Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Szokásos újévi indítótúrát megtartottam, Köszegi hegység 2023.
Indít Hétforrásnál nagy laktanya volt ott, gyalog tovább Keresztkút 1 és 2, kettő felújítva a Hotel Írottkő által, bérelhető, télen nyáron, a kulcs az Okmányos(Kincs) pihenőtől az Irottkő recepciotol van, használható szgk val, igy a Keresztkutig van érvényes behajtási engedély az erdészeti útra.Onnan csak 4km gyalog meredek kaptató után a lehallgató bázis, keritésen at ami drótkerites ki van szakitva be lehet juttni, minden epület nyitva, kivéve egyet, az antenna mellettit, az heremetikusan lezarva, szerintem még használatba vehető az antenna, a lift müködik, viszont nem erdemes felmaszni a toronyra, mert kamera figyeli folyamatosan, mikrohullamu kapcsolt küldi a képet, vagy a rendörségre vagy vmi megfigyelohelyre, éjjel nappal.
Van egy ut lennt a völgybe keeékpárral nem veszelyes a Stajer házak, onnan Kendig csucs ott is volt katonai terulet, vmi rádiós bázis lehetett anno, meg van még a kőszegi rádióamatőrök általi aktiv adóház, torony, meg rajta az Időkép webcam, folyamatosan figyeli Köszeget.
Zártam a Hörmann forrásnál, ott meg szintén lepusztult HÖR laktanya, meg az úton kanyarba egy érdekes antennaház, ami szerintem nem biztos mobil antenna, képet töltök fel, hanem vmi iránymérö állomás lehet a határon, legutóbb fehér trepjáró volt fennt, lesötétitett ablakkal, meg ket létrás kocsival voltak bennt szerelni....
Óbuda a gázgyári lakótelep. A gázgyár Weiiss Albert tervei alapján épült 1910 ben. Légszesz gyár néven, Ha jól tudom akkor szenet hevítettek és az ebből származó gáz volt a "városi gáz" jelenleg föld gázt használunk. A városi gáznak jellegeztess illata volt , a mostani gázt illatosítják. A gyár 1914 re lett kész.És 1984 ben lett vége, Én még bőven láttam. Az adott bunkerek a gázgyári lakótelep kertjeiben van, a számozások szerint több van , én ennyit találtam. Kell még hogy legyen, nem jártam bennük, de kívülről megítélve csak valami alagút szerű inkább repesz elleni védelem lehet. Közvetlen találat tuti nem, kilátszik a teteje . Volt még amit láttam, de a Grafisoft park áldozata lett.
Hogy maradjunk a Szovjet témánál, az Óbudai temetőben, gyakorlatilag szemben a volt Szovjet laktanyával kettő Szovjet hősi temető is van, egy nagyobb és egy kisebb , a nagyot ismertem, a kicsit egy barátom mutatta meg. A negyedik képen egy Bucsa város említése van, ez ugye most Ukrajna, és a hírekből elég híres, nem részletezem. Azt kérném hogy ez lassan 80 éve történt, semmi köze a mostani helyzethez, ez nem az az idő , nem az a helyzet, mindenkinek van véleménye, nekem is persze. De ez most nem az, ők akkor ott és akkor meghaltak.Tisztelet nekik! Köszönöm ha nem kezdtek nem ide illő beírásokkal.
Persze itt is volt Szovjet laktanya. Mégpedig a Bécsi út végén ,az Óbudai temető végével szemben. Az első két kép a goggle térképről van, jól látszik a terület átalakulása, ez a laktanya is anno magyar volt, aztán 1957 körül lett szovjet,egészen 1990-91 kivonulásig. A magyar neve Budai Nagy Antal volt, nem tudom volt e szovjet neve. Valamilyen RT laktanya volt, ha jól tudom Piliscsabához tartozott. Inkább azt írnám mit láttam, gyerekként sokat mentünk el mellette a skodánkal,, a telkünk Alcsútdobozon volt, ott mentünk el mellette, innen tovább Piliscsaba, Tinnye , Zsámbék, Bicske, csupa katonai hely volt. Szóval sokat láttam az alakuló téren a kiskatonákat, ott álltak vigyázzban. Többször kikaptunk konvojokat is, több 100 méter gépjármű konvoj, lezártak mindent. Piliscsabáig nem is lehetett megelőzni őket, elől és hátul BAN ( katonai rendőrség szovjet változat, olvasd VAN) Uaz, Jelenleg főiskola és kollégium, nem sok maradt ami árulkodó.
Ismerem elég jól a helyet, jártam ott többször is, még amikor a gépek is megvoltak a csarnokokban. Az előzőben látott laktanya ma igy néz ki, felujitották.
Mexikóvölgyben a Digép "H" gyár volt, ma sok kis cég üzemel benne a műanyag ablakostól a jó ég tudja mik még. Az ágyú lőtér Csengősön volt, nem messze a miskolctapolcai kőbányától, ma paintball pálya talán.
Csengősi lőtér, 1980
Digép, H gyáregység, Mexikóvölgy, 1976
A volt laktanya, 2013-ban.
A Lenin Kohászati Művek felett, a Vargahegyen található volt légvédelmi ágyúállás, 1973. Mára eltűnt, felfalta a város.
Nagyon nem vagyok ismerős Miskolc és környékén , de szívesen látnék objektumokat onnan, a légvédelmi rakéta tüzelő állásokban voltam, még Aszalón is, ott volt szerencsém 1989 ben a kiképzésem tölteni,Pingyom kimaradt, illetve képeket láttam Mexikó völgyről (volt DIGÉP lőtér) de más most nem ugrik be.
A pogány torony. Először a toronyról: A torony 1935 ben épült, a turáni társaság megbízásából, a társaságot 1910 ben alapították, egy elég furcsa társaság volt, abban hittek hogy a keleti országok népe vagyunk, és ezek szerint éltek , nem keresztény pogány, táltos miegymás. A tornyot Taulek Géza tervezte, de Wührl Géza volt az építés vezető. A társaság ikonikus tagja volt pl. Vámbéry Ármin is. 1939 ben 5 nyírfát ültettek a torony köré, ez volt tán az utolsó tevékenység, Horthy betiltotta és feloszlatta az egészet. A katonai vonatkozása ami miatt ide került: Van egy térképem ami 1955 ös, ezek szerint itt egy akkor még csöves légvédelmi alakulat volt, gondolom szovjet eredetű légvédelmi ágyukkal, a parancsnokságot a Róka hegyre mutatja, megmondom őszintén ma ott voltam , én semmi nyomát nem láttam, a képek sajátok ,maiak.
Budapest Főváros Tanácsa VB, Közmű, és Szolgáltatási Igazgatósága
"A barlanggáztartó megépítésének igénye 1951 évben merült fel, amikor a dunántúli olajmezőről periodikusan megindult a földgáz szállítás a fővárosba. Az óbudai Gázgyár egyik 100.000 m3-es gáztartóját a Budapestre érkező földgáz tárolására kellett felhasználni. A növekvő gázigény kielégítése miatt azonban a szállítandó földgáz mennyiségét is emelni kellett, amelynek előfeltétele volt a gáztároló kapacitás növelése oly mértékben, hogy annak biztosításával egyidejűleg az óbudai 100.000 m3-es gáztartó a városi gáztárolására visszaadható legyen. Erre a célra legalkalmasabbnak látszott a táborhegyi mesterséges barlangban egy barlanggáztartó megépítése.
A barlanggáztartó létesítését a felmerült gömb, vagy vizes gáztartó építésével szemben a mutatkozó vasanyag megtakarítással kapcsolatos gazdasági érdek is indokolta. A gazdaságosság mellett légoltalmi szempontok, valamint a várható alacsonyabb üzemeltetési költségek is közrejátszottak abban, hogy az 0.T. 1952.II.20-án kelt 583-o-l/IX.sz. engedélye alapján a barlanggáztartó építése 1952. évben megkezdődött. 1954, év végéig a kőzet feltárási munkák nagy része, valamint 20 m-es kísérleti szakasz elkészült. 1958.évben - mivel az Országos Kőolajipari Tröszt évi 40 millió m3, majd 1962-től kezdve évi 50 millió m3 földgáz biztosítását helyezte kilátásba a délzalai olajmezőről - a többlet földgáz felvételére a Fővárosi Gázmüvek beruházási javaslatot tett, amely magában foglalta az 1952. évben megkezdett barlanggáztartó építésének folytatását és bővítését."
A folytatás, Óbuda gáztározó, ez egy konzerv beírás , ugyan voltam itt többször is, de jelenleg nem bejárható , mert ma pocsék idő volt és ahogy egy vicc mondja bármit lopok el a gyárból mindig tank lesz belőle ( Szovjet) szóval ma bárhová mentem kocsma lett belőle. Egy nagy vasajtó van rajta , denevér éden kert. Szóval a hármashatár hegy oldalában van , régebben bejárható volt, most zárt hely. Két hatalmas vagy 10 méter magas kb 100 méteres alagút egymás mellet párhuzamosan , összekötve egy Y alagúttal, a hivatalos álláspont hogy gáztorozó, én nem így gondolom, szóval szerintem egy be nem fejezet védett vezetési pont, gáztározó azért mert a gázművek telke, most lakópark mi más lenne.
A folytatás, Óbuda gáztározó, ez egy konzerv beírás , ugyan voltam itt többször is, de jelenleg nem bejárható , mert ma pocsék idő volt és ahogy egy vicc mondja bármit lopok el a gyárból mindig tank lesz belőle ( Szovjet) szóval ma bárhová mentem kocsma lett belőle. Egy nagy vasajtó van rajta , denevér éden kert. Szóval a hármashatár hegy oldalában van , régebben bejárható volt, most zárt hely. Két hatalmas vagy 10 méter magas kb 100 méteres alagút egymás mellet párhuzamosaTovábbiak
Plusz még, a képen délebbre lévő, a 35-ös út mellett, közvetlenül levő terület volt az érdekes, a 80-as évek közepén ott álltak kint az állomás gépkocsijai.
Még néhány gondolat a Valéria úti objektumhoz, mert jár a fejem, emlékek. Vagy 100 éve épült annak idején papírgyár/pala gyár néven futott. Amikor gyerek voltam már a katonaság volt. 70 es évek. Iparvágány ment át rajta, a 4 képen látható nagy kapukon vonat ment át a Valéria utcán, tovább a volt téglagyárba,és bizony akkor nem volt átmenő autó forgalom, lezárták. Az iparvágány a HÉV sínekről ágazott le a Papírgyár utca vonalában. Az első és 3-4 képen a bontás, előtte sikerült bemennem. Már gyerek koromban mindig vágytam rá, hogy bemenjek, nem gondoltam hogy vagy 40 év múlva lesz lehetséges. A rendszer váltás után már enyhült, pl civil cégek is voltak bent, ha még emlékszik valaki az Amwayre, nem biztos hogy jól írtam. Volt egy gondnok család is bent, kezdetben teljes elzárkózás, aztán kis jelek, a kb az 1 méteres falon egy garázs bejáró. Az 5 képen egy medence, tűzívíz tározó, a legendák szerint volt itt lőszer raktár is, én nem hiszem. A bontáskor békák és miegymás mocsara, nem is gondolok bele mi lett velük. Teher lift , a gépháza a 8 képen, a tetőn, a 9 képen egy teher mérleg van, kitudja miket mért. A bontás előtt 1-2 héttel vannak a képek, tehát ez mind ott volt a végén. És még egy vicces sztori, gyerek voltam iskolába mentem, az őrség állandóan ott volt, sok helyen valami magasított pontok voltak, az őr gyakorlatilag vagy 1 méterrel volt felettem, én gyerekként csak azt láttam hogy a kerítés felett egy tányérsapkás fej néz, elfutottam.
Nem nagyon ismerem a fegyvert, én csak íves tárral ismerem, de más Danuvia fegyverek készültek egyenes tárral. Nem vagyok egy nagy szakértő.Aki tudja írja meg kérem.
Szép napot mindenkinek! Kicsit halott a fórum, írjunk valamit.Én azt találtam ki hogy legyen kerület központú. Persze várnám vidéki feltöltéseket is, én budapesti vagyok, 3 kerület, így erről írok. De kérem írjatok az egész országból, sok hely van, itt, de ebben van második VH meg hideg háború is, vegyes, sok képet ne várjatok, van amiben nem is voltam, ezeket majd jelzem.
Első: csillaghegy Valéria utca, a volt TIG, (tartalék gazdálkodási intézet) ez a Honvédség stratégiai raktározási intézménye volt, üza, eű, élelmiszer(konzerv) rég bejártam, már lebontották, most egy lakópark van ott, ( az utolsó kép) , saját teher pályaudvar. rámpa, ipar vágány, fegyveres AK FBŐ őrség, tudom a sarkon lakom , láttam. Ebben voltam, bemásztam, egy fényképezőm bánta, leesett a 4 emeletről, Majd rakok fel helyeket , van ami inkább legenda, de hátha.
Már régóta olvasgatom a fórumot, nagyon sok érdekes dolgot írtok. :)
Csolnok-Sárisáp-Annavölgy-Tokod környéki bányákról nincs valakinek személyesebb tapasztalata, esetleg bányász rokon?
Ha jól tudom jelenleg be vannak temetve/falazva, de hallottam pár érdekes sztorit a környékről (semmi konkrétumot sajna). Nem vagyok odavalósi, egyik ismerősöm mesélte ezeket.
Igen, a meghajtásuk a fotón látható elektromotorral, illetve a kurblival történt - megfelelő áttételekkel. Aztán volt olyan lehetőség is, hogy némi kardió edzéssel segíthették a levegő áramlását:)
Olomouc: a város szívében, a történelmi várfalak mögötti/alatti dombban építették ki robbantásos technológiával az olomouci körzet polgári védelmi parancsnokságának óvóhelyét. Az 50-es években épült kétszintes bunker összesen 560 m2 alapterületű, az eredeti rendeltetésének megfelelően 2002-ig volt aktív használatban, majd 2010-től megnyitották a hétköznapi érdeklődők számára is - mint múzeum. A gépészet egyes elemei, mint a Skoda gyártmányú szükséghelyzeti dízelaggregátor, a ventilátor-levegőszűrő rendszer jó állapotban maradtak meg, ahogy a tartózkodó és munka helyiségek nagy része is. Ez utóbbiakban időszakos - leginkább történelmi kapcsolódású - kiállítások tekinthetők meg.
Derítő(k)höz hasonlító valamik betemetve.Egymás hegyén hátán 4-5 db kb 20m2-en.Van ahol 2X1m méretű beton gödör (gödrök) félig teli vízzel.Ezek mind egy vonalban azzal a csővel ami az állóhely végén ömlik az erdőbe.A fényképezett helynél árkok ásva ,vastag beton fed lappal lefedve a fed lapokon nyílás-mintha elektromos kábelé volna-.A főállomás alatti -1 szint ami 1970-ben is tele volt dobálva szeméttel.Plusz Klementína alaprajza.A barakokon kívül mi volt ott?Az erdő szerepe légitámadás esetén.Az erdőbe bekerített terület amit magyar katonák lefényképeztek volna ha nem veszi észre őket a fegyveres őrség.A parancsnoki épület ahol lehetett a"beton locsolására" jelentkezni.
"Magyarországon nem volt ilyen magasrangú katona 1980-ban."
Hogyne lett volna, nem is egy hasonló és magasabb rendfokozatú tábornok szolgált akkor (előtte és utána is) Magyarországon. A többi pontatlanságot most inkább hagyjuk...
Azért elárulhatnád, hogy milyen titkokat keresel!? :)
Vándor Károly könyvében ki van elemezve Klementina, szerepe tartalékreptér ha vmelyik reptér betonját felújítják(Tököl, Kunmadaras, Debrecen, Kalocsa, Sármellék, stb), plusz állományváltáshoz ide jönnek direktbe a nagygépek és stratégiai bombázók is, mert hosszabb kifutója is van azt hiszem majdnemolyan hosszú mint Ferihegy 2(az olyan 3,6 km talán), de rövidebb biztosan, olyan 3 vagy 3.2 km hosszú km körül van a Klementina, Kunmadarason meg csak 2.5km volt csak, de akkor 2.5 km volt a standard, a többi VSZ katonai reptérnél is.
Tegnap voltam a Szentistváni úti laktanya volt parancsnokhelyettesénél(nem az első eset volt).
Szóba került már korábban is-ami a reptér felszereltségét illeti-hogy a szovjetek rendre valamilyen haditechnikai "csodával" jelentek meg Mezőkövesden.RSZP7 volt rendszeresítve az IR-torony épületéhez közel de -ez a százados úr szavai szerint-batár volt és gyenge jelet mutatott a célról.Kért egy jobbat és kapott is Debrecenből egy RSZP-t csak 3 szériával modernebbet.Amikor a Magyar Néphadsereg beszerezte a Nyeva,Dvina,Volhov rakétáit és Mig21 eseit ez a 78as haderőreform keretein belül történt akkor egy szovjet főhadnagy üzemanyagvételezés céljával Mezőkövesden egy Mig32 es interceptorral szállt le.Aztán itt van Ivanov vezérőrnagy története.Magyarországon nem volt ilyen magasrangú katona 1980-ban.De Klementínán a szovjet rész parancsnoka volt egy ideig mint "Magyarországra települő kontingens" vezetője.Meghívta a százados urat az irodájába és ezután körbejárták a szovjet részt:
"csizmában nyakigérő gazban"."Klementína egy nagy szar volt csak a repteret építő embereknek csinálták szállásnak".Akkor miért vezényeltek ide illusztris hivatásosokat és repülőgép csodákat?Az biztos,hogy az 50-60ig épült reptér -ami az épületek-állagát illeti a kor építészeti stílusát tükrözi (vöröstégla mindenhol).Az IR-torony tetején a horganyzott lemez alatt fából van a tető.
Három vonulata látszik eddig a "sztorinak".1:a tervezés,2:a gépek tankolása(K-telep és B-telep mint "ikrek" a 12db üzemanyagtárolóval.3:állományváltás.Nem a Szentistváni úti laktanyában kell keresni a titkokat hanem a földig lerombolt Klementínán.
Ivanov vezérőrnagy irodájának a helye.Egy hiradós kocsi állt rajta.Moszkvával közvetlen összeköttetésben.Remélem semmit nem hagytam ki.Adazol.
ehhez;Mezőkövesdi repülőtér múltja titkos jövője reményteljes.
Eddig 1990 előtt -teljesen titkos volt.
1990 óta meg wz volt a világmegváltó bálvány --"szinte mindenki" felújitást fellendülést tervezett --csak,ömöljon az a pénz! De nem jött--még csordogálva sem.
Látod ez lett belőle.
Az meg álltaláno, hogy azon városok polgármesterei ,ahol volt reptér stb..stb
Honnan tudsz te(is,gondolok itt még HADSZ-ra és REDLY-re)ennyi mindent?
G20 a 91.reptérgondnokság egyik v hivatalos-nem tudom melyik a pontos megnevezés-kódszáma.A 6db beton placcon pedig LUCS lámpák voltak.
Tapasztalat:
mindannyiunknak van valamilyen forrása a Fórumon közzétettekkel kapcsolatosan.De ez mind hiába ha sem az Önkormányzatot nem lehet vele megközelíteni sem a terület bérlőjét.
Így szarkasztikusan a Mezőkövesdi repülőtér múltja titkos jövője reményteljes.
Ilyen pl. Szeleste, Rum, Hosszúpereszteg, Andráshida, Öttevény, Kóny, Beled, Szany, Óbarok, Felsőörs, Csönge, Balatonkiliti, Öcsénypuszta, Siratószőlők. Mi volt ezeken a településeken, hogy ennyire csípte a szemét anno a romlott Nyugatnak? Biztosan tudtok segíteni, amit köszönök!
A felsorolt városok/települések többsége Vasvártól északra van. Szerintem a megindulási körleteket és a fontosabb közlekedési csomópontokat akarták megsemmisíteni.
Töprengtem a dezinformáció lehetőségén is, de valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy inkább a hamis információknak dőltek be, mintsem a saját műholdjaik által biztosított felvételeknek hittek. Azért egy tsz meg egy katonai raktár vagy egy lérak bázis némileg azért különbözik, még fentről is, és az értő szemek észre fogják venni a különbséget. Ez a lista viszont sok sebből vérzik.
