Igen köszi, ezt ismerem, az én TEAC A-3440-esemen is ilyen távvezérlő aljzat van, és a gyártó szerint az RC-70 passzol hozzá. (ami valszeg ugyanaz mint az RC-71) azt nem tudom hogy az ugyanolyan aljzat/dugó ugyanolyan kábelezést is jelent vajon?
Amúgy a másik távvezeérlő típus egy kör alakban elhelyezett érintkezők, középen egy központosító csappal, amin egy nút van a pozicionáláshoz. Ilyen van a távos Akaikon, A Technics 1500 szérián, és szinte az összes régi A sorozatú TEAC-on.
Félreértetted amit spacc írt. Délelőtt én is körbenéztem ezen témában a neten és találtam egy olyan forumot, ahol azt beszélték-az volt a téma, hogy a Tascam bizonyos típusaihoz is jó a táv, de nem részletezték melyikekhez és azt sem, hogy ezen táv mely Fostexeket vezérel.
Ahogy néztem a csatlakozót, elképzelhető, hogy a B32-höz is jó, de azt még nem néztem meg itthon ( ahhoz ki kellene bányászni a toronyból ), s Neked is típus szerint rá kéne keresni, hátha előjön valami, a felhasználhatóságáról. Ha gondolod holnap megnézem a sajátomat, csak arra emlékszem, hogy 3 sorban voltak a csatlakozók, de hogy mennyi, az már nem rémlik. Típusa : RC-71. Úgy emlékszem, kapcsolási rajzom is van valahol, de a költözködés miatt, bánat tudja jelenleg hol lelhető fel. Valamelyik még kinempakolt dobozban :)
A profi világban ritkán lehet az érzelmekre támaszkodni (néha még a jozan észte sem).
:-D
(Csak egy példa - a hajdani archivumba villásemelövel járt a szalaghordó csapat, és volt olyan produkcio amihez több száz kilo szalagot kellett a magnokhoz cipelni. Ma nincs raktár, ma nincs szalaghordás, emelgetés, csak egy két gombnyomás és ott az anyag a gépen.)
Nem olyan komplikált sz azért.... az meg igaz, hogy nem ide-oda tekercselésre van.... az egész kütyü se.arra való. Kiméx. öxerakod, felrax egy szallagot végigvexed, le a szallag, át a tárcsa fel az új szallag. Tekergetni majd odabent... Az arriflexen se pöcsöltek a magazinnal...
Én nem használtam túl sokat, de egyszer sem salátáztam vele! A kezelése tényleg komplikált, és nagy odafigyelést kíván, de azért ne feledjük, ez egy szükségmegoldás volt, bonyolult helyzetekben...
Nekem sajnos nincsen, de ha már annyira utálod, jutányosan átwexem, istenbizony nem adom el utána, ja és aggyad mán hozzá a IV SJ-t is. Azé adok max 40e-t forintban. A pécsi wásáron még olcsobbé is megkapom, csak ide az mexxi wan, én meg lusta wok, mint a dög. )))
Öreg barétomnak van egy scott csöves erősítője. Hiszed, nem hiszed, van rajta magnóbemenet, de nem olyan, mint a mostaniak, ide a lejáccfejet közvetlen lehet becsatlakoztatni, és az erősítőn lehet a korrekciót kapcsolni, meg hogy NAB vagy IEC legyen. Na, kb. ennyi a magyarázata. Minden esetre könyebben lehet az elektronikához hozzáférni, mint egy 2300 vagy 3300-as esetében.
A lényeg az, hogy volt egy ilyen irányzat is, de nem sokkal a kiagyalás után ki is halt ez az irányzat.
De. Pont annyit ér , amennyiért el tudják adni. De csak az, amit eladnak annyiért, tehát nem az az adott típusú valami általánosságban. Jó helyen kínálják, jó időben, mert most van az a valaki, Akinek ennyi pénzt megér.
Mostanában sok ilyen nagyon régi TEAC szalagost árulnak. Kb 1971-73 körül készülhettek. Érdekes viszont a hátoldala. Mi ez a rengeteg összekötő RCA kábel, meg sokeres kábel?
Balról az első vastag kábel felirata: to amp; to deck; aztán meg Erase REC, erase REC head, meg PLAY HEAD. Pár dolog úgy néz ki, mintha kivűl lenne összekötve, de mért jó ez?
Jaj, ne legyél már Te is ilyen! Nem neked kínálják, és ha nem érne meg annyit nem lehetne eladni. Ha lenne rá pénzem, nekem is lenne, a hozzávaló szép IVS Nagrával együtt...
Na ne tréfálj barátom! Picasso - tudtommal - minden képéből csak egyet festett. Ebből meg van azért bőven, csak nézz rá a brit Elmebajra. Annyira azért nem is kuriózum, a Ferrograph-ok kb 1980-ig gyártásban voltak.
Szal anno a gimiben 3 társamnak adatott meg, hogy az első B43-asokat birtokolja. Na ebbe ment el a Gundigom első fejkészlete, mert valahogy csak azoka felvételek szóltak jól (szerintük), így vehettem fel nekik doszt.
Mechanikailag a sok bizgentyű-kallantyú ellenére iszonyú stabilnak bizonyult akár csak az alap B4-es....
A mechanikával semmi gond nem akadt. Az az egy szál motor akkora volt,hogy elhajtott egy mosógépet is talán.A bezajosodó germánium tranzisztorok és a milliónyi csúszóérintkezős kapcsoló (ezüstözött,hadd feketedjen)keserítette az életünket. Ja és az orbitális méretű vezeték korbács ami huzalokból állt,tehát ha egyszer megmozdítottad,rögtön 4-5 vezeték tört ki tövestől valahonnan.
Barátom rá akart beszélni javítsam meg a a B100-as magnóját, inkább megajándékoztam egy Uher royallal még a fekvővel, és mind a ketten boldogok voltunk.
Nem azt mondtam hogy egy Studer volt, csak azt hogy sztreo volt és jól is szólt külső hangszorókon. Gondolom az egymotoros mechanika azért itt sem a tartósság záloga. Nekünk gyerekeknek akkor még Zk-ink, Tertáink meg monó kazettás magnóink voltak. Akinek volt egy Philips 4418-a, vagy Akai 1721W-je, arra mint királyra néztünk fel. 3 fejes gépe senkinek sem volt. volt még néhány Telefunken, monó gépek, a fejtakarón a sávválasztóval, azok se voltak studió gépek éppenséggel.
Felszereltük a studiot minden quadro berendezéssel, de év vége volt, igy a financminiszterünknek csak 3 hangszorora volt pénze.
Azokat azonnal meg is rendeltük, plusz az opciot, hogy januárban (pontosan 30 éve) megy a rendelés a 4.-re.
Január 10.-e körül jött a gyásztelex (akkor még más nem volt), hogy az illetö gyár megszüntette ama hagszorok gyártását, igy a 4.-t nem tudják leszállitani. Erre tettünk egy bölcs döntést, feladtuk a quadrofoniát, és lekezdtük a digitalizálást......:-)
Nemcsak az Akaikon, még a Nagrán is, a többi magnóról nem is beszélve, bár van 2 darabom ami nem nyikorog de vagy harmincat ki kellett dobni. volt amelyik pár éve még nem nyikorgott, most elővéve derekesan elkezdett nyikorogni, nem tudom a 2 ép mikor kezdi el. :-(((
Ez tényleg meglepő, mert az egymotoros gépek tele vannak szíjakkal meg idlerekkel, hogy más nyalánkságokról ne is beszéljek, például lépcsés gumikerekek stb!
