Lánczi András találta ki, hogy "természetjogi megalapozás" kell Magyarországon. Ő Orbán tanácsadója volt, jelenleg nulla hosszúságú publikációs listával tanszékvezető, elvileg a FIDESZ ideológusa, csak kutya nem ismeri. Mint minden neofita takonyra, erre is rácsaptak a derék szárnyasállatok. Lánczi ki akarta találni a magyar konzervativizmust, centrumában a természetjogi filozófiával. Naccerű.
Kár, hogy az egészet Leo Strausstól lopta, akiről valamilyen szánalmas könyvet írt. Leo Strauss az amerikai neokonok bálványa, ez az ami nem gyűrűzött be. A jó FIDESZ-eseket megetették Aquinoi Szent Tamással, az jó, az olyan pápista dolog, lehet szenteskedni meg komoly arcot vágni. Nem, ez bizony Leo Strauss, és ő nem volt igazi pápista, hogy finom legyek.
Nem rossz duma ez a természetjogizé, hanem vicces. Ugyanis semmire nem jó, de ha nem akarsz ordas hülyének tűnni, akkor iszonyú sokat kell hozzá olvasnod hozzá. Bizony Lánczi is elég mókásnak tűnik, úgyhogy dear KBS, ezt inkább hagyd. :))))))))))))))
A konkrét problémám az, hogy meglehetősen elnagyoltnak - és így a valóságot kevéssé fedőnek - tűnik ez az állítás. De OFF ez itt.
Ha sem azt nem állítottad, hogy az alkotmányt az adott ügy miatt módosítani kell, sem azt, hogy ezt a módosítást a demokrácia sérelme nélkül meg lehet valósítani - akkor mi is az, amit vitatsz?
(Megbocsáss, de azt nem hihetem, hogy csakis az árnyalatlan cseszegetésem miatt szálltál be. Sem én nem vagyok iylen fontos, sem te nem szeretheted ennyire a hiriget.)
Kicsit összemos minket a fiú: én valóban gyakorlatilag ezt állítottam (mi több azt, hogy a képviselők többek között éppen ezért kapják a fizetésüket).
Egyáltalán nem hiszem viszont, hogy ehhez itten nekünk valamiféle normaszövegeket kellene alkotnunk: számos, az alapelvekkel egyaránt konform megoldás megtalálható a klasszikus európai demokráciák (pl. NSZK) alkotmányában. Éppen ennek kéne felhívnia minden, egyvágányú asztaltárs figyelmet arra, hogy ugyanezek a jogok más-más súlyokkal érvényesek ezekben a demokráciákban: nincs semmiféle "abszolút", "egyedül üdvözítő" és "kizárólagos" súlyozás, amit itt K.B.S. a maga állítólagos természetjogi szemlélete mögé bújva sulykolni próbál.
Hát egy frászt: ha az a szemlélet a legcsekélyebb mértékben is természetjogi lenne, akkor nem abból indulna ki, hogy van afféle absztrakt, elvont szentségként az alkotmány, és már módosításánaxándéka is maga az erkölcsi fertő, hanem abból, hogy van a mi konkrét kis társadalmunk a maga múltjával és erőviszonyaival: mi az, amit a közvélemény ebben megengedhetőnek tart, és mi az, amit nem akar tolerálni.
De hát sajnos maga a természetjog, mint fogalom a jogfilozófia tárgya, és mint tudjuk, ő ebben "nem túl erős".
"Különösen feszültté válik e kérdés, ha az alapvető jogok érvényesülésére fordítjuk tekintetünket. Mit tapasztalunk? Az alapjogok védelmi mechanizmusai terén nem egyszerűen a jogrendszer megkettőződését, hanem egyenesen megsokszorozódását tapasztalhatjuk. Valójában az emberi jogi védelem olyan megsokszorozódása indult meg, ami előbb-utóbb a helyzet tisztázását teszi szükségessé. A nemzeti alkotmányok feladata az alapjogok védelme. Erre ráépül az Emberi jogok európai egyezményének jogvédő mechanizmusa, a strasbourgi bíróság joggyakorlatával. Az Európai Közösségek Bírósága pedig 1969 óta ismeri el, hogy az alapvető jogok védelme az Európai Közösség általános jogelvei közé tartozik. Ha az Alapvető Jogok Chartája - az Alkotmányszerződés részeként - a kötelező közösségi jog része lesz, immár a harmadik jogvédő dokumentum fog érvényesülni, legalábbis a közösségi joggal összefüggő kérdésekben. Tisztázandó lesz a három védelmi szint kapcsolata. Párhuzamosságok, következésképp zavarok léphetnek föl a két európai bíróság között, illetve az európai bíróságok és a nemzeti bíróságok viszonyában.
