Szeretnem a velemenyeteket kikerni obijektivvel kapcsolatban. Nagylatoszogu obi vasarlas elott allok egy fix 35mm melle (Nikon D5300 vaz). Adott lenne 3 amit eddig nezegettem, utana olvasgattam Nikon NIKKOR AF-S 10-24mm F/3.5-4.5 AF-S ED Sigma 8-16mm F4.5-5.6 DC HSM Tokina AT-X 116 Pro DX AF 11-16mm f/2.8 II
Eddig ezek az ugymond dijnyertesek. Hiaba neztem, olvastam akarmit 50 velemenybol 50 mas :D esetleg tapasztalatok, velemenyek ezekkel kapcsolatban? vagy akar mas nagylatoszogu objektivekre is kivancsi vagyok. Koszonom a segitseget! ui: esetleg amit meg hozzafuznek, altalaban epulet/utca/termeszet fotokat szoktam kesziteni
Hát ez szomorú. Alighanem szervizbe kell vinni, ami esetleg húzós lehet a D80 piaci árához mérten:(, de legalább mondanak valamit. Sajnos, ezeknél a vázaknál ilyen esetekben már mindig felmerül, hogy gazdaságilag értelmezhetőbb egy egykorú, de magasabb szintű, vagy esetleg egy későbbi, már szintén kifutott (de nem agyonnyúzott) verzióra való csere lehetősége - feltéve, hogy ragaszkodsz a DSLR vonalhoz (D90? D200/300? A CCD-CMOS váltáson is érdemes tipródni...). Egy alaplap-csere kb. annyiban lenne, mint amennyit kapnál egy hibátlanért:(. A tápcsere sem sokkal olcsóbb, ha az lenne a gond (nem tudom, találgatok). Mindeközben feltételezem, hogy egy tizenegy éve megjelent vázat még elvállal a szerviz...
Az akku látszólagos kapacitáscsökkenésén bár kissé csodálkozom, de a hibajelenség vsz önmagában is okozhatja, másodlagos tünetként. Igaz, az eredeti 2700 jpg-re jósolt teherbírást nevetségesen túlzónak érzem (talán akkor lenne megközelíthető, ha minden optimális és csúcsformában van, nincs stabi, nincs aut. fókuszálás, nincs visszanézegetés, nincs vaku stb.), de a jpg-k eleve fele-negyedakkorák, mint a NEF, tehát a kiolvasásuk-kiírásuk is arányosan kevesebb energiát igényel (viszont fut egy belső feldolgozás). Mindazonáltal valahogy nem gondolnám, hogy önmagában hirtelen ekkora visszaesést okozhatna a RAW-ra való áttérés - a fogyasztás megnövekedése inkább a kikapcsolhatatlanságot is okozó hiba következménye lehet, mint ahogy előbb is írtam.
Köszi a Választ. Semmit nem tekintek okoskodásnak ami segítő szándékkal jön. Még akkor sem, ha a fele kínai. A régi obi megvan, de nincs nálam, így most azzal nem tudom kipróbálni, de levettem az újat, kivettem egy kicsikét az akkut és fájó, megtört szívvel megállapítottam, hogy objektív nélkül sem lehet kikapcsolni. Ettől kezdve nem gondolom, hogy a régivel jó lesz, de majd teszek egy próbát.
Akku:
Az létezik esetleg, hogy NEF-ben sokkal kevesebbet bír az aksi? Mert ha igen, akkor lehet, hogy semmi baja, csak emiatt van, mert mostanság szoktam rá erre a formátumra, tetszik, hogy utólag pár kattintással csodákat lehet művelni, azaz kompenzálni lehet a fotós ismerethiányaimnak egy kis részét.
VR-es az obi, de ez gyakran nincs bekapcsolva és nem vettem észre különbséget.
