Nagyon nem kéne ezt csinálni.....eggyikôtôkhôz sem mélto ez a viselkedés.Mindannyiuknak ugyanaz a hobbija,ezt kéne szem elôtt tartani,ez kéne,hogy ôssze kovácsoljon bennunket,nem pedig feleslegesen egymást szapulni-ugy sem vezet sehová...vélemény kulômbségek persze lehetnek/lesznek is,ez normális.....csak kicsit más modon kellene megbeszélni.(szerintem)
Például-A koiponytyos topic,egy remek forum(volt sajnos),ahová szintén be-be néztem/írtam.....Aztán jôtt egy ôsszeveszés,az emberkék szép lassan eltuntek az oldalrol.Azota csak dôcôg,haldoklik a topic.Ezt az oldalt ha lehet,ne xarjuk el...
Mindent gondoltam volna, csak azt nem, hogy itt is össze lehet veszni. Eddig a legnagyobb és az se durva vita a technika alkalmazásáról vagy tagadádsáról volt. Mi van? Telihold vagy ukrán front? :-)
Nem lepődök meg, mi van külföldön és alapvetően nem is külföldre gondoltam, amikor arról írtam, hogy nincs tudomásom róla, víztározókhoz használnának EPDM-et az ára miatt.
Bár egy vegyi üzem zagytározójánál simán el tudom képzelni.
"és a ragszto nem a legtartosabb a vizalatt . viztározokat sem eböl csinálják"
Ha a szakmában vagy, tudhatnád:
EPDM sziegeteléssel kiváló elárasztott tetőket csinálnak. Magyarországon ez ugyan ritkán alkalmazott megoldás, de délebbre praktikus tud lenni, amikor a nyári éjjeli-nappali hőingadozást a tetőn lévő vízréteggel egyenlítik ki és ha látható a tető, akkor esztétikailag is rendben van.
Az EPDM ragasztás kontakt felületi ragasztás, a PVC pedig anyagában hő hatására hegged össze. A jól elkészített kapcsolatok között azonban a számunkra érdekes fizikai tulajdonságokban nincs érdemi különbség. A tavaknál a felületeket a víznyomás egymásra préseli, nem pedig szét akarja húzni, mint a tetőknél a hőmozgások hatására (a ragasztásban, vagy hegesztésben felülettel párhuzamos nyírás lép fel). Megjegyzem, a jó ragasztás is kiválóan bírja!
Ezért írtam, hogy ha az első évben jó a tó víztartása, akkor sokáig az is lesz.
Mindenképpen egyet értek Veled, ha a ragasztás kivitelezésének nehézségét akartad hangsúlyozni. Mindkét technológiának megvan a maga veszélye, szakértelem kell hozzájuk és szerintem főleg gyakorlat!
A ragasztásnál a felület tisztasága sokkal fontosabb és a ragasztónak be kell bőrösödnie a felületek összenyomása előtt. Nagy nyári melegben hajlamosak a dolgozók túl hosszú szakaszt bekenni, aztán túlszáradnak a ragasztási felületelk. Másik hibalehetőség, amikor nem várják meg a bőrösödést és az oldószer bennemarad. Utána már hiába hengerezed, nem lesz tökéletes.
A PVC hegesztését is el lehet rontani, a felületeket kiválóan túl lehet melegíteni és persze a köztük maradt homok (szennyeződés) itt is ront a helyzeten.
A javíthatóságról megkérdeztem a kollégákat. Mechanikai sérülés esetén foltozni kell, az EPDM (hasonlóan a PVC-hez) kiváló vegyszerállósággal rendelkezik, tehát szennyeződéstől függően széles palettával lehet a felületeket tisztítani a ragasztás előtt. A ragasztási hiba (ez inkább már kivitelezési hiba kategória!), esetén jobb a hibás szakaszt kivágni és foltozni, az újra ragasztás jóságára nem nagyon van esély.
Víztározók esetében én sem tudok róla, hogy EPDM-et használnának, de szerintem ennek nem minőségi oka van, hanem anyagi.
Magyarok rakják össze. Kettőt meg annyira ne kavarjuk, Te egy rendes mondatot nem tudsz megfogalmazni, pacsepa legalább összeszedte elég értelmesen, ha döntenem kellene, akkor jobban meggyőzne, míg itt puffogtatsz feleslegesen a világba.
EPDM-et válassza és ha az első évben nem megy el a víz, akkor nem is fog sok-sok éven át. te irtad
de ha folyik mivel ragasztod majd meg mert hegeszteni nem lehet de ezt te is tudod ugye??
és a ragszto nem a legtartosabb a vizalatt . viztározokat sem eböl csinálják de mindegy .de mindegy hadjuk énrészemröl egyi én nem vitázom ezen ha dolgozol vele majd rájön mindenki meik az igazi
Szerintem nincs is értelme vitatkozni. Én ha nem is "dolgozom" vele, de találkozom, egyik szakmám szerint építészmérnök vagyok.
