Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
A következő az lett, (1996) hogy a honvédség ne tartson fenn kiszolgáló állományt, a polgári alkalmazottak leépítése, szerepük külső szolgáltatók általi ellátása indokolt.
A No, megállj csak! (orosz cím: Ну, погоди!, magyaros átírással Nu, págágyí) szovjet animációs rövidfilmsorozat (rajzfilm), a Szojuzmultfilm filmstúdió
B helyről;
No várj csak! Nu pogodi! Orosz Szovjet rajzfilm gyűjtemény 18 rész DVD
Régen nagy örömmel láttuk, még az "ántiidőkben", amikor készült. Sok vándorelem is van benne, amelyek az amerikai rajzfilmek bevett hozadéka, de vitathatatlan, hogy a Farkas (a Volk) és a Nyúl (a Zajec) figurája minden izében orosz, s egyúttal szovjet is. Benne van a korszak minden suta bája és együgyűsége, ugyanakkor rafinált univerzalitása.
A cselekmény halálian egyszerű: az epizódok elején többnyire a Nyúl szerepel valamilyen ártatlan dologgal foglalatoskodva, majd a Farkas tűnik fel, aki mindenáron el akarja csípni a Nyulat, ekkor a Nyúl menekülni kezd, mire a Farkas azt kiáltja: "No, megállj csak!", és utánaered. A sorrend néha változik, az eredmény azonban mindig ugyanaz.
Kaptam egy köszönőlevelet a Komárom megyei RK. vezetőjétól, hogy gondoskodtam a rendőreiről.
A bank vezérigazgatójától felső limit nélküli keretet kaptam a büfében. Mi etettük-itattuk a rendőröket, mert nem kaptak semmi ellátást az első napon. Kávé-tea-bundáskenyér-cigaretta volt a menű, a bank központi pénztárcsarnokában rendeztünk be nekik pihenőhelyet, melegedőt, mert kint esett az eső.
A pk. svarcban engedte ki a zárásból a rendőröket, hogy a környékbeli bikiklis boltokban tudjanak maguknak venni térdvédőt stb., hogy legyen némi "védőfelszerelésük. Természetesen ez saját zsebből állták.
Szeptember 19-én rengeteg volt a súlyos sérült a rendőrség részéről.
A pártforradalmárok ezután egészen október 23-ig folyamatosan fenntartották a feszkót, és ezután jött a hibás rendőri (vezetői) intézkedés, amikor a békésen gyújtogató tömeget rászorították a valódi tüntetőkre. Itt és ekkor szintén rengeteg volt a rendőr sérült.
Mindezekután érthetően, ha nem is menthetően eldurrant az utcára vezényelt állomány agya, és már nem is próbáltak különbséget tenni járókelő, és gyújtogató között.
Szörnyű dolgok történtek akkor, de ezt mint a zállami erőszak jelképét és mint a forradalom dicsőségét narrálni, szerény véleményem szerint a küszöbre szarás minősített esete.
Az akkori munkahelyem két házzal volt a TV székház mellett, amint elkezdődött a balhé, én már benn voltam. Két fegyveres őröm volt benn meg a gépteremben az ügyeletes operátor.
Berendezkedtünk védelemre. :-) Egy 5 emeletes bankszékházat én ideális célpontnak gondoltam, és tudtam, hogy itt "térdre-imára és bízva a jóistenben" az egyetlen alternatíva.
Az őrük fegyverét elzártam a páncélszekrénybe, lifteket felvittük a legfelső szintre és lezártuk, aztán vártunk. Végül nem lett semmi probléma.
Hajnalban egy is fényképezőgéppel kimentem a már zárt, üres térre, és csináltam néhány képet. A szétvert vízágyú döbbenetes volt, arról rajtam kívül nem soknak van fotója, mert azt pirkadatkor már elvitték. Az első képen levő rész az teljesen azzal a vörös kővel volt borítva, de csak ennyi maradt, a többivel a rendőröket dobálták.
Kijelenthetem, hogy a TV-nél a csőcselék tobzódott, a fegyverhasználat teljesen jogszerű lett volna, de szerencsére nem került rá sor.
Ez egy esemény volt, ahol időrendben először a FIDESZ nagygyűlés volt, majd amikor végetért, akkor egy részük kezdett vonulni a Deák tér felé, majd az Asztória-Deák tér között kezdetét vette a hőzöngés, majd a Szabadságtéren folytatódott. Én ahoz tartom magam, hogy a gyűjtogató, törő-zúzó csürhét jogosan oszlatták fel, ha tetszik verték szét a rendőrök. Lehet szerecsent mosdatni, de még az Orbán kormányok alatti vizsgálatok sem állapítottak meg tömeges jogsértést a rendőrök részéről, és talán két- három rendőrt ítéltek el. A nagyon emlegetett gumilövedékről annyi szakmait, hogy 25-50 méteren ennk a lövedéknek a szórása legalább 20-30 cm,ezért képtelenség vele miliméter pontosan célozni. Ezért tartom hamisnak azt az állítást, hogy szándékosan fejre lőttek a rendőrök, és ezért lőtték meg annak a hőzöngőnek a szemét.
Összevonod a két eseményt. Volt egy TV székház/ostromos történet, ahol valószínűleg szándékosan nem engedték a rendőröket közbeavatkozni. Ezután volt egy tüntetés, amikor rányomták a békés tüntetőket a rendbontókra, és akiket a rendőrök szétvertek. Nem csak ott és akkor, hanem utána is, az utcán szabályosan vadászták a könnyű célpontokat. Van egy rakás videó, összeverik a fickót, aki tök egyedül van, aztán továbbmennek, mint akinek nincs jobb dolga. Ez lenne a szakszerű intézkedés? Ja, nem, így egy B közép focihuligán banda viselkedik.
Az nem lehetett jubileumi jutalom. Már az 1970 évi. 10. tvr. is másfél havi alapilletményt adott 25 évre, majd az 1996. évi Hszt. 2 hónapra emelte.
Amit emlegetsz az szerintem alkalmazás utáni elismerés volt, az tényleg az illetményalap (legkisebb adható jutalom) százalékában van meghatározva, és ma is vicces mértékű.
Az alábbi hírben valami nekem teljesen homályos. Benkő miniszter megint Bács-Kiskun megyében kóvályog, és megint a kiskunhalasi, és a kalocsai nyugdíjasokat vegzálja azzal, hogy szükség van rájuk. Vajon mit akar konkrétan a nyugdíj, és a sír között tántorgó öreg emberektől, illetve a kisemmizett szolgálati járadékosoktól, amikor az "Obsitos" és "Veterán" programot reklámozza? Különben ez a két program is valami ködös, konkrétumot alig tartalmazó valami.
Úgy látom vannak tévhitek rendesen 2006-ról. A rendőröknek nem eldurrant az agyuk, hanem felszólították többször is a tisztelt ünneplő publikumot, hogy legyenek szívesek elhagyni a helyszínt, mert rendőri intézkedés fog következni. A "békés ünneplő tömeg" eközben araszolgatott az Országház felé, közben ellopott egy kivénhedt harckocsit, közben felgyújtott ezt-azt, összetörte más ember tulajdonát. Ilyen előzmények után aki a helyszínen tartózkodott civilként, az önként alávetette magát az azután megindult rendőrségi eljárásnak, ugymint kardlapozás, könnygáz beszívása, egy kis gumibotozás, és gumilövedék férfias elviselése. El ne felejtsük, hogy közben fel akarták gyújtani a vizágyút a benne ülő rendőrökkel együtt. Megjegyzem a rendőrnek a bűnöző felkutatása, és elfogása érdekében joga van bárhová bemenni, és az ellenállás megtörése érdekében kényszerítő eszközöket alkalmazni, ezek a már jól ismert gumibot, könnygáz, sokkoló, bilincs, testi kényszer, és akár lőfegyver is. Ez a békés ünneplő B közép az ünnep fényében rátámadt a TV székházat védő rendőrökre, megölésssel fenyegette őket, betört az épületbe, és kirabolta az előtérben található üzletet.
A rohamrendőrségnek nem az volt a feladata, hogy egyenkét kérdezgesse a helyszínen tartózkodókat-hiszen akik a felszólítás után is a helyszínen maradtak, azok ugyanolyan rendzavarónak minősültek mint a többiek, hanem az volt a feladatuk, hogy oszlassák fel a csőcseléket, és tegyenek rendet a közterületen.
Volt felelősségre vonás, egy rendőr őrnagy, és egy másik rendőr rémlik, de elővették Gergényi rendőrkapitányt is, akit hosszasan vizsgálgattak, végül mégsem büntettek meg- még Orbánék sem.
Egyébként valóban voltak túlkapások, jogszerűtlen meg szakszerűtlen intézkedések is, főleg a második felvonásban. A balhé úgy kezdődött, hogy a rendőrség visszaütött, de a hivatalos emlékezet szelektív. Arról meg ma már nagy hallgatás van, hogy törtek kirakatok, borultak és égtek autók, kukák, repültek a térkövek stb. A mostani rendészeti főkapitány-helyettesünk élet-halál között lebegett fejsérülés miatt, meg jónéhány rendőr egyéb sérülésekkel volt kórházban némi dobálózás után, és akkor még szó sem volt semmilyen rendőri atrocitásról.
Mindegy, rég volt, igaz sem volt, 60 évente mindig csak hős szabadságharcosok vonulgatnak békésen, október második felében. A fegyveres pálya azóta meg csak pozitív irányban alakult, hála az életpálya modellnek, tömegek jelentkeznek rendőrnek, katonának, tűzoltónak, minden ellenkező hiresztelés csak az imperialista Szabad Európa hazug, ellenséges propagandája.:-)
"that P320 pistols made before Aug. 8, 2017, do not include a mechanical disconnector, a feature that blocks the pistol's ability to fire when the slide and barrel are in an unlocked condition"
Ez tervezési hiányosság, semmi köze a gyártástechnológiához.
Annyival egészíteném ki, hogy bizony a rendőröknek több esetben is eldurrant az agyuk, utcán sétáló civileket vertek össze, kocsmába törtek be, és vertek össze mindenkit akit értek, stb., visszaéltek a hatalmukkal és a bevitt emberekkel szemben. Ezek dokumentált esetek, videóval, tanúvallomásokkal, stb.. Ezeknek a cselekményeknek soha nem volt felelőse és következménye, és szépen elsikálták az ügyeket. Mindezt kombinálva nem szabványos eszközök használatával, leeső azonosítókkal, pontosan úgy viselkedve, mint egy csapat bűnöző, bármiféle korlátozás és következmény nélkül. A rendőrségnek meg kellett volna újulnia. Ezeket az embereket bíróság elé kellett volna állítani, és elítélni azért, amit tettek, a parancsnokokkal együtt. E helyett nem történt semmi, és nem csoda, hogy a rendőrség renoméja a béka feneke alatt kettővel van.
Hogy kapcsolódjunk a honvédséghez is: a honvédek renoméja nincs. Ott vannak a kórházakban, normálisan viselkednek, nagyon ügyesen megszervezték az oltásokat, le a kalappal előttük.
Egyszer adott a magyar rohamrendőrség egy kis ízelítőt abból, amire kiképezték. Ez a kiképzés pedig arra irányult, hogy tömeget oszlasson, ellenállást fizikai erővel, és tecnikai eszközökkel megtörjön. Ők nem síma közterületi rendőrök, de a kritizálók ezen elegánsan átsiklanak. A kard, gumibot, könnygáz, gumilövedék, és más lövedék, vízágyú és lehetne sorolni, teljesen szabályos, és alkalmazott minden ország rohamrendőrségénél. Semmi különöset nem tettek, csak megtörték a gyújtogató, törő-zuzó tömeg ellenállását, és szétoszlatták őket. Alapvető szabály, hogy a rendőri felszólításnak engedelmeskedni kell. Aki nem engedelmeskedik, az viselje a következményeit. Szoktam mondani, hogy akinek kemény a magyar eljárás, az tekintse meg más országok rohanrendőreinek az eljárását, közöttük a franciákét. Az egy meglőtt szemű embertől ma már eljutottunk a tömeges szemkilövésig, és Révész Máriusz bevert fejétől (akkoriban még azt mondták hogy részegen elesett) a tömeges véres megtorlásig-legalábbis egyes újságírók tévés őrjöngésében.
Ennek semmi jelentősége, amíg nem egy olyan rendőrkapitányság van, ahol a polgárőrség vagy a honvédség nélkül egy 2 fős gépkocsizó járőrt nem tudnának kiállítani. (Az is jó poén persze, amikor a járőrtársat a kaposvári katonazenekar adja.)
"legegyszerűbb, amit tehetnek, hogy leszerelnek, és elmennek dolgozni máshová."
Pont ezt teszik, sok helyen már 30-40 %-os a hiány a közterületi állományban, csak ezt nem reklámozzák. Utánpótlás minimális, olyanokat is felvesznek, akit 10 éve már az objektumőr eltanácsolt volna, mielőtt a személyügyes elé kerül, hogy átvegye a jelentkezési egységcsomagot.
Talán nem kellett volna kollegiálisnak lenni a vadállatként viselkedő kollégákkal, és akkor nem lennének egybemosva.
Még emlékszem arra az időszakra, milyen bátrak és ügybuzgóak voltak a kollégái, amikor hazafiakat kellett vegzálni, és milyenek amikor megélhetési bűnözőket...
Az teljesen biztos, hogy az ez évi Október 23-ai megemlékezés nem 1956 október 23-áról szólt, hanem egy elmebeteg fröcsögéséről, amihez a közönséget olaszok, lengyelek, meg ingyenélő erdélyiek biztosították. A rendőrök jogosan háborognak a körülményeik miatt. Tehetnének ellene, de nem tesznek. A legegyszerűbb, amit tehetnek, hogy leszerelnek, és elmennek dolgozni máshová. Egy idő után nagyon nagy hiány lenne belőlük, akkor talán változna valami. De nem mennek, hanem sokan közülük játszák a kiskirályt. Elmentem nem rég ügyet intézni a rendőrségre, ahol leültettek várakozni két berendelt bűnöző közé. Felszóltak a főtörzs úrnak, hogy jöttem ügyet intézni fegyver ügyben-ott két bűnöző előtt harsogta a telefonba a kapus. Főtörzs úr kiküldte hozzám a titkárnőjét, aki alig értette mit akarok-kétszer jött ki még hozzám, mire sikerült neki eltalálni azt ami nekem kellett. Főtörzs úr különben 3 hete ül abban a beosztásban, 55 éves, és előtte utcai rendőr volt, fogalma nincs a jelenlegi munkájáról, de urat játszani azt már tud.
