Igen a debreceni, ő ezzel üzletel, egy könyvdíler. Régebben sok hasonló volt, ha megtudták, mi hiányzik egy gyűjtőnek, azt felkutatta, majd felajánlotta neki csillagászati összegért.
Próbálja ez a debreceni megszerezni a a mások által csinált, új fordítású, de ki nem adott könyveket. De ahogy hallom, sz@r munkát csinál, mert sok általa, a házi kis nyomdájában nyomott könyv hiányos. Ilyen Zane Grey listák már vannak, ezekről jó infói vannak crwf-nek (ismeri ezt a debreceni árust is).
Ha már a krimirajongók fórumban vagyunk megemlíteném, hogy (hivatalosan) egyetlen Max Brand krimi van magyarul, a Walter C. Butler néven írt Egy vakmerő örökös. Bár kalandregénynek is vehetjük. Még A titokzatos ranch egy vadnyugati krimi, a folytatásokban megjelent Tigris pedig Rejtő világára emlékeztet.
Leghíresebb és egyben legsikeresebb krimije a Murder Me. 2005-ben egy ismerősöm elkezdte lefordítani, kb. a harmadáig jutott, mikor meghalt. A kéziratait (volt ott bőven más is), az örökös nemes egyszerűséggel kidobta.
szisa59-nek. A kémek háborúja (egyszer) olvasható, de még minden általam ismert Max Brand rajongónak az a véleménye, hogy nagyon nem az ő műfaja. Kérlek Max Brand ügyben írj nekem, a címem megtalálod a fórumon.
„A Kaland 111 filléres regényei” közt 9 könyvet sorol. A mosolygó embert már előbb kilőttem. Pár könyvet láttam ezekből, de csak egyen láttam, hogy 111 fillér volt az ára. Ez is 1942 év elején adhatták ki, mert utána már a „ponyvatörvény” miatt, ami 3 pengő alatti volt, azt engedélyeztetni kellett.
Aztán itt sorol 4 Spencer Walls könyvet, ezzel a bevezetéssel: „Valamikor a rendszerváltás után jelentek meg megtévesztő, Kaland Könyvkiadót utánzó külalakkal és könyvészeti bejegyzésekkel ismeretlen személy magánkiadásában:” Itt teljesen tévesen írta, hogy ez „magánkiadás” lett volna, hiszen a magánkiadás is kereskedelmi forgalomba kerül, de ezek egyike sem került a boltokba (nincs is rajtuk ár!)
Ezek mindegyikét egy barátom csinálta kedvtelésből pár példányban magának és pár barátjának. A Farkasmiatyánk, Az ebek tánca a Képes Kurir hetilap 1947 évi számaiban jelent meg sorozatban. A csontok nem beszélnek: ennek külön története van: a Képes Magazin 1948-as számaiban jelent meg. Eredetileg 13 részes lett volna, de a 12. közlés után megszűnt a lap. Most ez a barátom még a 90-es években megkereste Spencer Walls fiát, jogutódját, Szuhay-Havas Ervin írót, hogy elkérje a végét. Szuhay-Havas azonban mereven elzárkózott attól, hogy kiadja a regény befejezését. De mivel a 12. részből már kiderült a gyilkos személye, egy íróval megíratta a regény befejezését (úgyhogy a regény vége valójában nem Havas Zsigmondtól van).
Szuhay-Havas magatartása jól jellemzi a hasonló jogutódokat: ott ülnek valamiféle szellemi örökségen, vagy fordításokon, s azt gondolják, ezek sok milliót érnek (vagy fognak érni), pedig nincs az a kiadó, aki ostromolná őket ezért, s egyre inkább kevesebb lesz az esély erre. Olyanokat, mint Gardner vagy Van Dine sem éri meg kiadni, sőt McBaint sem, pedig ő nem is olyan régi. Egy Gardnerért vagy Ellery Queen-ért már eleve elkérnek vagy 4-500.000 forintos jogdíjat (előre), aztán eladod vagy 1500-2000 példányban (egy év alatt), annak a pár rajongónak, akiket egyáltalán érdekli még az ilyesmi. Esetleg reklámozod és elmegy 3000, de azt meg elviszi a reklám. Magyarán, ha ingyen odaadod a fordítást egy kiadónak, ki fogja dobni, mert még úgyis veszteséges. Most a régiekből ilyen Simenonok vagy Christie-k mennek, meg pár új szerző (Coben, Lee Child, stb) és a skandináv krimik futnak valamennyire.
