Megyek csütörtökön a MOM üzletházba, megállít egy egy német fiatal srác, én ugyan nem tudok németül, de pillanatok alatt megértettem, hogy telefonálás miánt fel akar váltani egy százas érmét, alőveszem a pénztárcám, kiborítom az aprót... hát nem volt benne annyi, ő csalódottan menne tovább, mikor nekem eszembe jut valami: "Ein moment bitte" - ennyit tudok még németül, ő visszafordul, én meg odaadtam neki a mobilomat, mutatom neki melyik az oké gomb, ő felhív valakit németül karattyol, majd visszaadja, fizetni akar, én meg legyintettem meg mosolyogtam... ugye jól tettem?
Bocs, akkor megint egy kis off, de erről jut eszembe:
Londonban megállok egy sarkon, kezemben térkép és nézem, hogy melyik és melyik utca sarkán állok. Odajön hozzám egy angol ifjú, mosolyogva köszön és megkérdi: mit segítsen. Majd eligazít.
Hasonló sztori:
1979, a bicajomat szerelem a Budaőrsi úton. Megáll egy német autó és nekiállnak térképet böngészni. Odamegyek, kérdem, mit segíthetek. Mondják. Eligazítom őket. Kérdeznek. Válaszolok. Megint kérdeznek, megint válaszolok.
Majd papa odanyúlt a kardánboxhoz és a kezembe akar nyomni egy ötmárkást. És marhára nem érti, miért nem fogadom el.
Itt nekem az esett rosszul, hogy minek néznek ezek minket. Azután megtudtam.
Egyszer a muterral nezolodtunk Londonban, amikor megkerdezte, hogy merre jarunk. En csak hummogtem, amikor egy pali ket lepesre megszolalt hogy "ez a St. James park". Bar csak ilyenek jutnanak az ember eszebe az utazik a magyar topikban.
Üdv!
Én Belfastban járok hetente kétszer, és tele van kukával a város. Még a legközelebbi kis faluban is van az utcán kuka.
on
Már itt lehettem vagy három-négy hónapja és még mindig nem talűlkoztam egyetlen magyarral sem. Aztán egyszer gyalogtúrára mentünk (német, spanyol,olasz, + én), Belfastból indulva,zebránál megállunk, mivel piros a lámpa, nem jön autó, de itt elég gyorsan vált a lámpa, az autópálya-kijárat kb 300 méterre, az ember nem meri megkockáztatni, hogy átblattyog. Nagy zaj a hátunk mögül, hátranézek, kisebb csoport, tömött tesco-s szatyrokkal közeledik ordítozva, majd két mpnyi várakozás után éktelenül káromkodva, "büdös ír barmok, hát nem látjátok, hogy nem jön semmi, a k*** anyátokat, és ugyan nem fogok várni ezekkel a k**** nehéz szatyrokkal" félrelökdöstek minket, és átkeltek (persz eközben váltott a lámpa). Komolyan mondom kellett húsz mp, hogy rájöjjek, hogy magyarul beszéltek és nem angolul, és már túl messze voltak, hogy utánuk szóljak valami "szép"et.
Ezek tán már nem hiányzott annyira a magyar szó:)
Más történet:
Román határ közeli város egyetem, este buli, túraszervezés a határhoz, mondván a duty free shopban olcsóbbanbe tudunk vásárolni némi szeszt.
A sofőr sűrű látogató volt arrafelé, és odaúton úgy szidta a románokat, mint a bokrot. Az országot, a várost (elmentünk egy közeli városba enni, persze McDonalds, mert ő ugyan a hely kaját ki nem próbálja), a helyet, az embereket. Mikor félénken megkockáztattam, hogy ilyen közel a határhoz biztos sok a magyar is, és hogy menjen csak el egy magyar iparváros maradványába, ott sem fog kevésbé koszos gyárépületeket látni, válaszra sem méltatott. Az eurót persze ejrónak ejtette, de ami legjobban megdöbbentett, hogy két másik útitársam is csatlakozott hozzá, pedig akkor jártak ott először:()
A sofőr válallkozott, hogy majd ő beszél a mekiben, és valamit elkezdett mutogatni, mikor a kedvesen mosolygó srác megszólalt magyarul.
Aztán persz ejött a morgás, hogy it sz@rabb a szendvics, a fanta, a kiszolgálás, koszos minden, büdös románok hogy vezetnek....
Azt hiszem soha életemben úgy nem szégyelltem magam, és hatalmasat csalódtam a barátnőmben is, akinek egyszerűen nem tudtam megmagyarázni, mi a problémám.
Nincs kölcsön egy kisebbségi fúród?
Kérjetnék a szomszédtól is, de akkor biztos nekiáll velem kisebb... (no a cigánykodásnak mi a szalonképes megfelelője?)
"Nem mondom, hogy a szervezett utazásoknak nincs létjogosultsága, de én biztos, hogy az előbbi híve vagyok... "
Én is!
Egy csoport önállósult LÉNYként viselkedik, a benne levők képesek teljesen kivetkezni önmagukból. Nem azt mondják rájuk, hogy volt ott egy csoport benne néhány bunkóval, hanem hogy volt ott egy bunkó csoport.
Ez a veszélye a dolognak a normálisak számára. No meg a birkaszellem, utitársak elviselése, alkalmazkodás stb.stb.
