Kíváncsian várom, hogy megírd, hogy hol épül olyan szintű tárolási kapacitás, ami elegendő lenne országos szinten. És hogy mi lesz az.
Azt olvastam én is, hogy dolgoznak a hidrogén bekeverésén a földgázba.
Valóban a Smart grid nem csinál ilyet, hanem valóbana fogyasztés pontos mérését, és annak valós idejű követését teszi lehetővé.
Azt nem tudom, hogy hívják azt a technológiát, ami segít a fogyasztás illesztését a rendelkezésre áll áramhoz.. Nyilván erre jó példa az "éjszakai" (kapcsolt) áram, és az erre kötött fogyasztók - jellemzően villanybojlerek.
Ha a fűtésben komolyan rá kell menni az áram használatára (mert nem lesz elég földgáz, ilyen-olyan okból..), akkor elképzelhetőnek tartok olyan rendszert, amiben a hőszivattyúk kapcsolt áramon vannak, és egy hőtárolóba dolgoznak bele, amiből is aztán mehet a fűtés.
Például az EU régiókból áll, de az egész EU is tekinthető egy régiónak. A globális megfogalmazással csak óvatosan, az egészen mást jelent.
De, megoldott. Most hogy a medve nem medvecukor többé, lázas ütemben megkezdődött a rendszer kiépítése. Nem a tervezése, a kiépítése. Ebből is nagyon jól látszik, hogy a profitéhség hétköznapokon jócskán felülírja az államok/állampolgárok érdekeit, aztán történik valami, és hirtelen szabályozni tud a zállam.
A smart grid alapvetően az áramigény és az áramtermelés helyi összehangolását jelenti, és nem a fogyasztók korlátozását...
Nem azt írtam hogy az áramszünet a normális. Azt írtam, hogy ésszerű tartalékokat kell képezni, és nem lehet elvárt a minden körülmények közötti rendelkezésre állás. Ez most sem elvárás. Váratlan dolgok a mai rendszert is lazán kiütik, és mégsem vizionál senki katasztrófát.
Lehet tárolni alkáli fémet is, az is elbontja a vizet és van hidrogén. De ha higany amalgámon keresztül akkor nem is keletkezik hidrogén csak az elektron, akkor az egy katód.
A berendezés persze bonyolult, de a tárolás viszont egyszerű egy vaslemez hordó. Nátriumban 3 kWh, ha lítium akkor 5 ször annyi.
Ez technikailag megoldott. (Pufferkapacitás akkuval, tartalékkapacitás hidrogén/gázturbina.)
A smart grid pont az ellenkezőjét jelenti. :-)
Pont nem kell, elég regionálisan. És ez nem jelenti azt hogy "minden helyzetben" el kéne látni a "fogyasztást", elvégre mindig is voltak/vannak áramszünetek, és mégsem omlik össze az energiarendszer. Tehát csak ésszerű tartalékokat kell képezni.
Véleményem szerint a pontjaid valahogy a fentiek szerint néznek ki...
Én régebben (itt a topikon is) komoly híve voltam annak, hogy tisztán megújuló energiákból meg lehet oldani az energiaproblémákat. Ehhez azonban nyilvánvalóan szükséges négy dolog:
1: globálisan összekapcsolt, nagy energiaátviteli képességű elektromos hálózat, olyan politiaki és gazdasági viszonyokkal, hogy használják is
2: energiatárolás - nagy mennyiségben, lehetőleg minél olcsóbban
3: smart grid - a fogyasztás illesztése a termeléshez
4: elegendő kiépített kapacitás (globálisan), hogy a fogyasztást ellássa - minden helyzetben
Nem hiszem hogy az orszagszerte otven gelyen elhelyezkedo nagyobb naptelephez kiepitenenek egy kulon parhuzamos egyenfeszultyegu halozatot, pedig parszaz ev alatt biztos megterulne a befektetes.
A keopsz piramisa se térült meg szerintem, pedig jó ideje ott áll már. (-:
Elsősorban azért, mert az adott váltóáramot nem csak szállítani kell, hanem a végponti felhasználásig sokszor átalakítani, "kapcsolgatni", védelemmel ellátni, stb. Na ez DC-nél nem olyan sima ügy már, főleg sokszáz kV-on meg pláne nem.
Korábban erre sem eszközök sem technológia nem volt, így szóba se kerülhetett. Most is még csak erősen korlátozott, és fejlődés alatt áll ez a terület.
Tavaly néztem egy filmet a világ legnagyobb megszakítójáról, ami talán 500kV-os DC megszakító volt már fogalmam sincs mekkora A-t tudva, brutális mérettel és technológiával. Na az nagyon nem volt egyszerű szerkezet, nem olyan mint mondjuk egy zászlós oszlopkapcsoló :-).
Tehát messze nem mondható az, hogy a váltakozó áramú átvitel 10% alatti veszteséggel üzemeltethető több ezer km távolságra.
Viszont elmondható, hogy a HVDC átvitel vesztesége ugyanazon a feszültségen ~ a fele az AC átvitelének."
Bizony, ez így van, és nem véletlenül.
Aki alapszinten is tanult a távvezetékekről, az pl tudja, hogy bizonyos feszszintek és távolságok felett nem a vezeték (ohmikus) ellenállása a legnagyobb veszteségi tényező. És bizony az egyenfesz továbbítása sokkal ideálisabb dolog nagyon sok szempontból, mint az AC.