Ki lehet irtani a tarackot, szívós munkával, de ahhoz két őszi ásásnál kézzel ki kell szedni a gyökereit és év közben sűrűn kell kapálni. Ha úgy lenne, ahogy mondod, akkor az egész ország tiszta tarack lenne mert évszázadokig nem volt gyomirtó.
Csak hogy tisztába tegyük a dolgot: Van állásom, kell a lóvé, szóval túlórázok is sokat, munka mellett építkezek is, csajom is szeretném néha látni, szóval nagyon nincs időm felásni, kigazolni, kapálni a kertet.
De ha történetesen lenne időm akkor sem értek hozzá, és valójában nem is akarok nagyon kertészkedni, szóval ezt a vonalat felesleges erőltetni.
Én tökre megértem ha valakinek ez szórakoztató hobbi évente egyszer nekem is az a fák metszése, meg kéthetente eltolom a fűnyírót, de ennyi elég is.
Meg biztos tök jó megtermelni a kertben a betevőt, de ha nekem paprika kell a lecsóba, vagy krumpli a főzelékbe, akkor elmegyek a piacra és veszek.
A gyümölcsfákkal nem sokat kell foglalkozni, az eperrel se, a szőlő már komplikáltabb, de hat tőke még nem vészes talán, majd kiderül mire jutok vele.
Ja, van szeder, meg málna is de azok is csak úgy nőnek a kerítésnél, ha teremnek eszek róluk, ha nem akkor nem.
Az eredeti kérdésemre a választ megkaptam, azt ezúton is köszönöm.
Nekem is tetszene, csakhogy rettentő tarackos az egész kert, mintha azzal lenne füvesítve.
Hiába is vetek bele rendes talajtakaró növényt, szerintem pár éven belül kiszorítja, utána meg a szőlőt fojtogatja majd.
Kapálgatni, tisztán tartani a sorát egyszerűen nincs időm, amúgy sem művelem a kertet , van pár gyümölcsfa, meg a fűnyírót tologatom a gazban.
Feltörtem két csíkot, raktam ki öntözőt, két sor epret akartam, de rájöttem elég lesz egy is, azért teszek inkább szőlőt, ha már úgyis van egy tiszta csík, meg ott a csepegtető.
Üdv: Ültetnék a kertbe egy sor szőlőt (6 tő) kordonra futtatva.
A kérdés: lehet-e talajtakaró fóliát használni mint pl. az epernél?
Csepegtető öntözés kerülne a fólia alá, ez már ki is van építve, fólia is van kéznél, szóval nem a költség oldalról érdekel, hanem hogy árt-e a szőlőnek?
Nem szaggatja le! Csak szépen leeszi a szemeket. a madarak meg röptében próbálják bekapni a szemeket, ami nem mindig sikerül nekik, ezért kerül sok a földre.
A hajtás rágásból egyértelműén az őzre kentem mindent (tavasszal) de érésben én nem láttam le szaggatott fürtöket csak üres kocsányokat. A pipa miatt meg nem néztem földre ... hát jövő Augusztusig van még idő terveket kovácsolni addig meg utána olvasunk a vadkameráknak, Predator eye-oknak, madárhálóknak, villanypásztoroknak és más egyéb pénzköltési lehetőségeknek hogy vègül a kètlàbúak vigyèk el termèst
Simán lehet öz. Nálam bementek a sor közepére, hogy a sor végén elmenve ne vegyem észre. A csemegéknél onnét tudtam, hogy melyik fajta érett, hogy csak azt ették. Van izlésük... A madár az ver le a szemekböl a földre, az öz nem.
Mint minden ez is kísérletezés lesz, mert csak az utolsó pászta lett madáreleség és itt van két oldalról erdő. Talán nem seregély volt mert akkor több lett volna a kár de ha rigó akkor is...
De ha valaki K-szulfát műtrágyát akarna K-pótlásra használni, ami max. nyomokban tartalmaz Mg-t, ahhoz mindenképpen jobb, komplexebb megoldás házikerti viszonyok között.
Bár szerintem a közölt hamu anlízis adatokban szereplő kb. 1:2 Mg:K arány nem is annyira rossz! Inkább a hamuban jellemzőbb karbonátos forma lehet esetleg kevésbé jó a felvehetőség szempontjából?
Saját tapasztalatom szerint eddig nem találkoztam Mg-hiányra utaló jelekkel!
De tény, ha valaki nagyobb területen, árutermelő szőlőt telepít, pótol, stb. ott talajanalízis alapján célszerű csak a tápanyagokat pótolni. A tanulmány szerint ez lehet akár fahamu is, de ezt is bekell előtte vizsgáltatni (a pontos tápelemtartalom és az esetleges nehézfémtartalom miatt is).
Én szoktam használni ganéj és esetleg komplex műtrágya mellett, mintegy kiegészítés képpen.
Egyszer itt korábban felmerült a kérdése a használatának, akkor kicsit utánaolvastam, találtam egy NYME szak- vagy phd dolgozatot (már nem emlékszem), ahol az erdészeti használhatóságával foglalkoztak. Ott közöltek egy jellemző összetételt is:
a teljesség igénye nélkül kérges fahamú esetében:
- Ca: 109 - 317 g/kg
- P: 6,9 - 14 g/kg
- K: 28,6 - 41,3 g/kg
- Mg: 16,2 - 22,5 g/kg
- Fe: 3,3 - 19,5 g/kg
- Mn: 3,5 - 6,7 g/kg
- Zn: 0,7 - 0,8 g/kg
stb., de ez függ még az égetési hőmérséklettől is.
Tehát Mg hiány jó eséllyel nem várható. Ami (a tanulmány szerint) inkább előfordulhat: bizonyos talajtípusokon a többszöri használat esetében nem kívánt pH növekedés, vagy ha nehézfémekből esetlegesen sokat tartalmaz a hamu, akkor ennek a feldúsulása a talajban (szintén többszöri használat esetén).