Azért érdekes hogy mi szükség volt erre a megoldásra, mert gondolom azért itt is visszafeszítették a leeresztő orsót. Azért meglepő hogy ennyi év után is jól működik egy ilyen szerkezet. Azt hiszem a Teslákban is volt ilyen leszorító papucs. (nekem nem volt soha Teslám)
Na itt egy másik kép. Hogy még egyszerűbb legyen, ezen a képen a fejtakarón látszik a 6002-es felirat, a számlálónál pedig a 6000T. Viszont látszik hogy 3 sebebsséges, jobbról az elsúő háromállású kapcsoló a sebességválasztó. (de nem biztos hogy ez a beszúrt képen lejön) (A kép nem megy fel)
Hát szerintem nem. Mindegyik ASC 6000-es három sebességes volt. Ezen kívül a négy sávosakat AS 6004-nek a két sávosakat pedig 6002-nek hívták. Szóval a típusjelzésben nem érzem a német alaposságot. Egyébként láttam már olyan ASC-t, aminek a fejbúráján volt 2T/4T átkapcsoló.
ha máre sikerült felvenned a hangot a pC-be, akkor az már digitalizálva lett. Azt már nem kell digitalizálni.
Zajszürés stb. arra vannak un. plug-in-ek, amiker most véletlenül nem kell bedugni sehova, csak meg kell öket keresni valahol a neten (ha már nincs benne a progiba, letölteni, és rendszerint bedugodnak oda ahova kell, és nekifoghatsz velük dolgozni.
Ha minden megvan akkor kb. ilyen dologra/gal nyávoghatsz. :-)
Még mindig nem tudom, miért kell ehhez egy mikrofon. El akarod énekelni a magnod notáját?
Különben minden hangfeldolgozoprogramalkalmaserre,lehetmárvanisaPC-n(ASOundrecorder)
Tehát akkor van egy számítógépes mikrofonom.Típusa:Hama asztali mikrofon CS461.
Ezzel szeretnék felvenni úgy,hogy a magnóból a számítógépre egy digitalizáló progival.Tudsz ajánlani a netről egy progit?Operációs rendszerem:Win7.Vagyis ehhez kompatiblis kellene.:)
Ki tud olyan HANGDIGITALIZÁLÓ progit,amivel lehet HAGYOMÁNYOS Normális mikorfonnal,vagy ami a számítógépel összeköttetjük,pl:Hama mikorfon stb)na ilyen mikrof-ról úgy hogy windows xp, vista,és 7-hez is kompatiblis legyen?
Az egykori HFM stílusában: ... aztán vannak szalagos magnók, melyek olyanoknak készültek, akik már hallottak valamit harangozni bizonyos szalagos magnókról:)))
Óóóóó, de jó újra látni ezt a linket (már nagyon hiányzott), hiszen, nincs négy napja, hogy M.Jocó fórumtársunk betette ide. (Repetitio est mater studiorum.)
Aki a jövőben is lebecsüli a kínai termékeket, lassan de kitartóan kezdje meg "világmárkás gyártmányú" PC-je, TV-je, Monitora, erősítője, hangfala, stb., stb., kiszórását a kukába. :-)))
A maga nemében szép darab :) A technikai megoldások érdekelnének inkább. Hogy fér be, ekkora szerkezetbe, ennyi kínai ? A 2 csévéléshez, a szalagra írás, és a számláló kezelése, főtengely hajtása. A szalagolvasáshoz pedig normális hanggal rendelkezőt kell választani :) Hasonlít arra, mint amikor a memóriakártyákat, procikat válogattuk annó a boltban, melyik húzható, melyik nem.
Ez minyimun 6 kis kínai, egy ekkora dobozban. Szép teljesítmény :) És őket fogjuk utolérni, sőt lehagyni :)
1873: Paul Mendelssohn-Bartholdy, Carl Alexander von Mathius által alapított színes festékgyár Németországban, amely az Aktien Geschellschaft für Anilinfabrikation (Agfa) néven lett bejegyezve 1873-ban. 1925: Bayer, a BASF, az Agfa, a Hoechst és mások egyesítésével létrejött az IG Farben. 1964: Agfa Gevaert és egyesítése, alkotó Agfa-Gevaert NV, amelyet a 50 százalék által ellenőriz a Bayer.
Az orosz megszállás nemcsak az országot, de az Agfát is kettéválasztotta. A nyugati AGFA Gevaert néven, a keleti pedig AGFA Wolfen néven került forgalomba. A keleti, wofeni AGFA gyáregy idő után nem használhatta az Agfa nevet, mivel az NSZK-beli AGFA beperelte őket hitelrontás miatt. Az ORiginal WOlfen szóösszetételből jött létre az ORWO, mikor már saját fejlesztéseket is magáénak mondhatott a keletnémetté vált gyár.
***Xindak közzéteszi az első polgári szintű Hi-Fi sztereó Open-típusú felvevő Kínában, amely mélyen tanulmányozta a kapcsolódó szakember segítségével két év. Csakúgy, mint tanult a lejátszás fej-és nagy pontosságú egyedi motorok, amelyek játszotta a legfontosabb szerepet a hangminőséget. Különben is, megszerzik a kezdeti eredményeket keresztül combiing korszerű audio technológiával. A megjelenése a polgári-szintű Hi-Fi sztereó Open-típusú felvevő végét jelenti a kínai történelem, hogy Kína nem tudja előállítani a polgári-szintű Hi-Fi sztereó Open-típusú felvevő. Nyújt egy másik ősi és a hang forrása új analóg oly sok zenerajongó vagy rajongók megvalósítani az álmaikat!***
Mindenkinek köszönöm az infókat, tippeket, javítási ötleteket, úgy tűnik minden OK. A szalag stabilan a pályában marad, felvételi szint rendben, :-) örül :-)
Minden olyan magnóval, amiben gumi alkatrézsek vannak, több kevesebb probléma van ! Nyúlik, öregszik ,keményedik, ragad, kopik, soroljam még? Ha étnézel, a kazettás topikba, ott mindig ez az egyik fő probléma! Ráadásul, nincs isrá igazán szükség. Annó még a nyomó görgőt is megakarták kerülni, ( Oega hajtás9 Bár ez nem jött be igazán.
Off: Nincs valakinek "kéznél," egy jó felül áteresztő szűrő kapcsolása? Nagy meredekségű, és a záró tartományban, legalább -80 dB - legyen! 1 kHz körül kellene! Köszi!
Ami a kenceficéket illeti.... már említettem, hogy a jó öreg gumis, a GumiMayer a honlapján leírja, hogy gumira egy korrekt tisztítószer létezik, mégpedig a szappanytos víz....
Persze azt meg nekünk kell tudni, hogy nem DAVE, meg ilyen hasonló 5-ös pH-s nyavaja, Hanem hagyományos mosószappany. Ez mint tuggyuk, enyhén lúgos, ezér lehet vele jól mosni.
Ha valaki baráti áron megkínált volna a rádióból egy lesejtezett stm-el, nem ellenkeztem volna. Csak hát azokat megvették fillérekért és legalább százasért árulják. Egyébként egy picit foglalja a helyet is.
Annó harminc évvel ezelőtt volt nekem, egy 1.6-os VV variantom. Nos ez két karburátoros volt, mindig ez jut eszembe, a dual capstan-ról! Jó sok munka volt "összelőni" őket, ment is utánna, mint arakéta, de meddig? Néhány 100, n1-2 ezer kilóméter után, kezdhettem újra, de ekkor már fogyasztott mint az "állat" és Sz..ul ment. Többek közt ezért sem használták studió gépeknél!
Értem, de ezekután adódik, egy kézenfekvő kérdés! Miért nem használsz stúdió magnóz? Mert ekkor, megoldódna egy csomó problémád. Például a szalag kérdése, már a kéttengelyes meghajtás sem lenne olyan izgalmas. A fejkopás-sem ,és a különbség minőségben, legalább akkora mint a 4000-es meg a ReVox között van! Te írtad hogy szereted kihozni a formátumból, a legtöbbet! Ma egy studió gép ára nem magas, ennél sokan nagyságrendel költenek, sokszor kétes minőségű cuccokra . Így legalább volna alkalmad Igazán jó minőségű felvételeket meghallgatnod, mert azért jó pár mesterszalag másolat hozzáférhető.
"Én nem igazán szeretnék többet már témához hozzászólni."