Ezen a térképen szerepel pl. Besenyszög. Csak nem értem, miért. Laktanya ott nem volt. Raktár esetleg, de az is inkább Szolnok északi részén. Talán az egykori lőszerraktár lehet, a besenyszögi út mellett.
Midőn az MN dicső tagja voltam több helyen is épitettünk "laktanyát-hadianyag gyárat? "
Szó szerint régi néha IIVH -s bunkert kifestettünk , a korhadt gerendákat kicseréltük, világitást kellett odavezetni (földkábel néha viz is ) Körbekeritettük, s őrtornyokat állitottunk fel.
ezek éjszaka pislákoltak , gőzt is eregettek.
Egyik helyen belekerültem amint vmi fémdobozt +antennát is elástaunk. Ez állitólag "ipari zajt" sugárzott.
Tehát sok álcázott cél is lehetett . pl; A régi Sajóbábonyi /Északmagyarországi vegyiművek--föld alatti csarnokokkal felülvilágitókkal. Ami felülről virágkertészetnek nézett ki!!??
Alul meg robbanó anyagok, Foszgén gyártása.
De a PÁLMA Vegyiárú Vállalat ? --mint lőszercsomagoló ,az "Esthajnal csillag " gépsor mellé.
Igazad van, elírtam. Kenyeri. Kecöl mellette van, nem figyeltem és azért kevertem. Mondjuk akkor Csönge értelmet nyer, mert az Kenyeri másik szomszédja, aztán azt meg nem mondom hol van konkrétan a szükségreptér.
Kapuvár? Ott is biztos van valami vár. Meg híd :-D Vagy azt nézhették merrefelé van némi ipar? Húsipar akármire befogható, vagongyár meg alapban lehetett katonai célpont.
De mondjuk a listában Kapuvár, Gyarmat se valami nagy szám.
Az oroszok azok vonultak kb. mindenfelé.
Szokták emelgetni idősebbek, biztos van benne legenda is, hogy egyszer kitettek a faluban a kereszteződésbe egy ruszki kiskatonát forgalmat irányítani 1 vagy 2 napra, átellenben volt a kocsma, és úgy berúgott mire összeszedték, akkor meg jól megruházta az őrmestere.
"szokták emlegetni hogy oda jártak az erdőbe gyakorlatozni a"
Én is kb. környékbeli vagyok, igazából ott is ebben a Szany/Beled környékén annyit tudok mondani, hogy még kis pöcsfej koromban oda jártak ki a mezőre gyakorlatozni az oroszok, de szerintem ez az ország nagy részére igaz lehetett. Máshol akkor még nem jártam. Fertődön meg pld. volt orosz laktanya ami nincs a listán. Vagy esetleg ez megtévesztő lista és pont ezért ilyen :-D
Pont tegnap olvastam én is. Muszáj rettegtetni a népet!
Az általad is idézett településeken én se tudom mi lehetett a stratégiai jelentőségű dolog, hogy célpont legyen. Vagy ilyen jól működött a VSz megtévesztése? A települések felét konkrétan ismerem, és azokban semmi katonai jelentőségű célpont nem volt. Mondjuk Pápa tartalék reptere Rábakecölben volt, még ha az szerepelne azt emiatt megérteném.
Egyszer már rákérdeztem itt egyik katonai topikban erre a térképre. Ebben van mondjuk egy Páli nevű település, egy kis falu. A térkép szerint itt is volt a szovjet Déli Hadseregcsoportttól átvett katonai objektum. Hát ez valahol a szülőfalum mellett van, de nem hallottam még arról hogy itt bármi katonai dolog lett volna, se szovjet-se magyar. Illetve azt szokták emlegetni hogy oda jártak az erdőbe gyakorlatozni a Munkásőrök valamikor a 80-as években.
Ilyen pl. Szeleste, Rum, Hosszúpereszteg, Andráshida, Öttevény, Kóny, Beled, Szany, Óbarok, Felsőörs, Csönge, Balatonkiliti, Öcsénypuszta, Siratószőlők. Mi volt ezeken a településeken, hogy ennyire csípte a szemét anno a romlott Nyugatnak? Biztosan tudtok segíteni, amit köszönök!
Az északi körlet (Stará Voda) területén azonban mindegyik létesítmény (összesen nyolc Gránit és Panzir-2PU) megnézhető kívül-belül:
A harci körlet osztály harcálláspontja:
Egy garantáltan eredeti gumiabroncs :-)
Az atomtöltetű (300-500 kt max hatóerejű) rakétafejrészek tárolója:
A 9P120 jelzésű indítóállványok Gránit típusú garázsa, amelynek egyediségét (a Panzirokkal egyetemben) az óriási egyszárnyú páncélkapu adja:
Az 1987-es INF szerződés viszonylag gyorsan véget vetett a Temp-Sz kelet-európai karrierjének, és 1988 kora tavaszán ki is vonták, majd a szerződésnek megfelelően megsemmisítették őket.
1983 decembere és 1984 májusa közötti időszakban a szovjetek három 9K76 Temp-Sz (SS-12 Scaleboard) típusú közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákkal felfegyverzett dandárt telepítettek Kelet-Európába, válaszul a NATO Pershing II közepes hatótávú ballisztikus rakétarendszer, és a BGM-109G típusú robotrepülőgép nyugat-európai telepítésére. A három dandár közöl kettő az NDK-ba, egy pedig Csehszlovákiába érkezett. A 122. rakétadandár 1983 Karácsonyának napjaiban költözött a csehszlovák Hranice kisvárosába 24 indítóállvánnyal és 39 rakétával. Az egykori laktanya területének jelentős részén már évekkel ezelőtt lebontották az épületeket, a megmaradt néhányban különböző cégek működnek. A volt rakétatároló impozáns épülete még ma is látható, és használatban van:
Csak kevés épület utal a laktanya múltjára
A rakétadandárnak három kitelepülési/indító körletet alakítottak ki a közeli gyakorlótér erdős, dombos területén, ahol az egyes osztályok felváltva adtak harci szolgálatot 10-30 napos turnusokban váltva egymást. Ezek közül kettőt sikerült bejárnunk, a harmadik helyszínen gyakorlatilag szinte teljesen rekultiválták a területet, nem sok látnivaló maradt. A körletekben felépített Gránit és Panzir-2PU típusépítményekben kaptak helyet az indítóállványok, daruk, híradó és egyéb kiszolgáló járművek, illetve volt külön egy osztály harcálláspont is. A harckészültségi szolgálat egyben azt is jelentette, hogy ezeken a területeken éles nukleáris töltetű fejrészeket tároltak az egyik bunkerben.
A közútról szinte végeláthatatlan, aszfaltozott és meglepően jó minőségű út vezet a déli harci körletbe (Zelený Kří), amely jelenleg is aktív honvédségi gyakorlóterület.
A tárolók többségét - a jól láthatóan nem eredeti, zárt ajtókból ítélve - használja az erdészet (vagy esetleg a honvédség ):
A volt harcálláspont azonban tárva-nyitva. Az objektum két részből áll, az elsőben álltak a parancsnoki és híradó járművek, a hátsóban voltak kialakítva a kisméretű munka/szolgálati helyiségek.
Szia!Klementína megállóhelyen a rakodórámpánál egy árkot ástak,hogy autóval ne lehessen a területre bemenni.Földkupacot ma nem láttam ott.Ez a néhány furcsán feltöltött kép pedig a repülőtér aktuális hova tartozását lenne hivatott bemutatni.1részt:kb. a kifutópálya fele (a kövesdi végétől számított)meg van tisztítva el van kerítve autógumikkal és a volt beton állóhelyek(talán a híradósoknak v éppen egy egyedülálló aggregátornak)ezt még ki kellene derítenem miért van a pálya szélén egymásután 6betonállóhely egymástól 200m távolságban.Ezek ki vannak jelölve talán veszélyforrás gyanánt az ugró ejtő ernyősöknek. De ez egy kis része az egész reptérnek.Komoly őrzés lesz a Bükk-Air által bérelt részen miután a hatósági engedélyt megkapták.Ez tavaszra realizálódhat.Most körbe van kamerázva az Ő területük.Másrészt:az ipari park a HMúti bejáratnál szinte kulcsra kész gazdája még nincs.
Szumma szummárum:a kapuhoz közeli területek újulnak meg először.
Utóirat:A Bükk-Air részéről nyitottak minden fajta ex-militarista kezdeményezés iránt.Érdeklődőek a repülőtér múltja iránt és tudnak is kompetens vissza vonult hivatásosokat hozni Mezőkövesdre.
Valami amit +ba megtudtam:a HMben egy Füzi v Vizi de még ez sem biztos de Gyula és ezredes-az igen- Ő alá tartozott a 91.reptérgondnokság.Szentistváni úti lakanya,középső kaszárnya na itt éltek a szovjet családok.Egy kövesdi ismert üzletember pedig kapcsolatban áll egy Lettországban élő volt szovjet tisztel aki itt élt anno közöttünk-ide vezényelték-.Kunmadarasi áttelepülés:1000 katona az összes harci gép itt volt.A laktanya létszáma alap esetben 198 katona volt.Talán ennyi.
Az érdi HÁP-ra a bejutás az utóbbi időben valakinek sikerült? Ha igen, megtenné hogy elmondja hogyan? Vagy tippeket adhatna. Igencsak megerősödött mostanában a forgalom, kiváncsi lennék mi folyhat ott.
1napi túra teljesitve, Keresztkút laktanya 1 és 2 Köszegen, felmentünk még az egykori lehallgató állomáshoz, az Keresztkúti mostmár turistaháztól olyan 4km szinte emelkedő folyamatosan. Le volt új lakattal zárva, új táblák balesetveszély, stb, a keriítés persze lyukas.
Azonban vigyázni kell, az antennatorony áram alatt van, zümmögés hallható, meg van két kamera éjjellátó, ami az épületre van szerelve(egyetlen épület ami jól lezárt) és a liftet figyeli a toronynál, meg egy kicsi mikrohullámú antenna, ami szerintem küldi a képet vhova.A többi épület szét vannak verve, vannak ott faházak, azoknak be van rúgva az ajtaja.
"A Bükk-Mátravidéki Aeroklub 2022 májusában vette bérbe a mezőkövesdi volt katonai repülőtér egy részét azzal a céllal, hogy sportrepülőteret alakítson ki rajta. Szeretnénk a repülés több szakágának is lehetőséget adni, mint pl. vitorlázórepülés, motoros repülés, ejtőernyőzés. Minden évben tervezünk indítani pilótaképzéseket több szakágban. Tervezőink folyamatosan dolgoznak azon, hogy minél hamarabb megkapjuk a repülőtér engedélyünket.
Május óta rengeteg munkát végeztünk a repülőtéren, amely közel 30 évig volt magára hagyva. Rendbe tettük a kifutópálya oldalsávjait, ahol az idő során kinőtt a növényzet. Eltávolítottuk a betonpályán felhalmozódott rengeteg kavicsot, kinőtt növényeket, gumitörmeléket, stb. Több helyen javítottunk a burkolaton. Kitisztítottunk a vízelvezető csatornákat. Mindezt több km hosszban. Elkezdtük építeni a közösségi terünket. Hamarosan több hangárt is építünk. 2022.08.19 és 08.21 között próbaüzemet tartottunk, hogy tapasztalatot szerezzünk a repülőtér üzemeltetésével kapcsolatban.
A próbaüzemen vitorlázórepülés, motoros repülés és ejtőernyőzés is helyet kapott. Több repülőtérről érkeztek meghívott vendégek. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk a hétvége folyamán, de minden szakág ki tudta próbálni a repülőteret. Az évben még további próbaüzemeket tartunk, mielőtt megkapnánk a repülőtér engedélyt.
Mindenki látta már a mezőkövesdi repülőteret, melynek múltja titkos, jövője reménnyel teli. Ami biztos, az a 30 év, amit elhagyatottan töltött ez a jobb sorsa érdemes betonkomplexum.Egy lapos romot találtunk, amikor először kijöttünk, de jószívvel adtuk azt a munkát, amivel hónapok alatt ismét repülésre alkalmassá tettük.Végre elérkezett az első próbaüzem augusztus végén. Nagyon izgultunk, mert először próbáltuk ki újra a betont és a füves munkaterületet három évtized után. Egy szűk szakmai rendezvény lett csak, de mi láttuk, hogy ez a kezdet.
A szeptember végi második próbaüzemnek már a tapasztalatokkal felvértezve indultunk neki és olyan csodálatos spontán rendezvény lett belőle, ami egy kezdő repülőlapnak is elmehetett volna. Mi a magasból néztük a szlalomot, a versenyzők és a nézők pedig minket.A pénteki nap ismét a vitorlázórepülésnek kedvezett. Csörléses üzemet választottunk egy Góbéval, de kihoztuk Twin Astir repülőgépünket is, hogy felmérhessük, ezen a munkaterületen milyen magasságot tudunk ezzel az indítással elérni. Meglepően jót! Góbéval meglett az 500m, a nehezebb Twin Astirral a 350-400m. Ebből a magasságból már jól látszik a Tisza-tó, de az Északi középhegység vonulata és rabul ejti a tekintetet. A leszállás pedig kiemelten biztonságos az akadálymentesség miatt.
Szombat lett a fő nap, ekkor jött hozzánk a legtöbb vendég megnézni, hogy min dolgoztunk eddig. Mindenkinek tetszett. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, kellemes szeptemberi napunk volt. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szombati napot az L-29 Delfin sugárhajtású vadász-kiképzőgép érkezése koronázta meg. A rengeteg pályajavító munka megérte, a repülőgép biztonságosan leszállt a kifutópályán. Legyen ez csak a kezdet!Vasárnap már az időjárás nem volt velünk, de még a szélcsendes gyenge esőt is kihasználta a keménymag, hogy repüljön. Csőröltük is a Góbét szorgalmasan, gyűljön csak mindenkinek a felszállásszám, hisz alig vártuk, hogy ennyi hónap kihagyás után ismét repülhessünk."
A csehországi Olomouc melletti Přáslavicében található (egészen pontosan a kis falu közelében) a volt Csehszlovákia egyik legnagyobb földalatti védett létesítménye. A hatalmas, négyszintes bunker a hetvenes években épült, mint a csehszlovák telefon-, és kormányzati / katonai híradó hálózat egyik tartalék irányító központja, erősítő, átjátszó állomása. Az objektum feladata volt Csehszlovákiában és a Varsói Szerződés országai közötti zavartalan hírkapcsolat biztosítása háborús helyzetben is, amikor a hagyományos telekommunikációs rendszereket esetleg támadás éri, és nem tudják betölteni a funkciójukat.
Szerencsére bőven volt időnk alaposan és nyugodtan bebarangolni az egész építményt.
A felszínen egy jelentéktelen kinézetű, kétszintes épületből lefelé indulva lehet a rendkívül komplex fertőtlenítő / vegyi mentesítő zsilip rendszerrel rendelkező bunker bejáratához érni. Soktonnás páncélajtók biztosították a bunker nyomásálló és hermetikus lezárását.
A helyiségek összesen mintegy 10.000 m2 alapterületet foglalnak el, a berendezések, eszközök, gépészet szinte teljes egészében a helyén van, legnagyobb részük ma is működő képes. Két lépcsőház található, melyek közül a kisebb is kifejezetten tágas ebben a környezetben:
A főlépcsőház mennyezetére rögzített sínre szerelt 1 tonna teherbírású daruval nagyobb tömegű terhek, eszközök, berendezések, gépek mozgatására volt lehetőség. A jobb szélső fotó a legalsó szintről készült.
Számtalan kisebb-nagyobb szoba, terem, helyiség, melyek helyet adtak a különféle gépészeti elemeknek, vegyi- és durva por szűröknek, klímának, szellőztető- és vízellátó, valamint a vízhűtő rendszereknek, motoroknak.
Természetesen volt konyha és étkező is, az itt szolgálatot teljesítő állomány szükség esetén 10 napig volt képes a külvilágtól teljesen elzárva dolgozni. Hogy a nyomasztó légkört enyhítsék, a falakra több helyen is nagyméretű tájképeket ragasztottak.
A bunker régebbi és az újabb vezérlő-diszpécser központja:
A kommunikációs rendszerek, pultok, szekrények, rendezők gyakorlatilag egy teljes szintet elfoglaltak.
A -4. szintre érve található - sok egyéb mellett - a két blokkot elválasztó dupla zsiliprendszer, illetve a hátsó bejárathoz vezető páncélajtók:
A szükséghelyzeti energiaellátást két óriási dízelmotor szolgáltatta. Bevallom, nem emlékszem, hogy bunkerben ilyen méretű gépházban jártam volna, és ekkora dízelmotorokat látok. Az egyenként 6 hengeres, 300 literes monstrumok, kb 1000 LE teljesítményre képesek. Elsősorban hajókban, mozdonyokban szokták használni ezt a típust.
A teremből nyílt az üzemanyagtartályok és szivattyúk helyisége:
Szintén páratlan méretű az akkumulátorok terme is. Hármasával rekeszelve több száz darab látható itt, hiszen a rendszerek működését minden körülmények között biztosítani kellett!
Tudod, hogy minden ősszel ezen az útvonalon járok... Mindent láttam, látok. Majd ha tavasszal megyek, leülhetnénk egy adategyeztetésre, kismillió témában. Megbeszéljük :-)
Sziasztok! Budapesti pv-ket nagyobb bunkereket keresek. Tud ebben valaki segíteni? Vagy létezik róla esetleg egy tèrkèp vagy valami? Válaszokat előre is köszönöm:)
És veszek vagy 20!liter felsőcsatári vörösbort elhozatalra!Legutóbbi szállítmány elfogyott utsolsó cseppig itt kintt németbe!Szóval hiába van történelmi borvidék stb jelző, noname bor is jó lehet.
Rengeteg határőr laktanya van:Északról Ólmod, Hétforrás, Hörmann forrás, Bucsú, Felsöcsatár stb., ez mind túraútvonal mentén összekötve túristaúttal, és érintetlen természeti környezet a Vasfüggöny miatt...
Novemberbe ismét Kőszeg, ismét túra, Hörmann forrás, Hétforrás, Keresztkút rádióállomás.
Kőszeg város akarja, akarta megszerezni a Tábor hegyen lévő obejktumot(Keresztkút), vmi szabadidő központnak, jó lenne mert a torony megvan, kilátónak is tökéletes.
Pont ott van a pont, több cég épít vmit, de senki nem ismeri az egész objektumot komplett.
Még régen volt egy laktanyaépítő alakulat, ők ingáztak az országon belül, de ők is csak a beszállitott anyag mennyiségét tudták, pl cement sóder, stb, de az egész objektumot nem ismerték, ezt megbízható forrásból tudom.
Még régen, amikor még létezett a GATE(Gödöllői Agrártudományi Egyetem), oda mentem tanulni 6 éven át kínzaték Gödöllőn, ott mondogatták a helyi lakosok, hogy az MTI objektum stb, de össze volt kötve a gödöllői Főpostával, az alatt is volt vmi lejáró a föld alá.Tehát a hegyen volt az antenna, de volt a városba is hozzá objektum.
Azért elgondolkodtató, hogy ott azon a részen, Jobbágyi, Iklad, Aszód, Isaszeg, Pécel, sok sok katonai objektum volt relative elszórva.
Az iratokat, dokumentumokat már összeszedték, most valóban viszonylag "rendezett" volt a hely. Ha az illetékesek értékesnek találták azokat a papírokat, akkor talán még megvannak valahol, ha nem, akkor már régen megsemmisítették őket. Igen, valakinek ezek kincsek, valakinek - sajnos - szemét...
Bár a rengeteg papír és irat anyagokat ami akkor ott volt nem látok a fotókon, volt köztük óvóhely naplók is, ami egy atomtámadás napjait írta le gyakorlat formájában.
Plusz a pályaudvar térképe és oktató táblák. Remélem megmaradtak, mert igazi kincsek voltak.
