Szerintem az egyetlen amit hozzátesz az a saját egyedi stílusa, és csak ez teszi a könyvet kiemelkedővé, de SK mércével még így is átlag alatti...
Szerintem. De kár ezen tovább vitazni, hiszen miért is kéne az izlésünknek megegyezni...
Én is nemrég olvastam az Éjszakai műszak c. kötetet. Nem kedvelem annyira a novellákat, mert mire belemelegednék, már véget is érnek. De azért volt néhány igazán jól sikerült darab, pl. A párkány vagy a Kukorica gyermekei. Mélységes csalódást okozott azonban a Jerusalem's Lot című novella, amelyik tényleg olyan volt, mint H.P. Lovecraft-nek A bezárt szobája, kicsit más köntösbe bújtatva.
Az ôrület torkában-t (In the mouth of madness) én is láttam még annó, nekem is tetszett, de azért zseniálisnak nem nevezném. Jó volt benne az alapötlet, hogy az a megzakkant író (Jürgen Prochnow) tulajdonképpen a saját valóságát írja le a könyveiben, és eltűnik az egyik helyszínen, de a kidolgozás azért nem lett a legeslegeslegjobb.
Már régen láttam, de néhány gyengébb elem azért felbukkan: amikor Sam Neil elkezdi olvasni a szóban forgó könyvet (Az ôrület torkában címűt), akkor legalább háromszor vagy négyszer hihetjük azt, hogy na most megtörténik az ugrás a fiktív és a valóság között, de mindannyiszor visszatérünk a jelenetsor elejére: Sam ül a díványon, és olvassa a könyvet, csak a fantáziája játszott vele. Sok, és unalmas.
Vagy amikor már beértek a faluba, ott, ugye, mindenféle nyugtalanító jelek fogadják ôket, jelentôségteljesen vonuló gyerekek, lassítva loholó kutyák (vagy farkasok?), mozgó mintájú képek, stb. Mindez érdekes lett volna, ha jobban kibontják, de nem így történt, csak egymásradobálták ôket, klisé szinten maradtak. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek ötletét elsütötték már az Elátkozottak faluja (Village of the damned) című horrorban, aminek a remake-jét emlékeim szerint szintén Carpenter készítette. Önmagától nyúlt volna?
Az ôrület... végére mellesleg alig-alig emlékszem, ez is azt bizonyítja, hogy nem lehetett akkora film. A vámpírok-ra visszatérve: az a darab nem azért volt emlékezetes, mert Carpenter készítette, hanem azért, mert a korábbi ócskaságai után (pld. Menekülés Los Angeles-bôl, Semmit a szemnek) legalább valamit megmutatott régebbi önmagából. A film persze lehetett volna sokkal jobb is, de így is megállja a helyét. Nekem a zenéje meg különösen tetszett.
Nincs igazad. A BV-ben nemcsak egy ujabb bort huz le a dologrol. Erdekeset tud mondani annyi meg annyi szerzo utan!
Ja, az Orulet Torkaban telleg zsenialis, bar a Cinemaban 20%-ot kapott...
Nekem a Borzalmak Városa azért nem jött be, mert SK egy már nagyon régi, sablonos és már számtalanszor (f)elhsznált mitológiai elemrol próbált meg újabb bort lehúzni. Úgy érzem, SK egyik legnagyobb varázsa az hogy a fantáziájának a termékei egyediek, vagy legalábbis egészen sajátos megvilágításba helyezi oket, ehhez képest a Borzalmak Város egy teljesen szokványos (és ezekután már lényegtelen hogy ezen belül jó vagy nem jó) vámpírtörténet.
Jo, a pofavagasokban lehet, hogy igazad van, nem rossz a magyarazat.
De a riglis ugyhoz ragaszkodom, mert utana meg fenysebesseggel :-) repkednek a vampirok ossze-vissza, es lesbol tamadnak, ugyhogy eleg nagy gaznak tunik a dolog egy ilyen nagy vampirszakertotol.
Egyebkent azon gondolkodom, hogy egyszer leulok a horror-szakerto haverokkal es osszeirjuk a jo es a gaz dolgokat, es megnezzuk, melyik van tulsulyban... ebbol kideulhet, hogy jo-e a film, vagy nem.
Egyebkent nem tudom mennyire ismeritek Carpenter filmjeit, Az orulet torkaban c. film az egyik legzsenialisabb horrorfilm, ami valaha keszult, de sajnos csak a Kossuth moziban jatszottak keso ejszakankent par hetig, es a videot is agyonhallgattak... vajon leadtak mar az HBO-n???
Rám a Borzalmak városa nem volt túl nagy hatással bár meg nem tudnám mondani, miért. Egyszerűen az előtte olvastott Állattemető sokkal jobban tetszett, meg az utána olvasott Tóparti kísértetek is. De hát - többek közt az írók szerencséjére is - nem egyforma az ízlésünk.
