Szia alminar:-) Sisi többféleképpen is írta a nevét, Sissy, Sisi, Sissi...hangulattóül függött nála... Más könyvben azt olvastam, hogy a Romy filmekben "vezették be", hogy Sissy, mert a Sisi örökösök levédték a Sissi, és a Sisi változatokat, ebben is lehet valami...
Én az osztályommal voltam tavaly osztálykiránduláson Prágában és odafelé megálltunk, sajna csak pár órára, Bécsben. Közösen megnéztük a császári lakosztályokat aztán teljesen véletlenül a Sisi Museum még csak pár hete nyílt, így azt is megnéztük...
Szóval számomra is totálisan újdonság volt, hogy van Sisi Museum...
Sose tudom , melyik a helyes: Sisi v. Sissi??? :)))
A német fordítást csak kölcsönkaptam, és nemsokára vissza kell adnom a tulajdonosának, de majd e-mailben akkor pontosan megírom a könyv adatait.
Azt hiszem, akitől kaptam, talán Ausztriában vette pár éve.
Spanyolországban mindenki szereti Sisi-t, találkoztam spanyolokkal, akik júliusban Prágában és Bp-en jártak, és természetesn meglátogatták Sisi kastélyát Gödöllőn.
Azt tudtad, hogy tavaly óta a Hofburgban a császári lakosztályok mellett Sisi Múzeum van???
Szia alminar:-) Engem érdekel a német fordítás, és üdvözöllek a fórumon:-DD Az e-mailcímeim:szmel@freemail.hu, vagy szmelli@vipmail.hu Ha van valamilyen anyagod küldd el, ha lesz időm, próbálok belőle fordítani...
Augusztus 18-án elfelejtettünk megemlékezni Ferenc József születésnapjáról:-( Most bepótoljuk:-)) Ez a részlet a király egyik látogatását írja le... A király a mücsarnokban
Budapest, máj. 4.
"Ő felsége a király délután egy órakor megjelenésével tüntette ki az uj mücsarnokot, melyet a törvényhozás emelt a magyar müvészet számára s melynek ma volt az ünnepélyes felavatása. Élénkség, sürgés-forgás uralkodott a mai szép napsugaras délelőttön a kiállitás Andrássy-uti főkapuja előtti tágas térségen. Tizenkét óra körül a közönség a térségen mindjobban gyülekezett s lassankint a mücsarnokhoz vezető kocsiut mentén két oldalt tömött sorfalat képezett a tömeg, hogy megvárja ő felségét, ki egy órakor volt érkezendő a mücsarnok megnyitására. A főherczegek odakünn maradtak a terrasseon és a megjelent közönséggel együtt várták a királyt. Néhány perczczel egy óra után érkezett meg ő felsége nyitott kocsiján, mellette hadsegéde ült. A merre csak a kocsi elhaladt, mindenütt zugó éljenzés hangzott körötte. A mücsarnok lépcsőinél Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter fogadta, kivel a király kezet szoritott. A terassera érve a főherczegekkel váltott nehány szót, majd belépett a pompásan diszitett előcsarnokba. Harsogó éljenzéssel fogadták itt a királyt, a ki szivesen fogadta a köszöntést. A király után jöttek az előcsarnokba az összes főherczegek és kiséreteik. A délszaki növényekkel körülvett hatalmas Hungária szoborral szemben állott meg a király vele szemben Wlassics Gyula miniszter, a ki a következő beszéddel üdvözölte: Császári és apostoli kir. Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Fogadja felséged legmélyebb hódolatunk legélénkebben érzett hálánk és határtalan örömünk kifejezését, hogy a magyar képzőmüvészetnek emelt ez uj csarnokban a magyar állam ezer éves fennállásának emlékére rendezett legelső mükiállitást legmagasabb látogatásával kitüntetni és ezzel örökké emlékezetessé tenni kegyeskedett. A magyar müvészet legelső és mindenkinél gondosabb védnökének a magyar sziv egész melegével, odaadásával és rajongásával hőn szeretett urunknak, királyunknak ez első látogatása legyen a müvészet ez uj templomának örökké ragyogó fölavató ünnepe. Ünnep, mely áraszszon oly sok fényt, dicsőséget és áldást a magyar müvészet fejlődésének utjaira, hogy a jövő kor küzdelmeiben a magyar müvészet mint egyik leghatalmasabb erkölcsi erő, a magyar nemzet fenmaradásának és fölvirágzásának mindenki