Keresés

Részletes keresés

szmel Creative Commons License 2005.03.25 0 0 149
Hál"Istennek:-DDD
Előzmény: freemanuszka (148)
freemanuszka Creative Commons License 2005.03.25 0 0 148

Szia hugocskukka!

Megvagyok, csak volt egy nagyobb problámám, amit mostanra sikerült megoldanom, meg aztán net közelbe se nagyon vótam:((((((

Előzmény: hugocskukka (147)
hugocskukka Creative Commons License 2005.03.25 0 0 147

Sziasztok!

Mostanában nam volt időm a fórumozásra, így sok bepótolnivalóm van...

Damm szép részletet írt le, drukkolok neki, hogy sikerüljön a könyvet kiadatnia!

Perdikkas, de jó, hogy visszatértél:)

Szmel: Kellemes húsvétot Neked is :)

Freemanuszkával vajon, mi van?

Örömmel látom, hogy időnként vannak újak is a fórumon, hát tessék írni!:)

 

szmel Creative Commons License 2005.03.25 0 0 146


Minden kedves Sissi rajongónak kellemes húsvéti ünnepeket kívánok:-)
Üdvözlettel:szmel
szmel Creative Commons License 2005.03.22 0 0 145


Ez a kép olyan, mint egy ceruza rajz:-)))
Szerintem szép, ilyen ábrázolást még nem láttam Sisiről:-)
szmel Creative Commons License 2005.03.22 0 0 144
Vettem egy új könyvet szülinapomra:-D
A címe:Sigrid Laube:Sisi titkos szerelme. Ez egy regény, de már az eleje is nagyon tetszik...
Tegnap pedig megleptek egy Sisi bonbonnal:-)
szmel Creative Commons License 2005.03.18 0 0 142
Szep reszlet, az en billenyuzetem is rossz
Előzmény: damm (140)
damm Creative Commons License 2005.03.16 0 0 141

Hogy a bötű-méreteim összevissza ugrlának azt már mexoktam... De ez a "lönyből"...!

KÖNYVBŐL akart lenni...:-))

Előzmény: damm (140)
damm Creative Commons License 2005.03.16 0 0 140

No, akkor egy részlet a Sisi lönyből:

Bécs, Schönbrunn, 1865 szeptember 9.

Még most se tudom, hogy puszta rosszindulat vagy figyelmetlenség volt-e az ok. Hogyan lehet egy gyereket nevelés címén ilyen borzalmaknak kitenni? Magamat is vádolhatom, mert egy álló évre volt szükségem ahhoz, hogy a szemeim kinyíljanak, és hogy megértsem a dolgot. Az is igaz, hogy a lehetőség kezdettől elpártolt tőlem. Emlékszem a napra, mikor Rudi-t Gisella-tól von Welden bárónő elvitte, hogy Gondrecourt gróf gondjaira bízza. A fiú elkeseredetten sírt és könyörgött, hogy ne küldjék el őt. Elbújt az egyik sarokban, mintha azt remélte volna, a háta mögötti falak visszatartják az embereket, hogy elvigyék őt. Gisella arcán is csordogáltak a könnyek. A bárónő elkapta a kezét és azt suttogta: "Felség, engedelmeskednie kell. Ezt jegyezze meg!" Éreztem, hogy a szívem már alig tudott elviselni ennyi kegyetlenséget. Egy hat éves gyerek, akit a legkedveltebb nevelőjétől elragadnak, hogy kadet-iskolába küldjék! Tény, hogy Rudolf korához képest jól fejlett. Intelligens és szorgalmas, már most jól megérteti magát németül, magyarul, csehül és franciául. Ugyanakkor tartózkodó, ideges és roppant ingerlékeny. De mindazonáltal még gyerek! Mikor én annyi idős voltam, mint ő, az anyám szoknyája körül szaladgáltam vagy a testvéreimmel lármáztam. De a császár elhatározta: "a lelki fejlődését a kívánatos mértékben kell csökkenteni, hogy a testi fejlődése ezzel lépést tarthasson". És miután a nevelőként számításba jöhető személyeket ő és a főhercegnő végig gondolta, választásuk az undok Leopold Gondrecourt grófra esett. Noha ez a döntés nem volt ínyemre, szokásomhoz híven hallgattam, mert reméltem talán mégis megcsal a rossz előérzetem. Megint csak bebizonyosodott, hogy az értelmem, amit különösnek, ha nem mindjárt bolondnak tartanak, sokkal meggondoltabb, mint az ő rend iránti hiú érzékeik. Hónapok múltak el így, és Rudi láthatóan beteg lett, gyakran felment a láza, köhögött, emésztési zavarok léptek fel nála és a lábai fájtak. Minden héten valami új betegsége lett, arca egyre sápadt és a szemei körül karikák keletkeztek. De ő egy szót se szólt, és Seeburger doktor "a teljesen normális fejlődési zavarok" számlájára írta az egészet. Mikor a Bad Kissingeni kúrámat befejezve, néhány napja Ischl-be érkeztem, kiderült az igazság. Latour ezredes, Gondrecourt beosztottja egy reggelen sürgősen szeretett volna beszélni velem. Láthatóan idegesen lépett a terembe, de a mozdulatai és a hangja olyan embert árultak el, aki elhatározta, hogy valami fontos ügynek a végére jár.

