Mire az az önindtó a nagyker polcára ér, már közel hatszámjegyű árú... ha a márkakereskedőtől veszem, aki átteszi egy Motorcraft feliratú kartondobozba, kettes szorzó. Ha márkaszerviz építi be...
Ha megkapnám négy munkaóra áráért, nem szórakoznék én se a gépműhelyben.
ON
Ahogy az említett puxiwuxival se bohóckodom, hacsak nem valami piti egszerű nyűgje van, pl. leszakadt vezeték v. poti, ilyen szempontból példás az alkatrészellátásuk!
A középkategóriás kompakt, jól használható rádiók ára (pl. IC-7000) már nem fél tank benzin.
Az Escort a mai gépekhez képest még nagyságrendekkel szerelhetőbb, az összekorcolt önindítót kettéesztergáltam, a bolygómű műanyag(!!!) fogaskoszorúja helyett bronzból vízzel vágattam egy másikat. Esztergáltam karimát, ráhegesztettem a házára, majd összeraktam. Ennek öt éve, azóta is jó, nesze neked tervezett elavulás! :-D
Igaz, a melóhelyi műhelyt igénybe kellett venni és nem az árokparton. De árban egy nullával kevesebb volt, mint az új, meg harmada a bontottnak (mindegyikben ugyanaz a műanyag vacak törik darabokra, naná), de legalább nem kell szétbontani a fél autót egy izzócseréhez...
ON
A "rádiókezelő" amatőr ugyanúgy nem nyitotta ki az FT250-et 30 éve, hanem vitte Robihoz. Aki mezei felhasználó, őt nem is fogja érdekelni, mi van a dobozban, csak az, "hogy szól". Szerencsére az elektrolitkondikat nem integrálták(még) bele a nagyon soklábú fekete bélyegekbe, leginkább azok szoktak megdögleni.
Akik meg most tanulják a mikrokontrollereket, maguk megépítik az SDR adóvevőt, maguk írta programmal.
Egy komoly analóg rádióhoz pont ugyanúgy nem tud hozzányúlni az amatőr (de még a félprofi sem) mint egy bármilyen digitálishoz.
Ugyanez van az autókkal is. A Lada benzinpumpáját árokparton is szét lehetett szedni, s ha volt nálad membrán, fel is tudtad újítani. A nyugati autók akkor már mind "egyszerhasználatos" (értsd, javíthatatlan, korcolt, préselt, költségre optimalizáltan tömegtermelt) alkatrészekkel voltak felszerelve, ugyanezt a mutatványt az Escortommal nem tudtam volna megcsinálni, komplett benzinpumpa kellett volna hozzá.
A mostani fapados Suzukim 30 éve a felszereltsége okán a felső középkategóriába tartozott volna.
Ára van a teljesítménynek, a kényelemnek, a gyorsaságnak, a használhatóságnak. Ez az ár pedig az, hogy az otthoni megépíthetőség, javíthatóság megszűnt mint olyan. Megveszed és használod.
A magasabb szintű ismeret csak nekünk földhözragadt analógoknak elérhetetlen. Aki a bitek világába születik, annak ez a mindennapi természetes.
Ahogy a rádiózás hőskorában is a sima polgárnak felérhetetlen és érthetetlen volt az a 3-4 lámpás audion a tölcséres hangszórójával és 20 méteres antennájával.
Édesapám a 40-es évek elején kezdte a rádiós szakmát. 50 éves fejjel kezdte a TTL IC-k digitális világát megismerni a krisztálydetektoros, a csöves, a tranzisztoros analóg után. Neki ez akkor nagy kihívás volt, de a fél világ láthatta az IC-s sportelektronikai termékeit.
Ebben teljesen igazad van. Viszont új Bösendorfer zongorát (vagy hasonló jót) 100 év múlva is vehetsz újat, a klasszikus felépítésű kétszer-háromszor transzponált vevők könnyen eltűnhetnek a piacról. (ahogy az audiokazetta, VHS videomagnó, PVC hanglemez is)
Akik a rádióamatőrök között inkább "rádiókezelők" (korábbi hozzászólásod értelmezése szerint), nekik csak ez marad, a régebbi használt se tart örökké.
- Nem, de szerencsére nincs az sehol a szentírásban, hogy a rádióamatőröknek a legfejlettebb technikával kellene rádiózni - mellesleg a saját örömükre. Gondolok itt hasonlóra mint ahogy a zenei hangok elektronikus szintetizálásában is gyakorlatilag végtelen lehetőség van, de a zemberek elé jelentős része kitart a zongoraművek mellett és a jó öreg bösendorfernél. Ahogy Bástya elvtárs mondta: "Szerénység!" (azt szeretem önmagamban is :-)
Már volt régebben szó itt róla, hogy egy rádió hangja mitől kellemes.Persze nem tudtunk dűlőre jutni .Tény, hogy egész nap szól a TS930 és nem zavaró.Az előző (TS440) egy órán belül kiborított.A DRAKE is mehet egész nap.
Az biztos, hogy nem a beépített hangszórón múlik a jelenség.