Amúgy létezik olyan, akinek nincs tartalék aksija, én vagyok, az élő példa. Nekem a fotózás nem elsődleges hobbi, csak úgy szeretek. Olyan még nem volt, hogy egy nap 4-500 képnél többet lőjek, azt meg bírta eddig, így semmi szükségét nem éreztem egy tarcsinak.
Hát pont ilyen kombóval nem találkoztam, főleg mert hogy az ellenfél oldalát gyengítem:). Azonban abból, amit leírtál, az alábbiak jönnek le. Mondhatod, hogy puszta okoskodás, de el kell indulnod valahonnan:(: Nem lehet véletlen a csere és a jelenség egyidejűsége, ilyenkor kötelező összefüggésben gondolkodni.
- Cseréld vissza az obit. Csinálja továbbra is? Ha nem lenne már meg, elég, ha leveszed a vázról az újat (vázsapkát ne feledd..), és úgy ellenőrizd, fennáll-e a baj, kikapcsolható-e a gép (előtte érdemes az akkut kivenni egy rövid időre, hogy tiszta lappal kezdhessen a váz). Ha igen: a váz vagy az akku besokallt. -
- Az akku hibáját már csak annak cseréjével ellenőrizheted, de azok többnyire nem egy csapásra adják fel. Ha van tartalékod (létezik olyan, hogy ne legyen valakinek?:)), nem árthat az ellenpróba.
A Tami nem Nikon:), a firmware-je "kitökölt", lehet, hogy emiatt lépett fel inkompatibilitás (a D80 sem mai darab, és lehet, hogy az obit már csak az újabb protokollokra okosították fel). Nem hallottam még pont ilyenről, de a be/ki kapcsoló SW-kapcsoló (nem fizikailag szakítja meg az áramellátást, és ahol az SW az úr, akármi lehet:(.
Az is előfordulhat (sajnos), hogy a Tami bajonetten nem minden kontaktus kerül oda, ahová kellenei, meglepően kevés elég a hibához.
Az új obit másik vázon addig ne próbálgassátok, amíg egyértelmű választ nem találtatok az előbbiekre!
Nem írtad, hogy VR-es-e a 17-50 - a stabija tud zabálni, de azért nem ennyit. Ha egy 100-400 f28-asban lenne:), még talán azé sem lenne ennyire éhes.
Elképzelhető, hogy egy új objektívtől meghülyül egy gép? A D80-asom van, kitben vettem 18-135-tel. Nemrég kapott egy tamron 17-50-et. Amióta rajta van, elromlott a kikapcsolója, azaz amikor ki van kapcsolva, akkor is be van kapcsolva. Ezen kívül mintha az akku is elhalt volna, 100 kép és gatya. Decemberben még az előző obi volt rajta, 3-400 képet simán tudtam lőni.
Vagy egyszerűen csak egyik pillanatról a másikra tojt be az aksi is, meg véletlenségből a kapcsológomb is? Vagy sokkal több energiát szed le ezen az objektíven a fénymérés?
Valakinek van tapasztalata a 24-105 f/4 L II-vel? Nekem volt az első széria és meg voltam elégedve vele, most az érdekelne, hogy van-e akkora különbség a második széria javára, mint mondjuk a 24-70 2.8 esetében volt?
Bocs, hogy a vegen beleugatok, de ekkora gyujtotavolsagnal talan a legkori viszonyok is szamitanak, hiszen amig a feny a temarol az objektivbe uszik, az alatt a vakumnal surubb kozegben szorodik, ergo az 1.44-es becsles az teoretikus maximum, hiszen ugyanazon lekepezeshez a 600-as eseten 1.2x annyit kell a fotonnak utaznia, mint egy 500-as eseten.
