Nekem évek óta vannak hitelkártyáim és még SOHA nem csúsztam. A cashback-et mindig visszakaptam, akkor is, ha sokszázezres vásárlás után járt, pl. bútort vettem. Egyik bank sem mondta még fel a szerződést.
Olyanról tudok, hogy aki pénzügyi műveletre használta (a kincstárban), azzal szerződést bontottak, de ez benne is volt a szerződési feltételekben.
Ami a betéteket illeti:
a hirdetményben tett ajánlat nyilvános, a bank nem tagadhatja meg. Más kérdés, hogy az akciós betétek általában felső limittel vannak hirdetve.
Ellenben a számlanyitást megtagadhatja a bank (de ekkor még nem ismeri az ügyfelet). Ilyet csak nyomós okkal tesz, pl. pénzmosás gyanú esetén. Ellenkező esetben diszkrimináció miatt perelhető lenne, és a bíróságon már kellene indoklás.
Kb. ez is ugyanúgy működik, mint a hitelkártya biznisz. 45-napos ingyen hitel, de a 46. naptól szabad felhasználású hitelkamatot számol a bank (20-30%) a teljes hitelösszegre, akkor is, ha már csak egy ezressel tartozol. Egy szakértőt kérdeztek ezzel kapcsolatban, a gazdasági rádióban. A kérdés úgy szólt, hogy az ügyfelek hány százaléka fizeti vissza időben a hitelkártyával történő vásárlást. A válasz: az ügyfelek kevesebb, mint 5% -a fizet a határidő lejárta előtt. Ebből következik, hogy a többit szerencsétlen súlyos kamatot fizet.
Németországban volt is egy próbaper ebből. Azt csinálta az ügyfél, hogy volt egy csomó hitelkártyája és folyamatosan mozgatta a pénzt azok között és mindig a 44. napon törlesztett. Egy idő után érdekes módon az összes bank indoklás nélkül felmondta az ügyféllel a hitelkártyaszerződét és a pert is elbukta.
Az akciós betéteknél ugyanez történik ott is kb. az ügyfelek 5% az aki 3 hónap után kiveszi a pénzt a többiek ráfáznak. Ráadásul az akció mindig csak friss pénzre vonatkozik, így azt nem lehet megcsinálni hogy egy bankon belül kiveszi valaki majd újra visszateszi 9% -ra. Bankok között kell mozgatni a pénzt. Persze bármelyik bank megtagadhatja indoklás nélkül, ha be szeretnél tenni, mondjuk 500 millió forintot 3 hónapra 9 %-ra. Nem valószínű, hogy az akció ilyen összegre vonatkozni fog.
"Állampapírt venni, a saját államomtól, amit csak a saját állampolgárainak ad el az állam, mert túl jó feltételeket rendel hozzá és én cserébe kivárom a lejáratát, az egy intim kapcsolat az államommal"
hogyan tudnék - intim kapcsolat nélkül - az államomtól 6-7%-s euro alapú állampapírt venni?
ha a perverz bankok vehetnek, én miért nem? (vagy csak bonyolultabb módon, pl külföldről)
A bank a betetet kihelyezi hitelkent, es ezen van a haszna ( ha van). A kozponti bankban csak a kotelezo tartalekratat tartja.
A bank sokat bukik az akcios beteteken, de hogy tartsak a betet-hitel aranyt, gyakran kenytelen magasabb kamatot fizetni, hogy magahoz csalogassa a toket.
Persze sok buta ember van, aki nem fogja fel, hogy a kamat csak 3 honapig jar, es utanna is ott tartja a penzt, es vegul csodalkozik hogy miert nem kapott egesz evre 9%-ot.
Sajnos rajtuk nem lehet segiteni, es rajtuk bizony nyer a bank.
Az allamcsod azert nem igy mukodik. Egy allam soha nem all le, nem olyan mint egy gyar, hogy hazakuldik a munkasokat. Itt senkit nem kuldenek haza, minden megy tovabb.
Csak annyi tortenne, hogy XY allamkotvenyt MOST nem fizetik ki, majd 1 ev mulva. Az elet menne tovabb. Nyugi, a nyugdijakat kifizetek, a rendoroket meg aztan plane!