Különben nemrég jutott eszembe az, hogy nagyjából 20 évvel ezelőtt lehetőségem lett volna a munkám mellett beülni az iskolapadba 1 éves CNC gépkezelői tanfolyamra. Nem éltem vele. Pedig ha beülök, akkor ma lehet hogy nagyon jól megfizetett melós vagyok valahol, talán nem is ebben a posvány országban. Tehát ha egy rendőrnek gondjai vannak a munkályával, akkor változtasson rajta.
Ez a nap sok mindenről szól, talán csak arról nem, amiről valóban kellene szólnia: megemlékezni az 56-os hősökről.
Menetelnek ma a rendőrterror útvonalán, kamionok járják az országot, hogy bemutassák a rendőrterrort, kipróbálhatod a gumilövedékeset, meg fotózkodj azonosítószám nélküli sisakban, miközben megy a tévén a propaganda. Minősítsem? Inkább nem
Hol van a mi kamionunk, ami bemutatja a sérült rendőröket, az eseményeket azok szemszögéből, akik valóban ott álltak akkor? Engem mélységesen felháborít ez az egész, hogy nem 1956-ra, hanem 2006-ra akarnak megemlékezni, természetesen a saját szemszögükből.
És ismeretlen okból, (nyilvánvalóan politikai érdekből) azt sulykolják az emberekbe ma, 15 évvel az események után, hogy a rendőr rossz, a rendőr gonosz, a rendőr ellenség, a rendőr bánt. Na de ez tényleg így van? Nincs ránk szüksége az embereknek?
Tudjuk, mindenkinek megvan a saját története akkoriból, hogy ki melyik médiát nézte, vagy ki melyik oldalon állt.Viszont a mi szempontunkból érdekes az is, ami azután történt, és hogy mit tettek velünk azóta.Nekünk példátlan büntetések, leszerelések, a rendőröket bántalmazó civileknek meg általános amnesztia és kártérítés.
Tőlünk ennek nyomán elvették a korkedvezményes nyugdíjat, kiszolgáltatva ezzel az embereket a rendszernek teljes mértékben. Ugyanis ha nem bírod, márpedig ezt nem lehet bírni, akkor kiraknak az utcára, cserébe az egész életed a haza szolgálatának szentelted.
Nincs 13-ik havi, nincs életpálya, se előrejutás, se áthelyezés. Adnak a kedvenceknek pofapénzt teljesítmény-értékelésnek csúfolva, meg jutalmakat kb. ugyanennek a körnek.
Egyedül a tábornoki fizetést sikerült megháromszorozni, a végrehajtó állomány meg közben hóban-fagyban-sárban éhezik a határon, meg ahová épp vezényelik őket, annyi pénzért, mint amennyi máshol egy heti fizetés.
A képünket csillámpónira formálták, cukiskodó videók, báb-őrmesterek, na meg táncolás, kampányvideók tömkelege készül- ahová civil állományt öltöztetnek be gyakorlóba tömegnek, mert egy videóra valónyi embert már nem tudnak egy átlag nap összekalapozni.
Szóval igen, emlékezzünk meg mi is arról, hogy mi történt velünk akkor, és történik azóta is, hogy hol tartunk, hová juttatták tudatosan a szervezetet az elmúlt években. Elüldözve mindenkit, aki szívvel-lélekkel ennek áldozta volna az életét, és ez napról napra egyre rosszabb, egyre kevesebben vagyunk, már semmi nincs, ami megtartaná az állományt, pláne így, hogy látjuk, érezzük: szembeköptek minket akkor, és teszik ezt azóta is, mindegy, hogy ki van épp hatalmon.
Pedig az embereknek nem velünk van baja, hanem nélkülünk lesz.
25 év után én 2500 Ft-ot kaptam volna. Mondtam a pénzügyesnek, hogy vigye innen.(akkor még nem utalták, személyesen kellett felvenni, a parancsnok helyettesnek az irodájába hozták) Másnap Lörincz Kálmánt fogadtam, meséltem neki az esetet. Azt mondta, ő felvette a 3500-at a 35 évért. Gratuláltam neki. Év végén látom, hogy az adót levonták, mintha fel vettem volna. Megreklamáltam. Erre adó visszatérítés címén felvetették velem a 2500-at. A következő évben már félhavi körül volt a jubileumi jutalom 25 évre.
Ahoz képest milyen minőségűek voltak a francia fegyverek még a hetvenes években is, tényleg sokkal tartósabb lett a Manurhin forgó. Végül is szolgálati fegyvernek készült, magas tartóssági követelmények mentén. Se előtte, se utánna nem készítettek olyan minőségű anyagból kézifegyvert a franciák, mint amiből ez a forgópisztoly készült.
Gondolom erre az eszmefuttatásodra a "rothadó nyugat" teljesítménye adja az alapot. Az állami képzés példáinak felhozhatjuk a nagy amerikai egyetemeket, vagy a több száz éves brit egyetemeket ugye? Valójában semmi közük az állami képzéshez ezeknek az egyetemeknek, mégis évek-évszázadok óta vezető oktatási helyek. De felhozhatjuk példának az "állami képzés nélkül elsorvadó" olyan vállalkozásokat, mint Musk rakéta és űrhajó építő vállakozását, vagy műholdas internet szolgáltató cégét? Vagy csak te irogatsz alap nélküli hülyeséget.
Teljesen mindegy hogy a "versenyszféra" saját látszólagos érdekei védelmében mit tesz, fejlett állami képzés nélkül a magas hozzáadott értékű termelés eleinte lassú, majd egyre gyorsuló elsorvadásra van ítélve.
Ha arra várt volna a versenyszféra, akkor most egy szakembere sem lenne. Nyilván a képzést akkreditálni kellett, a megfelelő minisztériummal, minisztériumokkal lefolytatott egyeztetéseken, másrészt pályázati pénzekre is szükség volt, ebben partner volt az állam. Az, hogy elképzelésük sincs az egészről, az egy másik kérdés.
Nem is állami bázisra épültek ezek a képzőhelyek. Tudták, hogy a saját utánpótlásukat és fejlesztéseiket meg kell oldani, emellett tudják, hogy a képzésre is van kereslet. Amúgy az ún. iskolarendszerű képzést valósították meg, nem valamiféle gyorstalpalókat.
Ehhez még csak annyit, hogy a munkaerőpiacon óriási a kereslet a szakemberek iránt, szinte lopkodják egymástól a munkaerőt. Ezt csak azért említem, mert állami keretek közt nem valószínű, hogy megfelelő bért tudnának fizetni nekik. Mindenképpen versenyszférás céget, cégeket kell megbízni a gyártással.
A CNC, robotika, ipari informatikus képzés nálunk is megoldott. Mind szakmunkás, mind technikus, mind mérnök szinten. Pl. Dunaújvárosban mindhárom szint megoldott, a megfelelő gép- és technikai háttérrel. Nem csak a gépek üzemeltetésére, hanem karbantartására is. Pl. a CNC tanműhely felszerelésére több, mint egymilliárdot költöttek. Tehát szó sem lehet kókányolásról és hasonlókról. De, ha jól tudom, Kecskeméten és Miskolcon is van hasonló képzőhely.
Szinte semmit nem mutatattak a gyártásból a svájciak. Egy-két átlagos ipari robot, és az összeszerelés egy-két részlete látszott csak. Nekem elég zsúfoltnak tünt az egész, csoda hogy nem tévednek el.
Dani tudjuk a szíved csücske a Manurhin forgó, de nem kell előtte hasra esni. A franciák normális anyagminőséget, és hőkezelést alkalmaztak ennél a fegyvernél, így egy kicsivel tartósabb lett a náluk megszokottnál. Van ebben a fegyverben jócskán kézi munka, és szemmérték. Tetszett amikor a melós 200-as laposreszelővel esett neki eltüntetni a felesleges anyagmennyiséget a tokkeretről, de mutattak kézi csiszolgatásokat is itt-ott. Mi lett volna, ha az egész gyártási folyamatot bemutatták volna, nem csak a cenzúrázott változatot. Nem mutatták a csögyártást, az alkatrészgyártást, a hőkezelést, az összeszerelést. Nem beszéltek a gyártási selejt százalékáról.
Kicsit offtopic: ha érdekel valakit hogy hogyan modelleztek katonai repülők karbantartásának folyamatát Markov láncokkal, akkor Pokorádi László Rendszerek és folyamatok modellezése című könyvben olvashattok róla.
Jókor jöttek. Éppen terítéken van a diesel motorok betiltása az EU-ban. Szegény lőtéri birkákra már nincs is szükség ezután? Pedig csöndben dolgoztak, és tövig is rágtak mindent.
Ha szegény Kadhafi megérte volna, hogy kollégájára a magyar türkménbasira 17 szűz(?) meg három hímringyó vigyáz, akkor az irígységtől patkolt volna el, nem pedig azért, mert agyonverték.
Én nem vagyok abban biztos, hogy a francia Airbus kiakarna nevelni egy olyan szintű magyar szakember gárdát, aki később esetleg konkurrenciája lenne. Gondolom neki elég, ha a kétkezi munkás magas szinten elvégzi a feladatát, a tervező munkát meg fenntartja magának a cég. Olvasva a híreket, nem tervező mérnököket akarnak kinevelni, hanem inkáb a gyártás technológiában jártas üzemmérnököket.
Ezzel nincs is semmi gond, én azt mondom, hogy a lehetőség megvan benne, hogy a tudásbázist felépítsék most, és később erre építve akár magyar mérnök által tervezett dolgokat is gyártsanak,
pont úgy, ahogy ezt egyébként az autóiparban teszik.
Berci azt próbálom megértetni ma már több írásommal, ha egy alkatrészt megterveztek, a gyártástechnológiáját kidolgozták, méreteit meghatározták, minőségi követelményeit megszabták, akkor azon egy melós semmiféleképpen nem változtathat. Nem az ő dolga. Különösen nem a repülőgépiparban. Zuhant már le repülő, mert a szerelő más minőségű csavart tekert be a helyére, jó lessz az is címszóval.
A repülögep-iparban (különösen, ha kulcsfontossagu mechanikus (mozgo)alkatreszek keszülnek) a minimalis "norma" az IR 4.0 követelmenyrendszere, vagyis a gyartas MINDEN reszfolyamata digitalisan követhetö kell, hogy legyen. Ilyen esetben minden megmunkalo gep hasznaloja "digitalis gepkezelö".
Vagyis a legcelszerübb, ha ilyen kepzettsege is van (bar valszeg nem kötelezö, de ajanlott) ... különösen ott, ahol az "ipari kultura" meg nem telhesen uralja az ilyen gyartast ...
A képen a miniszterelnök éppen az Október 23.-ai beszédét mondja-mondjuk ez érdektelen. Viszont egyes híradások szerint a mögötte álló fitalokból álló biódiszlet a Közszolgálati Egyetem hallgatóiból áll. Ha ez igaz, akkor az egyetem "janicsárképző" besorolása bizonyítást nyert.
Jó okom van feltételezni, hogy a magasabb minőségi, műszaki követelményeket teljesítő repülőgép iparban nem úgy történnek a dolgok, hogy a főnök észreveszi- a józsi milyen ügyesen nyomkodja a gombokat a CNC megmunkáló központon, ezért szól neki, Józsi holnaptól a te elképzelésed szerint nyomogathatod a gombokat. Próbáld meg kettéválasztani a tervezést attól, hogy a melós megnyomja az indítógombot, és a folyamat végén kiveszi a gépből az elkészült munkadarabot.
"olyan termelő- és forgácsológépeken tanulhatják a diákok a programozást, a méréseket, az anyagvizsgálatot és akár a javítási-karbantartási folyamatokat is, amelyeken később a gyárban dolgozni fognak"
Ebből akármi is következhet. Valószínűleg első körben csak beállítják a gépeket, használják, és mérnek, hogy jól csinálják-e a cuccokat, aztán később lehet más is.
Biztos, hogy az Airbus-nál a betanított melós CNC programozó lesz? Ő fogja írni a gyártó programot? Nem inkább CNC gépkezelő lesz? Azért egy repülő alkatrész komolyabb annál, hogy egy melós a gép mellett találja ki, hogy hogyan gyártsa le a gépe az alkatrészt. Szerintem már most megvan minden gyártandó alkatrész teljes gyártási dokumentációja, beleértve a CNC programot is.
Olvasva a cikket, az jön le, hogy ez az Airbus helikoptergyártó cég egyik alkatrészgyártó üzeme lesz, ahol a cég gépeire betanított munkások-lényegében segédmunkás szint, fognak dolgozni. A cikkben érdekes megjegyzés, hogy Romániában nem fognak munkaerőt toborozni. Mutatja a feljettségüket, és az automatizálságukat, hogy 15 melósra 25 mérnök jut.
A BALMET-re nem volt találatom. A METEO 11 tartalmazza például a szél irányát és sebességét kilométerenkénti rétegmagasságon Nem hiszem, hogy polgári szolgáltató ilyen adatokat adna. Amikor még volt rakétadandár, volt olyan radarunk, amely képes volt 40 km feletti rétegmagasságokra ugyanezen adatokat szolgáltatni Ezt METEO 44-nek hívtuk. Ezt a radart, amikor a rakétákat megsemmisítették, kivonták a rendszerből, mint feleslegest. Ami képes METEO44-re, az képes METEO 11-re is, vagyis akár a mai napig szolgálhatná az 1, azaz egy üzemképesnek maradt lövegünket.
Nekem az alábbi képek félelmetesek, és sokatmondóak. Az elöljáró kitünteti a beosztottjait, de nem néz rájuk, nem létesit szemkontaktust, pedig a beosztottak rá néznek. Egy szakember ebből következtetéseket vonhat le. A képek a szentesi ünnepségen készültek.