Inkabb azert gondolom eletkepesnek ezt a ket egyebkent hasonlo felepitesu objektivet, mert az 500-as kompromisszumok aran hasznalhato kezbol, mig a 600-as mar olyan sulyu, hogy ez kevesse igaz - ergo aki nem csak helyhez kototten fotozik, az szivesebben valasztja a rovidebbet, viszont aki dedikaltan allvanyos fotozashoz keres hosszu lencset, annak a 600-as optimalisabb (es esetleg vesz egy masik objektivet (400/4 DO pl) cserkelni).
1,2 x 1,2 = 1,44 azaz 44%-al nő meg a felbontás, ami terület/darab dimenziójú. A feloldóképesség az 20%-al nő meg, mert az hosszúság/darab dimenziójú.
Az 5Mp-es géphez képest a 20Mp-es gép lapkájának felbontása ugyan 4x-es, de a feloldóképessége az csak 2x-es. Magyarul egy ideális optikájú gépet feltételezve az 5 Mp-hez képest kétszer sűrűbb vonalkázatot tudsz fényképezni a 20Mp-s géppel, nem pedig 4x sűrűbbet. Ennyit ( csak) fejlődött a technika az utóbbi 10 évben.
A DOTméternek mint mértékegységnek, csak a hosszú telék esetén van jelentősége, de ott nagyon. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazon a vázon az olcsó 1200-as jobb, részletesebb képet fog csinálni a TV torony tetején a kismadárról, mint egy igazán jó 600-as, a kép közepét kinagyítva utólag, hogy ugyanakkora legyen a kivágás, mint az 1200-asnál.
Részemről én ezt abbagynám, nem tudom többféle szempontból elmondani a lényeget.
A 600mm-es optika az ugyanolyan távolságban lévő, ugyanakkora céltárgyról kb 20%-al nagyobb oldalhosszúságú képet vetít a lapkára. Csak kb. mert az összefüggés színuszos, de kis szögeknél a színuszos összefüggés közel lineáris. A 20%-ból úgy lett 22%, hogy elütöttem a billentyűzeten és azzal számoltam. A lényeg nem az, hogy 20%, vagy 22%, hanem az, hogy a feloldóképesség növekedése a terület nagyítás négyzetgyöke, ha az optika minden tulajdonsága változatlan marad és csak a gyújtótávolság nő 500mm-ről 600mm-re.
Az egy inch-en belül feloldható vonalak száma fog kb fordítottan arányosan csökkenni a céltárgy távolságának növelésével. Mivel a DOTméter, mint mértéegység az egy inch-en belül feoldható vonalak számának és a méterben kifejezett távolságnak szorzata, ezért a DOTméter mérőszám csak annyit fog változni a távolság növelésével, amennyit az optika feloldó képessége változik az átfókuszálással. Ez egy elméleti maximum érték, amit képközépen kell mérni, mert a gyakorlatban a képsarkokban a különböző hibák miatt az érték jellemzően rosszabb. Minél kiegyenlítettebb az optika erre a tulajdonságra, annál kevésbé romlik a képsakokban a képközéphez képest a számszerű eredmény.
Én egy elméleti számítást vittem végig, ami úgy kezdődött, hogy " ha adott egy ....akkor..." és maradok is az elméletnél. Aki pontos értéket akar tudni, az kirakja a tesztábrát 10m-re, csinál neki egy stabil világítást és lefotózza. Azután a képen megszámolja, hogy a 10m-re kihelyezett céltárgyon, egy inch távolságon belül, hány darab vonalat tud feloldani a gépe. Megszorozza kettővel és azután még tízzel és már van is adat, hogy 10m-ről hány DOTméter a feloldóképesség. 100m-ről kb tizede annyi, vagyis tízszer vastagabb vonalakat fog tudni feloldani, amig 1000m-ről 1/100-da lesz. Közelről nem érdemes, mert a lapka pixelszáma fogja korlátozni az adatot, ugyanis egy jó optika pixelen belülre fog rajzolni.
