Érdekes. Azt gondolnám, hogy ha valaki nagyon sikeres és nagyon gazdag akkor az egyik ezzel együtt járó előny az, hogy nem kell hazudnia piszlicsáré hülyeségekben.
A Kreinbacher birtokon senki emberfiának, beleértve a névadó tulajdonost sem eszébe nem jutott a pezsgőkészítés az első 5-6 évükben. Először a barikkolt furmintokkal akartak robbantani, majd a syrah lett kinevezve zászlóshajónak és csak úgy 2010 környékén kezdték el átállítani a váltókat pezsgőre.
Azt pedig lehetséges, hogy még a tulajdonos sem tudja, hogy a pezsgőik nem somlói pezsgők, hiszen a szőlő jelentős részét a régió más borvidékeiről vásárolják fel.
De szép hosszú cikk.. csapágyas lett az egerem mire végig görgettem :D
Nemhogy sokadszor nem írom le, hogy a vakkóstolás szart sem ér, hanem ilyent én nem írtam le soha. A vakkóstolás egy nagyon jó játék. De játék és nem több. A vakkóstolás nem egy eszköz arra, hogy megtaláljuk a világklasszis borokat. Jelentsen is bármit az a szó, hogy "világklasszis"
Az vicces, de találó, hogy az autók tesztelését hozod analógiának :) Az megvan, hogy azt a tesztelését ami nem olyan mint az utcai használat a gyártók csinálják? Kifinomult érzékelésű autóbuzik nem bérelnek ki szélcsatornákat sem autóverseny pályákat, hogy saját szakállra ezeken húzassák ki az autókat :D A gyárak nyilván tesztelnek ezerféleképpen. Szélcsatornákban, futópadokon, versenypályákon.. és nyilván utcai viszonyok között is. Az autókritikusok, autóbuzik viszont mindig utcai de legalábbis közismert felhasználói körülmények között tesztelik az autókat. Szóval köszönöm az analógiát :) Igazán kedves tőled, hogy ilyen frappánsan alátámasztod az én véleményemet.
A magyar bloggerek és véleményformálók előítéleteit pedig leszarom. De nem azért mert ne lenne az érzékelésük kifinomult. Biztos az. Egyszerűen csak nem érdekel a véleményük. Volt idő amikor érdekelt, de aztán rájöttem, hogy az érzékszervek kifinomultsága nem jelent sem jó ízlést sem nyitott elmét. Ez alatt azt értem, hogy lehet valakinek olyan éles szeme mint a sasnak és észrevehet olyan apró részleteket mint a Hubble űrtávcső, de ha nem érzi, hogy mitől géniusz egy Botticelli vagy egy Johannes Vermeer akkor megbaszhatja a kifinomult érzékelését.
Én úgy tíz éve engedtem el a magyar véleményformálókat és azóta max kiröhögöm a csodálatos érzékszervű magyar bloggereket. Egyszerűen azért mert hiába vannak jó érzékszerveik ha sem stílusuk sem ízlésük sem nyitott elméjük nincsen a borhoz.
Ráspiról és Weningerről pedig itt a topikban is volt parázs vita elég korán. Azt, hogy kik azok a csúcsszakértő urak akikről írsz én nem tudom. Sosem érdekelt semmilyen csúcsszakértő véleménye. De nem a vakkóstolók miatt.
Előkarácsonyra Szentendrén egy vendéglőben ittunk egy Kolonics Juhfark 2018-at, nekem tetszett, kértem is belőle ismétlést. Érett karakterű, telt, erőteljes bor de csontszáraz, SAP-okhoz képest azért könnyedebb világ, de egyértelműen hasonló Somló karakter van benne. (1440 ft / 1.5 dl, Szentendre Korona Vendéglő)
Első nap
Cava Dominio De Requena Brut: Valenciai pezsgő, élénk gyümölcsösséggel, finom habzással. Itatja magát, ami a jó cava első számú jellemzője szokott lenni
Terre Nere Etna Rosso 2019: Szicíliai vörös, ez a pince alap bora, úgyhogy könnyedebb, gyümölcsösebb stílus. Határozott mélysége van mégis, és nagyon kerek, letisztult, szerintem best buy.
