A korábbi összefoglalómban azt írtam, hogy "a meszet a felhasználási helyén, azaz a falmagban oltották be", vagyis erről a folyamatra gondoltam: CaO + H2O = Ca(OH)2. Temetvényi Farkas viszont írta, hogy a térfogatnövekedés (2,5-3 x) miatt ez nem volt lehetséges.
Mindent összevetve a probléma megoldását az alábbiakban látom:
Nem a mészoltás történt a falmagban, hanem a visszaalakítás, vagyis Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O!
Igazad volt, hiszen éppen a mészkővé alakulás biztosítja a nagyobb szilárdságot, illetőleg kötőerőt.
Ha így volt, a térfogatnövekedés problémáját is megoldottuk, hiszen az nem velejárója a leírt folyamatnak.
Megfigyelhették, hogy a víz hatására a habarcs elkezd visszalakulni mészkővé, majd egy idő után az építkezés során már tudatosan generálták ezt a folyamatot . A feladat az volt, hogy elérjék a habarcs egyik alkotóelemének, az oltottmésznek a minél gyorsabb széndioxid-felvételét. Nem biztos, hogy így csinálták, de ez is egy módozat: a megszilárdult habarcsra minél hidegebb vízet önteni, majd elérni, hogy a folyadék hőmérséklete növekedjen, így fokozva a CO2 leadást. Ezt úgy lehetett elérni, hogy a vizet vékony rétegben állni hagyták a habarcson (a kissé magasabbra rakott falsík által alkotta vályúban), majd azt a nap elkezdte felmelegíteni.
Ezzel a módszerrel viszont csak a felsőbb habarcsrétegnél tudták a visszaalakulást kieszközölni és itt jönnek a képbe az adalékanyagok: Ha a habarcsban van kellően porózus anyag, az belevezeti a vizet a kötőanyag mélyebb rétegeibe és ott melegedik fel, ezáltal pedig ezen rétegben is megindul a visszaalakulás. A tojáshéj például tökéletesen alkalmas ehhez. :-)
A szájhagyomány szerint a falu első háza a Rajtsány porta, amely a vártorony helyén épült. Telkén nyílás volt, mely egy alagútba torkollott. A másik adatközlő szerint kiszáradt kút van ott, melynek falából alagút nyílik. Ezen alagút Majkhoz és Vitányvárhoz vezet.
Ugyanezen a telken 1912-ben kút készült, 10-15 méterre az említett lejárótól. Akkor Pálfy János és Rajcsány Krisztina lakták a házat. Ifjú Lacó Károly (a kútásó 12 éves fia, aki szintén kútásó volt) éppen ott volt , amikor 3-4 méteres mélységben ismét egy alagútat fedeztek fel, ez azonban nem Majk felé hanem épp az ellenkező irányba mutatott. Pálfy és sógora, Rajcsány Sámuel, meg az ifjú Lacó le is másztak, be is mentek vagy 3 méternyire, de ott már sajnos be volt omolva.
A várdomb déli oldalán szintén van hasadék két helyen is. A Burgai és Kis utcai (Béke utca) hasadékról az a legenda tartja, hogy éjfélkor egy fej nélküli páncélos vitéz ugrik elő onnan, de kakasszóra eltűnik. (Kincset őriz)
Érdekes egybeesés, hogy az 1912-ben talált nyílás éppen ennek a hasadéknak az irányába vezet.
Borovszky Sámuel feljegyezte, hogy Rajcsány csizmadia mester pinceépítés alkalmával sírboltra akadt, ahol az ott talált kincsen kívül egy holttestre is akadt.
1840-ben nagyobb pénzleletre bukkantak szintén pinceásás közben közel a Rajcsány féle portához.
A csendőrök meg is jelentek, gondolván, hogy ez valami betyárok pénze lehet, de igen meglepődtek amikor látták, hogy igen régi érméket találtak.
A várdombot a középkorban igen nehezen lehetett megközelíteni, Észak, dél , és nyugat felöl, a mocsarak valamint a déli oldal meredeksége miatt.
Sőt nyugatról egy vízmosásos szakadék állta útját a rossz szándékkal érkező idegeneknek. Ez volt a Vymola, amely (szláv nyelven vízmosásos szakadékot jelent) északról délkeletre húzodó sziklahasadék volt, és pont az Alkotmány út területén volt a legmélyebb.