1235 és 1236 az 1956-os fedőszáma a szentistváni úti laktanyának.Ekkor a 35. és 36. építőzászlóalj dolgozott itt,Géczi József a laktanyaparancsnok neve és az egri őrszázad őrzi az építkezés alatt a repteret.Namost a GXX jelentése,G gondnokság ,XX, 20 és 90.Együtt : G20,G90 de 91.RTG(reptérgondnokság) így is szerepelt a terület a titkos parancsokban.Parancsnokok sorban:Géczi József,Csellényi Béla,Madarász József,Szepesi Géza.A HM HIM-nél 1964-től vannak anyagok ekkor lett MN7244 a fedőszám .1957es és 1959es BUV vésések a betonban.A forradalom félbeszakít mindent.A kisbíró keresztesen 50,51,52 táján hirdeti ki ,hogy munkásokat keresnek.Magyarul :az 1952-1964 ig terjedő időszakot kell vizsgálni ,hogy megértsük mit akartak ide építeni.
UI:Silov ezredes később vezérőrgy rendszeresen itt volt az állomány váltásokon.A szentistváni úti laktanyában szovjet családok is éltek.
A győri Rába gyár bunkerében jártál már? Magát a központi gyárat már lebontották, asszem az ebédlő még megvan, meg a bunker. Méretre az is elég komoly. Én csak a szerszámgépgyáréban jártam, sz kisebb, szintén Győrben van, valamikor az is a Rábához tartozott, az magánkézben van, raktárnak használják.
Budapest, az Északi Járműjavító 1959-ben épült egykori óvóhelye. A háromszintes bunker egyik érdekessége a hengeres formája, ilyenből nem sok készült az országban. A három szintből az alsó terepszint alatt található, itt helyezték el a gépészetet: a dízel aggregátort, szellőztető rendszert, szűrőket, és a vízszivattyúkat. Utóbbiakra most is szükségünk lett volna, lévén 10-20 cm talajvíz állt az alsó szinten. Szerencsére végül ez sem jelentett akadályt. :)
A felső két szinten alakították ki a tartózkodókat, eligazítót, rádiós szobákat, stb.
Azt egy államtitkok megőrzésével kapcsolatos 1962-es átvilágítás során hivatalosan is jegyzőkönyvezték, hogy a Betonútépítő Vállalatnál 70 darab G-XX létesítménnyel kapcsolatos rajz és egyéb dokumentum hollétét nem tudták kimutatni.
Oppaunszki úr írt nekem arról,hogy mi van meg nekik klemóról."létesítési és fennmaradási" iratokról beszélt.Én ugyanakkor a nyárádi állomáson az ÁVU-ban olvastam a 73-as iparvágány átadási dátumról.Az általad említett határozatok szerepelnek a MÁV-os iratokban.Mi az ami még katonai jellegű ill. politikai döntésre vonatkozó az irataidban?
" Ezt a repteret teljes mértékben magyar tervezőkkel és magyar kivitelezőkkel valósították meg a dokumentumok szerint. Egyedül a vakleszállási rendszert rendelték meg a Szovjetunióból." "a korábbi határozatok részletezték a G-XX létesítményt"
Szia!
Ezek összevágnak azzal amit Attis57 írt,a betonba vésett BUV-s jelzéssel és azzal amit egy volt tiszthelyettes felesége mesélt: a tervező mezőkövesdi volt és a forradalom után azt az utasítást kapta a pártól ,hogy diszidáljon mert a nyugati kémek konkrétan elrabolták volna a tervek miatt amik csak a fejében léteztek.Valamelyik semleges országba diszidált ,biztos,hogy nem NATO tagországba.
Az időpontokat illetően bánom,hogy nem kérdezem pontosat de hazajött jóval ezt követően ,az ismerős (aki eredetileg nyírségi volt a tiszthelyettes férjével együt) találkozott vele és művészember lett belőle talán szinész.De soha többet nem esett szó a kövesdi reptérről köztük .Ez egy teljesen hétköznapi gondolkodású okos ember volt.Nem katona!
Ez jó kérdés, mert a korábbi határozatok részletezték a G-XX létesítményt, a többi már csak nagyvonalúan a beruházás folytatásáról ír. Ismerni kellene a megalapozó jelentéseket is hozzá.
De a beruházási összeg csökkentéséről szóló határozatban is osztályon felüli repülőtérként említik 1960-ban.
Nem túlságosan ismerve a történetet én inkább a pénzhiányra gyanakodnék, valamint arra hogy a 60-as évekre azért csökkent a 3. világháborús készülődés mértéke. Ezt a repteret teljes mértékben magyar tervezőkkel és magyar kivitelezőkkel valósították meg a dokumentumok szerint. Egyedül a vakleszállási rendszert rendelték meg a Szovjetunióból.
Átnéztem a Klementina állomásról gyűjtött MÁV-os iratanyagot és abból az alábbiak segíthetnek pár dolog pontosításában:
Korábban már volt ezen a helyen egy átrakó állomás, a hatvani cukorgyár rakodóvágányával, keskenynyomközű vasúti kapcsolattal Klementina tanya felé. Ezt a 2. vilagháború után teljesen felszámolták.
1955-ben létesült Klementina állomás és az abból kiágazó iparvágány ideiglenes jelleggel. Az iparvágány engedélyese a Betonútépítő Vállalat volt a kezdeti időszakban. Az engedély 5 évre szólt, de ezt később meghosszabbították, majd egy időre HM kezelésbe került az állomás. A kivitelező vállalat 1964-ben jelezte, hogy nincs szüksége az iparvágányra, a munkáival elkészült. A HM igényt tartott rá, ezt követően épült ki abban a formában, ahogy még a 90-es években is látható volt.
Fontos adalék, hogy a jegyzőkönyvek én megemlítik a 10/121/1960 HT határozatot, amely módosította az eredeti 1955-ös és a már módosított 1958-as beruházói programokat. Ezekben a dokumentumokban az "osztályon felüli repülőtér" megnevezést használták.
Röviden: nem igaz, sok forrás kissé túlmisztifikálja a valóságot. :)
Bővebben: egy katonai repteret nem egy ember tervez, hanem csoport, tervező iroda, építőipari vállalat tervező részlege. Ha valóban történt olyan, hogy a repülőtér, vagy egyes típusépítmények tervei nyugatra kerültek, akkor az jó eséllyel a csoport/vállalat egyik tagján keresztül volt lehetséges.
Mezőkövesden nem voltak földalatti bunkerek, repülőgépek tárolására, javítására alkalmasak főleg nem. Ha készültek is földalatti építmények, azok legfeljebb kisméretű szakaszfedezékek, esetleg anyagraktárak lehettek. Semmi komolyabb. A repülőezredekre jellemző laktanya sem épült, csak néhány kiszolgáló épület volt a repülőtér területén. Mezőkövesden nem települt állandó jelleggel harci alakulat, így nem készültek olyan típusfedezékek (AU11, AU13, AU16, AU=арочное укрытие), mint a többi szovjet repülőtéren. Azonban ezek a repülőgép fedezékek sem föld alá épültek, pusztán egy viszonylag vékony (0,5-1,5 m) földréteget húztak a kátrányos/bitumenes vízszigeteléssel borított, előregyártott íves vasbeton elemekből összeállított földfelszíni szerkezetre. Ezek alapjában véve végtelenül egyszerű, de a célnak tökéletesen megfelelő típusterv szerinti építmények voltak. A jelzésükben található szám a fedezék belső átmérőjét jelenti. Magyarországon a 16 méteres volt a legnagyobb, ezekbe már a Szu-24-esek, MiG-29-esek, és a Jak-28-asok is elfértek.
Ezeket az erősített fedezékeket kb 66-67-től kezdték építeni, korábbról legfeljebb földsánccal körbevett U alakú beállókról beszélhetünk. Az időszakos javító hangárok pedig mindig is hagyományos szerkezetű felszíni építmények voltak.
Szóval a gépek javítására, tárolására készült, majd nyugatra került tervek miatt később betemetett titkos földalatti hangár, illetve bunkerek (no meg a föld alól felszálló repülőgépek) léte nem több, mint az élénk fantázia szüleménye. :)
" Klementinában voltak bunkerek, mindaddig, amíg a tervezője a terveket magával nem vitte nyugatra!!!! Ezután a bunkereket megszüntették, miután kiderült mit rejt a beton bunker!!!! A bunker "repülő garázs" volt, és a gépek javítását is ott végezték!!!!"
"Urak! Klementina tervezője 1963-ban disszidált, az összes dokumentációval, ezért minden földalatti (rejtett) objektumot betemettek 1964 nyarán!!!! Tehát ma már nem létezik!!!!! Sok legenda kelt szárnyra, de már régen nem aktuális!!!!! Apám dolgozott területen 63-64-ben, telefonközpontot építettek akkor! Iszonyatos balhé volt, hiszen napvilágra került a földalatti orosz titkos hangár létezése!!!!!!"
Nem tudom, hogy esett-e már szó itt erről az objektumról... Másfél hete volt szerencsém megnézni: Szolnok, MÁV Pv bunker, földfelszíni 3 szintes légoltalmi óvóhely. A JNSZ megyei Polgári Védelmi Szövetség által üzemeltetett "légókocka". Rengeteg kiállított tárgy, ereklye, emlék, nyugodtan lehet azt mondani, hogy már kinőtték a helyet. A hivatalos nyitvatartási idő elég korlátozott, de van lehetőség egyénileg is időpontot egyeztetni Velük. Nagyon korrekt és felkészült úriember kísért minket. Köszönjük, és sok sikert a munkájukhoz a továbbiakban!
1.Hova került a T-iroda iratanyaga és mi lett vele?
Mint írtam a kivonulás Mezőkövesdről "gyászos" eredménnyel végződött-ha fogalmazhatok így-a szovjet rész épületeinek belső kiürítése-szétszedése.Az iratok Tökölre szállítása.Ez utóbbinál a volt szovjet repülőtér jöhetett számításba csak.A reptér már itt is üres volt az MN v. HM tisztjei foglalkoztak azzal amit a szovjetek hátra hagytak.
Lukács úr bevitte ezeket a papírokat egy hangárba ahol "azokat már rég elégették,már akkor begyújották" -ebbe biztos vagyok,mondta ő.
2.A reptér építésének a központja az 50-es években.
"Klementína birtokra kellett menni a kastélyba,itt voltak egy irodába az építő-mérnök,azaz ember aki keresztesen toborozta a B-U-V-nek a munkásokat és szovjet tisztek"-Hargitai Laci bácsi ,úthenger-kezelő.
"Jelentkeztem volna gyerekként a kifutó-pálya betonját locsolni 55-körül de nem vettek fel.A tardi út felől kellett bemenni-át a síneken-és egyenesen tovább.A rövid betonút végén volt egy U-alakú épület ez volt az építkezés központja.-Lukács István későbbi katonatiszt.
Klementína:a vasúton átmentünk-ugye az előbbi példánál mentünk egyenesen tovább és az U-alakú épülettől visszafelé haladva kb.30 barak .Aztán elérjük a másik irányba menő betonutat itt a "sarkon" egy kőből épült 20m hosszú alacsony ház ez volt a pilóták szállása állomány váltáskor.Még légiutaskísérők szálláshelyéül is említik ezt.Befelé haladva szintén hosszú és alacsony:Műv.ház,mellette a gyengélkedő.Mindez 100-200m hosszan.Ezután ismét barakok.Ez a beton út visz a reptérre és kanyarodik 2-szer.Az első kanyarban volt a szovjetek péksége.
Egy fórumon megemlítettem az Ön nevét mint híradás-technikai később őrszázad parancsnok.Fórumtársam érdeklődik ,hogy rendkívüli v.szokatlan repülési esemény volt-e amikor a szentistváni úti laktanyában szolgált.
Válasz:"nem emlékszem ilyenre ha volt is nekünk semmi közünk nem volt hozzá azt az épp repülést végző alakulat intézte ,az ő dolguk volt.Az Andornaktályaira emlékszem".
Kis szünet és rövid témaváltás után:"igen voltak emlékszem többre is".
Rendszeresen csinálta az iparvágány kiszolgálást Keresztesről.Van egy másik srác is akinek balesete volt "akkoriban" és a Máv könnyített munkakörben foglalkoztatja a Tiszain.Ha jól tudom most éppen a felüljáró építésénél a fénysorompónál jelzőőr.
Reiner Gábor,aki kezdetben pápán szolgált aztán került a szentistváni úti laktanyába és politikai tiszt lett mondta:két ízben látott 12db TU-22M2-t kövesden.A guruló végén parkoltak és keresztes felé szálltak fel,ez világos nappal történt."A nyugati hírszerző szolgálatok érdeklődése megélénkült 80 és 90 között Mezőkövesd iránt.Volt kooperáció ez ügyben a társszervezetekkel"-Reiner Gábor.
Azért nem volt az "olyan őrzés " legalábbis; 5 év alatt csak az állomási személyzetett láttam.Senki mást. A váltók kulcsait meg a tolató személyzett kezébe adták.Utána vissza adtuk
Van fényképed a forgalmi naplóról? "Rendkivüli eseményre " nem emlékszem..
--kivéve a Bükkábrányi bánya--Visonta tehervonat kisiklásra kb 1982 ből.
Ha legközelebb találkozol , beszélgetsz Lukács Úrral megkérdeznéd , hogy az Ő szolgálati ideje alatt volt-e vagy emlékszik-e bármilyen szokatlan repülési eseményre ?
A klementínai iparvágányt 1973.júliusában adták át és a Katonai szállítási és szervezési osztály őrizte a váltókulcsit Mezőnyárád forgalmi irodájával együtt.A szálak minden esetben ezen osztályhoz futottak kérdezősködéseim kapcsán.A Szemere úti igazgatóságnál a Kerepesi útiba küldtek-lévén a MÁV-nál lévő központosításra és titoktartásra hivatkozva.A központi irattárban tapasztaltak:fejrovatos forgalmi napló megőrzési ideje:3év.Katonai szállítási és szervezési osztályról:az MN "delegáltjai"voltak ezek az emberek,tehát katonák 90-ben megszűntek.Visszaminősített iratok-egy egy jó érzésű-volt vezérigazgató jóvoltából- vannak az irattárban de a szovjet csapatok kiszolgálása kapcsán akkor lennének ha rendkívüli esemény történt volna.Minden "rendes" a forgalmi naplóba került.
Megvan az a légibázis amelynek szerepét vette volna át Mezőkövesd háború esetén:Szevasztopol.
Ez így ebben a formában nem igaz. A Fekete-tengeri Flotta parancsnoksága valóban Szevasztopolban található, de csak flotta 2. haditengerészeti rakétahordozó repülőhadosztályának ezrede(i) használta(ák) alkalmanként a mezőkövesdi repülőteret. A hadosztályon belül az 5. és a 943. haditengerészeti rakétahordozó repülőezredek (943 МРАП - 943-й морской ракетоносный Констанцский Краснознаменный авиационный полк) üzemeltettek Tu-22M2 és M3 hadászati bombázókat, és fordultak meg a Mezőkövesden, ahogy Hpasp kolléga írta, üzemanyag utántöltés szimulációja céljából.
Ezek az ezredek Szimferopoltól északra települtek, az 5. ezred Petrovka mellett, a 943. pedig Oktjábrszkoje közelében. A hadosztály harmadik ezrede (124. MRAP) Gvargyijszkoje településen szolgált, itt volt a hadosztály törzs is. Ez utóbbi ezred azonban az 1990-es megszűnéséig Tu-16-osokat üzemeltetett. A három ezred repterei szinte egy vonalban felfűzve helyezkednek el egymástól 22-30 km-re. Mindhárom repülőtér jó hosszú (3100-3250 m) pályával rendelkezett, ahogy Mezőkövesd is (3500 m).
A 943. MRAP 1974. szeptember 3-tól üzemeltette az M2-eseket, a pilóták Tu-22M3-ra történő átképzése 1986-ban volt, ezt követően az ezred M3-al repült. Az 5. ezrednél 1985-ben történt az átképzés, és 1986-tól repülték az M3-akat. A gépeket elsősorban haditengerészeti célpontok ellen tervezték bevetni, a NATO (USA) hadiflottája (repülőgép hordozók) és kikötők lettek volna a célok.
Sajnos csak Tu-22M2-ről láttam olyan fotókat (Vándor Karesz könyveiben és múzeumában), amelyek Mezőkövesden készültek, M3-ról nem, de attól még jó eséllyel megfordulhattak itt a 80-as évek vége felé.
1 állományváltás egy hónapig tartott Kövesden.
Ha jól tudom, évente kétszer volt állományváltás: május vége/június, illetve november vége/december.
Klementína a Fekete-tengeri flotta tartalék repülőtere volt. Ha kitört volna a 3.világháború ,ne a Fekete tengert támadja a nyugat hanem ezt a bázist.
Egy tartalék repülőtérnek nem az a szerepe, hogy elvonja a figyelmet, és azt támadják az alakulat saját repülőtere helyett. Az amcsik tudtak mindegyikről Klementínának háború esetén hadműveleti szempontból lett volna jelentősége, amiről már esett szó.
A 943. haditengerészeti rakétahordozó repülőezred múzeumából való fotók (közöttük az ezred repülőteréről készült légi felvétel). Az M2 és M3 típusokat legkönnyebben a levegő beömlő nyílások kialakítása révén lehet megkülönböztetni.
Eger környékén láttunk kis kőolaj kutakat.Kövesden a volt Áfor kút közelében volt egy aminek megszüntetésére az volt a válasz,hogy belefúrtak a Barátságba véletlenül.Itt úgy néz ki a határ mint ha soha nem lett volna ott olajkút.Pedig:földsáncal körülvéve-hát nem tudom 1m magasan olajos föld volt a sáncon belül.A Lefúrt lyuk 1988-tól 89-ig ott volt.
Megvan az a légibázis amelynek szerepét vette volna át Mezőkövesd háború esetén:Szevasztopol.
Szentistváni úti laktanya: a telephely mögött-nyugati irány-kb 10db garázs.Itt azok a teherautók álltak amelyek vannak olyan magasak és annyi műszaki felszerelés elfér bennük ami egy An-24 tehát közepes szállító repülőgépnél nagyobb gép kiszolgálására való.Az itt tárolt autókat egy évben egyszer használták amikor áttelepült a fekete-tengeri flotta."Ezek Fekete-tengeri flottások voltak" mondta a laktanyában lakó volt szovjet katonákra Reiner Gábor volt katonatiszt korábbi pápai pilóta.
Bár ez már szorosan nem tartozik ide, de ha már szóba került: Mezőkeresztes-Csincse között múlt év során nem ehhez kapcsolódva fúrtak? Jelenleg mintha lenne is ott kitermelés.
1976-79 kozott a szenhidrogen kutatasban dolgoztam Eger es kornyeken. Geofizikai meresi vonalaink kozul nehany a mezokovesdi repteren at ill. mellette vezetett Bogacstol, Tardttol, stb. egeszen le a Tiszaig. Igy alkalmam volt szinte naponta latni a le - es felszallo gepeket, de kulonoskeppen nem erdekelt a dolog. 76-ban szereltem le a sorkatonasagtol, ezert gyuloltem a katonasagot, a hadsereget, az egyenruhasokat, stb. :) Nem is ezert szolok most hozza, hanem mert jelentos szenhidrogen vagyon van az un. Tardi-medenceben, igy az egykori repter alatt is, ami egeszen lehuzodik a Jaszsagig, raadasul nem palagaz ill. palaolaj. A kitermeles Eger, Mezokovesd es Mezokeresztes kornyeken az 50-es evektol a 2000-es evek elejeig ment is, majd utana lealltak vele. De ugy, hogy a kutaknak, csovezetekeknek, kutato melyfurasoknak meg a helyet is " beszantottak", szinte semmi nyoma nem maradt annak, hogy egykoron elenk olajipar mukodott a kornyeken. Arra hivatkoztak, hogy nem eri meg kitermelni. Kozben igazabol meg sem lett reszletesen kutatva Tardi-medence geologiaja. Peldaul a mai modern 3 dimenzios szeizmikus modszerekkel pontosabb adatokkal tudnanak szolgalni a foldben levo szenhidrogen keszletek helyerol, mennyisegerol, stb. De erre egyhamar nem kerul sor, mert peldaul Europa egyik legpatinasabb geofizikai cege, a GES (Geofizikai Szolgaltato Kft) jo 10 eve jogutod nelkul megszunt. Milliardokat ero gep- es muszerparkjanak nagy resze azota is valahol Irakban rozsdasodik, nagy tapasztalatu szakembergardajat pedig szelnek eresztettek. Kivancsi leszek, hogy most, a nagy energiavalsag idejen eszebe fog e jutni valakinek a Tardi-medence?