Valószínűleg valóban csak egyfajta rajongói krimiklub segíthet csak ezen régebbi elmaradások valamennyire bepótlásához. Hasonlók voltak a 70-es 80-as években bizonyos sci-fi klubok a fanzinszerű, kis sokszorosított kiadványaikkal. A fanzin nálunk kifejezetten sci-fi műfaj volt, de nyugaton jelenleg is vannak horror fanzinok, ugyanis ezek egy szűk réteg kedvencei és még a világnyelveken is csak minimális az érdeklődés ezek kiadása iránt.
Több haveromnak megvan az összes Max Brand vagy az összes Wallace. Az előbbit nem, de az utóbbit gyűjtögetem, ám kevés írónál törekszem teljességre (mint J. H. Chase, Ed McBain, pár sorozat, vagy a novellistákból: Hoch, Ritchie, Bloch, Matheson, Dunsany, Lansdale, Laymon, Slesar és még páran).
A házi nyomtatók egyszerűsége miatt, sok gyűjtő azért is csinálja meg egy eredeti újból nyomtatott változatát, hogy gyakorlatilag ezt használja olvasásra, stb. Ha valaki az olvasást fontosabbnak tartja, mint valami ritkaság legyen nála (amit meg vitrinben akar tartani), úgy annak szerintem tökéletesen megfelel egy másolt példány is. Ezekből tényleg sokat árulnak. Némelyiket elég borsos áron, pedig egy átlagos könyve nyomtatása 1000-1500 ft-ból kijöhet szerintem (bár nem számoltam semmi munkadíjat ezzel).
Néhány "utángyártott"-ba én is belefutottam(A két testvér,A Fehér Farkas,A Tigris) vagy Baxtertől a Silvertip,A Praerik vörös ördöge.
De a Boldogok völgye és az 50 000 dollár kalandjai azok eredeti hetenkénti kiadványok.
És mire leesett hogy Frederick Frost néven is Ő fut,addigra mindenhol lemaradtam a Kémek háborujáról. :-)
A mosolygó embert és még sok más háboru előttit én is az ADT-ről mentettem meg. A boritót meg a Te hozzászólásodból.
Amugy elképesztő mennyiségű segitséget kaptam az Edgar Wallace dátumos,kiadós listádból,az alapján kértem minden könyvet,egyenlőre azért elfogadható minőségüeket,ha majd lesz lehetőségem,cserélgetem őket.Lényeg először legyen meg mind,elolvassam őket,a Brandokat is,aztán meglátjuk.Ki tudja meddig élünk?!
Amit feltettél Brand novellát,az sem volt még meg.
Ha egyszer lehetőség lesz a ki nem adott,gépelt,elektronikus formátumban lévő forditások megszerzéséhez,akkor szeretnék ott lenni én is. :-)
Megdöbbentem az Ed McBain leforditott könnyvek mennyiségén,nagy kedvelője vagyok,a Rakétás és más megjelenések mind megvannak.Jó lenne még a sorozat többi részét is elolvasni.
De vagyunk itt egy páran,gondolom,akik csillogó szemmel olvasnák Carelláék történeteit.
A néhai Dr. Pap László nagyatádi bíró a szocializmus nyugodt évei alatt nagyon sok western-regényt lefordított (nagy része máig sem jelent meg). Volt közte Max Brand is, de főleg Zane Grey regények.
J. O. Curwoodtól is két regényt: Plum kapitány; Steele a királyi csendőr.
Zane Greytől valószínűleg húsznál is több regényt fordított (ezek nagy része pár gyűjtőnél köröz bekötött gépiratokban vagy már könyvként megcsinálva).
