Igen Zsolti, de nem szárított túrót hanem ha csinálsz aludttejbol túrót, ami marad, (nemtudom magyar nyelven) abba van az a kazein amelyikbol jobban tart habarcs.
Na haladunk a falazástechnikában,viszont hallottam olyanról is hogy száritott túrót tettek a habarcsba....meg valami kazeinos műkövet emleget a haverom.
Tojást nem, olvastam itt hogy tojást tették habarcsba, igen, de az volt nagyon, nagyon, és még egyszer nagyon kevesen. Igen azok a vakolatok repedve vannak, de tartanak már több száz évet. És mai?
Október végi gömöri kalandozásaink során Jolsva érintése után eljutottunk Gömörrákosra;
Gömörrákoson az Ákos nembeliek alakítottak ki a gömöri rengetegben uradalmat, ahol először Kövi várát emelték, s csak ezt követően létesült alatta Tarfalva. A muhi csatában az uralkodót védő nemesek között van a váralapító Tar Detre is, aki mindvégig a király rendíthetetlen híveként szerepelt. Unokái halálával kihalt az ág, s Kövi vára még az Anjou-korban elhagyott lett. A rokon Csetnekieké és Bebekeké lett, akik 1400 körül kijavították, de már Rákosnak nevezték el, az itt folyó patak neve alapján. Hamarosan a Bebek família rátette a kezét a várra és uradalmára, s ez majd 3 emberöltős viszálykodást hozott magával. 1465 után pedig a Bebekek szövetkezve a Szapolyai családdal, Krasznahorka és Rákos váraira támaszkodva, magánháborúba kezdtek a Csetnekiekkel.
A vár felépítése, szerkezete nagyban hasonló Hőnig-Újvárral; a várszikla szélén tömbszerű, torony-jellegű palota magasodik, alatta hozzákerített alsó-várral. É felől a palota romjára és elhelyezkedésére Vlak mester a következőt jegyezte meg: - „Bakker, felfedeztünk egy inka piramist a gömöri hegyekben!”.
De nemcsak a vár története zaklatott, hanem ez folytatódik a falu lakói életében is; találkoztunk az ungvári születésű Jóska bácsival, aki kalandos úton került a településre, pechjére, mert szlovák szomszédjaival állandóan háborúzik, és elpanaszolta, hogy szlovák neje – aki persze nem volt jelen – nem engedi a magyar nótákat, meg a Tv-csatornákat, így aztán ő amolyan zugkultúrmagyar. Ráadásul rejtegetnie kell a Vasárnapi Újság(?) 1938-as számát, ahol ama bizonyos országgyarapító ül fehér lován, miközben belovagol – talán – Kassára...
Várjál, nem éppen az adja a szilárdságot, hogy az oltott mész átalakul mészkővé? A kalcium-hidroxid nemigen lehet szilárd. Kiperegni akkor pereghet ki a kalcium-karbonát, szerintem, ha túl tiszta és túl vastag a mészréteg. Minden ragasztó, festék, habarcs, szálerősítésű műanyag, stb. kritikus pontja a kötőanyag-töltőanyag arány. Vagyis ha sok a mész és kevés a homok, akkor valóban szétporlik a keletkező mészkő, ha sok a homok, kevés a mész, akkor pedig nincs, ami tartson.
Látod! Régen tanultam már a kémiát, így az oltottmész térfogatnövekedését figyelmen kívül hagytam.
CaO, azaz égetettmész + H2O, víz = Ca(OH)2
Viszont emlékszem rá, hogy az egyik - műemlékes - építész ezt mesélte, hogy az égetettmészre vizet öntöttek a falban, így alakult ki a kötőanyag. Ezek szerint rosszul emlékeszem?
Viszont, ha nem zárom a falat felülről, akkor van hely a térfogatnövekedésnek, feltéve hogy az oltottmész nem nyomja szét a falat oldalról.
A kémiai tanulmányaim során tanultak felfrissítése még egy érdekességre irányította rá a figyelmemet: Ha az oltottmész felveszi a levegőből a széndioxidot, visszaalakul mészkővé.
1.) CaCo3 + hevítés = CaO + CO2 - mészégetés
2.) CaO + H2O = Ca(OH)2 - mészoltás
3.) Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O - visszaalakulás
A visszalakulást azt katalizálja, ha a falat rendszeresen éri a víz, hiszen a vízben oldott széndioxid kell a folyamathoz. Ekkor a mészkő kipereg a vakolatból és marad a homok, ami szétmállik.