Azt a 20-30000 embert, akik a honvédséget alkotják 2-3 felé osztva el lehetne helyezni teljes körű kiszolgálás mellett katonai bázisokra. Ez nem feltétlenül jelentené azt, hogy csak egy alakulat lenne a bázisokon. Lehetne az ország más részein is kialakítani bázist, nem csak a Dunántúlon, hanem akár a dél Aldöldön, vagy Debrecen térségében is, nagyvárosok közelében, hogy a katonák családtagjai se szenvedjenek hátrányt semmiben. Megoldódna így a munkaerő utánpótlás problémája is, mert a nagy bázisok felszívnák a környékbeli szabad munkaerőt.
Megtekintettem az ünnepi állománygyűlések képes híradóját, megelégedéssel nyugtáztam, hogy főtisztekből bőven elvan látva a honvédség, viszont hiányoltam a fehérvári parancsnokság ünnepi állománygyűléséről a híradást. Lehet hogy nincs állományuk?
Magam is többször írtam, hogy a magyar haderőt teljes egészében lehetne telepíteni a BHKK objektumai környékére Fehérvár szf-i VK, Veszprém légi-légvédelmi dd pság, helikopterek Szentkirályszabadján, vadászok Sármelléken, nehéz dd Hajmáskér, tüzérség Tótvázsony, vagy a volt Kincses. Hranyice, Jince, Baumholder mind azt a szisztémát viszik, hogy alakulat, mellette 30x40-es gyakorlótér, kimégy a hátsó kapun és már lőhetsz is bármivel éleset.
Ugy hivjak hogy BALMET ha van jogosultsagod hozza akkor gyakorlatilag a vilag barmely pontjara lekerhetex a meteot. Naptari naphoz es 1000 lab magassagszintekkent evtizedeken at mert atlag legnyomas szelirany sebesseg stb. Ne. a legpontosabb de a semminel kategoriakkal jobb
NATO meteoból képesek voltak a D20-hoz szükséges Meteo 11-et átszámítani.
A programot készítette PM, a 2000-es évek elején, egyikeként a ZMNE lógós tüzér oktatóinak. Majd mielőtt ledoktorált volna a programhoz kapcsolatos kutatásaiból, tele lett a töke a Honvédséggel, leszerelt és most boldog civil. Nyögállományba vonulásomkor még aktív volt, nem sajnált egy lityi pálinkát a posztóköpenyemért.
Szerintem szondázó, de nem találtam rá adatot. A MHTT tüzér szekciója ülésén Bartók Barnabás egy érdekes változatról beszélt Amerikai tüzérséggel lőttek közösen, az amerikaiaknak sem volt radarjuk, de Grafenwoehrben van egy olyan meteo központjuk, amely az egész világból gyűjti a meteo adatokat, köztük az OMSZ szondázási eredményét, a 8-as út menti talajment állomások adatait, ebből képes volt a 0 pontra NATO szabvány tüzérségi meteo jelentést szolgáltatni. Fiaink büszkék lehetnek arra, hogy ők meg a NATO meteoból képesek voltak a D20-hoz szükséges Meteo 11-et átszámítani.
Lehet hogy kissé homályosan fogalmaztam, ezért egyértelműsítve én arra gondolok, ha a vízfej nem a fényes Budapesten települne, hanem olyan világközepe, tiszta, és rendezett városban mint pl. Miskolc, akkor egyből sokan nem akarnának a vízfejben szolgálni, így megszűnne a vízfej probléma. Különben én nem hallottam róla, hogy katonák százai települtek volna családostúl Fehérvárra. Úgy különben a vízfejet úgy lehet megszüntetni, hogy egy átvilágítás után racionalizálni a vízfejet, majd beosztást kell ajánlani az ott lévőknek a felállítandó új alegységeknél-egységeknél, a maradékot meg elküldeni. A legnehezebb lessz a sógor-koma jóbarát, és rokonság eltávolítása.
Az OMSZ jelenlegi főnöke korábban az MH meteorológia szolgálat vezetője volt. Hírét vettem, hogy az OMSZ a légkör szondázó Vaisala radarját újra cseréli. Fel vettem a kapcsolatot a főnök asszonnyal, hogy a lecserélt, még működőképes radart ajándékozzák a tatai 101-es tüzér osztálynak. Azt válaszolta, hogy nem lehetséges, mert a előző radart csak bérelték, vissza kellett adni a gyártó cégnek, így aztán továbbra sincs semmiféle meteo mérő eszköze a tataiaknak. Majd jön a Pzh, annak lesz a készletében. Addig féllábon is kibírjuk.
Az ÖHP saját erőből is egy elég nagy vízfej volt, erre a volt VK 7558 főjét a "fehérvári" fizetési listára tették. Nincs adat arról, hogy ezek közül ki költözött Fehérvárra.
Ma az aktív komponensben az arányt 14 ezer:6 ezer arányra saccolom.
A kerdes az (mar le is lett irva), hogy ezt a (beteges) aranyt hogyan lehet "normalis"-ra polirozni?
A meglevö körülmenyek között lehetseges-e a megfelelö meretü korrekcio?
Egy technologiailag orientalt hadseregben (a XXI. szazadban egyszerüen ilyennek kell lennie minden hadseregnek, különösen akkor, ha 202x-ben szereli fel magat "technikaval") es RENGETEG (technikai) "csapatfunkcio" letezik, amelyek elhanyagolasa ("eles" esetben) visszaüt, mint a bumerang ... es ezeket nem lehet "vezerkari szint"-en (es hirtelen) korrigalni ...
Ha ennek a vízfejnek a települési helye mondjuk Miscolcon lenne, nem pedig Budapesten, akkor egy pillanat alatt megoldódna a vízfej probléma. Jelenleg azonban mindenki húsz körömmel kapaszkodik a budapesti beosztásokba, és senki nem hajlandó vidékre menni. Minden honvédségi szervezetet nyugodtan kilehetne telepíteni Budapestről, mert ott mincs rájuk szükség. Gondolom Ruszinék megint a KUK időkből jól ismert, minden faluban egy zászlóalj szisztémát akarják elővenni, pedig lehet hogy célszerűbb lenne amerikai mintára 2-3 nagy bázist létrehozni, ahol a lakástól a gyakorlótérig minden egy helyen található. Szerintem olcsóbb is a fenntartása, és mindent ki lehet építeni amire egy katonának, és a családjának szüksége van.
Amikor a Bécsi hagyományos fegyverzet csökkentési tárgyalás közben nyilvánosságra hozták a VSZ haderők létszám és fegyverzeti adatait, kiderült hogy a Magyar néphadseregben egyedül van a vezető szervek és végrehajtók aránya 27:73 A többieknél a vezető szervek általában 10-15%-ot tettek ki. Akkor sem volt kényszer a vízfej, nemzeti sajátosságunk volt. A második VH végén a Nagy Magyarországnak milliós hadereje volt, ezt a milliót egy budapesti 30000 fő irányította.Ammikor a rencerváltáshoz jutottunk., a Magyar Néphadsereg 122000 főjét esmeglen 30 ezer fő fővárosi irányította, Keleti Györgyöt egy lakossági fórumon világosítottam fel, hogy a 90 ezres haderőben is masszívan tartja magát a 30 ezres vízfej. Ráadásul ez a vízfej feléli a védelmi költségvetés 75%-át. Az első Orbán kormány radikálisan csökkentette a vízfejet 30 ezerről 23 ezer főre, abba senki ne kössön bele, hogy közben a csapatok létszáma potom 22 ezer főre csökkent, vagyis ettől a történelmi pillanattól kezdve a világon egyedülállóan a vezető szervek létszáma meghaladja a végrehajtókét. Ez az arány Szabó Jánostól napjainkig folyamatosan romlik. Ma az aktív komponensben az arányt 14 ezer:6 ezer arányra saccolom.
A folyamatos átszervezés jó üzlet, kiváló látszat tevékenységet biztosít a vízfejnek, ...
Csak eppen az akkori vizfej, ~30-50 eve, egy diktaturaban (teljes oroszfüggöseg) nem tudott tenni semmit se ... mig a mai vizfej pedig demokratikus körülmenyek között (ugy tünik) nem tesz semmit se ... az egesz olyan "rendszerfüggetlen"-nek, vagy inkabb "istencsapásának" ... tünik.
(Nemtom megitelni, hogy milyen körülmenyek között lenne egy "müködökepes" szervezet ...)
Sajnáljatok engem rendesen, ma elmaradt a gyógyfürdő, irány a zárszámadás HM fejezeti indoklása! 95 oldal többszörös redundanciával, szerintem direkt azzal a céllal készült, hogy az érdeklődő olvasót kifárassza. Ami érdekelne, hogy túróban maradt meg 352,9Mrd forint, arra egy szó indoklás nincs. Központban a katona, folyamatosan radikálisan emeljük a béreket! A tényleges kifizetéseket vizsgálva 2019-hez képest a tiszteknél 3%-kal emelkedtek, az altiszteknél és a szerződéseseknél 5,4 és 5,9%-kal csökkentek az egy főre jutó kifizetések
A folyamatos átszervezés jó üzlet, kiváló látszat tevékenységet biztosít a vízfejnek, ......ja és lehet lopni, ami fontos, ahol leépítünk, eladjuk vasba-->profit, ahol veszünk drága valamit, majd okosba közbeiktatunk pár haveri céget...
nem tudják kitalálni---> "nem akarják kitalálni"... mert jó ez nekik, ahogy van.
Minimum 30 éve sem a politikusok, sem a katonai felső vezetők nem tudják kitalálni, hogyan is nézzen ki a honvédség-helyette átszerveznek. Most megint megszállta őket az ihlet, és átszerveznek?
Áder János dolgozószobájában fogadta Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy megvitassák a honvédség aktuális kérdéseit.A találkozó után Ruszin-Szendi Romulusz újságíróknak azt mondta, hogy tájékoztatta a köztársasági elnököt az afganisztáni kimenekítési művelet részleteiről és a Breakthrough 2021 gyakorlatról, amelyen - mint fogalmazott - meg tudták mutatni a honvédség meglévő és új képességeit.A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnokaként jóváhagyta a honvédség fejlesztési terveit, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség a térség meghatározó haderejévé váljon - tette hozzá.Mint mondta, az államfő jóváhagyása után folytatják a megkezdett fejlesztéseket, amelyek nyomán Magyarország egyre hitelesebb tagja lesz a NATO-nak, és a magyar emberek is egyre jobban érzik majd, hogy a magyar katona minden nap őket szolgálja.A parancsnok újságírói kérdésre elmondta: a köztársasági elnök jóváhagyását igényelte például az új zászlóaljstruktúra, és jelezte, elkötelezettek abban, hogy további alakulatok jöjjenek létre Magyarország területén.Ruszin-Szendi Romulusz az új helyszínekre vonatkozó kérdésre azt mondta, egyelőre elemzik, hol születtek a katonák, hol vannak hagyományos katonavárosok, hol mekkora a munkanélküliségi ráta, hol látják a legszívesebben a magyar katonákat.Kiemelte: maradnak az Országgyűlés által engedélyezett létszámkereteken belül, de a belső összetételen változtatnának. Szeretnénk, ha minél több kiképzett harcolója lenne a Magyar Honvédségnek - fogalmazott.
A HM a sok(kevés) pénzt úgy-ahogy mindig el tudta költeni. 2017 óta vannak minden évben 100 milliárdos nagyságrendű maradványok. A HM csak úgy önerőből meghülyült? Nem, szükség volt arra, hogy OV a HM-re uszítsa Maróth Gáspárt, a HM azóta Maróth et. ellen küzd (ld. Korom) és rendre veszít.
Tudom, hogy külön sorolja fel a törvény a közös megegyezést, és a felmentést. Bár elég régen voltak a kezemben ilyen papírok, de így írták (azért majd keresek valahol ilyen határozatot) valahogy: beosztást biztosítani nem tud, ezért közös megegyezéssel, a szolgálat alól felmenti, és x határidővel szolgálati nyugállományba helyezi. Azután volt a másik változat: xy kérelmére, a szolgálat alól felmenti, és szolgálati viszonyát x határidővel megszünteti.
Az első Hjt. valóban 2001-2012-ig volt hatályban (2001. évi XCV. tv.), de a közös megegyezést és a felmentést kevered egy kicsit. Ez két különböző módja a Hjt-ben. és a Hszt.-ben egyaránt a szolgálati viszony megszűnésének (régi Hjt. 57., illetve 59. szakasz). Átszervezés, illetve a beosztás megszűnése esetén nincs közös megegyezés, ott egyértelműen felmentéssel kell a szolgálati viszonyt megszüntetni, és a felmentési idő lejártával szolgálati nyugállományba helyezni a ht. állomány tagját. A felmentési időről részben vagy egészben le lehetett mondani, de ettől még felmentés jogcímén szűnt meg a nyugállományba helyezettek szolgálati viszonya. A többi stimmel, 2001-től valóban voltak eltérések a két törvényben, többek között az 50., illetve az 52. életév betöltése a kérelemre történő nyugdíjazás esetén, a teljes nyugdíj folyósításához.
Én nem tudom ki vagy, mennyit értesz az átszervezéshez, mennyire ismered a katonákra vonatkozó Hjt-t, de hemzseg az írásod a finoman szólva marhaságoktól.
Alapból a katonákra a 2001-től a Hjt vonatkozik, nem pedig a Hszt.
Átszervezéskor ha az elöljáró a továbbiakban nem tudott beosztást biztosítani, akkor közös megegyezéssel, felmentéssel (teljes, vagy rövidített felmentési idővel) nyugállományba helyezhette azt teljes nyugdíjjal, akinek legalább 25 év szolgálati viszonya volt. Ha átszervezéskor valaki saját kérelmére akart nyugállományba menni, úgy, hogy tudtak neki a továbbiakban beosztást biztosítani, akkor csökkentett nyugdíjjal elmehetett. A csökkentett nyugdíjat 52 éves korának betöltéséig kapta, onnan teljes nyugdíjat kapott. Ha valaki az átszervezéskor kérelmére került nyugállományba, és betöltötte az 52 évet, akkor teljes nyugdíjjal elmehetett. Ha átszervezéskor a legalább főtörzsőrmesteri, vagy századosi rendfokozatot elért katonának nem voltak meg a nyugdíjhoz szükséges évei, akkor őket addig kellett szolgálatban tartani amíg meg nem szerezte azt. Akinek átszervezéskor nem volt legalább 25 év szolgálati viszonya, vagy nem érte el az előbbi rendfokozatokat, azokat végkielégítéssel leszerelték.