Nyilvánvalóan nem a feloldóképesség elméletileg csekély különbsége miatt gyártják mind a kettőt. Az érvelésemet arra fejtettem ki, hogy a terület nagyítás 44%-os növekedése a négyzetes összefüggés miatt elméletileg csak 22% feloldóképesség növekedést takar. A két optika között bizonyára más, sokkal meghatározóbb különbség is van. A többi szám elemi matematikával adódik.
Én ezt nem fogalmaznám így, mert félreértésekre adhat okot. A fényképezett céltárgy telülete a leképezési felületen nő meg 44%-al. A feloldó képesség csak 22%-al nő meg.
Tehát ha az 500-as al 10m ről pl. 2000 DOTméter volt a feloldóképesség, akkor a 600-as al 2440 DOTméter lesz. Tehát ugyanannyi, mintha 8Mp-s érzékelőről tért volna át 11.52Mp-s lapkára.
Kiállítóteremben fekete-fehér, A3 méretű nyomaton szeretném látni. 3D-s mikrokontrasztos hatással a fő témát, nagy dinamikatartománnyal a képet összességében. Pl. portrén, épületfotón.
Mindezt gondolom egy Leica M digivel és egy Summilux 50/0,95-el viszonylag egyszerű elérni, de állítgassa kézzel az élességet aki akarja :)
Kicsit kotortam, és a Te gondolataidra is bólintva azt látom, hogy ár/értékben egész jó meg lehet mindezt valósítani egy Sigma art 35/50/85-1.4-es valamelyikével, és egy használt Canon 1Ds M3-al. És lesz vas és üveg és egyéb fíling is. Mit gondolsz?
Konkréten mire akarod használni? Mit értesz a képminőség alatt? Az arckönyvön akarod látni a képeket, egy újság hasábjain, egy kiállítóteremben A3-ban vagy egy órásplakáton, durva háttérelmosást akarsz vagy megelégszel az átlagossal, pixelbúbolni akarsz vagy fotózni stb.?
Ennek függvényében lehet eldönteni "mi éri meg jobban". A fentiek tudata nélkül, saját magamnak FF (5d mk2/6d)+85/1,4-t választanék- az általam használt környezetben a 7d mk2 ficsőrjei feleslegesek, a dinamikatartománya, zajtűrése egyéb fontos jellemzői meg nem fejlődtek a rakétatechnika mértékével (az elődhöz képest 1/3 - 2/3 Fé-nyi javulás tapasztalható)
Btw. 2 különböző rendszer fenntartása tényleg felesleges.
ok sejtettem, de szegény ember vízzel főz alapon, nem vennék ujjat ha nem muszáj ill ezek vannak szépek megkíméltek és jól működnek. a méret nem zavar, van benne anyag érzetem van:)
Szerintem 14-40-es és 42-150 obik nem léteznek. Csak 14-42 és 40-150 :)
A 14-45-ös obi kicsit gyengécske volt, de az általad említetteket nyugodtan be lehet vállalni. A m4/3-os alteregójuk sem jobb véleményem szerint. De tudni kell, hogy ezek a legolcsóbb KIT obik, emmek megfelelően kell elvárásainknak is hozzá alkalmazkodni.
Nekem is E-M10 ll van. Általában m4/3-os obikkal, de azért van egy sima 4/3-os 700-300 obim is gyári adapterrel. Ez amúgy is egy meglehetősen nagy méretű, de egyáltalán nem zavaró. Amatőr szinten, megint csak általában, nemigen van lényegi eltérés a képminőségben. Persze itt is ott is vannak gyengébb és jobban sikerült obik. (nem írtad meg milyen obiról van sző)
Az 1,6-os szorzó miatt gondoltam. Telénél előny az APS-C, de portrénál a kisebb mélységélesség miatt valóban a FF. Az egyiket nagyobb telével, a másikat fényerősebb obival korrigálni tudod. Azért írtam, hogy inkább mII-es 7D, mert tecnikailag sokkal többet tud mint az öddé.
