Nem azért, de ha nem látom, hogy milyen jelzést ad, akkor megállok és megnézem, nem? A kreszben azt tanítják (ha azóta nem változott), hogy ha a fénysorompó nem ad jelzést, akkor meg kell állni és meg kell győződni arról, hogy jön-e a vonat vagy sem. Ha nem látom, hogy villog a piros, akkor akár sötét is lehet, tehát megállok és körülnézek. Nem? A nem villog a piros nem jelenti azt, hogy villog a fehér...
>Úgy hallottam, hogy valahol a távoli Amerikában van ilyen... Az adott átjáróban nincs, ami azt fedezze, csak egy nagy tábla, amin ez áll: "ezen a kereszteződésen az XY Expressz 100-al megy át. Akkoris, ha ön éppen a sineken áll... "
Ezt brahiból kiírhatta valaki, nem kell komolyan venni. Ami az igazság: lakott területtől még távoli útátjárókban is olyan vörös fényözön fogadja az autóst, ha a vonat is jön, hogy inkább megáll. Az út fölött is, és a bal oldalon is, és nem két olyan kis vacak pislogó nyavalya, hanem nappal is erős fényű jó nagy vörös.
Egy svéd vitt egy Barcs környéki úton, és egyszerűen nem vette észre a vörös útátjáró jelzőt. Pedig a svéd szabálytisztelő nép. Szóltam, és meg is állt, aztán ő is szörnyülködött, hogy mi történt. Pedig nem csak az ő hibája volt.
Adott helyzetben a vasút előbb volt, mivel az M0-ás híd még gondolatban sem létezett (ugyanez elmondható az ideiglenes átjáróról), amikor 424-esek szambáztak vígan a péceli szántóföldek mentén...
Miki egyébként nem a sorompó feloldó szigsínre gondolt? Ott a lényeg az, hogy nem akkor old amikor a vonat a szigetelt sínen van hanem akkor amikor a a szigsín foglalt volt és szabad lesz.
Meg egy felirat, hogy "Vedd figyelembe, hogy itt a vonatok X sebességgel közlekedhetnek!"
Úgy hallottam, hogy valahol a távoli Amerikában van ilyen... Az adott átjáróban nincs, ami azt fedezze, csak egy nagy tábla, amin ez áll: "ezen a kereszteződésen az XY Expressz 100-al megy át. Akkoris, ha ön éppen a sineken áll... "
Nem rossz... :)
Amúgy nálunk is voltak hasonló próbálkozások nagy plakátokon, az a bizonyos "a vonat ilyenkor már nem tud megállni" feliratúak. Nem tudom, mennyire gondolkodtak el rajta az emberek...
A magyar autós/gyalogos midig siet... Akár az élete (és nem ritkán mások élete) árán is...
Sajnos ez nem csak a magyarokra, és nem csak az autósokra jellemző. Gyakori a figyelmetlenségből eredő baleset is. Szvsz nem kellene a biztonsági berendezéseket bonyolítani, elég lenne egy stoptábla. Meg egy felirat, hogy "Vedd figyelembe, hogy itt a vonatok X sebességgel közlekedhetnek!" Kísérletileg kimutatták, hogy minél beláthatóbb, minél inkább biztosított egy átjáró, annál figyelmetlenebbül hajtanak át a közúton közlekedők. Az indokolatlanul hosszú ideig zárva tartott sorompók pedig azt eredményezik, hogy a közlekedők nem veszik komolyan a tilos jelzést, ezt szűkebb pátriánkban is számos átkelő igazolja. Meg sem nézik, piros-e, körülnéz (már aki), és megy.
A veszélyt a vasút jelenti, ha nincs vasút, nincs veszély. Ennyi. :-)
A veszélyt a közút jelenti, ha van. Ha nincs közút, nincs veszély. (Gondolok itt a felül/aluljárókra) De a hiába a sok biztonsági berendezés... A magyar autós/gyalogos midig siet... Akár az élete (és nem ritkán mások élete) árán is...
Amíg nincs ott a vasút, addig a közút biztonságban van. Ahogy épül a vasút, úgy jelenik meg ez az új veszélyforrás a szabályosan közlekedőkre nézve.
Ez ellen szolgálnak a különféle közút-vasút szintbeli keresztődések biztosítására szolgáló berendezések, megoldások: András-kereszt, Halas-féle előcsengetős sorompó, fénysorompó, jogszabályi előírások, neveltetés stb.
Ezek a szabályosan közlekedőket védik a vasúttól, amennyiben előírás-szerűen alkalmazzuk, alkalmazzák őket.
Aki szabályt akar szegni, az úgyis meg fogja tenni, akármit csinálsz vele. Ezen technika csak és kizárólag azokat védi, akik tudják használni.
A veszélyt a vasút jelenti, ha nincs vasút, nincs veszély. Ennyi. :-)
"A veszélyt a vasút jelenti, ezért neki kell megszüntetnie (csökkentenie) a kockázatot. " Te, és amikor egy fa majdnem a közútra dől, akkor ki kéne vágnia magát és elszállíttatnia magát, mert ő jelenti a veszélyt? :) Szerintem ha a közútkezelőnek bármennyirre is érdeke lenne a biztonság, neki is be kéne szállnia a finanszírozásba! 50-50% lenne a korrekt megoldás. Gondolj egy kamionra! Az veszélyt jelent a vasútra is...
"hú engem az érdekelne, hogy a feloldó hogyan is működik pontosan. Hgy oldják meg, hogy ne rögtön a mozdony oldjon, hanem az utolsó kocsi?"
