Sajnos oszlop leverése itt esélytelen, a talaj sívó homok, mint a por, ráadásul miután megvettem a házat (egy közel 60 éves kádárkocka, üres kerttel, öreg tulajtól) derült ki, hogy a homok alatt kb. 40-50cm mélyen sittel van feltöltve a kert. 10-12 éve mást sem csinálok, mint minden elültetendő növénynek óriási lyukakat ások, komposzttal keverve megy vissza a felső pár centi homok, ebbe ültetek. Anno a szőlő is ilyenbe ment, ide (és a fák alá) zsákos trágya is került. Mostanra elértem, hogy a szőlő 3. éve terem, de a gyümölcsfák még 12 évesen is akkorák, hogy létra nélkül szedhetőek, de legalább élnek:)
A veteményesbe egy paradicsomkaró leverése is vicc, ütöm, aztán megbicsaklik, eltörik, mert egy megbúvó tégladarabba ütközött. Ezért gondoltam a bevált "lukat ások, sittet kidobálom" módszerre, és mivel itt a kötött talaj nem tartaná meg a támrendszert, a betonozásra.
És még kiegészítésként (nem neked, a kérdezőnek): a feszítőcsiga akkor hatékony, ha a feszítendő oszlopra kb. merőlegesen van a földbe tekerve attól távolodva.
én a helyedben inkább megpróbálnék valami ilyesmit beszerezni:
amire neked szükséged van:
-2X 2,75 m-es végoszlop
-2X sorvégi feszítöcsiga
-a vezérdrótnak vastagabb, a két-két segédrótpárnak vékonyabb drót
-valamilyen drótfeszítö, itt kizárólag a pénztárcád szab határokat
ezeket az oszlopokat simán le lehet verni a földbe (én szekercét használok), sokkal egyszerübben, mint a te módszereddel lebetonozni, ráadásul a betonnak semmi keresnivalója a szölö közelében, mivel nedvességet von el töle. de ha ragaszkodsz is a betonozáshoz, semmi szükség a köztes oszlopra.
viszont ezeket a horganyzott végoszlopokat srégen kell lerakni, és nem árt elöfúrni a lyukat, az oszlopnak pedig kb 70 centire kell a talajba kerülnie. ha esetleg tudsz szerezni kölcsönbe hidrofúrót, azzal gyerekjáték lerakni, de a srégségre (kb 75°) ügyelni kell.
a feszítöcsigát le lehet tekerni a földbe, de sztem kinlódás, én talajfúrót használok, belerakom a csigát, majd rétegesen rádöngölöm a kiszedett földet, hogy csak a csiga vége látsszon ki. az oszlop kipányvázásához a drótot/sodronyt két ponton rögzítsd az oszlophoz, a legtetején és kb 1 m-nél, ahol az alsó u.n. vezérdrótod (a vastagabb) fog menni, a másik végüket pedig a csiga végéhez. ha csak egy helyen feszíted, akkor eltekeredhet. A belsö támasz nem sokat ér, akármilyen oszlopokat raksz is le.
Kis házikert, 4 tőke szőlőm van, eddig fakarókra erősített keresztléceken voltak nevelve, de rendszeresen megdőltek a karók a szél miatt. Idén megcsinálnám rendes támrendszerrel. Ezt találtam ki. 3 vas, a szélsők belül is megtámasztva, és kifelé is huzallal feszítve. A vasak át lennének fúrva, valahogy huzalfeszítőket rögzítenék hozzá. Készbetont vennék, azt mondták egy 25kilós zsák kb. egy húszliteres vödörnyit tesz ki ami 2 lukra jó, tehát venni kéne 4 zsákkal?
Vas: mit ajánlotok, zártszelvény, egyéb? Mennyire kéne a föld alá vinni? A huzalokat, belső támasztó vasat hogy kéne rögzíteni? Van ami fölösleges a skicc szerint?
Bocs, teljesen hülye vagyok hozzá, de meg kéne oldanom, szóval minden ötletet-javaslatot szívesen fogadok.
Kifizetni valakit, aki átadja a tapasztalatát????????
:-)))))))))))))
A tapasztalatomat csak a saját fiamnak adom át! Neked senki sem fog tapasztalatot átadni pénzért. Szakmát meg kell tanulni, a tapasztalatok pedig azután jönnek.
Én pl a saját falunk körül tudom hol van seregély, hol nem fagy el szinte sosem a szőlő. Hol terem nagyot, hol szárad fel sokkal később az augusztusi harmat, hol vol meiorációs céllal "gyalulás". Hol volt szar a szőlő, akkor amikor még volt benne és nem szefték ki. Hol volt csodás, pedig évekig nem művelték.
Stb stb stb.
De én sem értem mi a konkrét kérdésed?
Ha nincs szakmai előképzettséged és árutermelő ültetvényt szeretnél, annak sírás vagy csalódottság lesz a vége, profit nem nagyon. Szerintem.