Lukács úr nem engedte meg,hogy felvegyem amit mond ezért gyorsan lejegyzeteltem:
"A repülőtér főbejárata a tardi-út felől volt.Nagykapu,őrség,az útelágazásnál kb 50 barak itt volt Klementína központja.A reptér a T1-ről volt betáplálva az áram innen a T2-be ment majd a T3-ba és csak ezután a laktanyába.Itt 2db Jedrasik-féle aggregátor tudott áramot táplálni a reptérre vissza.A reptér É-K,D-NY elhelyezkedésű ezért a D-Ki sarkában van 2db lokátordomb ezen a Mezőcsáti-hiradósok települtek.Az IR-torony épületében volt egy ellenség-barát jelet megkülönböztető lokátor az első emeleten.Itt a technikai felszerelés a 60-as évek szinvonalán volt,Ő ezért mint rádió század pk. haszontalannak tartotta.Balhé esetén a Fekete-tengeri bombázó flotta híradó felszerelését hozták volna.Alapvetően osztrák és olasz célpontok támadása volt Mezőkövesd feladata.Az épület 1991-ig jó állapotban volt-technika beszerelve,az ablakok a toronyban is sértetlenek.A kivonuásról:nem volt semmilyen átadás átvételi esemény,a szovjetek a magyarok tudomása nélkül mentek el.Azt mondja-önkényesen-teher autók jelentek meg őt utasították,hogy a T-iroda anyagát Tökölre vigye 1hangárba,közben az oroszok Klemót-csúnyán írom-de szétkapták.Leszerelték a csapokat mosdókat az épületekben....Az irányító torony ép-ből a felszereléssel neki kellett elszámolni ezeket 91-ben vitték magukkal az oroszok.A szovjet műszaki alakulat volt-földmunka gépekkel-teljesen külön a magyartól és kissebb létszámban.Összlétszám 200 fő.Parancsnokaik Afganisztánban pl megégett tisztek voltak.A laktanyában tiszti lakások voltak,Klementínán mobil pékség volt.A repteret áttelepüléskor a magyar híradó személyzet átadta azoknak akik Kövesdre jöttek.A repülésvezető is hajózó.Kb 4 elhárító tiszt dolgozott a laktanyában,magyarok is.Állományváltáskor sok kiskatonát lehetett látni a reptér-környékén,azt mondja ez megtévesztő mert másrészről magyarok gyakorolták a technika használatát.ÉMÁ jelentése,fedélzeti fegyverek,repülőgép póttartályok tárolója.Az iratokról.A laktanya kiürítési terve az ÜTI-N volt a GEMPLAN és az építési vázlat a T-irodán.A kifutó mellett szórványosan még ma is látható betonplaccokon a start-kocsi,a 4db két Csepelen lévő fényszóró,RSZP-7 lokátorok voltak."
Akkoriban Magyarország legkomolyabb elektronikai gyára volt, tekintettel a fizikai alapkutatásokra és a magas szintű gyártástechnológiára. Sajna én egy évvel a tűzeset után kerültem oda és nem is nagyon erőltették a gyár bemutatását, más szelek fújtak...
A tűzről sok mende-monda kering a mai napig, KGB, CIA érintettség meg minden. Annyi biztos, hogy komoly automata tűzjelző- és oltóberendezéssel volt felszerelve a kérdéses üzemcsarnok, ennek ellenére pont akkor éjszaka nem volt élesítve a rendszer. Úgy tudom néhány kutató dolgozott az üzemben azon az éjszakán.
A felszabaduló mérgező gázok miatt az oltás erősen nehezített volt, így jó sokáig elhúzódott, óriási károkat okozva. A frissem felépült csipgyártó üzem soha nem kezdte meg a nagyüzemi termelést, nem állították helyre a tűzeset után. A rendszerváltás pedig végkép elsöpörte a Magyar iparral együtt.
Sok személyes élményem maradt az ott töltött röpke időszakból, Ott építettem fusiba életem első I/O-kártyáját C64 USER portra, sok szakmai segítséget kaptam az akkori főnökömtől (Érczi Lászlótól). Kollégák valahonnan szereztek IBM AT 286 alaplap PCB-ket, mindenki építeni akart magának egy saját gépet. Ja és ott láttam először laptopot is, igazi csoda volt.
Fóti út 56. Ott dolgoztam 87-88-ban. Még gyártottunk csipgyártáshoz szükséges gépeket (fémgőzölő automatákat), SMT beültető robotokat (ROBOMAT 2000). Rengeteg MEV gyártmányú félvezető került a piacra, úgy diszkrét, mint alacsony, közepes é snagy integráltságú lapkák (Zilog, Intel, Stb. klónok)...
Lukács István(rádió-technikai pk.,őrszázad pk):"Klementína a Fekete-tengeri flotta tartalékrepülőtere volt.
Ha kitört volna a 3.világháború ,ne a Fekete tengert támadja a nyugat hanem ezt a bázist.Azt gyakorolták az oroszok,hogy a Krímben állomásozó támaszpont felszerelését átszállították ide és ezeken "repültek",aztán vissza vitték a technikát.Ezt többször is megcsinálták."
A szentistváni-úti laktanyában lévő kaszárnyák közül a két orosz egyikében általános iskola működött alsó tagozatosok részére.A laktanyában lévő szovjet alakulat neve:"részleg" volt s amikor kivonták őket az egyik Krím-félszigeti támaszpontra mentek.Két Vologya nevű tiszt szolgált a szentistváni úti laktanyába az egyik ma is a Krím-félszigeten él:a leszerelés után itt vett egy telket amin zöldséget és gyümölcsöt termeszt.
Elek József 3hónapra bevonult a laktanyába mint tartalékos és FRISZ kiképzést kapott viszont nem ismerte a híradó-lokációs eszközöket ezért a FRISZ vezénylését csinálta,jól beszélt oroszul és Vologyával máig leveleznek.(Orosz-ukrán háború).
Kérdésemre:kapcsolatban áll-e volt ukrán,belorusz vagy orosz volt szovjet tisztekkel azt válaszolta,hogy nem....
Adazol
Van egy-két kép az Indán.Ha valaki tudná az utolsó kettőt kis épületmaradvány földsáncal ma már a fák között a fasor szélén.
MÁV irattárból anno kértem ki Klementina állomással kapcsolatos iratokat, ha időm engedi előkeresem őket. Nyilván ez más szemszögből mutatja meg a dolgokat, de a teljes képhez biztos segítséget adhat. Az említett földúton keresztüli bejutás jó tipp, annak idején én is abból az irányból közelítettem. Viszont azt lehet célszerűbb Mezőkeresztesről, a volt malom melletti kereszteződéstől induló földúton megközelíteni.
Ma voltam a" Klemó"-kastélyban ahol beszéltem a tulajjal aki őr-parancsnok volt Klementínán.Megengedte,hogy fényképezzek bent ill. faggattam az örszolgálatról:a 2es őrség a tardi-úti bejáratot őrizte,mozgási körlete:a" Falu"-tól a patakpartig terjedt.A 3-as őrség a HM-úti bejáratnál volt és a "B" telepet őrizte.A 4-es őrség a "K" telepen volt felállítva.A távolabbi objektumok repülés alkalmával 24/7-ben állandó személyzettel voltak ellátva(IR-torony épület,RSZP-7,T-2 trafó,adóházak máskülönben be voltak zárva).A keresztes-nyárád vasútállomáson egy házaspár látja el a forg.szolgálattevői feladatot ők sokat tudnak a kivonulásról és az állománycserékről.Ami a keresztes-klementína ip.vágány kiszolgálást illeti:1973.júliusában lett kész(Állomási végrehajtási utasítás),mindent éjszaka csináltak az oroszok.Táv-működtetésű laktanya volt a kövesdi(Vándor Károly szóhasználata) kezdem érteni miért.A szovjet tisztek gyerekei Debrecenbe jártak iskolába,Keresztes-nyárád vas.állomásra pedig Debrecenből jött az állományváltásokkor a tolmács aki a forgalmi irodában a vasúti telefonon hosszasan beszélt Debrecennel és alig tudott magyarul.Szovjet tiszt "lószőr" kabátban ,csizmában és tányérsapkában az éjszakán át várta a személykocsin érkező újjoncokat akiket a mostani buszmegálló helyén teherautók vettek fel és reggelre mindezeknek semmi nyomuk nem maradt.A "nafta" a Szovjetunióból az üzemanyag-telepre ill. a Matyó-TSZ-hez volt címezve és azokra a vágányokra is rakták őket.A kivonulásról szerettem volna még kérdezni őket,egyenlőre gondolkodnak,hogy egy beszélgetés alkalmával megbeszéljük.
Hazafelé a keresztes-távoli adóházat is megnéztem.A fényképeket próbálom csatolni.Adazol.
Ha a 3 leheggesztett sorompón túl mész és balra kanyarodsz a földúton a Jézus szobor mellett elhaladva a kereszteződéshez érsz itt jobbra kel menni az adóház háta mögött jön egy újabb elágazás és jobbra menj a murvás úton ez bevisz a reptérre.Van egy sorompó közben itt hagyhatod a kocsit.
A vadőr kameráktól ne félj(lopás ellen vannak felszerelve).Több helyen vannak de ha vesz is valamit a helyszínre senki nem megy ki.
A mezőkövesdi repülőtér építéstörténetének feltárásában ez idáig az az első lépés,hogy 1951-59 között 8 éven keresztül épült.A napszámosokat egy bizonyos Katona Imre Mezőkeresztesi lakos toborozta a BUV-nek.A napszámosok szerződést kötöttek a Betonúttal.A falu kisbírója hirdette ki az állást a faluháza előtt,nem titkolva a reptérre keresnek munkásokat és jól megfizetik őket.Mintegy 1000 ember jelentkezett a Klementínai kúriánál/kastélynál ahonnan az építkezést a tervező,további mérnökök és szovjet egyenruhások irányították.Katona Imre volt a napszámosok felettese.2db betonkeverő működött(amit mi ismerünk kb a 3szoros nagyságú változata és 20-30 markológép ásta a kifutó alapját.A földet a dupla sövény külső részének sáncborítására használták fel.A kifutó alapját ezután feltöltötték homokkal.
Az építkezést félbe kellett szakítani a forradalom miatt.
UI:a vasúti kiszolgálás részének mindenképpen utána járok.Köszönet!Sokatlátott!
A fejrovatos forgalmi napló-----hogy éppen hol.s őriznek-e még ?
igen a 80asok végétől Mezőkeresztes-Mezőnyárád volt képben. De Mezőkövesd sem tudja letagadni,mert éjszakai menetirányváltások bőven voltak--ezt nekik is naplózni kellett.
Valóban realisztikusabb a kép a SZU-22M4-est alapul véve mint sztenderdként rendszeresített repülőgépet és a Mezőkövesd-Kunmadaras távolságot.
Fejrovatos forgalmi naplót kell keresnem először abonyban azután pedig Miskolcon(úgy érzem).A kövesdi forgalmista szerint már rég leselejtezték őket másfelől Klementínát keresztes szolgálta ki.
Ha ez sem vezet eredményre Záhonyt felhívom vasúti vonalas telefonon.
Le töltöttem 1 TU22M2 fotót és elvittem Hamza hadnagy úrhoz aki korábban mondta,hogy egy Szuhoj leszáálási engedélyt kért hajtómű hiba miatt és másnap -már volt hajtómű Klementínán-neki át kellett menni a szentistváni úti laktanyából és be daruzni azt.A hajtómű elfért egy GAZ ,ZIL,CSepel platóján.Nem tudja honnan hozták.
Azt mondja,hogy egy kb. 4méter hosszú és 1.5m átmérőjű hajtóművet képzeljek el.TU22M2modification NK22 hajtómű hossza 5m ,átmérője 1.5m.
Mi az elképzelésed ,használták ezt a hajtóművet több géptípusnál?
Nem semmi az ami hirtelen itt mostanában megy Klementínával kapcsolatban.
Mindenkinek köszönöm bármit írt is ,az ilyen volt hadititkokat pedig fényképes illusztrációval.....Amikor elmegyek egy-egy HT-hez v. rokonához kerül elő nagy nehezen 1-2 kép a laktanyából,reptérről.
A 70-es években a Fekete tengeri flotta feladata lett volna a Földközi tengeren állomásozó 6. amerikai flottával való megütközés.
Az első (atom) csapást a Fekete tengeri szovjet flotta két a Krím félszigeten állomásozó haditengerészeti rakétahordozó ezredével tervezték, a Balkánt és Olaszországot is átrepülve.
Ez a terv 1979-ben a SALT-II tárgyalásokon léket kapott, mivel ott megállapodtak a flotta Tu-22M gépeinek utántölthetőségének megszüntetéséről.
Emiatt a Krím félszigetről a 80-as években a Földközi tenger nyugati medencéje immár elérhetetlenné vállt.
Így került a képbe Klementína, mint előretolt bázis, ahol a Tu-22M2 gépeket bevetésük előtt utántölthették, nagy balhé esetén.
Ezt a 80-as években rendszeresen gyakorolták, és időről időre leszálltak a hatalmas fehér gépek Klementínán.
Garai Ferenc 1985-ben (titokban helikopterből) készült fotója, Vándor Karesz könyvéből (ahol sokkal több Klementínán készült Tu-22M2 kép található)
Ha valamelyiketeknek emléke, fotója, stb van ebben a témában, ne tartsa magában.
Olvasd el: Köszönjük megkeresését, amellyel kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy a jelzett időszakból a MÁV-START Zrt.-nek sajnálatosan nincsenek a birtokában adatok a közlekedtetett - a leírtak alapján vélelmezhetően részben katonai célú -tehervonatokról, így kérésének eleget tenni nem áll módunkban.
Kimegyek a nagyállomásra és megkérdezem a forgalmistát ,hogy hova rögzítették az állomáson történő teherkocsi mozgásokat és iparvágánykiszolgálásokat 46évvel ezelőtt.
Ma kaptam egy megbízást, hogy Tiszabábolnára kell mennem a közeljövőben munkát végezni. Nem lenne nagy kerülő, ha a pályán Mezőkövesdig mennék, majd Szentistván felé, de akár a visszaút is jó így. Váltatnánk egy pár szót Kövesden, vagy esetleg a Klementínán! Mivel címed nem publikus, nem tudtam levelet küldeni. Írjál erre a címre: illesj.dodi@gmail.com .
A tartalék reptér az azt jelenti ,hogy második vonalas,minden mást tekintve egyenlő harcértékű az első vonalassal?Illetve azt,hogy ezekre a repterekre nem települtek ezredek az elejétől fogva?
Kövesd,Klementína és a Szentistváni úti laktanya építészetileg,infrastruktúrálisan és a létszámot tekintve is nagyon egyszerűnek látszik.
Katonatársam hívójele: HA9PL volt. Ligeti Mihály nevű. Ózdon lakott. Civilben ö is rádió-tv műszerész volt. Sok év után próbáltam megkeresni nem sikerült. Mellesleg Klementinát csak tartalék reptérnek használták harci gépek. Én is láttam - a vonatból TU154 gépeket állomány csere esetén. 1965-67 idejéről írok. Kb. 1966-ban Kecskemétről áttelepültek a gépek az ottani kifutópályák építése, vagy javítása miatt. Erre emlékszem.
Barátomat Papp Istvánnak hívták, és HA9SA volt a rádióamatőr hívójele. Mezőkövesdi születésü volt, és ott is laktak, a Budai Nagy Antal utca 43.szám alatt, az édesanyjánál. A GELKA-nál dolgozott (amig a cég funkcionált), majd pár évet Ausztriában (műholdvevőket javított).
Mikor hazajött, a TIGÁZ-nál helyezkedett el.
Nem a repülőtéren volt katona, hanem Bp.-n (kb. '72-73 körül) de azt már nem tudom melyikben, csak azt valahol a város szélén, a 10-s főút közelében.
A korabeli képet visszaadja amit írtál.Megmaradnak többünk fejében a repülőtér és a szovjet katonák barátkozása a civilekkel képek.A ..Pisti nevű rádiósról tudsz esetleg többet?Vezetéknév,bevonulás éve,Juhász József hadnagy úr lehetett a századparancsnoka?Kövesdi ha jól értem.Hol lakott pontosan?
Mi a 70-s évek elején az akkori Jókai téri autóbusz pályaudvar közvetlen közelében laktunk, a Dózsa György utcán (Nyíregyházán).
Egy hétvégén egy kiskatona csengetett, majd bemutatkozott. István, és Ő a HA9.. , Mezőkövesdről. Most épp sorkatona -n, és a barátnőjéhez megy Nagykállóba autóbusszal, és látta az antennákat, amiből arra következtetett, hogy itt is egy amatőr rádiós lakozik. Nem tévedett.
Nagy beszélgetés következett, melyből barátság szövődött.
Sokat járt a továbbiakban is erre, majd a leszerelés, és házasságkötés után mi is többször voltunk náluk Mezőkövesden.
Mikor már kinyíltunk egymásnak, sokat mesélt arról, milyen jó barátság (nem a hivatalos) van a CA és a matyók között.
Ment a seft. Színes TV, benzin, és egyéb csere-bere. Egy alkalommal én is tankoltam a kék benzinből. Qrva jól ment tőle az autó!
Akkoriban jártam Pestre iskolába. A vonat (Tokaj,-Lillafüred express Miskolc fele járt, és érdekes képpen a menetidő akkor mindössze 2 óra, 50 perc volt, ami néha még 10 perccel rövidebb is volt. Na ezt nem tudják ma!
A vonatból is lehetett látni a le és felszálló gépeket olykor, valamint, a Mezőkeresztes felé lévő NDB távoli adót, és a bevezető fényeket (este). AZ üa. telep kiágazása is igen fényes volt.
Pisti barátom egy alkalommal elvitt Szentistvánra, és később Mezőkeresztes felé is. Mind a két alkalommal kereszteztük a pályát. Este csodálatos volt a bevezető fény kilométernyi hossza.
Megállni nem lehetett, mert lehetetlennél, lehetetlenebb helyeken járőrök voltak minden fele.
Sajnos, Pisti barátom nagyon fiatalon meghalt, és így nem jártam ezután arra, viszont munkahelyem egyik állomása a közelben volt, így innen is vannak emlékeim.
Az emődi MH állomás legfelső szintjéről, jó időben lehetett látni a Klementínát.
Itt, olyan havi rendszerességgel fordultam meg. Én kis gépeket, már mint vadászokat sohasem láttam. Viszont annál nagyobb volt a nagygépes forgalom, főleg TU 134,-154-s gépekkel. Voltak AN szállító gépek is amit anno láttam.
Aztán valamikor a 190-s évek végén jártam arra ismét, de szívfacsaró látvány volt a pusztulás (pusztítás).
A többi repülőtér felé nem jártam, nem tudok rá mit mondani.
A "falu" igy nem emlékezetes -de sok cirill betűs feliratú volt , felétettük műanyag irattartóban a mi
"bárcáinkat" ezt az utólsó állomáson a Mávos kollégák levették ---hogy eredeti felirattal érkezzen!
Azok a faládák bármik lehettek! méretre még harckocsi -PSZH stb is beleférhetett--volt amelyiket 2db daruval emelték. S olyan is ami vékony hosszú --tehát ágyú csövek, rakéták akármik?
Meg olyan kicsi is mint 4db lőszeres láda.Ezeket katonák kézzel, rakták.
Állandó Szovjet létszám volt --néha még bányászok is ?--egyikuk beszélt magyarul az emlitette, hogy a földalatt tárnát készitenek. Akkoriban földdel rakott kocsikat is vittünk onnan.