Plantaze Vranac Pro Corde 2015: Kedvelem a fajtát, ebből egyedül a Plantaze (Montenegro nagy boripari szövetkezete) készít a világon értelmezhető mennyiséget, ha exjugoszláv országban járok mindig iszom párszor és hozni is szoktam. Újabban van a Pannon Borboltnál is. A fajtának megfelelő fűszeres-tüzes vörös, érezhető hordóval. Árához képest szerintem ez is best buy.
Leitz Berg Schlossberg GG 2014: Ez meg egy rajnai nagyágyú, egy jó évből. Penge savak, hét nyelven beszélő gyümölcsök, erő és komplexitás, Hepci is megnyalná a tíz ujját utána. Még pár évig simán ilyen lett volna az fix.
Második nap
Georg Breuer Brut 2008: Nagyon kedvelem a német pincészetek pezsgőit. Sokszor (legalább részben) rajnaiból készülnek, emiatt markánsabbak, savasabbak. Ez erre is igaz, szinte még friss fiatalos volt, miközben volt egy izgalmas összetett ízvilága is.
Moet & Chandon Imperial Brut: Belépő Champagne, megmutatja a stílust, lágyabb krémesebb. Kellemes, de szerintem túl van árazva, a Breuer sokkal jobb.
Sabar Rajnai Rizling Leszner 2007: Tipikus jól sikerült Sabar rajnai: nem annyira összetett és erőteljes mint a németek, kisebb testű, de jó savú, és kellően ízgazdag (citrusos-körtés vonal).
--- itt jött volna a Figula de kimaradt ugye ---
SAP Juhfark 2018: Az egyik csúcs fehér amit ittam az idén. Telt, kicsit nagyseggű de formás ;) erőteljes és izgalmas, hosszú lecsengéssel.
Szerintem Szentesi legfaszább pinója, a honi silleres daraboknál eggyel mélyebb színnel és beltartalommal, de moderált alkohollal és hűvösséggel, ellentétben a 2017-es, hedonistább évjárattal. A pici konyakmeggyes bukéból érezni, hogy már nem fiatal.
Ezeken a dugók bor felőli oldalai látszanak (a másik végén látszódna a dugóhúzó által okozott luk). Ízre amúgy vegyesen TCA és penészíze volt, ennél jobban nem volt kedvem elemezgetni :( A három palack közel egyforma ízt mutatott.
A boraiddal szemben egyes bloggerekben/véleményformálókban olyan típusú előítélet (***** - megírom maszekban, ha érdekel) van, amire pl. én még nem láttam/éreztem bizonyítékot egyetlen borodban sem. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy vannak nálam és nálad kifinomultabb érzékelésű mókusok a borbuzik között.
Sokadszor írod le, hogy a vakkóstolás szart sem ér (és a vaktesztelők szart sem érnek (?) :D). Ezt akárhányszor leírhatod, igazság pechedre akkor sem lesz belőle. Annyit józanul meg lehet állapítani, hogy a folyamat kétségtelenül nem hasonlít a normális borfogyasztásra, de pl. az autók tesztelése sem hasonlít az utcai használatra, mégse mondja senki, hogy az baromság.
A mi kis játéktesztjeinken pl. már akkor láthatóvá vált, hogy Ráspi és Weninger borai ezer sebből véreznek, amikor erről még szinte konszenzus volt hallgatni a csúcsszakértő uraknak különféle felületeken.
Durva. De én úgy tudom, hogy a dugósság (TCA) és a penészes dugó az két, illetve három külön probléma.
A három probléma közül a legkisebb az az amikor a kapszula oldalán penészes a dugó. Ez jellemzően csak esztétikai probléma. Leginkább azt jelzi, hogy a termelőnek nincsen száraz készárú raktára és túl korán kapszulázta le a borait. Sok termelő van aki próbál munkát spórolni azzal, hogy a palackozással egy időben géppel le is kapszuláztatja a palackokat. Ez gyorsítja a későbbi áruszállítást, de ha nem száraz a raktár akkor a kapszula alatt be tud penészedni a dugó külső felülete. Én még olyant nem láttam, hogy pusztán emiatt át is ázott volna az egész dugó. De sok furcsaság meg tud történni. Én ezért nem tartom jónak a korai kapszulázást. A világszínvonal része az is, hogy a címkézés és kapszulázás előtt megnézzük, hogy tiszta-e a dugó külső felülete. Aztán persze még így is be lehet nézni, mert a palacktárolóban és a címkéző helységben néha sötétebb van mint az ideális.
