Bocsánat, valami technikai hiba folytán egy kis fordítási ujjgyakorlatomat másoltam be az Independent 2002 május 14-i számából, Robert Fisk "Why does John Malkovich want to kill me?" című írásából.
'And take Jennifer Loewenstein, a human rights worker in Gaza – who is herself Jewish and who wrote a condemnation of those who claim that Palestinians are deliberately sacrificing their children. She swiftly received the following e-mail: "BITCH. I can smell you from afar. You are a bitch and you have Arab blood in you. Your mother is a fucking Arab. At least, for God's sake, change your fucking name. Ben Aviram."'
Komolyra fordítva a szót, eddig folyvást azt lehetett hallani, hogy Izraelben csak jelentéktelen, szélsőséges, kis pártocskák nem akarnak palesztin államot és békét, illetve hogy Nagy-Izraelben gondolkodnak. Most meg a Likud KB. Jó, most meg azt halljuk, hogy ugyan má', mi az a Likud és az ő KB-ja? Szvsz azért csak valami, nem? Ha más nem, akkor egy ügyes bűvészcsoport, aki Saronból békegalambot varázsol, hogy majd "béke"ötleteknek beállított időhúzásait, mintegy "megkönnyebbülve" fogadja el a világ, mintha azok valamik volnának.
Aztán az is lehet, hogy tényleg ők a mainstream, és hátsó szándék nékül mongyák mega zőszintét.
A mi Bibike nicktársunk legnagyobb örömére, aki már nagyon várja Bibi King-et, hogy szétcsapjon e genetikailag-vallásilag-történelmileg terrorista arab népség között.
Egyébként is olyan, hogy palesztin, nincs, és ha mégis volna, akkor már van egy Palesztina, és azt úgy hívják Jordánia.
"Egy másik palesztin hatósággal bizonyosan lehetséges egy palesztin állam létrehozása - mondta Ariel Saron, noha pártja, a Likud vasárnap lényegében elutasította a palesztin államot."
Saron ÁRULÓ vagy!
Figyuz, qrvapecér! Messziről megérzem a szagodat. Strici vagy, és ARAB VÉR folyik az ereidben. Az anyád egy ki*@ß*tt ARAB. Az isten szerelmére, legalább a ki*@ß*tt nevedet változtasd meg.
Az izraeli miniszterelnök szerda este az izraeli tévében úgy vélekedett, hogy egy palesztin vezetőségváltás után létrejöhet a palesztin állam. - Egy másik palesztin hatósággal bizonyosan lehetséges egy palesztin állam létrehozása - mondta Ariel Saron, noha pártja, a Likud vasárnap lényegében elutasította a palesztin államot. Az izraeli kormányfő Jasszer Arafat szerdai bejelentésére reagált, amelyben a palesztin elnök a palesztin autonómia szerveinek alapos reformját ígérte, és új választásokat helyezett kilátásba. Saron korábban is többször úgy nyilatkozott, hogy hosszabb távon elkerülhetetlen a független palesztin állam megalakulása
>>Remélem mindenki észrevette, hogy elsiklottunk Jenin felett.
A világ túltette magát a palesztín PR sorozatos átverésein, a "mészárlásról", és a "hihetetlen rombolásról".
Pedig igazán nem panaszkodhattok, megvolt a médiatámogatás - pl. Independent, Guardian - ami kellett volna ahhoz, hogy mindenki bedőljön.
Az Independent úgy látszik nem bírja megemészteni a dolgot :))
Remélem mindenki észrevette, hogy elsiklottunk Jenin felett. Már nincs szó semmiféle bizottságról, senki nem megy helyszínre megmutatni, hogy is nézett ki minden.
Egyesek azt hiszik, hogy lehet bűnöket szőnyeg alá söpörni. Egy ideig biztos, de aki 54 éve nem felejti el a Nakbát, az Jenint se fogja, se Deir Yasint, se Sabra és Shatilát, se Qanat, se semmit.
"Az igazi - és nem definíciós, hanem véresen valóságos - kérdés az, hogy ma kihez tartoznak? Jordánia lemondott róluk, a terrorista entitás, na jó, legyen PA pedig nem rendelkezik sem jogi, sem tényleges szuverenitással. Ebben a helyzetben pedig nincs kinek visszaadni őket megfelelő bizosítékokat kikötő békeszerződés megkötése mellett."
Teljesen mindegy, hogy kié lesznek a Megszállt Területek. Egy biztos: Izraelé semmiképpen, és ezt a BT 242 elég világosan leírja.
Nagyon elszomorító, hogy ahelyett, hogy az expanziós politikát, a kolonializmust, a telepítést -elvtársaiddal együtt- elítélnéd, "érdekükben betöltendő pacifikáló-civilizatórikus küldetéséről." típusú elvakult, esztelen mondatokat írsz.
Talán a cionisták Istenek, vagy esetleg csak Próféták, akiknek szent feladata egy "barbár" nép pacifikálása? Talán tévedésben vagy. Az Übermenschet hirdetők eddig sosem kerültek ki győztesen.
Reuters:
http://www.reuters.com/news_article.jhtml?type=entertainmentnews&StoryID=964950
---------------------------------------------
Woody Allen Likens Jewish Cannes Boycott to Nazis
By Joelle Diderich
CANNES, France (Reuters) - Woody Allen rejected on Wednesday a call by American Jews to boycott France's Cannes film festival, saying that was the kind of protest the Nazis used before the Second World War.
Allen is opening the world-famous festival with his latest comedy "Hollywood Ending," which marks his first appearance at the glitzy French Riviera resort.
"I've never felt that the French people in any way were anti-Semitic," said the director and actor, a comic legend in France, who is Jewish.
"I think one can be very proud of France for the way they've acquitted themselves in the last election and I don't think a boycott is in order. I just don't feel that it's right."
Allen told a packed news conference he did not think France was intolerant because extreme-right leader Jean-Marie Le Pen had made it to the presidential runoff this month.
President Jacques Chirac trounced Le Pen in the May 5 runoff with 82 percent of the vote, but Le Pen's place in the final aroused concern abroad about France. Le Pen, an anti-immigrant populist, once dismissed the Holocaust as a "detail" of history.
The Pacific Southwest chapter of the American Jewish Congress, citing Le Pen and a string of recent anti-Semitic attacks in France, called last week for a boycott of the famed festival in protest.
'ANY BOYCOTT IS WRONG'
"I think any boycott is wrong," Allen told RTL radio in an interview earlier Wednesday. "Boycotts were exactly what the Germans were doing against the Jews."
The controversy was a footnote at the festival, where Allen delighted reverential journalists with his wisecracks.
....
Tegnapi Panoráma? Klassz volt, Chrudinák húsz éve nyomja ezt a sajátos Izrael – elemzést, a lényeg: prekoncepció, csak az egyik oldalt szólaltatjuk meg (ha a másikat is, akkor azt tudatosan csak úgy összevágva /csak azokat megszólaltatva – hogy a másik oldal véleményét támassza alá), összemosni az összemoshatót, kiválasztani totálisan nem jellemző nézeteket és beállítani azokat hivatalos álláspontként...
Ha ezt a riportban megszólaló izraeli békepolitikusok, írók végignézhették volna mielőtt adásba kerül, azonnal letiltották volna...
Kedves Alajos, most akkor kikapcsollak téged (legalább) négy évre!!
A The Independent egyéni látásmódjáról tesz tanúbizonyságot az ügyben, nézd meg a World/Middle-East krónikájának akár csak a címeit.
