Felvételi és tandíj nincs, de mint kardio1 kollega írja iszonyú nehéz itt az orvosi. Az első év után (versenyvizsga) kb 20-25% tud továbbmenni. Sokan inkább Belgiumba, vagy más frankofon országokba mennek orvosira, mert könnyebb elvégezni.
Orvosokból egyébként nagy a hiány, amit a külföldiekkel próbálnak pótolni.
Franciaorszàgban orvosira jàrni nem biztos, hogy a legjobb vàlasztàs. Felvételi ugyan nincs, de az elsô év végén, ami egyébként közös az orvosnak, fogorvosnak, gyògyszerésznek, védônônek és gyògytornàsznak készülôk szàmàra, van egy versenyviszga (concours), ennek redményétôl függ, hogy minek tanulhat tovàbb az ember. Az orvosi fakultàs elvégzése utàn egy ùjabb vizsga van (examen de classement national), az ottani eredmény alapjàn rangsoroljàk a végzetteket, és ebben a sorrendben vàlaszthatnak a rezidensi (internat) helyek közül. Késôbb màs szakosodàsra csak az internat teljes elvégzése utàn van lehetôség. Az internat specialitàstòl függôen 3-5 év.
Ellenben a magyar orvosi diplomàt könnyen elismerik.
Sok francia a kolozsvàri egyetem francia nyelvû képzésén szerzi meg az orvosi diplomàt (vagy Belgiumban), ahol fizetôs a képzés, de könnyebb elvégezni.
Azzal a kéréssel fordulok hozzátok, hogy én Franciaországban szeretnék majd továbbtanulni egyetemen és szeretném erről meghallgatni a véleményeteket. Gondolkozok az orvosi pályán, mert azt érzem magamhoz a legközelebb, de félek, hogy azokon a karokon nagyon sok a tandíj. Ha esetleg valaki tud ezzel kapcsolatosan mondani valamit, azt megköszönném.:)
Minden eredmény mögött ott az ember saját története. Simonyi Károlyoké valóban meseszerű, ám semmiképpen sem a véletlen szülte. Még ha számunkra érdekes is, látni az ok okozat törvényszerűséget. Az sem véletlen, hogy a Második Magyar Királyság harmadik miniszterelnökévé Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam Sándorékhoz került. Miután a távoli rokon visszavonult a kormánytól, inkább kedvenc témájával, a keleti nyelvekkel foglalkozott. Az öregúr Erzsébet nevű lánya és férje, Mayer Miksa a Ganz-gyár mérnöke (Kandó Kálmán kollegája volt) vették magukhoz Károlyt valamint Ernő bátyját, és saját gyermekeiként nevelték. A pécsi M. kir. Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára és a Műegyetemre adta be kérelmét, mindkettőre fel is vették, a két egyetemet párhuzamosan végezte. Ám egyidejűleg két nappali egyetemre járni akkor is tilos volt úgy, mint most. A jogi egyetemre csak vizsgázni járt, a Műegyetemen hallgatta az előadásokat, vizsgázott, szigorlatozott. Előbb szerzett államtudományi doktorátust, mint lett mérnök. Úgy gondolta tizennyolc évesen, a jogászok a társadalom rendjét, a termelési folyamatokat a mérnökök szabják meg. Bay Zoltán mellett dolgozott az Egyesült Izzóban, radarfejlesztéseket végeztek a Honvédelmi Minisztérium megrendelésére. Felmentést kap a katonai szolgálat alól, de a háború vége felé már érvényét vesztette ez. Az oroszok leszerelték az Egyesült Izzót, berendezéseit elvitték, ám sikerült megmenteni a radar kísérleti berendezéseket. 1946-ban az USA után pár héttel, sikeresen végezték el a nemzetközi hírűvé vált Hold-radar kísérletet. Simonyi Károlynak igen jelentős szerep jutott a munkában, hogy a Föld és a Hold közötti távolságot pontosan megmérték. Az meg mára teljesen nyilvánvaló, miért is lett kiváló fia is, egy szándékközpontú egyéniség. Az meg végképp nem mese, hogy 2001-ben ifj. Simonyi, a Simonyi család nevében a magyar tudomány támogatására 25 millió forintot ajánlott fel. Így évente 2,5 millió forint ösztöndíjat három egyetemen vagy kutatóintézetben dolgozó kiváló eredményt elérő kutatók kaphatják meg. Cége, az Intentional Software olyan kísérleti programot mutat be, amellyel elég lesz, ha az emberrel közli, hogy mit tegyen. Nem lesz szükség programozási szakismeretre, néhány paraméter megadása után a szoftver önmaga alkot programot. Így mutatnak példát Simonyiék nekünk abban, hogy tökéletes ember nincs, csak tökéletes emberi szándék.