Átszervezés időszakán kívül csak 25 év szolgálati viszony után, csökkentett nyugdíjjal, vagy Eü. alkalmatlansággal lehetett elmenni nyugállományba.
Amiről te írtál, az szerintem a Hszt alá tartózókra vonatkozott.
A jogviszony megszüntetésére átszervezés esetén nem közös megegyezéssel került sor.
Ebben az esetben mindenkinek megszűnik a beosztása és az új állománytábla beosztásait ajánlják fel a személyi elbeszélgetésen.
Amennyiben nem történt felajánlás, vagy nem fogadta el az érintett, hivatásos szolgálati jogviszonya felmentéssel megszüntetésre került. A felmentési idejéről (az elbeszélgetési jegyzőkönyvben) lemondott, mert a nyugdíja magasabb lett a fizetésénél.
Akkor egyébként még a Hszt. volt a vonatkozó munkajogi szabályozó. Átszervezés esetén bárki nyugdíjba mehetett, akinek volt 25 év szolgálati jogviszonya, nem kellet betölteni a korhatárt. (Volt, mert a ti korosztályotokra elég érdekesen vonatkozott a számítás módja...)
Ha nem volt átszervezés, 50 év felett kérelemre is nyugállományba lehetett menni.
Sőt, 50 év alatt is, ha rendelkezett az állománytag 25 év szolgálati idővel, azzal a kikötéssel hogy 50 éves koráig megállapított nyugdíjának 50%-ára jogosult.
(A járadékká alakítás és szja. hatálya alá vonás egy másik történet...)
Régen amikor még nem volt akkora különbség az illetmények között, előfordulhatott főleg a sok szolgálati idővel rendelkezők esetében, hogy egy öreg zászlós majdnem annyi nyugdíjat kapjon, mint mondjuk egy kevesebb idővel rendelkező őrnagy. Nekem valaha főhadnagy koromban volt egy öreg zászlós beosztottam valami 40 év szolgálati viszonnyal, a fizetése legalább annyi volt mint az enyém. Vigyorgott is amikor nyugállományba ment, mert jubileumi jutalmat is kapott, ami jól megdobta az alapját.
Három esetről is tudok, amikor az előteres pőcsös titkárnő(ftzls) cihelődik, főnök, én mennék ha engedtek. Egye fene, mennyé! Megkapja jubileumit, azzal az akkor adható makszimálisat, plusz a szocik a dec31-it jan1-gyel megemelik 20%-kal. Következő évben mondják az ezredesnek, hogy menned kell. A maximális nyugdíj ugyanannyi mint előző évben a ftzlsnál, csak most már nincs aki nyomjon rajta 20%-ot
Én nem akarok semmiféle fogást keresni rajtad, csak ne nekem akarjál elmagyarázni valamit is ebben a témában. Jártam jó párszor a karon hivatalból, minden tanszékkel kapcsolatba kerültem akkoriban. Bizony az akkori átszervezés alapozta meg, hogy elmehettetek nyugállományba közös megegyezéssel az átszervezésre tekintettel (gondolom beosztása megszűnt is szerepelt az indokok között, illetve az is, hogy továbbiakban beosztást nem tudnak nektek biztosítani) a Hjt. pedig azt alapozta meg, hogy mivel betöltöttétek az 52 éves kort, ezért teljes nyugdíjat kaptatok, nem pedig csökkentettet.
A fegyvernemi sovinizmusról még annyit, hogy már a hallgatóitokba is kőkeményen beleneveltétek, mert ha egymás mellett elment például egy lövész hallgatói század, és egy határőr hallgatói század, akkor beszólogattak egymásnak. Még emlékszem, voltak ebből problémák.
Hogy milyen formában mentetek el nyugállományba, nem én találtam ki, hanem a kollégátok írta le.
"kedvezőtlen változásától való félelmük miatt, betöltve az 52. életévüket beadták a nyugállományba helyezési kérelmüket. Kölcsönös megegyezéssel (illetve átszervezés következtében) nyugállományba vonultak:"
Örömmel olvastam végig a tanszék történetét, mint államvizsga bizottsági tag érintett voltam majd egy évtizeden keresztül a tanszék munkájában. Feltűnt Merth Balázs neve. Végzős hallgatóként nálunk volt gyakorló csapatszolgálaton Pécsett. Pünkösdöt megelőző pénteken kaptuk meg a Rockwell-Collins Viper lézertávmérőjét csapatpróbára. Balázs a 200 oldalas teknyícseszkoe opiszányiét puszta kézből, diktálta a három műszakos gépírónőknek, mi meg közben folyamatosan tanultuk azt, amit lefordított. Kedden megjött Hvásárhelyről a BTR, a parancsnoki búvónyílás kihajtott fedelére applikáltunk egy műszertartót. Szerdán egyesültünk a KLKF tüzér tanszékkel, ott a Sajtos Sanyi által futtatott Szöcske csővázra szintén eszkábáltunk egy műszer tartót. Csütörtökön KLKF tüzér tanszék nyílt nap, legalább 300 meghívott. A rendezvényre eljött a RC európai képviselője Londonból, a magyar képviselő hölgy járógipszben. Először bemutattuk az alkalmazását puszta kézből. (lóg a nyakadon a biszbasz, rámeredsz valamire, megnézed kukkeren, amikor rajta van a szálkereszt, megnyomod a "mérés" gombot, erre a műszer megméri az irányát, távolságát, terepszögét. Mivel a távcső össze van kötve a derekadon hordott GPS-el, nem nehéz a mérési adatokból cél koordinátát produkálni. A hátadon meg ott van a digitális rádió, vagyis a gomb megnyomásával egyidőben a cél adatai megjelennek a tűzvezető központban. Ezen tűzigénylés alapján megjelentek a robbanópontok a cél közelében. BTR-re szerelve bemutattuk ugyanezt. Harmadik produkció a szöcskés bemutató volt. Úgy képzeltem, hogy megjön a Szöcske, az előkészített fészekbe becsavarozzák a műszert és indul a mandula. Erre kiderült, hogy Sajtos Sanyiék valahol a Kincses kijáratánál berakták a műszert a fészekbe, majd végig pattogták a Baglyasra vezető utat, a műszert kitéve a +- 20-100g gyorsulásoknak. Amikor megláttuk, hogy jönnek egyből szemkontakt alakult ki köztem és a RC képviselői közt, a tekintetekben az volt, hogy ki fogja fizetni azt a 20-30 ezer dollárt amibe a tönkrement műszer kerül. A műszer kibírta a rázó próbát. Olvasom, hogy Merth Balázs végül a tanszékre került, főhadnaggyá is előlépett, oszt eltűnt egy Ruszin Romulusz minőségű kolléga. Sanyi! Tudsz valamit róla?
Utoljára ebben a témában, csak mert érzem, hogy keresed a fogást, hogy rossz ízű lehessen a dolog:
Nem irigyelt benneteket a karon senki. Olyan gyönyörű fegyvernemi sovinizmus lengte be az egész kart, hogy ihaj. A lövész utálta a tüzért, a harckocsizó utálta a lövészt, és mindenki utálta a határőrt
Szerinted. Nekünk meg kifogástalan munkakapcsolatunk volt minddel, még a ZMKA időkből datálva. Rengeteg közös feladatot oldottunk meg a komplex feldatoktól kezdve a zárógyakorlatokig bezárólag, mindig normálisan.
A fiatalok elmentek, vagy oda sem mentek, mert annyi őskövület volt ott.
Az nyilván vonzotta őket, hogy lakást nem kaptak, fizetésük csökkent volna, külföld nehezebben ment....
Elmentetek nyugállományba rövidített felmentési idővel, közös megegyezéssel, amire alapot teremtett az akkori átszervezés
Speciel a felmentési időre nem emlékszem, és nem az átszervezés (az csak a négy közül egynél), hanem a HJT alapozta meg.
Az idézetem írója azt állítja, hogy féltetek a következő évi nyugdíjtörvény változástól, és ezért áltatok fel a tanév közepén december 31-i határidővel.
A saját idézetedet elolvashatnád, esetleg. Csak a többes szám miatt. A változástól meg fosott mindenki, az is, aki maradt.
Én megjegyzem azt, hogy abban az évben jubileumi jutalmat is kaptatok, ami jól megdobta a nyugdíjalapotokat, tehát sokkal több nyugdíjat kaptatok abban az évben, mintha a következőben mentetek volna el.
Egen. Hülye lettem volna, ha kihagyom. Nem mellesleg a vonatkozó jogszabályok mián a summa pontosan 10, azaz tíz%-a számított bele a nyugdíjalapba. Így lett az első nyugdíjam15-20k-val kevesebb, mint az utolsó nettóm.
Ráadásul nektek már semmi remény nem volt az előrébb lépésre
És miért akartunk volna előrébb lépni? Eszünk ágában nem volt, azt csináltuk, amihez értettünk és szerettünk. Mégcsak tanszékvezető sem akartam lenni, pedig Gőgh után bizonyíthatóan lehettem volna az egyetlen esélyes jelölt.
Békélj meg vele, hogy a világ nem fekete-fehér, és semmiképp nem olyan, mint ahogy te (vagy én) elképzeled(-em).
Ha nem az érzelmeid irányítanának, akkor továbbgörgetnél, amikor engem olvasol.
De az érzelmeid irányítanak és nem tudod megállni, hogy ne küldj el a retkesbe; nem tudod megállni, hogy a rólam alkotott tévképzeteidbe ne hergeld bele magad és azt sem, hogy ezt az egészet ide öntsd ki a fórumra.
Kiszámíthatóan és nagyon egyszerű módszerrel provokálható vagy, ma egész nap ezt játszottam veled.
Miközben te azt gondolod magadról, hogy téged nem az érzelmeid irányítanak ...
Doncike mielőtt a kényszerképzeteid teljesen kiteljesednének rólam, bizton állítom, hogy semmiféle érzelem nem irányít ezen a fórumon. Nem vagyok egy érzelgős típus. Aki velem kapcsolatba került a honvédségnél, ezzel teljesen egyetértene. Én veled kapcsolatban csak egy dolgot láttam be, hogy valamiféle pszichés problémád van, amit ezen a fórumon vezetsz le. Eddig még soha nem válaszoltál arra a kérdésemre, hogy mit keresel itt, miért vagy itt, ha annyira felsőbbrendűnek érzed magad a katonáknál.
Hát, ahhoz képest, hogy szerinted téged nem az érzelmed irányítanak, megint sikerült egy jó hosszú hisztit itt letolni, megint tele a rólam való képzelgéseiddel.
Korábban néhányszor már sikerült belátnod, hogy mivel nem ismersz személyesen, ezért nem is lehet fogalmad arról, hogy milyen (nem) vagyok.
De megint nem tudtad megállni, hogy belehergeld magad a rólam alkotott rögeszméidbe és a képzelt ellenségnek nekironts.
Ilyen volna a hidegfejű, érzelemmentes katonatiszt? Kit akarsz ezzel becsapni?
Nem irigyelt benneteket a karon senki. Olyan gyönyörű fegyvernemi sovinizmus lengte be az egész kart, hogy ihaj. A lövész utálta a tüzért, a harckocsizó utálta a lövészt, és mindenki utálta a határőrt. A fiatalok elmentek, vagy oda sem mentek, mert annyi őskövület volt ott. Teneked is volt akkor egy olyan stílusod, hogy az itt írogató doncike biztosan padlót fogott volna tőle.
Elmentetek nyugállományba rövidített felmentési idővel, közös megegyezéssel, amire alapot teremtett az akkori átszervezés. Az idézetem írója azt állítja, hogy féltetek a következő évi nyugdíjtörvény változástól, és ezért áltatok fel a tanév közepén december 31-i határidővel. Én megjegyzem azt, hogy abban az évben jubileumi jutalmat is kaptatok, ami jól megdobta a nyugdíjalapotokat, tehát sokkal több nyugdíjat kaptatok abban az évben, mintha a következőben mentetek volna el. Ráadásul nektek már semmi remény nem volt az előrébb lépésre. Miért is maradtatok volna. De aki maradt, arra rá lett terhelve a ti óráitok is. Gondolom tapsoltak örömükben, hogy túlterhelték őket.
Tudod ez förtelmes, mert megmutatja, hogy a szép máz alatt mennyire utálták egymást, és mennyire kapaszkodtak a székeikbe a maradók. Nem tudom tudod-e hol van ez az egész írás, ami különben szép hosszú.
Nem. Ez azt mutatja, hogy az előítéleteid rabja vagy. Olyan összetartó, baráti közösség volt, amelyért nyíltan irigyeltek más tanszékek. Nyilván nem nem mindenki volt puszipajtás (lásd korábban), de az oktatói gárdának ma is büszkén vallom magam volt tagjának - még az egyesítés után is, pedig akkor bőven voltak rossz érzések.
Nem tudom, hol jelent meg, bátran linkelheted, ha nyilvánosan megjelent.
Különben tanév közepén felállni, és lelépni sem gerinces dolog. Lehet hogy egyformák vagytok.
Szerencsétlen sügér vagy, ha ezt hiszed. Aki elment, minden segítséget megadott annak, aki átvette a munkáját. Aki meg maradt, megértette, hogy egyikünk se azért ment el, hogy kib@szhasson a maradtakkal.
Persze doncike nem értem, nem tudok semmit a párbaj képességről. Hát akkor írd le! Előre bocsátom, a katonatiszt mindig párbajképes volt, a civil éppen hogy. A durva modor nem számít a honvédséget lejárató vétségek közé, mint ahogy egy hadseregben sem. Arról én nem tehetek, hogy pszichés gondok miatt valaki túl érzékenyen reagál egy általa vizionált sértésre. Nem is tudom, jártál te iskolába, mondjuk általánosba, még inkább középiskolába, ahol töményen érik a fiatalokat sokkal durvább verbális atrocitások, a fizikaiakat nem is említve?