Az egész rapszodikus volt , mikor melyik ,hülye tiszt volt szolgálatban.Egy őrnagy kedvence volt , nem mehettünk be a mozdonnyal sem az üzemanyag tárolóhoz, hanem az orosz katonák kézzel tologatták a kocsikat---némelyik azért 50 tonna is volt !!
Pár magyar őrkatonát , kiszolgálót láttunk ---meg xxx annyi oroszt.
A katonai részéhez nem tudok hozzászólni.(ki mit kezelhetett )
Orosz vadász repülőket sem láttam .De a magyar MIG 21 és 23 ra emlékszem ,álltak a beton szélén.A szállitó gépeket is csak a levegőben láttuk le--felszállni.
Ami érdekes volt 5 vágány +2 átmenő volt az állomáson --s néha magyar teher szerelvényt kellett beállitani ,ne lássák mi van a mögöttes vágányokon?
(Orosz teher vagonokból -tehervonat.)
Bár éjszakánként volt 2--2 db átállitós tehervonat , ami elvitte a rakott /üres kocsikat.
Viszont voltak környező falubeliek akik "napszámosként "valamit dolgoztak ,ott.
Az a baj, hogy oly rég volt ......meg annyira nem érdekelt .
A Klementína-Záhony-Szovjetúnió mintájára esetleg lehetett ugyanilyen Kunmadarason,Debrecenben sőt a tartalékreptereken mint Csákvár?Mind saját fedőnéven.A "Falu" elnevezéssel találkoztál bármelyik szállítólevélen a teherkocsi oldalán felcímkézve?
Ez a faládás "sztori"már a második eset,hogy felbukkan.Sorkatonai elbeszélések alapján tettek említést arról magyar katonák akiknek volt merszük,hogy felfedezzék az egész területet és bemenjenek Klementínára.A második vasúti híd Kövesd és Keresztes között.Innen terült el egy viszonylag nagy fás rész(nevezhetjük erdőnek) az iparvágányig.Ez is lehet színhelye annak amit leírtak:a repülőtéren az orosz részen az erdő közepén volt drótkerítéssel körbe véve az oroszok területe,ahol teherautókról faládákat pakoltak le amikben mint ha rakéták lettek volna.A cikk író megjegyzi:mintha!És hozzáteszi végül azt ha valahol akkor Klementínán van valami.
Amit mondanak a magyar HT-k róluk-az oroszokról-amikor a technikát kellett kezelni sose hagyták a magyaroknak,hogy csinálják,nekik sokkal jobb pl .lokátorjaik voltak és amikor szovjet állomány volt "Klemón " oda senki nem mehetett be.
Szerinted állományváltáskor voltak ott a szovjetek csak vagy állandó jelenlét volt?
UI:személy szerint egy magyar katonát se láttam ott, mindig a világosbarna gyakorló,csizma,CA rangjelzés és orosz beszéd.Kivéve a kanászt az magyar volt.
1976 től dolgoztam a MÁVnál. S a vasúti kiszolgálás miatt láttam kivülről.
Akkor még voltak Klementina ---Záhony -Szovjetunió vonatok is .1-2 Orosz személykocsi , A többi marhavagon,,+lapos pörekocsikkal Ezeken faládák volt .de a szovjet katonák rakodták.
Ilyenból voltak a Dunántúlra menő vonatok is.
A Szovjet katonákat nem engedték ki a reepülőtérről. Aki kiszökött --helyben itélő birőság , már csak fémkoporsóban utazott.
A nyári felújitások alkalmával láttunk magyar repülősöket itt.Taszár Pápa,Kecskemét stb áttelepültek ide pár hétre.
Igy Mezőkövesd en néha elég sok katonát lehetett látni.
A reptér forgalomról nem sokat tudok , ha vmelyik vonatból épp láttam valamit.
A Szovjet állomány váltáskor , volt rendes légi forgalom. Meg ide irányuló vasúti is.
Köszönöm!Nagyon sokat segítettél,legalább annyit mint a fedőszámokkal múltkor egy fórumtárs.
Ezer kilencszáz hányat írunk amikor te mindezeket láttad és hallottad?
Általában 1960-tól mesélnek a volt katonák történeteket én pedig 80-tól emlékszek dolgokra.Egy akkor új repülőtér légiforgalma mennyire volt sűrű? Az objektumokon belül és kívül- mint a városban-mennyire volt érezhető a Honvédség jelenléte.
Úgy tűnik ez már nem olyan izgalmas mint amilyen eredetiben volt.2 éve hiába könyörgök az Önkormányzatnál egy belépőért akár a laktanyába ,tavaly nyáron pedig a K telepre.Aztán egy éve- majdnem napra pontosan- meguntam :bemásztam a kerítés alatt és lefényképeztem mindent az üzemanyag telepen.Ők szépen megtisztították a gaztól az egészet ,én meg végigjártam a terület 3/4-ét.A laktanyába pedig két ukrán 16 év körüli srác engedett be a hátsó kapun.
Hanem abban az esetben ha a reptérrel kapcsolatban mindent meg akarunk érteni:ki kell menni oda figyelni az épületeket és gondolkodni mi hogy lehet ott pontosan.Meg bemenni a fák közé,mindent benőtt a gaz és a lényeg nem a kifutópályán meg a gurulőn van.
Másrészt ,az építésig vissza kell mennünk valahogy.1 1959 es dátum a betonba vésve tanuskodik egy bizonyos BUVről.Megkerestem a Büntetés Végrehalytási Intézetet ahol arról tájékoztattak,hogy nincs a birtokukban az építők(rabok)névsora.
Tanúsítom én is! Én két, igen eleven unokát vittem el élvezkedni, így inkább őket kellett pásztorolnom, nem tudtam a saját ,,menetrendemet" követni. Közben azért lestem, hátha látok ismerősöket, de nem volt szerencsém. Volt tüzér barátunkkal tudtam csak beszélgetni egy keveset csak, mert igen nagy érdeklődés volt a fegyverei iránt.
Abban szeretném kérni a segítségeteket, hogy melyek azok az ex szovjet laktanyák az országban, amik még egész jó állapotban maradtak meg, vagyis nem csak romokat megy nézni az ember.
2db félig felépített épület van a területen-hivatkozva az alábbiakra(Mk.reptér).Az egyik a főállomás lett volna(volt parancsnok-helyettes úr beszámolója szerint,a másik épület alapozása készült csak el,ez az I.T. épület mögött található(volt híradás-technikai parancsnok úr említései között).
Ez valamint a közvélemény által ismert vélekedés-a tervező diszidált-felveti azt,hogy Mezőkövesdre nem azt építették amit akartak.
Az jutott eszembe megkérdezem tőletek: hol találhatók meg azok a rabok és hozzátartozóik akik részt vettek az építkezésben valamint ki az aki arra voksolna ha lenne ilyen,hogy a szovjetek magukkal vitték a T iroda dokumentációját vagy pedig a HM szervezetei közül valamelyiknek leadta a volt parancsnok úr(sajnos már nem él) és a kivonuláskor ki foglalkozott a fent nevezett iratok átadás-átvételével?
Egy ilyen létesítmény leamortizálása a polkorrekt kategória lenne az akkori politika szerint, DE ne feledjétek azt a hozzáértést, hogy vágjuk le a teheneket és majd Franciaországból hozzuk a tejet és a vajat, két éven belül útól érjük Ausztriát. És ezt dilettáns vezetést hittük rendszerváltásnak. Még jó, hogy nem sorsolással választottak akkoriban !
"A technika, irányadók, pályafények, bevezető és horizontfények jól működtek a torony is üzemképes volt.
Aztán mikor az oroszok távoztak kb. egy féléven belül az összes addig működő technikát eltüntették , de olyan szinten , hogy az adóházakban a falakból a vezetékeket kitépték...........
Hogy kik voltak és kik engedték és miért engedték az most már tök mindegy."
NAGY FELVETÉSEK!Azt az idiótát nyírnám ki aki egy működő repteret hagyott működésképtelenné válni fél év alatt.MDF,Antal,Jeszenszky,Kónya.Helyi szinten Dienes Laciék a képviselőtestület szó megcsúfolása.Amatőrök.
A szauna hol volt?A Kövesd-közeli adóháznál van a bunker domb formájában .Látszott a szentistváni útról a szürke kis-ház a tetején.Mindig azt gondoltuk mindenki a toronyban van-közben pedig a szolgálati helyeken voltak a katonák.Hol voltak az őrhelyek pontosan a reptéren?Hatalmas garázsok-mondtad-ezek Klemón voltak?Ki volt a laktanya parancsnok?Hol volt a központja a három területnek?Hogy működtették a "kompexumot"?Hány ember,század kellett ehhez?A helyi HT-k tettek titoktartási fogadalmat 30-50 évre?A tornyot csak az aktuális repülés-irányító nyitotta és zárta ugye?Ha nem volt ott állandó szolgálat?Kutyákat nem láttam ott,Át gyalogoltunk Klemóra állományváltáskor ahogy bevisz az út a reptérről volt egy sorompó őrhelyel-a kifutó pálya felől megyünk-benn vagy a sorompón belül akkor egy magas rámpán -félkör-íves tégla fal-rádiós kocsi rajta.Tovább a hosszú barak sor mellett egy pár sín ,katonák ülnek az ajtóban mi pedig megyünk mellettük 10méter távolságból.Orosz tiszti sapka szojet címerrel,rangjelzések nagyon jó állapotban kidobva "CA" ez volt a rangjelzéseken.Megjelenik hirtelen a disznópásztor egy orosz kiskatonával és kérdi:nem féltek hogy a seggettekbe lőnek?Azzal mi keresztbe vágtunk a Klementínai erdőn és hazajöttühk.
Érdekes képeket csináltam ott még most is ill láttam a bokrok között.Beton talapzatok mintha valamit lefednének,nyílások betemetve,nagy árok kiásva beton talapzat a tetején -lyukakal-alá vezet egy betongyűrű.Indokolatlanul magas kiemelkedések egy sík területen.Az erdőnek Klementínán tényleg életvédelmi szerepe volt?
"-1991 nyár, pontosan melyik nap hagyták itt kövesdet? "
sajnos a pontos dátumot nem tudom, akkor nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget. Arra viszont pontosan emlékszem, hogy kint voltam szolgálatban a Kövesd Közeli adóházban, és éjszaka arra ébredtem, hogy hangos dübörgés hallatszik valahonnan. Mikor körbe jártuk az adóházat akkor láttam, hogy a szentistváni úton Mezőkövesd felé konvojban haladtak nagy teherautók és trélerek különböző munkagépeket (amilyenek addig nem láttam) szállítva.
Aztán másnap mondták a laktanyában, hogy elmentek az oroszok. ( 1 éjszaka alatt elcuccoltak)
"Klemó őrzését vettétek át tőlük?"
91-ben és előtte is a repülőtéret és a laktanya magyar részét is a magyarok, vagyis mi őriztük.
Eleinte 24 órás folyamatos fegyveres őrszolgálat, (kutyás őrség )volt a repülőtéren és két üzemanyag telepen ( K és B telep) valamint a laktanyában is.
Később (nem tudom pontosan mikor, lehet miután az oroszok elmentek) a fegyveres őrzés megszűnt, kaptunk gumibotot és gázspray-t.
Miután az oroszok elmentek , megkaptuk az ő területüket is őrzésre. Nem sok mindent hagytak ott szinte semmit.
Leginkább hatalmas garázsok és javítóműhelyek maradtak utánuk, ahol a már említett munkagépeket és teherautókat tárolták.
A járőrözéseink során rábukkantuk egy nagyon tipp-topp kis szaunára, mozaik csempével, kis merülőmedencével, rendszeresen ott aludtuk át az éjszakát ha őrségben voltunk.
"A 91-es állapotot leírnád(Klementína,reptér)"
mint fentebb írtam, akkor még fegyveres őrzés volt.
Az üzemanyag telepek működtek.
Az irányadók, fénytechnika működött.
A közeli adóházakban személyzet volt, a távoli adóházakba csak alkalomszerűen jártunk ki, ellenőrizni vagy ha éppen repülési esemény volt.
Ha jól emlékszem eleinte a toronyban is volt szolgálat ,bár az már akkor is nagyon lepusztult volt, később oda is csak akkor ment valaki , ha néha jött egy -egy helikopter valami fejessel.
"az épületeket bezárták maguk után,haditechnikát hagytak itt(Kamazok álltak lokátorernyőkkel a pálya 2 szélén ill. rádiós kocsik Klemó-reptér bejáratnál és a bomba raktár két rámpáján) ezt mind elvitték?A barak-soron a sínek mellett az erdő szélére(Klementína) dobták ki a szemetet.Találtál akkor tiszti egyenruhát ott?A beton út egyik oldalán a barak-sor volt a bejövő sínpárral,mi volt a másik oldalon?Orosz feliratokkal találkoztál,Lenin-Marx-Engels képpel,Szovjet címerrel a területen?"
nem, nem hagytak itt az oroszok sem hadi sem egyéb technikát.
nem találtam tiszti egyenruhát.
"Az irányító torony csak ki volt ürítve de jó állapotban volt?"
ki volt üritve és nem volt jó állapotban
"A pálya kövesdi végénél a reptéren kívül van egy domb azon egy szürke faház állt.Ha bementél a faházba egy függőleges lépcső kb 6-7m mélyre vezetett (bunker,fedezék) ami TBK-val volt összekötve egy másik mobil egységgel a reptéren és így tovább....Az a fedezék sokáig be volt zárva fém ajtókkal.Mi van ott lenn?"
nem tudom pontosan mire gondolsz, ez a kövesd közeli adóházhoz képest merre található?
talán a fénytechnikát és az egyéb technikát ellátó eletromos rendszer volt ott?
"Az irányító torony mellett tényleg volt egy tó?"
ott nem emlékszem, hogy lett volna tó. De a laktanya környékén a K-utak mellett több tó is volt és most is van.
Sőt volt egy tó a laktanyán belül is, és abból -miután az oroszok távoztak- egy rutinos katona egy kosárral több tucat méretes kárászt szedett ki, amiket a konyhán megsütöttünk paprikás-lisztben ahogy azt kell.
"Van egy téglából épült inkább keskeny és magasabb olyan "nyúlánk" épület a bokrok között a kifutó felső-Szentistván felé eső oldalán közel a reptér D-K-i sarkához(2db rámpa és bombaraktár van ezen a ponton),mi ez a kis torony szerű épület.Nem látszik sehonnan be kell menni a betonoszlopokon belőlre ,át a patakmedren és ott áll magában"
nem tudom.
"A pálya alól 2db patak jön ki. Ha esős az idő akkor is van bennük víz ha száraz akkor is.Ezt én 1987-ben fedeztem fel akkor a víz kicsit olajos volt a mederben.Most már tiszta.Honnan jön az a víz?"
ugye volt egy üzemanyagtároló telep a reptér mellett is (ma már nincs mert a tartályokat kiszedték és talán talajcserét is végeztek ) szerintem onnan szivárgott a talajba és a vízbe is a cucc bőven.
Óriási tartályok voltak a dombok alatt, egyszer belenéztünk fentről nem igazán láttuk az alját.
Nem tudom, hogy mit hallottál , mit tudtál eddig összegyűjteni a reptérről, de sok mende-monda és érdekes történet szólt földalatti hangárokról stb. na ilyenek nincsenek.
Ez a repülőtér sajnos nem készült el, nem épült meg a teljes tervek szerint.
Az, hogy miért az megint más kérdés.
Emiatt a repteret csak tartalékként használták. Illetve időnként áttelepült egy-egy orosz vagy éppen magyar repülő alakulat.
Valamint ide vagy ide is érkeztek nagy utasszállító gépek is amikor a szovjetek az emberállományt cserélték.
A technika, irányadók, pályafények, bevezető és horizontfények jól működtek a torony is üzemképes volt.
Aztán mikor az oroszok távoztak kb. egy féléven belül az összes addig működő technikát eltüntették , de olyan szinten , hogy az adóházakban a falakból a vezetékeket kitépték...........
Hogy kik voltak és kik engedték és miért engedték az most már tök mindegy.
Mostanában nagy mozgolódás, építkezés, beruházás zajlik a területen.
Valamilyen ipari park épül.
Nagy hirtelen ennyi jutott az eszembe, több mint 30 év távlatából.
1991 nyár, pontosan melyik nap hagyták itt kövesdet? Klemó őrzését vettétek át tőlük? A 91-es állapotot leírnád(Klementína,reptér) ? Bejártál mindent az frankó ,koncentráljunk csak a reptérre most: az épületeket bezárták maguk után,haditechnikát hagytak itt(Kamazok álltak lokátorernyőkkel a pálya 2 szélén ill. rádiós kocsik Klemó-reptér bejáratnál és a bomba raktár két rámpáján) ezt mind elvitték?A barak-soron a sínek mellett az erdő szélére(Klementína) dobták ki a szemetet.Találtál akkor tiszti egyenruhát ott?A beton út egyik oldalán a barak-sor volt a bejövő sínpárral,mi volt a másik oldalon?Orosz feliratokkal találkoztál,Lenin-Marx-Engels képpel,Szovjet címerrel a területen?Az irányító torony csak ki volt ürítve de jó állapotban volt?A pálya kövesdi végénél a reptéren kívül van egy domb azon egy szürke faház állt.Ha bementél a faházba egy függőleges lépcső kb 6-7m mélyre vezetett (bunker,fedezék) ami TBK-val volt összekötve egy másik mobil egységgel a reptéren és így tovább....Az a fedezék sokáig be volt zárva fém ajtókkal.Mi van ott lenn?Az irányító torony mellett tényleg volt egy tó?Van egy téglából épült inkább keskeny és magasabb olyan "nyúlánk" épület a bokrok között a kifutó felső-Szentistván felé eső oldalán közel a reptér D-K-i sarkához(2db rámpa és bombaraktár van ezen a ponton),mi ez a kis torony szerű épület.Nem látszik sehonnan be kell menni a betonoszlopokon belőlre ,át a patakmedren és ott áll magában.A pálya alól 2db patak jön ki. Ha esős az idő akkor is van bennük víz ha száraz akkor is.Ezt én 1987-ben fedeztem fel akkor a víz kicsit olajos volt a mederben.Most már tiszta.Honnan jön az a víz?
Ne haragudj de legalább ennyi kérdésem volna még.Plusz Szentistváni-úti laktanya és K-telep.
Jó,jó köszönöm amit írtál.Esetleg keresztesi vagy?Klemón jártam 2hete és a "keresztes-közeli adóház" felé vezető úton mentem a tard felőli bejáraton keresztül az adóházig.Ott láttam azokat a surranó utakat ahol anno is ki-be jártak a katonák bicajjal keresztesre.Biztosan a gyerekek is érdeklődtek az iránt amit láttak akkor.
Lelkes amatőrként és környékbeliként foglalkoztam csak a témával.
94 vagy 95-ben voltam talán először ott, akkor még őrizték a laktanyát és a reptér nagy részét. Fotók sajnos csak 2002 utániak vannak, akkorra már eléggé leharcolt lett minden.
Szerintem a képeiden megörökített aknák nagy része normál közműakna volt. A rejtély 1 nevű valami tároló lehetett, de csak tippelek így a fotó alapján, víz, szennyvíz, stb.
Az üzemanyagtárolók már felszámolásra kerültek, be van hintve sóval a helyük, régi légifotókon jól látszik ahogy eltűntek. Voltak még tartályok a kövesdi végén is a leszállópálya mellett, arra már régen jártam, nem tudom mi lehet ott a helyzet.
Az iparvágány, az egykori Klementina rakodóhely is teljesen felszámolásra került, pedig még villamosítva is volt. Nyomai már tíz éve is nehezen felfedezhetők voltak. Ezzel kapcsolatban a MÁV irattárban találtam dokumentumokat.
A mezőkövesdi(Klementína) reptérről szeretnék itt információt gyűjteni.
Bárki aki járt ott a 60-70-80-as években-egész pontosan 1994-ig-ekkor bontották le klemót, kérem jelentkezzen.Bármi amit ott látott ,halott feletteseitől ,öreg katonáktól érdekelne.Ezt értem az egész területre:K-telep,reptér-Klementítna,Szentistváni úti laktanya.
