Keresés

Részletes keresés

jee_c Creative Commons License 2023.12.03 0 0 67395

Ez a való világ, ez egy ilyen épület.

 

(máskülönben meg fény, ablakok szempontjából jobb egy olyan, ami nem optimális felület/térfogat arányú).

Előzmény: Maketheworldabetterplace (67394)
Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2023.12.03 0 0 67394

Térfogat-felület szempontból a gömb, egyenlő oldalú henger, kocka épület előnyösebb.

Előzmény: jee_c (67393)
jee_c Creative Commons License 2023.12.03 0 0 67393
Törölt nick Creative Commons License 2023.12.03 0 0 67392
Domi Creative Commons License 2023.12.03 0 0 67391

Anyag ugyan nem keletkezik (bár az ekvivalencia elv szerint akár az is lehetne), de a fekete lyukakon beáramolhat. Kérdés hogyan? 

Előzmény: Törölt nick (67382)
szilvatövis Creative Commons License 2023.12.02 0 0 67390

Szabályozási központok. Ahogy terjednek a megújulók ezek az elosztott szabályozási eszközök hatékonyan tudnak résztvenni a hálózat stabilitásának megőrzésében, miközben az árampiaci volatilitást is csökkentik.

https://greendex.hu/tovabb-bovul-az-alteo-szabalyozasi-kozpontja/

Sajáterő, nem kell ötven évre eladósodni, piaci körülmények között dolgozik.

szilvatövis Creative Commons License 2023.12.01 0 1 67389

Hidrogén előállítás 75% rendszerhatékonysággal. 1 MW/konténer.

https://www.h-tec.com/en/h-tec-systems-me450-the-turnkey-electrolyzer

szilvatövis Creative Commons License 2023.11.24 0 1 67388

Nem is volt szó ilyenről.

A Napból jövő energia lehetővé teszi a Föld (anyagi) rendszerében az entrópia csökkentését az élővilág által, ami képes hasznosítani a napenergiát.

Ugyanezt mi is megtehetjük, ezzel a külső energiával körforgásos anyagáramlást hozhatunk létre, kvázi végtelen ciklusokba szervezve.

Előzmény: Törölt nick (67387)
Törölt nick Creative Commons License 2023.11.24 0 0 67387

Ez csak az energiára vonatkozik, az anyagra nem. Rossz példa a fénytáplálkozás. Mondok egy kevésbé rosszat, napfényből nem lehet subát szőni. Az eszközeinkhez és a használati tárgyainkhoz a napfény önmagában nem elegendő, legfeljebb az alapanyagok feldolgozásánál jól jön a napenergia.

Előzmény: szilvatövis (67385)
erbe Creative Commons License 2023.11.23 0 0 67386

"Erra a választ a plazma instabilitása adja."

Ezt részletesebben is megmagyarázhatnád! Vagy igyekszel minél nagyobb blődlit bedobni, ne merjenek belekötni?

Előzmény: Törölt nick (67382)
szilvatövis Creative Commons License 2023.11.23 0 1 67385

Zárt rendszerre igaz az entrópia növekedés. A működési területünk, Föld nyitott, a Napból energiát kap, ami lehetővé tette a Földön például a szén, a fosszilisek felhalmozódását. Külső energia segítségével tehát az anyagáramlásokat tetszés szerint tudjuk vezérelni, körforgásos rendszereket tudunk létesíteni.

Előzmény: Törölt nick (67382)
Helem 5 Creative Commons License 2023.11.23 0 2 67384

A sejtekben vannak az építő és lebontó folyamatok. Egy magasabb szinten a szervezetben is. pl apoptózis, autofágia. Ez még az emberi civilizációban nem alakult ki rendesen. Vannak kezdeményezések, de még sehol sincs.

 

Az élővilág is termel hulladékot. pl a mészkő hegyek. A guánó.(?) Ezek viszont a lemeztektonika miatt visszafordulnak a föld alá. Lassú folyamat. Új anyagok jönnek föl.