Szia, én nem így látom. Nekem attól van hányingerem, amikor 8-9 % kamatot hirdet egy bank, ám azt valójában csak az első három hónapra fizeti. Valójában az infláció alatt van a fizetett kamat kb. évi 4-5%. Tudod mit csinál a bank a Te pénzeddel amit beraksz hozzá: államkötvényt vesz a vagy beteszi az MNB-hez a kamatkülönbséget meg jól zsebreteszi. Jól kitolsz az állammal, ha nem veszel kötvényt, bár inkább magaddal. Ha államcsődtől tartva nem veszel állampapírt, akkor azt vedd figyelembe, hogy mivel közalkalmazott vagy Te sem fogsz fizetést kapni csőd esetén. Ha csőd van, akkor nincs nyugdíjkifizetés, nem kapnak bért a tanárok az orvosok, rendőrök, katonák, önkormányzati dolgozók, vasutasok stb. Mivel nem kapnak bért így nem tudják fizetni a banknak a törlesztő részletüket sem. Szerinted meddig bírná azt például az OTP vagy bármelyik bank. Megmondom én egy hétig sem. Ugyanúgy bent ragadna a pénzed, mint az államkötvényben. Akkor már inkább a magasabb kamat az értelmesebb döntés.
Akkor Te nagyon rövid időre nézel vissza az időben.
Ne kezdjünk politizálni, de az utóbbi ~50 évben többször és többféleképpen verte szét a "mi érdekünkben tevékenykedő" állam a magántulajdon és a vagyonfelhalmozás lehetőségeit.
Csak pár önkényes példa, amiért én személy szerint is nagyon haragszom, bár nagy része nem velem, hanem a nagyszüleimmel, szüleimmel történt meg:
Téeszesítés + "Kárpótlás" (amikor is ismételten kisemmizték az eredeti birtokosokat)
"Tanuljon mindenki, szerezzen diplomát és menjen a városba.." - hol is áll most a diplomás munkanélküliek száma?
"Legyen minden házban gázfűtés.." - jelenleg lassan a legdrágább, szinte csak az elektromos fűtés előzi meg.
A Te MANYUP pénzedet nem "védték meg"? stb.
Ha csak ezt a TSZ dolgot nem lépik meg, vagy a kárpótlásnak nevezett valami tisztességesen történik meg, akkor nem alakul ki több olyan generáció, amelyik "csupasz fenékkel" indul el az életben. Csak annyi kellett volna, hogy állambácsi NEM mondja meg, hogy szerinte nekünk mi a jó, és ha meg is mondja, legalább nem kényszerít bele.
Tehát ha most állambácsi azt mondja, hogy vegyél állampapírt, mert az jó, az nekem az ellenkezőjét jelenti. - nem zsigerből, mert igenis utánajártam, és mindezek után nem nyerte el a tetszésemet. (nyereségességi és kockázati szempontból sem.)
Más: én is közszférában tevékenykedem, nekem még nem szerepelt semmilyen "céges" papíromon még ajánlás sem állampapírvétellel kapcsolatban, egyébként engem még ez az ajánlgatás is felbőszít, szerintem gusztustalan, (a postahivatalok sorszámkiadóinak céduláin is szerepel - grrrr) ne tolják a pofámba. Csendes, halk szavú kocka vagyok, de ha egy ilyet megemlít az osztályvezetőm, igen csak el fognak csodálkozni, amikor hirtelen felindulásból elmondom, hogy mihez van köze, és mihez (pl. az én pénzemhez) nincs.
Hány éves vagy, királyfi (királylány)? És még hiszel a mesékben? Intim kapcsolat az állammal? te tényleg azt hiszed, hogy az állam a Te érdekeidet nézi, és neked akar jót? Huhhh.
Ezerszer és milliószor zsebeli ki saját polgárait az állam.
ha 2% lenne az infláció akkor ha inf plusz + 5% -ot fizet a 2015/J akkor az infláció kétszerese lenne a prémium hozam, így meg lehet hogy az inflációt sem éri majd el a prémium, szóval reálértékben kevesebb lesz a haszon.
Most mi lenne a jó szerintem: A tőke feléből/kétharmadából: Jó helyen lévő minimális rezsijű ház/lakás aminek az árát leverték az árverések.