által elismert elsőrendü tényezője legyen. És ez ugy lehet, ha a magyar felelős kormánynak a társadalom és a magyar müvészet minden ihlete, minden müvelője, mindenha a müvészet mai koronás védője, a mi urunknak, királyunknak fejedelmi erényekben tündöklő kötelességérzetét és a közmüvelődés igazi erényei tartalmáért lelkesedni tudó emelkedett felfogását mint példaképet követi. Adja az isteni gondviselés, hogy ugy legyen! Példaképünk tündököljön sokáig! Éljen a király! - Éljen a király! kiáltotta hosszasan az előcsarnokban félkörben felállitott diszes közönség. Majd a király szavai hangzottak el a teremben, a ki a következőket mondotta: Örömmel jöttem a müvészek ezen uj hajlékának felavatásához; őszintén kivánom, hogy az a szépen fejlődő magyar képzőmüvészetnek ujabb lendületet adjon a további felvirágzáshoz. A közönség lelkesült éljenzése közepett indult meg a király az első képterem felé, a hol szintén előkelő nagy és főként hölgyközönség várta. Utjában odafelé első sorban Csáky Albin grófot szólitotta meg és kezet fogott vele. Majd Wlassics felé fordulva kérdezte: - Hát a régi mücsarnokkal mit csináltak? A közönség soraiban ekkor Jókait pillantotta meg a király, hozzáment és szivélyesen kezet szoritva vele, kérdezte: - Hogy van? A képteremben Bihari Sándor kalauzolta a királyt, a ki nagy érdeklődéssel nézte a kiállitott képeket. - Mind uj kép ez? A király ezután Benczur Gyulával beszélt néhány perczig Budavár bevétele czimü és a főváros tulajdonát képező festményéről. Tovább menet észrevett egyet azok közül a képek közül, a melyek az ő tulajdonát képezik. - Ez az én festményem mondotta mosolyogva. A királynak ugyanis 28 képe van a kiállitáson, melyek mindegyikére ráismert. Koroknyai Ottónak Mátyás király bevonulása Bécsbe czimü festményét hosszan szemlélte és azután bemutattatta magának. - Ön festette a Javithatatlant? Különös érdeklődéssel nézte a király Horowitz festményeit és mikor Tisza Kálmán portraijához ért, megállott és elösmeréssel mondta Horowitznek: - Nagyon jól van eltalálva. Margittay Párbaj után czimü képe is tetszett a királynak. - Az igaz szomoruság kitünően van eltalálva - mondotta az időközben bemutatott müvésznek. Hohenlohe német kanczellár arczképénél a király oda szólittatta Balló festőt és azt mondá neki: - Nagyon jó. Festette a herczegnét is? Karvaly Mór Huszárok czimü képe előtt szintén nehány perczig állott a király és a müvésznek azt mondta: - Nagyon sokat haladt két év óta. Ferraris festő a kiállitásra feleségének a portraiját állitotta ki, a mely szintén nagyon érdekelte a királyt. - Ki ez a hölgy? kérdezte Biharitól. Bihari ekkor bemutatta a királynak Ferrarist meg a feleségét is, a kivel a király kezet szoritott. A retrospektiv kiállitáson keresztül a király a szobormüvek kiállitásához ért, a hol Zala György kalauzolta. Felette kedves epizód játszódott le itten. A királynak ugyanis feltünt egy kis szobor, a melyen egy nagyobb fiu egy kulacsból bort akar tölteni egy kis gyermek szájába. - Ki csinálta ezt a szobrot? - kérdezte a király. És ekkor bemutatták a királynak Teltsch Edét, a fiatal szobrászt, a ki jelenleg a honvéd gyalogságnál szolgál mint önkéntes és már a káplárságig vitte. A kis szobrász katona bátran szalutált és megállott a király előtt. - Hol tanult? - kérdezte a király. - Bécsben! - volt a felelet. A király ekkor végignézett a kis honvéden és azt kérdezte tőle: - Mióta szolgál? Három óra felé járt az idő, a mikor a király a szoborkiállitásból visszatért az előcsarnokba és szintén teljes megelégedésének adott kifejezést a látottak felett, a közönség lelkesült éljenzése közben kocsijába ült és távozott. A királylyal egyidejüleg elhagyták a mücsarnokot a főherczegek is. (Nemzet, május 2.) A király a Vigszinházban.
Budapest, máj 6.
