Szervusztok gyerekek!
Elnézést,hogy 1 hétig nem voltam itt és írogattam!
Tasunko!
Én még Szolnokban sem jártam nem hogy ismerjem Prohánka Szaniszlót!
Mindenki! Ez alatt az idő alatt amíg nem voltam otthon volt időm mindent halgatni:Vangelist ,Slágerrádiót,szitkot, Simon an Gurfunklest ,Rolling Stonest.
Volt időm átgondolni a Chian albumot ,ugyhogy írok egy sajátos elemzést:
CHONG KOU
Belépek a Kínát jelző vámházba, a házra nagy betűkkel írva( KÍNAIÚL) Chong kou( ejtsd: csung kuá),azaz Kína. Nagy szeretettel üdvözőlnek a közeli falúban az emberek. Persze, még sosem láttak a diktatúrának köszönhetően Magyar embert. A gyerekek mindenfelé elvezetnek,még oda is, ahová szüleiket nem.
THE LONG MARCH
Hamarosan tovább állok,vonattal.
THE DRAGON
Egy közeli nagyvárosba tartok, ahol egy felvonulás van,a Sárkány felvonulása. Itt aztan minden van csöndet leszámítva! Itt találkozik a múlt, jelen és a jővő! De aztán találkozom egyik régi barátommal aki mindent(!) megmutat a városban...
THE PLUM BLOSSOM
...és elvissz a barátom egy igényes bordélyházba.
THE TAO OF LOVE
Itt megismerkedek rengeteg csinos lánnyal....
THE LITTLE FETE
Ez nap este kimegyek én és még két barátom a mezőre: A Hold és az Árnyék. Itt elmulatozunk, annyira, hogy másnap reggel holtészeg vagyok ,és a Hold barátom már lefeküdt( mer' teli Hold lehetet), de az Árnyékom még velem van.
YIN & YANG
Ez nap délelöttjén indulnom kell barátaimmal, nics mese. A vonat ablakából kitekingélek, és szemem előtt látom, hogyan küzd a tájban a múlt és a jelen, mint a JIN és a Jang!
HIMALAYA
...És igen! Megérkezem a várvavárt úticélhoz, a Himalájához! Amikó' kezdjük mászni a hegyet, sok gonddal kellet szembenéznünk, de végül fenn leszünk, talán...
SUMMIT
...és ahugyan igértem ,fenn vagyunk a hegy tetején! Egyik társam kirakja a Magyar Köztársaság zászlaját. Én pegig csak ámulók,nézek ,és félek ,hogy le ne essek. De ez nem olyan félelem amit a Gellérthegyen lehet érezni!NEM! Itt hajt a kiváncsiság is,az ismeretlen! Mert az igazság odaát van! De itt csak álmodik a nyomor! Mert'hogy le kell mennünk,mert jön egy vihar.
Nos remélem tetszett ez a már "lejárt lemez".
Ezt az egészet csak azért írtam le, mert annyira megtetszett!
Na pá!
Nem értem, hogy miért nem írnak pár sort a lemez borítójára a zene mondanivalójáról. Egy egyszerű zenehallgató szerintem a képek alapján nem biztos, hogy rájön, mi is a mögöttes tartalom. Persze lehet, hogy az én fantáziám szegényes és az is igaz, hogy egy festmény hátuljára sem írják rá, hogy pontosan mit is ábrázol. Egy cím azonban sokszor nem elég arra, hogy az ember úgy értse meg a művet, ahogyan a szerző sugallja. Atyuska magyarázata után már látom, hogy bizonyos dolgokra magamtól is rájöhettem volna.
Meghallgattam Milva lemezét, de bevallom én azt hittem, hogy ezt a lemezt Vangelissel közösen készítette. A német nyelv, különösen ezzel a kiejtéssel, háát, elég érdekes. A zenei aláfestés pedig elég távol áll Vangelis zenéjétől. Ez hasonló ahhoz, amikor Kovács Kati énekelt a "Tűzszekerek" zenéjére. Bocs az őszinteségért Atyuska. Kitaro viszont nem rossz :-)
Örömmel veszem észre, hogy azért van önálló gondolatotok !