A dombról É-ÉK-re ellátni Majk és Vitány irányába, a Keleti bejárat egyenesen a Csáki vár felé visz, D-DNY irányába pedig Gerencsérfalva és Szentkereszt környékét lehetett látni.
A hétvégén kedvem volt festeni …és mi is lehetne egy festménynek jobb téma egy régmúlt időket idéző várnál :) A festményt most közszemlére tenném, amely a Vitányi vár 16. századi képét próbálja visszaadni több-kevesebb sikerrel. Előrebocsátom, hogy a kép a fantáziám szüleménye, és minden tudományos alapot nélkülöz. Elkészítésénél csupán olvasmányaimra meg helyszíni megfigyeléseimre hagyatkoztam.
A viasta explo.tv-n láttam egy filmet. A tégláról szolt. A magas vasoxid és szilicium tartalmúsgyagból höáló lesz. A kaolin tartalom a keménységet adja.
Ha ablakot cseréltetc akkor liters flakonből sárga táguló szigetelő anyag. Mint a hungarocel!
A mai építési technologia amihez hozzá férhet egy halandó az gyenge minőségű.Max 50 évet adnak. Ezt a köműves, építész ismerősöm mondta miután megyeszékhelyi szenyvíztelep építésekor volt munkavezető!
A kisnánai helyreállítás szinte csak kiegészítő elemekre koncentrált:Új ajtók,sok magyarázó tábla és kép,kisfilm vetítés stb..Kőanyag szinte csak a külső kaputornynál lett beépítve. Kijavították a kiromlott részeket. A vár összképe egyáltalán nem változott kívülről,azaz mégis: a csigalépcső téglaköpenye. A palotaszárny pincéje szerintem korrektül lett megoldva:kőtár bemutatása. Az udvar alatti pincében borozó.A belső kaputorony helyiségeibe is jutott némi kiállítási anyag.A védőtető alatt viszaépítettek egy kisebb helyiséget,melyben érintőkijelzős TV-n megnézhetjük a vár építési periódusait. A külső falakra igért ráfalazásból semmi nem lett. A "sátras" konferenciaterembe nem jutottam be,nem tudom hogyan néz ki.
Számomra csak az állítólag ráfordított összeg (340 millió) ár érték aránya tűnik kevésnek,de lehet nem ismerem a mai árakat,árképzési módszereket.
Mindezektől függetlenül pozitív szájízzel léptem ki Kisnána várából.:)
Amit Sirokon láttam az még a jobbik féle helyreállítási mód. Szerencsére az eredetihez hasonló kőből készülnek a pótlások,persze világosabb még,mert kell némi idő(pár száz év) az antikolódáshoz.A helyreállítás mértéke is jónak mondható,ha valamikor elkészül.Idén már biztosan nem. A parkolóőr és a várnál lévő őr is azt mondja,hogy egy hónapja szinte semmit nem dolgoztak,pedig az időjárás megengedte volna.(Tegnap Sirokon:17 C) A parkolónál lévő kivitelezői táblán október végi időpont szerepel befejezésként.
A felsővárban pedig régészeti feltárás zajlik.
Ez a fugázás dolog tényleg gagyi dolog,kerítésen ház lábazaton elmegy. Szerencsére van jó példa erre is: a csobánci helyreállításokról pár kép 2009-ből.
Az ÉNy-i sarokbástya. Ez a foltosság és a szakértelem hiánya már az elviselhetőnél durvább. A kövek közötti fugák telibe ki vannak kenve, a falegyenek olyanok, mintha egy alkoholista csapat építette volna. De láttam már máshol is ilyen szinvonaltalan munkát. nem egyedi eset. Kérem, tanuljunk belőle.
Tényleg megérne legalább egy részleges régészeti kutatást ennek az oroszlányi lelőhelynek a tisztázása. A fotón igen régi kőfal tűnik fel, a víznyelő pedig talán egy középkori várkutat rejthet magában.
A siroki felsővár kapujának környékén régészeti feltárás zajlik. A kettős boltiv északi oldalán csúnya repedés látható! Remélem nem dől össze ez a rész.
A történettudomány mai álláspontja szerint Oroszlánkő vára a Vértes sűrűjében megbúvó Csáki-Várral azonos. Az oroszlányi szájhagyomány és helységnévadás kétségeket ébreszt azonban az azonosságot illetően.
A mai Oroszlány legrégebbi része a Várdomb. A hely már ősidők óta idecsábíthatta, az emberek kisebb nagyobb csoportjait, hiszen természeti adottságainál fogva rendkívül jól védhető volt.
