Talán tényleg "régi vágású" vagyok, de Kingtôl nekem nem szerelmi történet kell.
Egyébként a jelzôk és minôsítések alapján, amiket használsz, akáre egy danielle stell vagy judith krantz is lehet, azokat szokták hasonlóan értékelni: gyönyörű, megrázó, szerelmi történetek. Még jó, hogy a giccsességre vonatkozó megjegyzést odabioggyesztetted mögé!
Ami az érzelmek ábrázolásának mikéntjéről hangzott el, azzal egyetértek, de azzal nem, hogy A tűzgyújtó vagy A ragyogás nem vonultat fel érzelmi szálakat, csak éppen nem egyszerű szerelmi szálat, viszont az apa-gyermek kapcsolatról, családról és egyéb érzelmi viharokról alaposan ír. Semmiképpen nem csupán egy kisvárosi közeg bemutatása a célja, soha nem is volt, hanem az emberek és gondolatok, tudatalattik működése, lappangások, elő-előtörések, egy dzsungel.
Az Atlantisz... es a Nem jon... egyelore kimaradtak az eletembol, igy meglehet, hogy azok tenyleg giccsesek.
Hogy Kingnek a boralom lefestese jon be igazan? Egyreszt en epp ebbe untam bele nala, ezert orulok, hogy mostansag mar mas hurokat _is_ penget. Masreszt ert o az erzelmekhez is: tenyleg komolyan ajanlom neked a ST 4-et. Nem is emlekszem, mikor olvastam utoljara ilyen gyonyoruen megirt es ilyen megrazo szerelmi tortenetet. Azt hiszem, utoljara gyermekkoromban ejtettem konnyet olvasas kozben, itt azonban egy ponton megtortent, minden erofeszitesem ellenere.
(A giccsnek viszont meg a latszatat is elkeruli, efelol ne legyenek ketsegeid.)
Tulirtsag: egyetertunk. Kingnek a legtobb kritikusa a tulirast veti a szemere, es bar en nagyon tolerans vagyok ez ugyben, neha en is azon kapom magam, hogy atlapozok egyes reszeket a regenyeiben. Az 'Az' pl. egy remek pelda erre. Jo konyv, de iszonyatosan tulirt.
A ST-saga masodik es harmadik kotete _kisse_ szinten tulirt, de meg elviselheto.
Azt hiszem, nem fogalmaztam kello arnyaltsaggal... Az erzelmek abrazolasa, hangsulyozasa es fajtaja az, ami miatt manapsag _nalam_ jobb King.
A Cujo, a Tuzgyujto vagy a Ragyogas hol vonultat fel olyan erzelmi szalakat, mint amilyen pl. a Ket Rose fohosnojenek sorsaban, vagy a ST 4 kozponti szerelmi szalaban kifejtodik? A regi Kingek nem az ilyesfajta erzelmekre epitettek; bemutattak/megbaratkoztattak egy szokasos kisvarosi kozeget, hogy aztan legyen mit szetzuzni. Mindezt persze nagyon jol csinaltak.
Igen, azt értem puhulás alatt: az Atlantisz... pld. egészen puha. Nem az érzelmek ábrázolásával van bajom, hanem az ábrázolás módjával. Nem felkavaró, hanem giccses. A Nem jön szememre álom utolsó egysége szintén giccses volt.
Kingnek szvsz. a borzalom és a rettegés ábrázolása jött be igazán – meglehet, az éppen olyan hatásvadász volt, mint az érzelmeké, épp csak a maga területén –, míg az érzelmek lefestésénél más azért jobb Kingnél. (Tesze azt, éppen Straub. Neki a "horror nem megy annyira, mint Kingnek.)
Az ST-ciklust csakugyan kihagytam (régi vágású King rajongó lennék?), de nem csak az ára miatt, hanem a terjedelme miatt is. Úgy vettem észre, hogy King hosszabb, folytatásos munkái túlírtak. Ilyen volt már az AZ is, ilyen volt a Halálsoron is, ezért meg sem kockáztattam az ST-ciklust: beleolvastam, és ugyanaz volt a benyomásom.
Az Insomnia meg speciel az en eletembol maradt ki. Talan jobb is... A Desperationhoz viszont volt szerencsem: borzalmas. Az utobbi idok legpocsekabb Kingje. Onmaga ismetelgetese az unalomig.
Ezt nemigazan lehet igy rendszerezni, es nincs is ertelme; mas, amit King mostansag csinal. Mar nem az a lelektelen horror, mint korabban. A Ket Rose vagy a Setet Torony 4 epp az erzelmek miatt olyan jo. Joval tobb erzelem van bennuk, ezert sokkal megrazobbak. (Vagy te ezt erted 'puhulas' alatt...?)
En Kinget meg a hosi idoktol olvasom, tehat nalam az se nagyon jon be, hogy 'ki mikor talal ra Kingre'. Egyszeruen meguntam a regi sablonokat.