Ha valakit érdekel a MILVA lemez, akkor szivesen átmásolom kazettára, mivel nekem is csak úgy van meg. A levél címemet már alul leírtam.
A L'apocalypse des Animaux lemez még abban az időben és abban aminőségnen keletkezett, amikor még - tudtommal - a Mesternek nem ált jobb rendelkezésére. Megfigyelhető, hogy késöbbi válogatásokon fellelhető számok ama lemezről szintén zajosak, habár egy icipicit jobb, mint az eredeti.
Aki főként a pozitív hangulatu lemezeket szereti Vangelistől, annak merem ajánlani az Antarctica - 1988 (1983)-as lemezét. Legalább annyira poyitív hangolatú, mint a Voices, vagy az Oceanic, s annak ellenére, hogy filmzene, nem érződnek a főként filmre adaptált jellemzők.
Megfigyelhetőek, hogy a vissza-visszatérő száncsengő hangok annyira egy világos szánon való utazás hangulatát adják vissza, hogy már mást nem is látni gondolatban, mint a kietlen havas vidéket és azt a néhány szánhúzó kutyát, aki a szánon húz engem. Egyszerűen lenyűgöző.
Idézem JMJ-r a Zoolook című lemezéről : "Én most már menni hogy haza."
ui.:Főként estefelé akkor írok, amikor eMailben elküldöm az aznapi kódolásomat, ezért elnézést, ha valakinek csak késöbb válaszolok.
Régen irtam már a topicra. Most néhány gondolat, reagálás.
Szati irta (2000.06.27. 230):
"Míg az Odes valahogy úgy elvarázsol, hogy az
elsô pillanattól az utolsóig valami csodálatos és monotonsága ellenére is
megunhatatlan tér- és idôbeli utazáson érzem magam, addig a Rapsodies
"egyszerűen" csak(?) szép, és helyenként unalmas."
Nagyon egy húron pendülünk. :-) Én is pont igy vagyok a Rapsodies/Odes viszonyával. Az Odes több görögországi hangulatot tud varázsolni a szobába, mint ha szirtakit hallgatnák. A lemezről legjobban a Menousis tetszik. De elképesztő hangulata van a Racinesnek is. Volt egyszer a MTV1-en valami utifilm-szerűség, és Görögországról villantottak fel képeket es a Racines ment aláfestő zeneként. Telitalálat!!
A Rapsodies valóban szép, de az utolsó 11 perces tétel nekem se tetszik. A barátomat pedig pont ez nyűgözi le. Ő erdetiben megvette én csak CD-re irattam ki (nem mindegyik tételt)
Egyéként ahogy olvastam az általatok felsorolt diszkográfiát a lemezek 99%-át hallottam (vagy megvan eredetiben, kiirtva CD-re, vagy kölcsönben volt meghallgatásra) két lemez van amit eleddig nem ismertem a Dragon és a 666. :-( Itt olvastam róluk elöször.
Csík Dániel (2000.06.29. 242)
"12 0'clocck 8:48
-Aries (KOS, mint csillagjeg,-a szerző) 2:05
-A way
Nekem ebből a kedvencem az utolsó 3 patríció és a kozmosz. Az útolsó részben csak az tetszik, hogy a zene egyre jobban halkúl, mígnem azon kapjuk magunkat, hogy lejárt a CD/kazetta! "
Szintén teljes egyetértés. A lemez eleje nekem is kevésbé tetszik. Egy kicsit idegesít. Elnézést azoktól, akiknek ez 5-ös, de nálam csak 3-as. Lehet, hogy jobban kellene figyelnem?
Most OFFtopic kovetkezik!
