Ezt nehezen tudom másképpen értelmezni, bár a cikk a hagyományos eljárásoknál említi, hogy általában előtte történt az oltás, majd egy ideig állni hagyták az anyagot.
A kézi mészoltás nagyon veszélyes folyamat, mivel a mész könnyen csapódik, fröccsen, így sok esetben még az elővigyázatosság és a megfelelő védőfelszerelés használata ellenére is történnek balesetek. Ezeknek az elkerülése érdekében érdemesebb a gépi oltás alkalmazása.
Egyre kevésbé tudom elképzelni, ahogyan a középkori várépítő fent az állványzaton éppen nagy nyugodtan beoltja az égetett meszet vízzel. Az tényleg öngyilkosság lenne!
Hát én úgy értelmeztem, hogy az oltott mészből készült habarcsba falazás előtt oltatlan meszet tettek.
Pár sorral korábban pedig irta, hogy ha a meszet kevés vízben oltották, akkor hidraulikus mész keletkezett, ami sokkal erősebb habarcs készitésére volt alkalmas.
Tehát szerintem mikor a habarcsba oltatlan meszet kevertek, akkor az szintén kevés vizben oltódott, és így hidraulikus lett, és sokkal erősebb falakat(vakolatot) építhettek. (mondjuk szerintem nem egy életbiztositás oltatlan mészhez kevés vizet adni, nem próbáltam, de nagyon fröcskölhet.)
Különböző adalékok, mint pl. a trasz is szintén hidraulikus, tovább javitott a minosegen.
A győri székesegyházban őrzik a Szent László hermát. Most a legmodernebb orvostudományi gépek segítségével próbálják megfejteni a koponyaereklye titkát. Vajon tényleg az egyik legkiválóbb Árpád-házi uralkodónk maradványát őrzik évszázadok óta?
Most jelent meg egy cikk a Műemlékvédelem című szaklapban Könyöki Józsefről. A lényege: a XIX. század második felében szorgalmasan kutató pozsonyi rajztanár szöveges és rajzos leírásokat küldött fel a budapesti bizottságnak. Ahol az anyagokat szétválasztották, külön archívumba kerültek a szövegek és másikba a rajzok. Nos ahogyan ez szokott lenni, az elmúlt évszázadban kissé elkavarodott némelyik iromány. Most Rómer Flóris hagyatékának rendezése közben előkerült előkerült Nagyvázsony leírása. Az egykori Kinizsi-vár mellett felmérte a falusi plébániatemplomot is, ellenben a pálos kolostor romját nem tartotta megörökítésre méltónak.
Köszönöm,de mint a képeken is látszik nem csak nézegettem,még arréb is raktam,de ezzel együtt sem láttam rajta sem számot,se semmit.Úgy nézett ki mint egy túlságosan vastag cserép,félkörívesen megfaragva,benútolva felül,plusz lemeszelve.
Ezzel együtt lehet hogy semmit nem jelent ez a kő,csak tévedtem.
De az is lehet hogy egy fontos kelléke volt egy egykori építménynek...ki tudja.
Minden várról, erődítményről ... stb minden mai álapotva van helyi múzeumba, vagy műemlékésnek leírás, archiv iratok, őreg képek, ha van van felmérés, skiccek...... és ha vannak vár területén faragott kövek, ezek is dokumentálva vannak. Festnek rá számát, lerajzolnak valami alaprajzba hol ponosan van az a kő, csinálják belöle pár fotót, vagy lerajzolnak, leírnak mire szolgált....
Az Óváron, ami a szomszéd hegy Ágasvár mellett, hatalmas földsáncok vannak, egyáltalán nem "csak sejthetők". :) A túristatérkép is jól mutatja a méretüket és a helyüket.
Két hete voltam Ágasváron.Pörgött a topik,nem akartam beleszólni ezzel,de máig furdalja az oldalam a kíváncsiság vajon mi lehetett ez a festettnek és faragottnak tűnő ködarab az egykori sáncok tövében?
Ha valakinek van ötlete kérem ne tartsa magában!
a háttérben,és közelről az ominózus kő
Ágasváron két vár volt,egy bronz,és egy árpádkori a táblák tanúsága szerint.Ezek nyomai ma már csupán sejthetők...
Sikerült átrágnom magam a cikken! Köszönet a feltöltéséért!
Ezek szerint mégis volt falban oltott mészhabarcs! A technika számomra nem igazán érthető, de ezek szerint kivitelezhető a dolog.
Beszéltem egy vegyésszel a habarcs mészkővé történő visszaalakításáról. Kivitelezhetőnek tartotta a dolgot, bár nagyon meglepte, hogy van, akit ilyenek érdekelnek. :-)
100 %-osan ugyan nem sikerült tisztáznunk a kérdést, de jó volt együtt gondolkodni!
Remélem, a jövőben is kitárgyalhatunk majd hasonlóan érdekes témákat!
Csak a szomszédvárra, Drégelyre gondolva ott sokkal nagyobb a felhajtás. Ebből pedig profitálhatna a község. Hiszen könnyű megközelíteni, Budapesthez is közel fekszik. Sajnos ezek szerint sem az Önkormányzat, sem valamely vállalkozó nem lát benne fantáziát {üzletet}.
Hát ez igy igaz! Nemigen foglalkoznak a várral,nyáron rengeteg turista keresi fel de azon kivül is rengetegen látogatják.
Vármentő csapat nincs amikor Comix-al ott jártunk egy melós (várgondnok) dolgozgatott a vár területén.
