Kissé túl misztifikálod a tudásomat! Mert a "Nagyon Várbarát" nicknév inkább azt az óhajtást fejezi ki, hogy szeretném megismerni a világ {vagy legalább a Kárpát-medence} várait, mint azt a tényt, hogy ismerem is őket.
Na, de nézzük ezt a Gánt - Hajdúvárat.
1 -- Nem jártam ott.
2 -- Viszont szerepel a Kőnig-kódexben a 876-os számon. Ott ugyanaz az alaprajz mutatkozik, mint a www.varak.hu megfelelő oldalán.
Érdemes azonban kibetűzni a hozzá biggyesztett szöveget:
A "hogyan tovább? kérdésre ez ad választ:
Bár a várak.hu oldalon szerepelt egy Terei György-féle feldolgozás a Fejér megyei várakról, de abban Gánt település határában az Oroszlánvár szerepel.
Sikerült megtudnom, hogy a Tornai templomban Tornay János aki 1406-ban halt meg van eletemetve, tehát az utolsó Tornay. Előtte sikerült egy hibára találnom.
És amit Maszat-hegy fórumtársamnak is úton útfélen felemlegettem október 15.-16-án, az "Ős-Majk".
Kevesen tudják, hogy a mai Majki Kamalduli Remeteségtől DK-re az erdő mélye egy kb. 900 éves épület falmaradványait rejti. (Eredetileg ez volt a Majki prépostság és hiteleshely a középkor hajnalán)
Fórumtársunk Jesper Olsen nevével jelzett testvértopikunkban írtam róla nemrégiben.
Még idöszakaszhoz, kinek van igaza kinek nincs, castelolog Plaček teszi ahova teszi és nemmuszaj neki igaza lenni. Pontosan hogyan van az csak régészeti, építésitörténet, archiv feltárás hozhat.
Még Viktorhoz, más ha beszéljük barát között, és más ha muszaj neki pontosabban beszélni vagy írni, és szerinten jobban tudja hogy bástyák mint peldaul én.
És ha akartok komolyan foglalkozni várral és pontosítani építési időszakot, keleti várakkal foglalkozik Michal imkovic régész, művésztörtész, Bóna még imkovic legjobbak. Kontakt van nekem mind a kettőre.
Torna reneszánsz bástyáiról irnák most egy kicsit, pontosabb a vár reneszánsz átépitéséről. Ekkor épültek a vár c ,d ,e ,f,g betűvel jelölt részei.(lásd. alaprajz). És igen Nagy Várbarátnak igaza van, mert szinte mindenki két szakaszra teszi az épitésüket. Amit biztosan tudunk, az az, hogy 1540-1550 között átépitették a várat, pontosabban új reneszánsz bástyákról volt szó. Ekkor épülhettett valószinűleg a déli oldalon lévő rondella(d), és a két kisebb torony(c) (Viktor régész az északkeleti tornyot ágyútoronynak mondta.) a keleti oldalon.
A nyugati oldalon lévő nagy rondella (e) később épülhetett, valószinüleg az északi erődrészekkel (f,g) együtt, amelyek igy együtt alkották a külsővárat.
Most pedig vegyük szemügyre a lőréseket. A északkeleti ágyútorony(c) és a déli rondella(d) az alábbi lőréseket tartalmazzák. A másik kisebb torony lőrései már eléggé kiomlottak, úgyhogy nem tudom milyenek lehettek, valszeg ugyanaz mint a másik toronyé.
A lőrések méreteiről annyit, hogy a legszűkebb részen 50x60cm, és 110x120cm re tágul kifelé.
Az északi, újabb részen(északi erődrészek) kicsit kisebbek, de kialakitasuk ugyanaz.
Ezen kivül a déli rondellán(d) van egy nagyobb 80x80cm es lőrés is, amely a várba felvezető útra néz. Sajnos ez már eléggé kiomlott úgyhogy nem tudom hogy nézhetett ki.