Azt hiszem fatális tévedésben vagy, amikor azt feltételezed, hogy itt ezen a fórumon engem valamiféle érzelem irányít. Tudod katonatiszt, aki több tucat, vagy százas nagyságrendben irányítja, ha kell kőkemény szigorral éri el, hogy az akarata érvényesüljön, úgy hogy semmi érzelmet nem visz bele.
A legtöbb nagy katonai vezető nem arról volt híres, hogy ájtatos bácsiként viselkedtek az ellenséggel szemben, de a saját katonájával szemben is. Szerintem ezeknél a katonai vezetőnél te nagyon rövid maradtál volna életben. De nézd meg a mai honvédség egynémelyik vezetőjét, akik mondjuk egység parancsnokok. Sírva fakadnál soknak a stílusától.
Tudod mit mondott anno Zsukov marsall? Azt mondta, hogy gyorsabb, és olcsóbb egy gyalogos ezredet ráküldeni az aknamezőre, mint egy harckocsi ezredet. Amikor meghökkentek a kérdezők, azt mondta, hogy ezt előre kiszámolták, meg ezek a katonák így is, úgy is meghalnának. Ez a hideg, érzelemmentes számítás. Mit szólnál egy ilyen főnökhöz?
Elolvassák ott fent azt a három soros leírást és megértik, hogy mi minden lehet itt a téma.
Aztán van olyan is, akinek nem sikerül ezt megérteni és úgy tudja, hogy ez valami nosztalgiatopik, ahová kizárólag a saját megszépült (vagy meg nem szépült) emlékeket lehet gyűjteni.
Egyáltalán nem lep meg, hogy hogy a párbajképesség fogalmát tényleg nem érted.
Mint ahogyan azt sem, hogy immunis vagyok a sértegetési próbálkozásaidra és csak magadat meg a honvédséget járatod le azzal is, meg az infantilis parancsolgatási kényszereiddel is.
Itt nem csak arról van szó, hogy ez a gyerekes csúfolódásod nem méltó viselkedés egy katonához, főleg nem egy tiszthez, hanem arról is, hogy aki egy ilyen tét nélküli helyzetben sem tud uralkodni az érzelmein, az vajon éles helyzetben hogy tudna hideg fejjel jó döntéseket hozni?
Doncike nem akarod, hogy a kis buksi fejedet megsimogassam, nehogy az az érzékeny, mindenek felett álló lelked meg ne sérüljön? Simán átsiklasz az itt írók véleményén, és játszva a hülyét (bár lehet hogy nem játszod meg) nyomod az értelmetlen, katona fejjel értelmetlennek minősíthető dolgaidat. Direkt nem írtam tegnap este, várva a többiek reakcióját a felvetéseidre. Megszülettek a többiek részéről az elfogadható válaszok, de te ma reggel csak kötözködsz tovább. Le kéne állnod! Ha már a párbajról hadoválsz, én az antivilágban már régen ki kellett volna hívjalak párbajra egy katonatiszt megsértése miatt. Túlságosan is dilettáns, vagy ha jobban tetszik, hülye vagy ennek a fórumnak a témáihoz.
Engem harom dolog erdekelt (volna es valamennyire). Ezert tevedtem ebbe a topikba:
1. Specialis lüvöldözes (nagypontossagu, nagy tavolsagu, guided rakettak, lövedekek ... tehat igen hatekony, precizios lüvöldözes ... ami egy kisebb meretü hadsereg szamara (szerintem) letfontossagu ... hiszen az orszag területe is eleg kicsi, nehany specialis eszközzel at lehet fogni). Ugyanis ez az evtized kb. erröl szol (es az MH eppen fel ohajt szerelkezni uj megfelelö eszközökkel). Ez a tema itt (erösen ugy tünik), nem erdekel senkit se, "mer´ tul draga" (marad az, ami nem tul draga, tehat "ócsó").
2, Erdekelt volna, hogy hogyan (hajlando) az MH a meglevö, nemzetközi szervezetekbe integralodni (az ugye elsösorban a NATO lenne, mivel Europaban nincs mas). Hat, erröl se tudtam meg tul sokat.
3. Tovabba erdekelt volna (valamennyire) a zemberek "hozzaallasa" is, hiszen az hatarozza meg, hogy mire viszi (evtizedes tavon) egy ujonnan (relativ modern eszközökkel) felszerelt hadsereg. Hat, (eccerüen fogalmazva), ezen tulajdonsagok/kepessegek is elegge nyitottak maradtak ...
A te stílusod, kultúrád (aminek a hiánya is egyfajta kultúra), reakcióid mindig rólad árulkodnak.
Hiába próbálkozol a te kultúrádban elintézési módnak számító sértegetéssel, ez rólam lepereg, mert nem vagy azon a szinten, hogy ezt komolyan vegyem.
Hiába vagy katonatiszt, mégsem vagy párbajképes -- már ha érted ezt a fogalmat.
Szóval ezekkel a dedós kirohanásokkal, meg hogy mit keresek itt munkaidőben (tényleg, borbélyhoz nem akarsz elküldeni?) nem csak saját magad, de ami ennél sokkal szomorúbb, a honvédséget járatod le.
Ha katonatiszt vagy, akkor próbálj meg felnőni a feladathoz és ehhez méltóan viselkedni még egy anonim internetes fórumon is.
Doncike amíg szándékosan provokálod a dilettáns írásaiddal az itt lévőket, ezt kapod. Nem érdekes, ha a te emelkedett lelki világodnak ez túl durva. Többektől megkaptad a választ már tegnap este a hülye felvetésedre, de te csak tovább nyomod tovább. Menjél inkább dolgozni-nem is világos, mit keresel itt munkaidőben.
Egyetértve különben a következő mondatrészlet tartalmával-"nyugdíjtörvény kedvezőtlen változásától való félelmük miatt", elképesztő, hogy a volt tüzér "kollégák" megjelentetik egy nyilvánosan elérhető honlapra sok más adattal egyetemben a tanár társaikról ezt az írást. Tudod ez förtelmes, mert megmutatja, hogy a szép máz alatt mennyire utálták egymást, és mennyire kapaszkodtak a székeikbe a maradók. Nem tudom tudod-e hol van ez az egész írás, ami különben szép hosszú. Különben tanév közepén felállni, és lelépni sem gerinces dolog. Lehet hogy egyformák vagytok. Mentegetőzni nem kell, mindenki megtudta-megtudja magyarázni-a valóságtól eltekintve, hogy miért is lépett le a honvédségtől.
Na de itt pont NEM arról van szó, hogy egyébként folyamatosan frissítve lennének a legalapvetőbb katonai sklillek.
Hanem pont arról, hogy ezt nem teszik. Hogy amikor a laktanya komfortzónájából ki kell mozdulni, akkor kell gyorsan bepótolni ezeket az alap készségeket.
A dátumok tárgyszerűek, az okok személyenként kiegészülnek más, jelentős okokkal is.
Nem mintha bárkinek kifogása lehetne azzal, hogy valaki él az érvényes törvényben neki biztosított jogokkal. Illetve - magam nevében nyilatkozom - akinek kifogása van ellene, bekaphatja, ameddig Ádám legallyazta.
Az én esetemben az okok kiegészülnek a következőkkel:
1., A tanszék elkezdett győzelmi jelentéseket kreálni még abból is, hogy a tehénszar a lapjára esett, beleértve élet- és balesetveszélyes jelenségeket is;
2., A "Mi lesz veletek, lövészek?" c, előadásomra kapott elöljárói válaszokkal.
Egyrészt légierőnél nem mindennapi alaptartozék a kézifegyver, (sem a laktanya) másrészt igen, a teljesen más jellegű szolgálati ág miatt frissíteni kell az évekkel ezelőtt megkapott alapkiképzést.
Inkább azon háborognál, hogy egyrészt a dübörgő újrafelfegyverzés még nem jutott el a szolgálatot teljesítő állományhoz így még mindig ezeréves AK a gyakorlat trágya, másrészt a fegyverkezeléshez még mindig nem tartozik lövészet...
Alapkiképzésen szerzett lőkészség, ami egy életre elég? Szerintem a föld minden lőkiképzője most kapott a szívéhez.
A többivel kapcsolatosan te valamit nagyon félreértettél. Nem békefenntartók lesznek, nem is rendőrök. Egyszerű járőrök lesznek két kerítés között, de lehet az is, hogy a távvezérelt kamerákat fogják kezelni. Mivel a híradás nem szól arról, hogy mi van a teljes felkészítési terveben, lehet hogy nyitott ajtókat döngetsz. Ha hozzáteszem, hogy lehet voltak már külszolgálaton is, akkor többet tudnak az elvártnál.
Na de hogy ne csak az legyen hogy csak kritizalni tudok. Elmondom en mit képeznek egy hatarszolgákatra meno csapatnál. Hökamera + éjjellato használata, Gk vezetes nehez terepen, nyomkutatas, mozgas mezogazdasag teruleten, erdoben. Fizikai állokéoesseg javitasa, kozelharc. Bililncsekes kulonbozo testhelyzetben, ejszakai loveszet, intézkedés taktika, metakommunikacios jelek jelzések, kulturális szokások főleg arab afrikai es közép ázsiai viszonyokra kihegyezve. Minimalis angol nyelvtudás .stbKoszönöm a HM kitüntető figyelmet a számlaszámom ..
.....
Na de hogy ne csak az legyen hogy csak kritizalni tudok. Elmondom en mit képeznek egy hatarszolgákatra meno csapatnál. Hökamera + éjjellato használata, Gk vezetes nehez terepen, nyomkutatas, mozgas mezogazdasag teruleten, erdoben. Fizikai állokéoesseg javitasa, kozelharc. Bililncsekes kulonbozo testhelyzetben, ejszakai loveszet, intézkedés taktika, metakommunikacios jelek jelzések, kulturális szokások főleg arab afrikai es közép ázsiai viszonyokra kihegyezve. Minimalis angol nyelvtudás .stbKoszönöm a HM kitüntető figyelmet a számlaszámom ..
Figyelj csak Tuzer kollega! Az alábbiakat egy tüzér írta a kollégáiról. Nem ismerős a szöveg? Jó fajta lehetett, ha ilyet nyilvánosan leírt.
A tanszék oktatói állományából a tüzér szakirányon 1 adjunktusi, 1 tudományos munkatársi és 1 tanársegédi hely megüresedett. Ennek oka, hogy a tanév során 3 fő tüzér oktató a nyugdíjtörvény kedvezőtlen változásától való félelmük miatt, betöltve az 52. életévüket beadták a nyugállományba helyezési kérelmüket. Kölcsönös megegyezéssel (illetve átszervezés következtében) nyugállományba vonultak:
Doncike nem kéne hülyeségeket leírnod! Nagyon helyes, hogy gyakorolják a fegyvereik szét-összeszerelését, és a tárazást is, ha nem az a rendszeresített fegyverük, vagy ritkán van a kezükben. A tüzelési testhelyzeteket pedig még a legprofibb fegyverforgatók is rendszeresen gyakorolják.
A létszámokkal kapcsolatban időnként bekövetkezik az igazság pillanata. 2015. Migráncsok! Migráncsok! Elvtársak kerítést! Hende 3500 fő bevetésére képes. Hende kuka, Simicskó tudja fokozni 6000-re, de ekkor már a légierő zenekara és a tatai étkezde szakácsnője is a mezsgyén van, magyarul 2015-ben a magyar haderő bevethető létszáma 6000 körül van egy dekával sem több, a többi vízfej. Mindenre számoltam volna, csak arra nem hogy OV mondja ki az igazságot. OV szerint 2000-ben a COVID elleni védekezésre rendelkezésre áll még 10649 fő, akik 2015 és 2020 között szereltek le a honvédségtől. 2130 évente. Látszik ennek valami nyoma a KSH táblázatában?
Tehát az olyan szócikkeket, mint pl.: Miltiadész, Misnay-Schardin-effektus, Tuhacsevszkij, vízrajz, valamint Az egyetemes és a magyar hadtörténelem kronológiája, a 84-es érvényességű NATO-amerikai anyagok meglehetősen hiteltelen fordítási alapján írták.
Na vazze, sose gondoltam volna. Megyek, iszom én is valamit.
Idézet a hivatkozott cikkből: "A kiképzési tervben gépkarabély szét- és összeszerelés, tárazás, rádióforgalmazás, katonai közelharc [...] mozgás harci körülmények között, valamint tüzelési testhelyzetek gyakorlása is szerepelt."
Civil kertészeket képeznek most gyorstalpalón katonai feladatra?
Mert az nyilván már elméletileg is lehetetlen, hogy tárazást, meg tüzelési testhelyzeteket most kell begyakoroltatni szerződéses és hivatásos katonákkal...
Tudom, hogy aki bedolgozott a hadtudományi lekszikonba, az 84-es érvényességű NATO-amerikai anyagok meglehetősen hiteltelen fordítási alapján tette. Pécsett, az általam vezetett "fordító iroda" 96-98 között kapott eredeti amerikai FM-ekből dolgozott, és a fordítást sem az Országh , sem az Oxford Learner's alapján végeztük, hanem az amerikai Terms and Symbols értelmező szótár szószedetei alapján. Matatnom kellene, hogy beszkenneljem mi a különbség az A Arty P1 fehérvári és pécsi fordítása közt.
A szervezeti/szerkezeti átalakítások kereteinek implementálása, a szükséges szabályzatok létrehozása, sosem volt parancsnoki teendő...
Dehogynem. Az más kérdés, hogy kiket vonnak be a munkába. Magam 2 szabályzat elkészítésében vettem részt. Egyik se úgy kezdődött, hogy a ZMKA szólt a RAKTÜFségnek, hogy akkor most talán írnánk egy szabályzatot, mert annyi a ráérő időnk.
Szükség lett rá, az idő meghaladta a régit, illetékesek érzékelték és megoldották - nem mellesleg mindkettőt keményen lektorálták azok, akiket a az illetékesek a csapatok részéről bevontak.
Egyik szabályzat sem tartalmazza a készítő vagy szerkesztő nevét, csak a kiadóét, nem véletlenül.
Ugyanez áll az összes NATO-val kapcsolatos anyagra is. Ha a fejből hiányzik az akarat, semmilyen más szerv nem fog mozdulni. Arról nem beszélve, hogy a STANAGokkal kapcsolatos egyeztetésekre, tátgyalásokra sem az "úgynevezett hadtudósok" járkálnak.