Persze ezt relatíve gondoltam, feltételezem egy első osztályos is betudja hányni googleba a megfelelő keresőszavakat és megkapja az olaszokat-franciákat-spanyolokat, de ha népességarányosan majdnem 2,5-3x annyit termelünk, mint pld a németek, illetve már közel 2ezer éve létezik valamilyen fajta borkészítés, szőlőtermesztés régi vagy mostani magyarországi területeken, akkor azért szerintem mondhatjuk hogy jelentős szerepe van a magyar kultúrában a bornak. De akkor fogalmazzunk úgy,h “európa top10 bornemzeteként”
Egyébként az egyetemes beadandózástól meg kezdő consultant pozitól (meg úgy enbloc a tanácsadói pályától) is elég távol állok, csak gondoltam a tapasztaltabb emberektől véleményt, tanácsot kérek, ha már teljesen más szektorban van tapasztalatom. De lehet egyszerűbb lenne NER-lovagnak (szerencsére nem vagyok) lenni aztán kifizetni egy borászt aki majd átadja a tapasztalatát :)))
Azt hiszem, egy kicsit elkéstél a kérelemmel, már amit én tudok, mind megmetszették.
A hölgy valószínűleg nem fog többé küldeni vesszőket, átment egy csúnya postai procedúrán, jól megvágták, annak ellenére, hogy én úgy kértem, hogy majd itt fizetem a szállítást.
Utána engem is jól megvágott a hatvani posta, mert igen drága lett a pénzfeladás, visszafizettem a hölgynek a költségeket.
Van egy alföldi borász, akinek van tökszőlője.
Vele meg úgy jártam, hogy amikor rátaláltam, a fb-n még hirtelen több, mint huszan kérték ezt a szőlőt tőle, (olyanok is , akik nem is tudtak arról, hogy van ilyen szőlő, azt írta, hogy lesz jövőre annyi vesszője, hogy többeknek is tud adni.
Én a kapott vesszőkből most 10-et gyökereztetek, készítettem 4 szemzést és 2 angolnyelves ékoltást.
Ebből következik, hogy jövőre én is szívesen adok vesszőt, pláne ha sikerülnek az oltások.
Érdeklödj a dr. Bakonyi Lászlónál (Keszthelyen), sztem vagy tud direktben segíteni, vagy meg tudja mondani, kinél érdeklödj, bár most már sztem késö van hozzá így fakadás körül...
Egy sima telekvasarlas kapcsán elveszni a tendenciákban, a Ksh adatokban, a nemzetközi borfogyasztás stb alakulásában, azt mutatja, nem vagyunk egyformák.
:-D)))))
Venni akkor kell bármit, amikor alkalom adódik rá. Addig meg valami hideg helyen kell tartani a pénzt, hogy ne süsse az ember tenyerét, ne viszkessen hogy a költésen menjen az agyalás.
Nézegettem KSH statisztikákat a szőlőről/borászatról. Látom, hogy a szőlő földterületek száma drasztikusan és tartósan csökken (2003: 93.3 ezer ha, 2022: 60.2 ezer ha), illetve ugyanígy a betakarított szőlő, bor a termelői mérleg is folyamatosan csökken. Ezzel szemben mondjuk művelési ág szerint a szántók, gyümölcsösök vagy erdők mérete közel sem ilyen mértékben csökken, vagy akár növekszik.
Ennek mi az oka? Rosszak a jövedelmezőségi mutatók? Vagy ez a csökkenés Európa szerte megfigyelhető, mert a lakosság egyre kevésbé akar gazdálkodással, mezőgazdasággal foglalkozni?
Esetleg prognosztizálható egyfajta fordulópont akár ebben az évtizedben közepén/végén amikor ezek a földterületek drasztikusan elkezdenek felértékelődni?
Célzottan egyébként a szőlőterületek és a megművelt szőlők témakörében érdekelne ez, főként, hogy Magyarországot mint bornemzet szokták emlegetni. Bár az látható, hogy az egy főre vetített éves fogyasztás is folyamatosan csökken, de ennek vajon mi lehet az oka? Rossz marketing? Kevés minőségi termék?
Köszönöm a hasznos infókat. Igazából nincs alaphelyzet csak próbálom bővíteni a tudásom a témában és ha jól emlékszem egy blog bejegyzésben (vagy egy Somló-hegyi videóban?) mesélte a gazda, hogy a megvásárolt szőlőterületen 2 évig metszegetett/nevelgetett egy területet és végül csak utána döntött a kivágás és az újratelepítés mellett és ha újrakezdené akkor új terület vásárlása esetén nem pocsékolná el az időt, ha nem biztos a szőlő minőségét illetően.
A területed szölö müvelési ágúként van nyilvántartva?
ha igen, a szölökataszteri nyilvántartásban milyen fajta/fajták van/vannak felsorolva telepítettként?
