Már három hete nem írt senki sem a Tico-topicba. Ejnye-bejnye R.Tonyo és Gram!
Pedig a costaricai válogatott november 20-án barátságos mérkőzést játszott, a VB óta másodszor, ismét - ezúttal idegenben - Ecuador ellen. A meccset Alex Aguinaga tiszeteletére rendezett gálaként is felfoghattuk, hisz az ecuadori játékmester ezen a találkozón lépett századszor pályára címeres mezben.
A mérkőzés jegyzőkönyve:
Ecuador - Costa Rica 2:2 (0:2)
Quito, Atahualpa-stadion, 30 000 néző, vezette: Ramos (ecuadori)
Ecuador: Ibarra - De la Cruz, Poroso, I. Hurtado, Guerrón (C. Tenorio, 46.), E. Tenorio (W. Ayovi, 67.), M. Ayovi, Chalá (Fernández, 67.), Aguinaga, Asencio (Sánchez, 69.), Kaviedes. Szövetségi kapitány: Gómez.
Costa Rica: González - Chinchilla, Marín, Drummond, Castro (González, 61.), Bryce, R. Cordero, V. Cordero, Soto (Vizques, ?), Herrón (Rooper, 65.), Diach (Sequeira, ?). Megbízott szövetségi kapitány: Kenton.
Gólszerzők: Aguinaga (75.), Kaviedes (85.), illetve Chinchilla (29.), Herrón (45.)
Mint látható, az ecuadoriak a lehető legjobb csapatukkal álltak fel, minden légiósukat hazahívtak a mérkőzésre, míg a Ticosban sem az Európában játszók nem szerepeltek, sem az új szövetségi kapitány, Steve Sampson nem mutatkozott be a kispadon. Mindezek, és a 2600 méteres tengerszint feletti magasság ellenére a costaricaiak kétgólós előnyre tettek szert az első félidőben. A másodikban aztán a magasság és az Aguinaga vezette hazai csapat felőrölte a ticók erejét, de végül így is egy értékes döntetlennel térhettek haza Közép-Amerikába.
A costarica válogatottban egyébként ezen a mérkőzésen az ismerősebb, VB-t megjárt játékosok - Chinchilla, Marin, Drummond, Castro, Bryce, R. Cordero - mellet jónéhány számunkra ismeretlen játékos is pályára lépett. Örömmel írhatom, hogy ők sem vallottak kudarcot.
Sajnos nem láttam, pedig nagyon tetszett volna, amit láttam volna.
Én nem tudom, hogy baj-e az, hogy hasonló a játékstílusuk. Szerintem kifejezetten jók lesznek együtt: két fantasztikus felépítésű, technikás, gyors, robbanékony karibi fiú. Anelka egy kicsit célratörőbb, robbanékonyabb, Wanchope egy kicsit technikásabb. Ha kevésbé nehéz jellemek lennének, a világ egyik legjobb csatársorát alkothatnák.
Mexikót is szeretjük, csak az a probléma, hogy Mexikó nem igazán közép-amerikai ország. Tehuantepeci-földszoros, NAFTA, történelem - pont egy geográfusnak meséljek erről? :-)
Az jutott eszembe,
meg kéne kérni valami alapítványt vagy nagykövetséget vagy ilyesmit, hogy díjazza valamivel az országot/térséget népszerűsítő tevékenységünket. :o)
Köszi, ez megnyugtató válasz volt.
Illetve azt még mindig furcsállom, hogy
mindenkivel szemben szurkolnál Argentínának.
Az én rokonszenv-listámon is van egy ország, amelyik megelőzi Costa Ricát, de az európai. Kitalálod? :o)
Szó sincs róla, Gram. Először is én az olasz klubokat és az olasz bajnokságot szeretem, nem pedig az olasz válogatottat. Másodszor: az AEK nem costaricai csapat, csak játszik benne két costaricai játékos - ez azért nem ugyanaz. Harmadszor: nagyon kedvelem a Ticost, egyrészt a szemetgyönyörködtető játékuk miatt, másrészt mert Közép-Amerika, már csak a tudományos érdeklődésem miatt is, közel áll hozzám - márpedig ott ezidő szerint Costa Rica képviseli a legjobb focit.
Azt viszont bevallom és vállalom, hogy egy Costa Rica-Argentína meccsen a gauchóknak drukkolnék. De nekik mindenkivel szemben szurkolok.
Bevallom, a végén azért a Serie A rajongó felülkerekedett bennem a Wright és Centeno miatti AEK szimpátián, így örülök, hogy a Roma folytathatja a BL-ben. Viszont annak is nagyon örülök, hogy a szimpatikus AEK az UEFA Kupában tovább játszhat, annak meg főleg, hogy Centeno igazi gólvágója lett a csapatnak. Remélem a BL-ben rúgott góljainak köszönhetően végleg bejátszotta magát a kezdőbe.
Az amerikai Steve Sampson vette át a válogatott irányítását.
Az Egyesült Államokkal a franciaországi világbajnokságot is megjárt Steve Sampson lett az idei vébé egyik legszimpatikusabb válogatottjának, Costa Ricának az új szövetségi kapitánya. Sampson a 2006-os világbajnoki selejtezők végéig vette át az irányítást, és négy évre mintegy 1 millió dollárt kap munkájáért.
Az igaz, hogy az AEK veretlen, de az is igaz, hogy akár veretlenül is lehet csoportutolsó. Azért legalább az UEFA Kupában szívesen figyelemmel kisérném Wright és Centeno játékát.
Olvastatok valamit a görög bajnokság "costaricai" csapatainak meccséről, az OFI-AEK meccsről?
Wanchope mikor épül már fel?
Sajnos csak most keveredtem gépközelbe a ticók madridi parádéja óta, de nem hagyhatom ki, hogy megemeljem fiktív kalapom szupercsere Centeno előtt. Jó volt látni - mégha csak egy éjjeli összefoglalóban is -, hogy a VB-n megcsodált costaricai fiúk a legrangosabb európai kupában is megállják a helyüket. Az meg a Ticos magyarországi ingyenreklámja volt, amikor Wright és Centeno együtt örömködött a középpályás gólja után, Faragó Ricsi meg megjegyezte közben, hogy "a vébén is megcsodálhattuk őket a costaricai válogatottban".
Dehogynem!
Nagyon nagy meccs volt, Wright párszor bizonytalan volt, dehát a Real ellen a Bernabeuban ki ne lenne az?
Centeno játéka nagy meglepetés volt számomra, tudtam hogy penge, de jól fedezi a lasztit is. Meghát be kellett rugni azt a helyzetet is.
Úgykell a nagypofájú Realnak!