Másrészt soha ne felejtsétek Panfilov tábornok örökbecsű szavait (+pont, aki a mű címét ismeri): "Az én csapatom az én akadémiám."
Ha engem valaki az 1897-es párbalykódeksz előírásai szerint kihívna pisztoly párbajra, esélye sem lenne(manapság már az unokámmal járunk heveny lövöldözésre) azzal próbálnék úri módon neki esélyt adni, hogy beszerezném a képen látható kesztyűt:https://honvedelem.hu/hirek/hatarvedelmi-feladatokra-keszulnek.html
Fura fogalmaid vannak a (had)tudományról. Ha csak az a tudomány, amit feltalálása (megalkotása) után másnap kenyérre lehet kenni, szépen nézne ki a világ.
De ha érdekel: dr. VB erdményeinek részei (éjszakai harc, világítás), 1 az egyben kerültek a lőszabályzatba.
Az én disszertációm teljes egészében felhasználásra és alkalmazásra került a magasabb törzsekben - amíg voltak.
Te tettél ennyit, vagy többet? Belenéztél valaha a Hadtudományi lexikonba? Elgondolkodtál valaha, hány ember mekkora munkája volt?
A VK hadtudományi főszervezőjével napi kapcsolatban voltam. Megjelent a doktrínafejlesztésre (megtévesztő lehet a kifejezés, ők akkor ezt nem a MH katonai doktrínájára értették, hanem a NATO Stanagokat nevezték doktrínának és ezek adaptálása volt a téma.) vonatkozó VK intézkedés. Hívom a kollégát, hogy gratulálok, olvastam az intézkedést, hogyan képzelitek ti a NATO dokumentumok adaptálását a ZMNE bevonása nélkül? A ZMNE a HM homokozója, mi, VK, nem avatkozhatunk be a ZMNE belvilágába. Egy Szekeres (Vadai) idejében született ÁSZ jelentés az ÖHP nyakába varrja a doktrínafejlesztés teljes kudarcát, mert a VK belátta hogy ő képtelen a rengeteg anyag lefordítására, nem hogy értelmezésére, azért az egész projektet Fehérvár nyakába varrta, az meg belebukott.
Az utolsó önálló szellemi termék a vasúti uszályhíd volt. Valamelyik TV stúdió előterében adásba kerülésre vártunk. Előttem az MTA második, harmadik embere ment be valami aktuális MTA botrány okán. Előtte volt időnk beszélgetni, elmondtam, hogy a MTA katonai szekciója szélhámosok gyülekezete minden értékelhető produktum nélkül. A harmadik ember hölgy nagyon meglepődött, hogy miket mondok, a katonai szekció pont hozzá tartozik, ő eddig csupa jót hallott tőlük, róluk.
HM tárca összesen 25733 26753 +1020 28001 +1248 28001
Megjegyzések: A 2017-2018-as változások már a Zrínyi 2026 haderő fejlesztési program keretében zajlottak. Biztos, hogy jó az, hogy a vezető szervek és háttérintézményeik aránya tovább romlott? A vezető szervek létszáma 1288 fővel nőtt, a végrehajtóké 208 fővel csökkent 2017-2018 között. 2018-2019 között az arány tovább romlott. A vezető szervek és háttérintézményeik aránya egy normális haderőben nem haladhatná meg az összlétszám 20-25%-át. Nálunk ez 49,8% A 2019-es költségvetés fejezeti indoklásában azt láthatjuk, hogy ismét a vezető szervek létszáma növekedett erőteljesebben, mint a végrehajtóké, azzal az indoklással, hogy négy új szervezetet is hoztunk létre, meg egyébként is közelíteni kell a létszámnak a 31/2016 OGY határozatban előírt 31080 főhöz. A tiszt, altiszt avatásokról, szerződéses eskütételekről szóló tudósításokból ezen létszámnövekedéseknek csak töredéke összegezhető.
Ezek un. "költségvetési" létszámok, ennél kevesebb az állománytábla szerint feltölthető létszám és ennél radikálisan kevesebb a békehiányokkal korrigált létszám. A 2020-as adatban mintha javult volna a vezető szervek és végrehajtók aránya. Nem javult semmit, annyi történt csupán hogy a VK 7885 fője a továbbiakban a MHP állományában szerepel.
OV felsorolta, miben számíthatunk a haderőre a COVID ellen
Katona 23950 fő
Ugyanerről az évről egy költségvetési forrás:
tiszt 4200
altiszt 6825
szerz5907
Katona összesen 16932 ellentétben az OV szerinti 23950 fővel
honv alk 6000
HM összesen 22932
Összegezve: Létszám ügyben a HM akkor is hazudik ha kérdez.
A magyar hadtudományt jegyzik valahol? Ennek a magyar hadtudománynak van valamilyen gyakorlati megvalósulása a honvédségnél? Az elmúlt harminc év alatt kipróbálták a magyar hadtudomány valamelyik szellemi termékét a honvédségnél, esetleg alkalmazásba is vették? Kik azok a magyar hadtudósok, mert ugye valamelyik politikai tiszt volt fénykorában, másikat meg sittre vágták pénzügyi visszaélés miatt. Talán a nyugger ezredesek, és tábornokok, akik nyugdíjasként akarják bizonyítani a nagy eszüket?
Ez a kimutatás a rendszeresített létszámot mutatja, ami azt jelenti, hogy ennyi lehet maximum a honvédség létszáma békeidőben. A valóságban meglévő létszám, ennél sok ezerrel kevesebb, azt mondják az okosok. Mondjuk úgy 24000 fő, amiben az aktív, az önkéntes tartalékos, és a civil munkavállaló is benne van.
Ha 1 db "dolgozgatot" kiveszel belöle egy napra, akkor kiesik kb. ~45-50 $ GDP.
Ha ~30 000 gyakorlatozgatot szedsz ki a termelö rendszerböl, akkor ~1,5 millio $-rol van naponta szo (egynapos gyakorlat meg nincs is). Ugyhogy, "önkentes" esetben (valamennyire) erröl is szo van ... hetente ~10 millio $ lenne ... (ami jelenleg ~3,12 milliard Ft).
Az, hogy a magyar hadtudománynak kellő alázattal kellene szolgálnia a magyar honvédség aktuális problémájának megoldását, pl. csatlakozás, akkor a NATO alkalmazási elvek honosítása.
Hát igen, ez van, ha teljesen fel van töltve az alakulat létszámilag. Már minden rendben van, minden ragyog, már minden kiképzési feladatot rogyásig végrehajtottak, és a felesleges munkaerő úgyis csak gond. Na eddig volt a hülyeség.
A valóságban meg kiizzadott az alakulat egy pár időlegesen nélkülözhető fiatal katonát, akik majd ellátják a nagy nemzetvédő feladataikat az Alföld homokbuckái között. Én úgy belegondolok néha, hogy talán célravezetőbb lenne gumilövedékre tölteni a söréteseket, meg beszerezni pár tonna könygáz gránátot, és úgy eljárni, mint a nagy tapasztalattal rendelkező izraeli határőrök teszik, talán akkor a máshol szocializálódott "menekültek" is egyből érteni fogják, hogy nem célszerű rongálni azt a drága kerítést mifelénk. De ugye ilyet még leírni sem szabad, mert túl militáns.
Emlékszem a ZMKA-n (1976-79) volt egy tanárom a tüzér tanszéken, aki túl volt a munkahelyi vitán "Az osztrák nagy mélységű biztosítási öv leküzdésének tüzérségi biztosítása" című nagydoktorijával. A rohadék sógorok megváltoztatták a koncepciót a disszertációs folyamat közben. A tanár úr (akkor még elvtárs) elegánsan lemondott a témáról és elment nyugállományba. A rendszerváltás után kollégáink még doktoráltak az osztrák erődrendszerek elleni harccal, vagy azzal, hogy mi a lószar szükséglete egy MLRS megsemmisítésének D 20-szal 6, azaz hat kilométeres! lőtávolság esetén.
Két ízben voltam tanúja, amikor a dr. univ.-ra való törekvés elbukott. Az egyiket nem bocsájtották védésre, a másik a védésen kapott kevés pontszámot.
Ezt követően kollégák és barátok jó része engedte meg magának - csupa olyan, aki meg sem próbálta a doktorit -, hogy részben hát mögött, részben nyíltan kárörvendjen: "Na nézd a nagyokost, most aztán kiderült, milyen agyalágyult hülye!"
Ez a magatartásforma is utal egyfajta erkölcsi és önértékelési színvonalra.
Körübelül ugyan erre a szintre helyezem azt is, amikor ugyanezen (vagy -ilyen) emberek vindikálják a jogot, hogy megmondják, hogy MÁSNAK milyen doktori témát kellett volna/kell választania. Merősajnosbárnyilvántudnádenemérrá.
(v.ö.:G.Durell: Családom és egyéb állatfajták; Margo török udvarlója, Larryhoz:
Mindig úgy érzem, hogy nagyszerűen tudnék írni, ha megpróbálnám jegyezte meg a török.)
Szerintem akik legfelül ültek a szakmai létrán, jól tudták, hogy lópikulát sem érnek már ezek a konzervált technikai eszközök. Még ha nem is lopkodtak volna belőle, maga az eszköz mint fegyver elavult, mint például az alábbi írásban szereplő 57, és 76,2 mm-es páncéltörő ágyúk, de maguk a konzerváló műanyagok, és a különféle korrózió elleni anyagok is megadták magukat, ennek ellenére hivatalosan konzervált volt az eszköz, miközben a rozsda már jó alaposan megrágta. Egyik munkahelyemen ráláttam egy ilyen zárolt telephelyre, és sokszor az jutott eszembe, hogy az egész egy halom ócskavas. Úgy nézett ki az a telephely, mintha a kutya rágta volna meg azokat a védőponyvákat, lógó kiszakadt műanyag fóliákat, lapos kerekeket. Ráadásul olyan eszközök voltak tárolva, amik már a 2. világháborúban is elavultnak számítottak, sőt egynémelyik löveg talán részt is vett benne.
A Népszabadságba valamikor Szenes Zoltán VKF-sége idején "Kell-e nekünk "nehéztüzérség"? címmel megírtam a Lőrincz sztorit, Kálmán úrék akkor fontolgatták, hogy beperelnek, akkor még volt tanúm a tatai tüzértörzs akkori törzsfőnöke személyében, azóta ő is elhunyt.
Egyszer régen láttam egy M zárolt tüzérezred felszámolását. Úgy emlékszem ilyen apróságok hiányoztak némelyik lövegről, mint a zármozgató rugó, űtőszeg rugó támasz, talán még lövegtávcső is hibádzott, gépjárművekből a szerszámkészlet, a műhelyautókból szerszámok, fúrók. Kerekeket megette az idő, űlések szétrohadtak. Egy jó dolog volt az egészben, hogy a lövegek konzerválásához zsírozott rézhüvelyeket használtak, így lett alapanyag a ceruza tartómhoz. Talán Szabadszálláson volt az a botrány, hogy a ponyvák alatt a gépjármű kaszni helyén favázak voltak, mert a hosszú évek alatt máshol hasznosították ezt az értékes részegységet. Ebből az anyagi készletből akartak a habókosok akkoriban felállítani területvédelmi ezredeket.
Vajon a kis Lőrinc is ilyen lazán vinné a dandárát a biztos halálba, mint ahogy az apja vitte volna a hadosztályát-már persze ha pontosan emlékszel az elhangzottakra?
"A tüzérlovak zabellátása a Magyar Királyi haderőben" Ezt a címet több évtizeddel ezelőtt találtam ki az egyik tüzér kollégám teljesen más című doktori disszertációja parodizálására. A kritika lényege az volt, hogy halkan beleléptünk valamibe, amit NATO-nak hívnak, a magyar hadtudománynak a NATO alkalmazási elvek honosításának lehetőségeivel kellene bíbelődnie, nem hamis történelmi hagyományokat ápolgatni. Eltelt 20-30 év, a megélhetési hagyományápolók simán megélnek az összkormányzati Horthy nosztalgia farvizében, parírozó hadtörténész tábornokká dicsőül. "hagyományőrző" lovasklubok milliós támogatást élveznek a HM részéről, közben honvédségi nyugdíjas klubok saját apadó tagdíjaikból tengődnek.
Még Für Lajos regnálása idején felhívott egy volt kollégám a fővezérség sátrából. Gyula! Készítjük elő a honvédelmi dandárt te értesz hozzá, 57-es, vagy 76-os lövegei legyenek? Ferikém! Mindegy, az a lényeg, hogy fogatoltak legyenek!https://honvedelem.hu/hirek/magyarsagtudat-hazaszeretet-nemzeti-ertekek.html
A VSZ beletolta volna a NATO európai komponenseit az Atlanti Óceánba. Túl sok Lőrincz Kálmánt hallgatott a dottore. Jóval a rendszerváltás előtt a várpalotai tiszti klub Katapultjához (Kata volt a kocsmárosnő) beviharzott buszról szállván a tatai hk ho törzse élén Kámán úrral, aki rendelt 21, azaz huszonegy vilmoskörtét. (annyian voltak) Kollégámmal valami veres bort szopogattunk a terem sarkában egy asztalnál, így óhatatlanul is tanúja voltunk a magas törzsben folyó beszélgetésnek. Hanák Marci RAKTÜF próbálta rávezetni Lőrincz Kálmánt a tűztámogatás Kálmán elöl rejtett szépségeire. "Mit nekem a tűztámogatás, ha én a tankjaimmal megindulok, Gibraltárnál az Atlanti óceán állíthat meg. Az Isteni Színjáték részlete jutott eszembe: Ahol Herkules emelte az ő figyelmeztető oszlopait, hogy ember azon túl ne menjen "Dove Ercole segno i suoi ricguardi, che l'uom piu oltre non si metta.
Tudod akik ezeket a gépeket civilként igénybe veszik, azok közé a szarrágók közé tartoznak, akik az adófizetők pénzén gazdagodtak meg, de arra is sajnálják a pénzt, hogy a vagyonukból béreljenek egy magángépet maguknak. Ez az a fajta, akik a munkahelyi WC-ből még a budipapírt is hazaviszi, mert ingyen van.