Nagy és diszes közönség gyült ma egybe a Vigszinházban. Az a hir, hogy a király magas látogatásával fogja szerencséltetni a Vigszinházat, nagy lelkesedést idézett elő az uj szinház közönsége körében, és már 7 órakor majdnem egészen megtelt a szinház. A király páholyával szemben Bánffy br. miniszterelnök ült Latkóczy belügyminiszteri államtitkárral. A hüvös, esős idő daczára, nagy közönség gyülekezett a szinház előtt, a mely türelmetlenül várta a felséges urat. A király pontban fél 8 órakor érkezett leányával, Gizella bajor herczegnővel és Paar gr. főhadsegédével együtt. A közönség lelkesen megéljenezte ő felségét. A szinház csarnokában már ott várták a felséges urat Széll Kálmán Hatvani Deutsch Sándor, Szécsy Ferencz dr., Faludi Gábor. Széll Kálmán meleg szavakban üdvözölte a királyt, örömét fejezvén ki a magas látogatás felett, mire a király igy szólt: - Nagyon szivesen jöttem el ebbe a szép szinházba. Ezután néhány szivélyes szó elmondása után a felség leányával együtt felsietett a páholyába. A mint a közönség megpillantotta a királyt és leányát, felállott és lelkes éljenekkel üdvözölte a magas vendégeket. A királyi páholy gyönyörüen volt diszitve. A külön bejáratnál pompás keleti szőnyegek fedik a padlót egész a mahagóni karfáju és aranyrácsozatu lépcsőig, mely fölvezet a páholy előtermébe. Ez előterem piros damaszttal boritott falain négy-négy izzó-lámpából és egy-egy áttetsző üveggolyóból álló applique-ek vannak alkalmazva, melyek nappali fényt terjesztenek a mult század végének styljében diszitett és kiváló finom izléssel berendezett teremben. A lépcső legfelsőbb fokánál nagy aranykeretü falitükör van alkalmazva és ez alatt a kiszökő párkányon óra, tüztartó és hamutartó áll. Mind e tárgyak összhangban vannak idomra nézve a terem egész berendezésével. Különösen az óra gyönyörü piczinyke oszlopot formál, melyen egy borsónagyságu, gyémántokkal környezett óralap látható; e fölött egy ámor játszadoz virágokkal, ki felé Chapu »Jeunesse« czimü hires szoboralakja nyujt föl egy maréknyi babért. A tükörtől balra egy kerekded fülke van, melyben pamlag előtt asztalkákon frissitők állnak; a fülke fölött pedig gazdag, aranyozott faldisz közepett a magyar korona fénylik. A tükörtől jobbra van a páholy bejárata, és e mellett márvány asztalkán áll ő felsége a királyné arczképe pompás arany és elefántcsont keretben. Az arczképen megkapó módon jut kifejezésre a felséges asszony ama hóditó bája, melyért egész életén át »a kegszebb királynénak« nevezték. A páholy nem tulságos nagy, de kényelmes. Párkányánál két nagy karosszék áll ő felségeik számára, ezek mögött négy a kiséretnek. A páholy, összhangban a szinházzal, Mária Terézia kora izlésében van diszitve; kivételt ebből csak a szinlaptartó képez, melynek arany és elefántcsontból egyberakott fogantyus kerete Louis-seize-stylü, mint az első teremben álló arczkép kerete. A szinlap, mely a müipar eme remekébe van illesztve aranynyal nyomatott fehér selyemre. Ő felségét kellemesen lepte meg az előkelő fény és a nemes izlés, melylyel páholyát diszitették; és e fölötti megelégedésének kifejezést is adott. A mint a király helyet foglalt a páholyában, azonnal kezdetét vette a Kozma Andor gyönyörü prologja. A király nagy figyelemmel hallgatta a prologot, folyton a szinpadra nézett mi alatt Plautus, Moliére, Kisfaludy alakjait élénken magyarázgatta leányának. Gyönyörü jelenet volt az, a mikor Kisfaludy dicsőiti a »bölcs, a nemes, a nagy király«-t, az egész közönség a király felé tekintett, tapsolt és éljenzett, a király pedig többszöri főhajtással köszönte meg az óvácziókat. A prologot a közönség zajosan megtapsolta. Ezután következett »Az államtitkár ur« czimü vigjáték, a mely ma is pompás hangulatban tartotta a közönséget. Az előadás is kitünő volt és a közönség nem győzte eléggé kifejezni elismerését a derék szinészek iránt. A király az első felvonás után elhagyta a szinházat. Távozása előtt Széchényi Béla gróffal váltott nehány szivélyes szót, majd bemutatták neki Szécsi Ferenczet és Faludit, kiknek a király megelégedését fejezte ki. Aztán bemutatták a királynak Fellner müépitészt, kihez a király igy szólt: - Ön épitette ezt a szinházat? - Igenis, felséges uram - felelé Fellner - ez már az én 27-ik szinházam. - Igazán nagyon szép és tágas szinház, jegyzé meg a király. Ezek után a király leányával Gizella bajor herczegnővel együtt kocsiba ült és a közönség lelkes éljenzései között haza hajtatott. (Nemzet, május 7.) Az Akadémia diszünnepe.