No, már miért is nem? :)
Azért ha megnézed, a "profi" kazettásokat Te hoztad fel, a többiek csak a profi szóra, (ami ugye itt professzionálist jelent) horkantak fel, mivel igazából olyan nincs is, illetve van olyan, hogy stúdióban használatos (kiegészítő) kazettás magnó, de azokban az az érdekes, hogy nem dual capstanosak...:)
Szóval dual capstan... A kazettásoknál azért jóval érthetőbb a használatuk, mivel ott a kazettára van bízva jórészt a szalagvezetés, amit ha jól megnézünk (kezünkbe vesszük) nonszensz, egy technikai rémálom! Itt természetesen teljesen kézenfekvő volt a használata, ha jól(!) van megcsinálva, tényleg csökkenti a kazetta szalagvezetési hibáit...
No de az orsósoknak miért is elengedhetetlenül fontos? Ott ugye nem mozgatják a fejhidat, mód van a leeresztő orsó pontos szabályzására (a reviket itt hagyjuk, a szalagvezetéssel nem igen lehet dicsekedni) lehet használni nagy tömegű görgőket, a sodródás csökkentésére, szóval, igazából az anyagiakon kívül nem nagyon látok indokot a kettős hajtás nélkülözhetetlenségére! Már itt szóba is került, hogy stúdió gépeknél elvétve használták, szerintem nem véletlenül. Természetesen nem szándékozom összehasonlítani az úgynevezett "félprofi" (kicsit vicces, olyan csabais megfogalmazás) magnókat a stúdiógépekkel, (az áruk, nagyjából tízszeres volt) csak mint etalont hozom fel őket!
Van mind a kettőből több is. Nem köteleztem el magamat egy formátum mellett sem, van cd is, Vinil is. Szeretek zenét hallgatni, szeretem az adott formátumból kihozni a maximumot.
Az orsós magnóval szintén az a gond, mint a kazettással, hogy nincs hozzá szalag. Használt, jó állapotúakat lehet venni, vagy studiol való NOS-t, de ez nem ugyanolyan jó. A stúdiószalagok legalább 50 mikronosak, -nem simulnak olyan jól a fejekhez, mivel a félprofi magnókig bezárólag kisebb szalagfeszítő erőt alkalmaznak. Állítólag nem olyan mértékben polírozottak ezek a szalagok, tehát a fejeket is jobban koptatják. Ja és általában AEG magon vannak, tehát még át is kell csévélni.
A másik oldal, hogy mit vennék fel rá? Ha volna valahol akusztikus koncert és rá tudok csatlakozni a jelre, akkor látnám értelmét elcipelni valamelyik darabot. Erre azonban nincs módom, ha mégis felveszek valamit, úgy viszem az Edirolt és saját mikrofont. Az elfér a zsebemben is.
Azt, hogy milyen jó felvételeket lehet csinálni, egy félsávos REVOX A77-en hallottam. A felvételek valami igen amatőr zenekar előadásairól készültek (talán iskolai zenekar?), de mind akusztikus hangszerek voltak. Gyönyörű szép térhatású felvételek, cd-n is ritka az ilyen. Pedig szerintem nem strapálták agyon magukat, két mikrofont rádugtak a REVOX-ra, azt had menjen.
A cd-n pedig nem is tud az ember szinte rendes koncertet hallgatni, a régi felvételekre rányomnak valami idióta zajcsökkentőt, telenyomják effekttel, a magasakat jól kiemelik. Az ember nem azt hallja amit az eredeti hangszerek produkálnak. Egyébként könnyűzenei koncerteket meg eszméletlenül túl szoktak hangosítani, a basszust csutkára feltekerik, az ember meg se moccan és mégis mozog a dob ütemére!
Régen arra használtam az orsós magnót, hogy rádióból, lemezről vegyek át albumokat. A 90-es évek elején minden héten 3-4 albumot is leadtak kompletten az adók este. Tudom, ez nem igazi high end audio, de jó minőségben fel lehetett venni. Az akkori magnómmal az AKAI GX-4000D-vel padig jobb minőséget ért el az ember, mintha egy akkor Mo.-n elérhető kazettás magnót használ. Ez a magnótípus mechanikailag 1000 sebből vérzik, ma úgy tekintek rá, mint az 1200-as Ladára. Nagyjából azon a szinten is van, akkor jó volt, nem volt más, de most lehet ennél jobbat is választani, szerencsétől függően nem is kerül sokkal többe. Csak hát egy picit azért odébb lépett a világ. Kérdés, hogy ezt a lépést mennyire lehet fejlődésnek nevezni hangminőség oldaláról
Tehát orsós magnót is nagyjából a régi felvételek lejátszhatósága miatt tartok. Ha ma nagyon fel szeretnék venni valamit azt hangkártyával, vagy digitális készülékkel csinálnám.
Az a baj a kettőstengellyel, hogy így se jó, meg úgy se jó. Az egyetlen előnye a kazettásoknál érhető tetten, kíméletesebb a vékony szallagoknál (húzóerő megosztása)
De ugyanakkor itt vérzik legjobban a dolog is, roppant finnyás a kazetta mechanikára. Baloldali vezetőgörgő vagy csap a kazetta belsejében, a kilépő rés a capstanfészeknél (mert ez egy szallagvezető, a capstan fészek utáni belépőrés, ez is vezető, a fejfészek kétoldalán lévő rések, ezek is azok és fordított sorrendben az első kettő. Tehát hat kazettabéli vezetőelem van, amin megtörik a szallag pályája. A keskeny törlőfejes gépeknél +1, tehát 7.
No ezen a 7 törésponton, valamint a magnó capstantengelyein, esetlege + baloldali görgő melleti szallagvezetőjén, a fejek tükrén kéne biztosítani a 0,01 fokos párhuzamossági maximális eltérést. Ha valamelyik a menetiránynak balra döl, akkor lefele megy utána a szallag, értelem szerűen ellenkező esetben felfele veszi utána az irányt, ha a felső része befele dől, akkor lefele, ha kifele akkor felfele......
Minden esetre, minnél nagyobb a slip a baloldali tengelyen, annál kevésbé érzékeny ezekre a dolgokra, de ilyenkor már kvázi kettősmeghajtás realizálódik, nagyobb összességében a szallag terhelése, de még mindég jobb, mint az egy capstan esetében. Minnyuk egy 100-110 perces kazettánál sokkal tovább használható marad a kazi....
Orsósoknál több a gond, mint a haszon. Ha jó van beállítva, akkor megy mint a Shaffhausen, de ha elmászik, akkor ember legyen a talpán aki betököli az optimálisra.
(Meg lehet nézni, az alant belinkelt Teac X10 szervízkönyvét, a baloldali capstan nyomógörgő párhuzamosságának beállításást. Ha jól emlékszem 1,2 acéllemez karon van a görgő tengelye, a görgő előtt az acéllemezen van egy bevágás, a célszerszám egy rudacska, amit ebbe a bevágásba be kell beilleszteni a rudacska végét, oszt ennek segedelmével hajlítgatni. Brrr!
Azontúl a sok parasztvakítás, hogy "closed loop".... na ez az ami nem igaz. Ezek csak sima kettős meghajtások, mert zárt hurkot csak fix kapcsolatú húzással lehet csinálni, ahol slip - megcsúszás van, ott nem. Zárt hurku megoldás csak perforált szallaggal realizálható, itt a hurkon belül egy-két rugós feszítőgörgő van, ami a hurkon belüli feszítést fogja adni
Ne értesd félre. Ez a két hüle, barátok. Csak mostan inkább egymást baxtatják, mint hogy az axxonnyal probálkoznának. Föleg a Spacc xeret bexologatni itten, me otthon marhakicsi ám. Még a xönyeg alatt sem mer kiwont karddal egymagában masirozni... )))
Én nem igazán szeretnék többet már témához hozzászólni.
Hangsúlyozom, semmi másról nem volt szó, csak a kettős hangtengelyről, mint magnó mechanikában alkalmazott megoldásról.
Nem azt állítottam, hogy a kazettás magnók jobbak az orsósoknál! Ha ez igaz volna, nem vettem volna soha tárcsás magnót. Mit értek én profi (compact) kazettás alatt? Neves cégek zászlóvivő termékeit. pl. TEAC 7000, Sony TC-K909ES, Nakamichi Dragon vagy Cr-7, Aiwa Excellia 009. De folytathatnám még tovább.
