"csak meg kell valósítani ezt a terméket jó minőségben és közönséget kell építeni hozzá."
Ugyanez elmondható az ugandai füstölt kacsamellekről és a mongol kötött sapkákról is. Minden termék világhírre hivatott ha megcsinálod jó minőségben és megteremted a piacát. Az, hogy a minőségben egy jó aszúnak kevés párja van az majdnem olyan üres közhely mint az, hogy a minőségben a bajor Weisswurstnak kevés párja van.
"a jó aszú korántsem olyan ritka, mint a jó juhfark - tizensok tokaji pincét lehetne mondani, akik kiváló aszút készítenek. "
Ugyanazt a mosolyognivaló hibát követed el mint nagyon sokan előtted.
Az aszú és juhfark összevetés teljesen komolytalan. Minőségi juhfarknak alapanyagot termelnek mondjuk 10-20 hektáron, ameddig minőségi aszúnak ugyebár több száz hektáron művelnek szőlőt. Az egy nagyságrend különbség azt jelenti, hogy minden fasza juhfark mellé tíz fasza aszút kell lerakni. Én most tudnák 3-4 jó juhfarkot kitenni az asztalra Somlóról a futó évjáratokból. Ha az elmúlt 3-6 évjárat a kérdés akkor pedig simán tudnék 10-15 igazán jó juhfarkot mondani. Az aszúk értelem szerűen több évjáratot fednek le... szóval a nagyságrendnél maradva, tudsz 100-150 jó aszút sorolni nekem?
Az édes szeszes italok nem igazán az én világom :)
Értelem szerűen én félelmetesen, sőt döbbenetesen nagy ökörségnek tartom azt az állítást, hogy világszínvonalú borral nem igazán találkozunk a Balaton körül.
De persze a fő kérdés, hogy mit is értünk "világszínvonal" alatt?
A Somló pedig természetesen a Balaton régió szerves része. Még akkor is ha pár retardált faszfej évek óta keményen dolgozik azon, hogy a Balaton régió az csak az északi part betoncsíkja legyen.
Az egy szem Figula a világszínvonal. A merítésbe nyugodtan beleérthetjük Somlót is...
Van még persze pár bordói házasítás (pl. Konyári Páva), ami pont annyira világszínvonal, mint a villányi új világbajnok, akiről mninden felületen olvashatunk, a Bice Bócától a Nők Lapjáig.
Tokajoz képest a Mátra is király pozícióban van. Fél óra Ferihegytől, hegyek bor és még amit akarsz... lokáció nem segít. Kell turisztikai infrastuktúra, éttermek, erős helyi fogyasztás, hírnév... sok-sok minden kell a sikerhez és ezek közül a legkevesebb a bor
Nem ismerem a fogyasztási szokásaidat, de kóstolgattál olcsó madeirákat, olcsó cream sherryket vagy liebfraumilchet? Nekem az alsópolcos aszúk is több élményt adnak mint a világ egyébb alsópolcos édese... aztán lehet hülye vagyok az egészhez.
De mit szólsz ahhoz, hogy s legjobban teljesítő borvidék a Balaton (és nem a Somló nem tartozik hozzá legfeljebb geológiai értelemben) annak ellenére hogy világszinvonalú borral nem igazán találkozol szerte a Balaton körül.
Lehet, hogy elvicceltem a leírást, de ez alapvetően egy méltányolható bikavér ennyi pénzért. A hátcímkén róla írt szonett túlzásainak viszont nem felel meg, de ez számos más bornál is így van.
Ha luxusterméket, vagy valami hasonlót építesz, nyilván nem azokra célzol, aki nem talál különbséget a juhfarkod meg a két szem kockacukorral megédesített alsópolcos juhfark között.
Ezért nincs igazad az aszúval kapcsolatos fejtegetésben: az aszúban igenis benne van potenciálisan a luxustermék minden jellemzője, csak meg kell valósítani ezt a terméket jó minőségben és közönséget kell építeni hozzá. Minőségben egy jó aszúnak kevés párja van, én legalábbis egy Szepsy-aszúhoz fogható édes bort még nem kóstoltam.
Az aszúval megint azt a réteget kellene megtalálni (nemzetközileg is), akik különbséget tudnak tenni Palvin Barbi és Szopós Gizi, vagy éppen Kelemen Barnabás és Mága Zoltán között, tehát ezek aránya a fejükben nem 1 : 1. Egyébként a jó aszú korántsem olyan ritka, mint a jó juhfark - tizensok tokaji pincét lehetne mondani, akik kiváló aszút készítenek. Az más kérdés, hogy ezeknek milyen mennyiségben és áron találnak piacot.
