Tényleg zs, de nem válogatás nélkül minden s helyett.
De a győriek csúfolódása... még iskolás koromban is "Idit"-eztek (nevem Edit, és négyéves koromban költöztünk Győrbe), ha bosszantani akartak. Megtanultam a felszínen gyorsan alkalmazkodni (két hét egri főiskolás kollégákkal töltött nevelési gyakorlat után állítólag színpalócul beszéltem), de soha nem fogok olyan (á, senkit sem akarok megbántani) beszélni, mintha benszülött győri vagy pesti lennék. Ld. még korábbi off.
Off:
Mire debreceni születésű gyerekeim lettek, tűrhetően beleolvadtam a nyelvi környezetbe, ha ovis gyerekem számára nem is volt semmi köze az oviban tanult ótomatának az általa akkor már ismert automatákhoz - de bennszülött másikági felmenőik sem ótomatáztak. Kicsinek, oviban, úgy már nem is minicsoportban, mintegy szolgáltatásként volt logopédus (nem volt rá szüksége, de nagyon szerette, két évig kapott heti fél különórát a rászorulóktól lopva, csak a kölcsönös mulatság kedvéért). Első bejegyzés a füzetében: "édesanyja nyugatdunántúli, vagy az a, á, e hangzói korrekcióra szorulnak". Bevallottam:-)))
On
< ez (1103) egy kicsit olyan volt,
< mint a műszögedi ö:-)))
< Vagy csak idézet?
Győrben hallottam, a vas-megyeieket "csúfolják" vele, mondván hogy zs-betűvel beszélnek (igaz, én sose hallottam ki a beszédjükből).
< Veréce ha = verőce, akkor pitvarnak
< vagy konyhának udvari ajtónyílására
< szerelt rácsos kis ajtó
A veréce rácsos, lécekből összerótt kerítésajtó a Tiszaháton.
Velencse=venyige=szőlővessző (Zala)
És a gombák:
Fenyőalla=fenyőalja=rizike (Zala)
Csikóláb= különböző tinóruféléket neveznek így - ellenben a tinóruféléket és vargányákat=úrgomba nem keverik össze. (Zala)
Picirke=csiperke (Tiszahát)
Nyulica=nyúlgomba=rókagomba! (Zala)
Lú-fing= bimbós (vagy más, kis termetű) pöfeteg (Tiszahát).
Ugyanitt a zalai csirkegombát=szegfűgomba harmatgombának hívják.
Zalában az őzlábat bagógombának is nevezik.
Így tudom a Kukutyin sztoriját:
Kukutyin ott volt, ahol ma Ferencszállás, Szeged és Makó között. (Állítólag ma is van Kukutyin major a szomszéd Klárafalván.)
A zabhegyezés meg akkor volt, amikor egyszer kiöntött a Maros, elöntötte a zabföldet úgy, hogy csak a kalászok látszottak ki. Ladikokról aratták sarlóval.
A more szerintem cigánygyerek, cigánylegény.
A gurtni magyarul heveder.
gurdin - jó ég tudja
gurtni - erős vászonszalag, általában szekrények, bútorok szállításakor vállra vetve használják az emeléshez
kulipintyó - kis házikó, "bodega"
kutrica - kisebb, egyszemélyes fülke (pl. telefonfülke)
more - ha nem ángliusul van, akkor nem tudom, hacsak nem móré (ez esetben pia)
Kukutyin - mesebeli hely (elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni), de lehet, hogy van valós alapja (létezik-e, nem tudom)
pruszlik - szoknya, mégpedig az alsó fajtából
Gurtni = erős szalag (olyasmi anyagból, mint amiből a redőnyök fel- és lehúzója van), amivel leginkáb a bútorszállítók cipekednek.
Kulipintyó = kis házikó, kalyiba.
More = cigány.
Pruszlik = ujjatlan, általában fűzős női felsőruházat, de egyben alsónemű is. :-)
Jó, fogalmazzunk precízen!
A vádli a lábszár térd és boka közötti részének menetirány szerinti hátsó fertályról látható része.
Persze ebbe is bele lehet kötni.