Nagyon diszkrét bája van annak, hogy te, aki egy, a magyarokat kirekesztő, genetikázó írót ünnepelsz lent, itt uszítasz egy magyar író ellen.
(nyilván az irigység rossz tanácsadó.... Ha bármelyik Ketész is akár egyvöltésnyit is tudott volna Úgy írni, mint Wass Albert.... De nem tudott. Maradt tehát a frusztrált irigykedés és uszítás.)
'
Az utóbbi időkben igen sokan kívánják Wass Albertet „persona non grata”-nak (’nem kívánatos személy’-nek) kinyilvánítani egyik írása, a Patkányok honfoglalása című példázata miatt. (1)[1] Noha a patkányok feltehetően allegorikus színpadra vitelétől Gerhardt Hauptmann Nóbel-díjas író sem ’viszolygott’ Die Ratten(A patkányok) című 1911-ben színre vitt darabjában, egy évvel rá kapta meg a svéd királyi elismerést. Semmi sem új a nap alatt, minden változat, felújítás… még egy Wass Albert írás is… A téma már akkor is a könyvespolcon, ill. a színpadon hevert, csak le kellett porolni… (Ezt meg is tette 2001-ben a Bpest-i Radnóti Miklós színház…)
Noha a patkányozás önmagában sem volt mindig negatívum még a baloldali mozgalmárok körében sem… Lássuk csak Wass Albert fabulája megírásának körülményeit: Az 1930-as évek közepén a Kommunista Internacionle VII. Kongresszusa az antiimperialista népfront nemzetközi kialakítását jelölte ki céljául. Akkoriban több nyelvre lefordítva népszerűsítették az alábbi dalt (ld. Albert Camus jegyzeteit az algíri kommunista internacionalistákkal való kapcsolatáról – amely később nézeteltéréseik miatt megszakadt, a szerző). E dal – meglepő módon – a ’proletárok’ önmeghatározásaként használta a PATKÁNY-motívumot, lássuk:
„... Ha fegyenctelep a sorsunk Hosszú az ám Tartós az ám Ha fegyenctelep a sorsunk A hegy tövén Patkánysorban...
Idehozzák majd Tatauinból Szenegáli dúsajkúakból A bikákat Bordzstól Uináig Hol az úr a bikacsök...” (1936 körül terjesztett mozgalmi dal!)
Ez a baloldal által széles körben ismert dalocska is ad(hat)ta Wass Albertnek az ötletet az 1930-as évek közepén (!) a kolozsvári Ellenzék-ben megjelentetett fabula megírására. E lap akkoriban éppen nem antiszemitizmusáról, hanem elsősorban humanista szerzőgárdájáról volt híres a transzszilván sajtóban.
Az írás a baloldali kommunistákra éppúgy utal, mint a jobboldali lumpenek, ill. a román Vasgárda térnyerésének veszélyére! Nem a zsidókra vonatkozó allegória!
Miképp ugyanerről az időszakról ír Wass Albert később az utóbbi évtizedben már közismertté vált nagyregényében, az Átoksori kísértetek-ben: hasonló álláspontot alakítva ki százada e két rákfenéjének csőcselékéről. Az írót idézem koronatanúként, aki felelősen és hitellel írta le az alábbi sorokat, senkit nem sértve, de a veszélyre figyelmeztetve mindenkor mindenkit:
“Ma m:ár megszokott jelenség, hogy mindazért, ami Magyarországgal történt, az arisztokráciát vádoljuk, vagy a zsidókat. Kényelmes és egyszerü megoldás, ugye? Ha elég gyakran mondogatják, még el is hiszi a világ s belenyugszik. S észre se veszi, hogy ugyanaz a lassú lelki rombolás, mely a régi Magyarországot alásüllyesztette a börtönök és kínzókamrák poklába, ugyanaz a rombolás halad tovább a világ minden részén, lassan, lépésről-lépésre. Az Átok-sorok emberei terjesztik ennek a szörnyű világrothadásnak a csíráját. Nem a hercegek és nem a zsidó bankárok. Még csak nem is azok a fantasztikus álmokat kergető, nagy dolgokat tervező félbolond próféták, akik ilyen, vagy amolyan színű ingeket viselve igyekeznek megmenteni a maguk nemzetét valamiféle megkergült elmélet alapján. Az emberi világ igazi férgei az Átok-sorokról indulnak el, s csak egyetlen céljuk van, hogy Isten világának minden talpalatnyi darabkáját pokollá változtassák át ezen a földön.”
A fenti gondolatok kísérő szavai lehetnek még: irigység, mohóság, telhetetlenség, gátlástalanság, amoralitás, bűnözés, rágalmazás, hatalmi éhség, kisajátítás stb. = honbitorlás, diktatúra.„A patkányok honfoglalása”.
Arról már igazán senki nem tehet, hogy utóbbi időben egyes elektronikus portálok még a Wass Albert-írás címét is megváltoztatva közlik: Patkányok lázadása címen (scc!).
Antikommunizmus és antifasizmus jellemzi, jellemezte Wass Albert mindenkori megnyilvánulásait. Ezt a fontos kitételt vegyük figyelembe, mielőtt felül(het)nénk bármilyen rágalmazásnak... '
Azoknak,akik nem tudják,vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével nem egyszerűen eszmeileg azonosult, de a rendszer legsötétebb napjaiban az áldozatokkal szembeni könyörtelen fellépésre uszított.