Kedves Dániel! Egy magánjellegű kérdés:
Látom, hogy érdekel a csillgászat. Én is járok itt Szolnokon a TIT itteni szakkörére. Nem ismered véletlenül Prohászka Szaniszlót, aki szintén oszlopos tagja az MCSE-nek?
OFF vége.
Én is felkaptam a fejem a MILVA lemez említésére. Anno a Petöfi rádióban hallottam a Vangelis összes lemeze c. sorozatban. Fel is vettem orsós magnóra. (TESLA B101) Azóta a magnó tropa, és sehol sem tudom megszerezni a CD-t. A L'apocalypse des Animaux nekem tetszik, csak igazából a lemez zajossága idegesít. Mire vette ezt fel annak idején a Mester? Kazettára? Kiadhatnának már egy digitally remastered verziót. Nektek mi erről a véleményetek? Vagy ez igy igazi, zajosan?
Jövök még, ígérem (csak néha az embernek egyéb dolgai is összesűrűsödnek), Heaven And Hell, Short Stories, See You Later, mind remek, nem fogok gyôzni írni róluk. :-)
Egyszer már beszéltünk szatival arról, hogy az instrumentális zenéknek általában csak kényszerből adnak címet, de Vangelis – nél ez nem így van. Nála a cím és a zene összeforr. Jó példa erre a Spiral, melyet szati is említett, de jó a Heaven and Hell is. Mindjárt a bevezető zene, melynek címe, Bacchanale. „Bacchanália: Bacchus (Bakkhosz) görög isten tiszteletére tartott, kicsapongásokkal egybekötött szertartás, ünnepség” És valóban, számomra a zene fantasztikusan visszaadta ezt a vidám, nemtörődöm hangulatot. Vagy ott van a Needles and Bones, vagyis a Tűk és Csövek. Na erre a zenére megint nem lehet azt mondani, hogy semmi köze a címhez. És még nagyon sok zenéjét fel lehetne sorolni a Mesternek, melyekről az előbb elhangzottak ugyanúgy elmondhatók. És ez nagyon jó!
Nem hiszem el, hogy csak hárman vagyunk a fórumban !
Ne passzív, hanem akvív résztvevői legyetek. Ez a fórum pont arról szól, hogy elmonduj saját véleményünket, s ezáltal megfogalmazzuk azt, amit eddig csak gondoltunk, de még soha ki nem mondtuk. Az ilyen jellegű gondolatokkal nem csak magunk, de mások is az aktív gondolkozás, véleményalkotás útjára léphetnek.
Halihó ! Filburt, iudex, Snarker, ArianA13, Herb, stb.. Hol vagytok ? Nincs egy csepp saját gondolatotok sem ? Vagy netán csak néhány napig volt érdekes számotokra eme téma ?
See You Later
A borítók hangulata alapvetően a globális felmelegedés és következményeinek hangulatát tükrözi, s nem csak a borító.
Az első borítón a háttérben úszó jégtáblák láthatók, ami arra utal, hogy az összefüggő jégtáblák már megolvadtak. A hölgyemény "gyógyszemüvege" egy védőszemüveg, amely a szemnek csak egy vékony csíkot enged látni, mivel már olyan nagy a sugárzás ereje, hogy csak így lehet valamelyest megvédeni a szemet a rövid úton való károsodástól. A fürdő ruci meg arra utal, hogy az üvegházhatás miatt már elég meleg van ahhoz, hogy csak így lehessen elviselni az iszonyú hőt.
Hátoldali borítón nem egy fickó található guminővel, hanem egy anya a gyermekével, s az üvegház tulajdonképpen maga a föld. A gázálarc meg a szennyezett levegő miatt szükségeltetik.
A belső borító egyrészt az elmosódottsággal a magas hőmérsékletet, másrészt a bizonytalan jövőt ábrázolja - számomra.
Maga a lemezcím is a reménykedő - késöbb találkozunk - kijelentés, mely csak szeretné, hogy találkozzunk egymással, de ha így folytatódik...