Érdekes rádió az a Kenwood. Volt és van jobb mért paraméterű rádióm, de annyira kellemes hangja van és annyira kézre esik minden kezelőszerve, hogy azt hiszem soha nem fogok tőle megválni, annyira megszerettem. Pedig a digit-panel kontakthibái miatt már néhányszor felidegesített, mégis előbb-utóbb visszakerül a helyére. Sajnálni fogom, ha majd végképp bedöglik.
Én csak egy amatőr véleményt tudok mondani. Az analóg szűrőknél rengeteget számít a szűrő átvitele. Pl. SSB szűrő esetén az a jó, ha az átviteli sáv két oldalán van púp, középen nem gond, ha beesik kicsit. A középen domború szűrő sokkal érthetetlenebb jelet
eredményez. Természetesen mindig a füllel történő szubjektív megítélésről beszélek. Távíró szűrőnél pont fordítva van, keskeny
sávszélességeknél a "púpos" szűrőnek van jobb hangja, a "szögletes" sokkal rosszabb, ugyanolyan -3dB-es sávszélesség esetén.
Erre természetesen megvan a korrekt fizikai magyarázat, de talán így szemléletesebb.
A digitális szűrőnél egészen más a helyzet, olyan átviteli alakokat és fázismeneteket lehet megvalósítani, amit analóg áramkörökkel
(sajnos) lehetetlen. Emiatt teljesen más hangot eredményeznek (hiszen az nem valódi, hanem szintetikus), nem cseng, az oldalmeredeksége egyszerűen elképesztő, stb. stb. A brutális nagy jelek viszont képesek zavarba hozni, legalábbis az általam ismerteket. Amíg analóg rádiónál egy 9+30-cal belerondító oroszt elintézel egy k.. a..d-dal, a DSP esetleg durván recsegni vagy kihagyogatni kezd, ami teljesen eltüntetheti a gyenge hasznos jelet. Persze ebben is óriási fejlődés van, lassan bele kell nyugodni,
hogy a DSP olyannyira felnőtt, hogy jogosan követeli a dobogó legfelső fokát. Valahol szomorú ez, mert megint kukába repül egy
teljes szakma és ami helyette jön, az jóval magasabb szintű elméleti ismereteket követel meg, így újra csökken a vele foglalkozni
tudók száma, de sajnos nem tehetünk ellene semmit.
Lehet más tapasztalat is.Nekem a Kenwoodban a narrow 200Hz (VBT).A TR-7 -ben 125Hz (PBT).Akkor használom ha rájön a dili a társaságra.Sokszor segít de nem mindig.A jelek nem csengenek.Zivatarban sem.
A zerusokba és polusokba ne nagyon menjünk bele..................
A nagy CW mágusok szerint nagyban függ a szűrőtől. Voltak kedvenc és utált típusok. Hasonló paraméterekkel az egyik jobban "visszhangzott", a másik jobb volt hasonló paraméterek mellett. Persze ez már szubjektív kategória.
Kiváncsi lennék egy profi véleményére egy jó kvarcszűrő, egy jó mech.szűrő és egy modern DSP-s szűrő GYAKORLATI összehasonlítása eredményeként. Azonos sávszél mellett igen gyors CW-re durva QRM alatt. Az elmélet mennyire fedi a valós életet.
Igen... A '70-es években - jobb híján, HI - a munkahelyemen egy Siemens 30 MHz-s messplatz vevőt hallgatgattam, aminek 200 Hz széles kvarcszűrője volt. Igencsak zavaró volt tempósabb táviróadásnál...
- ertem, szvsz. nagy esellyel pint a csoben volt a nagy jelu allomas.
- amugy az inrados szuro amire gondoltan nem a meredeksegerol hires, ha ezek brutal meredekek lennenek ne tudnad oket megfizetni. Az a szuro teljesen mas celt szolgal, sokan keverik a fogalmakat..
- ha tobbet akarsz megtudni a temarol, keress ra a "roofing szuro" szavakra..
Ezeknek a mérése nem egészen amatőr szintű feladat és a mérendő berendezéseknél egy nagyságrenddel jobb műszereket követel......Amikhez igen sok amatőr igen sok évi fizetése kellene. Szerintem.
A mezőny legelején meg ott az előlap-méretű Elecraft KX3, full SDR az egész. Pár év és a hagyományos felépítésű rádiók eltűnnek a piacról...
Néhány katonai vevő mérési eredményeire is kíváncsi lennék (ML R-1250 vagy 1251, ML-400, R-4, R-323M, R-326). Írhatnának a mérés részleteiről is, hogy a melóhelyen meg tudjam ismételni :-).
Maci-nak fehérzaj esetén a "pár százalék" sávszélességváltozás esetén (pl 5-ről 4-re) van igaza, és valóban csak "pár százalék"-al csökken a zaj AM vagy SSB modulációnál; neked meg akkor van igazad ha szomszéd csatornás (idegen) jelet kell elnyomni.
De FM (WFM) esetén (pl műsorszórás) minnél nagyobb a sávszálesség annál jobb a jel/zaj viszony... Az ultraszélessávú adásoknál egészen döbbenetesen rossz jel/zaj viszonyból is hibátlan átvitelt lehet megvalósítani... (szóval ne ragadjunk le a 80'-as évek technikai színvonalán)