Itt csak annyit mondtam, hogy a kettős hangtengelynek -szerintem- számos előnye van. Még egyszer mondom, nem azt állítottam, hogy a kazettás gépek jobbak az orsóshoz viszonyítva. De mit vennénk most fel kazettára? Teljesen felesleges rá felvételt készíteni! Nekem arra szolgál jelenleg, hogy a régi felvételeket meg tudjam hallgatni és ha kell digitalizálhatóak legyenek a lehető legjobb minőségben.
Lehet neked a világ legjobb orsós magnója, ha egy kazettát kell lejátszani, akkor lesheted a gépedet.
Az alkoholról:
Az alkohol, ahogy én tanultam, kémiai gyűjtőfogalom, az -OH funkciós csoportot jelöli. Köznapi értelemben alkohol alatt etilalkoholt szoktunk érteni, de természetesen ezen kívül rengeteg más alkohol is létezik. Ilyen például az izopropil alkohol, amelyet pont kevésbé agresszív volta miatt szoktak javasolni fej és nyomógörgő tisztításhoz is. Az izopropil alkohol tehát nem azonos az etilalkohollal, aminek a használatát én sem szorgalmazom. (Ettől óvtak a magnós könyvek is) Egyébként sokan azért kelletik a méregdrága kencéket, mert ha az emberek tudnák, hogy a fő komponenseik egyszerűen tizedáron beszerezhetőek, úgy nem sokan vennék meg őket.
Természetesen szívesen veszek minden jobbító javaslatot.
A proteguminak utánanézek, ár /kiszerelés, de megbukni itt szoktak a dolgok (pl. csak 200literes hordó). Egyébként az adatlapja szerint 50%-ban alacsony forráspontú benzint és 25% alifás alkoholt tartalmaz (ami akár etilalkohol is lehet!). A klasszikus tanítások szerint 75%-ban olyan komponensek, amivel nem is lehetne soha gumihoz érni.
Kicsihuszár! Nem kötekedek és, nem csúsztatok, csak szembesítelek a saját fellengzős beszólásaiddal. Erre a válaszod hamis vád, meg hogy csúsztatok. Idelinkeljem az idézett kijelentéseidet? Minek? Aki figyelte, úgyis csak röhög...
Ja? még a messengeredbőn átkéne írni a subjectet, mert azon még mindég az szerepel, hogy "mindenött jó, de legjobb az én NAGRA magnóm" ülőpárna :)))
Nemcsak a széntetrakloridot említettem, azt csak azért hogy látni lehessen hogy mennyire eltérő a gumipucolás a fejpucolástól. Írtam még két, de abbol az egyik beszerezhető anyagot is. Az alkohollal, bármilyen, meg igen hathatősan lehet a gumit tönkretenni azt ajánlani azért meredek, annó minden magnós könyv óvott tőle, és ma amikor a gumik beszerezhetősége nem is problémamentes még jobban kellene vigyázni rá.
Csatlakozom. Profi kazettás? Hát..., a rádiókban csak arra használták. hogy a riportokat le tudják játszani. Azért a studiógépeket nem szorították ki, pedig olcsóbbak a gépek a kazetták különösen. Konkrét és megismételhető méréseket is várok, persze ilyeneket is mint fázistorzítás pl. De vannak alapos kétségeim ami amiket tapasztalatok támasztanak alá, de én is nyitott és meggyőzhető vagyok. És mégegy egy két felvétel után következtetést levonn igen merész ezek szerint a világ lemeztermése a szar magnók miatt imbolyog?
Én meggyőzhető vagyok , főleg evvel a demonstrálhatóan, technikai paraméterek által igazolhatóan megoldással.
A professzionális kazettásokkal csupán egy baj van , kazetta kell hozzájuk .
Az azimuth összehasonlítás egy profi szalagos géppel pedig legalábbis nevetséges , ezt tapasztalatból mondom , járt már pár "profi" kazettás nálam.Elég a kazettát megfordítani és szavatoltan teljesen más eredményt mérhetünk.
Na látod öcsitörpe ez a jellegzetes spacalblöff féle csúsztatás és kötözködés. a Nagra együttműködött a Telefunkennel ezt még Békásmegyeren is illik tudni, a fejek Tlefunkenek. És Nagra csak egy van amit így írt le valaki: itt a pózna teteje továbbmászni nem lehet. Most ez az agyatlan spaccista beszólásodnak mi köze a tárgyhoz a maganók 99 szazalékában?
Kényszeres kötözködő és....nem is írom le mi vagy kapj a fejedhez és próbáld meg frusztrációdon urrá lenni vagy tényleg fordúlj orvosodhoz. Szánalmasak a beírásaid lés unalmas is vagy. De ennyi elég belőled. Nagyon kicsi törpesámli.
Ha megnézzük a profi célra szánt kazettás magnókat, ott szinte kivétel nélkül 3 fejes két szalagtengelyes magnókat láthatunk. pl. Nakamichi, csúcs SONY, AIWA Excellia, REVOX, Pioneer, TEAC. Szinte minden márkánál (azonos években) az alap gépekben van egy szalaghúzó tengely két fej, majd három fej egy tengely és a legvégén a csúcs masináknál, két tengely 3 fej. Miért lehet ez? Ha nekem nem is hiszel, ezek a cége talán tudhattak valamit...
A kazettás magnónál még viszonylag egyszerűen igazolható a szalagfeszítés is az első szalaghúzó tengelyről lapszíjjal van áthajtva a második, hátsó tengely. Ez egy szlip-et produkál, ezáltal feszülhet jobban a szalag, mivel a hátsó tengely a kismértékű terhelés hatására csúszik. Ha nagyon csúszik (szíj öreg) akkor kisodródik oldalra a szalag és meggyűri magnó.
Az előnyök a kettős hangtengelynél: kisebb a nyávogás, a kazetta mechanika nem szól annyira bele a sebesség ingadozásába sem. A sebesség is ugyanaz a kazetta elején, végén, közepén. Itt is meg lehet ejteni a 10kHz-es próbát. A kettős hangtengelyű magnóról úgy jön vissza, mintha a szignálgenerátort hallanád. A sima egytengelyeseknél pedig mindenféle zaj, zörej benne van. Ha megnézed figyelmesen, akkor látod, hogy a leeresztő orsó ütését, terelőgörgő egyenetlenségét is jól lehet hallani visszajátszáskor.
Orsós magnónál, de a kazettásnál is, a leeresztő orsón a szalag nem koncentrikusan jön le, hanem jobbra balra egy picit vándorol, amennyit a szalagvezető enged. Ez sok minden együttes hatása, de tökéletesen középen semmilyen magnónál sem jön a szalag. Ez egy piciny azimuth problémát is csinál, lévén egyszer így másszor úgy van keresztben a szalag a fejek előtt, a nagyobb freki ingadozik a csáléság ütemében. A kettős hangtengely esetében nem csámpázik a szalag, szépen, egyenletesen megy a fejek előtt.
Természetesen több terelőgörgővel, vastag szalaggal ez a hatás csökkenthető, de a kazettákban mégiscsak 12 vagy 18 mikronos szalag van, a jámbor orsósmagnó tulaj pedig inkább 26 mikronos szalagot használ, mert arra több fér. Erre a kettős szalaghúzó tengely hathatós megoldás. A Steroplay annó a TEAC 2000M-et hozta ki legjobb hangú (házi célú, félprofi) magnónak. Itt is kettős hangtengelyek vannak.
Van nekem Pioneer CT-737 és 939 magnóm. A 939 már kettős hangtengelyű és az általam említett pozitív hatások mindegyike megfigyelhető a 737-hez képest, ami egytengelyes. Egyik feje sem kopott, a nyomógörgő is jó állapotú.
Imbolygás alatt azt értem, hogy a sztereo kép nem középről szól végig, ahogy eredetileg, hanem a jel gyengülése miatt úgy tűnik, mintha egyik vagy másik oldalra kisebb-nagyobb mértékben elvándorolna. Természetesen elsőként a magas és közép hangok mennek el, a mélyek legutolsónak. Esetleg valamelyik csatorna teljesen ki is esik egy időre.