A Borzalmak városa király könyv. A legjobb vámpíros sztori. Félelmetes.
A Vámpírok c. Carpenter egyszerűen rossz. Hozzányúl a vámpír-mítoszhoz, de miért?
Azért, hogy realisztikusabb legyen?
Van benne egy csomó ilyen logikai csavar...
Ráadásul csak úgy véget ér.
Nem azért, mintha harvey-t akarnám védeni - sose tennék ilyet -, de a kérdéseidre azért van válasz: azért vág pofákat, mert azokat kell végleg ártalmatlanná tennie, akik nemrég még a társai voltak, tehát személyes kapcsolatban állt velük, és noha vámpírok lesznek, akkor még csak halott emberek, gondolom, ez zavarhatta meg Crow-t.
A riglis dolog már támadhatóbb, de esetleg azért, mert a bejáratnál még van némi fény, így nem kell annyira tartani attól, hogya vámpírok pont ott alszanak nap közben - ergo be lehet nyúlni kézzel is.
A Lugosi Bela altal jatszott Drakulat nem lattam, biztos jo az is, de a Coppolas az nalam igencsak elokelo helyen szerepel. Bar annyira nem borzaszto, inkabb latvanyos romantikus film szerintem /a tortenet romantikus reszet emelte ki Coppola, de azert nem hanyagolta el a veres reszeket. Eleg jol koveti a tortenetet, amennyire remlik. Regen olvastam mar./
A poen, hogy a konyvet azert vettem meg, mert ra volt irva Stephen King... furcsaltam mondjuk a dolgot. /Ismert ember nevevel minden "szart" el lehet adni?/ (: Kiderult, hogy o csak ajanlotta a konyvet. Mindenesetre nem bantam meg, szerintem alapmu a Drakula.
Azt hallottam, hogy van ennek vmi hosszabb /uncut? (: / valtozata is, ami nem 2-300 oldal, bar meg sehol sem lattam. Valaki tud errol mondani valamit?
Az Ejszakai muszak tortenetei... az elso 6-ot olvastam egyelore. Haaat... A Jerusalem's Lot ha nem tudnam, hogy SK muve, azt mondanam, hogy Lovecraft irta. (: Mangorlo=Christine novellaban. (: Ez annyira nem rossz.
Egyedul az Ejszakai muszak volt eddig, ami jobban bejott. De vegulis ezeket 25 eve irta, szoval nem is varhato el az a minoseg, amit most mutatnak muvei. Konnyed olvasmanynak azert elmegy.
>Minden idők legborzongtatóbb vámpírtörténete a Vámpírok Joe Carpentertől, James Woods-szal a főszerepben.
???
Ugye viccelsz? Hany vampirfilmet lattal?
En altalaban nagyon karmolom JC-filmjeit, de a Vampirokban van egy ket nagyon bena dolog, olyan kovetkezetlenseg, ami nagyon elrontja a filmet.
Mint peldaul milyen undor pofakat vag a nagyon vagany, mindent kiprobalt vampirvadasz Jack Crow (James Woods), amikor az utszeli motelben veri bele a karokat a hullakba egy nagy kalapaccsal?
Vagy miert nyul be csupasz kezzel annak a haznak az ajtajan, (ami lathatolag vampirtanya) csak azert, hogy elhuzza a riglit? Utana meg csak nyilpuskaval mer bemenni ugye...
Ezenfelul kulonosebben remisztonek sem tartom ezt a filmjet, ennel meg az Interju a vampirral is siman nyomasztobb volt.
Persze kizarolag IMHO.
Minden idôk legborzasztóbb vámpírtörténete Bram Stoker Drakula gróf válogatott rémtettei c. regénye, illetve a belôle készült Dracula c. film, Lugosi Bélával a fôszerepben.
Miss Waugh az Mr, egyébként meg a Borzalmak városa után komolyan gondolkoztam azon, hogy többé nem olvasok SKinget, annyira megviselt, de hát nyilván nem elég jó a gyomrom ehhez...totál kikészített idegileg, rémálmok, meg este elaludni nem merés...gondolom, aki nem bírja, ne olvassa :)De aztán elkezdtem az ST-t, megnyugtatott...:)
Tudom, hogy közös munka - de a többi (amit felsoroltam, valamint amit kifelejtettem)nem.
És azért az Ilf-Petrov szerzőpárost se írjuk le pusztán Miss Waugh véleménye miatt.
Ne felejtsd el, hogy a Talizmán közös munka Peter Straubbal.
Evelyn Waugh szerint ha ketten írnak egy könyvet, az olyan, mintha hárman csinálnának egy gyereket.
Igen, tényleg, én egy novelláskötetben olvastam spanyolul, több más ilyen stílusú novellával együtt, volt más író is, aki nagyon bejött, majd utánanézek. Ez a pincéres tényleg jó volt. Hol jelent meg magyarul?