Erről tudál írni bővebben? Én már nézegetem az ingatlanokat egy ideje, de nem látom hogy igazából lementek volna az árak. Van valami oldal ahol ingatlan árverések vannak vagy hol érdemes nézelődni?
Júniusban 5,6 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Az előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy a fogyasztói árindex a májusi 5,3 százalékon fog stagnálni.
Szerintem sem szabad egyoldalúan csak és kizárólag állampapírt tartani. A magyar történelem azokat igazolja, akik óvatosak voltak. Cinikusan kell hozzáálni amit mások mondanak és bízni abban amit magad kitalálsz.
Pénzügyesek javasolta befektetések: Abban abszolút igazad van, hogy a bankok/brókerek/biztosítók egyéb pénzügyesek által KITALÁLT dolgok azok nem jó befektetések. Sőt ezek nem is befektetések, hanem pénzlehúzós jogi/pénzügyi szarkavarások. Legjobb példa a unit-linked. De azért néhány befektetési alap se kutya.
Népszerű befektetések: Az se jó, ha követed a tömeget. Egy-egy sztorira rákapnak sokan, felverik az árát, leverik a hasznot, ha mész a tömeg után általában már csak a bukta marad. De ezek a befektetések legalább nem szántszándékkal, közvetlenül a lehúzásra vannak kitalálva. Általában.
Ha a polgár saját maga találja ki, hogy hol lenne a pénzének a legjobb, elolvas mindent ami elérhető, nyitott szemmel jár, akkor sokkal nagyobb esélye van mintha a tanácsadó vagy a tömeg után menne. Sokszor nemhogy lassan gyarapítja a pénzt de egyenesen megtöbbszörözi. A többszörözésre azt szokták mondani, hogy az spekuláció. Szerintem nem. A lentiek biztosabbak voltak mint az állampapír, ha az ember nem szállt el és alulértékelte a lehetőséget - azaz nem annyit adott érte amennyit bele tudott álmodni, hanem amennyire meg volt szorulva/kényszerítve/stb az eladó - utána persze meg lehetett próbálni megvalósítani az álmot...
Ár alatt lehetett jutni valamihez: Lakásvásárlás a piaci ár 40%-án kárpótlási jeggyel. Részvényvásárlás egy forint nélkül, igénybejelentéssel, utólag a tőzsdei árfolyam ismeretében eldönthetted, hogy kellett vagy nem. Részvényvásárlás kárpótlási jeggyel 40%-n. Részvényvásárlás kedvezménnyel 70%-n. Erdő vétele hektáronként 800 Ft-ért. Szántó 3.000 Ft/ha. Géppark tized, huszadáron. Kevésbé kapós árukészlet cserébe munkák elvégzéséért (pl üzlethelyiség kifestése, renoválása).
Szűkösen rendelkezésre álló dolog megvétele: Sűrű lakótelepen garázst veszel, ahol 20-50 lakásra jut egy - azt lehetett sejteni azért, hogy bérlő lesz rá egészen az extrém körülmények bekövetkezéséig.
Meglévő dolog fejlesztése: Pl megvettél egy tárolót bagóért és átalakítottad némi pénz, két kiló nyomtatvány és fél év után kisbolttá.
Szűkösen rendelkezésre álló dologgal gazdálkodás: 1993 körül irtózatos tőkehiány volt, árukészleteket adtak elvihető fedezetként kölcsönért, _nagyon_jó_ kamatot adtak.
Most mi lenne a jó szerintem: A tőke feléből/kétharmadából: Jó helyen lévő minimális rezsijű ház/lakás aminek az árát leverték az árverések. Jó helyen üdülő/zártkert ha fillérekért adják mert kell a pénz az alapvető dolgok fenntartására. Jó helyen garázs akár árverésen is. Mezőgazdasági ingatlan ha ár alatt van de nincs vele semmi baj. Ezekből nagyon sok most ár alatt van, még az ország rossz kilátásai ellenére is (csökkenő lakosság, kivándorlás, eladósodás, elcigányosodás).
Valamennyit érdemes lenne olyan részvényekbe tenni amik most nagyon gyengék, sőt a tönkremenetel szélén állnak vagy van ott jövedelem csak közútálatnak örvendenek mint a bankok pl.