Egy furcsa dolgot látok a lőrésen. Középen két gerendafészkei láthatóak, amelyekben ha teljes gerenda volt, akkor elvileg szinte teljesen elzárták a lőrést. Nagyon örülnék ha valaki meg tudná mondani, hogyan is nézet ez ki a valóságban, vagy valamilyen támpont, hogy hol van még ilyen lőrés.
Én a hasonló lőrésekből kiindulva egy korra tenném szintén a két torony(c) és a rondella(d) épitését, azonban egy kassai műemlékvédő más véleményen van, szerinte a két keleti torony (c) korábban épült, még a 15. század első felében. És 1540-1550 ben a déli(d) és a nyugati(e) rondella épült.
(A minap voltam megszakérteni a várat, és látom jeleit a déli bástya későbbi hozzáépitésének a falhoz, de eléggé áttekinthetetlen számomra a dolog, úgyhogy lehet valami a dologban, hogy a déli rondella és a tornyok nem együtt épültek. )
Ezen kívül, a kapu(f) mellett van egy negyszög alapú bástya amely kétágú lőrésekkel van ellátva.
A mai emberek magukba fordultan élnek,tisztelet a kivételnek.Azért,ha egy 130ezres megyeszékhelyen(Győr) nem akad pár száz műemlék imádó,aki felemelné a szavát mindenütt ahol lehet,ott baj van.Ja,egy ekkora városban több múzeum akad,igazgatókkal,régészekkel és még kitudja milyen szakmabeliekkel. Szerintem támadják az építkezést minden fórumon és a médiában,ha kell tüntessenek a maradványoknál.
Valamikor régen sok helyen lebontották a városfalakat,kapukat,mert akadályozták egy város fejlődését. Gondoljunk csak bele,mit hozhatna napjainkban Győrnek,ha komplett falrendszere állna? Ide járna fél európa túristája,dőlne a pénz a város kasszájába.
A szegediek anno,hogyan hálálták meg váruknak a nagy tiszai árvízkor nyújtott segítséget? Lebontották...:(
Sajnos több hiba van, igaza van ericnek. Én magam is tudok több túlszámlázó régészről, lenyúlt pénzekről 10 éves, egyetemista állományban alkalmazott régész-családtagról (aki egész szezonban "dolgozott" egy-két feltáráson), leleteket hazahordó, vagy sosem publikáló szakemberről.
Meg eldózerolt templomromlól, temetőkről, felrobbantott római erődről, elhordott várfalról, lebontott-szétlopott kastélyról.
És ez nem 50 vagy 100 éve megtörtént dolgok gyűjteménye csak...
Magyarország= Banánköztársaság.
A jog alkotói és végrehajtói csillagászati távolságban vannak egymástól, és tőlünk, akik eltartják őket.
Attól hogy kimondod: "magyar vagyok", még nincs megoldva semmi. A csekkek sincsenek feladva, a leletek sincsenek feltárva, a pályakezdő régész-munkanélküliek ugyanúgy pályaelhagyók lesznek.
A strukturális változtatások megkezdése elodázhatatlan, de nem tudom, a mostani út jó-e.
Az elpusztított lelőhely/vár PÓTOLHATATLAN. Beszélhetünk róla, nézhetjük képen, alaprajzon, mindegy. Attól már SOSEM LESZ MEG.
Ez van.
4 évente szavazunk, aztán akiket választunk döntenek. helyettünk, rólunk.
Egy régi dalocskát felidézve,"engem csak a Vitány érdekel." :)
Természetesen a környéken a legismertebb,legkedveltebb szakrális hely a vértesszentkereszti kolostorrom és a majki kamalduli remeteség.De ha már a Vértesben vagyunk,érdemes ellátogatni a zámolyi és a csákányospusztai Árpád-kori templomromhoz
ugyanúgy,mint a Környén található,szintén Árpád-kori körtemplomromhoz és Gántra,a kerekszenttamási körtemplomromhoz.