Egy várdomb körüli virtuális túrára invitálom a kedves topiklakókat, sőt megismertetem a nagyérdeműt egy újabb vértesi legendával is. A beszámolóhoz felhasználtam Végváriné Barirák Ilona helytörténeti illetőségű írását is, melyet a Majki Népfőiskolai Társaság közreműködésével adtak ki 1999-ben.
Vár feltételezett bejárata a Várdomb köz és a rá merőleges Erdész utca találkozásánál található.
Innen egyenes út visz a Vértesen keresztül Csákvárra (és a Csáki várhoz). Az út a Kameniti vagy Halenárka mellett halad el,ami a középkori Oroszlányfalu helyét takarja. Az embercsoportok ősidőktől datált jelenlétét az bizonyítja, hogy a vár feltételezett bejáratától pár méterre avarkori sírokat találtak.
A várdomb köz az valaha volt erődítés É-i fala mentén halad. Kiváló kilátás nyílik egy természetese völgyre ami kiváló védelmet biztosíthatott. ÉK-i irányban pedig előbb Majk, utána pedig Somló (Vitány) tűnik fel a távolban.
A várdomb területén a XX. században pénzleleteket találtak de egyiket sem látta még szakember.
(Kertjében találta Hadaráné ész: Búr Anna burgai lakos, a Várdomb utcában Aspermayer Lajos, a Zámkán Takács odavaló lakosok) A várdombon több víznyelőről ,hasadékról tudnak a helyi lakosok.
A várdomb tetején a Chnupa féle ház telkén víznyelő van, egy 3 méteres rúd nem ér le az aljára a lakosok szerint. A Fortna lépcső mellett süllyedt be a föld pár éve, sőt egy igen érdekes falszakaszra is találtam a területen. (A Fortona lépcső köti össze a Várdomd köz teraszát a Várdomb utcával)
A szellem csak a kulcscsomohoz tartozó kincsesláda felmutatása ellenében kapja vissza , míg a jogos tulajdonosának elég ha elárulja milyen kulcstartó van rajta :)
Humán érdeklődésű ember lévén, mindig utáltam a kémiát, így a szakmai részéhez nem tudok hozzászólni. De valahogyan nekem az rémlik fel, hogy a kőfalat oltott mészhabarccsal falazták. Természetesen nem volt folyékony az a mész, hanem olyasmi képlékeny állapotú, amire gyermekkoromból emlékszem a nagybátyám udvarán. Ott volt egy meszesgödör, amibe Deme bácsi lemászott és lapáttal tudott szedni egy vödörbe.
Alapanyaga az oltott mész mellett a homok, ideális esetben a tiszta kvarchomok. A keverési arány változó volt, falazó habarcsot 1:4 – 1:5 arányban, vakoló habarcsot 1:3 -1:4 arányban kevertek. A hajlító igénybevételnek a sovány, központos nyomásnak a kövérebb mészhabarcs felel meg. Már a rómaiak, aztán a XVIII.-XIX. században ismét elterjedte használták az oltott kövér és égetett mész keverékébol készült habarcsot. Az oltott mészbe annyi porrá tört égetett meszet tettek, amennyit annak fölös víztartalma elbírt. Az így kapott habarcs szilárd és vízálló volt! A kialakult keverési arány 3:1 volt. A rómaiak példáját követve téglaport is adagoltak a habarcsba, mely nem csak szilárdságán javított, hanem karakteresen színezte is azt.
HABARCS
kötőanyag + adalékanyag + víz Adalékanyag: homok (folyami homok, bányahomok, Æd max: 2mm), kőpor, kőliszt, nemes adalékanyag • Hagyományos habarcsoknál odafigyeltek az adalékanyag kvarc tartalomára • Hagyományos habarcsok egyébb adalékanyagai, kötoanyagai: tej, túró, vér (® kazein+oltott mész), szálas anyagok.
A Szalajka-völgy fölötti Éleskő váránál jól megfigyelhető a középkori falazás. Mivel már a külső kőréteg lepotyogott, előtűnik a falmag mészhabarccsal dúsan rakott belseje.
Azért itt egyéb dolgok is számíthatnak, mennyire finom vagy durva a homok, mennyire tiszta a mész - ahogy korábban írtad is. Lehet, hogy egyre javult a mészégetés technikája, egyre tisztább lett a mész, és ezért használtak egyre kevesebbet - de érteni nem értek hozzá, csak találgatok.
.