Extrémen ár alatt szinte bármi kézzelfoghatót érdemes megvenni ha egyébként más baj nincs vele - ilyenből egyre több van, teljes működő kapacitásokat, árukészleteket*, berendezéseket hirdetnek már szabadkézből is ahogy dobják be sorban a törölközőt a szerencsétlen módon eladósodottak.
A vagyontárgyakat védeni kell jogilag a közösség és a multik pénzéhsége, fizikailag a magánzók ellen.
Ha/amikor visszatér a gazdaság a normális kerékvágásba, akkor az ember megtöbbszörözi amit ezekbe tett. Amíg marad a döglődés, addig legalább jövedelmet hoznak, arra kell figyelni, hogy előreláthatólag az állampapírhozam többszörösét hozzák. A tőke fele/egyharmada meg maradjon hagyományos befektetési formákban, a zöme állampapír, egy kis deviza, egy kis arany. Akár még egy sima kockázati életbiztosítás is legyen, legalább tudnak majd az örökösök pereskedni a biztosítóval.
(*Mai napig eszembe jut amikor 5.000 Ft-ért kínáltak 10.000 db vietnami kenőcsöt. Fél éven belül 50x pénz lett volna belőle ha megveszem. Nem tettem, pedig csak ki kellett volna venni egy ropogós ötezrest a többi közül. Nem konvencionális befektetés.)
Valószínűleg egyedileg a saját rendszerükben, a KELER, mint elszámoló klíringház közvetítésével (legalábbis ha a->b pénzintézetbe megy, ha házon belül két számla között, akkor lehet, hogy csak átírják egyikről a másikra). http://www.keler.hu/keler/keler.head.page?nodeid=81
Azt kérdezném, hogy ha én állampapírt akarok venni akkor az milyen rendszeren keresztül vagy hogy történik?
Ugye elsődleges forgalomba hozatalkor nem vehetek sem DKJ-t sem más állampapírt (kivéve direkt lakosságit). De ha kibocsátás után akarok akkor már vehetek. Ez a kereskedés viszont hogy, hol milyen platformon történik? (Főleg, hogy már a tőzsdére sincsenek beveztve.) Ha X bórkercég elad 100millió 2014/D államkötvényt Y-nak akkor azt hogy csinálják?
"devizát én is vennék mit ajánlasz menjek a sarki arabhoz vagy webbankba váltask"
ha ténylegesen kell akkor válts a CC-ben, elég korrekt bagázsnak tűnik, ebben a pill-ban 1.35 Ft a vétel eladás között a különbség... és még blokkot is adnak, amivel igazolni tudod az eredetet.. :)
Ezek annyira jók, hogy mindenkinek ismerie kellene, akinek pénze van és befekteti! Különösen ezek:
1. szabály: A karriered biztosítja a vagyonod. Befektetéssel nem leszel gazdag, az csak arra jó, hogy a karriereddel (munka, saját cég) megkeresett pénzt lassan, de biztosan infláció felett fialtasd. Soros György, Warren Buffet sem a saját pénzükön elért hozammal lettek gazdagok, hanem mások pénzét kezelve. Sokkal jobb mások pénzéből évi 2%-ot kapni, mint a saját pénzeden évi 20%-ot elérni. Aki azt gondolja, hogy csak befektetésből gazdag lesz, az felejtse el.
3. szabály: vedd észre a különbséget befektetés és spekuláció között. Amikor követed a részvény/kötvény piac teljesítményét indexkövető alapokkal, az befektetés. Amikor ide-oda pakolgatod a pénzed, befektetési alapok múltbeli hozamát hajkurászod, az spekuláció.
4. szabály: senki nem tudja megjósolni a jövőt. De hogyan is tudná bárki is? Rejtély akkor, miért próbálkoznak mégis sokan vele (pl. eltalálni, hogy melyik befektetési alap lesz jó a jövő évben - lehetetlen).
5. szabály: senki nem tudja időzíteni a piacot, azaz nem tudja eltatlálni, mikor kell részvényt, kötvényt vagy pénzpiaci alapot venni. Mégis sokan megpróbálják, sikertelenül.
6. szabály: amelyik kereskedési rendszer működött a múltban, az nagy valószínűséggel nem fog működni a jövőben. Lásd: sokan az előző években jól teljesítő alapokat veszik - garantált bukó.