Ha a dugó bor felőli oldala penészes akkor ott súlyos higiéniás problémák voltak palackozáskor vagy a dugó kezelésekor. Ez nem az a fertőzés mint a TCA esetében, de ha a dugó nem steril csomagolásból kerül a palackba akkor az meg tud fertőződni bármivel. Ha TCA fertőzött faanyaggal vagy szerves anyaggal érintkezik a dugó akkor ott mindenféle gomba meg tud telepedni és akár a TCA-val is be tud fertőződni.
A harmadik pedig a klasszikus dugósság... ami ilyen csoportos megjelenésben iszonyat nagy szopó.
Én még csak Jóskabácsihoz fordultam dugóügyben (Házler pinot noir 2015), ő világszínvonalúan kezelte e problémát (amikor az exe már nem óhajtott ilyesmivel foglalkozni, saját költségén küldött cserepalackot).
Ehhez csak annyit, hogy karácsonykor szerettem volna Figula dűlős olaszt is inni többek között, de három palackból három volt ihatatlanul dugós. Konkrétan penészfoltok vannak a dugók bor felőli oldalán, negyediket már nem volt kedvem bontani. Most majd kiderül, hogy a garanciális problémát is világszínvonalúan kezelik-e, mert természetesen írtam nekik emailt fotókkal. Amúgy nagy kár érte mert ezek a borok (2018-as Sóskút 2 palack, Száka 1 palack) tényleg a magyar mezőnyből kiemelkedőek voltak amíg meg nem ette a TCA
Írok majd a többi borról is pár sort valamelyik nap, ittunk azért finomat is az ünnep alatt, remélem ti is :)
A "Magyar Bor Mindenkor" meg "Személyesen" kampányok a globális marketing mércével nézve bagatell olcsó kis bohóckodások. Persze a mi léptékünkkel és legfőképp az értelmetlenségét látva így is borzalmasan drágák.
Igazándiból az lenne a lényeg, hogy nem szabad feltalálni a meleg vizet. Egyrészt a tokaji aszú központú gondolkodást el kell engedni. A tokaji aszú nagyon különleges, nagyon egyedi és tényleg lemásolhatatlan kategória. De tudomásul kell venni, hogy egy cirka 200 éve az édes íz egyre jobban távolodik az magától értetődő luxus imázstól.
Egyszerűen el kell kezdeni szépen tolni a magyar borokat úgy általában. Mindet és egyszerre. Anélkül, hogy bármit kiemelnénk.
Nem tudom mennyibe kerülne, de azt tudom, hogy a "Magyar Bor Mindenkor" meg "Személyesen" és hasonló bullshitekre kilopott kidobott pénzek helyett el kellene indulni valamerre, ha csak egy kicsit is komolyan gondolják azt, hogy az ágazatot működtetni is kellene, ha már megszerezték ...
Kizárólag a Csite Norbié az érdem, hogy lecseréltem a dugóbeszállítót és hogy másik dugót használunk. Lehet számodra érthetetlen, de rosszindulatú gecizéssel nálam ritkán lehet bármit is elérni. Azzal pedig nem terhelnélek, hogy a világ-színvonaltól elmaradó juhfarkot tukmáljak rád.
Amúgy az előző dugóink sem voltak hitványak. Ellentétben azzal amit te terjesztesz. Egyszerűen egy batch volt problémás amit több kedves fogyasztó is jelzett nekem. Természetesen minden ilyen panaszt megfelelő módon kezeltem.
Ha pici szerepem van abban, hogy dugót és dugókereskedőt váltottál, majd valamikor, egy bölcsebb korszakodban hálától párás szemekkel fogsz emlékezni erre a sorsfordító időszakra, amikor a gecihapci ezen a geci fórumon addig gecizett téged a dugóid miatt, hogy végül elzavartad a gecibe az eddigi geci dugókereskedődet.
