA maga nem is médiatartalom-szolgáltató, csak kizárólagosan gyárt a közszolgálati média számára műsorokat. Ha meg is zavarták volna a képviselők az MTVA működését, azzal pro forma egy filmgyár/műsorgyár működését zavarták volna meg, ami viszont a közüzemek büntetőjogi védelmében nem részesül.