A fanyalgó kritikusok ellenében Myskovszky alkotásait kortörténeti dokumentumoknak tekintem, természetesen megfelelő kontroll alá véve.
Hiszen pl. szülővárosának, Bártfának a Főtér szélén emelkedő templomáról a fiatalkorában rajzoltak alapján derül ki, hogy eredetileg a harangtornya különálló épület volt. Ezt aztán az 1878-as nagy tűzvész után teljesen lebontották, az újat pedig az egyház hajójához húzták fel.
Mivel jelenleg a "templomosok" vannak túlerőben a Topikban, körbekínálok egy kis desszertet:
A rudabányai templomban 2005-ben jártam, amikor a Castrum Bene Egyesület miskolci rendezvénye során a végeláthatatlan esőzések miatt lemondtunk Szádvár megtekintéséről. Helyette két plébániatemplom felé fordítottuk lépteinket. Közülük az egyik Rudabányán emelkedik. Myskovszky lerajzolta a benne lévő két sírkövet is.
Tényleg nem akarok politizálni, de az elmúlt 20 esztendőben Állam bácsi mindent a helyi {megyei, városi és önkormányzati} vezetők nyakába tett. Most úgy néz ki, hogy mindazon jogokat és kötelességeket visszaveszi. Egy központi irányítás alatt talán megújulhat a rendszer {!?}
Komolyra fordítva az írást, visszatérnék Myskovszky Viktor munkásságnak taglalásához. Miután az 1870-es évektől fogva, mint külső munkatárs működött a műemlékek lajstromba vétele kapcsán, a kassai reáliskola nyári szüneteit kihasználva rótta fáradhatatlanul felfedező útjait. Főként a lakóhelyéhez közel eső vármegyéket kereste fel, így pl. Abaúj-Tornát, Zemplént, Sárost, Zólyomot, Turócot és Árvát. De, legalább is a róla szóló könyv szerint, valahogyan eljutott a távoli nyugati határszéli Ják templomához is. Mégis inkább a Felvidék közép és keleti felében tevékenykedett.
A munkamódszerét igyekeztem tanulmányozni, de igazából sokféle módon örökítette meg az adott objektumokat. Egyszerű ceruzarajzoktól kezdve a színes tustechnikáig, sőt a vízfestékes ábrázolásig minden megtalálható volt a palettáján. Könyökivel összehasonlítva szerintem sokkal látványosabb, részletgazdagabb munkái születtek. Később ezért is vádolták meg, hogy nem a valóságot, hanem a saját fantáziavilágát örökítette meg.
Való igaz, hogy rengeteg hely van hazánkban, ahol szükség lenne régészre, de sajnos nem a lelőhelyek száma, hanem a költségvetés sarokszámai határozzák meg a szakemberek látszámát. A költségvetéshez mérten sok a régész, a lelőhelyekhez számához képest pedig kevés. Bár kérdés, hogyha minden lelőhelyre jutna régész, akkor mivel foglalkoznának a jövő generációi.
Visszatérve egyes megyék restanciáira: a szakmai eredményekkel tartósan adós régészeket talán le lehetne cserélni agilisabb szakemberekre, azok közül, akik munka nélkül vannak. Talán el lehetne gondolkodni egy szakmai minőségellenőrzési rendszeren, bár az állami szférában sajnos a teljesítményorientáltság nem igazán jellemző.
Furcsa kettősséget látok a régészet, de általánosságban véve a műemlékvédelem terén.
Sok a régész, miközben sok a megmentésre váró műemlék is.
Vagy már kis hazánkban minden fel van tárva és meg van védve?
Hát nem!!!
Valahogy össze kellene már végre hozni a roskadozó műemlékeket és a munkanélküli szakembereket.
De most inkább realista módon próbálom megközelíteni a győri mélygarázs építését. Biztosan beválik az a helyszín? Hiszen a Duna mentén, gondolom jóval a talajszint alatt akarnak egy autók folyamatos tárolására alkalmas épületet kialakítani. Jó lesz úgy?