A HRW jelentésből kihagyja a lehetőséget, hogy idézze, amit a HRW kimondott: nem találták nyomát mészárlásnak:
"Human Rights Watch did not find evidence to support claims that the IDF massacred hundreds of Palestinians in the camp."
(az összes áldozat számát is elkerüli, hogy leírja,, ugyanakkor úgy nyit, hogy az izraeliek háborús bűnöket követtek el Jeninben.) Nem említi, hogy a palesztínok robbanóeszközöket telepítettek a tábor területén.
"Palestinian armed militants had also planted many explosive devices in the camp prior to and during the IDF incursion."
Palestinian Authority Chairman Yasser Arafat's direct involvement in personally approving funding for terrorist attacks has been reconfirmed by details released by the Shin Bet security agency from its interrogation of senior Fatah Tanzim leader Nasser Abu Hamid.
Abu Hamid also told his interrogators that in his meetings with Arafat, the PA chairman spoke in anachronisms and did not appear capable of leading a state.
West Bank Fatah leader Marwan Barghouti and Barghouti aides drew similar links during their interrogation, according to information released by the Prime Minister's Office earlier this month. In addition, documents discovered by the IDF in Arafat's elaborate Ramallah compound show that Arafat personally approved payments to senior terrorists wanted by Israel.
Abu Hamid said the funding came through Barghouti, commander of the Tanzim Aksa Martyrs Brigades. The monies came from the PA treasury, he said, adding he had to fill out forms asking Arafat to provide the funding.
According to interrogators, Hamid said Arafat signed the requests and he received the funds by check. Sometimes the amounts came to thousands of dollars.
Security forces arrested Hamid in the Ramallah area during Operation Defensive Shield and have been interrogating him since.
At one point, Rayed Karmi, the Tanzim leader from Tulkarm who was eventually killed by Israel in a targeted interception, informed Hamid of having murdered two Israelis. Karmi told Hamid that the murders caused the Israeli security cabinet to convene. They both understood that this reactionary response by Israel put the initiative in their hands, he said, which strengthened the group's motivation and resolve.
By 2002, Hamid said, the Tanzim started to carry out suicide attacks inside Israel. He said he was overwhelmed by scores of volunteers in the Ramallah area for such attacks.
Hamid told his interrogators that when he was released from Israeli prison in 1999, the PA was controlled by former PLO figures who came from abroad, and not the local leaders.
He drew a picture of growing frustration among the indigenous Palestinians over being passed over for choice posts in the PA, which would go to cronies from abroad.
Hamid's story is a microcosm of the conflict itself. He said that in 2000 he could sense that a conflict was about to erupt, and he acquired arms for himself.
"According to Hamid, the roots of the outbreak of the intifada were planted in the internal process that the Palestinian society was going through and could not be blamed on any specific Israeli provocation," said a statement from security officials issued by the Prime Minister's Office.
Hamid said he and his fellow Tanzim leaders felt the only way to break up the corrupt PA would be to ignite the territories in violence. He said that then-opposition leader Ariel Sharon's visit to the Temple Mount on September 28, 2000 was not the catalyst, but rather the "match" that ignited the already teeming Palestinian street. It was bound to come, he said.
Hamid said he and other top Tanzim commanders saw in the outbreak of violence an opportunity to totally "flip the tables," and so made sure that the violence would not cease.
At first, Hamid and his Tanzim gunmen would fire from Palestinian-controlled areas, but later they started to carry out attacks on bypass roads, he said.
The Tanzim activists' reputation grew in the Palestinian street, to which Hamid credited the great bitterness most people felt against the PA.
Israel's black propaganda bid falters as documents reveal an impotent leader not a terrorist mastermind
Israel's "Book of Terror" purporting to show Arafat's role in suicide attacks is 'riddled with omissions and falsehoods'
By Robert Fisk in Ramallah
Israel's so-called Book of Terror – designed to prove that Yasser Arafat is a master of terror involved in suicide attacks on Israel – is riddled with errors, omissions and deliberate misinformation.
The dossier, which was presented to President George Bush by the Israeli Prime Minister, Ariel Sharon, characterises Mr Arafat as an evil, scheming warlord funded by Iran and Saudi Arabia.
But in some cases, translations of Palestinian documents allegedly seized by Israeli troops in the West Bank have been doctored to "prove" Arafat's responsibility for anti-Israeli attacks. At least one "translation" of a Palestinian document posted on the Israeli army's website is a palpable falsehood.
In reality the documents portray Mr Arafat's military impotence. The papers the Israeli intelligence service have so far produced – assuming that most of them are genuine – paint a vivid, pathetic picture of his loss of power within the Palestinian community over the past 12 months, the suborning of his lieutenants and the gradual recruitment of his men by Hamas and Islamic Jihad opponents.
The original Arabic documents reveal just how the Israelis, in an exercise in black propaganda, have manipulated their true meaning. On 20 March, this year, "Hamdi", one of Yasser Arafat's senior intelligence officers in the West Bank town of Tulkarem, wrote a report about a suspected Israeli collaborator called Jihad Ilayan.
"Further to our letter numbered TK/334/2002 dated 16/3/02 about the [Israeli] helicopter strike on the chicken farm at Anabta and after arresting the young man mentioned above, interrogating him and then releasing him, we wish to inform you that he is now with a relative named Riyadh Ilayan from the Jalazoan [refugee] camp and he [Riyadh] works in General Intelligence," Hamdi's report said. The implications are obvious. Riyadh Ilayan works for Mr Arafat's own intelligence organisation but his relative Jihad is suspected of collaboration with Israel.
Just 17 days earlier, another intelligence report from Tulkarem, this time written on unheaded notepaper and unsigned, informs Mr Arafat's men that the al-Aqsa Brigades in the city are planning "an operation inside Israel". The brigade's modus operandi, says the document, includes offering suspected Israeli collaborators forgiveness if they kill Jewish settlers or Israeli soldiers or intelligence officers. The forthcoming "operation" had been planned, the report states, by Ghanem Ghanem of Force 17, Hani Abu Laimoon, "a previous operative of ours", and an unnamed man who is referred to as a "drug dealer". The same group, the document notes, had previously arranged the attack on a banqueting hall in the northern Israeli city of Hadera. It does not mention the results of that attack: six Israeli civilians dead and another 35 wounded.
These reports – and many others – show just how far Yasser Arafat had lost control of the militant organisations flourishing among the Palestinians on the West Bank. But Israel's reaction was to go public with accounts of their contents that were deliberately misleading and, in at least one case, untrue. They claimed that the report on Ilayan detailed his role in a failed suicide attack – when in fact it recorded his suspected collaboration with Israel – while presenting the second document as proof that Mr Arafat's own intelligence men were involved in the al-Aqsa suicide squads. All references to the drug dealer and the inducement to collaborators to seek forgiveness were excised.
The Arabic texts suggest that Israel is fighting against men who have long ago passed outside Mr Arafat's control, who are better funded than his Palestinian Authority and whose anti-Israeli attacks can only occasionally be foiled by Mr Arafat's still-loyal intelligence officers.