Budapest, május 18.
Az Akadémiának ritka ünnepe volt tegnap: a magyar tudományosság fölszentelt csarnokát látogatásával tisztelte meg a legelső magyar ember. A nagy történelmi napok közt, amelyek méltóságos, sürü sorban követik egymást mostanában, s amelyeket igazi jelentőségükben csak a jövő nemzedéknek multba visszatekintő szeme fog megitélhetni, külső diszre is, belső tartalomra is egyaránt kivált a tegnapi ünnep. Pálmaágak és örökzöld lombok boritották a hatalmas teremnek máskor sima oszlopait, cifraságait, annak jeléül, hogy a király látogatásának emléke örök időkre egyik legfényesebb lapja lesz az Akadémia történetének. Kállay Béni értekezését mély figyelemmel hallgatta végig a király s fenséges rokonai. A közös kormány egyik legnépszerübb s mindenesetre legmagyarabb tagja impozáns képet fest ebben az értekezésben a magyar nemzet multjából s a dicsőséges emlékek hatása alatt merész és nagyszabásu jövendők körvonalait rajzolja meg. Komoly bölcsek mély és rendületlen hite, lelkesedés a szivekben, éljenző zugás az ajkakon, ragyogó diszruhák s örömtől még jobban ragyogó szemek adták meg az Akadémia ezredéves diszgyülésének igazán ünnepi jellegét. A gyülés lefolyásáról a következőkben adunk számot. Tegnap délelőtt tiz órára volt kitüzve a Magyar Tudományos Akadémia ezredéves diszgyülése, amelyen a király is megjelent. A közönség már kilenc óra körül sürün ellepte az Akadémia palotájához vezető utakat, amelyeken már kilenc órától kezdve egymást érték a szebbnél szebb fogatok. Mindenfelől ragyogó diszmagyar ruhák, csak itt-ott elvétve pár frakk, fényes katonai egyenruhák s a hölgyek is, akik jegyhez jutottak, az alkalomhoz illő ruhákban jelentek meg. Az Akadémia igazgatóságának tagjai és az elnökség, báró Eötvös Lóránt elnök, Császka György érsek, Tisza Kálmán, gróf Széchenyi Béla, gróf Dessewffy Aurél, Szász Károly, Gyulai Pál, Pulszky Ferenc, Kautz Gyula, Vámbéry Armin, Zichy Antal, Bőthy Zsolt és Szily Kálmán főtitkár az előcsarnokban várták a fejedelmi vendégeket, mindnyájan diszmagyarban. Körülbelül háromnegyed tiz volt, amikor az első udvari kocsi előrobogott és kiszálltak belőle József és József Ágost főhercegek. József főherceg magyar tábornoki egyenruhában volt, fenséges fia pedig dragonyos főhadnagyi ruhát viselt. Mindketten az előcsarnokban maradtak az urak közt s ugy várták meg Kóburg Fülöp herceggel együtt, aki nehány perccel később érkezett, a királyt. Pontosan tiz órakor éljenzés hallatszott az Akadémia főhomlokzata előtt való téren s a közönség tiszteletteljesen utat nyitott az előrobogó két udvari kocsinak, amelyek közül az elsőben a király ült, honvédhuszár tábornoki egyenruhában, mellette gróf Paar főhadsegéd, a másodikban Somogyi és Pollák alezredesek, a király szárnysegédei. Báró Eötvös Lóránt a király elébe sietett s felkisérte a szőnyegekkel és délszaki növényekkel szépen diszitett lépcsőkön az elsőemeleti diszterembe, ahol már együtt volt a meghivottak fényes társasága. (...) Az elnöki asztal körül báró Eötvös Lóránt elnök, Pulszky Ferenc és Gyulai Pál osztályelnökök és Szily Kálmán főtitkár foglaltak helyet. Most fölállt báró Eötvös Lóránt és a következő megnyitó beszédet mondotta: Felséges császár és apostoli király! Legkegyelmesebb urunk! Örömtől dobog szivünk ebben a percben, melyben Felséged közöttünk, a magyar irodalom és tudomány munkásai között megjelenvén, magas kegyének ez ujabb nyilvánitásában szentesiti azt a magasztos föladatot, melynek teljesitését a nemzet ránk bizta. Fejleszteni az atyáinktól öröklött nyelvet és irodalmat, hogy az ne csak csengő szavakban, hanem gondolatokban is gazdagodjék és müvelni a tudományt, nem szolgai utánzással, hanem a szabad szellem önálló gondolkodásával, ez a mi föladatunk. Nemzeti becsvágyunk pihenést nem enged, egy sorban akarunk haladni a legelsőkkel ama nemzetek között, kiknek