Elkéne egy bozótirtás a falak külső oldalán,pld a császárné bástyát megtisztitották a gaztól de ujra nőtt .
Várjátékok?? na az sincs régebben rendeztünk ott a testvércsapattal ijászversenyt vagy háromszor volt vagy két ijászbemutatónk de azóta semmi. Valaki felkarolhatná a várat én szivesen elmennék segiteni mert közel van hozzánk.
Kösz szépen a cikket, ami jó. Nagyon jó! Elolvasva egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a középkori várépítők nem a kőfal rakása közben oltották be vízzel az égetett meszet. Hanem még a munkálatok megkezdése előtt veremben oltották, majd a mészhabarcsot adalékokkal dúsítva használták a falazás során. Legalább is ezt vélelmezem a cikk alábbi soraiból:
Konkrétan az általam 2006 óta alaposan bejárt Szádvárra hoznék néhány példát. Amikor Bebek Ferenc a mohácsi csatavesztés utáni belháborús időszakban megkaparintotta Szádvárt, jelentős védelmi munkálatokba kezdett. Valamikor az időtájt emelték többek között a Veres-bástyát is. Ez a védőmű napjainkra erősen lepusztult, a két oldalfalából maradtak csak meg alacsonyabb részletek. A falazat kövei közül már eltűnt a mészhabarcs.
De nézzünk egy másik példát, a sokkal jobb állapotú Új-bástyát. Ez - nevéből adódóan - később keletkezhetett a többi védműnél. Méretében is hatalmas területű, vaskos falazatú építmény volt. Oldalában még a kőfalat az időjárástól védelmező vakolta is kivehető. Egyedül azt furcsálom, hogy eme modern ó-olaszbástya falába miért egy kulcslyuk lőrést illesztettek be? Hiszen azok inkább a szakállas puskák tüzelőhelyéül szolgáltak, mint nagyobb űrméretű lövegeknek.
Nem vagyok megelégedve a nógrádi várral kapcsolatos műemlékvédelmi munkálatokkal. Amik már sok esztendeje kezdődtek, nagy szünetekkel tarkítva. Miközben bűnronda módon falazgatják a külsővár lebontott szakaszait, pontosan a legveszélyeztetettebb várrésszel, vagyis a lakótorony csonkjával senki sem törődik! Semmit sem tudunk a legkorábbi várrészről, a belsővárról sem. Az érdeklődő várbarátok kíváncsiságát sem igyekeznek kielégíteni a várkutatók, hiszen utoljára 2005-ben tettek közzé részletesebb adatokat a Castrum Bene Hírlevelében. Nem hallani a nógrádi várral kapcsolatban helyi lelkes vármentő csapatról, sem a történelmi helyszínen esetleg rendezett várnapokról, várjátékokról.
Én épp most olvastam el Fátrai György: Történeti tetőszerkezetek című könyvét, melyben a középkori, gótikus és barokk ácsszerkezetekről ír átfogóan. Eléggé mérnöki szemléletű könyv, elsősorban szakembereknek, de nagyon sok rajzot közöl a középkori tetőszerkezetek, (elsősorban templomok és polgárházak) felépítéséről, bemutatja a korabeli fakötéseket. Ha szeretnéd, szkennelhetek be néhány példát a könyvből:) Azonban a várak tetőszerkezetéről nem szól ez a könyv, eddigi tapasztalataim azt súgják, hogy a váraknál nem is igen használtak ilyen bonyolult fedéseket. Aki tud esetleg valamilyen forrásanyagot, ahol ezt mutatják be, arra én is kíváncsi lennék:)
Jah, és a ma esti nagy felfedezésem: számítógéppel készült rekonstrukciós látványképek római- és középkori várakról, templomokról, házakról(annak, aki még nem ismerné:) )
Ja! jut eszembe ha már itt tartunk,Eric annak idején felvetette a teher elháritó iveket.
Nagyon sok mindent tanultam tőle ,sokszor más szemmel nézem azóta a falakat(köszönet érte)
Viszont ugyanigy ki lehetne elemezni a várak tetőzetét ,fedelét vagyis az ácsmunkákat,persze a fachwerk rendszertől végig az alapokig.
Sok várnak van rekonstrukciós rajza de nincs semmi ami bizonyitaná a tetőzet mikéntjét.
Pár Cseh és német-osztrák várról beszerzett anyagon igen jól láthatóak a fedélszékek, és egyéb ácsszerkezetek.
Vagy pld: Erdélyi templomerődök tetőzete.. itt megjegyezném van egy faipari tanár ismerősöm Balassagyarmaton aki évek óta viszi ki az iparitanulók(Ácsok) ügyesebbjeit kirándulással egybekötött szakmai oktatásra(mellesleg Ref presbiter)
Szóval szivesen látnák fotókat ha netán vannak valakinek.
Persze szivesen veszem az arnyékszékekről készitett fotókat is,most éppen Sárospatakba bonyolódtam bele mert a Vörös tornyon lévő rekonstrukció alatt deritő található,és a palotaszárnyon is nem messze tőle. Kiváncsi lennék hogy csak deritő,ill.emésztő akna volt-e vagy volt e kivezetése?
Persze Sárvár -Siklós-Kőszeg is érdekelne,csak hát nem sok időm van ujrajárni ezeket a várakat.
Esetleg a Szepesi vár tornyán található aknáról lenne valakinek fotója???
Mármint az öregek munkáját nehéz lenne utánozni. Ma már szinte mindenki ért a kőműves munkához, pont úgy mint a focihoz, de a minőség az messze alulmarad. :)
a háttérben,és közelről az ominózus kő
