Miért is írják a magyarok hosszú ó-val az Euro-t?
Ez egy pénznem, több ország közös fizetőeszköze. Bevezetésekor szabályzatban rendelkeztek az írásmódjáról mégis egyes országokban nem úgy írják ahogy abban a szabályzatban áll. Miért?
Kinek mi a véleménye: Euro vagy euró?
A Metro és a Tesco tulajdonnevek, ragozáskor azonban az ő o-juk is hosszú lesz: Metróba, Tescóba (kiejtésben az alapalak végén is hosszú az ó). Mutatja ezt jól, hogy a metró köznév ó-ra végződik írásban is. Az euró nem tulajdonnév, tehát nincs oka a kivételségnek nincsen a magyarban rövid o-ra, ö-re végződő ragozható szófajú szó (leszámítva a tulajdonnevek írásképét). Az euro- ráadásul előtag a magyarban Európával kapcsolatos, arra vonatkozó jelentésben. Épp ezért jelent mást az eurozóna és az eurózóna. Az előbbi ugyanis az európai (uniós) terület-et jelenti (más kérdés, hogy ez inkább potenciális, mint létező szó), míg az utóbbi jelentése: az a terület, ahol az euró a hivatalos fizetőeszköz. Ha a hibás íráskép hatására az utóbbi jelentésben hallom az előbbit, mindig el kell gondolkoznom, mit is akarnak mondani.
"ami kiejtve és leírva is pontosan ugyanaz, mint a hosszúságmérték" Hmm! Csak annyi közük van a hosszmértékhez, hogy mindkét esetben 'század'-ot (1/100) jelent.
Vajh a centes érmeken görögül miért "lepta" van? Ahogy észreveszem, pl. az érmen "cent" van, de a francia "centime"-t mond, a finn "sentti"-t mond és ír (ami kiejtve és leírva is pontosan ugyanaz, mint a hosszúságmérték) stb. Miért ne lehetne magyarul is?
> Mint a görög példa mutatja, náluk nem csak az abc különbsége az eltérés, hiszen akkor arra kényszerítették volna őket, hogy omikronnal és ne ómegával írják.
Éppen hogy „kényszerítették” őket: ezen az egy szón kívül nincs más omegára végződő görög névszó. Emiatt ragozhatatlan: nem is képezhető tárgyesete, nincs többes száma stb. Ellenben, ha omikronra végződne, akkor rendes semlegesnemű főnév lehetne.
Ez egyébként azért van, mert a pénzegység nevét a kontinens nevének első két szótagjából alkották: ez görögül Ευρώπη (Eurōpē), ezért lett a valuta neve ευρώ (eurō). [Ezzel szemben a váltópénz neve, amely természetes fejlődés eredménye, omikronra végződik: λεπτό (lepto).] Ha ebből a szempontból nézzük, akkor a magyar euró teljesen illeszkedik a rendszerbe, minthogy a kontinens nevét is hosszú ó-val írjuk.
És mivel a közösségi dokumentumok minden tagállam nyelvén önmagukban is hitelesek, ezért kifogás nem érheti a ház elejét. A vonatkozó szöveg egyébként is csak a preambulumban kapott helyet, nem pedig a rendelkező részben, és így szól: „(2) [...]mivel az európai valutának adott név az »euró« lesz; mivel az eurót mint a részt vevő tagállamok valutáját »cent« néven száz váltóegységre fogják felosztani; mivel az Európai Tanács továbbá úgy ítélte meg, hogy az egységes valuta nevének az Európai Unió minden hivatalos nyelvén azonosnak kell lennie, figyelembe véve a különböző ábécéket;”
Ha értelmezzük ezt a szöveget, akkor az alábbiakat állapíthatjuk meg. A szöveg nem definiálja, mi az az ábécé, ezért nyilvánvalóan ennek meghatározásakor a „természetes, nyelvi értelem”, ill. a nemzeti reguláció jut érvényre. A magyarban a legautentikusabb értelmezést A magyar helyesírás szabályai c. mű (10. kiadás, 11. levonat) adja <http://tudor.szote.u-szeged.hu/akh/akh11.htm#PAR010>, ennek is 10. pontja: „Az ábécé — 10. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs.” Bárhogy is definiáljuk mondjuk az angol ábécét (az angol szokás alapján), az nyilvánvalóan különbözni fog ettől, többek közt éppen az inkriminált hosszú ó tekintetében. Ergo a magyar eljárás jogszerű, mert ott tér el az egységes névtől, ahol a magyar ábécé is eltér. [Ebben a tekintetben a szlovén evro, lett eiro*, litván euras alakok kevésbé indokolhatók, mint a magyar. * A Híradó cikke itt téved: az eiro lett alak, nem litván.]
