Kösz a választ. A 2016/I kötvényeim egyharmadát átváltottam 2014/C-re (EHM 9,14%). Mit tanácsolsz, holnap lépjek egy másik harmaddal? (EHM 9,93 %-ra növekszik.)
Nem a vételi árfolyam az izgalmasabb? "elvileg arra kell törekedni, hogy minél kisebb legyen a kamtszelvény"
A 2014/D vételi árfolyama alacsonyabb, tehát ott magasabb a kamatos kamat mint a 2014/C-nél, vagy ez hülyeség?
Mondjuk én kiszámoltam a 2014/C hozamát, de nem jött ki a megadott 9,14%-os hozam, csak kb. 8,85 % hozam. A 2014/D-re viszont szépen kijött a 9,29%. Persze az is lehet, hogy rosszul számoltam.
2014/D-t vettem, az általam újraszámolt hozam csak ennél jött ki, a többinél valamit nem jól számoltam valószínűleg, de nem jött ki a táblázat szerinti hozam..
Valamicskét számít, de nem hinnén, hogy sokat, mert vételára viszont magasabb az időarányos kamat miatt és kevesebb darabot tudsz venni. Én 10525Ft/db-ért vettem a 2015/A-t. De a végleges hozamot szerintem most még csak becsülni lehet.
mert én is gondolkodom épp az tálépésen, de ez a mondatod elgondolkodtatott:
"Én 2015/A-ba ugrottam át, mert annak 8% a fix kamata és nem mindegy hogy 550Ft ketyeg vagy 800Ft a lejáratig. Persze lehet hogy hibásan gondolom, de már mindegy. "
Ez csak szubjektív érzés, elég LisztFerenc vagyok hozzá. Nem tudom milyen képlettel jöttek ki ezek a hozamok, szerintem van benne valamennyi becslés is. Például a jövő évi kamat újrabefektetésekor esedékes kamat bármennyi is lehet.
Én 2015/A-ba ugrottam át, mert annak 8% a fix kamata és nem mindegy hogy 550Ft ketyeg vagy 800Ft a lejáratig. Persze lehet hogy hibásan gondolom, de már mindegy.
10tában vagyok a Prémium működésével, de kösz. A Kibocsátó kamatfizetésre és visszavásárlási árfolyam jegyzésére vállal kötelezettséget, annak utóbbi mértékére (98%-100%) azonban nincs semmilyen vállalása. Maximum eddigi gyakorlatról beszélünk, és magam is bízom benne, hogy ez nem fog megváltozni. De azért ne legyünk naívak: a kibocsátó semmilyen törvényt, szabályt nem sértene, ha azt mondaná, hogy tőkét lejáratkor fizetek, aki pedig szabadulni akar a papírtól, az hirdesse meg, adja el a szabadpiacon. Természetesen ezt 20évente egyszer lehet eljátszani.
Ha átszállunk most pl. 2014/C-be, de még jobban megugranak a kötvények, akkor viszont a 2014/C-ből nehéz kiugrani ? Vagy kamatfizetéskor itt is ki lehet szállni viszonylag kis "bukóval" ? Vagyis mekkora a "bukóm" a hozamelkedések miatt egy alacsonyabb kamatozású kötvényben tapasztalat szerint ?
Szerintem is. Biztonságosabb a hazai követelés, mint a deviza. Izlandon is csak a hollandok koppantak, a helyiek nem vesztették el a manijukat. Különben sem mi vagyunk a leggyengébb láncsszem Európában. A Belorusz infláció 10ről 104-re nőtt egy év alatt, arról mégsem ír a wasingtonpószt...
Az inflációkövetésnél úgy tudom mindig az előző év inflációját veszik alapul (mivel csak azzal számolhatnak év végén), így ha folyamatosan nő az infláció, akkor az inflációkövető kötvény értéke is csökken, mivel mindig egy évvel le van maradva az infláció mögött.
"A belföldi kötvénytulajdonosoknak viszont nem kell félniük a nyílt államcsődtől. A saját szavazópolgáraiktól felvett kölcsön visszafizetését viszonylag ritkán tagadják meg demokratikusan választott kormányok. Az ő kötvényeiket majd az inflációval fogják elértékteleníteni."
S ezt vajh hogy teszik egy infláció követő kötvénnyel ?