Közben beraktam két képet a Varga-Német fordítópárosról, akik a 70-es évektől több száz regényt és novellát fordítottak, főleg krimiket (maguk örömére eleinte, majd kiadásra is). Ez az egy közös képük van. Ed McBaintól 35 regényt és több novellát fordítottak.
a netet nyomkodva. Itt adok egy borítót róla. Viszont ez egy házilag csinált "kiadás" (ilyet bárki tud). Egyszerűen az újságból ki lett ocr-ezve a könyv, s egy barátom nyomtatott belőle magának egy könyvet, s csak színesítésből írta rá, hogy "Kaland" kiadó 111 filléres kiadás. Nem gondoltam, hogy ezt valaki komolyan veszi, hiszen ott van a Magyar Könyvészet 1921-1944, abban fel vannak sorolva a könyvként kiadott Max Brandok.
Én nem gyűjtöm a Max Brand regényeket, azt sem tudom mennyit adtak ki magyarul, de biztos sokat. Nekem papírformában ha 1-2 meglehet (elektronikusan meg vagy ötven).
A bosszúálló, P.H. könyvek, 1936. 1-2. kötet ford. B. M. [The rancher's revenge, 1959 = Gun Gift, Western Story Magazine 1934 (6 részben)] (itt a fordítónál a B. M. = Gáspár Margit)
Az ismeretlen bosszúálló, Fekete Sorozat 1, Svédországi magyar könyvkiadó, 1959. ford. Kovácsi Ferenc [Outlaw Breed, 1955 = A Son of Danger, Western Story Magazine, 1926 (6 részben)]
Ez nyilván két külön könyv, még a fordító sem ugyanaz!
Az ismeretlen bosszúálló elejébe belenéztem, valóban így kezdődik (kicsit hosszabban):
"ELSŐ FEJEZET
Phil Slader története nem azon a napon kezdődött, amikor találkozott Newellel, de ez a találkozás döntő fordulatot jelentett az életében.
Az erős északi szél vadul csapkodta az esőfelhőket a Mount Crusoe szikláihoz. Az égbenyúló csúcsok gőzölögtek. Magasan a déli völgy felett eloszoltak a felhők és elvonultak a szürke horizont felé. A nap nem bújt el egészen: át-áttörte a felhőket aranyos sugaraival. Newell az ablakon át nézte a Mount Crusoe csipkés csúcsaival birkózó vihart és magában csendes hálát mormogott, hogy jó sorsa idevezényelte, és nem a hegylánc déli oldalára, ahol a vihar magja őrjöngött.
Nemrég jöttek ide, erre a vidékre. John Newell értett annyit a marhákhoz, mint akárki más. Nem úgy jött, mint nincstelen koldus; senki nem kételkedett abban, hogy szilárd gyökeret fog ereszteni. Azonban kezdetnek csak egy marhát vett, nem akarta elárulni magát. Veleszületett óvatossága tanácsolta, hogy így tegyen. Tudni akarta, hogy ezen a vidéken hogyan telel át a jószág. S ha majd bebizonyosodik, hogy érdemes a tenyésztéssel foglalkozni, többet áldozhat. Máris úgy érezte, hogy nem fogja megbánni.
Lassan leszállt az alkony. A Mount Crusoe felől óvatosan lopakodott előre a sötétség. A szél bömbölő haragja időnként belekapaszkodott az ablakokba, s ilyenkor a kis család félelemmel vegyes bizakodással nézett körül az erősen megépített házban.
A szoba kályhájából ömlött a füst, a szélvihar mind a szobába kergette vissza. Kénytelenek voltak a konyhában teríteni vacsorához. Megették a levest és már éppen hozzá akartak látni a káposztához, amikor valaki erősen kopogni kezdett az ajtón. Sam Newell felállt, mint ez illik egy jólnevelt gyerekhez és ki akarta nyitni az ajtót a kopogtató előtt, amikor az apja leintette.
– Egy ilyen este az ember soha nem tudhatja, hogy ki az, aki meg akarja látogatni.
Newell rosszkedvűen morgott és mentegetőzve a feleségére nézett.
Aztán felállt, kezét rátette a kilincsre, amikor egy erős szélroham a súlyos ajtót a szeme közé vágta. Félig kábultan hallotta a felesége kiáltását.
– John! Hiszen ez csak egy gyerek!
