Nem mindent értem, de külömbség van abban, hogy CacO3, mészkövet kiégették 900 - 1050, maximális 1100 Celsium fog, portlandcimentet 1450 Celsium, más neki tulajdonság.
Szádváron használyák trassz habarcsot=hidraulikus. Falkoronára jó, de ha falaznám, inkább megkeverném tiszta mészhabarcsal, de nemakartam evvel mondani, hogy rosszan csinályák. Az már más ország, ha othoni műemlékesnek jó, nekem is jó.
Poén van abba, hogy most csinálják tiszta mészt kb 90% CaO, valamikor használták helyi CaCO3, amelyikből kiégették?
Hát ez tényleg óriási poén. A mai technologógia tökéletesen ellentmond a réginek.
1. Ma azt mondják, hogy a frissen oltott mész hasznáélhatatlan, falazáshoz legalább 2 hetet kell állnia. Egyébként a frissen oltot mészben a megkötés után üregek keletkeznek, egyszóval olyan lesz mint a szivacs.
2. Azt írod, hogy különböző szennyezőanyagok voltak a mészben amelyek azt javították, hidraulikus kötőanyag lett igy(cement, portlandcement alapanyaga mészkő és agyak, amit kiégetnek = agyaggal szennyezett CaCO3), tehát kvázi ez a habarcs egyenlő volt a mai cementel javított mészhabarcsal.
Akkor ma várrestaurálásnál miért nem használnak cementel javitott mészhabarcsot?
Szádváron speciális előre készített habarcsot használtak. Kiváncsi lennek az összetevőire.
Bocs ez egy picit sok az enyim magyar nyelvre. Igen járták iskolákba, voltak már katolik iskolák, egyetemek, építeszet tanulták öreg római mesterektől, peldaul Marcus Vitruvius Pollio könyvből tíz könyve az építészetről, http://hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Vitruvius_Pollio
De nemcsak francia, vagy leghírebb olasz iskola volt, voltak német, cseh peldaul Petr Parléř (eredeti német) szent Vít katedral építette, még várat is.
Kötőanyag volt mész (Cao) + homok, de inkább köves, nem sima + víz. Habarcsot csinálták forrót, inkább nézd meg itt
Zsiradék használták, de nagyon nagyon kevesen és special habarcsra.
Poén van abba, hogy most csinálják tiszta mészt kb 90% CaO, valamikor használták helyi CaCO3, amelyikből kiégették? CaO, de nemvolt olyan tiszta, voltak benne peldaul kiégett agyag vagy Si adalékok, (ilyen mészet nevezték hidraulikus vagy római ciment) amelyiktól jobb minőségű habarcs volt. Ilyen mészet nevezték hidraulikus vagy római ciment.
De nemmuszaj neki lenni hidraulikus, kevesebb ilyen adalékok is jobbítanak habarcsot, példa kis tégla darabok habarcsba.
A kérdéskör kifejtése nem egyszerű dolog, szóval egy pici türelmet kérnék Tőled és Tildétől is. Amint lesz elég időm leírom amit gondolok a témáról, bár én is előre szólok, hogy nem szakmabeli vagyok. Mondjuk Szádváron már in is falaztam, kvázi kőművesként. :-)
Jobb később, mint soha! -- sóhajtottam fel, miközben a temesvári utolsó bástya valóban nyugat-európai szintű renoválásáról olvasom a beszámolót. A 9-ből legalább egyetlen védőmű felidézi az egykori erődváros nagyságát, ami körül honvédeink ágyúi dörögtek hajdanán.
Nem értek a középkori falazáshoz, így csak hangosan gondolkodom:
Úgy tudom, hogy a várfalakat úgy építették, hogy fölhúztak egy 60-70 cm-es palástot így-úgy egymáshoz igazított kövekböl, a fal külső és belső oldalán is, majd a zsaluzatszerű falpalástot, aprókővel, törmelékkel töltötték ki.
Szvsz, más habarcsot használtak a palástokhoz és más habarcsot a falmaghoz.
A falmag kötőanyagaként homokkal kevert, oltatlan meszet használtak, majd víz hozzáadásával, magában a falmagban oltották le, ami igen szilárd kötőanyagot biztosított.
Ez a habarcsos dolog engem is érdekelne. Tudnátok részletezni.
Nekem csak az a furcsa, hogy több száz évet birnak ki ugy, hogy közben az eső a fagy roncsolja őket.
Nemrég voltam egy kb. 100 éves kastélynál, ott jóformán a habarcs eltünt a falból, kimosta az eső. A kövek már csak úgy állnak egymáson, habarcs nélkül.