Nekem is az első fele tetszett igazán. (Valahogy mindig jó Kingnél, amikor gyerekek többet fognak fel a világból, amennyit kellene, vagy amennyit a felnőtek látnak. Az, Ragyogás, Talizmán...).
Szerintetek véletlen lehet, hogy a figurát Brautigan-nek hívják? Lehet benne valami utalás az igazi Brautigan-re? (Könyveket ajánl, amik nagyon fontosak,...pl.)
Én voltam az, többek között. Nekem nem tetszett, egyáltalán. Fôleg az utolós egység. A Halkirály szerintem az egyik leggyengébben megrajzolt gonosz, ami King műhelyébôl valaha is kikerült.
Van a Nem jön szememre álom, abban van elég sok, illetve a Setét torony világának egy más szemszögből való meglátását segíti. (De szépen mondtam.) Annak a könyvnek az utóiratában pedig van szó más regényeiről is, amik kapcsolódnak a "mítoszhoz", és amiket én nem olvastam. Ja, és van a Szem című regénye (itt a topicban eléggé fikkantották, nekem tetszett), abban a varázsló Randall Flagg személye tér vissza a ST 4. részének a végén. Én ennyit tudok, még van biztos.
Az Atlantisz-velemenyekhez annyit tennek hozza, hogy nekem a konyv elso resze tetszett igazan, egy kicsit az Az-hoz es az Allj mellem-hez tudnam hasonlitani, erzodik, hogy SK-nek mozgalmas gyerekkora volt, es a gyermekkori elmenyei nagyon elevenen elhetnek benne. Neha ugy erzem, hogy olyanok ezek, mintha az otvenes-hatvanas evek videki Amerikaja egy csodalatos, varazslatos vilag lett volna a legtobb alig tiz ev koruli kisgyerek szamara.
En szemely szerint nagyon elvezem ezeket a gyereksztorikat, Mark Twain gyerektortenetei jutnak roluk eszembe.
Bar King konyvei nem fognak az "ifjusagi kalandregenyek" polcra kerulni egyik konyvtarba sem, pedig nemelyik majdnem oda valo lenne...
Valaki irta, hogy az Insomnia nem olyan jo... kerem szepen az egy zsenialis konyv, legalabbis nekem nagyon bejott.
De én kénytelen voltam az atlantisz után kiolvasni a setét torony mind a négy részét, mert annyira izgatta a fantáziámat az a setét torony, de ebből a négy részből se derült ki sok minden Van még valami más könyve, amiben a sötét toronyról esik szó?
Nekem is tetszett az Atlantisz, de valahogy az volt az árzásem, hogy hiányzik belôle az igazi lendület, a valódi húzóerô, mintha King nem találta volna el a megfeleô arányt a "földi" és a "transzcendens" között. Az elsô történetben még ott van mind a kettô, remek, ahogy a földön túli hatalmak lassan "átveszik" a cselekmény "irányítását".
A második történetben szinte semmi földön túli sincs: hamisítatlan szerelmi és fôiskolás cucc, hangulatos, de szerintem az egyik leggyengébb része a könyvnek, csupán csak betét, és elég giccses is.
Vak Willie ismét nagyon húzós – nekem ez tetszik a legjobban –, nagyon-nagyon jól lefesti azt a lelki-szellemi torzulást (ôrületet?), amit a háború okozott a Vietnámot megjárt korosztályban.
A következô rész ennél kicsit gyengébb – nem tud ráduplázni a Vietnám-jelenség ábrázolására –, és kissé zavaros is. Nem akarok semmit lelôni, de muszáj megkérdeznem: az a baseball-kesztyű pontosan hogyan és honnan kerül a srác elé?
A végét érzem azonban a leggyengébbnek: a szálaknak egyszerűen kötelezô összekapcsolódniuk, a gyerekkorban elvált személyeknek újra találkozniuk, az öreg szökevénynek jelt adnia magáról, satöbbi. King meg is oldja a feladatot, de mindez kissé sok, túlságosan is kiszámítható. Ezért mondom, hogy az Atlantisz – bár számos jól megírt, és nagyon hangulatos részt is tartalmaz – szerintem nem tartozik a legjobb könyvei közé.
Az Atlantisz... sztem kortörténet, a Vietnam-ot megjárt nemzedék története 1960-tól napjainking, megspékelve egy kis ST-érzéssel :)
Hangulatilag ezért nem nagyon tudnám mihez hasonlítani, annyi biztos, hogy lebilincselő.
ATom Gordon-t is nagyon tudom ajánlani, King-hez képest rövid regény, abban hasonlít a Bilincsben-hez (vagy picit a Tortúrához, Cujo-hoz, Ragyogás-hoz), hogy egy ember, egy kislány kerül "csapdába", eltéved egy erdőben - lelki és testi szenvedéseit írja le megrázóan King.