Más szempontból az EU hivatalos dokumentumaiban eddig is található eltérés a fenti rendelkezéstől, vö. <http://www.europa.eu.int/comm/economy_finance/euro/documents/spelling_en.pdf>. Itt az található, hogy a váltópénz görögül λεπτό (lepto), azaz változatlanul a korábbi görög pénznem váltópénze, és a leghalványabb köze sincs a „cent”-hez. Fontosabb viszont, hogy a latin írásmódú finn elnevezés is eltér az egységességtől: sentti. Ez utóbbiról megállapítható, hogy a c helyetti s-szel a kiejtett alakot tükrözi vissza fonetikusan, valamint a szóvég úgy változott, hogy beilleszkedjen a finn szavak rendszerébe. Ugyanez a két jelenség figyelhető meg a magyar euró kapcsán is.
Továbbá az Európai Bizottság GYIK-oldalán található egy állásfoglalás, mely magyarul még nem érhető el, de pl. angolul igen: <http://www.europa.eu.int/comm/economy_finance/euro/faqs/faqs_13_en.htm>. E szerint a fenti szabályozásnak megfelelő alakokat csak hivatalos dokumentumokban szükséges használni, azonban „more general usage of these terms may differ in some languages”, azaz magyarul ’némelyik nyelvben ezeknek az alakok eltérhetnek a szélesebb körben való használat során’. Azaz, még ha nem lenne az EU-s szabályozással konform az euró alak – azonban ténylegesen konform, mint fentiekben láthattuk –, akkor is használható lenne mindenütt, ami az EU szempontjából nem minősül hivatalos dokumentumokban.
> Innentől kezdve nincs szó másról, mint az új tagállamok másodrendűségének a legpitiánerebb szinten is történő hangsúlyozásáról
Azért ne keressünk ott ilyen „osszi – vesszi” konfliktust, ahol nincs. A régi tagállamok is „szívnak”: az angolok pl. nem tehetik többes számba, vö. <http://www.evertype.com/standards/euro/euronames.html> A „100 EURO” – a „100 euros” helyett – angolul is ugyanúgy nyelven kívüli dolog, mint magyarul.
Nem bonyolítod ezt egy kicsit túl? Az Európai Uniónak van egy kikötése, hogy a pénznem mindenütt euro legyen. Egyelőre úgy tűnik, hogy az eltérő magyar (és lett) írásmód alkalmazását nem akarják engedélyezni. Azonban legyünk valamivel tisztában: az európai unió előírhatja, mi legyen a pénzre írva. De azt nem írhatja elő, hogy magyar nyelvű szövegekben miképp írják ezt a szót.
Én a magam részéről nem helyeslem az euro írásmódot, azonban nem érzem nemzeti tragédiának sem. Ugyanakkor fontos lenne, ha minél többen elfogadnák, hogy ez csak a pénzekre írható így, és ha nem mint pénznemről van szó, akkor az írásmód az euró.
Szerintem ez nagymértékben rajtunk múlik. Csak egyet nem tudok, hogy ha valaki rövid o-val írja, az kozmopolita-e vagy csak rossz a helyesírása.
1. A görögök esetében nem ragaszkodtak a legpontosabb átíráshoz. Nyilván a többi régi állam számára ez nem volt túl feltűnő (a finneket nem érdekelte, de ez az ő bajuk), azonban mégis precedenst teremtett, hiszen ezáltal nem ,,európaiul" van már rajta a szöveg, hanem franciául, németül... és görögül. Ebből adódóan az új csatlakozókkal is hasonlóan kell elbánni.