Az Omega fenti albumának átiratának gyengesége szerintem nem annyira a nem megfelelő szalag tárolás számlájára írható. Inkább a nem megfelelő magnóéra.
Nem akarok senkit sem meggyőzni a kettős hangtengely előnyéről, elég ha ez nekem és másoknak jobban működik. Akár demonstrálhatóan, technikai paraméterek által igazolhatóan jobban.
". Akkor most imbolyognak a studiómagnók vagy nem?"
Igen , imbolyognak. Szerintem a dual capstan gondja az érzékenysége. És ez az ami nem engedhető meg egy studiomagnónál. A Bigi által példáulozott M10A nem dual capstan, csupán egy plusz lendkerékkel ellátott csillapítógörgős gép. És működik betonkemény görgőkkel is .
Nem igen tudsz meggyözni a dual capstan elönyéröl.
Sajnos még a fizikai magyarázata is elég homályos. Teljesen mindegy, hogy profi vagy amatör a magno, vagy kazettás vagy nem.
Ha a két capstan egyforma átméröjü és egyforma sebességü akkor a szalag feszités a két capstan között nem létezik, hiszen az indulási feszitést "rögziti" (mi van akkor, ha az rossz, pl. pontosan ott a hullám?).
Ha menetközben ezen modositani kell (hullámos a szalag stb.) akkor ez mi alapján következhet be?
Ha meg bekövetkezik, akkor a szalagnak meg kell csusznia valamelyik capstanon (melyiken?).
Szerintem egy jobb szalagfeszitö tiszetsséges görgökkel sokkal megbizhatobb.
Azaz az imbolygás (nem tudom pontosan mit értesz ez alatt) nem igen vezethetö vissza a fenti müszaki megoldásra. Az inkább a szalag fejre valo felfekvése, ami annak a kopásábol vagy egyébb mechanikus hibából eredhet. (vagy már ilyen a szalag - átmásolás, mágneses öregedés stb.).
Sajnos egy idöben a kutya sem törödött a régi szalagokkal (az archivumokban), igy ma nem igen lehet tudni, milyen állapotban vannak.
A nagy rádiokban/studiokban több helyen be volt vezetve a rendszeres szalag karbantartás, de a 80-as évek másik felében egyre kevesebbet költöttek erre, igy sajnos rengeteg értékes felvétel kárbaveszett.
Mi pl. azzal igyekeztünk ezt kiküszöbölni, hogy csakis egyetlen márkáju szalagot használtunk, ami elég jo stabilitást adott. (Hacsak a gyár nem ötlött ki valami marhaságot.....)
A széntetraklorid nemcsak méregengedélyes, de rákkeltő is, plusz felhalmozódik a májban, ahonnan sosem ürül ki.
Továbbra is fenntartom, ha veszel fejtisztítót, az izopropil alkoholt tartalmaz. Jórészt desztvizet raknak még hozzá, mert úgy olcsóbb, meg talán kevésbé agresszív.
Én úgy tudom, megkülönböztetünk profi, félprofi és házi használatú (kommersz) magnókat. A GX-4000D az egy kommersz magnó. A Teac 2000, REVOX akárnyhány az félprofi. A stúdióvilág az más kategória, de ha a félprofi szinten jól működik egy megoldás, akkor azt nem értem miért kell a stúdióból lehurrogni, hogy de itt máshogy van és az milyen jó. (Ami jó a Suzukiban az nem biztos, hogy kell a Scania-ba. De ha Suzuki ezzel jobb lesz, miért ne kerüljön bele?)
Az imbolygással kapcsolatban: ebben semmi misztikum nincs. Ez igazolható tény. (Felveszem hangkártyával mindkettőt, és bizonyos részeket egymás után meghallgat az ember. Így nincs benn a "rosszul emlékszem" effektus.) Lejátszáskor fontosabb a jó felfekvés mint felvételkor. Amivel készült a felvétel az egy AKAI GX 4000 D volt. Egyébként az idők során a szalag is sérülhet, amit a kettős hangtengely kevésbé érez meg. De az imbolygást még jobban produkálja a REVOX B77. Ez is igazolható, bár a REVOX szebben szól. Az oka a más fejkialakítás, nagy felületen fekszik fel a szalag, ezáltal a szalaghibát sokkal jobban megérzi.
Miért csinált a REVOX ilyen szart? Azért, mert nem kopásállóak a fejei. Mihelyst a fejek jobban állták a strapát, hegyes fejeket csináltak más végek, az említett ok miatt is, valamint az egyenletesebb frekvenciamenet végett. Ez utóbbi az alacsony szalagsebességnél jelentkezik igazán.
Egyébként vegyél fel 10kHz-es jelet a különböző magnókkal és hallgasd vissza. A legtökéletesebben a kettős hangtengelyű magnókkal fogod visszahallani. A 4000d-nél belehallod a leengedő orsót és a szalagvezető görgőt is. Ez a megállapítás az említett félprofi szintig igaz, de meghallgatnám azért ezt egy egytengelyes stódiómagnón is.
A kettős hangtengely jótékony hatást produkál kazettás magnónál is. Használt, esetleg kicsit meghullámosított szalagot úgy játszik le, mintha semmi gond se lenne a szalaggal, ahol meggyűrődött ott sokkal kisebb mértékben érzi meg a lejátszás, mintha egy egytengelyes magnót néznénk. De a szalag vastagsággal való összefüggést említették már korábban.
Egyébként stúdió. Hallgattam az Omega 5 albumát cd-ről. Tele volt imbolygással, szinte élvezhetetlen volt az átirat. Az eredeti LP-n is volt ilyesmi, de csak egy-két helyen, szinte elhanyagolható. Akkor most imbolyognak a studiómagnók vagy nem?
Az ilyen magnóknak a legnagyobb előnye abban van, hogy a szalag egyenletesen fekszik fel a fejekhez, lényegesen kisebb a jel ingadozása. A leengedő orsó, sem szól bele a fejhez való felfekvésbe. Csak ámultam, hogy korábbi "imbolygós" felvételek milyen jól szolnak.
Ezt a nézeted nem tudom sajnos osztani.
Sokéves tapasztalatom nem ezt mutatja (csakis profi felsöbb kategoriás direkt meghajtásu magnokkal dolgoztam aza nincs bennük sem szij sem kuplung).
Szerinten a szalagvezetésre sokkal jobb hatással van a fejeket körülvevö (mindkét oldalon) nagy lendkerekes görgö. Ezeken nincs mi kopjon, azaz évekig stabil szalagvezetés van, a szalag mozgatására meg untig elegendö egy capstan is. Persze házi magnoknál ez elég ritka, mert drága és nagy a helyigénye.
Az meg már misztikum, ha egy imbolygos felvételet egy másik magno imbolygás nélkül képes lejátszani, legfeljebb az elöbbi magno imbolygosan játszik le mindent.....
Gumit nem szabad izopropil alkohollal sem tisztítani. Széntetraklorid (méregengedélyes), gyárilag erre ajánlott készítmények, de nagyon jó, ha nem a lagjobb a protegumi, amivel nyomdákban pucolják a nyomáshoz használt gumilepedőt, ez egyben regenerálja is a gumit ha nincs még kirepedezve. A kettős hangtengely pedig a szalag hosszíránííú rezgéseit küszöböli ki, a kazettásnál azért sokkal fontosabb mert a szalag keskenyebb és sokkal vékonyabb. Amarőr magnóknál ahol 26 mikronos szalagot is használnak szintén sokat javíthat, studió gépeknél az 50 mikronos és sokkal masszívabb szalagoknál, és az igen gondosan kialakított szalagvezetésnél ez már nem javít észrevehetően (visszaszabályozott tekercselőmotorok, ami az amatőr magnók jelentős részében nincs).
Próbáltam Neked mail-t küldeni, de visszajött, így most itt írok. A szíjról inkább privátban beszéljünk, itt a mailcímem: kissn@freemail.hu
Más. Az olajozással csak óvatosan. Nem mindegy, hogy milyen viszkozitású olajat használsz. A szervizleírásban benne van a pontos fajta, de hasonlót csak hordós kiszerelésben lehetett volna venni ásványolaj alapúból. Én a viszkozitás alapján választottam szilikonolajat, aránylag sűrű, a motorolajhoz hasonlítható inkább. Tehát WD40, vagy "sima" műszerolaj ne kerüljön bele!