Amikor Newell végre összeszedte magát, akkor látta, hogy ki kopogott. A gyerek legfeljebb tizennégy éves lehetett. Erősen fejlett testét rongyai alig fedték, és ezek a ruhát pótló rongyok teljesen át voltak ázva. Nem jött be, csak felemelte a fejét és felnézett a farmerre. Ezek a szemek inkább illenek férfihez, mint gyerekhez, gondolta Newell...."
Itt van még egy novella Max Brandtól, ha valakinek nem lenne meg:
Jim hallgatódzik, Képes Vasárnap, 1939/14. sz. [Forty-cent Fare, 1938]
Elsőre én is erre gondoltam,de ez a két kötet pont megvan.Egyik fejezet sem kezdődik ugy,mint amit a az előszóban bemutatnak.
ELŐSZÓ
Részlet a könyvből:
"Phil Slader története nem azon a napon kezdődött, amikor találkozott Newellel, de ez a találkozás döntő fordulatot jelentett az életében. Az erős északi szél vadul csapkodta az esőfelhőket a Mount Crusoe szikláihoz. Az égbenyúló csúcsok gőzölögtek. Magasan a déli völgy felett eloszoltak a felhők és elvonultak a szürke horizont felé. A nap nem bújt el egészen: át-áttörte a felhőket aranyos sugaraival. Newell az ablakon át nézte a Mount Crusoe csipkés csúcsaival birkózó vihart és magában csendes hálát mormogott, hogy jósorsa idevezényelte, és nem a hegylánc déli oldalára, ahol a vihar magja őrjöngött. Nemrég jöttek ide, erre a vidékre. John Newell értett annyit a marhákhoz, mint akárki más. Nem úgy jött, mint nincstelen koldus; senki nem kételkedett abban, hogy szilárd gyökeret fog ereszteni. Azonban kezdetnek csak egy marhát vett, nem akarta elárulni magát. Veleszületett óvatossága tanácsolta, hogy így tegyen. Tudni akarta, hogy ezen a vidéken hogyan telel át a jószág. S ha majd bebizonyosodik, hogy érdemes a tenyésztéssel foglalkozni, többet áldozhat. Máris úgy érezte, hogy nem fogja megbánni."
Régóta olvasgatom az oldalt,töltöm le a könyveket,novellákat és az Edgar Wallace-Max Brand gyűjteményemet is sok innen megszerzett cimmel sikerült majdnem teljessé tenni.Köszönet érte Longvalénak és a többieknek.
Megjelent-e ez a könyv a háboru előtt valamilyen más cimmel?
A gyűjteményemben nincs ilyen cimű Brand,és az a 12-13 is ami még hiányzik azok is más cimmel rendelkeznek.
Ebből a svédországi sorozatból,Beszéljenek a fegyverek cimmel,jelent meg másik Brand is,forditó ugyanaz,És magyarul szintén kiadták jó pár év, hasonló cimmel.
De a Pesti Hirlap Könyvek sorozatban,Fegyverek zenéje cimmel jelent meg.
Lehet,Az ismeretlen bosszuálló is megjelent más cimmel a háboru előtt valamelyik kiadónál?
Ha valaki tud,kérem segitsen.
Nagyon köszönöm!
Üdv,szisa59
A Krimiklub létrehozását én is támogatom!!!!!!!
Jó lenne elolvasni a McBain,Wallace,Valentine Williams,stb, regényeket!!!