Össze tudnánk egyeztetni az ott látottakat így analizálnánk sok most már felismerhetetlen területet,objektumot.
lehet hogy ez 1985 elötti kép? a google maps legrégebbi képe 1985 , és már akkor sem látszik semmi, azóta meg szántó föld, Fentről .hu? amúgy az elrendezése szerint valami radar domb lehetett .
Pontosítanálak: 8K14 hadműveleti-harcászati rakéta bevizsgálását végeztétek, amely nukleáris töltetű fejjel szerelve ~11,2 m hosszú volt (a hagyományos fejrész 22 cm-el rövidebb). A régebbi, Magyarországon 1974-ig hadrendben lévő 8K11M rakéta hossza (fejjel együtt) ~10,3 m.
A volt Hunyadi-ról 1-2 pontosítás, maga a rakéta ha jól emlékszem a 8k32 harcászati- hadműveleti fegyver, melynek tárolását, felkészítését, feltöltését és szállítását végeztük kaposváron. Én a rakéta levegővel történő feltöltését végeztem, a kilövést egyébként a tapolcaiak végezték. Maga a rakéta 13,5 méter hosszú volt fejjel szerelve, melynek bevizsgálását egy dupla falú sátorban végeztük temperált hőmérsékleten, hűtött-fűtött sátorban, nagyon profi műszerezettséggel!
Tudtommal belül raktár és óvóhely volt az épület. Az igazi funkció csak a tetején - és esetleg az oldalán - lévő kör alakú teraszok, amire különféle hatótávolságú légvédelmi tűzeszközöket lehetett telepíteni a 20-astól a 105-ösik. Ha voltál a tetején is, akkor odafent lennie kellett egy - esetleg több - olyan kör alakú placcnak, amin a távmérő(ke)t telepítették. Ha csak kisebb torony volt pár ágyúval, akkor általában elég volt 1 darab 6 - 6 méteres távmérő, de egy ilyen maximum 2 - 3 ágyút tudott kiszolgálni. Több tüzelőállás esetén már több távmérő is dukált. És a lövegek mellett lévő méteres távmérőket ne számoljuk, hiszen azok a nagyok 40 kilométeres hatótávolságával szemben csak 5 - 6 kilométert tudtak. De a 20-as, 37-es kaliberű eszközöknek az pont elég volt.
Egyébként éppen akkor hordták a betont a ZIL-ek az építéshez, amikor nászúton voltam a szabóhegyi ÉDÁSZ-üdülőben. 1977 szeptember. Folyamatosan, konvojban jártak, hova tették azt a sok betont? Akkor még gondolni se volt szabad az utca végénél tovább.
A közelmúltban adták át a szépen felújított és rendbe hozott egykori lőtértornyot, ami a Tótvázsony és Nagyvázsony közelében fekvő gyakorló-, lőtér szélén található, a 77-es út északi oldalán. A fórum tagjai és olvasói körében is bizonyára jól ismert a környék jellegzetes tereptárgya, amely az utóbbi években egyre leharcoltabb állapotba került. A tetejéről nagyszerű a körpanoráma, észak-északnyugati irányban a távoli hegyoldalban az egykori szovjet javító-technikai bázis (atomfegyver raktár) laktanyájának épületei is látszanak.
"The site is one of twenty-four nuclear depots in Eastern Europe and the only one in the world open for the public."
Ez mondjuk nem igaz. A lengyelországi Visztula 3001-es szintén nyilvánosan látogatható - most már - múzeum. Mindkettő szinte kifogástalan, működőképes állapotban lévő objektum.
ott voltunk a megnyítóján, díszvendégek voltunk, a barátom Hadsz( Kizmus Szabolcs) még üdvözlő beszédet is tartott, mi meg a többiek finom csapolt Cseh söröket iszogattunk. :-)
Szuper és nagyon jó hangulatú volt a hétvégi rendezvény Berekfürdőn, ahol "A szovjet repülőtér titkai" múzeum 10 éves jubileumát ünnepeltük! Több száz látogató tisztelte meg az évről évre gazdagabb gyűjteménnyel bíró múzeumot és a programokat, melynek része volt a kunmadarasi reptérre tett látogatás. Az esemény egyik fénypontja volt a szolnoki helikopter bázisról érkezett Mi-24P típusú harci helikopter.
Újabb remek könyv jelent meg az elmúlt napokban az egykor hazánkban állomásozó szovjet haderővel kapcsolatban!
Fórumtársunk Daczi Péter és Czine Tibor sok éves kitartó és alapos munkáját dicséri az igényes, közel 300 oldalas kiadvány. Noha a könyv elsősorban a Budapest XVI. kerületi volt szovjet objektumok történetét célozza meg, és mutatja be (Mátyásföld és Erzsébet-liget jelentőségét gondolom senkinek nem kell külön kiemelni), végigvezeti az olvasót a csapatkivonás eseményein is.
Rendkívül gazdag fotóanyag az ország egyéb helyőrségeiből, laktanyáiból egyaránt, valamint visszaemlékezések, interjúk teszik tartalmassá a könyvet.
A kiállításunk 10. jubileumára egy "kihalt laktanyás" programot állítottunk össze: többek között lehet a kunmadarasi reptérre is jönni (csak regisztrálni kell előre, vagy a helyszínen).
Az Érdi hápot teljesen kibelezték. Lebontottak mindent, (tervtáblákat , kiszolgáló berendezéseket, mindent. Legalábbis ezt láttam egy pár éve készült videón.)
mi csongradon voltunk, de az utolso par heten mar atkerultunk szentesre mert csongradot bezartak. csongradrol mentunk ki platossal orsegbe ebbe a laktanyaba. ugy tudom utanunk mar nem sokaig volt katonai felugyeletben. szentesrol nem sokat tudok, mi ilyen kakukk tojasok voltunk, bp-ek voltunk szinte mind. a fehervari nagy sandor laktanya nagyjat bezartak es onnan dobtak szet minket, egy eresztes jott csongradra. orultek nekunk mert nem volt velunk gond nem is nagyon foglalkoztak velunk. elottunk es utanunk is csak szeged kornyekiek voltak, mi nem nagyon ismertunk senkit.
nyaron majd elmegyek mocival megnezem mi maradt belole.
Utánanéztem,mivel Szentesen szolgáltam 88-89 ben,engem is érdekelt.Az MN 7080 pontonos zászlóalj volt Ópusztaszeren 1987-ig.Közel van a történeti parkhoz,csak az országút van köztük,logikus hogy oda vitték a Feszty képet javításra.1987-ben összevonták a pontonos zászlóaljakat szentesi bázissal,amikor én Szentesre kerültem 88-tavaszán,akkor már pontonos ezred volt Juhász ezredes parancsnoksága alatt.Ópusztaszer raktár maradt,illetve mivel közel van a sándorfalvi gyakorlótérhez,a szegedi műszaki dandár használta kitelepülés vagy gyakorlat alatt.
Megkérdeztem atyámat,ő Szegeden szolgált 26-évig,járt ott.Azt mondta valamikor laktanya volt mert legénységi körletei is vannak.Ha vonultak a megyében,vagy kitelepülésen voltak, táborhelynek használták.Később a szentesiek M-raktára volt.
Nagyon köszönöm a segítséget! Közel lakom hozzá, tegnap sétáltam arra. Sikerült az őrrel beszélni, kedves fiatalemberről van szó. Volt eddig lámpa ami világít a kapunál, már az sincsen sajnos. Ő semmiről nem tud ami a jövőt illeti, erdészeti célokra használják a beállókat jelenleg. Rendőrök, katonák járnak ki ellenőrizni. Továbbra sem látogatható és igencsak őrzik, hogyha ott van az őr. Kutya már kettő van.
Az érdi HÁP az egyik olyan objektum amit nem tudok hová tenni, bent még sose jártam, de kívülről többször is, valami tartalék kitelepülési pont lehet, őrség is szokott lenni, bár nem mindig. Az eredeti funkciója már régóta nem működik, de ha jól tudom a kiváló helyzete miatt mobil légvédelmi kitelepülési pont . Időnként szoktak ott valóban gyakorlatozni, nem lepődnék meg ha az új légvédelem beszerzése után újra szerepet kapna. Mármint a terület , nem a beton HÁP.
Üdv mesterek. 1991-ben voltam katona es egy üres laktanyát őriztünk majd fél évig, ezt keresem de nem lelem. Csongrádban volt, a csongrádi (ma már nem létezõ) laktanyából jártunk át őrizni (aztán később szentesről de akkor már vége volt számomra a mókának).
Amit tudok, hogy egy természetvédelmi(??) területen volt az erdõben, nem sok épülettel, kb négyzetes alapú volt a sarkokban voltak a tornyok, jo messze egymástól. Már amikor mi voltunk ott akkor is üresen állt.
Olyan településeken mentünk keresztül Csongrádról, hogy Gátér, Csanytelek, Baks.
Amit még tudok róla, hogy miután mi leszereltünk akkor szállították oda a resturálásra a Feszty körképet amit lengyelek csináltak utána évekig az ottani csarnokokban mert ki tudták teríteni a vászon darabokat.
Az érdi HÁP-ról van valakinek friss információja? Az utóbbi hetekben nagyon megerősödött a forgalom a bekötő úton, főleg rendőr és katonai rendészeti gépjárműveket látni közlekedni.
Akit érdekel: mivel a nyomda a covid helyzetre való tekintettel belátható időn belül nem tudja biztosítani az utánnyomást, ezért a 1,5 éve angol nyelven megjelent könyv a Magyarországon tárolt szovjet atomfegyverektől elektronikus formában megvásárolható a Google Playen és a Google Bookon egyaránt:
Történelmi előzmények, technológia, hadgyakorlatok, tárolók leírása, a célba juttató szovjet, magyar szárazföldi és légi alakulatok, eddig még sehol nem publikált információk, dokumentumok, fotók, stb. Minden, ami a ehhez a témához köthető.
"Etyek katlan" megvolt...majdnem:-) Több helyen kapuval lezárva, természetesen magánterület, kamerák, marha nagy kutyák...nem akartam barátkozni velük, nem jutottam le a katlanba, csak felülről tudtam megnézni sajnos. Egyébként rendben van tartva, az alagutak ajtókkal zárva vannak, sztem vmi vállalkozás üzemel ott, embert nem láttam (vasárnap). Kár, érdekelt volna...
Vértesacsa HDM megvolt, kapu nyitva volt ugyan, fakitermelés folyik ott, de nem volt így benne kihívás, természetesen nem ott mentünk be, bunkert megtaláltuk, többre számítottam, de egynek jó volt. Pont azt beszéltük a barátommal, h előtte a Hajagon voltunk, hát azt nehéz überelni... talán a "Kis moszkvával"... arra nagyon rá lennék izgulva, véleményeket szívesen vennék:-) Hivatalos úton be lehet jutni oda? Nem keresem már a bajt, ha nem kell:-)
Tud esetleg vki kontaktot adni, hol/kivel érdemes egyeztetetni? Lassan csak vége lesz ennek a nyomoronc járványnak... egyszer csak visszatér az élet a normál kerékvágásba.
Dr. Gáspár Tibor, "Fejezetek a Fegyverzeti Szolgálat és jogelődei történetéből" című kis anyagában Etyeket már 1945-1946-ban lőszerraktárként jegyzi. Van egy 2018-as PDF anyagom "Etyek község Települési örökségvédelmi hatástanulmánya" címmel, ahol 1940-es év számmal írják "1940-ben megalakul a Volksbund helyi csoportja, Bot pusztán: magyar honvédségi lőszerraktár"
Rammstein-Constanca-Rammstein útvonalat egy MC-130-s simán megtesz...mivel oda és visszafele is megtankolták őket (vagy legalábbis szimuláció szinten biztos) sima kiképző repülés volt a dolog mögött. Egyébként meg kb 3 havonta van egy ilyen esemény felettünk.
Amúgy ez az, a piros rész a "katlan", felette a domb tetőn föld fedezékek voltak ahol rádiós kocsik és ki tudja még mi volt. Innen mentek le vezetéken az adatok a bunkerbe. Állítólag mivel VSz volt, voltak itt minden VSZ tagálamból, NDK , Lengyel stb....aki ott szolgált írta, csak rá tudok hagyatkozni. Vezetési pont ,de abszolút szovjet kézben. A sárga rész egy szovjet laktanya romjai, ez még múltkor megvolt.
Ha lenne időm "több évre" visszaolvasni topikokat (két kis gyerekem van) marha boldog lennék, inkább kérdezek, feltalálták már a spanyol viaszt mások:-)
De akkor csak van ott vmi, tök véletlen tudtam meg, érdemes egy utat rászánni.
Etyeken majdnem egymással szemben 2 katonai objektum is van. Ha Etyekről kifelé megyünk Alcsútdoboz felé akkor a bal oldalon van egy volt Magyar lérak állás (jelenleg filmgyár) ,szerintem erre gondol radar-nyh kolléga, a jobb oldalon volt egy szovjet , a "katlan" ami ha jól tudom a hazánkba is települt VSZ összekötő, és vezetési pontja volt. Nem tudom jelenleg milyen állapotban van, sok éve jártam arra , voltam is benne, az alagutak stimmelnek, még lift is volt, 3 soros kerítés. A legendák szerint még a második VH alatt épült egy része Hortynak. több szintes, de úgy néz ki mint egy boros pince. Már évekkel ezelőtt is bontották, nem tudom hogy áll. Volt ott már minden, disco, és borkatlan néven etyeki borászat is.
Ha visszalapozol pár évet, téma volt itt is. Bőven találsz információt.De ha kevés lenne, akkor keresd fel a LÉRAK-s topikot, és szintén évekre vissza, ott is lelsz róla irodalmat. Bár az igazat meg vallva az utóbbi mára eléggé téma vesztetté vált.
Infó kéne...tud vki olyan helyről, amit "Etyek katlannak" hívnak? Ott is van vmi érdekes, járt ott vki? Ma hallottam, h ott vmi fesztiválokat rendeztek, és vmi "járatokról" beszéltek, amik a föld alá mentek... googléztam, de semmi konkrétat nem találtam, 1-2 képen kívül.
Az gondolkoztat el, és itt nagyon szembetűnő volt, ha egy ember elmegy ilyen helyekre, akkor miért pont itt dobálja el a szemetét... ami szeméthalmaz van lent, az bődületes. Ide járnak sörözni, borozni, a müa. palackokról ne is beszéljünk? Ha már levitte, akkor miért nem viszi haza? Vagy a sok buzernyák, akik szétlopták, csak azok hagynák lent? Nem értem, biztos én vagyok a hülye na...
tegnap megnéztük a BARSZ 504-et, és Nagytevelt. Klassz volt nagyon. A BARSZ 504-el kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy annak nincs normálisan járható ki/bejárata? Csajok is voltak velünk, mi ugyan lementünk vmi vészkijárat szerü csapóajtós kerek nyílláson, de Ők nem tudtak. Lent találtunk olyan lépcsős nagy ajtót, ami bejárat lehetett, de kintről be volt temetve. Bejárás után egy másik ilyen lukon préseltük ki magunkat, de marha jó helyszín, nagyon tetszett.
Így igaz. Először 2003-ban voltam ott, majd tavaly tavasszal, nyár elején. Nagy csalódás volt. 17 év alatt minden rohadt, semmit nem tettek az üzemeltetők az állag megóvásért. Az eszközök mellett nincsenek táblák a megnevezésekkel, a harcászattechnikai adatokkal. Össze vannak keverve a légvédelmi tüzéreszközök a tábori és a páncéltörő eszközökkel. Az egész egy nagy katyvaz, a kiállítás nélkülözi a szakértelmet.
Ha érdekli a haditechnika, és tudod kellőképpen fegyelmezni (a balesetveszély miatt) akkor okvetlen. Egyébként egyedül, vagy baráti társasággal, hogy ne untass senkit, és ne frusztráljon a "menjünk már", mert látnivaló van bőven... ;)
kicsit OFF, de vélemény érdekelne. Pintér Művek, Kecel. Érdemes a gyereketet elvinni oda? A weboldal elég jó, érdekesnek tűnik, márciusban nyit (ha lehet)...
Van egy "Lenti katonaság" című topic is, gondolom abban is elférne, amúgy úgyis eléggé döglött... Hátha vannak ott olyanok, akik érintettek voltak, vagy hallottak valamit a balesetről.
Már szerintem olvastam, de nem baj, ez részletesebb, meg már rég volt mikor olvastam.
Volt egy másik katonavonatos baleset is, abban alvó katonákkal teli vagonok valahogy elszabadultak és azok ütköztek. Gyakorlatról mentek hazafelé, nem lett volna szabad beszállniuk, de megengedték nekik, fáradtak voltak, éhesek, hideg volt. Vagy ez ugyanaz a történet, csak én és más írását olvastam és arra emlékszem?
Mivel pont egy hete volt az esemény szomorú évfordulója, gondoltam beteszem a történetet, hátha valaki még nem olvasta, vagy nem hallott róla:
1969. január 31-én 9-en haltak meg Herenden, amikor is 7:57-kor a Herend állomás IV. vágányán álló 1866/a sz. tehervonatba kb. 70 km/h sebességgel beleütközött az M40-217 pályaszámú mozdonnyal továbbított Szombathelyről Budapestre tartó 1807. sz. gyorsvonat.
Az 520-045 pályaszámú gőzmozdonnyal közlekedő, a Lenti Gépesített Lövész ezred (MN 6783) páncélosait szállító katonavonat mozdonya az ütközés következtében a közvetlenül utána besorozott kocsit maga alá gyűrte, az utána következő, katonák által elfoglalt 2 db Gub fedett teherkocsit pedig rányomta a negyediknek besorozott tankszállító kocsira.A tehervonaton utazók közül annak vonatvezetője és 8 katona a helyszínen belehalt sérüléseibe, további egy ember a veszprémi, egy pedig egy budapesti kórházban hunyt el, 28 katona súlyosan 16 könnyebben megsebesült. A gyors-vonaton 5 fő súlyos 17 könnyebb sérüléseket szenvedett, köztük a mozdony- és vonatvezető, valamint két jegyvizsgáló is.
Aznap reggel eseménytelen napra számítottak a herendi vasútállomáson. A Lenti Gépesített Lövészezred katonái egy gyakorlatról indultak haza, 6 óra 33 perckor 1866/a vonatszám alatt érkezetek meg Herend vasútállomás IV. vágányára. A mozdonyvezető szolgálati ideje lejárt, itt várta a leváltóját, azonban az a vonat, melyen a váltó mozdonyvezető utazott 5 percet késett, így a katonavonat, nem tudott időben elindulni. Ennek ellenére a még szolgálatban lévő éjszakás váltókezelő úgy számolta, hogy a katonavonat még a Szombathely felől érkező gyorsvonat előtt el tud menni. Gondolván, hogy a 1866/a számú vonat, még a gyorsvonat előtt elmegy, az éjszakás váltókezelő kiment, majd át állította a IV. vágányra terelő 5-ös számú váltót kitérő állásba, majd visszatérve az őrházba, a váltózár kulcsot az asztalra helyezte és a zászlóját rátette. Ennek tényét viszont már nem jelentette, figyelmét ez után pedig folyamatosan elterelték, először egy ács kereste a váltókezelőn az elhagyott pénztárcáját, majd megérkezett a nappalos váltókezelő, ám segítség helyett, az újonnan vásárolt kabátjával kezdett dicsekedni. Az asztalra pillantva észrevette a zászló alá került váltózár kulcsokat, de azok bilétáját a zászló miatt nem látta. Ekkor már közeledett a Szombathelyről érkező gyorsvonat, melynek mozdonyvezetője későn vette észre, hogy a váltó nem jó állásban van, ugyanis figyelme a vonat szolgálati menetrendjére irányult, mely le esett a helyéről, a vezetőállás padlójára. Mihelyt összeszedte, majd észre vette a váltó helytelen állását azonnal vészfékezett, ám akkor már késő volt. A gyorsvonat 70 km/h sebességgel ütközött neki a katonákkal teli vonatnak.