Az előlapot semmilyen készülék esetében ne tisztítsd gyógyszertári alkohollal!! Az alkohol oldhat bizonyos festékeket, lakkokat. A gumi elemeket se tisztítsd vele! A gumihoz, fejhez ott az izopropil alkohol. Ez kíméletesebb, nem olyan agresszív. Ha veszel "gyári" fejtisztító löttyöt, annak is ez az alapkomponense.
Az előlap és gombok tisztítására ott a mezei csapvíz. Mondjuk 0,5 liter víz, sok mosószer bele, majd rongyot megnedvesítünk a keverékkel. Jól kinyomkodjuk, nem áztatjuk szét a gépet! Ezzel kiválóan lejön a kosz. Majd miután már tiszta, utána kétszer sima vizes, nedves ronggyal végig kell menni a felületeken, hogy ne maradjon mosószer maradvány (ez is kinyomkodva). Ezután egy száraz ronggyal szárazra lehet törölni, hogy folt garantáltan ne maradjon. Ez a módszer minden készüléknél bevált, kosz nincs, nem csíkos és nem jön le a festék. Az etilalkohol viszont old sok mindent, ezt tapasztalatból tudom. Tehát ezt NE!
A motorokat is érdemes végigmérni, hogy nincs-e bennük kollektor zárlat. Nálam az egyik csévélőmotorban volt, szétszedtem, tisztítás, ami után rendesen működött. a biztonság kedvéért a másik is átesett tisztításon. Ott is volt egy pici, de használatnál nem tűnt volna fel. Onnan lehetett látni a problémát, hogy bizonyos pozícióból ha a leengedő nyomatékot produkálta, nem indult el. Azért is érdemes a motorokat megnézni, mert ha sokat fogod használni, az esetleges kollektor zárlat miatt el kezd melegedni, amitől tekercszárlatot is kaphat. A csévélő motorokat garantáltan nem fogják neked megtekercselni sehol. Ha szétszeded, látod, hogy miért.
Olvasd végig alaposan, csak azután folytasd a munkát.
Másoknak. A kettős hangtengelyű magnó igenis tud jól működni. Nekem van egy működő AKAI-m is, egyáltalában nem háklis a szalagokra, sőt, az eredeti szíj is van benne. Csak tisztítani kellett anno, meglepően jó állapotban van, annak dacára, hogy 35 éves.
Az ilyen magnóknak a legnagyobb előnye abban van, hogy a szalag egyenletesen fekszik fel a fejekhez, lényegesen kisebb a jel ingadozása. A leengedő orsó, sem szól bele a fejhez való felfekvésbe. Csak ámultam, hogy korábbi "imbolygós" felvételek milyen jól szolnak.
Az M5B direkt hajtású, az M15A szíjhajtású. A magnót meg AEG-Telefunken gyártott legelőszőr sok évvel megelőzve mindenkit és ezt másolta és rontotta le a többi. kisszék.
Sztem mivel a kazettásoknál elterjedt, nem annyira műszaki, inkább markecing megfontolásból kezdtek ilyeneket orsósban is csinálni, hogy a szalagos magnósok ne érezzék mostohagyereknek magukat. Lószar-veréb szindróma...
Ezeknek a dual capstanos szerkentyüknek a halála volt a sokféle szalag. Nekem egyik hajdani masinám csakis a matt hátsooldalú szalagokkal volt hajlando müködni (az elsö naptol kezdve).
Igy sokáig csakis japán szalagokkal magnoztam (amig meg nem untam) az europai szalgokat nem szerette a gép.
Igen, a mechanika átvizsgálása mindenképp az első kell legyen. A régi zsír, néha csodásan jó ragasztó tud lenni.
Én is állítgattam a görgők szolenoidjain, de a végén hasonló helyzetbe kerültek, mint az elején. :-) Aztán kicsit állítottam egy-két potin, és mindjárt jobb lett a helyzet. A leeresztő orsó visszafeszítése is fontos. Persze ez mind benne is van a manual-ban...
Egyelőre 35 mikronos szalaggal jól bírja, de a 18-ast még nem igazán szereti.
Olvasgattam róla, mármint erről a hibajelenségről. Ha jó a szíj, akkor a görgőmozgató mechanika átvizsgálását javasolják, kenését, és a szolenoid átvizsgálását, abban a behúzórúd tisztítását, vagy a szolenoid poziccionálásának jusztírozását.
Én nemrég vettem egy X-1000R-t. Gondolom a 10-es is hasonló elvű...
Rá volt olvadva a laposszíj a lendkerekekre. Gondolom évek óta nem mehetett már. Tegnap érkezett meg a vadonatúj szíj és első bekapcsolásra teljesen azt produkálta lejátszásban mint a Tiéd. Most úgy tűnik, hogy megy rendesen 35 mikronos szalaggal.
Javaslom, hogy szerezz/tölts le hozzá service manual-t, ha még nincs. Az ott leírt mechanikai és esetlegesen elektronikus beállításokkal mennie kell szépen. Ha irányváltásnál a szíj is pályát vált, akkor azzal sem lehet különösebb probléma.
Ezt a képet régebben vadásztam le, ez is egy mini magnó. Az benne az érdekes, hogy a belsejéről is mutatnak fotót, és úgy néz ki, mintha a két orsónak külön-külön csévélő mocija lenne! (Westinghouse gyártmány)
A sűrített levegős befújást mégegyszer meg ne próbáld, mert ott is por lesz ahol eddig nem volt!!!
Az ilyen levegős tisztításnak csak akkor van létjogosultsága, ha a gép szét van szedve főbb részeire és nem áll fenn a veszélye, hogy a csapágyakba, perselyekbe nem jut be a finom por....
Amennyiben egyben van a gép, akkor csak az óvatos porszívos tísztitásnak van értelme.
Ja, és még annyit csináltam, hogy sűrített levegős palackkal fújtam belőle ki port (por nem sok volt benne, de gondoltam inkább a sűrített palackos levegő, mint az ecset.)
Igen, a felvétel mód be van nyomva. De így sem vesz fel.
Az a helyzet, hogy megvettem a magnót, de persze szétszedtem már, és elkezdtem tisztítani. Eléggé koszos volt. Igyekeztem az elektronikájához nem nyúlni és attól messze maradni.
Tegnap még működött. :-) Garancia erre a gépre már nincs az eladó részéről gondolom, egyrészt majd 30 éves, másrészt szétszedtem. Igaz, a szerkezeti részekhez nem nyúltam, semmilyen csavart nem piszkáltam, kizárólag tiszta gyógyszertári alkohollal töröltem az előlapot, a potenciométerek gombjait, egy negyed csepp olajat tetem a görgők tengelyeire. Ettől megzakkanhatott volna?
Nekem van új szíjam TEAC 10-es magnóhoz! Ha érdekel, megegyezhetünk.
Egyébként a lehetőségek köre bővül, mivel a két szalaghúzó tengelyt is lehet egymáshoz képest állítani, tehát ha a "jóember" hozzákotort, vagy esetleg nem húzta meg rendesen a csavarokat és azok elmozdultak, úgy az is lehet a probléma forrása. Meg kell nézni az állító csavarokat, van e nyom arra, hogy piszkálva volt. Ha nincs és nem lötyögnek, akkor első körben ne bántsd!
A szíjat pedig úgy tudnád leellenőrizni, hogy ha hajt a motor, milyen erősen kell fékezni kézzel a lendkereket, vagy kívülről a tengelyt, hogy megcsússzon. Ha kis erővel már csúszik, még meg lehet próbálni a tisztítást is (szétszedés után), úgy hogy a motor hajt, te pedig egy pálcika végén nagyobb izopropilos vattát a szíjnak a belső, lendkerékkel érintkező feléhez nyomsz. Ezek után az összes szíjtárcsát (a két lendkerék + a motor) is a szíjjal érintkező részen meg kell tisztítani. Ezt is persze érzéssel. A vattát többször kell cserélni, mivel hamar trutyis lesz. Jó hosszú a szíj. Ettől kisebb/nagyobb mértékben javulni fog (száradás után) a tapadás. Ezt inkább csak a próba/iránymutatás miatt javasolnám, mivel az "új szíj állapotot" nem fogod elérni. A módszer azért jó (szerintem) mert nem kell kiszedni a szíjat, ami macerás, valamint "homogén" lesz az eredmény.