szomszédságában őseink immár ezeréves államunkat megalkották. «Magyarország nem volt, hanem lesz» - ezt a jelszót véste be Széchenyi István gróf a Magyar Tudományos Akadémia alapkövébe. Nem feledkezhetünk meg erről ma sem, amikor államunk ezer éves fönnállásának ünneplése közben a multakról emlékezünk, mert érezzük, hogy ez ezer év dacára is fiatal nemzet vagyunk, mely nem elégedhetik meg multjának dicsőitésével, hanem kell, hogy még nagyobb dicsőségét a jövőben keresse. Viharos éljenzés után báró Eötvös Lóránt elnök bejelentette, hogy Kállay Béni pénzügyminiszter, az Akadémia tiszteleti tagja, akadályozva van a megjelenésben s igy Az Árpádok és a magyar állam czimü értekezését, amely a diszgyülés egyetlen tárgya, Szily Kálmán főtitkár fogja felolvasni. Az értekezésnek itt adjuk bő kivonatát. Történeti nemzetté lettünk e földön, amely ma is a miénk. Ezer éve áll fönn a magyar állam, ezer éve él a magyar nemzet. Meghatottan és méltó büszkeséggel tekinthetünk végig tizszázados történetünkön. De az öröm, a megelégedettség érzésébe kétely és aggodalom is vegyül. Mi sors vár ránk? Van-e még remény, hogy élni fogunk a távol jövőben is, mint magyar nemzet, magyar állam? Megnyugtató választ keresve e borus kérdésekre, föltünik előttünk az elmult s a még jövendő ezer év mesgyéjén honszerző Árpád fenséges alakja. Keveset tudunk felőle. Életét, tetteit derengő homály födi. És ez jól van igy. Emberi gyarlóság legalább nem homályositja el azt a tiszta eszményi képet, amely nemzetünk első vezéréről minden magyar szivében él a mai napig. A középkornak ez a szakasza nem mutat föl Európa egyetlen államában sem oly kiváló, oly nagy tehetségü uralkodó házat, mint amilyen az Árpádok dinasztiája volt. Árpád és utódai nem csak országot alapitottak, ők emelték azt a hatalomnak és a tekintélynek arra a magas fokára is, amelyet hazánk akkor elfoglalt. Az Árpádok vetették meg azt a szilárd alapot, mely a magyar nemzetnek ezeréves életet biztositott. És az Árpádoknak több századra terjedő következetes politikája, ránk nézve nemcsak a multban bir értékkel és jelentőséggel. Abból merithetjük talán a második ezerév küszöbén a reményt, hogy van még jövője e nemzetnek... A magyar jellemből hiányzik a hajlam vallásos rajongásra. Már a hosszu együttlétben a kozarokkal, ahol mohamedán, zsidó és keresztény békésen megfért egymás mellett, megtanult népünk türelmesnek lenni a más hitüek iránt. És ha mégis szivósan ragaszkodott a pogánysághoz, ez nem annyira buzgóságból történt, mint inkább azért, mert a pogány vallást az ősi nemzeti szokások szimboluma gyanánt tekinté. Éppen ez okból az uj haza földjén sem terjedt el a kereszténység. Csak az ország déli és keleti részein hirdették az igét Bizáncból jött téritők, csekély eredménnyel ugyan, de nem egészen sikertelenül. Géza pogánynak született és ugy látszik, szivében megőrzé haláláig a ragaszkodást az ősi hithez. De azért megkeresztelkedett. Mondják, hogy felesége vette rá őt e lépésre. Meglehet. De a szép Sarolta valószinüleg a keleti egyház hive volt, Géza pedig a nyugatrómaihoz csatlakozott. Talán éppen a sürübb érintkezés a katolikus németséggel inditotta őt ez elhatározásra. De bármint volt is ez, azáltal, hogy Géza maga is katolikus lett s hogy népének is a római egyház tanai szerint hirdetteté a kereszténységet, elvált örökre a magyar nemzet a Kelettől. A gondolkozás és akarat, az eszmék és érzések összesége, melyet nyugat-európai civilizációnak nevezünk, a kereszténység általános befolyásán kivül, ama mélyen bevésődő hatásnak köszöni létrejöttét, melyet a középkor első századaiban a romai egyháznak egyetemes, központi jellege gyakorolt. Az Árpádok Magyarországa teljesen centralizált állam volt, az egyetlen akkor egész Nyugot-Európában. Mi már az állam megalakulásánál létesitettük azt, amit Európa csak százados harcok árán