Emberek!!! Baj van!
Nagyon nem tetszik aZ Atlantisz gyermekei!
Miért van ez? A 68. oldalon járok, ilyen magasságban a SK. könyvek már általában a letehetetlen kategóriába tartoznak. Ált. a 3. oldal után következik ez be!
Itt még nem érzem ezt. Lehet, hogy találok végre a Setét t. mellett egy másik, nekem nem teccő könyvet?
Helló! Érdeklődve olvastam, hogy milyen jó kis vitát sikerült elindítanom! Nos, szerintem a Salem's Lot kiváló vámpírtörténet, egyike a legjobbaknak. cukorbogar írta, hogy kikészítette egy kicsit a történet, engem is megrázott első olvasatra, bár egyedül olvastam üres lakásban és lassan besötétedett... :-)
Fontosak a körülmények is egy könyv olvasásakor. Azonban a legjobb vámpírtörténet nem ez, nem is a Carpenter film (bár tetszett) és nem is a klasszikus Stoker könyv illetve filmfeldolgozásai. A legjobb egy bizonyos Joseph Sheridan LeFanu nevű úriember által írt történet, mely a Carmilla címet viseli! Kíváncsi lennék, olvasta-e valaki?
Én is pont most olvastam sokadszorra.Szerintem ez at egyik legfélelmetesebb.Filmen is a legjobbak közül való.
A kukorica gyermekei pedig sokak szerint a legroszabbul megfilmesített King mű.
Én sem tartottam egy hibátlan filmnek, de ahogy írtam, ebben azért megcsillan valami a régi Carpenterbôl. Amúgy igazad van, tényleg vagy öt éve nem csinált semmi jót, amivel nekem önmagában semmi bajom sem lenne – öt évvel ezelôtt is megcsinálta ô már a maga életművét, szó se róla –, ha azért utána nem adott volna ki a kezébôl olyan f*sadék sz*rokat, amik meg sem közelítik a régi nagy filmek szítjét.
Akkor már inkább vonuljon vissza, vagy rendezzen álnéven, minek szembe köpnie saját magát?
"The Storm Of The Century" cimmel megjelent odakinn, magyar forditasrol nem tudok.
evil1023:
A kukorica gyermekei c. novellat a nemreg megjelent Ejszakai Muszak c. konyvben olvashatod el, a film a nagyobb (regebbi) videotekakban itt-ott meg megtalalhato, ovakodj a folytatasoktol!
1. AZ
2. Rémkoppantók
3. Álattemető
A belőlük készült filmek mind elég gyengék lettek.
Viszon már régóta szeretném megnézni/elolvasni a kukorica gyermekeit, ez miről szól kábé?
ezek a dolgok mind-mind koncepció nélkül halmozódtak a filmben... tudod, be lehet mutatni egy nagy rakás sületlenséget - ha elrontod a gyomrod, éjszaka ilyeneket álmodsz - de hogy legyen is köztük kapcsolat, az már nem semmi. de hogy azzal amgyarázzák, hogy "ez itt kérem, egy őrült író kiállítóterme", nos, ez nonszensz.
Nemrég kezdtem el olvasni az Atlantisz gyermekeit, és igaz hogy még csak az első felénél járok, de egyelőre nagyon tetszik. Én is szeretem Kingnek azokat a regényeit, amelyekben gyerekek játsszák a főszerepet, mert olyan hitelesen vissza tudja adni a gyermekkor gondolatait, félelmeit. Egy kicsit nem tetszik viszont az, hogy gyermekszereplői mindig fiatalabbak néhány évvel, mint ahogy az ember gondolná őket. Nem hiszem például, hogy a Tóparti kísértetek Ki-je háromévesen olyan komoly gondolatokkal rendelkezne, mint ahogy a regényben szerepel. És ez több történetben feltűnt már nekem. Most nem jut eszembe sajnos több példa, több regényt régen olvastam már. De ezt leszámítva nagyon szeretem ezeket a történeteket.
És milyen hitelesen vissza tudja adni a női lélek gyötrelmeit! El sem hittem igazán, mikor olvastam.