Több technika van, a legközérthetőbb talán az, amikor tisztán tengelyszámlálókkal oldják meg:
Az elv:
Van egy folyosó, a két végén két ajtónállóval. Mindkettő az onnan bemenő vagy az ott kimenő embereket számolja. Az egyik azt mondja, hogy bement négy ember, a másik azt, hogy kijött négy ember. Ekkor mondhatjuk azt, hogy a folyosó üres.
(Előfordulhat, hogy nem megy be senki, mégis kijön kettő. Megoldásokat várok. :) )
A tengelyszámláló is annyit tesz, hogy megszámolja a felette elhaladó tengelyeket és ezt továbbítja.
A megvalósítás:
Meghatározzák a behatási pontját a sorompónak pályasebesség, keresztezési szög, biztosítási mód, keresztezett vágányok száma stb. alapján, majd oda tesznek egy tengelyszámlálót. Mivel ezek párban vannak, a párját pedig az átjáró után, úgy, hogy kb. négy méterre legyen az aszfaltcsík szélétől. Ennek oka az, hogy a tengelyszámláló a tengelyt számolja, míg az autósnak az utolsó forgóváznál nem ér véget a jármű, a teljes lehaladás után oldhat csak.
Mivel a vágányon mindkét irányban közlekedhetnek a járművek, ezért a másik irányból ugyanígy meg kell oldani. (L. rajz.)
A sorompóáramkör a tengelyszámlálóktól érzekő jeleket értékeli ki és dönti el, hogy a sorompót le kell-e zárni vagy fel kell-e nyitni, esetleg sötétre kell kapcsolnia.
A beszámláló és a kiszámláló elemek között szigorú sorrendi függés van, ha nem abban a sorrendben halad a jármű, ahogy kell, akkor gondolkodás nélkül sötét sorompó lesz az eredmény.
A szigetelt sines megoldásba nem mennék bele, szvsz túlmutat egy topic lehetőségein.
És a jó reggelt:
:)
"a feloldó hogyan is működik pontosan"
Egy egyenváltakozóáramú csévetesttel rendelkező blokkelem, melynél a körszegmensre fekete-fehér jellegtábla van erősítve. Az akadékmű kialakítása eltér a váltakozóáramú blokkelemekétől. A lezárás mindig váltakozóárammal, a feloldás mindig egyenárammal történik. Lezárni üzemszerűen a váltókezelő zárja le a bejárati vagy a kijárati jelzőmezővel közös blokkbillentyűvel, oldani pedig a be- avagy kihaladó jármű első tengelye, a szigeteltsín jelfogó záró érintkezőjén keresztül. A korai oldást gátolja meg. Kijárati oldalon, állomástávolságú közlekedésnél csak akkor szerelik fel, ha a kijáró vonat érint csúccsal szemben váltót.
"a feloldó hogyan is működik pontosan"
Kialakítását tekintve megegyezik a (blokk)csengővel, ám csak az irodai kezelőkészülék szerelőlapján található meg és ólomzárral zár alatt tartható. Jelentősége abban áll, hogy amikor a toronyban az elhaladó vonat után a feloldóblokk nem működött, akkor a forgalmi szolgálattevő művi oldást alkalmazva oldást tud adni a toronynak, hogy a menetvisszavétel megoldható legyen.
Szükséges még abban az esetben is, amikor a vonatot a beállított vágányúttól eltérő vágányra kell fogadni, illetőleg másik vonatot indítanak. A váltókezelő felelőssége, hogy a művi oldáshoz csak akkor kérjen engedélyt, illetőleg folytassa azt, amennyiben a vonat a főjelző előtt megállt, illetőleg el sem indult.
Amennyiben az állomásvéghez térközbiztosító berendezés is tartozik, különösen fontos, hogy az irodai kapcsolóblokk állásáról a forgalmi szolgálattevő a behaladó menet visszavétele előtt kellő bizonyossággal meggyőződjön, nehogy a térközőr hamis oldást kapjon, így az utolsó térközbe két vonat kerülhessen.
A feldoló napjainkban használatos neve a kényszeroldó, már eme berendezéseknél is.
hú engem az érdekelne, hogy a feloldó hogyan is működik pontosan. Hgy oldják meg, hogy ne rögtön a mozdony oldjon, hanem az utolsó kocsi?
Görögországban láttam olyan rendszert, ami akkor oldott, amikor a mozdony éppen elérte az átjárót. Amikor egy 5-600 m hosszú tehervonat áthaladt, addigra már régen szabad jelzés volt érvényben. Végülis, ha már az átjáróban van a vonat, akkor már csak nem megy neki senki sem a szerelvénynek...bár nálunk ki tudja? :D
Helló mindenkinek! Egy kis segítséget szeretnék kérni a balesetekben jártas hozzáértőktől. Sajnos az MD - s topikban sikertelenül jártam korábban, ugyanis engem érdekelne a Btx 035 pályaszámú vezérlő kocsiról valamiféle képi anyag, akár balesete előtti, akár utáni állapotáról! Gyűjtöm az MD és ahozzájuk tartozó Btx vontatójárművek képeit, - vagyis igazából már csak a Btx 035 - ről nincs képem egyedül. Esetleg tudna valaki képpel szolgálni a szóban forgó gépről? A balesetéről annyit tudok hogy 1991. - ben történt MACS állomáson. Magáról a balesetről olvastam már korábban a neten, de képet véletlenül sem találtam a gépről... Ha valaki rendelkezik képpel a Btx 035 - ről, vagy bármi infóval arra nézve hogy hol találhatnák róla képet akkor "az a" személy kérem jelezze vagy ide a fórumba vagy pedig a mail címemre: kis-vacs@tamasinet.hu . Köszönöm! Üdvözlettel: tamási 48. - 49.
