Én azért nem osztogatnék ilyen tanácsokat, mert nincs két egyforma helyzet, és ha valaki rosszul méri fel az erőviszonyokat, és hallgat rád, akkor esetleg agyonverik. :) Minden egyes konfliktushelyzet más és más.
Nos, erről már két évvel ezelőtt szó volt, hogy minden érintettet - az összes érdekelt felet be kellene vonni a kéktúra fenntartásába. Nem tudom hogy állnak a dolgok, de konkrétan a réndzsörök esetében felmerült a helyiek koordinált bevonása.
Aha, tíz esetből 2 azért az csak 20%, ami nem kevés! De megvan a megoldás: vigyél magaddal gyerekeket, ahogy a képeken is! Egyébiránt én nem látom a kötözködés kiváltó okát, de még kevés volt idén a nap, még nem barnultam le eléggé. :-)
Pont úgy értettem, hogy ne közmunka legyen 47ezerért, hanem elfogadható bérezésért elvárásokkal, s bizony jól jönne sokaknak, több értelme lenne mint, na mindegy is minek:)
...ez meg nagyon jó lenne. Szerintem amúgy is valamiféle Kéktúra Kft. felé halad a világ, előbb-utóbb talán lesz valami gyakorlatban észrevehető haszna is ennek a gondolkodásmódbeli változásnak. (És nem csak az, hogy ami frekventált, azt még frekventáltabbá teszik.)
Becsületbeli dologgal nem lehet fenntartani a rendszert, fontos az anyagi elismerés is, ez különösen vonatkozik a kritikus helyekre.
A pénzt valahonnan hosszú távra elő kell teremteni, erre jó megoldás lehet a közmunka, sokan örülnének ennek a lehetőségnek.
A havonta országos szinten kifizetett összeg (kb. 2-3 millió Ft) nem nagy összeg, s megoldana egy csomó alapvető, de fontos problémát.
Megfelelő oktatás után a réndszörök kapnának festékeket, ecseteket és sablonokat, aztán karbantartanák az utat. Ebbe beleférne az a tavaszi gallyazás is, ami eltakarja a jelzéseket.
A szakmai felügyeletet természetesen az illetékes természetbarát szövetségek, szakosztályok biztosítanák.
Az oldalamon van, rejtve. A póló/polár el szokta takarni, max a vége lóg ki egy kicsit. A Kéken a Bushwalker volt nálam, az jó nagy, abból sok kilóg, de csak veszi észre, aki konkrétan alaposan megnéz. A zsák oldalpántja ugyanis elég rendesen takarja.
Mi december végén a legnagyobb hóviharban mentünk Kőszeg-Tömörd-Ablánc csárda szakaszt.
Tömördön nem volt nyitva semmi, de utcán egy havat söprögető nénihez odamentünk és kértünk tőle forróvizet a termoszba. Be is invitált minket és még linzert is kaptunk tőle meg széket a fenekünk alá. Ha gáz van nyugodtan próbálkozz be valahol...
Nem hiszem, hogy jobban vonzom, mint bárki más. Mint mondtam tíz esetből talán kétszer fordul elő, hogy be is jön. A hozzáállásom ettől függetlenül az, hogy arra a kettőre legyek felkészülve, amikor előállnak.
Az egykori munkámból kifolyólag - mivel közértben őrködtem és naponta 3-4 fogás volt az átlagom - kellett sokat bíróságra járkálnom. Ebből az maradt meg, hogy ha valaki beszól, akkor én sokakkal ellentétben nem utólag, otthon a monitor előtt verem magam, hanem a beszólásnak/kötekedésnek megfelelő arányban reagálok, magyarán nem hagyom magam alázni vagy megfélemlíteni. Ezt viszont a legtöbb konfliktuskerülő ember agresszivitásnak veszi. Én nem. Szerintem ez a normális, mivel senki nem egyenlőbb a másiknál, teljesen mindegy számomra, hogy az illető hova helyezi magát az alá-fölé rendeltségi listáján. :)
Túrákon, civil életben nem ért több atrocitás, mint másokat. Munka közben viszont jó eséllyel többel találkoztam, mint az itt jelenlévők összesen, bármilyen hülyén hangzik is ez. Sajnos annak munkának a további tapasztalata, hogy 10 bolti tolvajból 9 kisebbségi. Pedig éppúgy jártak be a boltba mélyszegénységben élő nyugdíjasok is; de azoknak valahogy nem a bűnözés volt az alapvető viselkedési forma. Ebből csak nagyon torz elmével lehetne nem egyértelmű következtetéseket levonni. :/
Miért gondolom úgy, hogy vonzod a bajt? Mi lehet rajtad, ami vonzza ezeket az alakokat? Nincs egy képed, amin Te vagy látható, békésen baktatva egy "nemzetiségi" falu utcáján?