Typical is the case of Mahmoud Freih, a 17-year-old Palestinian schoolboy who was born in Kuwait and lived in Tulkarem. A report from Mr Arafat's "Preventative Security" Office in the city dated 26 December last year informed his intelligence operatives that Freih had originally been a member of the Democratic Front (a Marxist, pro-Arafat group) but had since joined Islamic Jihad at the instigation of a Tulkarem resident called Ayman Mahdawi. Mr Arafat's men demanded to talk to Freih about his change of allegiance. But he was already planning to plant a makeshift mine on a road used by Israeli tanks near Shweikeh. The attack was aborted because of the presence of Israeli soldiers. So he moved the bomb, ran a wire from the explosives to a citrus tree in an orchard. Again, his attack failed. Next day, Freih attended school but returned to the bomb's location – only to find that the wire had been cut. Waiting for him there were an official of the Palestinian Authority and an explosives expert named Samir Abu Naser. He later confessed his activities to Mr Arafat's men. A later note on the report says Freih was released after questioning on condition he had been recruited – presumably by the Palestinian Authority.
The story of how a 17-year-old schoolboy could involve himself in Islamic Jihad and head off after classes to try to destroy an Israeli tank casts a revealing light on the militancy of Palestinian youth.
The Israeli account deleted all reference to the role played by the Palestinian Authority in foiling the attack on the Israelis. The full text shows clearly that Mr Arafat's men did just what the Israelis would wish: they stopped the attack and persuaded the boy to change sides.
In other cases, however, Mr Arafat's intelligence officers woefully failed to maintain the loyalty of their own men. Far from controlling the powerful militias springing up in the West Bank who were intent on an open conflict with the Israelis, Mr Arafat was simply marginalised. A long report, dated 4 February, again written on unheaded notepaper, details for Mr Arafat's intelligence men how the Palestinian security apparatus in Jenin – along with local members of Mr Arafat's own CIA-trained General Intelligence operation – had been infiltrated and bought over with large payments of cash. One of the disloyal intelligence men – "description: skinny, his teeth are parted and dirty..." – is now paid by the Islamic Jihad group, the paper says, "sometimes wears a mask in demonstrations and chants against the Authority. Another man, an officer in the CIA-trained Preventative Security known as "Al-Rikh", is described as "the source of most of the weapons of Jihad and Hamas". The Fatah movement in Jenin, the document adds, is "playing on both ropes ... they are with the Authority but, when the Authority arrests someone, they are against it." Money obviously plays a large part in the suborning of Mr Arafat's men.
Israel's attempts to pin Mr Arafat's name to payments for Palestinians who had committed anti-Israeli attacks rest on a few documents which bear – or appear to bear – Yasser Arafat's signature. One of these, dated 19 September last year, is a request for payments of $2,500 to Raed el-Karni, Ziad Daas and Amar Qadan. The Israeli version of this document fails to point out that both el-Karni and Qadan were assassinated by Israeli forces four months later. Daas, who is still alive, is believed to have planned the Hadera massacre in retaliation for the Israeli murder of el-Karni. But the Hadera killings took place on 17 January this year, four months after – not before – the request to Mr Arafat. In the event, each man received $600 each. Another document on headed "State of Palestine" paper, records payments of $800 to 15 men, including Bilal Abu Aamsheh, who was later accused by Israel of killing an Israeli on 31 May, 2001 and two border guards on 11 September the same year. Again, the payments were authorised not after the murders but almost two months before.
An account of money apparently needed for weapons production carries the legend "Al-Aqsa Martyrs Troops" on the top of the page. According to the Israelis, it is addressed to Fouad Shabaki, one of Mr Arafat's confidants. But on the printed Arabic original, Shabaki's name does not appear. What the paper does show – yet again – is the huge amount of money available to the men who run the suicide squads. It includes $80,000 for lathes, milling machines, welding machines and wiring. Another paper, entitled "Financial Report" but again showing no Arafat connections, details costs of bullets and chemicals for explosive charges and bombs for al-Aqsa. It provides a startling contrast between the cash available to the suicide squads and the penny-pinching amounts that Mr Arafat apparently doled out.
The documents do provide a rare glimpse into the powerlessness of Mr Arafat, the infiltration of his subordinates, the attempts to suborn his own intelligence officers – one of them loyally tells Mr Arafat's spooks that he has refused advances from Islamic Jihad. The last thing they prove is that Mr Arafat is behind the wave of suicide bombings that continued in Israel even yesterday. But that is not what Mr Sharon wanted. He wants Mr Arafat removed from power.
So one of the most impotent men in Palestine had to be portrayed as one of the most all-powerful "terrorists" in the world.
The head of the German Liaison Office to the Palestinian Authority protested against the turning of a Beit Jala School into a base for terror activities against Israel among civilian
concentrations.
A captured document indicates that the head of the German Liaison office to the PA addressed a letter to Jibril Rajoub regarding the activities of armed "Palestinians on the premises of Talitakoumi school in Beit Jala) the school is financed by the Protestant Church in Berlin. (The letter was addressed on the background of apprehension that this could lead to an Israeli
military reaction Jibril was therefore requested to assist in removing the gunmen from the school
premises. It is of note that this school is situated on the Beit Jala ridge from where firing at Israeli vehicles on the Bethlehem bypass" tunnel road was carried out. Turning the school ,which is attended by some 1,000 students according to the captured document ,into a terrorist activity center ,once again demonstrates that the terror organizations are cynically exploiting the civilian population.
Lehet, hogy valaki nem tud róla, ezért bemásolom. Forrás: http://www.netlap.hu/vasarnapiujsag/
az aktuális adáson belül Lovas István jegyzete. A jegyzet nem a Közel-Kelettel foglalkozik, de az írás végén van egy megjegyzés, íme:
"Lovas István olvasta fel írását. Elmondom, kedves hallgatóink, hogy jegyzetírónk ezen a héten vette át a palesztin állam újságíróknak alapított "Tárgyilagosság-díját", amelyet Khaled Ghazal nagykövet adott át a Magyar Nemzet és a Magyar Rádió külső munkatársának, az ATV Sajtóklub című műsor vezetőjének, az újságírói és oktatói tevékenységében megnyilvánuló igazságot kereső, bátor munkájáért."
>>A palesztinok már aláírták az Oslo-i megállapodást, amely az 1967-es határok
mentén elismeri Izraelt.
Meg amiben a terrorcselekmények megszűntetését, felszámolását, illetve támogatásának tilalmát vállalják.
>> Nem mintha Arafat
híve lennék – szörnyű hibát vétett azzal, hogy elutasította a Camp David-i ajánlatot és
nem állította meg az er?szakot – de honnan tudjuk, hogy aki utána jön, az nem lesz-e
még rosszabb, mint ??
Nem kellene egy olyan struktúra a PA vezetésében, amelyikkel nemcsak tárgyalni és megegyezni lehetne (egy egyszemélyi vezetővel ellentétben), de legalább nem a megállapodások ellenében tesz?
>>Arafat gyakorlatilag fogságban van Ramallahban, az izraeli hadsereg úgy
harcol a Tanzim ellen, mint a palesztin hadsereg ellen. Ez volt Saron célja, és ez
tökéletesen sikerült. Saron lerombolta Arafat hatalmát és most anarchia van: a
Területeken minden ember fegyverrel rohangál. Úgy vélem, Izraelnek érdeke az, hogy a
Palesztin Hatóság ereje helyreálljon és megfékezze az anarchiát.
És amig Arafatot őrizték, addig döntően kevesebb robbantás volt. A Palesztín Hatóság ezt a fegyverrel rohangálását megszüntethette volna az elmúlt másfél évben is, de kihagyta az alkalmat.
„Ha nem vonulunk vissza, Izrael elpusztítja saját magát”
Beszélgetés Juli Tamir filozófus-politikussal
– Mi volt az ön szerepe a Camp David-i béketárgyalásokon?
