A nukleáris erőmű nem tud olcsón termelni, mert nagyon drága az építése, üzemeltetése, majd végül az elbontása. Mondjuk ha ezt nem piaci alapon nézzük, mert az adófizetők pénzéből megy, akkor igen, ki lehet matekolni olcsóra az áramot, de n ez így átverés.
Ha csak Magyarországban gondolkodunk, miért nem jó a hőerőmű? Akkor nem rohadt mindegy? Ha érted, mire gondolok.
Ebben az esetben gyártsunk dízelmotort, mi is megvehetjük a járműgyártók levetett gépsorait, vagy mindegy is mit, hisz úgysem számít itt a kibocsátás, meg a többi. Oldjuk meg minél olcsóbban, oszt majd lesz valahogy...
Csakhogy a "fejlett" világ nem szigetelhető el a világ többi részétől, ugyanazon a Földön élünk, és az államhatárok csak és csupán az emberek számára jelentenek korlátokat, ha, és amennyiben.
Pontosan azt kéne megérteni, hogy nem gondolkodhatunk szeparáltan, és az energiaprobléma koránt sem arról szól, hogy itt, vagy ott, párezer kilométer vasút ellátását kell vele megoldani.
Az izolált koncepciók csak ultrarövid távon mutatnak valamit, azon túl teljesen hiábavalók.
Ezen a Földön a szél valahol mindig fúj, a nap valahol mindig süt, és a lassú mozgású vízből is nyerhető ki nagy méretekben energia. Árapály is mindig lesz (a Hold csak pár centit távolodik évente, nekünk az mindegy). Van itt bőven miből, sajnos azonban az ember csak technológiailag fejlődött, más oldalról meg megmaradt a macskám szintjén, hogy csak a következő kajáig lát, további távlatokban képtelen gondolkodni, maradt, ami volt, egy ostoba, önpusztító állat.
Lehet nem tudomást venni a nagyobb hányadról, meg a túlnyomó többségről, csak nem túl messzemutató, és még annál is kevésbé praktikus.
Egy vonatot is legalább harminc évre veszünk. El.tudod képzelni, mi lesz itt harminc év múlva? Mert az elmúlt harminc év történéseinek tükrében én három évre előre sem mernék prognózist gyártani.
a szél nem fúj állandóan, a nap nem süt állandóan, az áram nagy távolságokra nem szállítható jelentős veszteségek nélkül, és az áram nem tárolható. A víz valóban folyik, de nagy esés szükséges érdemi energia kinyeréséhez, és ez a forrás a fejlett világban tovább nem bővíthető.
szóval ezek jól hangzanak, de nagyjából egyik sem jelent megoldást egy stabil energiarendszer számára.
Szakemberek ma azt mondják, hogy kell egy bázis erőmű, ami gyakran nukleáris, és stabilan adja a fogyasztás felét. A másik felét meg lehet másfajta erőművel
Mindent a helyi viszonyokra illik paraméterezni, az adottságok tükrében.
Nincsenek általános érvényű számok.
Minél kiterjedtebb az energiahálózat, annál kiegyenlítettebb tud(na) lenni.
Amíg a Föld forog, szél is lesz, amíg a Nap süt, meg a víz folyik... És a villamos áram nagy távolságokra szállítható, viszonylag egyszerűen és olcsón, legalábbis a többi energiahordozóhoz képest látványosan.
Aha, csak ekkora méretekben ilyen még sosem volt sehol, a következmények mégis szabad szemmel láthatók.
Banális példával élve: nem mindegy, hogy egyvalaki rondít a ventilátorba, vagy tízen. Az előbbit még talán ki lehet takarítani, a másikat már talán nem.
Hogy egy szélerőmű áll vagy megy, az többnyire nem a széljárás függvénye, hanem az energiaigényé.
Ha nincs szél, lehet akármekkora energiaigény, a szélerőmű nem forog. Vannak olyan turbinák, amiket szélcsendben villannyal forgatni kell, hogy a lapátok ne görbüljenek.
Szakemberek ma azt mondják, hogy kell egy bázis erőmű, ami gyakran nukleáris, és stabilan adja a fogyasztás felét. A másik felét meg lehet másfajta erőművel, meg a hullámzó termelésű megújulókkal és tárolókkal biztosítani.
Magyarország ma több szomszédos országgal villany egyezményben van, adunk-veszünk villanyt. A dunakanyari erőmű meg nagy kamu lett volna, nem energiaunió (Cseh)szlovákiával, mert Magyarország villanytermelésének csúcs idejében a 2%-át adta volna, és nagy fogyasztás ugyanakkor lett volna nálunk, mint (Cseh)szlovákiában. Amikor ők engedték volna a vizet a magyar gátra és termelték volna a villanyt, nekünk is akkor kellett volna a villany, csak a víz még nem ért volna el a gátunkig.
A nukleáris erőmű lehet, hogy drága, de időjárás- és évszak-független mennyiségű és olcsó villanyt csinál.
A kunyhó tetején a napelem csak hab a tortán, a lakossági villanyfogyasztás nagyon kis része (úgy emléxem, kb. 10%-a) az ország egész fogyasztásának.
A Kínaiak látják az eget a városaikban, egy-egy hetet töltöttem Pekingben és Sanghajban, egyetlen szmogos nap sem volt. Ott a "szmog" a szél fútta homok, ezt a városok körül telepített gigantikus erdősávokkal megfogták.
A német energiamix szennyezőbb? Beindult már annak a barnaszénnek az égetése, aminek a kedvéért elsöpörtek három falut templomostól? A német villany ára meg kb. a tízszerese a magyarországinak.
Amúgy bár a pillanatnyi részletes német adatok nem látszanak, az viszont igen, hogy pillanatnyilag is 321 g/kWh CO2-egyenértékű áramot exportálnak, miközben Magyarország áramtermelése a jóval kedvezőbb 207 g/kWh CO2eq-n ketyeg.
Pedig sajnos télen számos esetben előfordul. A havi átlagok sok mindent elfednek.
Nagyon látványosak az https://www.electricitymap.org/ adatai, az országokra rákattintva külön-külön is látszódnak az adatok, sajnos csak a legutolsó 24 órából. A térképen telente bizony Németország hosszzú napokra "be szokott barnulni", ha nem is annyira, mint mondjuk Lengyelország. De pl. Magyarországhoz képest, ahol Paks időjárásfüggetlen stabil low-carbon áramot produkál, elég sokszor szennyezőbb a német energiamix, mindenféle telepített megújuló kapacitásuk ellenére.
és a start nem azért nem vesz dízelmozdonyt, mert nincs. Hanem mert eszében sincs, meg nem is volt az elmúlt sok-sok évben sem.
Ezt rosszul tudod. Sokmindenre volt terv, finanszírozás hiányában nem történt semmi. Az akkus vonat beszerzés sem annak, hanem dízel/villanynak indult, politikai nyomásra lett az, ami és végül a politika miatt nem lesz ebből sem semmi.