A legnagyobb veszély ebben a zavaros helyzetben az, hogy a két európai bíróság gyakorlata az egyes alapjogok értelmezésében eltérhet, ami jogbizonytalansághoz vezethet. Különösen nehéz helyzetbe hozhatja ez a hazai bíróságokat, amelyek mindkét alapjogi dokumentumot kötelesek alkalmazni, és dilemma elé kerülnének, hogy melyik európai bíróság értelmezését kövessék. Olyan esetekben ugyanis, amikor az eset nem érinti a közösségi jogot, a magyar bíróságoknak az Alkotmányt és az Emberi jogok európai egyezményét kell alkalmazniuk. A jogalkalmazás egyezmény-konformitását a strasbourgi bíróság vizsgálhatja felül.
Ha a Charta kötelező erejű lesz, a közösségi jogot érintő kérdésekben a magyar bíróságoknak az Alkotmány és az Egyezmény mellett a Chartát is figyelembe kell majd venni, olyan tartalommal, ahogyan azt az Európai Bíróság értelmezi. Ha pedig a strasbourgi bíróság gyakorlata ugyanazon alapjog esetén eltér a luxemburgi bíróság gyakorlatától, akkor a magyar bíró az Egyezmény és a Charta által állított követelményeknek nem tud egyszerre megfelelni. Nem kell mondani, ez milyen mértékben veszélyeztetné a jogbiztonságot. Ezért különösen fontos, hogy az Alkotmányos Szerződés Tervezete kifejezetten felhívja az Európai Uniót, hogy váljon taggá az Emberi Jogok Európai Egyezményében. Ezzel megszűnne az eltérő jogértelmezés és a konfliktus lehetősége."
Ebbe ne menjünk bele. Jogfilozófiában nem vagyok erős - viszont az emberi jogokat meglehetősen természetjogias szemlélettel kezelem. (Nem vagyok vele egyedül.)
Térjünk vissza a gyakorlati kérdéshez! Galadriel, Guiscardo: Rendben van, nem mondtátok, hogy módosítani kell az alkotmányt. (Azt az MSZP mondja.) De azt mondtátok, hogy lehet - méghozzá úgy, hogy az nem lesz ellentétes a demokratikus jogállamisággal, az emberi alapjogok nemzetközi szerződésben is rögzített felfogásával.
Nos, ezt várom: ezt a demokratikus jogállamiságot nem sértő nromaszövegszintű módosítást.
(A sértegetést viszont abbahagyhatnátok végre, különösen a kedves hölgy. Azzal senkit nem fogtok meggyőzni semmiről - hacsak egy-két személyes jellemvonásotokról nem.)
A hírnek és a szkepszisemnek nincs közvetlen köze egymáshoz, ezt a csillagokkal igyekeztem jelezni, bocs, ha rosszul. :-)
Amúgy: két jelölésnél, "értelemszerűen", :-( egy kormánypárti és egy ellenzéki jelölt szerepel, míg háromnál van egy "semleges" is, aki felboríthatja az "egyensúlyt". Nyilván ezért érdekelt a kormányoldal a két jelölésben, és ezért háromban az ellenzék.
A tegnap történtek azonban szvsz megváltoztathatják a kormányoldal szándékait.
Szeretem, amikor osztod az észt ezerrel: ilyenkor mindig jót röhögök azon, hogy uramatyám, hiszen én is így szoktam. Éppen ilyen elvakultam, az elemi logára is fittyet hányva, ha 1* a vezérhangya beindul... sokat használsz önkritikámnak.
Nem csak kis hazánkban figyelhető meg az az angolszász jogból átszűrődő szemlélet, hogy márpedig amit egyszer kimondtak, az úgy van. Nos, ez a kontinentális joggal nem konform. Az Alkotmány nem valamiféle, felsőbb hatalomtól ránk ruházott szentség, hanem egykori, sztálinista alkotmányunk eddig és a jövőben is számtalanszor toldozott-foldozott utódja. Az alkotmány szövege mindig az aktuális (parlamenti 2/3-os) politikai konszenzust tükrözi.
