Agrárjogi kérdéssel fordulok felétek. Dunaföldváron a belterületi zártkertekben jelenleg tilos az erdő ültetése. A helyi építési szabályzat nem teszi lehetővé. Ennek ellenére ezeken a nadrágszíj parcellákon (10-20m széles ~200m hosszú,jellemzően 600-1000nöl nagyságú) sorra telepítettek akácot. (A művelési ág szőlő, gyümölcs, szántó). Aki az erdészeti igazgatóságnál tett bejelentést, ott az igazgatóság határozatban rendelte el az erdők gyökerestől való felszámolását. Aki, nem az előbbi hatósághoz fordul hanem a helyi jegyzőhöz akkor ő csak egy sort szedet ki (!). Hogy miért? Mert ezeket erdőket jellemzően a helyi mezőgazdasági bizottsági tagok ill. az önkormányzati képviselő testületi tagok ültették! Nem titok az önkormányzat arra játszik, hogy ezen területeket erdősítésre, fásításra szándékozik kijelölni. Szándékuk ellen 30 gazda tiltakozó levelet adott be, de ennek a helyi döntéshozó testületnél nincs szerepe nem veszik figyelembe. Indoklást nem adtak, csak meghallgatták panaszainkat. Kérdéseim: A bíróság előtt hová fordulhatunk?
Az elfogult képviselő tagok hozhatnak-e döntést? (helyi önkormányzati képviselők által tett eskü jelent-e valamit?)
Kérhetünk-e, követelhetünk-e kártérítést, ha a helyi építési szabályzatban lehetővé teszik az erdők telepítését? (több éves, eddigi munkánk és a következő évek termés kiesése miatt)
Ki lesz a hibás, (kitől kérhetjük a kártérítést) az önkormányzat aki az építési szabályzat megváltoztatásával ellehetetleníti a termelést és parlaggá teszi termő földjeinket vagy az a gazda aki ezek után erdőt telepít?
Majd kapsz egy másikat, amelyben kiszabják a közigazgatási bírságot
Szerintem nem fog másikat kapni, mert a cselekmény időpontjától számított 90 napon belül kell a közigazgatási bírságról szóló határozatot kézbesíteni. Ez immáron lehetetlen. Továbbá az eljárást az elkövetéstől számított hat hónapon belül be kell fejezni, ami szintén nagyjából lehetetlen.
Az állam/hatóság a saját hibájára (a rendőr munkaköre ellátása közben az államgépezet része, ergó az állam hibázott) nem hivatkozhat, tehát nem mondhatja azt, hogy azért nem tudta kiküldeni időben a bírságról szóló határozatot, mert "elrontották" az ügymenetet. Ez az állam sara, "így járt".
Ez a kormányrendelet szabályozza: 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről.
A korm. r. azt írja, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie az adásvételi szerződésnek. E rendelet nem szól arról, hogy tanúkat is kellene alkalmazni, mint különös tartalmi elem. Tehát ez esetben a háttérjogszabályt (Polgári perrendtartást) kell elővenni, amely a teljes bizonyító erejű magánokiratról ezt mondja:
196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.
Tehát összegezve: Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, akkor elég a két (szabályszerűen, aláírási címpéldánnyal igazolt) cégszerű aláírás.
Nem tudom mi van most cegeknel, de nemreg megvaltozott a szabaly, bekerultek midnenfele dolgok, hogy minek kell lennie benne az adasveteliben, es sorban dobalja vissza az ocsmanyiroda az adasveteliket, mert az uj szabalyozas szerint hianyos, ha egy regebbi mintat nyomtata valaki a netrol, az belefuthat ilyenbe. En - mint pogarjeno - cegnek adtam el az elozot, es oda kellett a ket tanu. Hogy ket ceg kozott mi kell azt nem tudom.
Sziasztok! Gépjármű adásvételire kötelező két tanú, ha az adásvétel két jogi személy (kft) között jött létre? A megkötéskor az eladó szerint nem kellett, megjegyzem nem is lett volna ott és akkor kéznél két tanú, most az átírásnál az okmányirodai ügyintéző szerint meg kell rá. Jogosan kéri vagy csak megszokásból?