"Tájékoztatnom kell Felségedet Gondrecourt gróf az Ön fiával kapcsolatos néhány tervéről." mondta kertelés nélkül. "Remélem, nem ért félre engem. Nem akarok senkinek sem ártani. Csakis a trónörökös testi épsége iránti aggodalom vezérel, amit a felettesem nevelési módszerei miatt veszélyeztetve látok. Azért fordulok Önhöz és nem a császárhoz, mert az Ön anyai szíve érzékenyebben reagál a panaszaimra."

Szavait, ahogy jól sejtettem, komoly panasz követi majd, igencsak nyugtalan lettem és kértem, hogy folytassa.

"Gondrecourt gróf nevelési módszerei során energikus módozatokhoz nyúl, ha szabad magam így kifejezni. Ez a kadet-iskolában bevett szokás, ám egy gyerekkel szemben, aki még ráadásul annyira kicsi és érzékeny, mint az Ön fia, ártalmas is lehet. Nehéz kiképző gyakorlatoknak veti alá és rendszeres hideg zuhanynak, ami a császári felségnél egészségügyi problémákat okozhat. És minden alkalommal egy lépéssel tovább megy. A minap bement éjjel a hálószobájába és néhány pisztolylövést adott le." Kirázott a hideg a puszta gondolattól, hogy mennyire megijedhetett a gyermekem... "Néhány nappal azelőtt, hogy Ischl-be jöttünk, elvitte a főherceget a Lainz-i állatkertbe, ahol is az út közepén egyedül hagyta és megparancsolta neki, hogy a külső kaput csukja be. Aztán elkiáltotta magát: >Elszabadult egy vaddisznó!< A szegény gyerek elkezdett sírni és a kapuhoz rohant, ám Gondrecourt megállította, mondván: >Nem futhat el! Az osztrák császárság katonája soha sem félhet, még ha az élete forog is kockán! Szálljon szembe a veszéllyel és győzze le!< Erre a főherceg sóbálvánnyá változott, kis teste remegett, miközben próbálta leplezni a szipogását... Egy ideig így maradt, míg a kaput újra kinyitották. Ettől a naptól kezdve Őfelsége szörnyű lázálmokat lát, izzadtan és kiáltozva riad fel. Nevelője azonban meghagyta, hogy minden alkalommal figyelmeztessük a kötelességére és hagyjuk magára az ágyában."

Latour elhallgatott. Nem akartam elhinni azt, amit elmondott. Az ablakon át a kertbe láttam. Gyönyörű nyári nap volt, szikrázó napsütéssel. A kutak vizét hallottam csobogni, mámorból való gyerek- és delfin-figurák játszadoztak egymással. Rózsák illatát éreztem, idelátszott a Jainzen hegyháta tölggyel, hársfával, és nyárfával borítottan. Távolról kutyaugatás hallatszott. A világ annyira szépnek tűnt ekkor! Hogy lehetséges, hogy a fiam ezalatt ilyen gyötrelmeknek van kitéve, anélkül, hogy közülünk valaki is észrevenné? Vagy lehet, hogy a császár tudott ezekről a szörnyű módszerekről, és alkalmasnak vélte az éppen csak hétesztendős fia számára? Olyan nagy volt a megrökönyödésem és a szörnyülködésem, hogy már akkor elhatároztam, hogy cselekedni fogok, mikor az ezredes még beszélt. Megköszöntem neki az őszinte leleplezést és nyílegyenesen Ferenc József dolgozószobájába siettem. Miután mindent elmeséltem neki, az uram jó ideig hallgatott. Aztán ezt mondta:

"Nem tudtam róla, hogy Gondrecourt ilyen módszereket alkalmaz. Parancsom az volt, hogy a gyereket határozottan, de ne szörnyűségekkel nevelje. Azt hiszem, egy kicsit messzire ment el. Mégis azt gondolom, hogy jóhiszeműen járt el. Talán az utasításaim nem voltak kellően pontosak. Beszélek vele erről. Köszönöm, hogy tájékoztattál."

Felálltam és rákiabáltam:

"Beleegyezel, hogy egy ilyen szörnyeteg nevelje továbbra is a gyerekünket?"