Az a helyzet, hogy a jól tudod, az EPDM-nek nagy a hőtágulása, de ugyanakkor sokkal rugalmasabb is, az alakváltozás nem maradandó. A hőtágulás valóban okozhat gondot a tetőn, ahol az éves felületi hőingadozás 60-80 fok is lehet. Persze ez is akkor probléma, ha nem szakszerűen készült a tető. Az EPDM nagyon jól tűri a húzást, nyúlik és sokkal többet kibír szakadás nélkül, mint a PVC. Szerintem mégis akkor hibásodik meg gyakran, amikor a legnagyobb melegben készítik és a felületi hőmérséklete 60-70 fok is lehet. Szóval az egyik alakváltozási véghelyzetben. Ráadásul a nagy melegben a ragasztásra is jobban oda kell figyelni. Én mégsem tapasztaltam, hogy több gond lenne vele, mint a többi műanyag szigeteléssel. Tény, hogy a PVC-vel régebbi tapasztalatok vannak, de már ez a technológia sem kétéves csikó.
Minden tető szigetelési hibának a 90-95%-a az attikafalnál és a páraszellőzőknél, valamint az összefolyóknál történő ragasztásnál keletkezik. A hosszú egyenes szakaszokkal úgy-ahogy elboldogulnak. Általában nem az EPDM-EPDM kapcsolat a hibaforrás, hanem amikor más, fixen elhelyezett szerkezethez csatlakoznak. Pl amikor a másik hőmérsékleti véghelyzetbe kerülve a tetőn a ragasztási pontatlanságok, hibák előjönnek, mint a leggyengébb láncszem.
Szakmázás után kicsit beszéljünk a tavakról. Itt ekkora hőingadozás teljesen elképzelhetetlen. Itt nem jellemző, vagy viszonylag kevés a fix felülethez történő ragasztás vagy hegesztés, az anyag jól tud helyezkedni. Ha egyszer tisztességesen megcsinálják, akkor anyagában jobb, mint a PVC. Nem véletlen, hogy magára az anyagra is több garanciát ad a gyártó.
Szóval, ha valaki anyagilag bírja, akkor én azt mondanám, hogy az EPDM-et válassza és ha az első évben nem megy el a víz, akkor nem is fog sok-sok éven át.
nefélj nem lesz semi baja a pvc dnek mondjuk nem tudom mien fajta abol is van ami nem a legjobb
de én egy szigetelö cégnél dolgozok lapostetöket nyomatunk ovodákét iskolákét kb 1000 meg 1500 m3 ,érereket és szerintel a lágy pvc nek nincs párja és direkt ebböl nagyonjó tófolia van viztározokat is szoktunk csinálni és az nem 10 - évre vanak tervezve de gumis bol nem szivesen csinálnak mert azt utána ha esetleg kilyukad nem a legbiztosabb a ragasztása apvc nek viszont patent a hegesztése még 10 év mulva is ráhegesztünk
Nekem is amúgy a lágy pvc van, de mintha írták volna pár napja itt, hogy inkább a gumisat ajánlják. Én is bízok hogy kibírja sokáig, hisz 15 év garit adtak rá. Bár volt hogy jött egy "tavas szakember" és azt mondta pár év és szétfog mállni, mert ez nem a gumis hanem csak a sima pvc. (remélem nem lesz igaza)
Nézem régi kommentjeidet, képeket, és látom téma volt 2 éve a fehér calla, mi lett aztán ültetted a tóba, mert én is azt olvastam valahol, hogy mocsári növény és bírnia kell a vizet, csak télire ki kell szedni.
Az új év szigorítást hozott a kerti tó építéssel kapcsolatban. 2013. Január 1.-től az alábbiakban módosult a kerti tó építésére vonatkozó általános jogszabály:
A 312/2012. (XI.8.) kormányrendelet 1-es mellékletének (építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység) 18-as pontja kimondja: „A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.”
Ugyanez érvényes a bontásra is a 2-es melléklet 17-es pontja alapján.
Aztán még kommentben is hogy értsük
Ami változott: - Eltűnt a bejelentési kötelezettséggel járó 50-100m3-es (max 2m mély) tartomány. - Megszűnt a 100m3 feletti (vagy 2m-nél mélyebb) egyszerűsített építési engedély. - Most már a bruttó térfogatot kell figyelembe venni. - Engedmény: a korábbi kötelezettség nélküli vízmélység 1m-ről 1,5m-re növekedett.
Tehát az 50m3-nél nagyobb, vagy 1,5méternél mélyebb új építésű tóra komplett építési engedélyezési eljárás vonatkozik. mintha házat építenél...