érhetett el. Nem képzelhető ez másként, mint hogy e szervezet összhangban állott a magyar nép szellemével. Ha nem igy lett volna, nem állhat az fenn három századon át. Uralkodói hatalmukat arra használták föl, hogy amennyire e földön lehetséges, megvalósitsák a nemzeti ideálokat. Első szent királyunknak egész müködésében nincs egyetlen vonás sem, mely önző, időhöz kötött vágyakat, törekvéseket árulna el. Amit tett, nemzetéért tette; nemcsak a jelenben, de a jövőt is tekintvén. A legtisztább idealizmus ez. Azzal, amit végzett, amit elért, megmutatta a magyarnak, hogy csak ugy boldogulhat, ha uralkodó és nemzet egyaránt eszményekért küzdenek. Ez az eszmény pedig: Magyar legyen e nép a földi létnek végső határáig, mely számára a végzet könyvében ki van jelölve - és legyen méltó társa ama nemzeteknek, amelyek elüljárnak az emberi haladás utján. Ujra kérdezhetjük most már, mi sors vár még ránk? Van-e remény, hogy élni fogunk a távol jövőben is mint magyar nemzet, mint magyar állam? Élni fogsz oh magyar, ha megszivleled a magasztos tanuságot, melyet Árpád vére hagyott rád drága örökségül. Előre hát, küzdj bátran tovább, ernyedetlenül, és bizzál önmagadban. De hogy küzdelmedet siker koronázza, hogy bizalmad soha meg ne inogjon, tégy ugy, mind őseid tevének, foglald mindennapi imádba a fohászt: Isten áldd meg a magyar királyt!
Az értekezés befejezésével az egész gyülekezet felállott és megéljenezte a királyt, aki némán megköszönte, majd odament az elnöki emelvényhez és elismerését fejezve ki báró Eötvös Lóránd elnöknek, vele, Pulszky Ferenccel, Gyulai Pállal és Szily Kálmánnal kezet fogott. Azután a közönség felé fordulva, nehány elismerő szót mondott Kállay Béninének s elhagyta a termet. Követték őt a főhercegek és az egész kiséret. Az Akadémia előtt a sokaság szintén lelkes éljenzésekkel fogadta, amikor kocsira szállt."
Ezek a fényképek szerintem igazán jól sikerültek, bár annakidején a fotográfia még gyerekcipőben járt, de Sissi ebben is modern volt, hagyta magát az új masinával megörökíteni az utókornak, milyen jól tette:-D A vasút is újnak számított akkoriban, és a császári pár előszeretettel használta a számukra kialakított luxus lakosztályokat....
most a hétvégén voltam Esztergomban és a Duna-parton sétáltunk láttam egy Erzsébet-szobrot:)olyan szép volt. nem mennsze van a Mária Valéria híd, igy szerintem méltó helyre tették a szobrot is:)
ha esetleg valakit érdekelne az Elisabet cimü musical itt van egy cím:www.stageholding.de/21824.htm
remélem jol irtam:)
nekem magyarul jobban tetszik, mert Janza Katának (aki Sissi egyik hangja a kettö közül) nagyon szép hangja van:)
Feladom, ami nem megy, azt ne erőltessük...Furcsa ez az indexes fórum, nekem valahogy nagyon nem úgy megy, ahogy kéne...pl. amit korzo említett, hogy a másképp írandóknál írjam szögletes zárójelben azokat a parancsokat, az sem megy, mert egész egyszerűen nálam nincs olyan hogy "másképp írandó"...se "kód" se "szerkeszt" semmilyen gomb, csak az hogy "mehet" és "megnéz" és ebből is a csak az előbbi működik...ez van
Na ez már 75%-ban sikerült:-) Nem tom miért nem sikerült 100%-osan, mert ha pl. a google-ba beírjátok megtalálja a weboldalt...talán az volt a baja, hogy a "Szöveg" mezőbe csak a www-s webcímet írtam és nem írtam még elé a http://-t pedig az URL mezőben ez automatikusan benne van, azt gondoltam nem kell még egyszer beírni..http://www.tv.animare.hu
Amikor a képeket feltöltötem, nem töltöttem ki a "kép felirata" mezőt, mégis feltette...
Amikor a linket akartam feltölteni, akkor szintén nem töltöttem ki a mellette levő "Szöveg" mezőt, és nem tudtam feltölteni a linket, kicsit ellentmondásosan működik a rendszer, de akkor most megpróbálom úgy hogy az "Új link" mellé nemcsak a webcímet írom be, hanem mellette a "Szöveg" mezőbe is valamit és aztán kattintok rá a "Felvesz" gombra...