A császár most már hiába kísérletezett a megnyugtatásommal.

"Ő nem szörnyeteg, Sissi. Ilyen a hadsereg. Ugyanakkor én is egyetértek Latour-ral, hogy ez még túl korai egy gyereknek. Elmondom ezt Gondrecourt-nak. De a feladatot nem veszem el tőle, az botrányos lenne, és egyébként sincs rá semmi ok. Különben is ez nagyon sértené anyámat. Untig elég gondunk van, nem kell újakat is a vállunkra venni. Hagyd rám ezt a dolgot. Megígérem, hogy többé nem fordul elő."

Nagyon halkan és nyugodtan beszéltem. Pontosan meg kellett értenie, hogy mit akarok mondani, és azt is tudnia kellett, hogy ez így is van.

"Most rögtön elhagyom Ausztriát, ebben a pillanatban. Nem akarom végignézni, hogy a fiam megőrül, vagy talán meghal, csak azért mert az apja gyáva."

Elhagytam a dolgozószobát, lehetőséget se hagyva neki a válaszra. Tisztában voltam vele, hogy nincs más választása, csak hogy enged. A szobámba érve a következő feljegyzést írtam neki:

Azt kívánom, hogy a gyerek nevelésére vonatkozó összes felelősség engem terheljen, környezetének megválasztása, tartózkodási helye, nevelésének irányítása, egy szóval, minden az én hatáskörömbe tartozzon, egészen nagykorúságáig. Továbbá azt kívánom, hogy a személyes dolgaimat illetően, úgy mint a környezetem kiválasztása, tartózkodási helyem, a ház vezetése, kizárólag rám tartozzon.

Elisabeth

Előzmény: szmel (139)
szmel Creative Commons License 2005.03.14 0 0 139
Szia Perdikkas:-)
Először is már megijedtünk, hogy nem hallottunk rólad már semmit sem, de aztán írtál:-))
Talán az lehetett, hogy mikor első gyerekét szülte Sissi, még maga is gyerek volt,így nem értett igazán a gyerekneveléshez, nem harcolt anyósa ellen , mert még nem volt ereje, el is zárták a kedves udvarhölgyek mindentől, hiszen ezek az asszonyok Zsófia megbízottjai voltak...sajnos a kis Zsófa meghalt tüdőgyulladásban Magyarországon, Sisi e tragédia miatt sokáig nem is lépett magyar földre...
Gizellára már épp ezért jobban vigyázott...
Aztán Rudolfnál már felbátorodott, amikor látta, hogy a császárfi nevelője reggel fél ötkor ugrasztotta ki az ágyból azzal, hogy jön a vaddisznó...a gyerek halálra ijedt, és ezt már Sisi sem türhette tovább, ígykövetelte Ferenc Józseftől a nevelő menesztését, és a császár életében először nemet mondott a nagy Zsófiának.
Mária Valéria a magyar gyermek koronázási ajádék volt, vagyis Sissi adta a férjének, amiért létrejöhetett a kiegyezés, igazi szerelemgyerek volt, Sissi ekkor leljes szépségében virágzott, hiszen még csak 28 éves volt.Őt magyarnak nevelte, de a sors fintora volt, hogy épp ő örült annak, hogy Habsburgnak született, nagyon szerette a mamát,naplójában sok érdekességet leírt róla.Sissi ennél a lányánál mindent igyekezett bepótolni, ezért Gizella egy kicsit féltékeny is volt rá...de később Sissi halála után már támogatták egymást.
Azonban Rudolf halála nagyon megváltoztatta a Mária Valériával való kapcsolatot is, mert utána már Erzsébet csak gyászolt, még többet utazott, nem érdekelte már a legkedvesebb gyereke sem annyira.(bár egy ilyen tragédia után szüksége lett volna támogatásra, de nem kapott ...)
Most ennyit szedtem össze hirtelen:-)
Üdvözlettel:szmel
Előzmény: Törölt nick (137)
damm Creative Commons License 2005.03.14 0 0 138

Kedves Perdikkas!

Végül is nem (nagy) titok...:-))

Arról van szó, hogy találtam egy pszeudo naplót, amit egy spanyol írónő írt. Azt le(f)ordítottam ékes magyar nyelvre. Az egyik könyvkiadó vállalta, hogy megjelenteti. Csak hát egy kicsit? elakadt az ügy. A szerkesztő hölgy azt mondja, nem tud beszélni a főnökével, akitől az egész függ.

Nagyon érdekes a könyv, biztosan lehet vele vitatkozni a részleteket illetően, de annyira változatos és izgalmas, hogy talán nem túlzás, amit korábban írtam róla.

Még reménykedek, hogy sikerül a megjelenetetés....