– A tárgyalások idején Washingtonban az izraeli delegáció sajtóirodáján dolgoztam.
– Most visszanézve miként látja: Arafat akkor valóban a megbékélés szándékával ment
Camp David-be, vagy már eleve tudta, hogy megegyezés nélkül fog onnan távozni?
– Amennyire tudom, a palesztinok egyáltalán nem lelkesedtek Camp Davidért, már a
kezdet kezdetén sem. Arafat úgy vélte, hogy az egész tárgyalás elsietett és gyengén
előkészített, ezért nincs sok esély a sikerre. Mindez nem jelenti azt, hogy ők nem
akartak békét, csak azt, hogy szerintük a tárgyalás rosszul volt előkészítve, és ez
sajnos igaz. Arafat nagyon súlyos hibát vétett, amikor nem vette fontolóra Ehud Barak
javaslatát, ám ezzel együtt úgy vélem, ha a találkozót jobban előkészítik, talán áttörést
hozott volna.
– Izrael ma azt várja Arafattól, hogy arab nyelven egyértelműen szóljon saját népéhez,
és szólítson föl az er?szak leállítására. Reális ez az elvárás? Van ma a palesztin
társadalomnak olyan csoportja, amely fogékony a béke üzenetére?
– A társadalom nagyon nagy része ilyen. Létezik egy Békekoalíció nevű szervezet,
amelynek izraeli és palesztin tagjai vannak. Arafat maga is tett már ilyen nyilatkozatot,
amely egyidejűleg héberül és arabul is megjelent az izraeli és a palesztin sajtóban,
valamint a New York Times-ban. A szavak azonban már nem elegend?ek: Arafatnak
sokkal többet kell tennie, hogy megállítsa az er?szakot. Ezt nem teszi meg és ez a
legnagyobb hibája. Ebben a pillanatban sem izraeli, sem palesztin oldalon nincs komoly
szándék a tárgyalások megújítására.
– A palesztin nyilvánosságban ma megjelenhet egy olyan nyilatkozat, amely Izrael
elismerésére szólít fel?
– Már sok ilyen megjelent. Én ugyan nem olvasom a palesztin sajtót, de hallottam
palesztinokat beszélni és hallottam, hogy Izraelr?l és Palesztináról beszélnek. Szari
Nuszeiba, Mohamed Dahlan, Jasszer Abed Rabo** és még sok más palesztin vezet?
szólt már a megegyezésr?l.
– Igen, de ez nemzetközi használatra szólt. Elmondták ők ugyanezt arab nyelven is?
– Ismétlen, nem olvasom a palesztin sajtót, nem tudom, milyen gyakran lát napvilágot
ilyen vélemény arab nyelven, de tudom, hogy ezeket a javaslatokat már a palesztin
sajtóban is megvitatták. Például Szari Nuszeiba beszédét a palesztinok visszatérési
jogáról, arról, hogy miként lehetne ezt Izrael zsidó jellegének megszűntetése nélkül
rendezni. Ezt széles körben vitatták a palesztin sajtóban. Vannak tehát olyan kérdések,
amelyeket Izraelben és Palesztinában is vitatnak.
– De vajon ezek közé tartozik az is, hogy Izraellel békét kell kötni?
– Persze. A palesztinok már aláírták az Oslo-i megállapodást, amely az 1967-es határok
mentén elismeri Izraelt. Nemrég a Palesztin Hatóság meghívta Mose Kacav
államelnököt, hogy tartson beszédet a palesztin parlament el?tt a hagyományos iszlám
fegyvernyugvás alkalmából. A miniszterelnök azonban ehhez nem járult hozzá. De végül
is nem az a kérdés, hogy vajon békét akarnak-e a palesztinok. Az igazi gond az, hogy
jelenleg a Közel-Keleten senki sem tudja, hogyan lépjünk ki az er?szak ördögi köréb?l.
– Ön szerint valóban az er?szak ördögi körér?l van szó? Nem inkább arról, hogy a
palesztinok támadnak és Izrael visszavág?
– Ez az er?szak ördögi köre. A palesztinok borzalmas terrorista akciókat hajtottak végre
és mi erre borzalmas módon válaszoltunk. Az izraeli válasz ugyanis további er?szakot
vált ki.
– Ön szerint Arafat ura még a helyzetnek?
– Egyre kevésbé. Izrael mindent megtett, hogy aláássa a hatalmát. Nem mintha Arafat
híve lennék – szörnyű hibát vétett azzal, hogy elutasította a Camp David-i ajánlatot és
nem állította meg az er?szakot – de honnan tudjuk, hogy aki utána jön, az nem lesz-e
még rosszabb, mint ??
– A palesztin városokban ma burjánzanak a fegyveres milíciák. Mi err?l a véleménye?
– Ma anarchia van Gázában és a Nyugati Parton, mert leromboltuk a Palesztin
Hatóságot. Arafat gyakorlatilag fogságban van Ramallahban, az izraeli hadsereg úgy
harcol a Tanzim ellen, mint a palesztin hadsereg ellen. Ez volt Saron célja, és ez
tökéletesen sikerült. Saron lerombolta Arafat hatalmát és most anarchia van: a
Területeken minden ember fegyverrel rohangál. Úgy vélem, Izraelnek érdeke az, hogy a
Palesztin Hatóság ereje helyreálljon és megfékezze az anarchiát.
– Manapság Izraelben sokan hányják a baloldal szemére, hogy illúziókba ringatta magát
a békefolyamattal kapcsolatban, és a jobboldalnak volt igaza, amely kezdett?l fogva
bizalmatlan volt Arafattal szemben. Tart-e most a baloldal lelkiismeret-vizsgálatot?
– Nem hiszem, hogy erre szükség volna. A jobboldalnak kéne lelkiismeret vizsgálatot
tartania, mert amit Saron most csinál, az nem egyéb, mint Izrael lerombolása. Ha
ugyanis a települések tovább szaporodnak, és Saron folytatja jelenlegi politikáját, akkor
Izrael hamarosan kétnemzetiségű állammá válik. Mi azért jöttünk a Közel-Keletre, hogy
egy zsidó többségű, demokratikus államot építsünk. Ha Saron és a telepesek gy?znek,
akkor Izrael nagyon gyorsan el fogja veszíteni zsidó többségét, és ennek következtében
zsidó voltát vagy demokratikus jellegét is. Nem azért jöttünk Izraelbe, hogy kisebbség
legyünk – kisebbségként maradhattunk volna a diaszpórában is. A baloldalnak tehát
tökéletesen igaza volt abban, hogy be kell fejeznünk a megszállást, hogy meg?rizhessük
Izrael demokratikus és zsidó jellegét. Az igaz, hogy Arafat elutasította a megegyezést
Camp David-ben, ám ez nem jelenti azt, hogy a baloldalnak ne lett volna igaza, ami az
általános helyzetértékelést és az erre javasolt megoldást illeti. Ha akkor nem sikerült,
meg kell próbálni újra. Nem Arafat kedvéért, hanem a zsidó nép érdekében. Mert amit
Saron most csinál, az destruktív és a cionista álom végét jelenti.
– Úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzetben biztonságos dolog az egyoldalú
visszavonulás?
– Ha meg akarjuk menteni Izraelt, akkor igen. Elég er?snek, bölcsnek és jöv?be látónak
kell lennünk, különben elpusztulunk. Most ez történik: Izrael elpusztítja saját magát.