Mondtam én, hogy tavasszal a Kanázsvárnál meg kell majd vitatnunk a problémát! :-)
"Az oltás is speciális volt, ahogy azt már sJz.hr említette, ugyanis a meszet a felhasználási helyén, azaz a falmagban oltották be, nem pedig előre"
Többször olvastam ezt a véleményt, szerintem (és nem csak az enyim véleményem), hogy inkább nem. CaO 2.5-3- szor nagyobítt térfogatot, így szétnyomna falat. Falazási technikát nagyon jól lehet látni Temetvényen, más késörománkori, vagy korább gotikus kb 1245, öreg keleti kistorony, és más nagytorony, melyket Csák Máté épített valami öreg torony alapon kb 1300-évbe. Öregebb fall, előre falsíkat építették nem nagyon magasra, magba beledobálták kiskövet és leöntötték habarcsal, nagyon jol lehet látni több horizontal síkot. Fiatalabb volt falazva egész fal vastagságba, persze elöre falsík.
na em tudom de a kaputorony 1.sz jelölve bejárata nyugat felé nézett, viszont a D-Ny-i oldalon falat jelöl a rajz, a mostani kapu meg szerintem XVIIIsz-i utólagos kialakitás valószinűleg itt is volt valami védőmű.
Az is lehet hogy elkezdték az épitkezést és valamiért abbamaradt. Hát ha valaki járt arra és van róla valami anyaga az érdekelne.
Már csak azért is mert Vágbesztercén meg nagyon jól látni a külső védőmüveket.
Hát elég sokszor járok Füleken persze megfigyeltem a vizelvezető csatornákat is főleg a felső várban de itt igazán furcsa a párhuzamosan a falak irányával megegyező vájatok amik el is vannak falazva, nemlehet a régi vár gerendaszerkezetének árka?
Hogy kút lehetett vagy sem azt igazándiból csak az ásató tudja megmondani de szerintem ha a sziklán keresztül betört a viz akkor kút ha nem akkor baj van! Mint Trencsényben ahol lefurtak a Vág szinjéig de viz meg sehol! ezért vizszintes irányba fúrtak egy járatot ahol betört a viz,Sztrecsényben is a Vágig furtak le mert a szikla repedéseken keresztül bejutott a viz a kútba.
A Füleki kúttól jóval alacsonyabban helyezkedik el egy igen mély ciszterna a Bebek bástya előterében 16sz.
mellette meg egy pince amit mostanság kiállitás céljaira hasznának, ami a Perényi torony felé vezető bejárati ut alatt van.
Szóval ha kút volt igen mélynek kellene lennie. Persze nem tudni mennyire van feltárva(ha kintjárok kifaggatom Agócs Attilát)
Nálunk Drégelyen emlegetik a 120m-t de jópár éve még látható volt a kút sziklakávája, hát érdemes lenne feltárni,persze nem sok kincset rejthet mert az ostrom után a törökök is szétnéztek az alján .
Igyekszem eleget tenni ígéretemnek, így pár szól a falazásról, legalábbis arról, hogy én mit gondolok róla:
Szerintem a várépítészetben az egyes - kőből épült - védművek kialakítását alapvetően három dolog jellemzi:
a.) Építőanyag
b.) Kötőanyag
c.) Falazási technika
Természetesen a három tényező kölcsönösen hatással van egymásra, de most egyenként elemezném ezeket.
Építőanyag:
Ez egy viszonylag egyszerű kérdéskör, hiszen azt az anyagot használták fel, ami a várhoz legközelebb eső kőbányákból kifejthető volt. Lehetett az a vulkanikus eredetű bazalt, andezit vagy egyéb tufás kőzet, pala, illetőleg mészkő. Ha azonban a helyben rendelkezésre álló anyagok nem voltak kellően faraghatók, illetőleg egyéb módon alakíthatók, valamint kellően szilárdak, akkor megfigyelhető, hogy azokat távolabbról is beszerezték. Ez elsősorban olyan épületrészeknél (pl.: armírozás, élek) figyelhető meg, amely statikai szempontból kiemelt jelentőségű volt. Mindezek mellett, mint építőanyagról, említést kell tenni a tégláról is, amelyet főleg a belső válaszfalaknál használtak előszeretettel.
Az építőanyag egyes fajtáinak áttekintését követően ki kell térni arra is, hogy nem volt mindegy az sem, hogy faragott, részben faragott, avagy görgeteg kövek álltak-e rendelkezésre az építkezés folyamán.
A csatolt képeken láthattok erre példákat: faragott bazalt/Margat vs. részben faragott, illetőleg nem megmunkált bazalt/Benevár; faragott mészkő/Krak de Chevaliers vs. részben faragott, illetőleg nem megmunkált mészkő/Szádvár; vegyes/Kanázsvár.