Ennek a felismerésnek az örömére abban a jövendő, megbölcsült életszakaszodban minden évben automatikusan és ingyen postázol majd zöldövezeti címemre egy kartont az új juhfarkodból, miközben természetesen a postaköltséget is vállalod. :DDD
Én csak arra utaltam, hogy az amit írtál az nem ellenőrizhető, nem dokumentálható és nem igazolható semmilyen módon.
Az a felvetés, hogy a világszínvonal az, amikor egy bor vakteszten jól teljesít jól hangzik, csak éppen ilyen nincsen.
Mert mondom, a vakkóstolás nem egy kanonizált protokoll.
Mondok neked egy példát. Ha mondjuk úgy tíz évvel ezelőtt összeült volna öt fajsúlyos magyar borblogger és jól megvakkóstolták mondjuk bármelyik borunkat egy erős német meg osztrák sorban akkor nyilván fintorogva öntötték volna ki a mi borainkat és könyvelték volna el, hogy mekkora zsákutcában vagyunk... de bezzeg az XYZ termelők mekkora világsztárok lesznek hamarosan. Nos... most azon túl, hogy ezen öt név már visszavonult :) és XYZ is már jellemzően vagy becsukott vagy downshiftelt a hiperek polcaira... az én nem világszínvonalú boraimnak az ex-cellar meg export árai és volumene ismert, a piaci jelenlétünk is tudható, stb, stb... Mi is akkor a világszínvonal definíciója?
Szóval kinyalhatja mindenki a vakkóstolóval a seggemet ha egyszer nem releváns a kóstolók gusztusa, tapasztalata, véleménye egy bor szempontjából.
Sajnos a jó és a szar dugó közötti határ az esetek fájdalmasan jelentős részében nem egyértelmű. Semmit nem tudsz azzal csinálni ha a dugóbeszállítód mondjuk négy év konzisztens minőség után egyszer csak úgy dönt, hogy akkor most átbasz téged. A minőségi degradáció sajnos nem mindig tetten érthető ránézésre.
Az amiről te beszélsz az a hanyatló nyugaton van, hogy egy vállalkozó olykor évtizedeken át is vakon megbízhat a beszállítóiban. Ez sajnos ma Magyarországon nem életszerű elvárás.
De mondom, a te dugó rugózásod teljesen értelmetlen és komolytalan. A csomagolásból fakadó problémákat a magára valamit adó termelő mindig kezeli.
Azt nem hiszem, hogy faszméregetési kényszered lenne. Sok más probléma lehet még ami hasonló viselkedésmintát triggerel.
Hihihi, úgy látod, én lennék az új Rohály Gábor, meg még a Mészáros Gabriella is? Ez már azért sem stimmelhet, mert én a saját pénzemet költöm borra. :DDD
A válasz pedig nem - még soha nem raktam/válogattam össze borokat vakteszt céljából, ellenben vettem részt ilyeneken.
A felismerés (hogy egy bor különféle, nem elsősorban fajtaspecifikus jellemzőivel merre tér el más boroktól, netán egy borsor jellemző szintjétől) bárkinek sikerülhet vakon wészet nélkül is.
Valamiért olyan (visszatérő) kényszerképzeted van, hogy nekem állandó beszólogatási/faszméregetési ingerem van veled szemben.
Pedig nem, ezt se beszólásnak és nem is speciálisan neked szántam.
Szimpla evidencia, hogy aki élvonalbeli borokat készít, és azt szeretné, hogy ezt a fogyasztók (ez vagyok pl. én) el is ismerjék, valamint meg is fizessék, az normális dugót használ.
Erre volt például példa Figula, aki lehet, hogy nem múlja felül fényévekkel több más környékbeli borász produkcióját, de még az olcsó boraiban is minőségi dugót használ.
Az ellenpélda pedig jelen esetben pár kommenttel lejjebb látható: a pécsi kutató kiváló merlójában olyan dugót találtam, hogy már a látványától kínosan éreztem magam.
Egy igényes borásznak igenis fel kell ismernie, hogy melyik dugó jó és melyik szar, aztán az utóbbiakat ki kell dobnia a faszba, a kereskedőikkel együtt.
Gondolkodtam, hogy szó nélkül hagyom :) de ha már be akartál szólni akkor legyen neked.