és mi van a kontra-apartheid-al?
arrol miért nem szol a fámád, hogy del-afrikaban, zimbawbe-be kegyetlenül elnyomják a fehéreket, van egy cikk az indexen olvasd el, a fehérek elvándorolnak...
az izraeliek ebből nem kérnek, nem akarnak kontra-apartheidot, nem akarnak elmenni a saját földjükről...
Szerintem kicsit olvasgass utána a dolgoknak, gondolkozz, és aztán nyomd meg az OK-gombot. Esetleg szólj Arafatnak, hogy szerinted már kezd szenilissé válni :-)
Miért nem alapitották már meg? Ott ült Barak, Clinton, Arafat egy asztalnál. Arafaton múlt, hogy lesz-e Palesztin állam, de nem fogadta el a feltételeket. Sajnos még egy ilyen lehetösége egy ideig nem lesz, pedig akkor a 95%-át megkapta volna annak, amit akart (többek közt a Palesztin államot is).
a Területek (ma már csak egy részének) katonai közigazgatási státuszát valóban senki nem vitatja. Azt sem, hogy Júdea és Szamaria ezen területei 1948 és 1967 között Jordániához tartoztak. Az igazi - és nem definíciós, hanem véresen valóságos - kérdés az, hogy ma kihez tartoznak? Jordánia lemondott róluk, a terrorista entitás, na jó, legyen PA pedig nem rendelkezik sem jogi, sem tényleges szuverenitással. Ebben a helyzetben pedig nincs kinek visszaadni őket megfelelő bizosítékokat kikötő békeszerződés megkötése mellett. A legegyszerűbb az lenne, ha Izrael elismerné az egyoldalúan kikiáltandó palesztin államot, majd az első provokatív konfrontáció után immár a nemzetközi jog alapján és nemzetközi konfliktusban jogszerűen újra elfoglalná. De kinek lenne ez jó? A Közel-Kelet valamennyi népének prosperitásra és békére van szüksége.
A hírből csak a Neanyahu általi indokolás maradt ki (ehe-ehe-ehe...): "Nem lenne nagyonn őrültség annál, mint a legnagyobb jutalommal: egy saját állammal jutalmazni a terrort."
Röviden:
1) A Likud-párt határozata (ami leginkább a Sharon-Netanyahu játszmáról szól, és NEM az izraeli parlament határozata), a legújabb palesztin hőstettre adott érthető reakció (15 vérében fetrengő billiárdozó). Ha ugyanis megalakul Terrorisztán, az jelenlegi formában jelzés lesz a világnak: civilek elleni gátlástalan irtóhadjárattal minden cél elérhető. Erre pedig nem lehet precedenst teremteni, sem a Közel-Keleten, sem máshol.
2) Hogy az izraeleik hogyan és miként járlnak hozzá a palesztin állam megalakulásához (és hogyan segítik annak fenntartását, mert az arab testvérektől ugyan semmi segítségre nem számíthatnak), az nem a Likud rövidlátó politikáján, hanem a Knesszet (gyengébbek kedvéért: az izraeli parlament) döntésén, esetleg izraeli népszavazáson múlik. Ha pedig a népszavazás úgy dönt, hogy legyen Palesztin állam, akkor ugrálhatnak a Likud-héják ahogy akarnak. Addig is, a demokráciának megvannak a maga hátrányai, így pld. hogy a szélsőséges szavazókra is oda kell figyelni a politikai stabilitás érdekében (akiket viszont éppen ezért lehet kordában tartani, ellentétben a palesztin "honfelszabadító" tömeggyilkos söpredékkel).
3) Ezzel szemben ha Arafat azt mondja, hogy "na jó, elismerem az Izraeli zsidó államot", akkor arra oda kell figyelni, mivel - elméletileg - Arafat a palesztinok vezetője. Persze ez viszont azt igazolja, hogy kizárólag úgy lehet vele értelmesen tárgyalni, ha előtte fél évig házi őrizetben tartják és közben porig alázzák terrorista bandáját. Egyfelől, másfelől alázzák azok magukat is, nevetséges hazugságaikkal és más vallások kegyhelyeinek - a szó szoros értelemben vett - leszarásával.
Jasszer Arafat palesztin elnök az amerikai CNN hírtelevíziónak adott vasárnap esti interjúban hangsúlyozta, hogy kész elismerni Izrael államot. Ezzel szinte egyidejűleg az izraeli Likud párt olyan határozatot fogadott el Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök javaslatára, amely szerint sohasem fogadja el egy önálló palesztin állam létrejöttét.
----------------------------------------------
Ühüm...... Most ki is akar kit beleszorítani a tengerbe/sivatagba/gettóba/faszomtudjahova?????
itt már rég nem a padlószőnyegről van szó, ha nem vetted volna észre, hanem arról, hogy a szóbanforgó népesség egy nem számbelileg, hanem gazdasági és fegyveres erő tekintetében számottevőbb része eszközévé válván saját, terrorizmusból és konfrontációból élő vezető rétegének, objektív akadályává vált a béke, de legalább egy élhető állapot megteremtésének mind Izrael, mind saját maga számára.
Nem lesz béke, és nem lesz élhető, konszolidált és fejlődőképes Közel-Kelet mindaddig, amíg a szabadjára engedett terrorista entitás nem lesz képes az állami önszerveződésre, a gazdasági-társadalmi viszonyok ésszerű mederbe terelésére, vagy ki nem lesznek véve kezükből mindazok az - igazából mások, máshonnan súgó diktátorok és mullahok által rendelkezésükre bocsátott - eszközök, amelyek által önpusztító harcukat tovább folytathatják egy számukra felmutatott irreális alternatíva (Izrael elpusztítása) érdekében.
Ami írásod rám vonatkozó részét illeti, az csalódással tölt el. Korábbi pengeváltásainkból kitűnhetett számodra, hogy sem üresfejű, sem merev nem vagyok. A képmutatás - mint a másik, nekem felajánlott alternatívád - pedig egyszerűen nem igaz, hiszen voltaképpen az a kifogásod, hogy nem vagyok "politikailag korrekt", azaz azt a terminológiát használom, amit a helyzetre alkalmazandónak vélek. Amint tudni vélem azt is, hogy a tartós béke feltétele az, hogy a Területek lakossága igenis európai-angolszász (azaz liberális-demokratikus) gazdasági-államszervezési alapelvek szerint rendezze be jövendő autonómiáját vagy államát. És ez e vonatkozásban Izrael küldetése is. Ezért fizetik.
"ha Izrael lemondani kényszerülne" a palesztin nép "érdekékben betöltendő pacifikáló-civilizatórikus küldetéséről."
Isten őrizz, hogy lemondjon, még a végén azok a füstösképűek felégetnék padlószőnyeges lakásaik parkettáját és a szobaközepére ß@rnán@k!
Asszem undorító, képmutató mondataidnak, eszmefuttatásaidnak csak egyetlen értelme van, hogy önmagad számára is elfogadható ideológiát, igazolást találj Izrael mai vezetésének tetteire. És ha nem, akkor még rosszabb, mert az előbbiben még van az emberinek némi maradéka, míg a másik magyarázat csak az lehet, hogy egy üresfejű, merev, de öntelt technokrata vagy, aki semmit se ért a világból:-((
Látom, folyik a vita erről-arról.
Olvassátok inkább ezt.
