HA megbízol a magyar államban, AKKOR csak gratulálni tudok, mert ez a legésszerűbb befektetési stratégia mindenféle benchmark alatt töketlenkedő befalapok, meg idétlen feltételekhez kötött akciós banki intim betétek helyett.
De megbízunk a magyar államban...?
Szerintem Európában is kb. ez lehet a best case scenario (Zsiday)
"ha nem szorítanak meg, akkor egyre gyorsulni fog az eladósodás, ha megszorítanak, akkor recessziót csinálnak, és azért nő az eladósodás, mert csökken a nevező a képletben (GDP), miközben a bevételek egy része is eltűnhet."
All in all, a mostani adósságokat visszafizetni nem lehet. Az államoknak adott pánzünket hosszú távon, reálértékben Európában sem fogjuk viszont látni, (bár ugye a Prémium elvileg pont ezt a célt szolgálná valahogy), abban reménykedjünk hogy a dolog oilitikai vetületei nem rántják mélybe egész Európát.
Kössz a hozzászólást, nagyon informatív. Egy egy ilyen személyes befektetési tapasztalat számomra többet ér mint holmi befektetési tanácsadóknak 100 irománya, akik csak tanácsot adnak, de maguk nem használják a "nyerő formulát". Fokozottan érvényes ez a portfolio.hu/privatbankár.hu-s fizetett hirdetésekre amelyek csak rossz irányba viszik a pénzügyileg félművelt embert.
Az általad leírt egyszerűen végrehajtható stratégia kiemelkedő hozamot kínált kiszámítható feltételek és gyakorlatilag zérus kockázat mellett. Hozamban az utolsó években /az én emlékezetem a témában kb 10 év/ megvert mindent, nem csak a saját kockázat kategóriájában hanem általában az összes értékpapír/bankbetét befektetés kategóriában vállalt kockázattól függetlenül.
(Most nem hozom azt fel, hogy ez egy újabb bizonyítéka a teóriámnak, hogy nem létezik pozitív korreláció a befektetés kockázata és várható hozama között mert nem akarom elvinni a témát)
Gratula a kivitelezésért!
Van azonban néhány pont amelyeket nem teljessen értek, kérlek fejtsd ki ezeket jobban!
1,
Később kaptam rá a hosszabb papírokra, 3-5 éveseket vettem, és vételi szándékomat nem befolyásolja se a kínálati kamatszint, se a banki betéti ajánlatok, kizárólag a lejárat napja.
1.1
hogyan kell ezt értelmezni? Lejáratkor megveszed a kifutott papír futamidejéhez legközelebbi futamidőt ahelyett, hogy a különböző futamidejű egymással konkuráló papirok közül (DKJ 6 hó - DKJ 1 év - KKJ 1 év- MÁK 1+ év ) megvennéd a legjobb vételi hozamút?
1.2
Ha az 1.1-re igen a válasz, hogyan allokálod most/illetve főként hogyan allokáltad korábban, a prémiumok megjelenése előtt a különböző futamidők között a pénzt?
Megjegyzés:
Emlékeim szerint a hozamgörbe M.o-n mindig fejnehéz volt, a legjobb hozamok 1/2 év - 3 év időtávon voltak (vannak) hosszabb/rövidebb időtávon alacsonyabbak a hozamok. Ezt figyelembe vetted akkoriban?
1.3
Általában lejáratig tartottad a hosszabb papírokat is?
A kérdés nem a prémiumokra irányul, azokon evidens, hogy minőségi cserét hajtottál végre fordulónapon.
2,
Ha lejár veszek valamit, amit kapni lehet. Legfeljebb rövidebb lejáratot, ha úgy láttam, de jobb lett volna vakon venni, - utólag így gondolom.
De jobb lett volna vakon venni...
Ezt légyszives fejtsd ki jobban.
2.1
Arra akarsz itt utalni, hogy nem lehet egyszerűen a hozam alapján eldönteni, hogy két különböző futamidejű papír közül melyik a jobb, hiszen nem lehet előre tudni, hogy lejáratkor milyen lesz az aktuális hozamszint, milyen feltételek mellett lehet újrabefektetni a pénzt?
Ez most nyilván a 2015/J és 2017/I relációja. 2015/J a futamideje alatt veri a 2017/I-t, de ki tudja, hogy 2016-17 között hogyan fog kamatozni az újrabefektetett pénzed... lehet, hogy a végén a 2017/I mégis veri a 2015/J-t...
3
Van valami statisztikád, hogy a histórikus infláció hogyan aránylott az általad a 20év alatt kezelt vagyon adott periodusban elért hozamához? Ezt vezetted valahogyan?