Szóval a dugó minőséget hogyan méred? Azt is a híres Hepci-mérce szerint? Évente csinálsz egy kemény fedeles kiadványt a legjobb dugókkal, pontozva, listázva? Ki mondja meg és mi alapján, hogy mi a jó dugó? Ha egy dugót te nem találsz jónak akkor honnan tudjuk, hogy szisztematikus vagy eseti problémáról van szó?
Azt az esetet amivel Daeril is beszopta azt hova számolod?
De segítek Hepci. Bár szerintem vagy nem fogod megérteni, vagy le fogod szarni. A dugó a bor csomagolásának a része. Nem, a dugó nem a bor mint termék része. A dugó lehet jó és lehet szar is. Leginkább ár és mázli függvénye az, hogy egy dugó milyen. Viszont a dugókkal kapcsolatos bármilyen problémának van egy egyszerű megoldása... amit már sokszor leírtam neked, de valamiért mindig úgy csinálsz mintha nem értenéd. Garanciának hívják. Mert ha a dugó szerinted a "világszínvonal" része akkor bizony a garanciális problémák kezelése is. Ha a nyájas fogyasztót a termelő kárpótolja akár a bor árának a visszatérítésével akár cserepalack felajánlásával akkor ott értelmetlen a dugóról beszélni.
A dugó sajnos, mint szerves anyagból készülő és egy csomó viszontagságnak kitett csomagolóanyag természetes módon hordoz kockázatot. A legjobb minőségű és a legdrágább dugóval is merülnek fel problémák. Elsősorban azért mert a tökéletes dugóval is ki tud cseszni egy ugyancsak tökéletes, de valamiért inkompatibilis gép, vagy egy balszerencsés palack párosítás.
Tökéletes, kockázatmentes, minden igényre és kihívásra mindig megfelelő dugó nincsen. Sosem volt és a tudomány jelenlegi állása szerint mostanában nem is lesz. Minden dugó, a legdrágább is és a legprofibban készített és a leginnovatívabb technológiával darált, préselt, ragasztott is hordoz kockázatot.
Ez kérlek szépen a jelenlegi szakmai konszenzus ami a dugókat illeti. A szakmán belül ezt amit leírtam nem szokás vitatni. Kivéve persze Hepcit... aki természetesen ehhez is jobban ért és ezt is jobban tudja mint bárki aki ebben él és ezzel dolgozik.
De persze mindketten tudjuk, hogy te nem a dugó témáról írtál valójában, hanem csak be akartál szólni. Erre biztos megvolt a magad oka. Semmi baj... majd elmúlik.
A megoldandó feladat pedig az lenne, hogy erről, hogyan fog tudni rajtunk kívül bárki. Erre mondtam azt, hogy ez egy cirka 500 milliárd forintos projekt.
Leírtam, hogy miért komolytalan. Azért mert ha össze akarsz vetni két bortípust akkor a termelt volumennek van jelentősége.
Érted... azt is mondhatod, hogy a német futók jobbak mint a prágai futók, mert te több jó német futót ismersz mint ahány párgait. De ez egy ordas nagy baromság, ha nem súlyozod ki az eredményt egy 60-as lakosságarány szorzóval.
Azért viszont megint csak jár az elismerés, hogy a juhfarkkal kapcsolatban a saját emlékeidet kevesled. Így természetesen helytálló a kijelentésed. Így akár mondhatnád azt is, hogy szerinted több dél-koreai lengőtekés van mint brazil, mert pillanatnyilag nem jut eszedbe brazil lengőtekés. De ez a kijelentés a te tájékozottságodról és a te emlékeidről szól és nem a valóságról.
Pécsi Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Summa Merlot 2017
Szép sötét színű, komoly beltartalmú cucc, intenzíven szilvás aromatikával, magas alkohollal, de azért nem áll meg benne a kanál és vannak jó savai is. Ennél számottevően jobb magyar merlot-t nem sokat ittam - oda lehet tenni a délebbi kollégák kacifántos nevű, kétszer-négyszer drágább darabjai mellé.
Kissé fura, hogy egy klasszik bordói fajtát a felfelé szélesedő mediterrán palackban árulnak. Dugóból jobbat érdemelne: a repedezett, puha vacak darabokban jött ki és a teteje penészes volt a kapszula alatt.
6+ pont, 4000 Ft körül van tudomásom szerint, ajándékba kaptam
