akkor is ez volt a véleményem, amikor a devizahiteleseket kellett menteni, mert amikor a 7-10% forintkamat helyett évekig fizette a 3%ot, addig valahogy nem volt probléma
És akkor mit szólsz a Questorosokhoz, a BudaCashesekhez, vagy azokhoz, akik Bróker Marcsikához hordták a pénzüket - a mesés kamatok reményében (és akik most meg az államtól (az adófizetőktől) várják vissza a pénzüket).
A gond az, hogy ebben a törvény sem konzekvens. Emlékszem a Zalatnay ügyre, amikor a vénasszony havi !!! 10% kamatra adott x milliót Sacinak TV-csatorna alapításra - erre a bíró nem a vénasszonnyt vette elő tiltott uzsoráskodásért - hanem Zalatnayt ítélte el úgymond csalásért - holott csak csődbe ment és fizetésképtelen lett (sima polgári ügy).
Én akkor már azt se értettem, hogy az uzsorás öreglány egyáltalán hogy mert elmenni a bíróságra - holott amit művelt, az durva bűncselekmény volt... de neki lett igaza, a bírót / ügyészt ez nem érdekelte.
Az emberek a pénzügyi kockázatot úgy értelmezik, hogy kockázatos, hogy sokat, vagy nagyon sokat fognak-e nyerni. A vesztesség az nincs benne a képletben - de ha előfordul, akkor fizessen az állam.
A devizásokkal meg egy véleményen vagyok veled: nyerni akartak - nem jött be. Van ilyen.
Mondjuk nekem akkor is ez volt a véleményem, amikor a devizahiteleseket kellett menteni, mert amikor a 7-10% forintkamat helyett évekig fizette a 3%ot, addig valahogy nem volt probléma, sőt az volt az élhetetlen hülye aki nem így tett.
Ja, csak a shortosok most lázadnak és új szabályokat akarnak, mert nem tetszik nekik, hogy a fagyi visszanyal. Bezzeg akkor nem lázadtak amikor családok mentek tönkre miattuk 12 éve. Akkor elégeddetten vették fel a bónuszukat. A magyam részéröl szivesen látnám öket egy bevásárlókocsival az utcán, ahová a sok szerencsétlen került miattuk.
Persze csak az sem mindegy, hogy azért veszteséges, mert nyereség nélkül termel, vagy azért, mert visszaforgatja a nyereségét beruházások, gyárak építésébe, ami majd hosszabb távon térül meg.
Egyre kevesebbel. Sokat javult az idők során és részben kompenzálja az alacsonyabb cellafeszültségből adódó kapacitáshátrányt a könnyebb pakkosítás is. Szorosan egymásmellé lehet tenni, nem kell hűtés, nem kell "robbanásbiztos" erős fémház, ezért a tasakos, vagy prizmás megoldás is hatékony cellaforma az LFP-nél.
"Jó az európai gyár, de kell ekkora kapacitás? Kell a világnak 1 millió Model 3 és Y? Kell 1,5 millió Tesla?"
Nem tudom, ez nagyjából ezer dologtól függ. Nyilván kezdetben ennek töredékével fog működni, nyilván terveznek más modellekkel is stb. Gondolom a Teslánál se hülyék ülnek a vezetői pozíciókban, vannak értelmes terveik, és tudják miért építik a gyárat. Egy új gyár nem csak annyit jelent hogy +500.000 autó - szerintem.Berlinben akksi gyár, tervezői központ is lesz. A Model 3 idén már 4 éves, biztos nem fogják változatlan formában ezt gyártani 3-4 év múlva.
Kínában a TM3 ára 30%-al csökkent, GS beindulásával. Ha itt is hasonló lesz a helyzet, az sokat dobhat a keresleten. Pláne ha még a gyártási minőség is jobb lesz. Állítólag a mic Teslák is jobb minőségűek, mint amit az USA-ban gyártanak.
Nem emlékszem már, hogy melyik országban (talán Fr), már 12,5M-ért meg lehet venni a TM3 SR-t. Villanyautós szemmel az már elég jó ár.