4,
Ha majd körbe érek és lesz 5 TBSZ-em, akkor gyakorlatilag folyamatosan járnak le a TBSZ-ek és folyamatosan adómentes pénzek állnak rendelkezésre, akkor már értékszámlát se kell fenntartani, mert mindig lesz egy aktuálisan lejáró TBSZ, és nem kell feltörni TBSZ-t a futamidő közepén vagy sürgős esetre félretéve érték számlán tartani, mert mindig aktuálisan lejár egy-egy TBSZ az 5-ből,
Ezt nem értem. A kincstári TBSZ-hez jár kincstári értékpapírszámla is ami ingyen van. Minek neked még egy értékpapírszámla?
Tartasz fenn a kincstárin kívül más értékpapírszámlát is? Ha igen mi lenne az előny a kincstári ingyeneshez képest?
A többi fórumtárs nevében is előre köszönöm a válaszokat!
Egy héten belül 275 lesz a forint és akkor elfogynak az érvek. December védén minden devizás 270 alatt fogja forintra váltani a pénzét
Lehet, hogy 275 lesz, lehet, hogy 295, nem tudjuk, de engem nem is a jövő hét érdekel, sokkal hosszabb az időtávom (mint ahogy neked is). Másrészt ez az alacsony kamat - erős árfolyam kombó kissé valószerűtlen számomra. Inkább vagy egyik, vagy másik.
Illetve, ha 270 alatt lenne az euró (ami mondjuk nem érdekel, de viszonyítási szempontból jó), akkor én venném a devizát (devizás dolgokat).
Azt hiszem, hogy megtakarítási tudatosságból tanítani lehetne a hozzáállásod, legalábbis a hsz-od alapján számomra ez tűnik ki. Az állampapír-befektetéseid az elmúlt 20 év adatai alapján alapvetően szinte mindent, mindenkit megvertek (talán Nyilasi blogolt erról egyszer, hogy - az elmúlt talán 10? évben - csak 2-3 bef.alap verte meg az állampapírokból nyehető hozamot).
Ugyanakkor annyit meg lehet jegyezni, hogy a körülmények részben a kezedre játszottak. A 90es évek elején simán gondolhattuk, hogy közép-hosszútávon a csehekkkel-lengyelekkel hasonló pályát futunk be. Ha így lett volna (most nem untatom a közönséget a makrókkal, politikákkal), akkor a "csak állampapír" befektetési politikád nem biztos, hogy a legjobb választás lett volna. Lásd főként a cseheket, ahol szinte a német szint körül vannak a kamatok.
Én nem gondolom azt, hogy Magyarországon is hamar kialakulna ez a helyzet, azaz szeintem a többi kkeur országhoz hmértem magas kamatszint még egy jó darabig marad, ugyanakkor abban nem vagyok már biztos, hogy a következő 20 évben is hasonlóan eredményes lesz a (magyar, forintos) állampapír a többi eszközhöz képest. Nem állítom, hogy akkor most már nem lesz, nem lehet jó az állampapír, viszont azt állítom, hogy valószínű, hogy valószínűtlen is bekövetkezhet. Sőt, ilyen távlatban már felesleges is jóslásokba bocsátkozni (bár a minisztérium ugye ezt teszi...).
A csak forintos, hazai állampapírjaidnak ugyanis van két fő kockázata: 1) A forint leértékelődés (ez ellen csak részben véd, ha a kötvény inflakövető, mert egy árfolyamromlás nem biztos, hogy a te fogyasztói kosaradban ugyanúgy jelenkezik majd, mint a kshh kosárban). 2) Egy relatív veszély: ha más eszközök (legyen az deviza, devizás kötvény, részvény(alap), bármi) sokkal jobban teljesítenek, akkor az - kívülről - tud fájni.
Első gondolatom az volt, hogy ez egy április elsejei vicc, csak elkéstek vele egy hónapot. De mégsem tudom viccesre venni a figurát: ezek szerint ezzel foglalkozik a minisztérium?!
Írtad, hogy lassan már húsz éve foglalkozol magyar államkötvényekkel. Azt szabad megkérdezni, hogy amig nem volt Prémium, akkor milyen lejáratúakkal foglalkoztál? Inkább éven belüli vagy pont egy éves vagy a hosszú lejáratúakkal?
Féléves Kincstárjegy 2012/01 A jegyzési időszak során a befektetők által elérhető maximális hozam mértéke (egységesített értékpapír hozam mutató – „EHM”): évi 7,34%. http://akk.hu//kepek/upload/2012/fkj_au.pdf
Féléves Kincstárjegy 2012/02 A jegyzési időszak során a befektetők által elérhető maximális hozam mértéke (egységesített értékpapír hozam mutató – „EHM”): 3,68%. http://akk.hu//kepek/upload/2012/fkjp_au.pdf
A féléves kincstárjegynek szerintem az lenne a funkciója, hogy a lakosságot rászoktassa az állampapírra. Ennek érdekében simán lehetne 10%-os bevezető kamat, x mill ft limittel. Plusz 2013. januárjától ilyen-olyan kedvezményekkel (pl. nincs tranzakciós adó).