"Örülök a sok hozzászólásodnak:-) " Lassan elérem azt a mennyiséget a hozzászólások terén, mint a törlésem előtt:)
"Megpróbálok felmenni a leírt oldalra, mert én beszélek németül:-) " Oké, akkor majd ha megnézted a honlapot, megoszthatnál néhány infót az életéről:) Bár én már tudok egysmást, mert a sissiweb.net-en írtak róla néhány sort+a filmet is láttam, de biztosan sokan járnak itt a fórumon, akik nem tudnak róla, meg engem is érdekelne kicsit részletesebben, esetleg majd a legközelebbi topictalin is megbeszélhetjük...Lehet hogy majd egyszer arra is veszem a fáradságot, hogy szótárral nekiessek a fordításnak:-)
"A Duna Tv előszerettel vetít kosztümös filmeket, érdemes a műsortervét figyelni, egy időben minden karácsonykor levetítették a 3 részt, tisztelegve ezzel Sissi születésévfordulójának..." Egy időben valóban sűrűn adták, lehet hogy most valami kerekebb évfordulóra várnak, lehet, hogy csak 2007 karácsonyán, születésének 170. évfordulóján vagy 2008-ban, halálának 110. évfordulóján fogják adni legközelebb...
Adok egy webcímet: www.tv.animare.hu Ez nem csak egy sima műsorújság, mint pl. a www.port.hu hanem van benne pl. műsorkereső cím alapján, főszereplő alapján stb. és nemcsak egy vagy két hétre előre, igaz ennek az a hátránya, hogy az időközben bekövetkezett műsorváltozás nem biztos hogy szerepel benne...+van benne Műsorfigyelő is, ami-hogy ha regisztrálod magad-és beírod a műsor címét vagy a főszereplő nevét, amit látni szeretnél, akkor e-mailben értesítenek, ha műsorra tűzi valamelyik adó. Úgyhogy sok időt és fáradságot lehet megspórolni ezzel a jó kis honlappal:)
" nekem ezek a portrék a kedvenceim közé tartoznak..." Ezek is nagyon ismert és szép képek:-) Dehát Sisiről 99%-ban nagyon szép ábrázolások születtek, nekem is rengeteg kedvencem van de a sok kedvenc közül is valahogy a lent említett kép ragadott meg a leginkább:-)
Most egy ideig valószínűleg megint nem leszek a neten, de azért remélem addig is lesz forgalom a topicban:-)
Szia Perdikkas:-) Örülök a sok hozzászólásodnak:-)szépek a feltett képek is, nem is lehet megkülönböztetni néha a húgát Sissitől... Megpróbálok felmenni a leírt oldalra, mert én beszélek németül:-)
Így van, annyira hasonlított Sissire, hogy helyettesítette Őt, amikor annak el kellett utaznia, vagyia szabadulni akart bécsi börtönéből... Én sem ismerek eddig olyan kiadványt, amely leánytestvéreinek életét dolgozza fel, pedig érdekes volna.
A kérdezett képen a fiatal császári mennyasszony látható, -de sajnos több könyvben is utánanéztem-, nem említik, hogy ki festette valójában...
Illéskének A Duna Tv előszerettel vetít kosztümös filmeket, érdemes a műsortervét figyelni, egy időben minden karácsonykor levetítették a 3 részt, tisztelegve ezzel Sissi születésévfordulójának...
nekem ezek a portrék a kedvenceim közé tartoznak...
Itt pedig néhány kép következik Sisi másik húgáról: a nápolyi királynőről, Mária Zsófia Amáliáról, aki annyira hasonlított Sisire, hogy ha jól emlékszem, szmel, azt mondtad, hogy időnként még helyettesítette is nővérét, ha a császárné már unta a reprezentálást.
Az első képen annyira hasonlít Sisire, hogy ha nem tudnám, hogy Mária Zsófia az, el sem hinném, hogy nem Sisi van a fotón:-)
Nem tudom miért nem megy a link-beszúrás, pedig az "Új link" mezőbe a http:// után beírtam a webcímet, majd rákattintottam a "Felvesz" gombra, aztán pedig a "beszúrás" gombra, meg is jelent a [link1] a szövegmezőben, a megjelenítés mégsem sikerül. Tud valaki ebben segíteni?