 

Nem foglalkoztam még ezzel, de pl. a mobilok és egyéb elektronikai dolgokat nem lehetne valami forró "kohóban" olvadékból visszanyerni az anyagokat? Talán centrifugálni, mint az urándúsítókban. És az összes szemetet a szeméttelepekről?

Előzmény: Törölt nick (67382)
Helem 5 Creative Commons License 2023.11.23 0 1 67383

A közgazdaság szerint így van, de csökken a kitermelhető mennyiség és nő az ár. "Mindig" lesz csak megfizethetetlen. Végül is nem lesz. 

Előzmény: Hehe164 (67381)
Törölt nick Creative Commons License 2023.11.23 0 0 67382

Ez az entrópia törvénye. Az élő szervezet a belső entrópiáának növekedését úgy tudja kordában tartani, hogy a környezetében intenzívebben növeli. (Hasonlóan egy hűtőgéphez: odabent úgy lehet hidegebb...) Habár az univerzum tágul, és így a relatív entróoia a világban csökken, mert az inasok újabb szobákat nyitnak ki a végtelen szállodában. Ugyanez az anyagra már nem igaz. A tágulásnál a tér ugyan több lesz, de anyag nem lesz benne több.

 

De az egyes nyersanyagok miért kupacokban vannak? Miért nem eleve teljesen szétszórva keletkeznek?

Erra a választ a plazma instabilitása adja.

Előzmény: Helem 5 (67380)
Hehe164 Creative Commons License 2023.11.23 0 0 67381

Semmi sincs "fogyóban".

Közgazdaságtani alapvetés, hogy minden nyersanyagkészletből egyszerre van hiány, és túltermelés.

Előzmény: Helem 5 (67380)
Helem 5 Creative Commons License 2023.11.23 0 0 67380

Az anyagok keveredéséről és szétszóródásáról a szétszedhetőségről is kéne valami törvény. Elfogynak a nyersanyagok, szétszóródnak, bekeverednek. Utána mi lesz? Vas még van dögivel, de sok anyag fogyóban.  

Előzmény: szilvatövis (67374)
vitéz Ebőváry Nyüglönc Creative Commons License 2023.11.23 0 0 67379

Akkor sem lesz gazdaságos.

Túl nagy tömeget kell mozgatni, túl kis tömegért.

Előzmény: jee_c (67373)
Törölt nick Creative Commons License 2023.11.23 0 0 67378

Pannon-tenger, csak már kiszáradt.

Előzmény: jee_c (67377)
jee_c Creative Commons License 2023.11.23 0 0 67377

Ha jól sejtem, ez a Fekete tenger alatt fog menni, és Kazahsztánból (vagy onnan kb, talán Üzbegisztán?) fog zöld áramot szállítani.

 

Nekünk csak a Balaton a magyar tenger. :)

Előzmény: erbe (67376)
erbe Creative Commons License 2023.11.22 0 0 67376

Hol van tengerünk?

Előzmény: szilvatövis (67375)
szilvatövis Creative Commons License 2023.11.22 0 0 67375

Érdekes hírek. 12 km-ről 0.7 km-re tervezik csökkenteni a szélerőművek település távolságát. Tavaszra annyi napelemünk lesz, hogy lesznek időszakok amikor az ország teljes villamosenergia ellátását azokkal fedezzük.

Hirtelen "megjavult" a magyar energiahálózat, 93 %-án lehetővé válik a napelemek telepítése... ráadásul az eddig üldözött szélerőműveké is. 

https://index.hu/gazdasag/2023/11/22/napelem-energia-szeleromu-kornyezetvedelem-lantos-csaba/

Ráadásul megépítjük a világ leghosszabb HVDC tengeralatti kábelét, hogy megújulóvillanyt importáljunk Ázsiából....

 

szilvatövis Creative Commons License 2023.11.22 0 1 67374
jee_c Creative Commons License 2023.11.17 0 0 67373

Értelemszerűen nem a közeljövőről beszéltem.