És így rászoktatnák népet a hosszabb papírokra is. De ezzel a 7,5%-kal csak azokat tudják megszólítani, akiknek csak egy bankszámlájuk van, azaz jellemzően 3-4%-os kamatokat "élvezhetnek".
Mindenesetre ez a 7,5% azt is jelentheti, hogy a bankok nem igazán mehetnek ez alá az akciós kamataikkal.
Versenyez továbbá az AKK Prémium kötvényeivel: a 98%-os visszaváltási árfolyammal számolva annak is rövid távon 7,5-hez közeli a kamata, csak utóbbiban van egy opció bennmaradni egy hosszabb körben. + bízni kell az államban :-)
"Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldinek minősülő természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között"
"A Kincstári Takarékjegyet a Kibocsátó korlátozása alapján kizárólag devizabelföldi természetes személyek vásárolhatják meg, illetőleg ruházhatják át egymás között"
Vagyis igazából még rosszabb a helyzet, ha csak szigorúan a lakossági állampapírokat nézzük (amiket még jogi személy sem vehet meg, és így kiesik a KKJ), mert az egyéves KTJ kamata csak 7,75%.
A cikk lakossági kincstárjegyeket említ, kamatának szerintem magasabbnak kell lenni a KKJ-nél. A KKJ ugyanis nem lakossági állampapír, jogi személyek is vásárolhatják.
A valóságtartamát nem ellenőriztem.
Ezek szerint meg lehetett volna még az 1 éves KKJ-nél magasabb hozamot is indokolni...
Ehelyett ráköltöttek vagy 1,9+Mrd-t marketingre úgy, hogy mindössze pár 100 Mrd-ot fognak értékesíteni, ahelyett hogy kifizetnék kamatprémiumként. Olyan marketingel engem is meg lehetne fogni...
Meg van némi plusz előnye is: az akciós bankbetétből mindenképpen kell kamatadót fizetni, az állampapírt viszont be lehet tenni TBSZ-re és valahogy ki kell húzni 5 évet :-)
Az állam újfajta papírjának nemcsak a bankok akciós kamatával kell versenyeznie, hanem a többi lejáratú állampapírral is. A legutóbbi 3 hónapos DKJ aukción 7,29%-os átlaghozam jött ki, az 1 éves KKJ 8%-on, a KTJ 7,75%-on megy. Ehhez képest egy féléves kincstárjegy 10%-a jól megcikcakkozná a hozamgörbét :-)
Mellesleg, ha fél évre kapna valaki 10%-ot (persze időarányosan), miért venne egyéves DKJ-t vagy KTJ-t? Lehet, hogy az állam nem a bankoktól szívná el a pénzt, hanem a saját lakossági hosszúlejáratú hitelezőitől. Az is lehet, hogy több értelme lett volna nem fix kamatot hirdetni, hanem alapkamat+x%-ot vagy infláció+y%-t, ahol persze x,y <4%. Valamiféle prémium light.
A Sopron bank például árul EUR ban denominált magyar államkötvényeket. Jó nagy marzsal, de árul ilyeneket és szvsz
a konstrukció sokkal jobb mint egy hosszú lejáratú magyar banknál vezetett EUR bankbetét.
2,
A német vs magyar államkötvényt kicsivel korábban már kitárgyaltuk érdemes lenne a témában visszaolvasnod.
3,
Német államkötvényt természetesen vehet magyar magánszemély. Miért ne tehetné meg?? Kerítesz valami szolgáltatót aki forgalmazza és veszel a csodás 1-2% kamatozású kötvényből mondjuk 1% kamatmarzs mellett. Csoda nagy üzlet.
A pontos számokat nem ismerem, de kötve hiszem, hogy nagyon félrelőttem volna.
4,
Véleményem szerint akinek van egy kis esze M.o.n az már rájött, hogy a német államkötvény csak egy esetben lehet potenciálisan jobb
kérdés hogy marketing nélkül hányan értesülnek a magas kamatokról?
mert töredék aki folyamatosan azt figyeli, többség csak a tv reklámokat nézi (hiszen ha reklám nélkül is lenne ügyfél, akkor a bankok sem költenének erre milliárdokat).
7,5 szerintem is kicsit kevés, bár ezt folyamatosan adják nme mint a banki új forrásos akciók.
Én már korábban hangoztattam (itt), hogy fölösleges marketing/infrastruktúra kiadások helyett inkább a magasabb lakosági hozamokba öljék a pénzt. Erre kijönnek 7,5% hozammal és elköltöttek marketingre 1Mrd+ -t...
Magas hozam szvsz bankbetét/KKJ esetében jobb minden marketingnél.
