De te nem vagy tisztában azzal, hogy az állításodból mi következik.
"Igen, a tudomány logikája az olyan valószínűsíthető feltevésekre épített modelek alkalmazása, amely alapfeltevésekről nem látszik azonnal, hogy bizonyíthatatlanok!"
Ez nem igaz. Megfigyelünk jelenségeket (pl. azt, hogy a fény sebességét mérve mindig c+/-deltát kapunk eredményül) és aztán erre modelleket alkotunk. Amik vagy működnek (jól leírják a valóságot) vagy nem. Ha nem, akkor repülnek a kukába. Ha igen, akkor emgtartjuk őket, "elfogadhatjuk használatra, amíg jobbat nem találunk."
Ragaszkodhatunk, de értelmetlen Copernikus kiemelése. A kijelentés ugyanis minden tudományos modellre igaz! De Copernikus helyett írhattál volna Bernoulli-t, Newtont-t, ... gyakorlatilag bármely fizikust, aki alkotott valaha modellt.
Ez is jó hozzászólás, innen is kiderül, hogy nem érted a tudomány logikáját.
Minden modell alapvetésekre épül. Ezeket az alapvetéseket az esetek döntő többségében nem lehet bizonyítani, csak alátámasztani. Például egyre pontosabb mérések támasztják alá, hogy a fény izotróp. Ez nem bizonyítja, csak alátámasztja a fény izotróp voltát.
"Ha nem tudjuk a pi pontos értékét, akkor azt sem tudhatjuk, hogy állandó-e."
Nos, ha az SR alapja lenne a Pi állandósága, akkor bizonyítani kellene azt.
Mivel a c állandósága az SR alapja, így a c állandóságát kellene bizonyítani.
"Nos, valóban nem tudjuk a c pontos értékét. Viszont van egy modellünk, ami azon alapul, hogy a fény izotróp tulajdonságot mutat, azaz sebességét állandónak mérjük."
Mint látom, belátod: c állandóságába vetett hit az SR alapja, azt viszont nem, hogy amit mérünk, az pontatlan.
"Te azt állítod, hogy a fény nem ezzel az értékkel terjed"
Nem így van! Én azt állítom, hogy nem tudjuk, hogy állandó-e!
A továbbiakban egyetértünk. Van egy model ami csak akkor igaz, ha eleve csalással alkalmazzuk a fény sebességét,
azt a c sebességet, amelyről sem bizonyítottuk be, hogy állandó, az izitropiája is kérdéses ezáltal.
Így csak három alappillérről tudjuk, hogy csupán hitünkre épül.
"Úgy látom, ez a topic betöltötte feladatát. A több éves vajúdás után leszögezhetjük, hogy a relativitás alapja a fény sebességének állandósága: nem bizonyítható. Így az erre épített elmélet sem!
Ennek ellenére, mint ahogy pl. Nicolaus Copernikus elveit, elfogadhatjuk használatra, amíg jobbat nem találunk."
Ez a hozzászólás zseniális. Hihetetlen mennyire szépen mutatja meg a specrellel hadakozó hozzászólók gondolkodásának korlátait és a tudományról alkotott téves elképzeléseiket.
Mellesleg az utolsó mondatod a sallangoktól (szubjektivitástól) megszabadítva helyes. Valahogy így helyes: "a relativitáselméletet elfogadjuk használatra amíg jobbat nem találunk".
"Megjegyzem, hogy a Hubble törvényszerűségnek az értelmezése az, hogy minélt távolabbi fényforrást látunk, akkor ezzel annál távolabbi múltba nézünk."
Ez nem a Hubble törvényből következik, vagy nem annak értelmezése, ez egyszerűen a fény véges terjedési sebességének a következménye.
"Azaz azt látjuk, hogy a múltban mekkora volt a fényforrások sebessége. (Ami mára már egyáltalán nem biztos, hogy fennáll!)"
Igen, ha tudjuk, hogy milyen távol volt a fényforrás, akkor abból színképelemzéssel meg tudjuk mondani a sebességét.
"A másik tanulsága, ami a 30-40% szórásból következik, hogy a változás időbeli linearitását sem mérhetjük pusztán a múltbéli időtávolsággal, mert a látott sebesség, minimum két tényezőből adódik:
A múltbéli metagalaxis tágulási sebességéből és a megfigyelt fényforrás metagalaktikán belüli relatív sebességéből."
Persze, a tőlünk mért távolodási sebesség valóban két faktorból áll össze. De a saját sebesség jellemzően nem haladja meg a néhány száz vagy néhány ezer kilométer per secundumos értéket.