A te területed borvidékhez tartozik, vagy egyéb szölötermö terület?
Ha borvidék, a telepített fajtáid fel vannak-e sorolva a borvidéked engedélyezett fajtái közt?
Milyen állapotú az ültetvényed (é.: a tökék hány %-a hiányzik)?
Ha a terület nem szölö müvelési ágú, akkor elöször meg kell változtatnod a müvelési ágat. (Nem az számít, hogy mi van a területen, hanem hogy mi van a nyilvántartásban).
Borvidéken csak a helyi rendtartásban felsorolt borszölö fajták telepíthetöek (a kiskert ebböl a szempontból nem számít/m.: ott azt telepítesz, amit akarsz, de onnét nem is árulhatsz semmit, se bort, se szölöt, de szölöt kivágni csak hegybírói engedéllye szabad, amit müholdas felvételekkel ellenörizni tudnak, összevetve régebbi felvételekkel)
Ha 25%-nál több a hiány, akkor csak telepítési engedéllyel ültethetsz, amihez szölö származási bizonyítvány is kell, ezért ajánlatos a hiányt évente pótolni, nehogy egyszerre kelljen sokat pótolni.
Ha a területeden egyéb borszölö (vagy szinonimái) van bejegyezve, arról át tudsz térni az engedélyezett fajtákra úgy, hogy kivágod és újratelepíted, vagy ha a tökék zöme még megvan és vitálisak, pl. nem filoxérásak, nem escásak, akkor zöldbe fás oltással. Rßegi ültetvény megtartása akkor célszerü, ha a terület a borvidéken engedélyezett fajtával van betelepítve és a terület fajtaazonossága kellöen nagy (85% feletti), mert csak efölött lehet fajtaazonos bort a területröl elöállítani.
Elsösorban a te döntésed, hogy mit akarsz csinálni? Nagyon széles a paletta...
Ha te szeretnél döntést hozni, akkor kérdezz konkrétumot. Hiszen ha valaki megvesz egy területet, az a megvételkor szemrevételezte, azért hozta azt a döntést, hogy megveszi, mert látott a szőlőben/területben fantáziát. (Termésmennyiség/borminőség: ezek inkább szőlészeti/borászati kérdések/döntések eredménye, bár tény, hogy terület és szőlőfajta (na meg időjárás) függői is. Nagy általánosságban nem lehet igazából válaszolni, mert annyi dologtól függ, mit érdemes és lehet csinálni. Egyébként bármilyen döntés esetén a legfontosabb a cél meghatározása, aztán utána az ahhoz vezető út már adni fogja, hogy mit kell csinálni.
Sziasztok! Lehet nagyon kezdő kérdés de egy új szőlőterületnél hogy döntik el hogy teljes újratelepítés, újraoltás vagy a régi ültetvény megtartása legyen? Várnak egy szüretet és megnézik a terméshozamot meg a borminőséget? Vagy szakavatott szemeknek már metszésből, tőkék állapotából látszik ha baj van?
természetesen nem arról beszélek hogy fehéret áttelepítene a gazda vörösre, hanem ha biztosan tudná hogy a fajta, a minőség megfelelő akkor megtartaná a tőkéket.
A földben s feltöltve (felcsirkézve) tkp majdnem mind sikerült, csak a kitakarás volt macerás (homok nem volt a föld megkeményedett)... Most, hogy irkálok-unk róla, ismét kedvet kaptam... Ennek még az a hátránya, hogy ki kell tányérozni, de előnye, hogy korábban lehet kezdeni (persze ha nem hosszan tartó hideg köszönt be, ahogy mostanában) Ennek az oltásmélysége a gyökérnyak oltásnak megfelelő.
Vannak alanyok nálam igen hosszú idei vesszőkkel, amelyek "feleslegesek", vagyis ha sikerül nem maradhatnak ott. Ezekkel tervezem ismét ezt az oltásfélét, nem baj, ha legyökereznek, nem szedem le a hajszálgyökereket csak amikor késő ősszel felszedem, vagy még egy év múlva, ha nem elég erősek. Most van bőven homok... Oltást -angolnyelves- előbb papirral takartam, majd utána kötöttem át (ha nagyon beindul, akkor bevágódhat... volt ilyen ezért ki kell időnként takarni). Bár lehet, hogy túlbonyolitom... Megtehetem, hogy "kézbenoltás" lesz, s ha kész, akkor teszem a gödörbe...szóval térdelni sem kell. Jut eszembe, lehet 2-3 rügyes vesszőt teszek üdv PJ
Bálint g. is irja, hogy fagymentes időben... az akár ok is lehet, de utána sem illene fagyni, de az időjárás "nem ismeri az illemet" Korábban sokat oltottam igy, de feladtam, épp a késő fagyok miatt. Mult évben még május közepéig- sőt még tovább voltak reggeli fagyok