Vangelis a természethez való kötődöttségét, védelmét, s magát az emberiséget fenyegető önpusztító veszedelem érzelmét próbálja kifejezni a maga módján.
Az egész lemezre jellemző ez a letaglózottság, egyfajta letargia, hogy mivé leszünk, ha nem teszünk ellene semmit.
A számok címei is mind ezekre a gondolatokra - lehetséges lehetőségekre - utal, pl. : a zöld emlékei, megfulladás, késöbb találkozunk,...
Egy érdekessége a lemeznek, hogy a zöld emlékei (memories of green) címü szerzemény másik két - nem válogatás - lemezés is megtalálható, ami mint tudjuk igazából a Blade Runner (kardélen futó) című film leglíraibb száma.
E lemezen is megtalálható Jon Anderson, ám a szövegét nem ő, hanem Vangelis írta.
Annak ellenére, hogy lehangoló érzelmet fejez ki a lemez, nagyszerű alkotás, s aki nem csak a jót tudja elviselni, annak bátran merem ajánlani. (szerencsére azért nem sújt akkora letargiába, mint a Fal címü film).
Érdekes, hogy Vangelis alapvetően inkább a szomorkásabb hangvételeket, érzelmeket festi le a zene nyelvén, s csak ritkább esetben a vidámadd érzelmeket(pl. Voices, Oceanic).
De az élet alapvetően mindig is ilyen : Alapvetően egy kicsit szomorú, de néha nagyon vidám..
Nézegettem már sokszor a See You Later album borítóját, de semmi okos nem jutott az eszembe róla.
Az elején egy hölgy gyógyszemüvegben a nyakláncát igazítja, a hátoldalon pedig egy üvegházban egy gázálarcos úr gázálarcos guminőt tart a kezében.
Természetesen folytatom az interjút, csak most egy kicsit elfoglaltabb vagyok, de ígérem, nemsokára közzéteszem a folytatást.
Ui.: Nézd meg a postaládádat.
Természetesen én is szeretem Vangelis filmzenéit, engem is lenyűgöz, hogy a zenéi mennyire együtt élnek a filmekkel. De bevallom, nekem legalább annyira kedves az Oceanic, a Voices stb., mint a filmzenéi. A Heaven and Hell – ről ugye beszélsz majd kissé részletesebben? Már csak azért is, mert megígérted.
Atyuska
Valóban, Vangelis – nek nagyon sok kiadatlan lemeze van. Hiába, a kiadó nagy úr! Azért van egy – két olyan lemeze, amely ugyan nem jelent meg hivatalosan, de szívesen meghallgatnám. Gondolok itt a Picasso, vagy éppen a Cousteau munkásságáról komponált zenéire. Nem hiszem, hogy ezek a zenék gyengék lennének.
Divád
Ugye lesz folytatása, az elkezdett interjúnak?
Szati
Nagyon eltűntél, biztos a Heaven and Hell – t és a Short Stories – t hallgatod, hogy aztán megoszd velünk véleményedet erről a két lemezről. :)
Alapvetően neked nem a diszharmóniákkal van bajom, hanem a Beauborgi érzelmek dekódolásával. Mellesleg az egyik nagy kedvencem a See You Later. Annak idején a Petőfi rádió Reggeli csúcs című músor rendhagyó betétzenéje volt.
S épp a késöbb látlak című lemezzel kapcsolatban egy újabb idézet ama könyvből :
"See You Later - találkozunk késöbb : még sohasem csaptál be - még minden randevúnkon ott voltál, örültél nekem, örültünk egymásnak - most is ott leszel - ha lesz késöbb. Éppen telefonon beszélünk - tudod , a szám a régi, Albedo 039, és ez marad akkor is, ha tengerentúlra költözöm - miközben kint elrendelnek valami ostoba riadót.