Persze hogy egy járványos könyv, igaz az angol eredeti 2018-ban jelent meg, de nekünk most jól jön:
Joe Hart: Obscura
2028-at írunk, és a világot egy új megbetegedés sújtja. Eleinte enyhébb emlékezetkieséseket, majd később dühkitöréseket, végül elmebajt és halált okoz. A Losian-kórnak elnevezett betegség gyors lefolyású, és a rövid távú modellezések szerint elterjedésében hamarosan meghaladja az Alzheimert. Dr. Gillian Ryan neuroradiológus a Losian-kór egyik fő kutatója, területének legkiválóbb alakja. Az orvosi elhivatottság mellett különösen nagy a tét számára, hogy megfejtse a betegséget kiváltó okot, és megtalálja az ellenszert: a férjét már elvesztette, és hétéves lányánál is jelentkeztek a tünetek, legfeljebb évei lehetnek hátra. Az áttörés azonban a rengeteg munka és kísérlet ellenére elmarad, és megvonják tőle a kutatási támogatást. Nem sokkal később azonban váratlan megkeresést kap a NASA-tól: az egyik titkos űrállomásukon felütötte a fejét a Losian-kór. A diagnózis elsőre lehetetlennek tűnik, de a legénységen jelentkező tünetek kizárnak minden más lehetőséget. A szervezet felkéri Ryant, hogy tartson egy speciális alakulattal az űrbe, és fejtse meg a betegséget. Cserébe a kutatásának korlátlan finanszírozását ígérik neki. Az utazás azonban hamar rémálommá válik, a küldetést megmagyarázhatatlan és erőszakos események szakítják félbe. Minden kérdésessé válik - a küldetés igazi célja, a legénység indítéka és a végtelen űr gyilkos titkai. Joe Hart a lebilincselő tudományos-fantasztikus kaland és az agyfacsaró lélektani thriller e keverékével nemcsak a világűr végtelen titkairól lebbenti fel a fátylat, hanem az emberi lélekben megbúvó még sötétebb ismeretlenről is.
Blake Crouch: Menekülj
5 nappal ezelőtt Különös és brutális gyilkosságok történtek Amerika-szerte, amelyeknek látszólag nincs közük egymáshoz. Egy rendőr bement az egyik idősek otthonába, majd tüzet nyitott a lakókra és a dolgozókra. Tömegmészárlás egy iskolában. Börtönlázadások soha nem látott erőszakkal. Minden államban eluralkodott a káosz. 4 nappal ezelőtt A gyilkosságok száma a tízszeresére nőtt. 3 nappal ezelőtt Az elnök beszédet intézett a nemzethez, békességért és nyugalomért könyörögve. 2 nappal ezelőtt A gyilkosok elkezdtek egységbe szerveződni. Tegnap Leállt a teljes áram- és energiaellátás. Ma este Jack Colclough az új-mexikói Albuquerque-ben él a feleségével, lányával és fiával. Amikor egy vészhelyzetre fenntartott rádiócsatornán meghallja a nevét azok sorában, akik felkerültek a halállistára, tudja, hogy csak egyetlen dolgot tehet. A szeretteivel együtt menekülnie kell a hamarosan érkező gyilkosok elől.
Már tavaly év vége felé elkezdett bennem motoszkálni egy ötlet, hogy a Krimi Birodalmon lesz még egy gomb, azzal hogy "KLUB", afféle fórum lenne, és krimiklub is egyben:
De ez tényleg csak ötlet. Még nem tiszta, hogy kik lehetnének tagok: nyitottabb vagy zártabb, de semmi esetre sem egy sima regisztrációs oldal lenne. Legjobb lenne, ha lenne egy nyílt oldala, és egy belső, a meghívott tagoknak, vagy ilyesmi. Arról meg nem is beszélve, hogy sokan úgy is szeretnek dolgozni ezekkel, hogy mások is szabadon elolvashassák (mint pld. azok, akik filmfeliratokat csinálnak).
Legjobb lenne, ha jönnének amatőr fordítók, korrektorok, olyan rajongók akik képesek is tenni valamit, legalább címlapot vagy valamit csinálni.
Egy csomó elmaradt novella (persze regény) van a kommunizmus miatt, nagyon sok krimiszerzőtől, amiket a a kiadók semmiesetre sem akarnak már pótolgatni. Csak a legújabbakat, főként skandinávokat, meg női krimiket tolják itt.
Sok az aranykori szerzőkből (és nem is kicsik!) már nem is jogdíjas. Ezeket éppen ki is lehetne adni, akár ebookban is (Hiszen a Hermész Média gyakorlatilag kiadhat bármit, ahogy adtunk is ki régebben). Hisz pld. ott van az Attraktort, mennyi ilyen nem jogdíjast ad ki mostanában, tömegjével...! Bár a papírkiadás jelenleg nem is éri meg szerintem, csak arra jó, hogy a nyomdák kaszáljanak rajta. A copyrightről nem is beszélve, ami egy 1500 dolláros zsarolás olyan helyen, ahol 2000-3000 példányos eladás már jónak számít.