Az AB döntései sem valamiféle kortól és időtől független, abszolút erkölcsi igazság megnyilvánulásai, hanem az aktuális alkotmány értelmezései. Az AB-nek éppen azért van ennyi munkája, mert maga a toldozott-foldozott alkotmány nem koherens. Mindenesetre az AB nem jogalkotó; a jogalkotónak viszont éppen az a dolga, hogy jogot alkosson: egyebek között módosítsa az alkotmányt, valahányszor ezt (a jelen szituban értelemszerűen az MSZP és a Fidesz-MPSZ együtt) szükségesnek látja.
Végezetül egy nagy dolgot kérek Tőled. Szeretném, ha megértenél egy jogi alapelvet: méghozzá azt, hogy nincs és elvileg nem is lehet olyan jog, aminek érvényesítése ne korlátozna szükséxerűen minden más jogot. Abban a pillanatban, amikor az alapjogoxáma túllépi az egyet, már minden alapjog korlátozott. Innen kezdve csak a súlyokról beszélhetünk. Arról, hogy melyik alapjogot melyik másikkal szemben, mennyivel jobban vagy kevésbé érvényesítjük.
Kampánytéma lett az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása, a Fidesz és a kormánypártok ugyanis azon is összevesztek, hogy mikor és hány új tagot válasszanak a testületbe. Arról pedig még nem is egyeztettek, hogy kik lehetnének az új alkotmánybírók. A kétharmados többséget igénylő szavazást a Fidesz csak szeptemberben tartaná időszerűnek, mert akkor már három új bíróról lehetne dönteni. A kormánypártok viszont még a tavaszi ülésszakban megválasztanának két bírát. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint veszélybe kerülhet a testület működése, ha nem választanak új tagokat.
(...) Vastagh Pál, az igazságügyi bizottság MSZP-s elnöke egy korábbi nyilatkozatában megüzente: Halmai Gábor alkotmányjogászt támogatná az MSZP és az SZDSZ. A Fidesz viszont megsértődött, hogy anélkül nevezték meg jelöltjüket a nyilvánosság előtt a kormánypártok, hogy előtte ezt az ellenzékkel is közölték volna.
Azért kellene minél hamarabb új tagokat választania a parlamentnek az Alkotmánybíróságba, mert tavaly nyáron, július 31-i hatállyal Németh János, idén május 1-jétől pedig Czúcz Ottó helye is megüresedett. Németh Jánosnak azért szűnt meg a tisztsége, mert elmúlt 70 éves, Czúcz pedig a luxemburgi európai bíróságon dolgozik májustól. A testület létszáma év végén tovább csökken, mert december 23-án Strausz János is betölti 70. évét, így neki is meg kell válnia a testülettől.
A tavaly nyárig 11 tagú, jelenleg 9 fős testület működőképessége így a pártok közötti vita miatt veszélybe kerül: legkevesebb nyolc bírával határozatképes a testület. Így amennyiben a jelenlegi létszám mellett két ember megbetegszik, vagy más okból nem tud elmenni az ülésekre, az AB határozatképtelenné válik.
***
A tegnapi két fiaskó után valóban kérdéses, hogy lesznek-e új tagjai a testületnek...
De ha odáig jut, mint az Mszp, hogy módosítaná az alkotmányt, ha neki nem tetszik egy döntés, akkor már aggályos. Onnan már csak egy lépés az AB tv. kiüresítése, az AB jogfosztása, kasszációs jogkörének elvétele, esetleges megszüntetése.
Hornék idején érzem magam az Mszp tegnapi ámokfutása miatt (legutóbb akkor mentek neki ilyen keményen az AB-nak).
Melyikünktől láttál olyat leírva, hogy módosítani kell az Alkotmányt? Arról folyik a vita, hogy alkotmányos szinten csak törölni lehet-e egy alapjogot, vagy esetleg korlátozni is. Iszonyat nagy arccal kinyilatkoztattad az előbbit, de állításodat még semmivel nem sikerült alátámasztani. Valszeg azért mert nem is tudod, csak nehéz lenne belátni, hogy tévedtél.