Látom temetvényen 1:2,5 höz(ez hasonló arány, mint amit régen használtak) arányban használnak meszet és homokot, mondjuk ez jóval több mint az amit ma a szabvány szerint használnak(1:4 hez). Csak ennyi lenne a titok?
Szintén érdekes Temetvényen, hogy az eredeti elporladt habarcsot használják falazáshoz. Nyilván nem mindegy a homok minősége sem.
A másik kérdés, miért fontos, hogy hogyan változik a frissen falazott fal belső hőmérséklete? -ezt nem emltik a leirásban sem.
Klassz lista. Azt viszont furcsállom, hogy Prága 570m-es hosszal a legnagyobb ókori földvár lehetett, különösen, ha csak az itteniekre gondolok, Magosfa, Magyarhegy, Pogányvár, Tihany, stb. Azt sem tudjuk, hogy a budai vagy a veszprémi várhegyen mekkora ókori erődítések lehettek. Persze, nagyon klassz a prágai vár.
Ezt a habarcsos dolgot meg tavasszal a Kanázsvárnál kitárgyaljuk. Tudod! Nekem is ez az egyik gyengém. :-)
100%-os nedvesség! Nem gyenge! Meglepő, mert a külső rétegekben, ahol a falazóanyagot már megette az idő, pedig inkább a porzós, mállós közeg a jellemző.
Sztem minden itt felsorolt vár megérne egy alapos bejárást, szívesen megnézném őket. Talán PALACIO DA PENA vára nem fogott meg annyira, nekem ez az eklektikus hozzáállás valahogy nem jön be várak esetén.
Poén abba van hogy befalazták 2 dataloggert 1 méter vastag falba, 1- falközepén. másikat arra oldaalra ahol nemsüti a nap 0.75 méterre. És mérték hőmérsékletet, nedvességét.
Hőmérsékletet lehet látni diagramon, nedvesség volt 2 hónapig 100%, és sajnos loggerek megromultak nedvességtől. Ebben az évben én is csináltam pár hókusz - pókusz habarcsal, már elég sokat tanultam hogyan készítették, használták.... mindenfele habarcs kapcsolaton.
Ki tudnál segíteni, hogy mi ír ez a cikk Temetvény kapcsán?
Ha valaki megnyitja az anyagot, nézze meg a bal felső sarokban, milyen cégek szponzorálják a vármentést, aztán gondolgozzon el rajta, hogy ezen cégek segítenek-e itthon.
Azért nem lehetett olyan sanyarú a fogsága. Amikor aztán jó Mátyásunk úgy érezte, hogy Vladot fel tudja ismét használni a török ellen {aki rettegte kegyetlenségét} akkor szabadon engedte, hogy vazallusaként szolgálja.
Dracula erdeje még a Fényességes Padisahot is lenyűgözte:
A várak építésével kapcsolatban vagyok kíváncsi felhalmozott tudásotokra.
Kik voltak az építő mesterek, honnan jöttek ? Milyen iskolában tanulták a mesterségüket?
pl: Szembetűnő nekem a Kisnánai vár kápolnájának a tornya. Iszonyú precíz építmény. A gondnok szerint Kompolthy ( Robert Károly Sárkány Lovagrendjének a tagja) hívott be Itáliábol építő mestereket.
Másik kérdésem. Mi volt a kötőanyag pontosan a várak építésekor. (Zsiradék, oltott mész és homok?)
Érdekes egy lista! Se Krak de Chevaliers, se Carcasonne, se Königstein nem szerepel rajta, pedig állítólag ez a top 3. Persze kérdés, hogy mit értünk váron.
"Soha ne mond, hogy soha!" -- idézem fel az egyik Bond-film címét.
Amikor 2005 nyarán baráti társaságban jártam a derékig érő csalánnal lepett Szádvárban, nem hittem volna, hogy alig 6 évvel később már földjénak titkait fogom kutatni.
Kívánom ezt neked Torna esetében. Esetleg én is ott csákányozhassak. :-)
Amúgy nekem speciel a várromok még jobban is tetszenek, mint a teljes épségben lévő várak. Mert a szerencsés módon megmaradt műemléket megnézed, elgyönyörködsz benne és kész. Ellenben a vármaradványoknál elő kell venned a fantáziádat és töprenkedned, vajon milyen lehetett egykoron? Egy ajtóküszöbből ki kell gondolnod a gótikus ajtót, abból azt a lovagtermet, amibe nyílt, majd végül az egész palotát.
Ilyen szempontból ideális célpont a horvátországi Raholca, ami telis-teli építészeti részletekkel. Most nem az Ó-Raholcára gondolok, hanem az Új-várra, ami Újlaki Miklós boszniai király palotájául szolgált.
