A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
Már a fizika oktatás kezdete hibás volt: Azt tanították, hogy a gravitáció tömegvonzás és hogy a testek esése egyetemes! Erre csak sz@rt lehet felépíteni!
Na persze. Az elcseszett kísérlet anatómai lova. Tankönyvet is lehetne belőle írni, hogy hogyan ne végezzünk fizikai méréseket, mit hol ronthatunk el címmel. Elrettentő példának még jó leszel. Az is jobb mint a feledés homálya.
Menj vissza szépen az iskolába, és tanuld újra az anyagot. Figyelmesen el kéne egyszer olvasni a vonatkozó szakirodalmat, és megérteni. A gólyafosként kóválygó próbatestekkel mit is akartál elérni?
A testek mozgásegyenlete m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.). Eötvös minden további nélkül kinullázta az F(e.m.)-et, amit nem lett volna szabad. Nem ér a mérése a kétfajta tömeg aránya kibogozására egy fabatkát sem.
A négy stabil elemirészecskének e,p,P,E, csak a kétféle kvantált töltése q(k) = {- vagy +} q, g(k) = {- vagy +} g m(k), k = e,p,P,E van, mint fizikai tulajdonsága!
Csak a négy stabíl részecskének azonos a súlyos és a tehetetlen tömege. Minden ezekböl összetett test kétfajta tömege különbözik: m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test)).
Bessel, 1832 10^-5 inga Potter, 1923 10^-6 inga Eötvös, 1922 10^-8 torziós mérleg ..
Ezek szerint Eötvös 10^-8 pontossággal meghatározta ezt az arányt. Egyet az eggyel el tudsz még osztani? ;)
Az egész itteni munkásságodban csak egy dolog lehetne az érdekes. Mi motivál, hogy Bessel 1832-es, 10^-5 pontosságú ingás mérését hajigálással ellenőrizd?
Hát persze. A testek esése bölcsődés, óvodás, meg játszóteres, és iskolás is, a felnőtt korban elkövetett dolgokat most ne is emlegessük. Ajánlom egyszer egy karate edzés megtekintését. Ott a testeket először is megtanítják szabadon esni.
"Miert hiszed el neki feltetlenul, hogy az Eotvos kiserlet hibas?" Az Eötvös kísérlet nem tudott dönteni a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg arányáról!
Ott tevedsz, hogy it nincs szo kiserletrol, mert amit a youtube videon latunk az egyszeruen nem kiserlet. Az egy ketsegbesett probalkozas egy nyilvanvaloan hibas elmelet igazolasara. Tudomanyosan nulla erteke van, hiszen mar sokszor sokan egymastol fuggetlenul es kulonbozo modszerekkel kimutattak, hogy iszugyinak nincs igaza. Miert hiszed el neki feltetlenul, hogy az Eotvos kiserlet hibas? Semmi bizonyiteka nincs ra, csak az a rosszul osszetakolt probalkozas, ami nem uti meg egy kozepiskolas fizikaszakkor szinvonalat...
Csak megjegyzem a vádakra, nem vagyok hülye elvakult tudomány ellenes. Éppen ellenkezőleg: nagyon is tisztában vagyok iszugyi egyetlen kísérletének bizonytalanságával. Amiért ide írogatok, annak oka az, hogy sorra olyan állítások jelennek meg egy kísérlettel kapcsolatban, mely állítások durván ferdítenek. Ami még ingerlőbb, hogy ezek a ferdítő, vagy valótlan állítások magukat hozzáértőnek pozícionáló személyektől jönnek. Nem vagyok elvakult "hívő", és pontosan ezért merem leírni azokat a kifogásokat is, amik nem tetszenek itt egyeseknek.
Abban igazad van, hogy egy kísérlet leírása legyen precíz, de jelen esetben mit számít az, hogy grafit, vagy elemi szén volt kötőanyaggal? Tudsz valamit a kötőanyagról, ami miatt a szén lemaradhat az ejtőasztaltól? (Egyébként i. szokott arra hivatkozni, hogy a könyvében ezek az adatok meg vannak adva. Mondjuk, attól még itt is válaszolhatna.)