Kötőanyag
A kötőanyag a már többetek által említett habarcs volt, amely a mész, víz, illetőleg homok – különböző arányú keverékeként – határozható meg. A középkori habarcsnál viszont van két egyedi sajátosság, ami ma már nem feltétlenül jellemző:
- oltott mész, illetőleg
- különböző adalékanyagok használata.
Az oltás is speciális volt, ahogy azt már sJz.hr említette, ugyanis a meszet a felhasználási helyén, azaz a falmagban oltották be, nem pedig előre.
A másik érdekesség az adalékok kérdésköre, amelyek nagyobb kötőerőt kölcsönöztek az építőanyagnak. Ez lehetett bazalt törmelék, vulkáni hamu, őrölt mészkő, téglapor, illetőleg aprókő, sőt összetört kerámiák darabjai is. Egyes helyeken még szurkot, illetőleg kátrányt is keverhettek a habarcsba. A mechanizmust és sem értem, de a porózus, illetőleg szilíciumot és alumíniumot tartalmazó adalék adta a nagyobb kötőerőt.
A habarcsot alkotó anyagok aránya váranként eltérő lehetett, így egy általánosan érvényes mértéket megadni nem lehet. Az viszont biztos, hogy ez nem egyezett meg a mai aránnyal: 10 liter víz, 3 lapát mész, 3 lapát cement, 16 lapát homok.
Falazási technika
A technikára természetesen hatással, volt, hogy milyen építőanyaggal kellett dolgozni (ld. fent) és az, hogy éppen mit akartak építeni, de a szimpla falak esetén egy általános séma azért meghatározható:
- kellően szilárd alapozás (általában a várhegy faragott sziklafelszínére)
- a falsík mentén faragott, részben faragott, vagy éllel rendelkező nagyméretű kövekből a külső falsík kialakítása,
- a külső falsíkok közének (falmag) feltöltése görgetegkővel, cseréptöredékekkel, habarccsal,
- a kőműves ezen technikával sorokat húz egymásra, úgy hogy a falsík kirakásához használt kövek mérete egyre csökken,
- derékmagasságba érve a falat teljes hosszában vízszintesre hozza ki, majd a falmagot is megtölti, úgy hogy ezen szinthez érve már nem a nagyobb méretű görgeteg, hanem a habarcs és az apró törmelék képezi a falazó anyag túlnyomó részét. Ezzel lényegében egy, a mai koszorúhoz hasonló réteget alakítottak ki a falon, ami növelte annak a megtartó erejét.
- ezt követően erre a rétegre, merőlegesen a falnak fagerendákat helyeztek, majd újra kezdték rakni a falat először nagy, aztán egyre kisebb kövekből úgy, hogy a gerendák beépítésre kerültek a falba.
- a falból kiálló gerendák fölötti réteg megszilárdulása után a pallókat helyeztek azokra, majd a kőműves erre állva folytatta a falazást, mígnem derékmagasságba nem ért. Lényegében az állványzat tartógerendáit tehát beépítették a falba,
- ezen technika eredményezte a falegyenek kialakulását, ami ma is megfigyelhető a várfalakon. A linken az E-4-es ábra szemlélteti az általam elmondottakat.
Hát nagyjából ennyi. Érdekességképpen megjegyzem, hogy Margatban az egyik Mazoirok által épített fal magjában még egy sérült bizánci szarkofágot is találtunk, szóval mindent beletettek, ami a kezük ügyébe akadt.
Mivel nem vagyok szakmabeli a tévedés jogát fenntartom! :-)
Képek: 1-Margat (A sötétebb fugázás eredeti, a világosabb a rekonstrukció eredménye. A szín ezért elétrő, mert a középkorban bazaltörleményt tettek a habarcsba.), 2-Benevár, 3-Krak, 4-Szádvár, 5-Kanázsvár, 6-falegyen szemléltetése
A fraknói vár nevezetessége az eredetileg 142 méter mélységű, 3 méter átmérőjű kút, amit török foglyok véstek ki a sziklából, kereken 30 év alatt, 1660 és 1690 között. Belsejét szentmargitbányai kővel bélelték ki.
Akkor számításom szerint a török foglyok évente 4,73 métert haladtak lefelé. Tényleg kegyetlen rabszolgamunka lehetett kivésni.