Nem jogász csak laikus vagyok, de szerintem erre nincs jogszabály. Hogy kinek mekkora a szavazati joga azt a Társasági szerződés szabályozza. A Társasági szerződésnél is mint bármelyik másnál a törvény által előírt tartalmi és formai kellékeken túl szerződési szabadság van. Ez azt jelenti, hogy azt írnak bele a tulajdonosok a szerződásbe mit csak akarnak kivéve ami jogszabályba ütközik. Az hogy a szavazati arány általában megegyezik a törzstőke arányával az csak szokás, de nem kötelező előírás, ugyanúgy mint pld. az osztaléknál.Ott is az szokás hogy az osztalék a törzstőke arányában járde a felek ettől eltérő mértékben is megállapodhatnak. Most még az önkormányzati cégnek van 80%-os részesedése és a szokások alapján ilyen szavazati aránya tehát ő diktál. Szerintem megteheti, hogy vagy nem járul hozzá a törzstőke emeléshez, vagy csak úgy hogy maradjanak meg az eredeti szavazati arányok. Nyilván ez nem fog tetszeni B-nek aki emelni akar, de sokat nem tehet.
Az Önkormányzat (A) 80%-ban, míg egy külsős cég (B) 20%-ban tulajdonos.
Ha egy félév múlva a B tulajdonos jelentős összegű törzstőkét emel (akár a 10 szeres értékét a törzstőkének), ebben az esetben hogy lehet a szavazati jogokat eltéríteni az A tulajdonos javára, hogy a szavazati jogok megmaradjanak az eredeti mértékben az A tulajdonos javára?
Konkrét jogszabály megjelölésére van szükségem, tudtok ebben segíteni?
sziasztok.Segitségeteket szeretném kérni.foglaltma szállást a bookig.com oldalon.
Az a baj hogy kapkodtam és lefoglaltam egy olyan szállást ami nem visszatérítendő,és az a baj hogy késön vettem észre mert jött egy sms hogy le akarták venni a pénzt a kártyámról.Szerencsére nem volt rajta pénz és így nem tudták levenni az összeget.Írtam az oldal ügyfél részéhez levelet hogy törőljék a foglalást de nem jött vissza válasz még.Attól tartók hogy mivel nem visszamondható a foglalást így majd leakarják venni továbbra is az összeget a kártyámról.Vagy valami összegre bűtettnek az miatt hogy lemondtam.Volt már valaki ilyen helyzettbe?Ha egyszer nem tudták levonni a pénzt akkor nem foglalkoznak vele és törlik a foglalást? Ha valaki tud valami hasznos információt az megköszöném mert idegesít hogy mi lesz a butaságom bűntetése.Köszönüm előre is aki válaszol
Tényleg hosszú lettél, a lényeg az utolsó pár mondat...
Ha jól sejtem erre gondolsz:
Rendelkezés várt öröklésről
660. § (1) Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában. Más személyek ilyen szerződést nem köthetnek.
Apósom 2005-ben halt meg,akkor 8 millió forintra értékelték a házat.Sajnos azt nem tudom,hogy mennyi volt az illeték,mert anyósom mindhárom gyerekének kifizette. A ház lakóingatlan,anyósom és a sógornőm azóta is benne lakik.Nekem ez az adásvétel sem volt teljesen tiszta.Gondolom,hogy a ház felének(hiszen anyósom még él)az egy harmadát fizették ki nekünk 2011-ben.
Testvéremmel közösen tulajdonoltunk egy lakást, amit eladtunk a nagyszülők halála miatt, hogy édesanyám ki tudja fizetni az ő testvérét. Így testvéremé lett a nagyszülőiház 50 % a másik ugye édesanyámé. Én az eladott lakásból származó összeget bankbetétbe raktam, és mivel nem lakásvásárlásra fordítottam, ezért annak rendje és módja szerint befizettem az adót utánna. 2009-ben meghalt édesapám és az ő 100% tulajdonában álló házát megörököltük testvéremmel. Testvérem közben hitelt vett fel az ő és az édesanyámmal közös ház felújítására, és tavaly jutott el arra a pontra, hogy már nem bírja fizetni a törlesztőrészleteket. Segítségemet kérte és a végtörlesztés lehetőségével élve kifizettem neki 2.600.000 ft-ot.