De bármilyen szerzőtől is lehet, ha csak magunknak csináljuk.
Éppenséggel félévente ki is nyomtathatunk egy krimiklubbos kiadványt, csak magunknak, ár nélkül.
Amúgy is van erre már ötletem régebb óta, vagy 3 éve, a "Sötét Árnyak" c. magazinra.
Említettem is itt már:
"Egyfelől a régi amerikai pulpmagazinok tiszteletére. Ezek gyönyörű borítóival, illusztrációival. Ezekből rengeteg volt 1920-50 között: http://www.philsp.com/lists/p_magazines.html
Másrészt az olyan regényújságok emlékére, mint amilyen a Rakéta Regényújság is volt, ami minőségben túlszárnyalt, miden korábbit (ezen nem a képek vagy a nyomtatás minőségét értem, mert ott a pálmát az Áller és a Képes Krónika viszi el, hanem a folytatásos regények és novellák minőségét).
Nem kerülne kereskedelmi forgalomba, a saját "szórakoztatásunkra". Magunknak azt csinálunk, amit akarunk, s nem véletlen, hogy magyarországi tősgyökeres lapok 1995 óta nem közölnek magyarra fordított külföldi krimi novellákat. Az IPM/Rakéta elbukásával ezek gyakorlatilag megszűntek (nem számítva, az olyan licenclapot, mint a Playboy). Egyrészt a lapok példányszámának drasztikus lecsökkenésével, másrészt a kicsi magyar piacot legalább annyira szorongató copyright adózással. Ha ugyanis kiszámolják, ennek összegét (+fordítói költséget) és a lehetséges példányszámot, gyakorlatilag az jön ki, hogy nem éri meg, vagy egyszerűen veszteséges az egész. Jelentek meg 1995 után is krimi novelláskötetek (de nagyon kevés!), de ezek mindig egy adott külföldi válogatáskötetek fordításai, azaz nem külön kell megegyezni a szerzőkkel/képviselőikkel, hanem csak a külföldi kiadóval. Ezért aztán ma nincs is olyan lap a piacon, ami közölne ilyet (gyakorlatilag több szemét van bennük, mint az átkos szoci idején). A cikkeket magyarok írják, sokszor nem is hivatásosok vagy legalább hozzáértők, hanem mindenféle grafomán, blogoló hülyékkel íratják (ha van krimi novella a bulvárlapokban, az is magyar: olcsó, igénytelen, hasonlóan f@s magyar szerzőktől)."
Persze, összelehetne gyűjteni a szerzőket is, amik megjelentek a régebbi/újabb lapokban, válogatásokban is. Szóval éppen lenne ötletem, de majd meglátjuk.
Kérdés persze, hogy érdemes-e vele kínlódni, hisz jelenleg is van, mindenféle klub nélkül egy kör (sőt több is), akiket ismerek, össze is jövünk néha. Lehet egyedül nem is csinálnám.
Szóval ez csak egy ötlet, nem egy terv, ha nem lesz belőle semmi, az se tragédia nekem. Mindenesetre egy-két hasonló oldal alapításában részt vettem már 11-12 éve is (van ami megvan ma is).
Ez a Krimiklub jó ötlet! Szerintem sokan fizetnénk polcok alján, vagy számítógépes memóriákban "porosodó" olvasnivalókért. Persze csak akkor működne, ha senki nem adná tovább a megszerzett kincseket! Ez "bizalmi" tagságot feltételez, vagy olyan technikai(?) gátat, mely tiltaná a továbbadást. Én támogatom!!!
Újabban össze lettek gyűjtve az Ed McBain/Hunt Collins/Richard Marsten/Evan Hunter novellái egy kb. 400 oldalas kötetbe. De ez csak az első novellás kötet McBaintól! Német Zoli hozzáfordított párat a meglévőkhöz, hogy kiadja az egy kötetet.