Ezt mondom már egy éve, és - mondhattok bármit, bármelyik oldalon - EZ lesz, BÉKE lesz, kompromisszum lesz, ilyen egyszerűen, bár nem azért mert én mondom:-)))
Annál is inkább, mert 2002.5.11-én, szombaton este a BBC szerint 50 ezres béketüntetés volt Tel Aviv-ban, a legnagyobb az Intifáda megkezdése óta, ahol a tüntetők követelték a feltétel nélküli kivonulást a megszállt - általuk nem vitatott státusú - területekről, ráadásul az ottani telepek felszámolását is.
Indepedendent, 08 May 2002 (www.independent.co.uk)
Robert Fisk: There is a solution to this filthy war - foreign occupation
Suicide bomber kills 15 in Israel
CIA blamed as deal to end Bethlehem siege falters
Bush to send security chief back to the Middle East
Robert Fisk: There is a solution to this filthy war - foreign occupation
Ariel Sharon's "peace" plan presented to President Bush in Washington last night – get rid of Arafat, devise a more obedient Palestinian Authority and keep building settlements for Jews and Jews only on Palestinian land – is fantasy.
That the Americans should smooth his way by claiming that Arafat's need to reform his authority is more important than a halt to settlement-building – the gormless contribution of Condoleezza Rice, the US National Security Adviser, to this sterile debate – shows just how out of touch the Bush administration is.
Sharon's hopeless attempts to suppress a vicious anti-colonial war are accompanied by all the usual psychological weapons: dishonest attempts to label any criticism of Israel as anti-Semitism, fraudulent assertions that the Israeli army behaves with restraint, mass rallies and continued attempts to portray Palestinians as beast-like, suicidal animals.
Sharon himself has now taken to blaming not just Arafat and his corrupt henchmen for the wicked suicide bombing of Israeli civilians. He now blames the Palestinians as a people. Only last month, in the Knesset, he was referring to "the murderous insanity that has taken hold of our Palestinian neighbours". If Palestinians as a people are now possessed of "murderous insanity", Mr Sharon is not going to make peace with them.
And if the Palestinians have to go on watching the Jewish settlements surrounding them on their land, they are not going to make peace with Israel. And contrary to song, myth and legend, the Israeli army has been behaving more like a militia than a disciplined military force. The reports of mass looting by Israeli troops in Ramallah, especially of jewellery and cash, have reached epic proportions. Israel may publicly claim that this is Palestinian propaganda, but the Israeli army's high command knows the stories are true – one officer referred to it as "the wide-scale, ugly phenomenon of vandalism".
Anyone who doubts this has only to read Amira Haas's shocking report in the Israeli daily Ha'aretz earlier this week, in which she catalogues a month-long Israeli army orgy of destruction at the Palestinian Ministry of Culture in Ramallah. The soldiers based there wrecked and stole masses of computers, furniture, television sets, children's paintings and left much of the building – including office drawers – soiled with excrement and urine.
The question has to be asked: is this army any more capable of defending Israel than the Palestinians are capable of defending themselves? A seminar at the Steinmetz Peace Research institute in Tel Aviv threw up some fascinating data last month. Over 40 per cent of Israel's Jewish population, the institute found, said they were prepared to have international intervention in the conflict. More astonishingly, 35 per cent of interviewees said that intervention could involve foreign troops who would physically separate Israel and the Palestinian Authority.
In other words, many Israelis would allow foreign armies to protect them from Palestinian suicide bombers. And the Palestinians, be sure, would be more than happy to have foreign armies on their soil; they have been asking for just that for decades. Mr Sharon or any Likud successor would object.
But it is their own insane policy of settlement-building that has brought about such misery for Israelis. For a real border separating "Palestine'' from the sovereign state of Israel would afford Israelis much greater security. But Mr Sharon can't erect such a fence because it would cut Israel off from the illegal settlements that it has been building for 35 years on Palestinian land.
Outside the Middle East, however, there is growing impatience with this wretched war. Europeans are becoming weary of this cynical, ruthless conflict, tired of being called anti-Semites when they object to Israel's occupation and equally sick of Arafat's corruption and nepotism and his inability to prevent Palestinian suiciders from killing children. No matter how many rallies in their favour – or how much inane support from the likes of Iain Duncan Smith – Israelis themselves are well aware how isolated they have become.
And despite the roar of the old pro-Israeli pundits on the US east coast and Israel's lobbying power over Congress, Americans are infuriated by the gutless, supine Middle East policies of their own government. A war that is affecting oil prices and the world economy, that is turning Muslims into enemies of Europe and Westerners into enemies of Islam, that involves occupation and colonial rule, cannot be allowed to continue indefinitely.
So I'll make a rash, fearful prediction. After Bosnia and Kosovo and East Timor, we have grown tired of regional wars. And I think that, in time, we will close down the Middle East war. With Russian and EU and UN support, there will, eventually, be American and Nato troops in Jerusalem. There will be a Western protection force in the West Bank and Gaza – and in Israel. The Israeli and Palestinian armies will have to return to barracks. Jerusalem will be an international city. The Palestinians will have security. So will the Israelis.
Yes, it will be a form of international colonialism. Yes, it will mean foreign occupation for both sides. But it will put an end to this filthy war.
"Azért, Tisztelt Tolvaj, mert a Területek státusza jelenleg nem tisztázott, és ennek következtében"
Mielőbb belekezdenél a következtében, emlékeztetnélek, hogy senki nem vitatja Izraelen kívül, hogy a Megszállt Területek megszállt területek-e, vagy sem.
"a nem tisztázott státuszú területekről jelenleg háborús cselekmények folynak ellene"
A Megszállt Területek mindig is definiáltan megszállt területek státuszát élvezték. Ennek következtében minden cselekmény, ami a Megszálló ellen irányul, felszabadító szabadságharcnak tekinthető.
"bár Mauritánia elismerése kétségtelenül sokat nyom a latban, a Területeken működő terrorista entitásnak bizonyított fegyverszállítási és "szövetségi" kapcsolatai vannak Izraellel hadiállapotban álló államokkal"
Nem mindegy, hogy Területeken, vagy Megszállt Területeken. Maradjunk utóbbinál. A palesztín autonómia nem terrorista, hanem honfelszabadító entitás.
Tekintettel arra, hogy a cionista entitás céljait (bibliai Izrael visszaállítása, cionista bevándorlás területigényének teljesítése..stb) legfőképpen állami szintű terrorizmussal éri el, mely alatt értsd azt, hogy a palesztín őslakosság életkörülményeinek megnehezítésvel, földelkobzással, házrombolásokkal, deportálásokkal, mészárlásokkal elő akarja idézni egyértelműen a palesztín emigrációt, úgy a palesztínok ellenreakcióként szintén hasonló módszerekhez folyamodtak.
Mivel a palesztínok a világ legnagyobb menekült népe, ez azt bizonyítja, hogy a cionista állami terrorizmus kifejezetten sikeresnek mondható. És mivel az izraeli gazdaság elég súlyos károkat szenved az elmúlt hónapokban, és feltehetően a cionista aliya is lecsökkent, úgy a palesztín terrorizmus szintén hatékonynak bizonyult.
Amig Izrael nem hagy fel kolonizáló (és a vele járó állami terrorizmussal, mely mellett eltörpül a szintén létező zsidó terrorizmus) politikájával, úgy addig nem logikus békés lakosság fenyegetettségének védelméről beszélni.