Amugy roppant erdekes, hogy szinte az osszes 'regivagasu' King-rajongo kihagyta a Setet Torony ciklust. (Valoszinuleg a magas ar is kozrejatszik ebben...) Pedig ez King eletmuve, ha ugy tetszik. Ativel az egesz eleten, es priman megfigyelhetoek benne King korszakai.
A magam részérôl pedig úgy látom, hogy az utóbbi évben egyre "puhul", és művei éppen ez újszerűség miatt hatnak, ha hatnak, nem az írói fejlôdése miatt.
Az ST-sorozatról nem tudnék véleményt mondani, de a Két Rose-nál vagy a Tóparti kísérteteknél akkor már sokkal jobb pld. a Carrie, a Christine, vagy a Halálos árnyék, azaz a korábbi munkái.
az igazat megvallva, a tóparti kísérteteket, a tom gordont, a setét tornyokat, az atlantisz gyermekeit már nem olvastam: már lemondtam kingről: az insomnia volt az utolsó könyv, amit kézbe vettem. anno minden könyvét elolvastam: még a the stand-t is megszereztem angolul. :] most a nightshiftre vagyok ráindulva, elvégre ez egy régi kötete.
Valoban: szerinted... :)
En epp azt vettem eszre, hogy _iroilag_ az utobbi 5-6 evben egyre inkabb fejlodik. A tortenetei es a fogasai ugyanazok, az teny, de pl. a Setet Torony 4, a Ket Rose, vagy a Toparti Kisertetek ettol fuggetlenul kifejezetten elvezhetoek - mert jol meg vannak irva. (A Setet Torony 4 kulon kiemelendo: igazi mestermu.)
Ízlések és pofonok, ugye. King munkáinak színvonala tényleg elég ingadozó az utóbbi idôben. Ennek részben az is oka, hogy a magyar kiadó (számomra) elég ötletszerűnek tűnô módon jelenteti meg a King-könyveket, tehát nem a megírásuk és kinti megjelenésük sorrendjében. És persze attól is függ, ki mikor kezdett Kinget olvasni – szerintem.
miért, talán a veresegyházi asszonykórus szerint? :] a két rose... desperation, meg annak remix-könyve [nem jut eszembe a címe] és az insomnia: mind-mind eldobható regény. sztem.
Az Atlantisz.. nekem sem tetszett igazán. Sőt - Nightwish-sel szemben - nekem a Vak Willy tetszett a legkevésbé. A Tóparti kísérteteket olvastad már? Az speciel nekem sokkal jobban tetszett.
Most meguntam Stephen Kinget, vagy nem annyira jó a Nem jön álom a szememre?
Már egy hónapja olvasom, és még csak a felénél vagyok. A többi könyve 1-2 napig tartott.
Igaz... a Talizmánba is belekezdtem, de nem fejeztem be. Az sem tetszett...
Viszont 18 könyvét olvastam VÉGIG, (pluszminusz 2), és amit végigolvastam, az mind tetszett!
A fordításokkal több helyen baj van tényleg. Bár nem tragikus, de magyar ember biztos nem írná a kocsijára azt, hogy "felspécizett kurafi" pl., vagy az sem túl jó ötlet, hogy pl. együttesek nevét szó szerint fordítja le magyarra, holott egyáltalán nem kéne...
Bár sok helyen nem lehet másképp csinálni, pl. a kissrácon a póló: "Dr. Szerelemnek hívnak". Nos ez egy KISS szám címe, az ilyesmit valahogy lábjegyzetben fel kellene tüntetni, vagy mittudomén... bár ez már a fordítók dolga, és valljuk be, qrva nehéz dolguk van SK cuccaival. A nem eléggé magyaros fordítás viszont gáz, az tuti.
Nincs kizárva! Az Atlantisz... nem az kiköpött horror, sôt, kifejezetten nem az. Ha erre a Kingre vágysz, ettôl a könyvtôl nem kapod meg, ez most lágy húrokat penget, süt belôle a nosztalgia, teli van érzelmekkel, néha már giccses is.
A Vak Willie c. rész a régi Kinget idézi, mondjuk szentségtörés, de átugorhatnál oda, vagy ha végképp lemondasz a könyvrôl, elolvashatnád csak azt a részt, önmagában is megáll!
off: Aki szereti a bluest az ide! <- 876-os hozzaszolas. (((:
Alhazred: pedig pont az eleje jo, aztan jon egy laposabb resz... nade ez van, mindenkinek mas tetszik Kingtol. En mar tobb mint egy eve nem birom vegigolvasni A talizmant. Nem tetszik.
A Hasznos holmikat is csak azert erolkodtem vegig, mert jo volt a tortenet, de vmi nagyon szornyu forditas volt. Nem akarom megserteni a forditot, de tanuljon mar meg atlagmagyarul irni. Engem legalabbis zavartak a tok ismeretlen/idegenul hangzo nyelvi fordulatok. De biztos bennem van a hiba. <;