Velem még csak egyszer fordult elő, hogy rácummant a hátizsákom oldalzsebében utazó Balaton szeletre egy nem abban az évben lebarnult kiskorú egyed Bódvaszilas ismert utcájában és hamarosan 10 társával együtt lobogtak mögöttem, mint izzadt ló mögött a böglyök. Mire rájöttem volna, mi is a rajzás oka, az egyik megkért, hogy adjam má' neki oda a csokit. Oda is adtam, mire a többség elrohant vele, egy meg, aki nem tartott velük (gondolom neki már volt reggelije aznap) azt mondta, hogy tán nem kellett volna, mert a többi meg fogja azt az egyet ölni.
Szóval azóta minden ilyen hely előtt alaposan elrakok mindent (fényképező, telefon, GPS, kaja), hogy ne úgy érkezzem, mint egy ószeres és azóta nem is volt több "ügyem" velük.
romantikus túra volt, de ott fogant meg bennem az ötlet hogy a kéktúrát meg a sátrazást külön kéne választani :-)
Bölcs ötlet volt. Mikor Kéktúráztunk, akkor egy húsvéti napon Becske fölött akartunk sátrazni, de olyan nagy szél volt, hogy nem sikerült a sátrat felállítani. Szerencsére a kocsmában ajánlottak egy jó szállást, innentől a sátrazás elfelejtve. Épp így gondot okozhat egy esti kiadós zápor is.
Igen, valami olyasmi kellene, mint a híres kedves cigányember (asszem Abaújszolnokon, ahol a TASZ-ház van). Ha közülük való tart valami rendet, az hatásos szokott lenni.
Helyesen gondolkodsz. Hétvégén én is voltam Mátraverebélyen, semmi gondom nem volt, sokan megszólítottak, köszöntek. Sajnos elkövettem azt a felelőtlenséget, hogy a fényképezőgépem a nyakamban lógott...
Néhányan nem a faluvége felé mentek, hanem a templom felé.
A végén egy turistahölgy nekem panaszkodott, hogy azt kiabálták felé, hogy megd...lak.
Nem tudom, hogy áll a "réndzsör" kérdés az OKT mentén. Megoldás lehetne, hogy kritikus helyeken a kisebbség egy mindenki által elismert emberét neveznék ki, aki az útvonal karbantartása mellett felelne az áthaladók biztonságáért is.
Úgy gondolom, hogy az OKT mentén mintegy 50 "réndzsör"-re lenne szükség (úgy 20 km-enként), akik közmunkában látnák el ezt csöppet sem megerőltető feladatot, viszont a turisták sokat nyernének vele.
...másrészt - mert érzékelem ám, hogy a nonverbális kommunikációban nagyon otthon lehetsz - mondd már el, hogy ezekben az esetekben melyik volt részemről a félelemből eredő agresszív testbeszéd:
1. Megyek az utcán lefelé, odabólintok a szembe poroszkáló néhány nőnek, gyereknek, hogy "hello". Ők bámulnak értelmesen, mint a birka, a kisgyerek meg az -azóta szállóigévé lett körünkben! - mondatot böfögi oda: "Aggyá vagy kapol"
2. Megyek a főúton, már majdnem kiérek a faluból, amikor hallom, hogy hátulról-oldalról kiabál valaki. Az akkor felbukkanó kerékpáros cigányember volt, miszerint "Héló te...! Ájjá meg! Elveszem azt a... azt a mindent!" Itt biztosan valami erős, hátrafelé exponenciálisan táguló félelemhullám sugárzott belőlem, azt érezhette meg ez az értelmesnek nem mondható csúcsragadozó :D
Szóval szerintem valamit nagyon-nagyon félre akarsz értelmezni, hogy beleilleszd valami előre felállított sémába...
Abban tévedsz csak, hogy marhára nem félek. Csak a helyén kezelem a kisebbséget, mert tudom, mire lehet számítani tőlük. De akármi is jön, állok elébe szívesen. Ezért kellett évekig bíróságra járkálnom tanúként :D