He ezután már viszi a szalagot, próbálkozhatsz, mennyire stabil és tartós így a működés. Ha egy-két hét nem használás után ismét gyengélkedni kezd (persze koránt sem ilyen mértékben mint most, de érezhető a romlás) úgy a szíjcsere a problémára megoldás.
A nyomógörgő, ha forgásszimmetrikus (hengeres, enyhén hordós) de nem deformált, az nem olyan mértékben kritikus, hogy cserélni kelljen, de le lehet mosni ezt is izopropil alkohollal. Denaturlát szeszt, etilalkoholt, kölnit, pálinkát, stb tilos mosáshoz használni!
DE
Te elvégre egy működő magnót vettél, nem is kellene javítással foglalkoznod! Normális esetben vissza a feladóhoz, a saját költségén! Utána azt csinál vele, amit akar. Én biztosan nem hagynám szó nélkül a dolgot!
Ha a készülékbe belenyúlsz, úgy simán mondhatja az eladó, ja kérem én működőképesen adtam fel, a vevő barmolta szét, ezért nem működik jól a masina! Tehát a "garanciának" tutira annyi! Első körben tehát az eladóval kellene köröket futni!!
Mert köszörülés során a görgő tengelye és a köszörűkő tengelye között - amellett, hogy a két tengely párhuzamos síkban helyezkedik el, és pár fokos oldalirányú szöget kell tartani, így csak a hordót tünteti el, és marad az eredeti átmérő Vagy nem), ami a dulcapstanos készülékeknél követelmény. Persze azért én nem tökölnék vele, mert jobb az eredeti új, vagy utángyártott. Ja! És a nyomóerőket görgőcsere esetén jusztírozni kel, ehez meg erőmérő kell + türelem.... amitől még nem biztos, hogy jó lesz a kütyü, viszont a fáma szerint lesz rózsa dögivel.
Egy laikus számára ilyen szintű hibák elhárításához tanácsot adni olyan, mintha telefonon próbálnánk levezetni egy konyhaasztalon végrehajtandó vakbélműtétet.
A dual capstanos rendszer nagyon érzékeny a szalagvezető elemek pontosságára, ha a gumigörgő felkeményedik, felülete kirepedezik, vagy deformálódik, akkor lazul és/vagy sétál a szalag.
Van itt olyan ember, akinek a szomszédja már látott jól működő felköszörült gumigörgőt, de nekem ez még sosem jött be.
Mondjuk nem szalagosnál, hanem kazettásnál szívtam ezzel; csak a pénzt dobtam ki a görgők felújítására, végül újakat kellett venni :-((
Ugye nemrég vásároltam ezt a TEAC X10R-t, és azt műveli, hogy a szalag belazul a dual capstan között és nem ér oda a fejhez a szalag, "belóg", a monitor kapcsoló source állásban a jel megjelenik a VU metereken, de "TAPE" állásban semmi.
A szalag pedig ide-oda el-elcsúszik oldalra, periodikusan a fejek előtt a szalagtovábbítási irányra merőlegesen (tehát "nem talál bele a fej a sávba", illetve a szalag elhagyja a szalagpályát.
Szakértő segítségét kérném: ennek a nyűgnek mi lehet az oka?
Egyébként az első két képen látható Mezon nevű készülék megvan, sajnos tartozékok nélkül. A negyedig képen valószínűleg egy Idencorporation által gyártott magnó van, aminek a kazettás változata van meg (nagyjából ugyanez, csak a két orsót, a gyorsabb csere érdekében betették egy dobozba (egyébként is 1/8-ad zollos, "kazettás" szalaggal működik)
Me? Az All purpose szerintet mit takar? Azt, hogy mindenre használható. tehát nincs kizárva a zene. Amúgy tudod te mennyire szerette ezt és a szürkecimkéset a kisorion?
Van még egy Tesla B93-asom is. Akinek kell, donornak jó, működik de vannak nyűgjei (áttételközlő dörzskeréken a gumigyűrű repedezett) de elektronikailag jó, motor jó, szíjak jók, fejen kopás szinte nincs is, plexije szép, szalagtovábbító görgőn észrevehető kopás nem nagyon van, kipróbáltam szalaggal amin van felvétel, szól, tehát egyben van, kizárólag a tekeréssel van gond hátrafele, előre még OK. Ára megegyezés tárgyát képezi. email publikus.
A gép tiszta állapotban van. Hátha valakinek hasznos lesz......
Jó néhány SONY HF 60-as kazettám van, kb. 12 éves (Bartók rádióról) felvétellel, még most is a felvétel utáni minőségben hallgathatók. Ezek a kazetták akkor még Japánban készültek. Az EF egy olcsóbb és szerényebb minőségű kazetta volt.
Viszont kívánjuk. Gyönyörű gép ez a Tandberg, volt hozzá szerencsém. Csak később derült ki, hogy az egykori dán mozifilm címére volt méltó..."Egy nyáron át táncolt". Gyakori használat esetén, már 1 év után is szükségessé vált a fejek cseréje.
Igen érdekes a "hifisek" márkák iránti megnyilvánulása is. Az FM sztereó adók elterjedésének kezdetén szinte mániákus tisztelet és imádat alakult ki a Sansui receiverek iránt, majd később ez is lecsengett (ez még az analóg hangolású időkben volt).
Neekm is nagyon sok katalógusom van a 70-es és 80-as évekből. Tényleg jó érzés lapozgatni őket.
Az Akainak valóban nagyon sok modellje volt, de az Akai főleg magnós cég volt. De legalább ekkora palettát gyértott a Sony és a Technics is. A többieknek sokkal szűkebb volt a kínálatuk. Például a Sansuinak 1977-ben csak négy kazettás volt a prosijában, de ez csak valójában két típus volt, mert a két alapmodellnek volt sima és fadobozos változata. Ezért is rejtélyes hogy az Akai hogyan tudott pénzügyileg teljesen csődbe menni.
A betett kép egy Akai Cross-Fieldes X-5000-es. Igen ritka gép, nincs rajta monitor, viszont van benne erősítő. Egy régi haveromnak volt ilyenje, nem tudom hogy hogyan keveredett el ide.
Igy egy újesztendő küszöbén és ezt az AKAI-t látva eszembe jut, a magnók fénykorában volt olyan év, amikor az AKAI egyidőben több mint 50 kazettás és orsós magnót dobott piacra. Azt a katalógust időnként előveszem és bámulom, mint bornyú az új kaput.
Persze ugyan ekkor még több tíz gyártó tette közel ugyan ezt.
Az erényeivel tisztában vagyok, hallottam elégszer rövid életem során -:))
Mivel ettől soha nem szeretnék megválni, elhatároztam hogy finomítani fogok egy két dolgot, persze a csak óvatosan ésszel és szigoruan visszaállítható módon.
Igazi felújításra nincs szükség, mert nagyon megkímélt állapotban van. A csapágyak hétfőre meglesznek, a többi meg nem olyan lényeges, csak a hiányuk kellemetlen.
Előtte annyi teendőd van, hogy a magnó LINE OUT csatlakozóját egy RCA-Jack átalakító kábel segítségével összekötöd a számítógéped LINE IN csatlakozójával. Innentől elronthatatlan a dolog, pár próbálkozás után magad is meg fogsz lepődni, hogy milyen jó minőségben tudsz hangot digitalizálni.
A bedigitalizált hangot pedig a CD íródhoz kapott program (Pl. NERO) segítségével tudod CD-re írni, ha CD-n akarod hallgatni. De jobban jársz, ha a hangot MP3 formátumba digitalizálod, egy kazettáról felvett hangnak is nagyon megfelel, de egy CD-re sokkal több zenét tudsz kiírni. Egy mai átlagos DVD lejátszó pedig a CD-ről is le tudja játszani az MP3 formátumot.