Azért, Tisztelt Tolvaj, mert a Területek státusza jelenleg nem tisztázott, és ennek következtében
1) a "cionista entitásnak" nemzetközi szerződések szerinti megszállói-rendfenntartói kötelezettségei vannak, hogy a békés lakosságot ne tegye ki a korrupt és tehetetlen terrorista vezetőség szélsőséges csopotrocskéi által generált polgárháborús veszélynek
2) a nem tisztázott státuszú területekről jelenleg háborús cselekmények folynak ellene, és mivel ezekért egyetlen szóbajöhető államalakulat sem vállalja a felelősséget, a fenyegetés elhárítását Izrael szándéka ellenére kénytelen rendőri-belbiztonsági jellegű intézkedésekkel biztosítani
3) bár Mauritánia elismerése kétségtelenül sokat nyom a latban, a Területeken működő terrorista entitásnak bizonyított fegyverszállítási és "szövetségi" kapcsolatai vannak Izraellel hadiállapotban álló államokkal. Amíg ezek teljes és végleges megszüntetésére és ezen békében nem érdekelt államokkal (Líbia, Irak, Irán, stb.) való szembefordulásra a terrorista entitás részéről nem kerül sor, a bizonsági ellenőrzés fenntartása elkerülhetetlen (egyébként jelenleg véleményem szerint az egész terrorista entitás joghatóságának megszüntetésére volna szükség, oly módon, hogy a Területek nagyobb része az azokat egykor eréllyel és sóváran birtokló Jordánia fennhatósága alá kerüljön, természetesen megfelelő bitosítékokkal.
megszólítva érzem magam, és szívesen válaszolok erre a rendkívül könnyű, bár kissé marginális kérdésre.
A poszt-apartheid Dél-Afrika azért Izrael-ellenes, mert a kétségtelenül korlátozó és számos vonatkozásban embertelen fehér dominanciájú rezsim megszűnése utáni események gyalázatos kudarc-történetnek minősíthetők: a gazdasági széthullás, teljes, egykor virágzó városok elnéptelenedése, a törzsi vérfürdők tobzódó haláltánca és az önjelölt bosszú-kommandók rablóhadjáratai jellemzik ezt az országot, hasonlóan a szintén hősi Zimbabwéhez (Rhodesia), amelynek tagságát a botrányosan véres és minden -még afrikai - színvonalat is alulmúlóan antidemokratikus választásai után most függeszették fel a Nemzetközösségben.
Dél-Afrika ezzel a kudarc, a nyomor és a frusztráció széles nemzetközi koalíciójának a tagjává vált,amely dicstelen koalíció a palesztin nép, azaz annak vezetői, azaz egy önjelölt, államszervezésre alkalmatlan és e tekintetben ellenérdekelt, saját népe jóléte ellen dolgozó terrorista érdekcsoport támogatói körének nagyobb részét képezi.
Az már Dél-Afrika tragédiája, hogy az európai-angolszász civilizációnak a kétségtelenül szükséges demokratizálás folyamatában befolyásával nem sikerült fenntartania vagy bevezetnie saját gazdasági-államszervezési modelljeinek azon elemeit, amelyek Dél-Afrika sokat próbált népének a jóléti fejlődés egyetlen esélyét jelentették volna. Egyébként ugyanez a sors várna a palesztin népre is, ha Izrael lemondani kényszerülne az érdekükben betöltendő pacifikáló-civilizatórikus küldetéséről.
Az Egyesült Államokban is a leggyorsabban terjedő vallás az iszlám.
Ezen kívül lássuk mit mondott a napokban Desmond Tutu, Dél-Afrika Nobel-béke díjas érseke:
"South African Archbishop Desmond Tutu has accused Israel of practising apartheid in its policies towards the Palestinians.
The Nobel peace laureate said he was "very deeply distressed" by a visit to the Holy Land, adding that "it reminded me so much of what happened to us black people in South Africa""
"Termination of all claims or states of belligerency and respect for and acknowledgement of the sovereignty, territorial integrity and political independence of every State in the area and their right to live in peace within secure and recognized boundaries free from threats or acts of force;"
Ugye, az arabok lógnak még egy elismeréssel, amit Izrael állam létrejöttét, és annak szuverenitását mondta ki 1948-ban.
Itt pedig hangsúlyozzák (egyben elismerik, hogy addig nem történt meg!), hogy, hogy Izraelnek nem csak a létét kell elismerni, hanem az elismert határain belül a biztonságos élethez.
Ez az elismerés meg kicsit hiányzott, és ma is hiányzik.
Egy el nem ismert országgal szemben vannak követeléseik :))) ?
Islam is growing in South African communities, offering a haven from social vices, an ethic of charity for the needy, and social reform.
By Nicole Itano | Special to The Christian Science Monitor
SOWETO, SOUTH AFRICA - When Bilal Motsau converted to Islam in 1976, he was considered an oddity in Soweto, a sprawling black township on the outskirts of Johannesburg that was once the center of anti-apartheid activism. In the South Africa of that period, Islam was practiced primarily by the country's small South Asian and Malay populations, and blacks considered it an "Indian" religion.
But these days, Mr. Motsau, who wears short, trimmed beard and a black and white prayer shawl over dark, Western-style clothes, is being joined in his faith by a growing number of South African blacks. Though still a small force in black townships, Islam is gaining a foothold in many black communities in this predominantly Christian country. The faith is attracting both poor shantytown dwellers who appreciate Islam's emphasis on charity, and young intellectuals attracted by the faith's focus on lifestyle and social reform.
"sz.h.bagdadi tolvaj betegesen rövid emlékezettel rendelkezik: felvetette, hogy Izrael (szerinte) egyáltalán nem tartja be a BT 242 határozatát. Szembesítettem a ténnyel (tényekkel), melyek szerint a BT 242 területek visszaadását írta elő Izrael számára, ÉS IZRAEL VISSZAADOTT területeket (békéért) - TEHÁT (egyebek között ezért is) hamis az állítása, hogy Izrael nem tartja be a BT 242 határozatát..."
sz.h. excusat: szerintem elég lesz a hamis tényekkel való előjövetelekkel és történelem hamisítással. A BT 242 a vak számára is tisztán leírja, hogy háborúval területet szerezni nem lehet.
"Bagdadi, ilyen rövid lenne az emlékezeted? Nem is olyan régen még teljes mellszélességgel fejtegetted, hogy Izraelben apartheid van, ezért a dél-afrikai feketék nagyon együttéreznek a palesztinokkal."
Ez az én véleményem.
Amire kiváncsi vagyok, az a cionisták véleménye. Tehát: mi lehet az oka annak, hogy a poszt-apartheid Dél-Afrika Izrael-ellenes?
Arafat mindenre nemet mondott Clinton tanácsadója a titkos béketárgyalások drámai pillanatairól
NSZ • 2002. május 11
"oss:–Hogy összefüggéseiben lássuk az eseményeket, hadd kezdjem az előzményekkel. Először is, Camp Davidben nem álltunk elő átfogó csomaggal. Javaslataink a határok kijelölését, illetve Jeruzsálem státusát érintették. Arafat egyiket sem tudta elfogadni. Az igazság az, hogy a 15 napos tárgyalás alatt egyetlen ellenjavaslattal sem élt. Küldöttségének voltak javaslatai, de neki nem. Azzal állt elő egyedül, hogy kétségbevonta, a szentély valaha is létezett volna Jeruzsálemben, szerinte az Nabluszban volt.
Hume:–Ez az a szentély, amit Saron felkeresett, ami aztán ürügyül szolgált az intifáda megindításához?
Ross:–Ez a szentély a zsidó hit középpontjában áll. Arafat tulajdonképpen a zsidó vallás alapjait kérdőjelezte meg."
...