Egy gépies hang arra tanít, hogyan kell rendeltetésszerűen felvenni a gázálarcot. Még soha senki nem próbálta ki őket éles helyzetben. Azt hallottam, hogy a gázálarc alatt összekeverednek az emberi nyelvek, úgy, mint a legenda szerint a Bábel toronyban. De lehet, hogy ezek a hangok csak azt akarják elhitetni velem, hogy már rég a túlvilágon vagyok. Vagy a túlvilág jött el hozzám ? Felébresztem magamat és ott állok saját ágyamnál falfehéren."
Nekem egy asztali CD lejátszóm van, amelyet "random" üzemmódban és programozható üzemmódban is lehet használni, de eleddig még nem vetemedtem arra, hogy használjam is. Kazettákra való másoláskor jól jöhet a programozhatóság, de szerintem is vétek egy Vangelis lemezt összevissza hallgatni. Különben sok művét nem is lehet külön számokra osztani, hiszen az egyes track-eket folyamatos zene köti össze.
Vangelis Jon Andersonnal, Irene Papassal és másokkal készített lemezeinél egy külföldinek talán még előnye is származhat abból, hogy nem érti a szöveget, hiszen bármiféle kötöttség nélkül adaptálhatja saját érzelemvilágára e műveket.
A "Beaubourg" és az "Invisible Connections" olyan művek, melyek nem könnyed gyönyörködésre, hanem tartalmas gondolkodásra késztetnek. A valódi zene, mint a valódi világ nem csak harmóniából és szimmetriából állhat, hanem diszharmóniából, zajból, elidegenítő elemekből is. Ezekkel az eszközökkel Vangelis gyakran él is műveiben (pl. "See You Later", "Mask", "Heaven and Hell", "Blade Runner" egyes számai). Ezért én szívesen hallgatom Vangelis e két alkotását is.
A Heaven & Hell elemzéssel még adós vagyok.
Már érlelődik bennem, hogy szavakba öltsem az érzelmeket, amiket kivált belőlem, de csak valami kevésbé hasonlók jutnak eszembe. Ha megérett, akkor közzé teszem, de addig is néhány gondolat :
Valahogy úgy érzem, hogy egyik oldal sem végletes, vagyis a menyország nem annyira vidám, s a pokol nem annyira keserű. Az élet részei csupán, ahogy az élet és a halál, s az élet minden pillanatában egyszer a mannybe, majd a pokolba járunk, csak néha annyira rövid idejig, hogy fel sem tűnik. Amikor az utcán sétálok, s meglátok egy fekete rigót melletem énekelni, akkor a menybe vagyok, s boldog érzés önt el, hogy részese vagyok e csodának, de mikor a villamoson kinyomja valaki a belemet, hogy még ő is felférhessen, akkor meg a pokol demóját élvezhetem, s mire beérek a munkahelyemre, akkor ebből ez egészből már semmire sem elmékszem...
De talán pont arra inspirál a zene, hogy jobban odafigyeljünk az életre, hogy vegyük észre a mennyei adományokat, de ugyanakkor tanuljunk a pokol üzeneteiből is. Ha nem vesszük észre, hogy a paradicsom itt van körülöttünk, s bennünk, akkor csak egy fogaskerék, vagy egy automata vagyunk.
A lemez kicsit úgy ér véget, mint amikor eljő a halál. Van valamiféle előjel, de akkor is váratlan...
ui.:Vangelis-t, mint zeneszerzőt természetesen elismerem, csak egy eszmefuttatás volt, amivel nem akartam az ellenkezőjét állítani.
A 666 CD-n az eredeti LP-hez képest a következő számok nem találhatóak :
A oldal 10. Lament
Kedves magyar kollégák! Nem hiszem el, hogy nem fért volna el ez a szám(, legalább egy lekevert változata).
Majd idővel meghallgatom, hogy ténylegesen milyen hosszú is ez az egyetlen szám.
A Best of Aphrodite's Child-ot régen hallottam, ugyanúgy ahogy néhány más - jelen pillanatban nekem nem meglévő Vangelis - albumot. Sajnos az anyagi lehetőségeim korlátozottak, s még így is az átlagnál többet költök CD-k re.(Most csak cd-k ből úgy 120-130 van.)