"Csak azt, hogy amíg nem tudjuk, addig nem állíthatjuk."
Állítani állíthatjuk, csak nem tekinthetjük 100%-osan bizonyítottnak. De a fény sebességét végtelen pontossággal soha nem fogjuk tudni megmérni, így elvileg soha nem fogjuk tudni állítani.
"Azaz, ha nem tudjuk bizonyítani a c állandóságát, akkor nem hivatkozhatunk erre az állandóságra.
Ez pedig az SR és az ÁR szemléletének megváltoztatását követeli meg!"
De hivatkozhatunk. Felépíthetünk egy modellt, ami azon alapul, hogy a fény állandó sebességgel terjed. Ha a mérések megerősítik (de persze nem bizonyítják!) a fénysebesség állandóságát és a modell sok jelenségre ad kielégítő magyarázatot, akkor a modellt használjuk.
Mindeközben persze tudjuk, hogy egy fizikai elmélet alátámasztása nem jelenti azt, hogy bizonyítva van matematikai értelemben is. Csak annyit, hogy elfogadjuk, amíg ezzel ellentétes mérési eredményre jutunk.
"Ha ez a függés a mérhetőség határától több -- nagyon sok-- nagyságrenddel eltér, akkor értelmetlen bizonyításként emlegetned."
Érdektelen a jelenlegi mérhetősége. Egyszerűen elvileg következik belőle. A kör kerülete is 2*r*pi függetlenül attól, hogy mekkora pontossággal ismerjük a pi-t.
"Tehát megállapodhatunk, legalább ebben: nem speciális!"
Ezt aranyba kellene foglalni. Mert régebben mindig azt mondogattad, hogy a fény útja a forrás rendszerében értelmezhető csak és máshol látszólagos. Örülök, hogy letisztáztuk, hogy a fénynek nincs látszólagos pályája (vagy valami hasonló, amiről te beszéltél).
"Legalább egyetlen egy mérhető tulajdonságot említs, amivel megkülönböztethetők!"
Rendben. Egy tőlünk megközelítőleg fénysebességgel távolodó forrásból érkező gézoofoton sebességét a nyugalmi forrásból származónál kisebbnek fogjuk mérni.
"A régi GSM rendszerek 200 km/h sebességnél már használhatatlanok voltak a frekvencia eltérés miatt."
Ez így kapásból nem igaz. Mármint valóban használhatatlanok voltak, de nem a frekvencia eltérés miatt, hanem azért, mert túl gyorsan kellett volna tornyot váltania a rendszernek, amire képtelen volt, azaz mire csatlakozott volna a toronyhoz, addigra már el is hagyta a hatósugarát.
A frekvencia eltérés ilyen alacsony sebesség mellett elhanyagolható (60m/s esetén a 900MHz-es jelből 899,9998MHz lesz, amivel még simán kommunikál a telefon)
"Még mindig nem érted?? Az hogy lehet, hogy nem tud eljutni az értelmedig?
Ha nem tudjuk, hogy mekkora a c pontos értéke, akkor azt sem tudhatjuk, hogy állandó-e !!"
Ha nem tudjuk a pi pontos értékét, akkor azt sem tudhatjuk, hogy állandó-e.
Nos, valóban nem tudjuk a c pontos értékét. Viszont van egy modellünk, ami azon alapul, hogy a fény izotróp tulajdonságot mutat, azaz sebességét állandónak mérjük. Ez vagy igaz, vagy nem, de ettől még alapfeltevése az elméletnek. A képletekben szerepel egy c konstans, amivel a fény vákumban mért - állandó, megfigyelőfüggetlen - terjedési sebességét jelöljük.
Te azt állítod, hogy a fény nem ezzel az értékkel terjed, hanem egy ennél kisebb értékkel. De továbbra is megtartod a c-t, csak éppen nálad ez már nem ugyanazt jelenti, mint a specrelben, azaz nem a fény terjedési sebességét, hanem valamiféle határsebességét. De a specrelt - vagy legalábbis a specrel képleteit - továbbra is meg akarod tartani. Megteheted, de ekkor látnod kell azt, hogy a te elméleted szerint a fény nem lesz izotróp, azaz nem fog ugyanazzal a sebességgel haladni, attól függetlenül, hogy azt ki tudjuk-e a jelenlegi műszereinkkel mérni vagy sem. Egyszerűen az általad feltett előfeltevésből matematikailag ez következik.