A mentés perceken belül elkezdődött, a mentők több kocsival érkeztek a helyszínre. A könnyebb sérülteket az állomás épületében látták el. A Veszprém megyei kórház a szerencsétlenség hírére minden intézkedést megtett a beérkező emberek gyors és szakszerű ellátásért. A súlyos sérültek közül huszonhetet katonai helikopterekkel a budapesti Központi Katonai Kórház baleseti osztályára szállítottak. A többi utasért fél órán belül a MÁVAUT autóbuszai jöttek és a veszprémi vasútállomásra vitték őket. Az első cikk, már másnap február 1-én megjelent az újságokban. Pár nappal később ismét megjelent egy beszámoló a Naplóban. Ebben a Veszprémi Kórházban zajló eseményekről írtak:
"A tragédia hírére az éjszakai ügyeletesek a helyükön maradtak, nappalosok hamarabb beérkeztek a munkába, de még a szabadságon lévők is hívás nélkül jöttek. A lépcsőkön ingajáratként hordták a nővérek a földszint és a negyedik emelet között a röntgenfelvételeket. A kórházi személyzet mellett ötven egyetemista jelentkezett, hogy szívesen segítenek. Nekik elsősorban a feljegyzések elkészítése lett a feladata, valamint ők továbbították a kórtermekbe a csomagokat, mivel a tömeg miatt korlátozták a látogatást, így sokan csak kintről üzenhettek a hozzátartozóiknak. Az akkor nyilatkozó orvosok szerint 1950 óta nem láttak ilyen nagy, megfeszített és szomorú munkát ebben a kórházban. A két nagy műtő és a négy kötöző folyamatosan tele volt, osztályozni kellett, hogy kit kell azonnal műteni vagy előnyben részesíteni. Nehéz döntés volt ez, hiszen egyetlen hiba éltekbe kerülhetett. Közben folyamatosan próbálták kiüríteni a kórtermeket, akit csak lehetett hazaküldtek. A telefonközpontosoknak is akadt bőven dolga. Egyszerre hárman is dolgoztak a sebesültek névsorának összeállításán és hozzátartozóik tájékoztatásán. A harmadik cikk a tragédia után egy héttel jelent meg. Ebben tájékoztatták az olvasókat a sebesültek állapotáról, valamint megköszönték az összefogást, ami a baleset kapcsán kialakult. A szerencsétlenség napján 271 embertől 79 palack vért szállítottak Veszprémbe. A kórházban több gyógyulófélben lévő beteg önként felajánlotta ágyát a sérültek elhelyezéséhez. A fővárosba irányított katona-sérülteket a mentőszolgálat és a honvédség autóival szállították. A gyors és kíméletes szállításhoz értékes segítséget nyújtott egy szovjet katonai egység is, amelynek nagy befogadóképességű helikoptere a magyar helikopterekkel egyidőben elsők között kapcsolódott be a mentési feladatokba. Természeten nem maradhatott el a felelősök elszámoltatása. A bíróság a szolgálatban lévő egyik váltóőrt nyolc, társát három évi letöltendő szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen. A Veszprém Megyei Bíróság által megállapított büntetési tételeket a Legfelsőbb Bíróság 1969. október 28-án kelt ítéletében helybenhagyta."
hivatalosan magánterület az egész, de simán lehet egyet mászkálni bent, a főbejáraton is be lehet menni, csak a kocsit kint rakd le, ahol a buszforduló van. Nem hinném, h szólna valaki, mindig találkozom nézelődőkkel. Őrzés nincs.
Foktő-Barka honvédségi lerakatról van valakinek képe? Úgy látom ott már hiába keresnék bármit is, az elérhető képeken, illetve azon a helyen ahol térképen jelezve van úgy látom, hogy a Pannon Növényolaj kft üzeme épült fel.
Most már értem hogyan működtek azok a nyamvadt ajtók. Agyaltam rajta nem keveset, de én pl. pont az ellenkező irányra gondoltam, az érdekes forma, meg a kialakítása miatt:-) De így már egyértelmű, leesett a "tantusz", tök jó!
"De a rajz szerint ennek van ki/bejárata a másik oldalon is???"
Igen, mert a Gránit egy típusépítmény, és a rajz nem konkrétan a császárit/szákszendit ábrázolja, hanem egy általános műszaki rajz róla. Alapesetben a rajzon látható séma alapján építették fel, és a jelölt elemekből állt, adott méretekkel. Az már csak ráadás, hogy volt egy Gránit 2 nevű módosított változata is, némileg nagyobb átmérővel (azonban ilyen Magyarországon nem volt).
Ha gépjárművek védelme, tárolása volt a cél, akkor jellemzően (és ésszerűen) mindkét végéről megközelíthetően alakították ki, lásd pl a péceli objektum esetében. Ha különleges fegyvereket tároltak benne, akkor is építhették mindkét oldalról nyitható, rakodható módon (Kiskunlacháza), de arra is volt példa, hogy az egyik végét egyszerűen befalazták (ami mögött föld volt). A kialakítást általában az adott helyszín és a tervezett funkció határozta meg. Tab és Császár esetében nem gatyáztak, kapustól beépítették az egészet, aztán a hátsó részt betemették. Lehet, hogy így volt az egyszerűbb, vagy esetleg a későbbiekben volt olyan elképzelésük, hogy mindkét végéről nyithatóan használják, nem tudom. Az is lehet, hogy az építés szempontjából gyorsabbnak ítélték meg, ha beszerelnek egy komplett kapuszerkezetet.
Egy ilyen szerkezet így néz ki:
Amit Császáron levágtak róla, az a jelölt része a keretnek (szerkezet merevítő, ellensúly, távtartó funkciója volt):
A fotókon is jól látható (Tabon készültek):
Ez pedig Császáron, amikor még egészben volt:
Mindkét végéről megközelíthető Gránitok, az első két fotón ugyanaz látható két oldaláról (lengyelországi egykori atomfegyver tárolók területén fotóztam őket):
A külső ajtó a sima téma h eltünt, talán 2005-ös képeken még láttam (állítólag egy szárnya 10T, az a három tárolón 60T acél...nem gyenge), de nekem úgy rémlik, hogy a belső félköríves fehér ajtók előtt is volt valami...legközelebb lefotózom, mert ott valamit vágtak lángvágóval...asszem.
"A külső, és utána a belső hatalmas acél ajtók is eltűntek..."
Ezekre gondolsz?
"mi a fene van mögötte???"
Ahogy azt Te is tudod, és tapasztaltad: föld.
"...a kiásott alapba egy komolyabb betonréteg került..."
Nem volt ezek alatt semmiféle komolyabb alapozás. Egy 10-15 cm vtg betonréteget terítettek el a - jó esetben - döngölt, tömörített talajra, amin összerakták az előregyártott vasbeton elemeket. Vízszigetelték, aztán rátoltak némi földet.
Történetesen azért, mert rendes, becsületes, normális emberke volt...pl.
Nem akartam ennyire belemenni, de nem a sarki kocsmában sztorizott a "hőstettekről", hanem a feleségem Nagyapja volt, ismertem szerencsére. Kb. ennyi... nekem ez elég:-)
Engem érdekel a más megközelítés, semmi gond vele, "jó pap holtig" alapon.
A leírtakat nem én találtam ki, csak a vadászos esetben voltam jelen. Miután érdekelt a téma, de akkor még nem laktam itt, ezért rákérdeztem ismerős helyieknél, h ki-mit tapasztalt az akkori időkben. Ezt írtam le zömében.
A több bekezdéses, egyébként érdekes "autentikus" sztorizás a Te írói munkásságod része!
Úgy tűnik, hogy egy más megközelítés után, megvilágosodva és a vitát megelőzendően OFF-ra találtál.
Gratula - ez a rugalmas elszakadás.
Megjegyzés: alkalmi tolmácsként némi lehetőségem adódott az "armija" és az "army" vonatkozásában ismereteket szerezni, amelyek nem mindig vannak összhangban a szájhagyomány útján kevergő népszerű történetekkel.
Igen, teljesen igazad van a papírformát tekintve...
DE aki volt katona, az "hazai vizeken" is tapasztalhatta (én biztos...), h sok olyan dolgot csináltunk, amit nem lett volna szabad, meg sok olyat nem, amit kellett volna. Már a jó öreg pergament szerint.
A KMB-s bácsika nekem sokkal autentikusabb mint a papírforma, mert miért mondana mást mint ami volt, a katonai diplomaták meg ugye, nem vettek részt az ilyen "jeles" eseményeken.
Részemről itt off a téma, elkanyarodtunk a témától, nem vitafórumot szerettem volna nyitni, privátban szívesen érvelek tovább.
Nagy diplomata volt Gyuri, a tankok tönkreverték a trafószállító utat, ami a régi malomtól az alállomásig vezetett. És rendben volt, amikor kellett.
Guyláslevest azért nem evett a laktanyában, bármennyire kínálták. Ha végre majd megdöglik a vírus, és újra találkozhatunk, majd elmesélem a sztorit (ha még nem tudnád)
A Délnyugati Hadszíntér/Délnyugati Stratégiai Irány (GKVJuZN - Главное Командование Войск Юго-Западного Направления) parancsnoksága békeidőszakban Kisinyovban települt, a tartalék harcálláspontja Ivano Frankovszk mellett volt. Ennek a hadszíntérnek egyik frontját alkotta volna a Déli Hadseregcsoport mátyásföldi törzséből, a nálunk ideiglenesen állomásozó szovjet csapatokból (ide értve az általad említett 36. Légi Hadsereget is), valamint az MN alakulataiból összeálló haderő - természetesen szovjet parancsnokság alatt. Ami a másik három frontot illeti, azokban a Bolgár-, Román Néphadseregek, és a Kijevi Katonai Körzetből érkező szovjet alakulatok voltak elsősorban az érintettek.
A protokoll és a hivatalos eljárások szerződésben rögzített tartalma nem feltétlenül jártak kéz a kézben a valósággal Az egyezményben ratifikált rendelkezések sok esetben távol álltak az életszerűségtől, legyen szó akár a látványos fizikai kényszer/erőszak alkalmazásáról, a helyi lakossággal kapcsolatos incidensekről, vagy a szovjet katonai objektumokba történő belépés jogosultságáról. Nem volt minden fekete és fehér.
Árnyalnám a talpraesett körzeti megbízott rendőr /feltehetően tiszthelyettes/ történetét:
Magyarországon a Szovjet Déli Hadseregcsoport, később Délnyugati Hadszinér Parancsnokság állománya és a 36. Légi Hadsereg állomásozott.
Magyar részről a BM-HM-IM, a szovjetek részéről az említett felsőbb parancsnokságok által ratifikált egyezmény rögzítette az egyes rezsim/protokoll eljárások menetét,
úgymint:
- a menetrendszerű kapcsolattartásnak előre tervezett programja, helyszíne és időpontja volt, a résztvevők megjelölésével,
...
- a lakossággal kapcsolatos, rendkívüli /incidens/ események során a területileg illetékes megyei rendőrfőkapitányság vezetőjének állambiztonsági helyettese rendelkezett
illetékességgel és hatáskörrel - körzeti rendőr nem,
...
- szovjet katonai/diplomáciai objektumba csak előzetes egyeztetés után lehetett belépni, kivéve a jogosult magyar polgári alkalmazottakat,
- körzeti rendőrt be sem engedtek volna, oda szolgálati érdekből sem mehetett be,
- kocsmai rendbontás, büncselekmény, stb. esetén a helyszín biztosítása mellett, az illetékes MRFK ügyelete kérhette a szovjet GAJ intézkedését,
...
- külföldön szovjet állampolgár/katona ellen a szovjet rendvédelmi szervek is csak rendkívüli esetben alkalmazhattak látványos fizikai kényszert/erőszakot...
és még hosszan lehetne ragozni az "együttműködés" szabályait, valós tartalmát, bár akkor felül kellene vizsgálni a magyar folklórba ágyazott bizarr történeteket is!
Csak megjegyezném minden fényezés nélkül, h nagy tisztelője vagyok a munkásságotoknak/tudásotoknak/elhivatottságotoknak. Jó kis csapat jött itt össze, van még sok kolléga, aki nagyon otthon van a témában, és ez jó, gratula! Sokan sztem el sem tudják képzelni, mennyit kell seggelni a monitor előtt, h vmi értelmes infó alapján aztán összerakják a képet. Le a kalappal!
Na szóval...
Én mikor errefelé kerültem, azonnal szemet szúrt, h itt van ez a Császár...marhára piszkálta a csőröm, de mondták, ne menjek oda, mert őrzik, magánterület, meg ilyenek...hát egyik sem nagyon hatott meg, persze, h csak azért is...
A területről annyit, h régen tele volt erdővel...nem véletlenül ugye. De miután a kivonulás volt, jó sokáig nem volt tisztázva a sorsa, olyan szabadon volt. Ment a vita, h most akkor hova tartozzon, mert Császárhoz is, meg Szákszendhez is kb annyira van, talán még Dadhoz is, senkinek nem kellett, most asszem pont Szákszendhez tartozik, de ez mind1 is.
A falubeli öregektől érdeklődtem, h ki mit tapasztalt, van e vmi sztori... hát az van.
Először is itt mindenki lőszerraktárra voksolt, mert az N fejeket persze váltig tagadták. Ebben is éltek, kuss volt. Belelátása nem volt senkinek, csak a tisztek és családjuk jöhetett ki (ugye ők a külső zónában laktak a lakótelepen), onnan még volt két zóna befelé. Be nem mehetett se Isten, se ember, csak ha oroszul beszélt, és furcsa tányért hordott a fején. A kiskatonáknak hivatalosan semmi lehetőségük nem volt kimenni, de a módját a sok védelmi rendszer kijátszásának azért csak megtalálták. A Bokodi pincék széle, pár km-re van a bázistól. Errefelé nagyon haragudtak rájuk, mert több esetben volt komolyabb bor lopási sztori. De olyan szinten, h akár 1000L környékén is. De ami tetézi a hősi tettet, hogy amit nem bírtak elvinni, azt kieresztették a pincékben, ezt pl több helyen is hallottam. Gyümölcsösök is a kárvallottak sorába álltak, meg kb. minden, ami valamire való volt. Nem szerették őket na.
Egy ismerős bácsika volt akkor a KBM-s, miután többször volt ezzel probléma, bejelentkezett a parancsnoknál, egy kis beszélgetésre. Lekövette a nyomokat, és a laktanya külső kerítésénél voltak az üres hordók, már ami nem tört össze. Meglepetésére tök könnyen fogadták a megbeszélt időpontban, a parancsnok, POLtiszt, meg egy tolmács. Az emberünk elmondta hogy kicsoda (akkor még egy KMB-snek volt respectje...), szépen meghallgatták, kis tanácskozás, és riadót rendeltek el. Összeverbuválták az összes tisztet és kiskatonát a sorakozótéren, és kikérdezés. Mind1, h ki honnan jött, csak aki szolgálatban volt, az nem jelent meg. Kisgatyában, borotvahabosan, félmeztelen, fél cipőben, de 2 perc alatt ott volt mindenki. Kezdetben viszonylag emberien kérdezgették őket, de miután természetesen nem volt jelentkező, az orosz módszert erőltették. Üvöltve ütöttek vertek mindenkit (már ők) akit értek a sorban, meg rettentő szitkok között fenyegetődztek. Na ennek meg is lett a hatása, hogy önmaguktól, vagy a társaik ráhatására, de lett vagy két emberke, aki bevállalta...hogy az 500L-es hordókat TELE kihozta a pincéből...persze... A KMB-s emberke ettől az egésztől olyan szarul érezte magát, hogy már bánta, h oda ment, többet nem is akart kérdezni. Állítólag utána találkozott a pol. tiszttel, aki megismerte, és mondta neki, hogy az a két jómadár már Szibériában kapál...
Ezzel a pol. tiszttel még egyszer volt dolga. Egy szovjet tiszt, útban valahonnan visszafelé a laktanyába bekeveredett egy este a bokodi kocsmába, (akkor még volt több is, ma három templom és egy fél kocsma van, láttatok még ilyen falut???:-) és már akkor nem volt szomjas, de még nekiállt nyakalni. Persze hamar össztüzesbe keveredett a helyiekkel, de ez egyenruhában, pisztollyal a szíjon, meg két géppisztolyos kiskatonával az ajtóban tevékenykedett. A kocsmáros üzent a KMB-s emberkének, h gyöjjön gyorsan, mert itt nagy lesz a baj. Az kapta magát, felöltözött egyenruhába, szolgálati motorkerékpáron odaviharzott. Nagy csönd fogadta (nagy tisztelete volt Feri bácsinak, szerették a népek, pedig eljárt a keze, ha valaki nem jót tett, de csak akkor), odament a tiszthez és oroszul kérdezte, h mi a pálya? Erre a részeg majom megfordult, végig merte, és szó nélkül arcon köpte. No, Feribácsinak sem kellett több, kapás visszakézből betakarta a muksót, hogy leborított pár asztalt. Az még kotorászott ott a fegyvere után, de az öreg rárántotta a saját pisztolyát, így nyugton maradt. A kiskatonák meg sem mertek mozdulni az ajtónál. Ennyit az üdvözlésről Telefon akkor még csak a faluházán, meg a körzetis rendőrnél volt, az meg ugye Ő volt, ezért valakit elszalajtott a laktanyába. Jött is egy teherautónyi katona, fegyverekkel nyakig, meg a bizonyos pol. tiszt. Kézzel lábbal megbeszélték mi volt, a tisztet felnyalábolták, feldobták a platóra, és ahogy jöttek elviharoztak. Ez is ment kapálni, arra a bizonyos hideg helyre
A kivonuláskor a pakolás, vagonírozás hetekig tartott, de olyan szinten, hogy itt a faluban születni kellett az utca másik oldalára, ha át akartál menni, mert iszonyú teherautó konvojok jöttek mentek, hordták a menteni való cuccot a vasúthoz. Ami meg nekik volt felesleg azt adták el, jó magyar pénzért. A benzin az szarásig ment, de bárki könnyen vehetett/vett is pisztolyt, gránátot, AK-t, ilyeneket. Nem is drágán, ez kb mindenhol így zajlott.
DE ami érdekesebb!!!
A Bokodi erőműben dolgozott egy idős bácsika, aki marha profin kezelte a ház méretű homlokrakodókat, amivel a szenet taszigálta ide-oda munkaidőben az erőműben, asszem Szákszendi emberke volt. Na mikor élesedett a helyzet kivonulás téren, akkor ez a bácsika az elvtársak révén, vagy maszekban meló után (ez nem derült ki számomra), de oda lett szállítva, és mindig cefet módon leitatták vodkával. Utána kezdhetett neki a munkáknak, hasonló gépekkel, de CSAK Ő, nem csapatban. Állítólag 1-2 hónap is volt, amíg "planírozott" valamit, de az biztos, h nem 1-2 hét. Sok ideig. Az a mendemonda, h mikor az elvtársak elmentek, a magyarok végeztek itt mindenféle "feltárást", h esetleg mit hagytak itt, meg miegymás, utána a helyiek nyilván beszökdöstek megnézni, h mi a stájsz, már nem kellett félni, h seggbe lövik őket. Az ominózus bácsikát elhozta a fia, hogy "na Papa, mutassa már meg, h mi a fenét dózerolt itt hónapokig", de persze a Papika, semmire nem emlékezett, azt sem tudta, h merre van arccal előre...pedig már nem volt vodka...legalábbis ingyen:-) De ezt csak hallomásból tudom, nem sikerült a nyomára bukkanni sajnos.
A tárolókról...
Mint ismeretes, több vállalkozás is próbálkozott hasznosítani, volt itt tésztaüzem raktározás, gombatermelés, meg mit tudom én mi még, már nyoma sincs semminek. A külső, és utána a belső hatalmas acél ajtók is eltűntek (nem legálisan persze), elindult a szabadrablás, mint általában mindenhol.