A Beauborg-ról és az Invisible Connection-ról a vélemnyem, hogy még nem értem el azt a szintet, hogy számomra komoly élvezetet jelentsen, s ráadásul annyi más remek mű hiányzik a gyűlyteményemből, hogy ha majd vérbelis Vangelis fanatista leszek, csak akkor fogom megvenni. Persze ennek ellenére értékes darabnak tartom, mert egy ember egy olyan harmóniát és érzelmet fejezett ki, amely csak kevés embernek adatik meg.
Egy témát vetnék fel megvitatásra, ha vevők vagytok rá.
Mennyire "szabad" más sorrendbe lejátszani egy lemezt, mint az eredeti sorrend. Gondolok arra, hogy pl. a CD lejátszón mennyire ildomos egy Vangelis lemezt RND-vel meghallgatni.
Az én szerény véleményem, hogy lehet, de nem tanácsos, mert az összértékéből veszítünk.
Ez olyan, mint amikor egy fejezet mondatait felcseréljük. Természetesen a mondanivaló így is összejön, legalábbis a nagyrésze, de pont a sorrendiség, az egymáshoz kapcsolódás nem fog stimmelni, ami természetesen szintén információ hordozó.
Egy majdnem ellentmodásra hívnám fel a figyelmet, miszerint Vangelisnek vannak válogatás lemezei. Ezekkel az a helyzet - szerintem - hogy ezeknek is megvan a Mester által meghatározott sorrendjük, ráadásul (jó)néhány szám át is van dolgozva - talán az összhatás, talán a kifejteni kívánt érzelem részletesebbé tétele végett.
Szerintem Vangelis amit mondani szeretne zenéje által, azok elsősorban érzések (főként saát érzései), amit lefest. Ezekkel a hangulatokkal egy történetet mesél, melyeket - mivel általában nem nevez meg - mindenki a saját hasonló helyzetére helyezheti, s talán tudtunk nélkül is segít életünk egyes problémáit megoldani a zene kölcsönhatásán keresztül. Ez az a szint, ahol már a beszéd nyelvfüggetlen lesz, mert ezek az érzések, amelyek földünkön egyetemesek - sokkal több embernek szól, mint egy adott nyelvü beszéd. Ez a zene a metanyelv !
Ezt már én is gyanítottam, de nem jutottam el odáig, hogy meg is bizonyosodjam róla. Nekem megvan a 666 egy régi rádiófelvételen, de annyira rossz minőségű, hogy már régen nem hallgattam meg, mert csak idegesített. Amikor megjelent a magyar kiadás, rögtön megvettem, de nem hasonlítottam össze a dupla pirossal. Légyszíves, írd már meg, hogy milyen számok hiányzanak a magyar verzióról.
Ui.: A "Best of Aphrodite's Child"-ot nem ismered? Szinte mindenütt meg lehet venni, ahol a piros 666-ot.
Halihó !
Hol vagytok ilyenkor, remélem nem disco-ban !
Mert akkor nem éntett meg igazán Vangelis hitvallása.
Más.
A magyar utónyomásu 666-ról még azt kell tudni, hogy hiányzik róla néhány szám, mert annak idején ez a mű 2 LP-n jelent meg. Igaz, most 74 perces a CD, de attól még ráírhatták volna a borítóra ezt az infót.
Kedves Divád !
Keress meg email-ben, Milva-val kapcsolatban.
Kedves Mindenki !
Megjelent nálunk már kb. 1 év óta néhány magyar utónyomású eredeti Vangelis lemez CD-n, általában 1000-1300 Ft.-ért.
Konkrétan : The Dragon, Earth, L'apocalypse Des Animaux, 666
Az utolsóról annyit kell tudni, hogy az Aprodite's Child elvileg utolsó lemeze, ahol a zenét Vangelis írta, mint az előző AD lemezek zenéit is alapvetően. E lemez stílusa még eléggé érződik az Earth-ön is.