Most neki kezdett egy következő 400 oldalas McBain novelláskötethez, hogy lefordit egy kötetre valót belőlük. Ebben az első novella Csókolj meg, Dudley, [mint Hunt Collins: Kiss Me, Dudley, (ss) Manhunt Jan 1955]. Ez elég érdekes novella, a kemény-öklű magánszimat állandó verekedéseinek is kifigurázása:
„Három fickó jelent meg a ház előtti járdán, mire én alacsonyan célozva, gyors egymásutánban, odapörköltem nekik. Az első kettőt kapott a hasába, kétrét görnyedten a flaszterre zuhant és beadta a kulcsot. A második is hasonlóképpen végezte, két ólommandula a gyomrába, és mivel az ő emésztése sem volt jobb a társáénál, így ő sem rontotta tovább a levegőt. A harmadikat mellkason találtam, s így békésen jobblétre szenderült.”
A novella hőse Dudley Sledge a tökös magánhekus. Azoknak ismerős lehet az előbbi jelenet, akik olvastak Mike Spillanét. Ugyanis az egész novella Spillane-nak a Kiss Me, Deadly c. Mike Hammer-regényének (1952) a paródiája.
Egyből egy verekedéssel kezdődik a sztori, amit McBain karikatúraszerűen ír le. Ebben is van persze egy femme fatale: „A nő besétált az irodámba, és ezzel gyökeresen megváltozott az életem. Elég volt egyetlen pillantást vetnem a fején magasan tornyosuló szőke hajboglyájára. Mert a zöld selyemruháját betöltő alakjára vetett szempillantás, jobban kitisztította a torkom, mint a legkajakabb mentolos gyógycukorka. Amikor pedig találkozott a tekintetünk, azon kaptam magam, hogy menten belefulladok a zöld szemei feneketlen mélységébe.”
Egyébként tervezem, ha lehet, vagy lesz rá érdeklődés, hogy csinálok egy valamiféle „Krimiklub”-bot. Persze igazából nekem is kellene időm lenni rá, meg kigondolni, hogy legyen, stb...
Megnéztem az első három részt a Lupinból. Ez viszont kellemes meglepetés. Kellemes, könnyed kikapcsolódás. Végül is a néger nem Arsene Lupint alakítja, hanem egy modern csodálóját. Omar Sy is jó színész, mint írtam. A szerep is megfelel neki.
Mert ügyesnek, fürgének kell lennie, és Omar Sy szinte majomügyességgel ugrál ki ablakokon, erkélyeken, biciklizik...
A tavalyi év legnagyobb angol könyves szenzációja, szeptemberi megjelenése óta közel 1 millió eladott példányával a harmadik legnagyobb bestseller J.K. Rowling és Dan Brown után. A regény egy idősek otthonában játszódik, ahol négy, közel nyolcvenéves ember kedvenc időtöltése, hogy hetente összeüljenek és olyan gyilkosságokat vitassanak meg, amiket nem sikerült a hatóságoknak megoldania. Egy nap azonban a közvetlen közelükben ölnek meg valakit, így mindannyian egy folyamatban lévő nyomozás közepén találják magukat. (Agave)
Robert Galbraith: Zavaros vér
Ötödik részéhez érkezett J.K. Rowling (a.k.a. Robert Galbraith) krimisorozata, amelyben Strike és Robin nyomozása egy negyven évvel ezelőtt eltűnt nő után pokolian bonyolult üggyé alakul, tarot-kártyákkal, egy pszichopata sorozatgyilkossal és megbízhatatlan szemtanúkkal. A Zavaros vér Nagy-Britanniában már a megjelenése után a toplisták élére került. (GABO Kiadó)
James Ellroy: Ez a vihar
Tavasszal folytatódik a kortárs amerikai bűnügyi irodalom megkerülhetetlen alakjának, James Ellroynak a második L. A. Quartet-sorozata. Az Ez a vihar a Perfídiában megismert történetet folytatva a második világháborús Los Angelesbe kalauzol. Amerikai kritikusai szerint megérte évekig várni a folytatást, a The New York Times publicistája szerint Ellroy Los Angelese sötétebb, mint valaha. (Jaffa)
Úgy értesültem, jelenleg két Edgar Wallace könyv is készül, de ez sem kiadásra, csak saját szórakoztatásra. Az egyik ez: Mrs. William Jones and - Bill (1930). Ez hét történetet tartalmaz.
Egyébként láttam egy haveromnál két Leo Klesser háborús-regényt, amit már nem adtak ki a kiadók, de meg van magyarul.
