OK doktor úr, én mindent értem, de nálunk egyszer sem hallottam, vagy olvastam peldaul Zsolnalitvai várrnál tölgy bástyáról hogy az ágyú torony.
De éppen most megtaláltam ezt, persze cseh oldalon, nálunk már többszor mondtam hogy szar se nincs.
bateriová vě -egyik része a késő gótikus erődítménynek, amelyik elősegítti aktív tűzerségi védelem. Legtöbbszor kerek, vagy félkerek alakú, vastagfalakkal, amelyik jóval
magassab mint védőfal, és van bene koncentrálva tobb agyú.
Most már értem, de sajnos szlovák terminologia nincs, agyú tornyok vannak említve csak Trencsény, Saskö, Somoskő és azok mind tornyok. Köszönöm minden magyar várbarátnak, legtöbb (hr).
A pontos forrás: Műemlékvédelem 1994. 4. szám Fridvalszky János: Adalékok Lietava {Szlovákia} építéstörténetéhez.
De tévedsz a Tölgy-bástya meghatározásában! Azzal a korabeli források alapján a várat nyugatról félkörben ölelő hatalmas, többszintes rondellát jelölték.
A kifelé védett, befelé védtelen {nyitott} tornyokra kiváló példák láthatóak a siklósi külsővárban. Ami tulajdonképpen a fallal védelmezett városnak felel meg, keletkezése a XV. század első felében a Garai családhoz köthető. Szerintem is az volt a lényege, hogy ha elfoglalja az ellenség, azt ne tudja védelmi támaszpontként felhasználni, hiszen a belső oldala a belsővár védőinek fegyverével szemben védtelen.
Szerintem a tornagörgői katolikus templomban őrzött Bebek György síremléke {+1390} az eredeti, amit valószínűleg az általa alapított gombaszögi pálos kolostorban állítottak fel. Míg a krasznahorkai várban általad látott -- ha tényleg egyforma a görgőivel -- akkor egy másolat a látogatók számára.
Próbáltam kinyomozni, melyik Bebek főnemes sírköve látható a pelsőci templomban? Hogy ott is temették volna el, azt nem merem állítani, mert szerintem a gombaszögi egyházat választhatták családi sírhelyül.
Nos Bebek László került a látókörömbe. Ebből akad ugyan néhány, de pl. aki 1448-ban hunyt el, azt kizártam, mert valószínűleg a rigómezei csatában veszett oda. Onnan pedig nem tartom valószínűnek, hogy a holttestét haza bírták volna menekíteni. Ellenben a sírkövön szereplő felirat szerint szerint királyi tárnokmester tisztét viselte. Ilyent azonban Engel Pál történész nem ismer, így inkább valószínűleg királynéi tárnokmester lehetett az elhunyt főnemes. Az a László úr pedig 1403 / 1404 környékén halt meg az adattár szerint. Utódaival folytatódott a Bebek család pelsőci ága egészen az utolsó György 1567-es haláláig.
Itt van leírva mint torony 7, de bisztos hogy magyar oldalon olvastam hogy tölgy bástya, még Kinizsi Pál építette. Másik kép egy Csehországi vár (Nový Jičín) nálunk még Csehországon bisztos hogy bástya, Magyarországon már torony volna, azért mondom, hogy más nevezés.
Amíg múlt héten Ti Tornagörgőn jártatok, én Krasznahorkán voltam és jómagam is belefutottam egy Bebek sírkőbe. A képeket elnézve ugyanarról a sírkőről lehet szó. Ha jól gondolom, akkor a kérdésem: melyik az eredeti?
A bástya=olyan, a fal síkjából kiemelkedő védőépítmény, melynek alapterülete nagyobb, mint a magassága - néha igen, néha nem
A bástya, soha sem emelkedik a kötőfalak magassága fölé - néha igen, néha nem, példa miért akkor Zsolnalitván van leírva tölgy bástya,(HU oldalon) az már torony volna nem?
A bástya lehet kerek=rondella, ötszögletű=ó és újolasz, sokszögletű=török "tabija" - igen de nem egész kerek, csak rész, nincs bezárodva mint torony, Te már láttál nem bezáratt tornyot, én még nem. Temetvény alaprajzon van sok tipű bástya, egyik sincs bezárodva, ha volna, még magassab védőfal ellen akkor már torony.
Olaszbástya nem csak ötszögletü, nem annyira fontos alaprajz, fontos a funkció. Példa, valamilyen T. Szatmári várak oldalon ír.
De lehethogy más nevezés van Magyarországon, más nálunk méb Csehországon.
Bár matekból én sem voltam jó, de a lényegi megállapításaiddal egyetértek.
Vagyis a kora-középkorban inkább a magas, de vékony falak kialakítására fektették a hangsúlyt. Ezek még úgy-amennyire ellent tudtak állni a hajítógépek köveinek. De már az ágyúk megjelenésével a fokozódó rombolóerő miatt egyre alacsonyabb, de ugyanakkor egyre vastagabb falakkal próbálták a vár {később erőd} belső területét megvédeni az ostromlókkal szemben.
Ugyanígy történt a védők fegyvereinek magassági elhelyezésében óriási változás. A kora-középkori "minél magasabb annál jobb" elvet fokozatosan átváltotta a "minél lentebb elbújva, annál jobb" doktrína alkalmazása.
Természetesen ez a hadügyi változás nem ment egyik pillanatról a másikra.
Nemrégiben ismertettem azon kirándulást, aminek során felkerestük a Szádvár legjelentősebb földesúri családjának számító Bebekek egyik tagjának sírkövét Tornagörgőn. Az 1390-ben elhunyt György úr alapította a gombaszögi pálos kolostort, aminek területét a közelmúltban tisztították ki lelkes önkéntesek. Remélhetőleg további lépéseket is tesznek a műemlék megóvása érdekében.
Kisfilm a gombaszögi pálos kolostor területén végzett bozótirtásról:
A szlovák cserkészek által kiadatott váras sorozat újabb taggal bővült. Most a Zólyom {sz: Zvolen} városa feletti Pusztavárról jelent meg egy kiadvány. Az igen nagy területű erősség feltárása és állagmegóvása jelenleg is tart, hatalmas munkát adva a műemlékvédőknek.
Nagy kíváncsisággal várom, hogy itt a váras Topik keretein belül "virtuálisan" és remélhetőleg majd egyszer a történelmi helyszíneken "élőben" is megosszd velünk a vértesi várakkal kapcsolatos tudásodat. Ami lenyűgöző, mivel terepismereted és fáradhatatlan szorgalmú kutatásaid által igazi helytörténész vált belőled.
A bástya=olyan, a fal síkjából kiemelkedő védőépítmény, melynek alapterülete nagyobb, mint a magassága. A bástya, soha sem emelkedik a kötőfalak magassága fölé. A bástya lehet kerek=rondella, ötszögletű=ó és újolasz, sokszögletű=török "tabija"
A torony=magassága mindig nagyobb, mint az alapterülete, mindig a kötőfal magassága fölé emelkedik. A torony lehet, kör alaprajzú, patkóalakú, négyszögletű, ötszögletű, sokszögletű, stb.
A bástya és a torony közti átmenetet a barbakánok, ágyútornyok képviselik.