Kedves Divád !
Az LP gyűlyteményem lemaradt :
Eart, Odes, Mask, The Dragon, See You Later
Ha úgy tudod alakítani, akkor a számokat akár egyenként akár együtt elköldheted az abonyiattila@webkings.hu címre (nincs levélméret korlátozásom).
Deves Mindenki !
"The Friend of Mr. Kairo - Mr. Kairo barátai. Ez nem jó jel. Mr. Kairo meglehetősen
sötét figura volt John Huston első "fekete" filmjében, a Máltai Sólyomban, amelynek
főszereplője Humprey Bogart volt. De nem ő volt a gengszter, hanem Peter Lorre, a
német filmek rosszembere, eredeti nevén Lőrinc Péter. A líra nehezen fér meg ezzel
a világgal, legfeljebb csak a "fekete" filmekben. A géppisztolyok nemcsak a
filmszalagról átvett hangokban, hanem a szintetizátorokban is szólnak,
akárcsak a szirénák. De Vangelis és társa, Jon Anderson maga sem tudta
eldönteni, hogy Huston és Bogart előtt, vagy a későbbi rock and roll-korszak előtt tisztelegjen..."
A fenti idézet Göbölyös N. László : A progresszív rock mai sztárjai című könyvből való.
Szerény véleményem szerint alapvetően tényleg jókat ír a fickó, de néha az ő általa meg nem értett művekről is ír - persze butaságot.
A késöbbiek során még idézek a könyvből (az ide illő részekből).
Atyuska!
Végignézve a listádat megakadt a szemem Milva : Ich hab' Keine Angst - 1981-es albumán.
Ez a lemez nincs meg nekem, noha hallottam már róla. Egyszer láttam egy lemezboltban, de az orrom elől vitték el.
Az én listámat megtalálod e topic korábbi részében. A csere-berét nem tudom, hogy hogyan lehetne lebonyolítani, mivel én vidéki vagyok (Kecel - Bács-Kiskun megye). Ezért gondoltam az mp3-ra. Persze lehet, hogy elég nagy file lenne... Nem tudom
Köszönöm kedvességed a 10 francia szó lemez digitalizálásáért, de nagyon szívesen átveszem a kazettát is, ha valamikor tudod nélkülözni néhány órára. Addig cserébe el tudok vinni némely Vangelis CD-t, ami nincs meg neked - átvenni.
Jelen pillanatban a következők vannak meg :
El Greco - 1998
Portraits - 1996
Oceanic - 1996
Voices - 1995
Blade Runner (original soundtrack) - 1994
1494 - Conquest Of Paradise - 1992
Conquest Of Paradise - CD Single - 1992
The City - 1990
Themes - 1989
Antarctica - 1988 (1983)
Odes - 1988 (1979)
Direct - 1988
Mask - 1985
Soil Festivites - 1984
Blade Runner (Orchestral adaptation) - 1982
Chariots Of Fire - 1981
See You Later - 1980
Spiral - 1977
La Féte Sauvage - 1976
Albedo 0.39 - 1975
Heaven & Hell - 1975
L'apocalzpse Des Animaux - 1973
Earth - 1973
The Dragon - 1971
666 - 1971
Kazettán :
Milva : Ich hab' Keine Angst - 1981
Opera Sauvage - 1979
Ignatio - 1977
Jon & Vangelis : Private Collection - 1983
Jon & Vangelis : Short Stories - 1980
Jon & Vangelis :The Friends Of Mr. Cairo - 1981
Jon & Vangelis :Page Of Life - 1995
Vagelis & Irene Papas : Rhapsodies - 1986
LP :
The Dragon
Blade Runner
...
Mellesleg itt egy elég teljesnek tűnő diszkográfia :
http://www.engelen.demon.nl/discogr.htm
ui.: Csak az egyértelmüség kedvéért : Jon Anderson férfi - mégha a hangja kicsit másho is van...