Ed McBain ügyvédes sorozatából csak hárommal találkoztam magyarul. A főhős Matthew Hope, aki a floridai Calusában ügyvéd. McBain mindegyiknek egy mesecímet adott. A sorozat 3. regénye a Beauty and the Beast (1982). A magyar címe: ASzépség és a Szörnyeteg.
A regényben Hope vasárnap a calusai tengerparton sétál, amikor a fürdőzők közt megpillantja a legszebb (félmeztelen) lányt, akik valaha látott. Másnap, hétfőn ugyanez a nő, Michelle Harper lép be az irodájába. Ő a Szépség, egy gyönyörű, fehér francia lány! De tele van kék-zöld foltokkal. Azt állítja, férjnél van és a férje verte meg, aki egy született amerikai. El akar válni és a férjét letartóztatni. A férj a Szörnyeteg, egy nagydarab néger. Kedden azonban megölik a lányt. A város felbolydul, a négert tartják a gyilkosnak. Valamiért azonban Hope hisz a férj ártatlanságában...
Szóval így, egészen izgalmasan indul az egész, volt alkalmam beszkennelni pár oldalt belőle. Ez jobb minőségű nyomat volt (A/4-es lapokra), mint a Még a gonosz is.
Maximálisan egyetértek, két rész után abbahagytam, annyira szánalmas volt. Valószínűleg sok nézőnek nem tetszett, és ezért kaszálták el, hiába terveztek még második évadot is.
Szerény véleményem nem változott: szánalmas, triviális lett az egész, inkább bóvli kategória. A bamba képű négerrel valami agytrösztöt próbálnak majmoltatni. De elég röhejes, ahogy "kapcsol" az agya (ezt akarnák sugallni), megcsillan ilyenkor a szeme, meg ahogy azokat a hologramokat rángatja maga előtt... A sorozatgyilkos persze fehér (mi más lehetne?), akit agyilag győz le. De amúgy a többi szereplő is megéri a pénzét. Ráadásul úgy fejezik be, mintha a következő évadra készülnének.
Amerika mítoszokat és meséket gyárt. A régi világban mi is gyártottunk óriásokat, tündéreket és más nem létező lényeket, dolgokat: most Hollywood emberiséget a világvégétől megmentő vagy új galaxisokat űrhajóját vezetve felfedező jópofa négerek mítoszát gyártja...
Ed McBain még 1958-ban adta ki Richard Marsten néven Even The Wicked címmel
egy független thrillerét. Ez egy rövidebb, igen feszült krimi regénye McBainnek. Ezzel már egy többször fénymásolt példányban találkoztam magyarul Még a gonosz is címmel.
Egyébként a kritikusok szerint is McBain 50-es és 60-as években írt regényei a legpörgősebbek és izgalmasabbak.
Még a gonosz is egy férfiról, Zacharyról szól, aki a feleségével, Mary Blake-val második nászútjukra mennek egy Martha’s Vineyard nevű paradicsomi szigetre: csak ketten, gyerek nélkül. De szörnyű tragédia történik: a feleségét halva találják. A halottkém szerint véletlenül megfulladt. Miután Zachary egy szigetlakótól levelet kap, ami szerint a feleségét valójában megölték, elhatározza, visszamegy a szigetre.
Egy évre rá a tragédia után a lányával, a kilencéves Pennyvel visszatér a felesége halálának helyszínére. Ugyanott szállnak meg, ahol egy évvel korábban. Megpróbál találkozni a levél küldőjével, de mire odaér, a nőt már megölték. Zachary ezután maga próbálja kideríteni az igazságot, de ezzel nemcsak a saját, hanem Penny életét is kockára tesz. Végül a lányát is elrabolják. Közben egy újságírónő is Zachary segítségére siet. A regényben McBain jól adagolja a feszültséget, izgalmat egy csipetnyi romantikával...
Pár oldalt lefotóztam ebből is. Ez is nagyon jól indul szerintem:
Elkészültek a magyar feliratok, most már meg lehet nézni a tízrészes Lincoln Rhyme: Hunt for the Bone Collectort. Nehéz elfogadni, de itt is néger lett a fehér Lincoln Rhyme.