Előzmény: Törölt nick (136)
hugocskukka Creative Commons License 2005.03.08 0 0 135

Valahol olvastam erről, és igaznak is találom, mert nagyon vonzódott a másvilághoz.

Pl.Magát Titániának nevezte, a Szentiván éji álomból, és Ferenc Józsefet pedig Oberonnak.Egyszer elmentek egy előadásra, ahol pont ezt a művet játszották, Sissi tapsolt, ujjongott, de Ferenc József unta...

Itt is megmutatkozott mennyire különbözőek voltak ők ketten.

Előzmény: freemanuszka (134)
freemanuszka Creative Commons License 2005.03.08 0 0 134

Sissit annyira megviselte ez a tragédia, hogy attól kezdve csak is feketében járt, gyászolta a fiát, fájdalmát semmi sem enyhítette már többé.

Állítólag titkos szeánszokat is tartott, melyeken hívta fia szellemét, és utána vágyódozott...

Ti hallottatok erről?

Előzmény: szmel (133)
szmel Creative Commons License 2005.03.08 0 0 133
Köszönjük hugocskukka:-)))
In memoriam Rudolf
Előzmény: hugocskukka (131)
freemanuszka Creative Commons License 2005.03.08 0 0 132
Ez a kiégés szindróma nagyon szomorú, szegény jó trónörökösünk:((((((((((((((((((((((

Előzmény: hugocskukka (131)
hugocskukka Creative Commons License 2005.03.08 0 0 131

Ezt az alig 14 éves kis fruskát Rudolf egyik korábbi szeretője mutatta be neki, mert akkora már annyira kiégett Rudolf, hogy csak a fiatal szüzek felé fordult, már korábban is foglalkozott az öngyikosság gondolatával, és ezt el is árulta Máriának, aki annyira szerettte a fenséges uralkodót, hogy még ezt is megtette érte....

Sokat vitatkoztak arról, hogy tulajdonképpen mi is történt azon az estén, ki kit ölt meg...

A legvalószínübb az, hogy Rudolf megölte Máriát, majd magával is végzett...

 

 

Akit érdekel bővebben a téma: Rudolf, a magányos trónörökös c. könyvet ajánlom a História könyvek sorozatból.

Előzmény: freemanuszka (130)
freemanuszka Creative Commons License 2005.03.08 0 0 130
Szia, és ők hogyan ismerkedtek meg?

Előzmény: hugocskukka (129)
hugocskukka Creative Commons License 2005.03.08 0 0 129

Mária Vetsera baronesz kétszer is megjelent:)

Ő volt Rudolffal élete utolsó perceiben, együtt lettek öngyilkosak a Mayerlingi Vadászkastélyban:(

hugocskukka Creative Commons License 2005.03.08 0 0 128
Ezt a képet eddig még nem is ismertem:))))

Előzmény: szmel (127)
szmel Creative Commons License 2005.03.08 0 0 127


Erzsébet téli kosztümben:-)
szmel Creative Commons License 2005.03.04 0 0 126
Szia, na és Sissi Baráti Kör tag vagyol?:-)))
Előzmény: Lini12.03 (125)
Lini12.03 Creative Commons License 2005.03.02 0 0 125

Szia szmel!

 

Én is büszke vagyok a listámra. Már 15 éves korom óta gyűjtöm őket, annak pedig már idén lesz 10 éve.

 

Előzmény: szmel (113)
szmel Creative Commons License 2005.03.01 0 0 124


Szobrokról még nem volt szó a topikon, ez Bécsben áll, a császárné halálának egyik évfordulójára készült.
freemanuszka Creative Commons License 2005.02.28 0 0 123

 

Az idős császár:)  ha már a császári családot említetted:)

szmel Creative Commons License 2005.02.28 0 0 122


A császári család:-)
szmel Creative Commons License 2005.02.28 0 0 121
Egyébként Lini, Te Sisi Baráti Kör tag vagy?...több könyved ugyanis onnét származik, igaz?:-)
Előzmény: szmel (113)
szmel Creative Commons License 2005.02.28 0 0 120
EGYETÉRTEK!:-DDD
Előzmény: hugocskukka (119)
hugocskukka Creative Commons License 2005.02.28 0 0 119
Egyszer jó lenne résztvenni rajta.......:-)
Előzmény: freemanuszka (118)
freemanuszka Creative Commons License 2005.02.28 0 0 118
Örülök, hogy tetszik, igazán szép kezdeményezés ez a bál, állítólag minden évben megrendezik:)
Előzmény: szmel (117)
szmel Creative Commons License 2005.02.28 0 0 117
:-DD akkor még voltak igazi szép ruhák...
Gödöllőn én is felvettem egy ilyet, igaz, rózsaszín volt a színe...
Előzmény: freemanuszka (116)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!