Osgyán, Nógrád vármegye határán fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 252 házzal és 1455 róm. kath. és ág. ev. h. vallású lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében szerepel Osyan alakban. Várát a husziták elfoglalták, de Mátyás király 1460-ban kiűzte őket innen és a várat visszafoglalta. Hajdan az Orlay család volt az ura. A XVI. század második felében még Orlé (Orlay) Miklós az osgyáni uradalom birtokosa, később pedig már a Bakos, Korponay és a báró Luzsénszky család, azonban ezekkel együtt még a Battik, Wolny és a Malatinszky család is. Most a báró Luzsénszky családnak, özv. Malatinszky Vilmosnénak, Szakall Barnabásnak, Vajda Andrásnak és dr. Rónay Károlynak van itt nagyobb birtoka. A hajdani várkastély, átalakított állapotban, magas dombtetőn áll és a br. Luzsénszky család tulajdona. A várkastélyban érdekes és nagybecsű levéltár és képtár van. E kastélyon kívül még két úrilak van a községben. Az egyik Farkas Ábrahám orsz. képviselőé, a másik özv. Malatinszkynéé. Azelőtt a községben híres evangélikus gimnázium volt, melyet a Bakosok alapítottak. Erről más helyen van szó. A XVIII. században a lakosok kiterjedt sertéstenyésztéssel foglalkoztak az itteni erdőkben. A községben két templom van. A róm. kath. templom 1747-ben épült. Az ág. ev. templom építési ideje ismeretlen. Bocskay István alatt a község harcz színhelye volt. 1848-ban az oroszok vonultak át a községen. Ide tartozik Antali, Feketerét, Istenkút, Kishegymeg, Zabzó, Szijbokor, Zsidó, Bábavölgy, Balinczé és Molnárka. Itt volt hajdan Sarampó község is, mely azonban már rég elpusztult. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Rimaszombat.
XIX. századi arculata:
Feltétlenül ide kívánkozik még két esemény:
Osgyáni csata:
1604 nov. 17 – A Habsburg császári és királyi ház zsarnoki uralma ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes leverésére Pozsonyból K-i irányban támadó Basta generális jól felszerelt, mintegy 15 – 20 ezer főnyi zsoldosa Osgyánhoz érkezett. Itt állt védelmi állásba Németi Balázs hajdúkapitány, aki 4 ezres hajdú és szintén 4 ezres jobbágyfelkelőnek parancsolt. A hajdúk sáncokat ástak a környező magaslatokon, de a legtöbben a palánkfallal kerített jobbágyfaluban és az osgyáni kastélyban védekeztek. Basta generális a teljes haderejét rohamra küldte, a harcedzett zsoldosok rövidesen már a kastélyba szorították vissza a felkelőket. Németi Balázs 500 emberével több kirohanást is intézett, de mindig visszaszorították őket. Miután az ostromlók felrobbantották az erődített épület tornyát, a megszorult védők – mintegy 400 fő – bejelentette a megadásukat. Bár Basta generális kegyelmet ígért nekik, a kivonulók legnagyobb részét lekaszabolták a vérengző idegen zsoldosok. Az életben maradottakat a fővezér szigorú őrizet alá vonta. Köztük volt Németi Balázs hajdúkapitány is, akinek bal karját golyó érte, így került sebesülten fogságba. Basta parancsára a lábánál fogva felakasztották, hogy így csikarjanak ki tőle vallomást a Bocskai seregek hollétéről. A kínzás eredménytelen maradt, így a császári csapatok tovább vonultak K-felé.
-- Németi Balázs kivégzésére november utolsó napján került sor. A hajdúkapitány itt is rendíthetetlen bátorságáról tett bizonyságot, mivel amikor a táborból kivezették, hogy a vesztőhelyre vigyék, az elöl összekötözött kezével elragadta a pallost a hóhértól, és vadul vagdalkozva, több zsoldost is megölt. Végül az őt mindenfelől közrefogó császári katonák csapásai alatt lerogyott és meghalt.
Németi Balázs hajdúkapitány kínzása egy korabeli metszeten ábrázolva:
-- A másik pedig a "lőcsei fehér asszony" vagyis Géczy Julianna, aki édesanyja révén osgyáni földbirtokos családból származott. A Rákóczi-szabadságharc utolsó szakaszában a fontos Lőcse városának feladása körül végzett diplomáciai feladatokat, majd belekeverve magát újabb összeesküvés vádjába, Győr városában kínvallatás alá vetették majd lefejezték.
na em tudom de a kaputorony 1.sz jelölve bejárata nyugat felé nézett, viszont a D-Ny-i oldalon falat jelöl a rajz, a mostani kapu meg szerintem XVIIIsz-i utólagos kialakitás valószinűleg itt is volt valami védőmű.