Azt értem, hogy a két állítás nem azonos. A kérdés, hogy a két állítás közül bármelyik igaz-e. Szerintem nem. Szerintem azt mondhatjuk el, hogy a legjobb tokaji termelők aszú borai azok a világ borainak egy rendívül egyedi és különleges tagjai. De hogy a kerház meg a diszkontok sajátmárkás olcsó aszúi világszínvonalúak lennének azt nem merném kijelenteni.
A legjobb esetben is azt mondanám, hogy a tokaji borvidék termőhelyi adottságai minden kétségen felül kimagasló lehetőséget nyújtanak a világ élvonalába tartozó borok készítéséhez. Aztán vannak akik ezzel tudnak élni, de a többség sajnos nem. Aztán azoknak akiknek ez sikerül még meg kell küzdeniük azzal a fájdalmas ténnyel, hogy egy iszonyatosan elmaradott és fájdalmas szociális problémákkal terhelt régióban van ez a kincs.
Az már nagyon komoly előrelépés, hogy saját érzékelésed korlátait emeled ki :)
Sajnos gyakran fogalmazok bonyolultabban és még gyakrabban írok olyan összetett témákról amik nem feltétlenül jönnek le mindenkinek elsőre. Sajnos a frappáns fogalmazák képességének hiánya az egyik közismert gyengeségem. Viszont cserébe jellemzően olyan emberek maradnak meg velem egy társaságban akik hajlandók befektetni azt az extra figyelmet ami a gondolataim megértéséhez szükségesek.
A kérdésedre, hogy a saját borainknak milyen értéke van egy sűrítménnyel édesített, negyedannyiba (se) kerülő cuccossal szemben egyszerű a válasz. Pusztán az érzékszervileg fogható tartományon belül a hozzáadott érték sajnos kevesek számára érzékelhető. Pont ezért én nem is ambicionálom nemhogy a világhírt, de még az országos hírnevet sem. Tudni kell kicsinek lenni és élvezni az ezzel járó előnyöket és örömöket.
A tokaji aszú EGY világszinvonalú bor =/= A tokaji aszú a legjobb édesbor.
De ezt neked nem kell magyarázni.
A többiben meg egyetértek veled, írtam is: periferiális ország periferiális helyzetű borvidéke. Értékesítés nélkül nem teremt semmi értéket. Az eladásokat hozni pedig egy nagyon komplex probléma és igen igazad van a borvidék látogathatóságának felhúzásával kezdődik. Mint bármelyik másik borvidéken.
Persze meg lehetne még fogni ezt a történetet. De ez az egész régió fejlesztésével kellene, hogy kezdődjön. Tokaj-hegyalja és tágabban a Zemplén tudna csodálatos hely lenni. Csak éppen csilliárdokat kellene vagonszám egy jól kidolgozott stratégia szerint oda irányítani. Fel lehetne építeni a régiót, van annyi egyedi érték ott amire lehetne építkezni. De fontos megjegyezni, hogy ugyanez szó szerint elmondható Baranyáról, Tolnáról, Mátráról, Egerről és a Balaton régióról is. Mindegyik magyar régió egy-egy csoda amire nagyszerű dolgokat lehetne építeni nagyon sok pénzből.
De ugye ez a nagyon sok pénz nincsen sehol és ami van abból pedig térkövezzünk... Itt jegyezném meg, hogy talán ha Demeter Zoli minden alkalommal amikor valami ner geci térkőátadásán smúzolt a hatalommal elmondta volna mindezt, akkor legalább ő nyugodtan aludhatna. De ugye nem mondta el... sőt, nem hagyott ki alkalmat arra, hogy benyaljon híg fosig a hatalomnak és dicsérgesse őket, hogy milyen igaz magyarok is ők.
De nem is kell hozzá adagolni okvetlen. Mondom pl az eoli szigeteken kiteszik a teraszra napozni szüret után x ideig (ahogy a paradicsomot is szárítják) Csókolom.
A lényeget ott fogtad meg, hogy emellett elment az idő.
De mi visszafele megyünk az időben, emiatt passzol nagyon a pátoszos okkeresés.
Ja, amúgy ha valaki nem értené, hogy miért is szarja le vastagon az egész világ azt, hogy Tokajban természetes édesbor készíthető szőlőből....
Régebben amikor sokat jártam Kínába dolgozni beszélgettem helyi arcokkal szeszes italokról. Mutattak és meséltek nekem mindenféle helyi "bort" ... rizsből, kölesből, cirokból, mézből, licsiből és szilvából. Én meg mondtam nekik, hogy de hát a bor az szőlőből készül. Kedvesen mosolyogva kérdezték, hogy miért? Én meg álltam mint lófasz a hideg vízben, hogy hát tényleg... miért is?