Ha az ember lelkileg belefàrad valamibe, akkor föl kell töltenie magàt. Van az ujratöltôdésre több mòdszer is.
A helyvàltoztatàs az egy bizonyos "menekülés" és hosszù tàvon nem old meg semmit. Ezek az alanyok nem éheztek, nem voltak életveszélyben és mégis megfutamodtak. Nem vették föl a harcot az élet nehézségeivel szemben. Jobbnak talàltàk elmenni egy olyan orszàgba, ahol az emberek màr kiharcoltak maguknak évszàzadok folyamàn bizonyos jogokat (vagyis kikapartàk helyettük a gesztenyét a tûzbôl), ahelyett hogy szülôhazàjukban tevékenyen részt vàllaltak volna (nem az adofizetésbôl) az élet pozitiv irànyba valò befolyàsolàsa munkàjàbòl.
Elolvastam a cikket. Csak az döbbentett meg, hogy màr nem is annyira azok imigràlnak, akiknek nincs munkàjuk (eddig azt hittem), hanem akiknek munkahelyük, jò fizetésük volt Magyaro-on. Mert nem tetszik nekik a politika és a közhangulat. Az viszont nem jutott eszükbe, hogy ennek ôk is részesei és ha màst szeretnének, akkor nekik is kellene tenni érte valamit. :(
Riasztó emigrálási trend rajzolódik ki. A középkorú, diplomás, itthon sem reménytelen helyzetű honfitársaink költöznek külföldre, majdnem felük a családjával együtt. Felmérést végeztünk. Tovább »
Azzal a kéréssel fordulnék Hozzátok, hogy a szakdolgozatomat a kulturális sokk témakörében írom, és nagyon megköszönném, ha aki külföldön él/élt, kitöltené az alábbi rövid kérdőívet, ezzel segítve diplomamunkám elkészülését. Köszönöm annak, aki kitölti!
Szerintem ez fuggetlen a magyar nyugdijrendszertol, ezt a francia allam utalna neked. Az oldalon amit linkeltem az all, hogy 2011-ben frissitettek. Lehet, hogy elotte volt ra lehetoseg...
Kár. Pedig több embertől is hallottam, hogy van ilyen lehetőség, ha nyilatkozok, hogy nem akarok itt, vagy innen nyugdíjat kapni. Nem lehet, hogy régebben volt ilyen csak megszüntették? 30 áves vagyok, tehát mire én nyugdíjas lennék az kb. 40 év és addigra szerintem már nem lesz állami nyugdíjrendszer Magyarországon.
Nincs ra lehetoseg, hogy atutaltasd valahova cash. Csak arra, hogy az itt befizetett penzhez hozzajuss nyugdij formajaban. Azt tanacsoljak mindenutt, hogy jopar honappal azelott kezdj el utanajarni mielott elered a nyugdijkorhatart. Ahol a helyzet egyenlore meg kedvezo szamodra az az, hogy a Franciaorszagban ervenyes nyugdijkorhatart veszik figyelembe, vagyis 62 evet...
Nem gondolom, hogy potyázás lenne az, amit szeretnék.
Havonta több ezer eurót fizet a munkáltatóm az államnak, az egészségbiztosítónak, a nyugdíjbiztosítónak és még fogalmam sincs ki másnak.
Amit szeretnék, az annyi, hogy azt a pénz amit azért vonnak le tőlem, hogy később majd nyugdíjként visszakapjam (természetesen tudom, hogy valójában a jelenlegi nyugdíjakat fizetik belőle) visszakapjam. Lehetőség lenne arra is, hogy a magyarországi nyugdíjbiztosítónak átutalják ezt az összeget, de nem bízok abban, hogy mire én elérem azt a kort lesz-e még nyugdíj. Szimplán azt szeretném továbbra is megtudni, hogy mi a módja és menete annak, hogy a saját pénzemet visszakapjam.