Na most azért arra kíváncsi lennék, ha tíz ejtésből tízszer lassabban esik a szén (jól dokumentálva!), akkor nálad mi változna? Azt mondanád, oké, eddig tévedtünk, nem vettük észre, hogy az eddigi összes kísérletünk és elméletünk a fizikában hibás volt??
Csak szólok: ha nem volt rendben a vákuum, az fékezi az ejtőasztalt, tehát a vénullás próbadarabok mozgásán látszódni kellene, a szén meg el sem indulhatott volna. Persze, tökéletes vákuum nincs, de amit megadtak kísérlet körülményeknek, az alapján valaki kiszámolta (talán mmormota?), hogy 3 nagyságrenddel kisebb mértékben hat, mint a mérés pontossága. A dugóhúzóban zuhanó kapszula elmélete jó, de egy ilyen mozgás egyformán látszódna a tárgyakon. Arról nem is beszélve, hogy a nagyrabecsült brémai tudományos központ előkészítői és kivitelezői munkáját minősítené, kérdésessé téve az egyéb ott végzett kutató munkákat.
Elég nagy katyvasz amit itt írsz, legalábbis sok minden nem érthető számomra. A végkövetkeztetésed azonban nagyjából stimmel: egy kísérlet nem kísérlet.
Most néhány kérdés az írásodhoz: -Mi az a szucs-féle videó? -Az egész ejtés valamivel több, mint 4 másodpercig tart. Az 5-6 másodpercet honnan veszed? -Mi a szucs-féle elmélet? -"Ez a kiserlet a gravitacios ter inhomogenitasat mutatja." Ez érdekes!
stb,stb,stb. Itt eluntam összeszedegetni az írásoddal kapcsolatos kérdéseket.
sajnos szó nincs a felhasznált anyagok tiszaságáról, tömörségéről stb. stb. A lithium elég furán tud viselkedni, az elemi szént mi tartotta össze, szén volt vagy grafit, netán kirabolt a vén totty egy éxerészt és egy 10 karátos gyémánttal hajíngált? Mekkora volt a vákum, mennyit változott, milyen elektomágneses mezők voltak jelen? Végül pedig hány ejtés volt összesen? Ferro-para és diamáneses szennyezők??? Ha legalább 10 ejtés lenne, és tisztességesen dokumentálva, még szóba lehetne vele állni. De így csak egy gumicellába dugott megzakkant vénember.
iszugyi beismerte már régebben itt, ebben a topikban, hogy nem volt rendben a vákuum. Hogy mennyire nem volt rendben, az nem tudható. Feltéve, hogy a http://www.zarm.uni-bremen.de/ oldalain bemutatott kapszulát használták, annak egy zárt alumínium lemez borítása van. Ha iszugyi következetes lenne, akkor Einstein helyett Bernoullit kellene folyamatosan átkoznia emiatt.
Nincs információ az ejtőkapszula elrendezéséről. Látatlanban emiatt nincs mód a hibakeresésre. iszugyi mélyen hallgat arról, hogy mi szabadult el a kapszulában. A kóválgyásokat elég kézenfekvő valami ilyen okból kigyensúlyozatlan, és ezért dugóhúzóban zuhanó kapszula mozágására visszavezetni.
Ha majd egyszer minden potenciális mérési hibát hitelesen ki lehetett szűrni, akkor és csak akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy miért is úgy mozgotak a próbatestek ahogy. Ha valaki nem így tesz, akkor nem tudományos módon kezeli a problémát. Hipotéziseket természetesen lehet gyártani, de azoknak tudományos szempontból a legjobb helyen a fiókban, esetleg egy merevlemez távoli sarkában, vagy valamilyen sci-fi magazinban, vagy egy alternatív "tudományos" magazinban van jó helyük.
Vén trotty, éppen mert van ezen területekről némi fogalmam, nem tartalak érdemi vitapartnernek, hiszen világosan bizonyítottad, hogy hozzánemértő laikus vagy.
Butácska, bolond, megzakkant vénember...