Ott van Ázsiában pár milliárd ember akiknek semmit nem mond a borszőlő exkluzivitása. Nekik a szőlő csak egy a sok növényből aminek a leve erjeszthető és iható és ők bornak hívnak minden közvetlenül erjesztett 5-20vv% alkohol közötti szeszes italét. Na, sok szerencsét kívánok elmagyarázni az ilyeneknek, hogy hát a tokaji aszúnak mi is a kunsztja. Eleve az, hogy "természetes cukor" nem mond semmit a világon élő emberek többségének. Miért ne lenne természetes a répacukor. Vagy a nádcukor? A világ nagy része számára egy teljesen öncélú akrobata mutatvány, hogy mi itt Magyarországon a bor édessége alatt a borszőlő természetes cukortartalmát értjük. Miért? Kérdezné erre tízből, tíz fogyasztó Ázsiától Amerikáig... Miért? Meg tudjuk mi magunknak magyarázni? Hiszen telis-tele vannak az élelmiszerboltjaink édesített borral. Miről beszélünk?
Én ittam nagyon jó dél-afrikai muskotályból készült édesbort, ahogy Sauternest is ittam pár olyant amik simán hozták a jó tokajiak szintjét (persze sokkal drágábban). Az elzászi grand-cru édesborok amiket ittam pedig csuklóból verik le az alap late harvest és édes szamorodni vagy 3 puttonyos tokaji kalibert. Osztrák TBA-t ittam már ami megáll egy közepes tokaji aszú sorban.
Miről beszélünk? Arról, hogy a legjobb tokaji borászatok által készített 120g cukortartalom feletti aszúk jobbak mint bármely más édesbort a világon? Igen jobbak. Na és akkor mi van?
Okés biztos van más hasonlóan világyszinvonalú édes, nekem a mediterrán verziók általában lusták de elhiszem neked hogy amit kóstoltál az penge volt. Mondok én is: német természetes édes borok nagyon pengék még.
De sok híres édesbor, nagyon lusta és geil általában egy aszúhoz képest.
Látod, megint trehány vagy. De nem te vagy az első aki ilyen hülyeséget olvas és hall ki a véleményemből. Tokaj egy fantasztikus adottságú borvidék... pont mint Mátra, vagy mint a balaton-felvidéki tanúhegyek. Tokaj jó, zseniális, de nem jobb és nem zseniálisabb mint bérmelyik jó és zseniális magyar borvidék. A tokaji tud nagyszerű lenni, de ha nagyon jó sem lesz jobb mint az ugyancsak nagyszerű és jó bor bármelyik történelmi magyar borvidékről.
A Tokaji aszún való lovaglás pedig egy cirka 200 éve meghaladott sztori. A Tokaji aszú világhíre abban a korban keletkezett amikor még nem volt répacukor és az édes íz az a gazdagok luxusa volt. Amióta a cukor olcsó mint a répa azóta az édes íz ázsiója pont annyi mint bármi más finom ízé.
Soha nem lesz a tokaji aszú világszám és soha nem lesz világsiker, mert az édes íz szintetikusan picsaolcsón előűllítható így a tokaji aszú édessége fogyasztók milliárdjainak semmit nem jelent. Az édes ízt bármelyik élelmiszerboltban párszáz forintért bárki megveheti. Innentől pedig a tokaji aszú mint globális különlegesség egy nulláról felépítendő márka lehet csak. Ehhez viszont dollár tízmiliók, százmilliók kellenek ami viszont nincsen benne a tokaji aszúban.
Ennyi... a Tokaji aszú nagyszerű, zseniális, de soha nem lesz több és nagyobb mint a mi hazai nemzeti büszkeségünk ami itt helyben létező termék.
Hogy milyen viszonylatban beszélsz te kis és nagy farokról azt nem értem... jelenleg több bort exportálok és magasabb áron mint a legtöbb sztárolt tokaji géniusz. Tippelem, hogy területarányosan még a Demeter Zolinál is jobbak vagyunk. Prosztón fogalmazva, ki az a Demeter Zoli? Azért mert pártíz éve a magyar borvilágban ő és a Szepsy voltak azok akik ma a Jammertal birtok? Akiért kötelező volt rajongani és akinek bérelt helye volt minden toplistán, minden étterem borlapján és minden Bortársaság bolt polcain? Ugyanmár kérlek... nem olyan nagy az a farok.
Megkockáztatom, hogy generálisan mind... a sav-cukor egyensúly és az ízgazdagság szerintem kiemeli a világ édesborai közül az aszút. Persze vannak gyengébbek és jobbak, de ez bármelyik borfajtára igaz.
Ééérdekes beszéd... Azt én nem vitatom, hogy a tokaji aszú világszínvonalú teljesítmény, de a többi kijelentés egy csöppet erős nekem.
Viszont szomorú tény hogy egy periferiális ország periferiális helyzetű borvidékén hiába terem világszinvonalú bor... ez nem lesz rlég az általános jóléthez és a rendezett körülményekhez.