Hétvégén utaztam haza busszal Brüsszelből. Felmászok a járgányra, elhelyezkedek - és látom ám, hogy a túloldali ülésen egy láda sör terpeszkedik (sofőrök aggódó pillantásokkal vitatkoznak). A rekesz gazdája hamarosan előkerül, baseballsapkás, felvilágosult gondolkodású fiatalember, aki röviddel később fennhangon ecseteli, hogy legközelebb csakis repülővel utazik, mert ez olyan "balkáni" (a busz szép, tiszta, kényelmes, a sofőrök udvariasak, menetrend betartva, az egész szervezés nagyon profi). Az út további részében aprólékosan megtudhatják a környezetében ülők, az elmúlt héten az úr melyik este, melyik haverjával, hol és hogyan részegedett le. Ez nem balkáni... Szerencsére legalább a buszon utazó belga fiatalok nem értettek magyarul...
Egyébként az a tapasztalatom, hogy a nem szervezett turistaúton részt vevő, hanem saját szervezésben utazó magyarok sokkal normálisabban viselkednek külföldön (kevés kivétellel). Sokszor látok magyarokat, kezükben térképpel, útikönyvvel, nyakukban fényképezőgéppel - ahogy kell, elfogadható öltözékben, aránylag kevés káromkodást megeresztő (vagy akár ezektől teljesen tartózkodó!) modorban beszélgetni, sétálni, bejárni az adott turistalátványosságot. Szerintem igen más körből kerülnek ki azok, akik maguk megszervezik az utazást, kitalálják, mit akarnak megnézni, mire kíváncsiak, utánanéznek ennek-annak, mint azok, akik befizetnek valamire, aztán hagyják magukat terelgetni ide-oda. Nem mondom, hogy a szervezett utazásoknak nincs létjogosultsága, de én biztos, hogy az előbbi híve vagyok...
(Múzeumokban tényleg ritkán hallani magyar szót, viszont műemlék erődben / várban / kastélyban / palotában / toronyban / katedrálisban stb annál többet.)
A kedven ételemet - Cigánypecsenye - hogy fogom hívni ezután ? Az egyik ismerősöm,aki beszéli vmelyik cigány ? beás ? nyelvet -azt mondja, hogy abban a nyelvben a "roma" szónak -felnőtt férfi- a jelentése. Ugye amikor azt mondják,hogy " roma nő " - kissé hülyén hangzik nem ?
Jó meglátás, akkor mit kell mondani zsidó helyett? Ezek szerint én is antiszemita vagyok...
Szerintem járnak a magyarok múzeumba, én is szoktam, bár lehet, hogy az idősebb korosztályra jobban jellemző. Például a wielicka-i sóbányát is inkább az idősebbek ismerték, pedig nagyon szép hely.
???????
Ez baromság. Mitől? Itthon nem is használják ezt a szót semmilyen értelemben (legalábbis emberekre, lovakra inkább), kiskoromban az indiános könyvekben előfordult, de élőszóban kimondva...hát talán egy kezem ujjain össze tudnám számolni, hányszor hallottam eddig, abból is kb. kétszer én használtam.
Itthon meg inkább tartom a négerekre negatív értelműnek a fekát, mint a négert.
"negro" szó pedig mindig is a magyar "nigger"-el volt egyenlő, tehát erősen sértő, lealacsonytó jelző"
Most teljesen összekavartál! Hogy kérjem ezentúl kedvenc cukorkámat, hogy ne sértsek meg senkit?
Csak azt ne mondd, hogy vegyem meg a Tescoban...
"egy amerikai néger ha meghallja, hogy így nevezed, teljes joggal sértődik meg, honnan kéne tudnia, hogy nálunk kivételesen nem sértegetni akarják ezzel a szóval?"
És nekem honnan kellene tudnom, hogy egy amerikai néger megsétődik, ha azt mondom rá, hogy néger? Vagy ez egyértelmű, hogy nekem tudnom kell? Miért?
"amerikában nyugodtan lehet arról beszélni, hogy valaki zsidó, itt viszont, bár a szó maga nem sértés, mégis csak súgva, pironkodva lehet valakiről ezt mondani, mert ha nem, akkor rögtön "zsidózol""
Sokáig nem értettem, hogy miért is vagyok én antiszemita, ha azt mondom, hogy zsidó...
Köszönöm a felvilágosítást!
Én vagyok a hülye.
Légy szí, valami közelebbit is írj a dologról. Ha egy bakkancsos turista házban történt a dolog, akkor nem is bunkóság. Bár túrához meg nem viszünk magunkkal Baccardit.
sikerült a 7végén látnom egy magyar társaságot, akik a panzióban levitték a vacsorához a saját bacardit + gyümölcslevet - amivel nem az a gond, hogy itthonról vitték, hanem az, hogy ezt levitték a vacsorához.
Az USA-ban a handicapped- mozgássérült- szó helyett már a közbeszédben a challenged- kihívásokkal küzdő- kifejezést használják. Az első szó már sértésnek számít.
Ugyanígy nálunk negatív értelmű a félvér szó, Japánban a japán és nem japán kapcsolatából született gyereket gond nélkül nevezik half-nak, nincs benne semmi sértő.
Egész más téma. Én sokat járok külföldön múzeumba, ahol mindenféle nyelven hallok beszélni embereket,nagyon sok az orosz, magyart viszont még véletlenül sem. Miért nem jár a magyar turita múzeumba?