8. szabály: ne hagyd, hogy mások döntsenek helyeted a befektetésekben. Hát igen. A "pénzügyi tanácsadók", alapkezelők, privát vagyonkezelők nem a barátaid. Az ő érdekük ellentétes a te érdekeiddel. A saját pénzedet ne bízd másra, saját magad kezeld (előtte azért pár könyvet érdemes elolvasni).
9. szabály: sosem fektess be olyanba, sose tegyél oylat pénzügyi téren, amit nem értesz. Ugyebár pl. unit-linked förmedvények, meg 300 oldalas hitelszerződések. Ha nem érted, ne írd alá.
10. szabály: sose támaszkodj egyetlen befektetésre, egyetlen intézményre, egyetlen személyre. Pl. ne tedd minden prémium államkötvénybe. Ne tarsd minden pénzed forintban. Ne tarsd minden pénzed egy befektetési szolgáltatónál, hiszen a Befektetővédelmi alap csak 20 000 euróig biztosítja a pénzed befektetési szolgáltatónként.
13. szabály: a saját országodtól teljesen független befektetésekbe is kell pénzt tenned. ugyebár nem tartunk minden pénzt prémium államkötvényben. kell venni külföldi részvényeket is, vagy legalább nyissunk külföldön bankszámlát.
Azt ajánlja, hogy a pénzed négy eszköz között oszd el (indexkövető részvény alap, indexkövető kötvény alap, diszkontkincstárjegyek és arany). azt javasolja ,hogy ezek aránya mindig 25% legyen, évente vissza kell őket rendezni 25-25-25-25% arányban.
Mondjuk én nem használom a permanens portfóliót, de az elve a lényeg, azaz hogy fix eszközallokációd legyen, és sose hallgass az előrejelzésekre, az aktuális piaci trendre, legfőkébb ne az elmúlt évben legjobban teljesítő befekettési alapookat hajkurászd.
Lehet szídni ezt a stratégiát, de legalább ez egyfajta stratégia. A legtöbb befektetőnek abban merül ki a "stratégiája", hogy megveszi az elmúlt években legjobban teljesítő befektetési alapot, miközben számtalan tanulmány van arról, hogy ezzel csak bukni lehet.
Ebben a topikban ON a hsz-od, de azért tartalmilag nem igaz. Elfogadom, hogy neked úgy jó, hogy csak állampapír, ráadásul az elmúlt mondjuk 10 év téged igazolt, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ez így lesz a következő 10 évben.
Valamennyi fixes income (betét és/ vagy állampapír) nyilván kell, de nem árt, ha van mellette más is.
Hisz' te is írod: utólag derül ki, hogy a hozam mennyire volt jó.
Egy extrém sztori:
egy befektetésekkel foglalkozó könyyben anekdótázik az amerikai fickó, hogy jött be hozzá egy idősebb úr, hogy ő csak részvényt akar. Próbálta lebeszélni, erre legközelebb Herr (mert hogy német származású volt) hozott neki egy adag papírpénzt - a weimari Németország elejéből. Herr így járt: a pénzét mind elvitte a hiperinfla.
De reméljük, nem fordul ez elő (még egyszer) nálunk.
"elektronikus" deviza vétel a legolcsóbb. ennek a nagy kamatkülönbözet miatt nagy lehet a költsége ha sokáig tartod. előny tőkeáttéttel tudsz venni, azaz elég a venni kívánt összeg töredékét a számlán tartani.
ha a kezedben akarod tudni a valutát, akkor "sarki arab" a legolcsóbb. ezek már középár +-1 forintért is árulják. pl eurót.
a banknál borzalmas valutaárfolyamok vannak. persze ha banknál lévő devizaszámlára akarsz devizát venni, akkor azt néhány helyen jó árfolyamon teheted.
mindegyiknél hátrány forinttal szemben hogy nem kamatozik, vagy keveset, esetleg még te fizetsz érte.
devizát én is vennék mit ajánlasz menjek a sarki arabhoz vagy webbankba váltask?ill. nemtudom milyen lehetőség van elektronikus deviza vételre gondolok itt a forexre? mennyire legális nemlegális?