A holokauszt magyarországi eseményei során 1944. júniusában került sor Kolozsvár zsidó lakosainak deportálására. Közismert, hogy a deportálások során a vidéki településekről a csecsemőktől az aggastyánig minden, az etnikai törvények szerint zsidónak minősített személyt - német kezdeményezésre, de a magyar közigazgatás és az erőszakszervezetek összehangolt tevékenységének eredményeként - elhurcoltak az országból. Túlnyomó többségüket ezt követően néhány napon belül a nácik meggyilkolták a hitleri Németország által üzemeltetett haláltáborokban. A kolozsvári "Ellenzék" című lap tudósítást közölt néhány elrejtőzött zsidó leleplezéséről. Wass Albert erre azonnal írást publikált a lapban "A patkányok honfoglalása" címmel. Ebben a zsidókat patkányoknak nevezi, amelyek az embernek csak kárt tudnak okozni, mi több, ellene harcot is folytattak. Az írás "tanulsága", hogy az itt maradt, "falakban, pöcegödrökben elrejtőzött patkányok" eltávolításáról is gondoskodni kell."
Ez az ember ma tananyag a magyar iskolákban. Minden szülő felelős azért, hogy a gyermeke megtudja, ki is volt Wass Albert valójában!
A dologban az egyik legviccesebb, hogy az ötlet Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke fejéből pattant ki, az Indexen megjelent híralapján ő maga is részt vesz az akciók szervezésében, amelyek kizárólag a központi felvételin résztvevő diákoknak és azok szüleinek okoznak majd fejfájást. Vagy az a terv, hogy akik az úttorlasznál a kocsiból kilógatva felmutatnak egy 14 éves gyereket, azokat továbbengedik majd? Ki tudja, tegnap a Kossuth téren többen azt hitték, a sztrájk és a demonstráció ugyanaz. Volt akiknek a “sztrájk” szó leírása is gondot okozott.
háááát, amennyire tudom, minden kultúrának megvan a maga névmágiája, az ókori gyökerű kultúráknak meg különösen, ahogy a szómágiának is
de a keresztény kultúrkörben is, legalábbis a korai időkben, elég fontos szerepük volt az amuletteknek meg talizmánoknak, amikre bibliai idézeteket írtak, erre egy külön iparág fejlődött ki a templomok meg szent helyek körül, a mártírsíroknál meg hasonló helyeken, részben a saját lakosság, részben a zarándokok igényeire
Szép magyar siker: miután Andew Cuomo New York-i kormányzó korábban aláírta a szükséges papírokat, január elsején Palm Tree néven önálló várossá nyilvánították az eddig Kiryas Joel néven ismert, 25 ezres, New York állambeli települést.
Palm Tree, aminek a neve - pálmafa - a szatmári Joél Teitelbaum rabbi vezetéknevének angol tükörfordítása, jó pár tekintetben hivatalos rekorder az amerikai települések között.
Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója régóta foglalatoskodik Magyarország savazásával, és hazugságait nem ritkán külföldi hírportálokon lehet viszontlátni. Nem véletlenül.
Kontrát Károly hangsúlyozta, az elmúlt években nem csak az anyagi megbecsülése nőtt jelentősen a rendőröknek, a létszámában, eszközökben, járműparkban, hatékonyságban is sokat fejlődött.
Ahogy most a Magyar Narancs észrevette, Schmidt Mária a Bayer Show vendége volt, ahol Bayer Zsoltnak beszélt a címlapról. „Heisler András felhívta a barátait, akikkel az érdekeik egybeesnek, és megmondta nekik, megírta nekik, hogy milyen levelet küldjenek és hol tiltakozzanak” – mondta Schmidt.
Harmad esztendőnek forgása után, tehát boldog György vértanú napján befogadták a fiút, kit Istentől kértek. Miért is a keresztségben Györgynek nevezték. Drága volt pedig szülőinek, kiktől neveltetve, mikor ötöd esztendős lett, nagy hideglelésben kezde hánykódni.
Mit is látván szülői, felajánlották őt fogadalmi ajándékokkal együtt Szent György vértanúnak, elvivén annak monostorába a gyermeket, hogy egészséget nyerjen az apátúrnak és a monostori atyafiaknak előtte. Mikor ő azoknak imádságaikra meggyógyult, felöltöztették a szerzetnek ruháiba. Minek utána pedig amaz atyafiaknak oskoláiban ötöd esztendőt eltöltött, mestere magában meggondolván ő éles elméjűségét, csodálta azt, mert a gyermek azokat, kik őt korban megelőzték, tudományban megelőzte.
A monostor atyjának halála után apátúrrá választatik Gellért mester … (később) Bemutatták Szent István királynak, aki hamar megkedvelte Gellértet: fia, Imre herceg nevelője volt egy ideig. 1023-ban a bakonybéli monostorba vonult vissza remeteéletet élni, ahol azonban továbbra is tevékeny volt, többek között írt.
Az 1028-as nagyőszi csata után a marosmenti egyház kialakításában, a területen élő magyarság megterítésében vett részt. István király halála után Endre herceg (később I. András néven magyar király) üdvözlésére indult Gellért püspök, amikor 1046. szeptember 24-én megtámadták csapatát: Vatha és ő cinkos társai telve-telten gonosz lelkekkel, kiknek magukat fölajánlották, a püspökökre és ő társaikra rárohantak, és őket kövekkel behányták.
Boldog Gellért pedig azokat, kik megkövezték, szünetlenül a keresztnek jelével jelölte (…) végül minek utána kivonták őt szekeréből, két lovú szekérre vetvén a Kelenföld hegyéről lebocsátották, és mikor is még vonaglott, mellét lándzsával átütötték, és annak utána őt egy kőre hurcolván agyvelejét összerontották...