Piros telefon? Modern világban élünk, ezért a nagyságos úr csak böffent egyet a mellette loholó titkárnak, és máris rá van írva az igénybevétel egy kiképzési célú repülésre.
Piros telefon, ismered? Csak semmi cicó! Nincs kérdés, parancsot végrehajtani! Igaz, nem ő a főparancsnok, hanem a köztársasági elnök, de ennek politikai körökben nincs jelentősége.
Én nagyon szívesen megtekinteném a miniszterelnök saját kézzel írt repülőgép igénylési kérelmét, amiben leírja, hogy milyen célból, mikor, milyen útvonalon kéri az adott repülőgép biztosítását részére-sőt beleírja a kérelembe a vele utazók számát, és adatait is.
A röhögés oka például az, amikor, a hivatalos propaganda azt állítja, hogy az éppen nyaraló miniszterelnök, és családjának római magánrendezvényen való megjelenéséhez szükséges honvédségi repülőgépes utaztatást a miniszterelnök saját zsebből fizeti. Ha a miniszterelnök, és kiscsaládja felül egy magángépre, vagy menetrendszerűen közlekedő légi járatra, talán még hihető is a hír.
Nem teljesen magánút volt, de azzal egyetértek, hogy erre nem feltétlenül honvédségi gépet kellett volna igénybe venni. De hát akkor mit? Civil gépet bérelni, vagy van kormányzati gép? Akkor meg azért bactatná a sajtó, de ötlete nem volna.
Van az a pénz amiért egy honvédelmi miniszter olyat mond, hogy nyilvánosan kiröhögik a mondókájáért. Az jutott eszembe, hogy milyen röhögés lesz, ha nyugdíjas tábornokként felvételét kéri valamelyik honvédségi nyugállományúak klubjába.
Megkezdődött a választási pénzszórás a honvédségnél is. Amúgy helyes a katonák dotálása, de azért figyeljetek- a katonák bruttó 80000, a nyugdíjasok nettó 80000 forint külön juttatást kapnak. Csak ne olvastam volna el azt a hírt is, hogy a szlovák kormány megkérdezte a magyar kormányt arról, mi célból akar Szlovákiában 400 millió euró értékben földeket, és ingatlanokat venni.
A HŐR Ezrednél csak a kiképző zászlóaljnak volt reggeli torna.
A Műszaki és az Őr zászlóalj korán kelt, mentek melózni már 06:00-kor, készültek a csomó külső objektumbe kiszálításra az őrök, az Országos Pk.-ság hírváltása stb.
Én mint szállítós hajnalban keltem, hogy ki tudjak állni a fuvarba, és gyakorlatilag minden ezred közvetlen század csinálta a dolgát korán reggeltől, egyszerűen nem fért bele az ezred 80%-ának a torna, de az őrsökön se volt reggeli torna, mert vagy szoliból jöttek, vagy kint voltak, vagy készültek kimenni a taccsvonalra.
Tényleg mindenkinek megvolt a feladata, és ezt a vezetés tudta, és megértette. Sportfoglalkozás volt kéthetente, aki akart focizott, vagy kimentünk úszni a Szecskába. Ebben a hivatásosok is örömmle részt vettek velünk. Jót tett a csapatszellemnek.
Itt OFF a téma, csak a sorszolgálattal való összehasonlításképpen hoztam fel. A központi 70X16 m-es központi kapcsolótérben minden kiégett, az acéltartókon kívül minden fém porrá égett. Az alatta lévő kábeltérben több száz km kábel megsemmisült. Acélgerenda főtartók, amelyek I gerendák össze-vissza hajlottak, ott volt a kb. több, mint 1000°C-os villamos ív. A romok eltakarítása eszméletlen fizikai munka volt, az már csak hab a tortán, hogy a parancsnak nevezett utasítás az ott elhangzott vezényszavakhoz képest gyermekmondóka lehetett volna inkább. Lazsálás, lógás teljesen kizárva, éjjel-nappal mérnökök sündörögtek és a felügyeletük alatt kellett az ideiglenes helyreállítást elvégezni. Akkor többször eszembe jutott, hogy a honvédség ahhoz képest lanyha faszverés volt.
Tapolcán fenyítés terhe mellett lehetett kihagyni a reggeli tornát, kopasznak és öregnek is. A fenyítés helyben járás volt és valami nagy dolgot kellett ahhoz csinálni, hogy eltöröljék, de arra nem volt példa.
Voltam ott akkor, 2 hétig segíteni. Szép munkát végzett a kiömlött anyag. Én még bevonulás előtt voltam akkor. A konverter felett talán a 3. emeleten is az aluminium tokozat egyszerűen elfolyt.
A reggeli torna sosem tornacipőben volt, hanem bakancsban és futni kellett. Télen max. zubbony és fusson a katona, ha nem akar fázni.
A civil világ bizony sokkal keményebb tud lenni akármilyen sorállományú kiképzésnél. Utánajárhattok, milyen volt egy acélműben közvetlenül az addigi legnagyobb tűz után nyomban nekiállni az újjáépítésnek. Ahhoz képest a honvédség szűzleányzárda, ja pont akkor szereltem le, 1983. februárban, augusztusban pedig leégett a konverter acélmű.
Sajnos azt kell mondjam nem lehet általánosan elfogadni ezt az állításodat. Már a 80-as évek végén is gondok voltak, de a rendszerváltás után amikor több jogot kaptak a katonák, akkor nagyon felerősödött a feladat alóli kibújás, vagy a hanyag szolgálat ellátás. Akkoriban egy elsőlépcsős alakulatnál szolgáltam, válogatott, minimum szakmunkás képzőt végzett katonák, közöttük helyi lakosok, nyírségiek, borsodiak. Központi fűtéses épületek, állandó melegvíz a fürdőkben, normális élelmezés, ellátás. Ha kiléptél a laktanya kapun, a városban voltál. Szinte teljesen gépesített alakulat, tehát nehéz fizikai munka alig. A hivatásosok magasan képzett, normális fickók. A katonák egy átlagos kiképzési napon fél nyolc-tól tizenhat óráig voltak foglalkoztatva egy parkosított-fás laktanyában, vagy betonozott telephelyen. Délután négytől a szolgálatokat, és a harcértéket kivéve mehettek a városba kimaradására. Ilyen körülmények között nagyon sok katona immel-ámmal hajtotta végre a feladatokat, szinte mindig kellett melléjük hivatásos, még egy udvar felsöpréshez is. Azt mondogatták a katonák, hogy ők nem önként vannak ott, különben is jogaik vannak. Abban az időben az alakulat egy része készenlétben volt a szerb háború miatt. Parancsnoki értekezleteken szinte mindig téma volt a katonákra való ráhatás, a személyes példamutatás. Ja de hogyan, amikor a hivatásos az alakulat jellege miatt maga is működtetői feladatot hajtott végre. Volt olyan katona, aki a laktanya egy félreeső sarkában bújt el a bokrok alá aludni.
Ha a sorkatonát tisztelted, és emberi hangon, és módon beszéltél/bántál vele, akkor mindent megcsinált, amit parancsba kapott. A nyolcvanas években Zegen első lépcsőben voltam hk. szd. pk. 3 évig. A tankokba be volt málházva az éles lőszer. Ha kimentünk a gyakorlótérre, vagy lőtérre, reggel kimálháztunk, este, mosás, tankolás után vissza. Soha, senki sem zúgolódott, hogy este 10-kor estek ágyba. Én meg 11-kor, mert még haza is kellett menni. Nagyon sok nyírségi, borsodi katonám volt. Ezek a legények tudták mi a munka. Pedig 3-4 évvel voltam idősebb, mint ők.
Doncike miután lenyugodtál, szívesen olvasnék tőled olyan katonatörténeteket, aminek te vagy a főszereplője! Egész délután jönnek elő a publikumból az emlékek, amik a honvédség életéről szólnak. Te meg itt nyomod a sportos életmódod ismertetését. Unalmas. Valami jó kis katonasztorit inkább, amit mi katonák biztosan tudunk értékelni. A szervezeti kultúra magyarázását hagyd inkább a szakemberekre-például rám. Javaslom tekintsd meg a mínuszaidat-egyiket sem én adtam, és gondolkodjál el azon, vajon mennyire találod meg a közös hangot az itteniekkel.
Tényleg szórakoztató, hogy mennyire nem veszed észre magad.
Folyton kiesel a szerepedből, nem tudsz uralkodni az ellenszenveden, állandóan elragadnak az érzelmeid.
Most éppen orvosi diagnózist állítasz fel, hiszen te ezt még egy internetes fórumon keresztül is szakszerűen el tudod végezni (pont ezt ne tudnád), de a vitapartnered személyes tapasztalatait kapásból kétségbe vonod, ha te azzal személyesen még nem találkoztál.
Próbálj meg nem velem foglalkozni, mert rajtad kívül senkit nem érdekel, hogy szerinted és mi vagyok (vagy nem vagyok). És nem csak magadat, hanem a katonatársaidat is lejáratod ezzel a folyamatos hisztivel.
Egyszerűen nem méltó egy tiszthez ez a viselkedés, ezt kellene (kellett volna) már rég észrevenned!
Sok fiatal bekerült mindenféle élet, és munkatapasztalat nélkül egy szabályozott világba, amit katonaságnak hívtak. Rengetegen közülük ott, és akkor úgy gondolták, hogy a sok durva tahó szívatja őt, akit esetleg előtte óvtak otthon minden komolyabb dologtól. Bizony sokaknak még a szerszám nyele is ellenség volt, mert feltörte a kezüket. Azután bekerültek a való élet forgatagába, és rájöttek, hogy a honvédség kutyafüle ahhoz a szívatáshoz, kitoláshoz, és a nehézségekhez képest, ami később várta őket. Felnőtt, családos emberként már nem tehették meg azokat a dolgokat, amit sorkatonaként még igen. Volt egy katonám, aki okos értelmes fickó volt, de szeretett lógni, meg lazsálni. Leszerelés után élte az életét a faluban, de őt is elkapta a gépszíj egy csinos feleség formájában, és egy-két év múlva öröm volt nézni, hogy ez a volt lazsálós katonám cipeli a boltból a szatyrokat hazafelé, később tologatja a babakocsit, majd melós ruhában rohan valahová. Na ezek az igazi szívatós dolgok, mert ezeket nem lehet csak úgy ellógni.
Gratula doncike, ahhoz, hogy rájöttél a honvédség a topic témája. Én is így értettem, amikor azt írtam burkoltan, hogy teszek arra, hogy neked az USA-ban izraeli volt katona a főnököd. Megjelent itt ma tőlem egy pár írás katona témában, de azokhoz nem igazán böfögtél semmit, ami ugye az előéleted miatt nem is különös. Folyamatosan azt bizonygatod itt, hogy a honvédség az egy züllött, hülyékből álló társaság, és te vagy a megvilágosodott, aki elkerülte ezt a fertőt. Szerintem meg fel kellene keresned egy pszichológust, aki talán kigyógyít a tévhitedből.
Tapolcán 1966-73 között voltam bemérő tiszt. 26 fő volt az üteg állomány és csak a fele volt sorkatona. Minden sorkatonának olyan feladatai voltak, ha ő azt szándékosan elbassza, szív az egész üteg, magyarul partnerek voltunk. Volt olyan idő, amikor minden beosztottam(a tiszthelyettesek és sofőrök kivételével) csillagos elsőosztályú, vagy mesterjelölt volt, én voltam rajtengedélyes sakkban. Később a minősítő versenyen pont ellenük én is kikinlódtam egy első osztályt. Amit én kiképzésnek gondoltam azt ők szívatásnak. Ráadásul az edzések kint voltak a tiszti klubban, ahol a nejem könyvtáros volt. Bementek panaszkodni a nejemnek, hogy az ön férje egy vadállat, ma is a Szentgyörgy-hegyen arra gondoltak gázálarcban, ha a hadnagyot ott a bazaltorgonák felett kicsit megbillentenék, megszűnne minden szenvedésük. Nejem is riadtan érdeklődött este, hogy ez igaz amit Hevérék(mesterjelölt) mondtak, Mondtam, hogy minden így igaz ahogy a katonáim mondják, de várd ki a végét! Következő időszakban az említett Hevér honvéd jön, hogy lapozgatom itt ezt a nagy piros bemérő tankönyvet, itt van benne a Durnyev féle sokszögelés. Ilyet még sose csináltunk, pedig ezt az eljárást mintha a tapolcai medencére találták volna ki. A lényege az, hogy egy geodéziai pontról mérünk a tapolcai templomra, meg a következő sokszögpontra, ahonnét szintén látszik a tapolcai templom. Nem kell mérőszalaggal távolságot mérni, mint a rendes sokszögelésnél az oldalak hossza háromszögeléssel számítható. Elintéztem, hogy vasárnap szabadidőnkben megcsinálhassuk, mert nem szerepelt a tárgykörök közt. Körbe futottuk a tapolcai templomot 7-8km sugarú körön vasárnap, külön engedéllyel, de a végén közösen voltunk rá büszkék, hogy milyen pontosak voltunk és ilyet rajtunk kívül még senki sem csinált. Volt olyan katonám, aki a leszerelésig nem jutott el oda, hogy megértse, amit én csinálok az nem szívatás, kemény kiképzés. Leszereléskor nem fogott velem kezet, ne tallálkozzunk civilben sziszegte.Mit ad isten fél év múlva Ukk vasútállomás. Én szólítottam meg, Bősze honvéd! Most lehet törleszteni! (a törlesztéshez minden adottsága meg volt) Főhadnagy elvtárs ne hülyéskedjen, azóta végig gondoltam a dolgot, magénak volt igaza. Meghívhatom egy sörre?
Na ne már, mik voltak azok az alakulatok, a szentek gyülekezőhelye? Minden alakulatnál, ahol szolgáltam, jelen volt a pokrócozás, kanalazás, ágyborogatás este, a folyosó felöntés a kopaszok részére. Az öregebb katonák előjogokat vindikáltak maguknak, mint például étkezdében előre álltak, először ők fürödtek, de olyannal is találkoztam, hogy egy adott vécéfülkét csak idősebb katonák használhattak. Vagy ilyen volt, hogy az idősebbek nem takarítottak WC-t, vagy folyosót. Klasszikus előjog volt az öreg katonák valamilyen kivitelű centije, amit ha fiatalabbnál megtaláltak az idősebbek, akkor annak nem lett jó következménye a fiatalra nézve. Rémlik egy eset, amikor a fiatal berázta a centit az öregeknek a városban, és ezért megverték.