King ars poeticaja egyszeru: "Write what you know", azaz irj arrol, amit ismersz. A legtobb regenye ilyen, foleg a gyerekkori sztorik, es ha jobban belegondolok, visszatero fohose, a kozepkoru, kulonfele problemakkal kuzdo iro alakja is erre utal...
Most olvastam hirtelen ötletből Az utolsó létrafok-ot másodjára, de megint megdöbbentett hogy ez a pár oldalas kis novellácska mekkorát üt.
Ilyenkor mindig az jut az eszembe, hogy vajon hogyan tudja SK ennyire hitelesen viszaadni az embereket lejátszódó érzelmeket, gondolatokat? Hány száz évig kéne valakinek élnie hogy mindezeket személyesen megtapasztalja? és személyes tapasztalás nélkül hogyan lehet ennyire hitelesen leírni?
nem a legelejes, hanem az első harmadának vége... :] az őrület torkában viszont egy elcseszett film: a befejezés a filmtörténet legmocskosabb kicseszése - ilyen tanácstalanság-szag a legrosszabb van damme filmekben sem fordul elő. :\ carpenter legremekebb filmje sztem a dolog, közvetlenül utána a 13. harmadik rendőrörs ostroma, a halloween, a köd, a dark star, az elpusztíthatatlanok, a nagy zűr kis kínában, a menekülés new yorkból és a sötétség fejedelme - ilyen sorrendben. sajna, közepes filmje nincs: a többi szemét... jó 15 éve nem csinált jó filmet. ez azért gáz, nem?
Érdekes, hogy - legalábbis számomra - több könyvét olvasni egymás után túl tömény, nem szeretem. Viszont elolvasva egy könyvét, néhány hét-hónap után elkezd hiányozni, akkor futás a könyvesboltba és lehet megint kezdeni. S olyankor már nagyon tetszik.
SK azért nagy író, mert nincs olyan műve, amire mindenki azt mondaná, hogy szar. Itt is mindenkinek más a kedvence. Amire valaki azt mondja, hogy rossz, biztos, hogy valaki másnak éppen az a kedvence.
Szerintem King mester egyenesen örülne, ha tudná, hogy Carpenterrôl beszélgetünk, hiszen azért a 70-es években a horror legnagyobb filmes fenegyerekének számított. Bár jó ideje nem láttam, a Halloween még mindig ütne, szvsz.
A jelenet, amit említesz, szerintem Az ôrület torkában legeleje.
Meg mindig Carpenterrol, aki mar csak azert sem teljesen offtopic, mert o rendezte a Christine c. filmet...
Azt kell mondanom, hogy Carpenter filmjei szerintem mindig is az igenyes horror es a b-kategorias kacatfilmek kozott ingadoztak, neha erre, neha arra dontve a merleget.
Az orulet torkaban pedig igazan azert tetszik, mert nem a bevalt horrorklisekre epitkezik, hanem uj otleteket is feldob.
A kedvenc jelenetem, amikor Sam Neill es egy masik ficko egy presszoban beszelget valamirol az ablaknal, odakint pedig egy hosszu kabatos alak valik ki a tomegbol egy meretes baltaval a kezeben, es amig odabentrol latjuk, hogy a ket tag nyugodtan beszelget odabent a kellemes zene mellett, kint a csavargo kineztu figura felemeli a baltat es lesujt az ablakuvegre...
Elmeselve nem nagy ugy, de a filmen eleg jol veszi ki magat... :-)
De a legelso filmje, amit lattam, a Sotetseg Fejedelme nagyon megrenditett, amikor eloszor lattam a moziban ugy 1991 kornyeken. Emlekszem, azon a filmen nagyon paraztam, es meg utana is alig jutottam szohoz, mikor kijottem a mozibol. Persze ma mar ez sem olyan nagy szam film, mint akkor volt...
Bennem pedig az maradt meg a Borzalmak városáról, hogy nagyon élveztem, mikor olvastam és azt gondoltam utána, a legjobb könyv eddig tőlem, amit olvastam. De ez már nagyon sok éve volt, szeretném újraolvasni.