Szóban megegyeztünk h én lemondok az édesanyámról majd egyszer rámszálló házrészről ami ugye 1/4, és testvérem meg lemond az édesapámról ráeső házrészéról a kifizetett összegért cserébe
A kérdés: Ki mit csinálna hogy törvényes és hivatalos legyen ügyvéd előtt? Ajándékozás? Adásvétel?
A segítségeteket szeretném kérni az alábbi ügyben. 2011.novemberében 3000 forint helyszíni bírságot és 3 b.pontot kaptam egy közlekedési szabálysértés miatt. Tudomásul vettem, befizettem. Most 2012 április 16-án kaptam egy levelet, miszerint fenti bírságot hatályon kívül helyezték, a pénzt visszautalják, mert idézem:
"Az Sztv 134§.1.) bekezdése értelmében a szabálysértés tetten ért elkövetője helyszíni bírsággal sújtható, kivéve, ha az elkövetővel szemben az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye. 1988.évi I.tv. A közúti közlekedésről 21.§.1.) bekezdés f) pontja alapján a 410/2007. Kormány rendelet 6.melléklet 2.pontjára figyelemmel ... 50.000 Forint közigazgatási bírságot kell kiszabni. A rendőrjárőr a fent hivatkozott Kormányrendelet szabályait figyelmen kívül hagyta, így a helyszíni bírság kitöltése ilyen formában jogszabály ellenes."
Utólag, 5 hónap után kivethetik ezt az 50.000 forintos bírságot? A levél erről nem tett említést!
Évekkel ezelőtt elhunyt, ez nem elég tudni kell a pontos időpontot mert az adó alapja ettől is függ. Alaphelyzet: meg kell nézni, hogy örökléskor a hagyatéki eljárásnál mennyire értékelték az ingatlant. Ennek az egy harmada a férjedre eső szerzéskori érték. Ezt le kell vonni a most kapott bevételből, illetve le kell még vonni a megszerzéssel és az elidegenítéssel kapcsolatos költségeket. Megszerzéssel kapcsolatos költség tipikusan az örökösödési illeték (ha volt) elidegenítéssel kapcsolatos ha pld az eladáshoz hirdetéseket adtatok fel vagy ingatlanközvetítőt bíztatok meg és az a közvetítői jutalékról számlát adott. Le lehet vonni a számlával igazolt értéknövelő beruházásokat (festés, szigetelés, akármi amit rá költöttetek és van róla számla). Tehát a bevétel mínusz költségek az adóalapja. Ez még az eltelt évek alapján különböző mértékben de folyamatosan csökken , öt év után (lakóingatlannál, de pld telek vagy garázsnál csak 15 év után)
pedig teljesen eltűnik. A pontos választ is szívesen megadom de kell hozzá
1.Mikor volt az öröklés
2. Mennyire értékelték akkor a házat
3 Mennyi illetéket fizettetek
4 Költöttetek-e rá azóta (csak az számít amiről számla van)
5 Egyáltalán lakóingatlan-e az a ház(tulajdoni lapon mi van, (pld lakóház udvar az lakóépület, de gazdasági épület az nem)
Szeretném a segítségeteket kérni!Apósom évekkel ezelőtt elhunyt.Annó mindent befizettünk,amit be kellett. Most a férjem nővére megvette tőlünk a szülői ház egy harmad részét(mivel 3-an vannak testvérek),1,5 millió forintért.Arra lennék kíváncsi,hogy ez után az összeg után kell-e adózni a férjemnek?És ha igen,akkor kb. mekkora összegre számítsunk?
Előre is nagyon köszönöm a választ!Szép napot mindenkinek!
Átlagos családra jellemző fogyasztás havonta. A fogyasztást vagy bediktáltam, vagy a cég vett egy átlagfogyasztást.
A történet úgy kezdődött, hogy az előző hó napján lecserélték a vízórát (lejárt a hitelesítése), az óra állása rögzítésre került.
Előtte két héttel volt kinn az óraleolvasó, aki rögzítette az óraállást (én nem voltam otthon). Itt történhetett a hiba, mert 1 m3-el többet rögzített, mint az óra leszerelésekor.
Az on-line számítógépes fogyasztási listámon most 9999-es fogyasztást látok.
A napokban meg fogom reklamálni, van valakinek ilyen jellegű tapasztalata, hogy hogyan zajlik az ilyen ügymenet?