Persze, hogy emberi találmány a jog. De van az alapvető jogoknak egy minimuma, melytől nem térhetünk el. Mert aláírtuk az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (1948), csatlakoztunk a Polgári és politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához (1966). Fejlett demokrácia nem mehet ezekkel szembe.
Miért olyan borzasztóan elképzelhetetlen, hogy nem értek egyet az AB véleményével? Nem kell azt hinni, hogy azért mert alkotmánybírák, biztos hogy minden jó, amit leírnak. Ők is csak jogászok, tévedhetnek. Szoktak is...
Galadriel, Guiscardo, ResetGomb. Továbbra is várom a javaslatot, hogy mit, és hogyan kellene módosítani az alkotmányon, hogy a most hazavágott módosítás ne legyen vele ellentétes. Különösen a tudásbeli fölényét oly fennen hangoztató hölgytől lenne szép, ha végre gyalázkodás helyett mutatna valamit.
(Resetgomb: ha ez ennyire csak elhatározás kérdése, akkor mi a baj a kommunistákkal? Hiszen ők csak a tulajdonhoz való jogot akarják korlátozni, mert nem vált be. Vagy a nácikkal? Ők is csak egyes népekre vonatkozóan akarják korlátozni a jogokat - mert azok szerintük nem méltók rá. Mint ahogy szerinted egyes vélemények nem méltók a szabad kinyilvánításra.)
Másképp is mondhatom: ezeket az alapjogokat nem mi találtuk ki. Nem egyszerűen a szabad elhatározásunkon múlik, hogy melyeket és milyen terjedelemmel veszünk bele az alaptövényünkbe.
Kedves KBS!
De bizony ezt mi találtuk ki. Ugyan ráment pár ezer év, de a jog az emberi találmány. Ugyan van egy szép történet bizonyos kötáblákról, de szvsz ezzel a legitimációt próbálták erösíteni.
Maga a történet is így kezdődik.
..., és látá hogy jó.
..., és látá hogy jó.
Tehát a jog úgy alakul, hogy az ember gyereke kitalál valamit. Ha jó megtartja, ha rossz elfelejti. (Annyira, hogy a korabeli krónikás elfelejtette feljegyezni, hogy a jó öreg mit baltázott el.)
Az utóbbi időben előkerült néhány kérdés (eutanázia, személyiségi jogok, adatvédelem, önvédelem), amelyek megkérdőjelezik a jelenlegi alkotmány helyességét.
"De hogy még véletlenül se kezdjünk bele egy olyan vitába, ami egy soha el nem hangzott állításomra épülne: sztem a "gyűlöletre izgat" alkotmányos. Persze az is elfogadható álláspont, hogy nem az, de ahogy ezt az AB indokolta, az mindennek alámegy."
Igazad van, hülye az AB-nál mindenki, szüntessük meg!
Éljen a szocialista demokrácia!
Bélám, neked igen súlyos szövegértési gondjaid vannak. Vagy csak egyszerűen imádsz mások szájába adni olyan kijelentéseket, amelyekre azok nem is gondoltak. Egy qrva szóval sem írtam, hogy nem tartom alkotmányellenesnek. Azt írtam, hogy "bizonyos részeivel nem értek egyet". Nem írtam, melyekkel. Így még az is lehet, hogy az (1) bekezdésre vonatkozó résszel, és ugyebár közös volt a véleményünk, hogy az (1) lehez, hogy átmegy...
De hogy még véletlenül se kezdjünk bele egy olyan vitába, ami egy soha el nem hangzott állításomra épülne: sztem a "gyűlöletre izgat" alkotmányos. Persze az is elfogadható álláspont, hogy nem az, de ahogy ezt az AB indokolta, az mindennek alámegy.
Hát KBS én még mindig nem vagyok jogász, de ahogy itt olvasgatok a korlátozás mégse egyértelmű tiltást jelent?
Mindenesetre vicces pali vagy. Csak most nem jött be. Persze mit vár az ember egy fideszes jogásztól?:(
Beleolvastam a hivatkozott rovatba. Nem is értem, min vitatkozunk: tavaly még mindketten úgy vélekedtünk, hogy a módosítás alkotmányellenes. Még abban is közös volt a véleményünk, hogy az (1) lehez, hogy átmegy - de a (2) semmiképpen. Akkor most mi van? Kampány?