Mindenesetre a webcím: www.sophie-von-alencon.de.vu
Főleg annak jó, aki tud németül, de más is nyugodtan megnézheti a honlapot, mert így is meg lehet érteni néhány dolgot, meg jónéhány kép is van. A főoldalon van egy hosszú kibontott hajó fotó róla, de ne kattintsatok rá, mert akkor németül azt írja ki, hogy a lap nem megjeleníthető...Ehelyett várjatok kb. 10 másodpercet és magától betöltődik a honlap...Ezt a hosszú kibontott hajú képet mindjárt fel is teszem ide, mert pont olyan hosszú, mint Sissinek, és ebből a szempontból nagyon hasonlított rá, kíváncsi lennék, hogy ő is ennyit törődöt-e a hajával, mint a nővére:)
Nem tudjátok véletlenül, hogy nem jelent-e meg esetleg könyv Sisi testvéreinek az életéről magyarul? Sisiről rengeteg könyv jelent meg-ami nagyon jó-de azért jó lenne többet tudni a testvérei életéről is, amit én tudok, az csak egy-egy tömör, néhány mondatos összefoglaló mindegyikükről, pedig 8-an voltak testvérek és biztosan meg lehetne egy egész könyvet tölteni az ő életükről is. Pl. Mária Zsófia Amáliáról-aki talán a legjobban hasonlított Sisire-és akit "Gaeta hősnőjeként" emlegettek, biztosan sok érdekességet lehetne írni, és az ő élete is elég rosszul alakult, mint ahogy legtöbb lánytestvérének.
Vagy ott van pl. a legfiatalabb húga: Zsófia Sarolta Auguszta, akiről azt a filmet is készítették a németek 2001-ben, amit az mtv is adott 2-szer. Őróla több könyv is jelent meg, de mind franciául illetve németül, sajnos:-( Pedig nagyon kíváncsi lennék az életére, és persze arra is, hogy a filmben mennyire tértek el a valóságtól. Biztosan sok dologban(a legalapvetőbb az volt, hogy a filmben egy boldogtalan házasságot láthatunk, míg a sissiweb.net-en azt írják, hogy nagyon boldogok voltak; ettől függetlenül nagyon jó a film, nekem legalábbis nagyon tetszett)
Egyébként találtam egy nagyon jó kis oldalt Zsófia Sarolta Augusztáról, csak az a baj, hogy németül van, én pedig nem értem, csak néhány szót. Van jónéhány kép is, mindenképpen nézzétek meg, sajnos elmenteni nem lehet-egy kivételével legalábbis nekem nem sikerült-mert ha a jobb gombbal rákattintok, nem ajánlja fel a "Kép mentése más néven"-t. Így sajnos nem tudtam elmenteni a winchesterre, ha valaki esetleg rájönne, hogy kell, légyszi közölje itt a fórumon.
Kattintsatok majd rá a képre, mert nagyobb méretben az igazi:) Egyébként a kép az eljegyzés alatt készült és megtalálhatjátok pl. a Brigitte Hamann-féle Erzsébet Magyarország királynéja című könyv 15. oldalán. sajnos az interneten csak nagyon kevés Sisi-oldalon van fenn ez a kép, nem tudom mi lehet az oka, hogy ez a festmény nem annyira híres, mint a klasszikus Sisi-ábrázolások, de nekem rendkívül tetszik:)
Azt viszont sehol sem írják, hogy ki festette, lehet hogy nem maradt fenn a neve, kár lenne. Nem tudja esetleg valamelyikőtök?
És sajnos DVD-n sem adták még ki idehaza:-( Csak rajzfilmváltozatban...Pedig jó pár régi klassszikus filmet kiadtak már DVD-n még a '30-as évekből, ez pedig csak fél évszázados film lenne:-) Remélem nem kell még fél évszázadot várni még kiadják ezt is:) A TV-ben is már jó régen adták, sajnos én még akkor nem voltam Sissi-rajongó, úgyhogy nem is vettem fel videóra, de majd csak adják valamikor...
Annyit meséltem a 7 éves lányomnak Sissiről, és már úgy megmutatnám a Sissi-filmet neki (Romy Schneiderrel), de mostanában nem adják. A Schönbrunni kastélynál láttam a boltban videókazettán, de hát... osztrákul.
Ja és még elfelejtettem említeni, bár lehet, hogy már tudtok róla ti is, 20-án adja a TV2 este 7-től a Julie-Maupin lovagja című filmet, amiben Romy Schneider lánya(Sarah Biasini) játssza a főszerepet, aki szereti a kosztümös filmeket, annak biztosan tetszeni fog. Tavalyi film, én már láttam egyszer, még frissiben, de mivel olaszul volt, csak keveset értettem belőle.
Possenhofen, ahol Sissi a nyarakat töltötte
Mária Valéria szerint, ez a portré édesanyja legszebb portréja
Ez a kép színezett portré, de szerintem jól sikerült...
Rudolf és Stefánia hivatalos portréja
Rudof egyik gyerekkori képe
Öreggebbi képein, már csak elfátyolozott arccal volt hajlandó lefényképeztetni magát, íme ebből a korszakból egy...
Mária Valéria egyik legyezője:-)
nekem ezek a portrék a kedvenceim közé tartoznak...