Ma délelőtt óta Revox tulajdonos vagyok. Megjött a rosszként vásárolt A77. Mindössze annyi volt a baja hogy a csévélő motorok beálltak, a számláló szíja elhalálozott, a szalagvég érzékelő lámpa kiégett. Sajnos a motorokat csapágyait ki kell cserélni, a többi már alakul. Viszont a fejek alig használtak, gyönyörűen vesz fel és játszik le.
Ez az egyike annak a sok korábbi esetnek, amikor olyan kisérletre kerül sor, mintha - jóidulatból - valakit hozzászóllásokkal próbálnánk a szőlőmetszésre, vagy a konyha asztalon házilag elvégezhető vakbél műtétre megtanitani. :-)
Léteznek ún. CD-recorderek is, amelyek tartalmaznak A/D D/A átalakítót és ugyanúgy kell őket használni mintha magnók lennének. egyszerűen valós időben felírják a tartalmat CD-R-re. Philips és Marantz is volt, de nehéz őket beszerezni. Csak mint lehetőséget írtam.
Szerintem viszont próbálj meg valami ismerőst szerezni, aki rendelkezik annyi szakmai ismerettel, hogy fizikailag tud segíteni problémád megoldásábsn. Ez igy levelezgetéssel nem fog sikerülni.
Szerintem az csak bemenet azaz oda nem tudsz hangot rögziteni (csak lejátszani). Azaz az igy nem használhato. Neked ehhez egy PC fog kelleni Line-in bemenettel meg egy rögzitö programmal.
Nekem JVC RC-EZ57 CD-kazettás magnóm van,ott van a hangszórónál egy USB bemenet,ahova pendrive-t lehet csatlakoztatni.Lehetséges ez a módszer amit írtál egy USB kábellel?Abban a csatlakozóban?Kösz!
Egy sereg programmal. (Sok ingyenes is van). Elöször digitalizálnod kell. Pl. a Magix Clean-up szinte tökéletes bármilyen hasonlo dologra. Digitalizálja a PC-be adott jelet (Line-in) megtisztitja, optimalizálja majd pedig CD-re irja.
Vam már olyan walkman is aminek USB kimenete van, azaz egyenesen mehet a CD-re.
No azért az igazán kibírja, mérd le a tányér meg az 1000 méteres tömegét. Biztos, hogy kb egálban lesz a 83 deka + 720 m emtec szallag tömegével. Azért tömeget írtam, és nem súlyt mert itt a kettő páros tetája lesz a mérvadó... )))
igen, hozzá vásároltam, igaz nem ugyanolyan mind a kettő, az egyik Tascam, a másik Teac, de lényegében majdnem azonosak az adapterek.
Így a magokkal együtt a gép 122 000 Ft-ra jött ki. Elkezdtem a karbantartását, először a vezetőgörgőket szedtem le, alkohollal eltakarítottam róluk a szennyeződést, tengelyükre egy halvány gondolat műszerolaj került, és alkohollal eltörölgettem a frontpanelt.
Érdekes, hogy az első kis törlés az egyik görgőről ilyen eredménnyel járt:
Volt benne kis koszocska :-)
Ahogy haladok a felújításával, karbantartással, a képeket igyekszem feltölteni.
Ha valakinek van közben valami jótanácsa , mit hogyan, előre is köszönöm.
A Maxell MR-10 a legjobb minőségű fémorsó a piacon. Könnyű, ugyanakkor szépen, központosan vezeti a szalagot, nem kovályog. Látom eredeti TZ-514 NAB magod is van hozzá...
Sajnos nem sikerült belealkudni a tartozékokat, de orsóm van, egyelőre csak a NAB adapterekkel veszem meg. Így 120 000 lett a vége.
Egy gondolattal előbb vettem meg az Akai-t, ezért lett egyszerre kettő. természetesen tudom, hogy nem ugyanaz a kategória:-) A terv a lehető legjobb állapot megőrzése és a szükséges apróbb munkák, karbantartás, tisztítás elvégzése, és amennyiben találok hozzá, akkor a kuplungot / szalagféket kicserélem.
Az Akai fejei szinte érintetlenek olyan mintha új lenne. Egyetlen baja ez a szalagfék probléma.
De hát ugye az idő..... az meggyilkolja az anyagokat sajnos.
És ott készültek a nálunk kapható zöld feliratos "skoccs+ szalagok. Hát Itália nem a hifi hazája valóban és Geloso magnók se hifik csak az erősitői (csöves) között van ami hifi.
Azért lássuk be olasz hi-fi nem sok van. A Geloso-n kívül csak egy méregdrága hangsugárzó gyártóról tudok, de nem jut eszembe a neve. Meg hát a híres-hírhedt Milphon szalagok....
Nemcsak az övék, és a későbbi tipusokon volt szögletes is. Prágában van egy lemezes haverom, oda nősűlt, olasz, hatalmas Gelloso és olasz elektronika gyüjteménye van, ott mindenfélét láttam, de az irigy kutya semmit se ad oda belőle. Igen szép csöves Geloso erősítői is vannak. Az olasz ebayon időnként lehet látni belőlük.
A TEAC magnót én is nézegettem a Vaterán, úgy 60-70 ezer forintot adtam is volna érte, de erre jött valaki és benyomta érte a 98 ezer forintos villámárat :-))
Legalább az orsókat és a plexit sikerült belealkudni a vételárba? A plexi beszerezhetetlen hozzá, az orsók és NAB adapterek meg aranyárban vannak...
Azt viszont végképp nem értem, hogy egy ilyen TEAC mellé miért kellett még megvenni a 4000DS-t?
Az AKAI-ban a fejeket érdemes szemügyre venni, mert kopásállóságuk hihetelenül kicsi. Már viszonylag csekély használat után is az 1 mikron résszéleségű lejátszófej kopásából eredően jelentős magashang esés jelentkezik. Ez ugyan a nézegetés esztétikai örömét nem csökkenti. :-)
Külsőre karcmentes, kifogástalan esztétikai állapotú gép, nagyon keveset használták. Árát le sem írom :-)
Második tulajdonosa lettem, vagyok.
A részleges megbontásakor egy kevéske port takarítottam belőle ki, a jobb orsózó szalagfékje gyenge, így REWIND üzemmódból leállítva a tekerést a jobb orsósól lefut még egy kevéske szalag.
Gondolom, gyógyítható:-) Van valakinek tapasztalata szalagfék javítás ügyben?
A másik jövevényem holnap érkezik valószínűleg, egy TEAC X10R személyében.
Kb. 5 másodpercig meg voltam győződve arról, hogy ez a magnó egy AKAI. Aztán jobban szemügyre vettem és még mindig AKAI-nak láttam. Fura, hogy ennyire hasonlít az AKAI-kra...
TEAC A-2300S eladó a Vaterán. A gép tényleg szép állapozuak, de azt nem hiszem hogy pár száz órát használták volna, mert ennyi idő alatt nem kopnak így meg a fejek.
49 font egy tekercs??? Akkor maradok a használtaknál, most is van a vaterán 2000 ft-ért ORWO 106-os, 1 km-es kiszerelésban AEG magon. De a drágább per 528-asok is töredékébe kerülnek , és a múltkoriban kiderült hogy 38,1 cm/s-on szépen muzsikálnak az Otarival:-)) Ihagee
A hivatalos honlap nem túl informatív, de külföldi fórumokon nem írnak rosszat róla. Ampex 456 és RMGI SM 911-hez hasonlítják, persze hosszúidejű élettartammal kapcsolatban nincs infó.
Ahogy elnézem Audioland mai forgalmát, úgy tünik, hogy a topictársak többsége vásárol (ajándék - fenyőfa - hal stb.) vagy pedig már halat pucol és beiglit süt.
Mindenkinek boldog karácsonyt kívánok, sok-sok magnós ajándékkal a fa alatt.
Most éppen nyomógörgőt cserélsz ? :-DDD
:)))))))))))))
Ilyen?
Azért valamire csak menne Vele ! :-)))
Boldog újévet minden magnóstársnak!