Előzmény: vitéz Ebőváry Nyüglönc (67372)
vitéz Ebőváry Nyüglönc Creative Commons License 2023.11.17 0 0 67372

Értelemszerűen nem érted a mögötte levő gazdasági és szabályozási problémákat.

Nem gazdaságos.

Előzmény: jee_c (67368)
Minimálszennyező Creative Commons License 2023.11.17 0 0 67371

Minimálszennyező értelmes lények legyenek.

Előzmény: jee_c (67370)
jee_c Creative Commons License 2023.11.17 0 1 67370

Ugyanonnan, ahonnan más elektromos járművek is.

 

Bármit készítünk, annak van környezeti terhelése, de nem mindegy, hogy mennyi.

 

A kenyérgőzzel végrehajtott sétának nincs. Illetve annak is van valamennyi, de innen jön az, hogy akkor ne legyenek egyáltalán emberek, mert akkor egy szép tiszta környezetben tudunk élni. ... ööö... izé... mármint.. :D

Előzmény: Minimálszennyező (67369)
Minimálszennyező Creative Commons License 2023.11.17 0 0 67369

Miből és hogyan lesznek környezetet nem szennyező és terhelő vtolek és energiatárolóik?

Előzmény: jee_c (67368)
jee_c Creative Commons License 2023.11.17 0 0 67368

A VTOL nem repülőgép, inkább hasonlít egy drónhoz.

Az előnye az, hogy a felszíni közlekedés útjainak a kapacitása véges, és jól látjuk, hogy amikor közel egyszerre akarnak közlekedni a népek, akkor abból dugók alakulnak ki,

A tömegközlekedés különben szerintem is a jó megoldás egy nagyvárosban, épp csak a kiépítése sok pénzbe kerül.

 

Ezzel szembem a repülő taxik (önvezetők, nyilván - ezt nem lehet az emberek kezébe adni) igénybe tudják venni a város feletti légteret nagyobb magasságig. Képzeld el azt, hogy hozzáadunk még pár réteget az útvonalhálózathoz. A kapacitás megsokszorozódik.

 

Ami probléma lehet: zajterhelés, valamint a város látképe. Valamint kell még kiépíteni le/felszálló helyeket.

 

Ahogy reálisan el tudom képzelni: a VTOL-ek nem lesznek magántulajdonban (99,999%-ban, persze biztos lesz egy-két gazdag illető, akinek lesz saját). Én elképzelhetőnek tartom, hogy lesznek nagyobb szállítókapacitásúak is, amik 6-8-12 embert visznek, kb légibuszok.

 

Mivel a VTOL légitaxik önvezetőek lesznek, így a parkolásuk kivitelezhető lesz majd egy-egy nagyobb raktárban, a város körül, vagy akár pár nagyobb épületben (vagy föld alatti raktárban) a város néhány pontján. Olyat képzelek el, mint amilyenek az automata parkolók, amikben az autókat a sofőr nélkül nyilván egy automata rendszer rak el sűrűn.

 

A hagyományos tömegközlekedéssel együtt szerintem úgy fognak működni, mint a mostani taxik. Drágább, de szemlélyre szabott módon viszi el az utast a célhoz.

Előzmény: vitéz Ebőváry Nyüglönc (67366)
szilvatövis Creative Commons License 2023.11.17 0 0 67367

Arra jó a földalatti/metro, vagy villamos/vonat. + városi terepjáró.

Előzmény: vitéz Ebőváry Nyüglönc (67366)
vitéz Ebőváry Nyüglönc Creative Commons License 2023.11.17 0 0 67366

Az egy db. ha 20000 ember használná, akkor káosz lenne.

Semmi előnye nincs a VTOL-nak, drága és helyigényes.

A repülőgép nagy távolságra való, nem 20km-es utakra.

 

Arra jó a földalatti/metro, vagy villamos/vonat.

Előzmény: jee_c (67364)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!