Divád!
Elfelejtettem mondani! Erröl a hajnalról készül néhány fénykép ,és az oldalamon is megtalálhatod! A saját képeimnél van, és pont az első! Egy amatőrcsillagász társam van rajta.
Dívád!
A L'apocalypse des aniamux számait is halgattam már 1999 junius 7-én ,egy Vénusz észlelés során. Ez nem is egy rossz( de jó se) album. Nálam 3-ast kapott. A honlapomról azért nehéz kilépni, mert a felső indexben futó reklám Csík(!)-)) zavarja. Talán Netscape comunicatorral megoldható ez is(nekem nem ilyen)
MINDENKI!
Jon Anderson most férfi vagy nő?
Teljesen összevagyok zavarodva!!!
Kedves Dániel!
Nem tudom megállni, hogy ne utaljak korábbi írásomra, melyet a "L'apocalypse des Animaux" c. lemez utolsó két számáról írtam valamikor a múltban. Észlelés közben, kérlek hallgasd meg e két számot és írd meg a véleményed róla.
Egyébként honlapod meglátogattam és a Nagy Mars képet már le is töltöttem.
Ui.: Miért olyan nehéz kilépni az Albedo honlapról?
1999 augusztus 8-án, egy hajnalban kimegyek észlelnia csípős hidegbe. Walkmanomban Vangelistől a China szól. Amikor egyre jobban veszem észre a csillagokat, a Holdat és a Jupitert, egyre jobban "felmelegít" a zene. Már kezd pírkadni. Elhatározom: megnézem a Napkeltét. Ekkor éppen a HIMALAYA c. szám szól. Ez a lassú ütemű szám pont illik a tájhoz: az elöttem , a réten és Hárskútat óriási ködmező borítja. Mikorra a Nap felkel, már a SUMMIT ,az útolsó számot halgattam (kb. 5-ödszőr ezen a hajnalon). Mentem alúdni ezútán. AMikor felkeltem, 11 -órakor a (sláger )rádiót hallgattam. Pont a CHARIOTS OF FIRE (tűzszekerek) szólt.
Történt mindez Ráktanyán (Bakony,a Magyar Csillagászati Egyesület észlelőbázisán). Ez a hajnal mindig az eszembe jutt ha halgatom a SUMMIT és a HIMALAYA számot( na,meg az akkor készült fényképeket).
Egyébként azt ,hogy készül Vanginak az új albuma ,egy olyan ismerősömtől tudom aki nem nagyon szereti a Vangelis zenéit. Amúgy a bátjának vannak olyan kapcsolatai ahonnan ezt hallotta.
Na, ma is írtam egy elég kimerítő foggalmazást!
Apropó!ALBEDO!
Az albedo egy olyan mértékegység ,mely a saját fénnyel nem rendelkező égítestek( értsd:pl.:bolygók, kisbolygók stb....)-nek egy mérőszáma. az 1.00 -a tökéletes fényvisszaverő a 0.00 a tökéletlen. A földé 0.39 )-).
Lásd: www.tar.hu/albedo
Kedves Atyuska!
Ne haragudj, de a "lemezritkaságok" fogalommal csak a lemez megszerzésének nehézségét akartam jelezni, nem gondoltam konkrét helyre.
Egyébként nekem megvan e mű kazettán monóban. Ha gondoljátok, esetleg készíthetek belőle mp3-at.
El Greco memento
Idézet :
"Az eredeti album 1995-ben készült el azzal a nemes szándékkal, hogy El Greco leghíresebb, Szent Pétert ábrázoló festménye visszakerüljön a festő szülőhazájába, Görögországba. 3000 dedikált példányban jelent meg akkor, melyet csak a Görög Nemzeti Galéria forgalmazott. Az Oscar Díjas Vangelis mester elérkezettnek látta az időt, hogy műve szélesebb rétegekhez is eljusson, ezért 1998. október 12-én megjelenik - már bővített változatban - az El Greco című album. "