Szóval, miért is esne másképpen a porcukoratom, mint a kristálycukor atom?
ember gondolkozz!!!! ezek bizonyítják iszugyi igazát? nem! ha mindenre tudnánk a választ,akkor nem lenne értelme a fizikának.... még ha nem lesz higgs akkor se lesz fizika összeomlás,csak újra kell gondolni pár dolgot.. sötét anyag még rejtély.. iszugyi szar kísérletén mi esik együtt mi nem nem érdekel senkit.. egy szar jutub video,rengeteg hiba lehet benne.. nincs elég jó vákuum,edény falának ütköztek a dolgok..
vki kiértékelte a videot,ha 100%-osnak vesszük a "kísérletet",akkor ezeket lehet levonni belőle
"Igen, igazad van, az egyetlen ejtokiserletede en kiertekeltek, leirtam itt a szamokat, nem illenek az elmeletedbe, es te ignoralod, semmibe veszed a sajat kiserlete eredmenyet. Van keped itt kiserletrol beszelni?
Megneztem a szucs-fele videot.
Erdekes. a het kulonbozo anyag kozul harom elvalik a doboz aljatol.
A Litium indul leggyorsabban felfele, de egy ido utan az Olom belegyorsit es utoleri, lehagyja. Az elso 5 masodpercben a Litium vezet felfele, 6 masodpercnel az olom a gyorsabb.
A szen ferden jobbra indul el.
Be, B, Al, Fe nem mozdul.
Nem tudjuk, milyen anyagbol (anyagokbol) van a doboz, amihez kepest elter nehany anyag mozgasa.
Valaki ki tudja szamolni a szucs-fele elmet alapjan, mi a varhato kimenetele annek a kiserletnek?
Miert lassabb kezdetben az olom mint a litium? 2. masodperc Li - 2 vonas Pb - 1 vonas 3. masodperc Li - 3.5 Pb - 2.5 4. masodperc Li - 6 Pb - 4.5 5. masodperc Li - 7.5 Pb - 7.2 6. masodperc Li - 8 Pb - 8.5
Ebbol a Li sebessegei az egymast koveto masodpercekben: 2 1.5 2.5 1.5 lassul 0.5 nagyon lassul Az olom sebessegei: 1 1.5 2 2.7 1.3
Kivancsian olvasnam a kepletet, ami ezt leirja.
Azutan majd terjunk ra a szen oldaliranyu mozgasara.
A videot megallitva Te is leolvashatod az ertekeket elegendo pontossaggal ahhoz, hogy egyertelmu legyen amit en leirtam rola:
az eses soran hol az egyik, hol a masik targy tavolodik gyorsabban az alaptol, es a harmadik targy oldaliranyu mozgast is vegez.
Erre kosson valaki csomot!
Ez nem magyarazhato, csak ugy, hogy ha nem egyenletes gravitacios terben tortenik a kiserlet, mi tobb a ter egyes reszei az egyik, mas reszei a masik anyagra hatnak erosebben.
A harmadik anyagra meg egy vizszintes iranyu ero is hat, ami specifikus arra a testre es nem hat a tobbire.
Hol az elmelet ami ezt megmagyarazza?
Amit iszugyi itt eloadott az nincs koszonoviszonyban sem a kiserleti eredmennyel.
Elfogadom a kiserleti adatokat. Ott, akkor ez tortent.
Ez a kiserlet nem tamasztja ala az elemi toltes modellt. Ez a kiserlet a gravitacios ter inhomogenitasat mutatja. Az ejtes soran a kulonbozo helyeken kulombozo ero hatott a targyakra.
Namarmost ha fuggolegesen kulonbozo helyeken mas erok hatnak, akkor logikus, hogy vizszintesen is igy lehet, tehat nem az anyaguk, hanem az eszkozon belul elfoglalt helyuk miatt viselkedtek furcsan a targyak.
Az eroter, amiben a kiserletet vegeztek, nem volt homogen. Ha csupa azonos anyagu targyat teszunk a berendezesbe, azok is epp igy foganak viselkedni, a berendezesben elfoglalt helyuk szamit, anyaguk nem.
Ettol meg nyugodtan lehet egy elmeletrol beszelni, de tisztazzuk, hogy nincs olyan megfigyeles, kiserlet, amialatamasztana a Szucs fele elmeletet. Beszelni sem erdemes rola, mert nincs kidolgozva, es nincs rendesen leirva, par odavetett keplet, amiben a betuk nincsnek jelentese nincs definialva. Hasznalhatatlan. "