Ma már a területnek több gazdája is van, az erdő nagy részét kivágták, a fát kitermelték, az épületekkel nem foglalkozik senki. Illetve a bejárat melletti emeletes épület volt a "nőtlen tiszti/tiszthelyettesi" az senkit nem érdekel, mögötte sorház szerűen vannak lakások, ebben laktak a családos tisztek, na ezeket hasznosították, sok-sok év után. Az egyik haverom is vett ott egy lakást vagy 10 éve, el lehet képzelni az állapotokat, elég retró volt:-)
A tárolókat külön értékesítették, ezek most magánkézben vannak. Véletlenül két különböző ismerősöm vett meg 1-1 darabot, kérdeztem, h mi a fenének, mit akarnak vele? Ők sem tudják, nem is értem... Persze kérdeztem, hogy a leghátsó, félköríves ajtóhoz HUN A KULCS??? Mert mindenkit ez basztat... mi a fene van mögötte??? Ők sem tudják, se kulcs, se semmi...csak a nagy talány:-) Én az egészet körbe túrtam már párszor, sajnos ott nincs kijárat, se mögötte, sem oldalt, se egyesével, se összekötve. De ami elgondolkoztató...ezt az egészet úgy csinálták, hogy a kiásott alapba egy komolyabb betonréteg került, és a kész betonelemeket hordták rá, amiker összekötöttek, utána az egészet több méter földdel betúrták. Ha a benti ajtó mögötti részt berobbantották volna, akkor az kintről kráter szerű, vagy legalább beomlott részt eredményezne...de az itt nincs:-) Az ajtó mögötti részeket vagy kintről töltötték fel, vagy nemtom. Az egyik tulajt fűztem, h "ugyan már, téged is érdekel mi van bent" alapon, adjon engedélyt nekem, odaviszek egy markolót, lekapjuk betonig a földet, "kicsi megkopogtatjuk" hátha mutat valamit, nem engedi, mert a külső terület nem az övé, csak a benti. Egyébként a vételi árat sem voltak hajlandóak elárulni:-) Vagy annyira nevetségesen olcsó, vagy annyira magas, hogy nem merik elárulni, mert hülyének nézné őket mindenki.
Ha megengedtek még egy sztorit... az első felderítő repülésem jó régen volt, krosszmotorral (nem rendszámos) talpig beöltözve vértbe, meg minden. Én akkor az erdő felől mentem hátulról (no para, védem, óvom a természetet, nem cseszem szét az utat sem!!!) se kapu, se sorompó, se kiírás, se épület, se semmi. Én akkor még azt sem tudtam, hogy bent vagyok, a kerítéseket már lelopták, csak az oszlopok voltak a fák között. Na erre jön egy bakter szembe, nagy puskával a hátán, integet. Megállok, motor jár persze...köszönök, mondom mi a stájsz? Köszönés nélkül "mi a f@szt keresek itt? vadászok???" Húúúú mondom haver, jól vág az agyad, az tuti... Elárultam neki, h persze, így szoktam járni vadászni, krosszmotor, nagy hang, tökig beöltözve, no meg puska nélkül...miután barátságot kötöttünk egy életre, dugtam egy 1es, oszt szia, remélem nem verte ki a fogát egy féltéglával az útból, bár akkor utánam is lő gondolom:-)))) Bocsi, csak ez nekem olyan meghatározó volt, jót mosolygok rajta mindig...
Na most "csak ennyi" jutott eszembe, bocsi ha hosszú voltam, meg kicsit csapongtam.
Újként vagyok itt, bár nagyon régen olvasom a fórumotokat, még a régi prohardverest is, bár az úgy látom behalt. Rettentően érdekelnek engem is az elhagyott (vagy nem :-)) objektumok, főleg katonai vonalon, és marha sok jó infót, leírást találtam már az oldalon, amit ezúttal is köszönök. Sok jó túrám célpontja származik innen, szeretem a természetet járni, ha gyerekekkel megyek, akkor inkább csak séta, de ha egyedül, akkor szeretek vmi engem is érdeklő, értelmes, elérhető célpontot találni, és azt bejárni, megnézni. Az alapelvem, hogy nem hagyok ott semmit (pl szemét), de nem is hozok el semmi ott talált dolgot, mert hátha más is megnézné. Komárom-Esztergom megyei vagyok 13 éve, ide nősültem, így a család, meg az idő miatt a "környéken" elég sok dolgot bejártam, de még mindig van jó pár célpontom, ezért is olvasgatok sokat.
Bokodon lakom, a Császári bázis ugyan lerágott csont, de ha vkit érdekel, szívesen megosztok pár helyi beszámolót, mi volt akkor, és mi lett utána...már a helyiek szerint. Már csak azért is, mert nekem itt van a szomszédban, elég jól ismerem, évente pár alkalommal biztos megyen oda.
A könyv szerzője valóban én vagyok. Érdekelt az időszak szervezeti felépítése és a fontosabb fegyverzeti eszközök mennyisége, mert mindenhol csak félinformációkkal találkoztam. Elkezdtem kutatni és akkora anyag gyűlt össze, hogy rendszerezve ez a könyv alakult ki belőle.
Semmit, az előttem lévő hozzászóló beírásán indultam el, így találtam meg a letölthetőséget. A MLA69 valószínűleg másodnickje valakinek, mert rolleros.
Tudsz valamit a könyv hátteréről? Ez a bizonyos Mészáros László Antal nyugdíjas smasszer, de előtte gépe4sített lövész tiszthelyettes volt. Az apjával együtt szolgáltam a 11/2-nél (ő ott őrszakasz parancsnok volt), majd a 104/4-nél, ott először őrszakasz parancsnok, majd M Kieg tiszthelyettes. Már nem él sajnos. Valami kevés részem volt a könyv megszületésében.
Üdv tudja valaki, hogy a zalahaláp hegy lábánál lévő katonai bázis aminek a neve a 80-as években az volt, hogy MN központi műhely az most megtalálható valahol a neten? ott voltam 1986-87 ben és hátha találok régi cimborákat.
Néhány hete, egy késő őszi nap ismét szétnéztünk a szovjet 692. MRTB (Mozgó Javító-Technikai Bázis) laktanyájában Tabon.
A fejszállító teherautók garázsai:
Ebben a garázsban álltak a dombóvári 22. rakétadandár egyik osztályának indítóállványai:
A rakéták harci fejrészeinek karbantartó épülete kívülről belülről.
A rakétaszállító osztály (zászlóalj szintű szervezet) kiképző, gyakorló épülete:
A rakéták (a fej nélküli hordozók) karbantartó, tároló épülete, melynek tetején szépen nőnek a fák
A fejkarbantartó épület és a rakétatároló épülete között négy fejszállító teherautó számára kialakított rakodó rámpa:
A 60-as évek elejétől 1980-ig ebben a teljesen hétköznapi épületben tárolták a hadműveleti és a harcászati rakéták atomtöltetű fejeit. Az épület természetesen egy külön zárt, technikai zónában helyezkedett el, csak az engedéllyel rendelkező tisztek, technikusok léphettek be. A hűtött-fűtött épület tároló helyiségeinek falán mindmáig látszanak a radiátorok helyei.
A 80-as évek elején épült három, Gránit típusú, különlegesen védett tárolók átvették az előzőleg említett régebbi épület funkcióját. Ezután abban csak a hadosztályok alá rendelt tüzérezredek részére raktároztak 152 mm-es nukleáris töltetű tüzérségi lövedékeket.
1989 novemberében Tabról is elszállították az atomfegyvereket, vissza a Szovjetunióba.
Gyerekként Budakeszin laktunk és sokszor csipogták a Kakas kocsmában, hogy "szovjet rádiósok" vannak a "fatelep mögött befelé az úton".
A kétezres évek végén omlott rá helyi fiatalokra az egyik épület, és emlékeim szerint akkor elbontott az önkormányzat mindent, de a fentrol pont hu légifotóin megtalálhatóak az utak, épületek.
A google maps képen látható kis tisztás foltok maradtak csak meg.
A www.fentrol.hu légofotóján jól láthatóak az utak, épületek. Ez egy 1988-as fotó.
Tudja valaki, hogy milyen alakulat volt itt, mikor települtek ide, milyen technikával és mi volt a feladatuk?
Lehet, hogy volt már róla szó, csak nem találtam, de nagyon érdekelne,
hogy hátha van valakinek rendes, képe és egy kis legendája hozzá, hogy mikortól, pontosan meddig volt fent lokátor?
Magyar volt, vagy szovjet? Milyen célt szolgált, és hova volt bedrótozva.
Meg az is érdekelne, hogy a helyiek mit szóltak hozzá, hátha van valakinek valami története.
A Széchenyi-hegyen, a magyar rádiósok közvetlen közelében az Úttörővasúttól néhány tucat méterre volt ez a lokátor.
Sok légifotón kerestem, míg végül egy 1972.08.08-as felvételen megtaláltam a dupla sarlót, nincs pontos infóm a lokátor típusáról, csak az alakja alapján tippelem p-37-nek.
Akit érdekel a Magyar Néphadsereg szervezeti felépítése 1987 előtt, és a Rubin feladattal történő átalakítása, hadrendi változásai '87 után, a szárazföldi haderőnem alakulatai, az alkalmazott fegyverek, a történelmi háttér, annak ez kötelező olvasmány.
Kaposvár, Hunyadi János (illetve, ahogy sokan ismerték: Füredi II.) laktanya. Ennyi maradt belőle, állítólag ipari park lesz a helyén. Az 1963-ban megalakult MRTB (Mozgó Rakétatechnikai Bázis) ezredszintű szervezete a tapolcai hadműveleti rakétadandár és a hadosztály közvetlen harcászati rakétaosztályok számára biztosította a rakéták és harci fejrészek szállítását, utánpótlását. Háborús helyzetben egy szovjet különleges fejszerelő szakasz csatlakozott volna az MRTB-hez, akik az atomfejeket teljesen készre szerelik, élesítik. A Magyar Néphadsereg egyik legtitkosabb alakulata állomásozott ezen a területen.
Zsámbékot keresd fel mindenképpen,kár hogy a légvédelmi múzeumot már nem találod. Ha fel tudod venni a kapcsolatot Volt tüzér Úrral,sok érdekeset megtudhatsz.
Valami beásott állásaik pedig még a mai napig is megvannak Nagyberki mellett, de hogy ott mik lehettek azt nem tudom. Talán valami lokátoros vagy híradós egység. Ha jól tudom Döbrököz határában szintén voltak az erdőben. Akkoriban a magyar adás mellett orosz tv műsort is lehetett fogni a környéken. A kivonuláskor a 61-es úton haladtak ezek a hatalmas dögök a bevagonírozáshoz, úgy tudtam pedig, hogy Igal felől jöttek, de akkor azok lehetséges hogy a tabiak voltak.
Az első 2 képen lévő épületnek, és az utolsó 4-en lévőnek ugyan az volt a funkciója? Mindegyikbe be tudott állni az indítójármű, és indítási pozícióba tudta hozni a rakétát?
Igen.
Igal volt a központ, Dombóvár a laktanya, de kisebb állások voltak körkörösen a falvakban is.
Ez így nem igaz. Igalon a front közvetlen szovjet dunaföldvári 297. önálló légvédelmi rakétadandár (csapatlégvédelem) egyik osztálya települt 2K11 Krug technikával. 1977 márciusa előtt pedig a szervezet elődje, a 177. lérak ezred (Veszprém-Szentkirályszabadja) egyik osztálya Sz-75M Volhov rendszerrel.
Az említett dombóvári hadműveleti rakátadandár (háború esetén szintén front közvetlen alárendelt) három osztálya közül kettő a dombóvári laktanyában, egy pedig Tabon települt 8K11M (Scud-A), illetve később 9K72 (Scud-B) rendszerekkel. A gyakorló körleteik közül az egyik pl a Mágocs melletti erdőben volt.
Az első 2 képen lévő épületnek, és az utolsó 4-en lévőnek ugyan az volt a funkciója? Mindegyikbe be tudott állni az indítójármű, és indítási pozícióba tudta hozni a rakétát? Valahol a neten volt egy orosz nyelvű oldala az egykor itt szolgáltaknak. Igal volt a központ, Dombóvár a laktanya, de kisebb állások voltak körkörösen a falvakban is.
Dombóvár: az egykor itt települt szovjet 22. rakétadandár laktanyájának technikai területén éppúgy megvolt/megvan az a kívülről több szintesnek álcázott, de belül egy légterű gyakorló, oktató épület, mint a tapolcai rakétadandár laktanyájában.
Ezekben az épületekben rejtve, fedett, zárt helyen tudták végezni a kiképzési feladatokat, akár úgy is, hogy a rakéták felállított helyzetben voltak. Sajnos a dombóvárit csak kívülről tudtam megnézni.
Valaha a dandár javítóműhelye volt. A homlokzaton látható felirat nagyjából: haditechnika a fejlesztés magasabb szintje. (aki jól beszél oroszul, majd kijavíthatja :) )
Ez pedig a hivatalosan 3-as sz. tantermi épületnek nevezett irodaház. (ezek már több éve készült fotók)
Az Und község mellett lévő egykori laktanyát alakítják át kutya kiképző és pihenő létesítménnyé. Ennek az objektumnak a kitakarítása, bozótirtása látható több videóban a terület és az épületek bejárásával.
Heló, elég új vagyok itt, egy pár napha küldték el nekem ezt a fórumot. A lényegre térve, elhagyatott katonai bázisokat keresek Pest megyében. Preferálom azokat, ahol még maradhatott valami. Szóval ha valaki tud egy-két ilyen helyet, itt, vagy emailben (pogfrank40@gmail.com) elküldheti. Előre is kösz
Azt hittem a "C" objektum használatban van, mert nemrégiben még éjszaka világítottak az akadályfényei... Igaz annak hogy kifejezetten ott jártam, van már vagy 20 éve, még Camping bicajjal tekertem el oda, körülnézni. Akkor még be volt kerítve, őrizték. A Dél-távol is sokáig világított az éjszakában még akkor is, amikor a repülőtér már rég nem üzemelt. Anno 4 faluval arrébb, felettünk repültek át a gépek déli irányba, hogy azután jobb 2-ból az irányadók felett átrepülve leszálljanak. Ez volt a fő irány, ez üzemelt legtöbbször, az uralkodó szélirány miatt.
Köszönöm, hogy dokumentáltad a hajmáskéri KATONATEMETŐ-t! Sajnos, azóta ezt a helyet tönkretették. "Temetőfelújításnak" nevezett legális temetőrongálás történt. Szakemberek helyett szakbarbárok jöttek. A sírkövek, sírkeresztek kikerültek egy bányagödörbe, ahol korábban illegális dolomitbányászat folyt. A régi sírjelek helyett most lebutított, "kínai" futószalagon legyártott sírkeresztek vannak. Mindenki keresztet kapott, pedig a KATONATEMETŐ-ben 28 galíciai is fekszik...
A hirosimai atombomba bevetésének 75. évfordulója apropóján: a két napja Bejrútban történt pukkanás hatóereje - a szakértők véleménye szerint elég széles skálán mozog az érték - valahol 250-1500 kg TNT körül lehetett (azaz 0,25-1,5 kt). Gondolom, sokan látták a videókat a robbanás elképesztő erejéről.
Ennek kapcsán talán érdemes és érdekes megjegyezni, hogy a '70-es évektől a szovjetek által Magyarországon tárolt legkisebb hatóerejű taktikai atomfegyver, a D-20-as ágyútarack, valamint az 152 mm-es önjáró 2Sz3 (Akácija) önjáró tarack által bevethető 152 mm-es ZBV3 típusú, harmadik generációs atomtöltetű lövedék (variálható) hatóereje kb 1-5 kt között volt.
Sok tucat ilyen terveztek volna bevetni (egész pontos számaink vannak), amelyek közel két évtizeden keresztül Tabon, Császáron, és a tótvázsonyi objektumokban voltak elhelyezve. És ezek a fegyverek hatóerő szempontjából is csak töredékei voltak a rakéták harci fejrészeinek és az atombombáknak.
Múlt héten, tök spontán kiugrottam Kaposhomokra, de előtte útba ejtettem Taszárt is. :) https://www.youtube.com/watch?v=8wQiA1IbNHs A volt taszári laktanya láthatóan nyitva volt, de nem mertem komolyabb felderítő túrát tenni. Van valakinek infója, hogy mi van ott jelenleg?
Ott a föld alatt a kábelárkok voltak, valamint az SZNR fedezék és a szakaszfedezékek. Azok is csak úgy, hogy a földszintre csináltak egy betonból készült épületet és betakarták földdel. Nagy föld alatti dolgokra ne számíts.
Ugyanilyen tüzelőállás volt Felsőpakony mellett, Etyek fölött, Zsámbék fölött, a Pilis-tetőn és az Urak Asztalán. Ezek közül a zsámbékit még viszonylag ép állapotban megnézheted.
Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e olyan személy itt aki esetleg a fóti rakéta bázison töltött el időt és felvilágosítást tudna adni, mi hol helyezkedett el. Hallottam arról is, hogy föld alatti raktárak, épületek vannak itt. Erre is kiváncsi lennék, hogy igazak -e ezek a híresztelések. Jelenleg teljesen le van rombolva és a növényzet mindent benőtt, emiatt is szeretnék iránymutatást kérni.
Egyet értek. Csak idő kérdése volt. Ezután úgy lezárnak és elzavarnak mindenkit mint a huzat. Ha a híreknek hinni lehet itt volt. Hangárok, Szentkirályon nincsenek ezen kívül hangárok, bár az újságoknak minden hangár és rakéta siló. Jól emlékszem ez a volt szovjet részen van már? Nem vagyok biztos benne de ez talán ipari műemlék is. II VH előtti? De félre ne értsetek borzalom, én is sokszor vissza gondolok hová másztam be, nem kellett volna, szerencsém volt. Vigyázzon ám mindenki magára! Én már megöregedtem , hagytam ki helyeket mostanában a józan ész nevében.
Szomorú hír... sajnos csak idő kérdése volt, hogy ez történjen:
Vehír: "Lezuhant egy épület tetejéről és meghalt egy 15 éves fiú kedden a Veszprém-Szentkirályszabadjai repülőtér melletti elhagyatott területen - közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes szóvivője. Nagy Judit elmondta: az ügyben bűncselekmény gyanúja nem merült fel, a rendőrség általános közigazgatási rendtartás keretében vizsgálja a baleset körülményeit."
Veol: "Lezuhant egy hangárról és életét vesztette egy 15 éves fiú Szentkirályszabadján kedden délután tudtuk meg Nagy Judit megyei rendőrségi szóvivőtől.
Bűncselekmény gyanúja nem merült fel, a rendőrség általános közigazgatási rendtartás keretében vizsgálja az ügyet.
Első információnk szerint a baleset az úgynevezett szellemváros területén történt, később a tulajdonos közölte, a hangár, ahonnan a kamasz lezuhant, a repülőtéren található.
Nátrán Albin megyei vezető mentőtiszt elmondta, egy bontás alatt álló épület tetejéről esett le a fiú, akit egy órán keresztül próbáltak újraéleszteni, de a sérülései olyan súlyosak voltak, hogy a helyszínen elhunyt."
Ha már a múltkor egy jó kis videó révén "szóba került" a BARSz rendszer: egy bő hónappal ezelőtt ismét lemásztunk az 504 állomás bunkerébe a Hajagon. Tudom, lerágott csont, és itt a fórumon is rengetegszer volt róla szó (bizonyára sokaknak ismerősek lesznek a fotókon látható helyiségek), de kíváncsi voltam a jelenlegi helyzetre, mert magam is már legalább 1 éve voltam ott legutóbb. Hát, az állapota nem javult..., igaz, nem is számítottam rá.
Ezúttal a felszínen nem fotóztam az objektumot, így a tornyok nélkül sokat vesztett a "varázsából".
Facebookos drónos csoportban találtam alábbiakat, pár napja tették fel. Volt egy a szentkirályszabadjai orosz laktanyáról is 1-2 hete, de nem találtam meg.
Köszönöm! lehangoló állapotok az alakuló téren a legénységi épület mögött még az aszfalt is kizöldült, igaz csak kör alakban volt, de csúnyán le van pukkanva.
Véletlen sodródtam ide , de furdal a kíváncsiság tudja valaki mi lett a Szentendrei- Izbég laktanyával -helyőrséggel és a hegyen lévő Hdm.mel ( 63-21-es rakétások )???
Digép, H gyáregység, Mexikóvölgy, 1976
2017