2. Arra utaltam, hogy hívhatjuk ugyan eurónak, de attól a magyar nemzeti fizetőeszközt még euro lesz, és az ellentmondás nem oldódik fel. Az euró szó nem fog az albán-magyar szótárban szerepelni? Vagy azt írják benne, hogy az euró a magyar pénz, az euro magyar megnevezése?
Ha továbbra is valami külföldi dologként tekintünk rá (gulden/holland forint), akkor az átírás csak az egyik lehetőség, de az ilyen pótcselekvés helyett európai forintnak, vagy bármi másnak is hívhatnánk.
Szerintem te viccelsz (vagy nagyon hülye vagy). Mióta lesz valami nyelvi tény rendeletre? Az euró meg azóta magyar szó, amióta magyarul beszélők magyar beszédben használják. És mióta tulajdonnevek a pénznemek?
Nem egészen értem, miért is lennénk másodrendűek a görögökhöz képest. Továbbá nem egészen értem, mi az, hogy "hivatalos jelentés". Itt alapvetően két dologról van szó, egz pénzegzségről, és annak hivatalos, a pénzre írt nevéről. Az egy dolog, hogy a Unió ragaszkodik ahhoz, hogy a latin betűs nyelvek országai egységesen írják az euró nevét. Jobb lenne, ha akceptálnák a nemzeti helyesírás, de nézetem szerint ez nem olzyan nagy ügy. Az viszont, hogy az idegenes helyesírás túlterjedjen a pénznem hivatalos jelölésén, az szükségtelen és káros is. Itt szó sincs arról, hogy ez egyfajta rejtőzködő magatartás lenne.
Az meg végképp téves, hogy ha nem euro, akkor bármi lehetne. Ugzanis ejteni csak egzféleképpen fogjuk - hosszú o-val. Ha a forintot használnánk helzette, azt is eurónak kellene ejteni?
Elfogadjuk, hogy másodrendűek vagyunk a görögökhöz képest, de azért magunknak - mint valami szekta a titkos könyvébe - beírjuk, hogy mi a helyes írásmód. Csak akkor definiálni kéne, hogy mi is az az ,,euró'', minthogy hivatalos értelemben semmiféle jelentése nincs. A két szó nyilvánvalóan nem egyenértékű, tehát euro/euró helyett praktikusan euro/forint, euro/pengő, de elméletben euro/... megoldás is létezhetne majd.
Ha jól tudom, a latin betűs új tagok közül nem csak mi vagyunk problémásak, hanem a lettek is: ők eiro-t szeretnének írni.
Valószínűleg a pényre rövid ó-val fogják felírni, de magyar szövegben a hosszú ó-s alak fog szerepelni. Két euro/euró szavunk lesz, mint pl. a dollár esetében is van dollar és dollár, nem is beszélve a fontról (pfound) vagz a cseh koronáról (koruna).
Unió ide, unió oda, magyar szó nem tud rövid o-ra végződni, különösen, ha ragozzuk.
Minden bizonnyal kialakul egy euro-t és egy eurót írásmód.
Mint a görög példa mutatja, náluk nem csak az abc különbsége az eltérés, hiszen akkor arra kényszerítették volna őket, hogy omikronnal és ne ómegával írják. Tehát tőlük nem követelik meg az átírást, hanem a saját változatukban használhatják (elég vicces lenne pont a görögöknek megszabni a saját szavuk származékainak helyes írásmódját).
Innentől kezdve nincs szó másról, mint az új tagállamok másodrendűségének a legpitiánerebb szinten is történő hangsúlyozásáról
az amerikai dollárt, a svéd koronát hogy írjuk? ők miért nem pampognak? hogy mekkora műproblémák vannak, agyam eldobom :( komoly , sőt életbevágó kérdésekben nem érvényes ránk az európai uniós szabályozás, (egészségy, nyugdíj munkaidő pl. ) akkor egy olyan pénznem neve a mi nyelvünkön, amit még be sem vezettünk.. jajjj.....