A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
Ha már Párizs, ott lehet magasabbról is hajigálni (ha engedik) és milyen olcsón:
Balloon rides aren't just a luxury for well-heeled sightseeers. In Paris, the Eutelsat Balloon offers 10-minute rides to an altitude of 150 meters, or about 500 feet, for as little as 10 euros. (That's for a weekday adult ticket; kids pay half price.)
The balloon is at the Parc André Citroën in the 15th arrondissement, on the left bank of the Seine within leisurely walking distance of the Eiffel Tower. It's a tethered or captive gas balloon, making it a spiritual descendant of "l'Entreprenant" ("The Enterprising"), a hydrogen balloon that the French Army used as the world's first aerial military observation post in 1794.
A tudomány mint a tudományos közösség kollektív produktuma
Legtágabb értelemben tudománynak (mint produktumnak) a tudományos közösség tagjai által, tudományos módszertan alapján végzett kutatómunka során előállított és a tudományos közösség által elfogadott orgánumokban, meghatározott szabályok szerint tudományos közlemények (folyóiratcikkek, konferenciakötetek, tudományos könyvek) formájában publikált ismeretek halmazát tekinthetjük.
A tudomány fogalmát ennél általában sokkal szűkebben határozzák meg, amikor fenti ismerethalmazból csupán az egymással összefüggésben is értelmezett, szintetizált és a tudományos közösség által széles körben elfogadott, (testületek, szervezetek, társaságok, szerkesztőbizottságok, vagy egyetemi műhelyek által kanonizált) úgynevezett igazolt ismeretek gondolati rendszerét nevezik tudománynak. Ebből a fogalomból ez esetben kirekesztik a tudományos kutatás folyamatában már felmerült, de még ki nem érlelt hipotéziseket, elméleteket. A tudomány tartalmát természetesen még ezen szigorúbb értelmezés szerint sem tekinthetjük állandónak, hiszen egy ma általánosan elfogadott, a jelen lehetőségeink között körültekintően igazolt, egyetemeken tanított ismeretről később kiderülhet, hogy téves. Ez esetben a kérdéses ismeret az aktuálisan (a tudomány mindenkori állása szerint) kanonizált tudományból a tudománytörténet lapjaira kerül.
Leegyszerűsítve azt is szokták mondani, hogy a tudomány főként modelleket állít elő.
Világot magyarázó magyarázó modellt nem így kell csinálni. Az általad követett útról már sokan fulladtak mocsárba. Ahhoz több matematika kell. A kapott modell pedig nem a klasszikus értelemben lesz szép és egyszerű.
Fontos lépés a kvantumszámítógép és a kvantuminternet létrehozásához: megoldották egyetlen foton szabályozott kibocsátását. Lézeres hűtéssel annyira lelassítottak egy kalciumiont, hogy mozgása mindössze egy 40 nanométer átmérőjű térrészre korlátozódott két erősen visszaverő tükör között. Lézerrel gerjesztették az iont, amely erre egyetlen, 866 nm hullámhosszú fotont bocsátott ki. Egy nagy távolságot átfogó kvantumtávközlési rendszerben a helyi adatfeldolgozó optikai rendszereket optikai csatorna köti össze, a végpontokon ionok indítják, illetve fogadják a fotonokat, megvalósulhat az internet kvantumváltozata.
Amíg az alkalmazott kutatások jól megélnek az eddig felhalmozott tudásból, addig nem érdekli őket a többi rendszerint, mert abból élnek. Ha van valami konkrét ok, akkor van finanszírozott alapkutatás.
Van neked DCF77-es órád? El tudod magyarázni a saját rendszeredben, hogy hogyan működik?
"Én nem hiszek a pár-annihilációban, ahol a tömeggel együtt az elektromos töltésnek is meg kellene szűnnie. De abban igen, hogy két fajta neutrínó van, és ezek az (e,p) és a (P,E) párok kötött alapállapotának felelnek meg. A részecskepárok ellenkező előjelű gravitációs töltése gondoskodik arról, hogy egy külső gravitációs erőtérben a neutrínók „tömegnélküliek” legyenek. A pozitronnak is pozitív előjelet adok, mint a protonnak. "
Biztos vélet volt. Egy szakcikkben nincs helye a lírának (ma már Olaszországban sem fizethetnél vele). Belelestem (cacheből, nyomát sem láthatja senki):
Én nem hiszek a pár-annihilációban, ahol a tömeggel együtt az elektromos töltésnek is meg kellene szűnnie. De abban igen, hogy két fajta neutrínó van, és ezek az (e,p) és a (P,E) párok kötött alapállapotának felelnek meg. A részecskepárok ellenkező előjelű gravitációs töltése gondoskodik arról, hogy egy külső gravitációs erőtérben a neutrínók „tömegnélküliek” legyenek. A pozitronnak is pozitív előjelet adok, mint a protonnak.
A fizika nem vallási kérdésekkel foglalkozik. Valami egyházi újsággal kéne inkább próbálkozni.
Arról nem volt szó az előadásokon, hogy mikor miért olyan az előjel amilyen?