Így tehát a palesztinok megkapják a terület (Nyugati Part és Gáza) 97 százalékát. Kelet-Jeruzsálem arablakta negyedei alkotják a palesztin állam fővárosát. A menekültek visszatérhetnek, nem Izraelbe, hanem saját hazájukba, továbbá a nemzetközi közösség 30 milliárd dolláros alapot állít fel, amelyből kártérítést fizetnek, illetve a hazatérést, áttelepülést, újjáépítést finanszírozzák. Ami a biztonsági kérdést illeti, nemzetközi haderő állomásozott volna a Jordán völgyében, felváltva az izraelieket. Ezek voltak a javaslatok, átfogóak, példátlanok, messzire vezetőek.
Barnes:–Nos, palesztin vezetők mindmáig azt állítják, hogy Arafat igent mondott.
Ross:–Arafat január 2-án jött a Fehér Házba. Találkozott az elnökkel, én is ott voltam. Igen mondott, de azután annyi fenntartása volt, hogy gyakorlatilag minden tőle várt engedményt elutasított. ...
"...Tehát a palesztin állam területe folytonos lenne. Akik kantonokat emlegetnek, nem mondanak igazat.
Hume:–Kantonokat, valójában gettókat, amelyek el lennének választva a palesztin állam többi részétől.
Ross:–Teljes félrevezetés. És Gázát a nyugati parttal magasított autópálya, vasúti pálya kötötte volna össze, ami a palesztinoknak nemcsak biztonságos, hanem szabad közlekedést is biztosított volna."
...
"Így a két fél mindent rögzített. De a palesztinok mind a mai napig nem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni, mit érhettek volna el.
Barnes: –Más szóval, Arafat esetleg arra játszott, hogy ezt tárgyalási alapnak tekintse, és még többet kapjon?
Ross:–Pontosan. Ez volt a célja a tárgyalásokon. De mi világossá tettük, a javaslat nem az alap, ez már a tető.
Hume:–Ez volt tehát a végső ajánlat?
Ross:–Pontosan:
Barnes: –Csak Arafat utasította el? A tárgyalóküldöttsége hogyan reagált?
Ross:–Világos számomra, hogy emberei megértették, ez a legjobb ajánlat, amit valaha is kaphatnak. Azt akarták, hogy fogadja el. De ő erre nem volt hajlandó."
...
"Hume:–Arafat végül is miért mondott nemet?
Ross:–Véleményem szerint ő nem lesz képes véget vetni a konfliktusnak. A megállapodástervezet tartalmazott volna egy fontos cikkelyt, ami kimondta volna az ellenségeskedések megszüntetését. Arafat egész életét a harcnak és az ügy szolgálatának szentelte. Mint palesztin vezető, mindig nyitva hagyott magának egy ajtót, egy lehetőséget. Itt most arra kértük, csukja be az ajtót. Számára konfliktus vége egyben az ő végét is jelentette volna."
The captured documents and detainees 'interrogation prove beyond
any doubt that the PA General Intelligence and other security
apparatuses under Arafat's direct command ,who ,according to the
agreements between Israel and the Palestinians were supposed to prevent
terrorism from PA areas ,instead turned into a central element in
masterminding and encouraging terror and in assisting terrorist squads
.to perpetrate terrorist atrocities in Israel
,1 .On 27 January 2002 a female suicide terrorist ,Wafaa Idris
.perpetrated a murderous terrorist attack in Jaffa Street ,Jerusalem
The terrorist attack was unusual in that it was the first suicide
attack carried out by a Palestinian woman ,and was a precedent for
additional suicide attacks by Palestinian women .In the attack one
.Israeli civilian was killed and 131 injured
2 .A captured document of the PA Preventive Security Apparatus in
Ramallah notes that the PA General Intelligence was involved in the
attack .According to the document ,the head of General Intelligence in
the West Bank ,Colonel Toufiq Tirawi ,attempted ,immediately after the
attack to cover up the fact that Wafaa Idris) who was identified with
the Fatah (carried out the attack .This apparently in order to conceal
the fact that Fatah and the" Al Aqsa Martyrs Brigades "were involved in
.a terrorist attack in the heart of Jerusalem
3 .To this end Tirawi offered a" deal "to Wafaa's brother ,who is
wanted for attacks he carried out himself ,whereby Tirawi would whisk
him out to Jordan and in return the Idris family would refrain from
declaring that Wafaa carried out the attack .However ,the brother
refused and said that he was not prepared to" sell "his sister's blood
like that .Three days after the attack took place) 30 January ,(only
"after the cover-up attempt failed ,did the" Al Aqsa Martyrs Brigades
.claim responsibility for the attack
4 .Wanted terrorist activists who were detained in Operation Defensive
Wall ,reported in their interrogation of the direct involvement of
Tirawi and his men in recruiting terrorists ,their preparation ,and the
supply of ammunition for their operations .In addition ,in the
possession of a General Intelligence official ,Muhamed Araj ,a Kalandia
refugee camp resident ,were found) 16 April 2002 ,(two explosive belts
.one ready for use (and 2 suicide letters)
"After the Palestinians' departure an Israel Defense Forces spokesman said 40 "explosive devices" were found in the church compound. The spokesman said the IDF was invited into the compound by church officials who asked them to check the facilty. "
...
"The deal called for another 26 Palestinians to be taken to Gaza, where they could face trial on terrorism charges. Upon their arrival in Gaza, the 26 were greeted by crowds as heroes. The rest of the 124 were to be set free. "
A CNN tudósítója jelenti Gázából, ahová a templomba rejtőzött disznókat vitték:
"CHANCE: I am standing in this very crowded area. The Palestinians, many of whom are members of the Palestinian Security Forces who were holed up in that church, have come here. They are in this hotel, which is on the seafront here in Gaza. There is some kind of reception being held for them inside. They are being met by senior Palestinian officials.
What their fate will be is pretty unclear at this stage. As you know, we all assumed at some point throughout the five-week- long siege in the Church of the Nativity that the condition of the Palestinians being released in Gaza would be that they came under some kind of Palestinian custody, perhaps even face a trial in the Palestinian courts. Our understanding now is that is not going to be the case; in fact, quite to the contrary. They have been parading through the streets of Gaza throughout the course of the last hour. People have been coming out onto the streets out of their homes, waving victory signs and Palestinian flags in support of these people. It's seen by many here as a sort of half victory at least. And really, these people have come back not to the possibility of a Palestinian trial, but rather to a hero's welcome."
A palesztinok fele tömeggyilkos terrorista, a másik fele meg a szimpatizánsuk. Sajnos ez azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a palesztin tárgyalók adott szava semmit sem ér. Úgy látszik, Gázára is ráfér egy kis tereprendezés :-) A bolondok maguk ellen hívják ki a sorsot, aztán ha kapna a nyakukba, nem győznek sírni.
Egy ma reggeli hír szerint megkezdődött a Születés Templomának kiürítése. A keresett terroristákat különböző országokba szállítják (Ciprus, Görögország, Spanyolo, stb).
Egyetlen arab ország sem fogadta be őket.
termeszetesen fo profiljuk ott is a robbantas, gyilkolas, mint a vilag tobbi reszen, csak abban az orszagban ez nem nagyon emelkedik ki a hatterzajbol.
Mi lehet az oka annak, hogy a poszt-apartheid Dél-Afrika kifejezetten Izrael ellenes? Se nem muszlimok, se nem arabok, és egyáltalán nincsenek a közelben.
ird be a google-be, hogy PAGAD vag qibla, esetleg south africa, hogy lasd, hogy mennyire nincsennek ott muszlimok.