1962 november 29-én vonultam be a ceglédi tüzérezredhez sorkatonának, mint leendő ETI-s növendék. reggel ébresztőre érkeztem első nap az ágyamhoz, így nem vehettem igénybe. Másnap takarodókor a 60 fős körletben Kovács őrvezető negyedik löveg parancsnok elkezdte egrecirozni az újonc állományt. Ébresztő fel! Hullottunk le a felső szintről. Takarodó! Másztunk fel, vackoltunk. Ébresztő fel! Takarodó! Lifteztünk le, fel. Harmadik után a felső ágyról felszólaltam: Kovács őrvezető! Én azért jöttem katonának, hogy tiszt legyek, nem azért hogy senkik szórakozzanak velem. Ön a továbbiakban odalent bármit ordítozik, én itt fent maradok az ágyon, mert tudtommal este 10 elmúlt, tehát takarodó van és nem ébresztő. Közölte, hogy ez parancs megtagadás, hadbíróság. A többi újonccal még lifteztetett néhányat, de látta, hogy én mozdulatlan vagyok minden ordítozása ellenére, abbahagyta. Éjfélkor bejött az én rajparancsnokom Fiskovszki szakaszvezető, szobaparancsnok kimaradásról. Kovács őrvezető tájékoztatta, hogy mi történt. Fiskovszki nekem azt mondta, Kovács, ezt maga nagyon elbaszta ez hadbíróság, magából tiszt sose lesz.Reggel bejött az ütegparancsnok, leordította a fejemet, ő is közölte, hogy az hadbíróság és máris vitt az osztályparancsnokhoz. Szintén ordítozás, irány az ezredparancsnok. Évin Sándor őrnagy volt az ezredparancsnok. OPK, ÜPK jelentett. Évin kérdezte, hol van Kovács őrvezető, őt miért nem hozták ide. Gyorsan előkaparták az őrvezetőt. Évin egyet kérdezett, hány órakor történt az eset? Kovács őrvezető jelentette, hogy 22,05-kor. Igen, tehát akkor takarodó volt. Kovács őrvezető, ön súlyosan megsértette a napirendet, ezért önt lefokozom és áthelyezem az ötödik üteghez. Kovács növendék! Önnek sok sikert kívánok katonai pályájához! Évin Sándor később vezérőrnagyként hadosztályparancsnok lett.
Ezt a történetet hadnagy és alezredes koromban is mindig elmondtam az újoncoknak, ha önöket sérelem éri, hozzám nyugodtan fordulhatnak. A pécsi tüzérdandárnál voltam parancsnokhelyettes, amikor egy újonc telefonált, hogy vele szemben ezt és ezt követte el egy öreg katona. Tiszta világos volt az ügy, voltak tanúk, a delikvenst a hadbíróság súlyosan elmarasztalta. Büntetett előéletét súlyosbító körülményként értékelte, volt felfüggesztettje, azt is hozzácsapták. Amikor a sértett ezt követően először ment ki a laktanyából, a bonyhádi bűnbandának, aminek az elítélt tagja volt, az elítélt társai tudtak róla, hogy kimegy, a parkolóban már várták, hogy törlesszenek. Nem volt szerencséjük, mert a katona apja is ott várt a kocsiban 100 kiló feletti méretben és leverte fiáról a támadókat.
Akkor döntöttem úgy, ha én nem tudom megvédeni a védteleneket, akkor ennek a rendszernek semmi értelme és beléptem a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájába.
Doncike végigolvastam a mai termésedet, és megállapítom, hogy te akkora mennyiségben nyomod a hülyeségedet, keverve a felsőbbrendűségedbe vetett hiteddel, hogy arra teljes terjedelmében, épeszű ember nem fog válaszolni. Én sem teszem. Helyette mazsolázgatok az írásodban, nem feltétlen hűen követve az írásodat.
Tehát például reggeli torna. Én leszarom, hogy te mekkora sportember vagy, és mennyit kocogsz naponta. Nagyobb teljesítmény a reggeli torna olyanoktól, akik civilként sohasem futottak, de sorkatonaként képesek voltak reggelente bármilyen időjárásban, egy szál melegítőben, vagy gyakorlóban az előírt tornamutatványokat végrehajtani. Különben a sorkatonák között is volt aki reggeli torna ideje alatt engedéllyel, a saját-mondjuk 6 km-es távját futotta.
Katonák egymás közötti lopásai. Igen, sajnos jelen volt a sorkatonák között az egymástól való lopás, de nem a Honvédség kérte őket erre, sőt szigorúan büntették, vagy a katonák a maguk gyakorlatias módján büntették a tolvajokat. Sajnos a honvédséghez nem csak a magadfajta felsőbbrendűek vonultak be, hanem a másképp szocializált egyének is, akiknél civilben nem volt az oktatás része a "ne lopj" keresztényi parancsolata.
Szervezeti kultúra kérdésköre. Állítólag te informatikus, és jogász végzettségű vagy katonai tapasztalatok nélkül-bár az interneten mindenki azt hazudik magáról amit akar, de teli pofával osztod az észt a honvédséget érintően a szervezeti kultúra, szervezeti változás témakörében. Hát először tanulnod kéne ezekről, mert nézve írásodat, jogászék azt mondanák finoman, te laikus vagy ebben.
Persze meg kellett említened, hogy te hol dolgoztál, és ott egy volt izraeli katona volt a főnököd. Egyik oldalról ezen a fórumon ez mellékes, másik oldalról viszont én is tudok mondani olyat, hogy például tegnap beszélgettem egy volt izraeli katonával, aki több izraeli háborúban is részt vett, és megosztotta velem tapasztalatait a fegyverek sivatagi használhatóságáról, illetve az arab katonákkal szembeni bánásmódról.
És végül arról a dologról, hogy én hová sorollak. Tehát az, hogy valaki nem volt katona, mert lógós volt, és e mellett spicli, az nem zárja ki egymást. Pár éve egy nyugdíjas kőműves, akit felidegesítettek egy boltban, elkezdett ordítozni ott, hogy ő nyugállományú rendőr hadnagy. Mivel Magyarországon élek, én hiszek neki, de azóta amikor találkozok vele az utcán, átnézek rajta.
Oké, én nem klottgattyában és atlétatrikóban adom ezt elő. És nem reggel fél hétkor. (Kivéve a nyár közepén, amikor még korábban is, mert fél hétkor már túl meleg van futni.)
Én nem az MN1480-ról írtam, mert nem is a te kommentedre válaszoltam.
A hozzászólás alján, kicsit kisebb betűvel ugyan szerepel, hogy "előzmény: " és egy hivatkozás arra a korábbi hozzászólásra, amire az adott hsz válasz.
Érdemes ilyenkor azt is elolvasni, és akkor nem fogod félreérteni, hogy ki kinek, mire reagálva írja azt, amit. ;-)
"Ki minek gondol az vagyok annak!" Köszönöm a soraid, te ott szolgáltál, tudod miről van szó, csak tisztelettel tudok emlékezni az ott szolgált katonákra aki becsülettel tették a dolguk, úgy, hogy még mások hetente jártak haza, ők a 33% miatt esetleg havonta, kéthavonta. Büszke vagyok rá, hogy egykori katonák még mindig kezet fognak ha találkozunk, és elmondják, igazi katonák lehettek. Büszke vagyok arra, hogy leszerelő katonától kaptam levelet: "....Az utolsó gyakorlatról amikor bejöttünk azért is volt rossz kedvem, mert minden amit leírtam eszembe jutott és arra gondoltam, hogy többet nem lesz ilyen kalandokban részem.
Mert azért ez nekem mind örök élmény marad, a sok viccelődés, hülyeség ebben a remek társaságban.
És ennek vége lesz.
Nagyon örülök, hogy leszerelek, de civilben azért sokszor fog eszembe jutni ami itt bent történt velem. És akkor már jó lesz visszagondolni sok mindenre."
Ez katona 36 év után eljött, hogy személyesen találkozhassunk.
Idéznék még hosszabban egy könyvből, mely Jutasról szól, ahol a parancsnokunk végzett, semmi mást nem tett, csak azt a szigorú fegyelmet valósította meg, amit ott belé plántáltak.
" Pardi Attila őrnagy
,,1975-77. között, mint tartalékos tiszti hallgató katonai szolgálatot tejesítettem a tapolcai Dobó laktanyában, - vagy ahogy akkor nevezték - MN 1480 alakulatnál. A katonai szervezet akkori parancsnoka Váradi Miklós vezérőrnagy volt.
Róla szeretnék megemlékezni.
Váradi vezérőrnagy ízig-vérig katonaember volt. Már a megjelenése is tekintélyt sugárzott, fekete, szúrós tekintete, feszes testtartása volt. Tapolcán is tudták, hogy az 'öreg' Jutason szerezte az őrmesteri rendfokozatát. Akkor még nem tudtam, hogy mi az, hogy 'Jutasi " de későbbi tanulmányaim során (A jutasi altisztképző iskoláról írtam a főiskolai szakdolgozatomat) ráismertem arra a parancsnoki-vezetői stílusra, amit Váradi Miklós képviselt. Szinte az egész laktanyát áthatotta ez a szellem, az a kőkemény, szilárd fegyelem - de ugyanakkor az emberséges bánásmód, a katonákról való mindenoldalú gondoskodás. Váradi vezérőrnagy megkövetelte minden tiszttől, tiszthelyettestől, rajparancsnoktól ugyanezen elvek betartását.
Reggel beérkezésekor kürtös fújta a parancsnok érkezését. Erre a jelre, aki az épületen kívül tartózkodott, vigyázzba vágta magát bárhol is állt, mindaddig, amíg a kürtös le nem fújta azt. A parancsnok mindennap a 'jó gazda' módjára
végigjárta a laktanyát. Egy zugot, egy zsebkendőnyi területet sem hagyott ki. Ahol szabálytalanságot észlelt, azonnal hívatta az illetékes parancsnokot és megszabta a határidőt a rendellenesség kijavításra. Általában rövidre szabta őket - de jaj volt annak, aki nem teljesítette.
Lassan és érthetően beszélt - kiabálni ritkán hallottam. A káromkodást meg egyenes üldözte. Ha meghallotta, hogy valaki (rendfokozatra való tekintet nélkül) káromkodik - azt nagyon megrótta. Semmit el nem felejtett, ha kiadta a parancsot a végrehajtást szigorúan ellenőrizte. Nem lehetett kibújni alóla.
A rendet, a fegyelmet mindenkitől megkövetelte. Az étkezdében a szalvétáknak, szivacsnak, poharaknak is meg volt az elhelyezési rendje, arról már nem is beszélve, hogy gyönyörűen 'elvágólag' kellett lenniük.
A körletekben is ragyogó rend, tisztaság volt. Az ágynak úgy kellett kinézni, mint a gyufás skatulya - emlékszem még a törülközőket is madzaggal "lőttük be ", hogy elvágó legyen. A katonáknak (rendfokozattól függetlenül) mindent megadott, ami járt, de meg is követelte mindenkitől a becsületes munkát és a hozzáállást. Kifejezetten nagy gondot fordított az étkezésre és az étkezési adagok szigorú betartására.
Az étkezdébe belépni csak főhajtással és ápolt öltözékben lehetett, az étkezés ideje alatt illendően kellett viselkedni. Az ÜTI-től (ügyeletes tiszt - FF) meg is követelte ennek betartatását: ha valaki nem" úgy viselkedett, fel kellett állnia és elhagyni az étkezdét.
'A katonát megrövidíteni nem szabad' - ez volt a jelszava. Sokszor személyesen ellenőrizte étkezés előtt a már elkészített adagokat, lemérette azokat és ha egy dekával is rövidebb volt, a szakácsok már mentek is a fogdába: mert a bajtársát megrövidítette. A sorkatonáktól is megkövetelte az ápolt külsőt - három rend gyakorló ruha járt mindenkinek -, nem tűrte, hogy a katona foltos, szakadt, piszkos ruhában közlekedjen.
A 7O-es évek közepén még nagy divat volt sok helyőrségben a szivatás " kitolás az újoncokkal. Váradi könyörtelenül megtorolta, ha tudomására jutott - de szerencsére nemigen akadt rá példa.
Nagy hangsúlyt helyezett a testnevelés fontosságára. A reggeli torna bizony nagyon kegyetlen tudott lenni (két és fél, három kilométeres futás, gimnasztika).
Minden évben megrendezte a dandár sportvetélkedőt, amely kétnapos volt.
Szerepeltek benne nehézatlétika, könnyűatlétika, labdajátékok. A győztesek jutalomszabadságot kaptak (3-4 napot), ami még nagy szó volt abban az időben.
A kiképzésre is nagy hangsúlyt fektetett (sokmilliós rakétatechnikát üzemeltettünk). A foglalkozásokat rendszeresen és váratlanul látogatta. Még a foglalkozásvezetőt is vizsgáztatta és felelősségre vonta, amennyiben készületlenül tartotta a foglalkozást. Kemény és következetes katona volt. Saját erejéből, tudásával
érte el a jutasi őrmesteri rendfokozattói indulva a vezérőrnagyi sarzsit. De soha nem felejtette el, hogy mit tanult, mire képezték ki a jutasi altisztképzőben. Híres volt keménységéről, de híres volt bajtársiasságáról is. Hiába: "Jutason végzett. "
A sorkatonák közötti viszonyok "hagyományai" miatt.
Mellesleg valamennyi alakulat amivel megismerkedtem "első lépcsős volt", de a szabadságok/eltávok rendszere sehol sem volt annyira korlátozó mint a Dobóban.
Azt hiszem, valamit nagyon félreértettél. A 1480 sosem volt csürhe. Azt már maguk a katonák sem engedték meg maguknak, nem ahhoz szoktak. Egy megmagyarázhatatlan érdekes büszkeség volt bennük.
Miért is volt az? Mert igen szigorúan betartották a szabályokat. Mert nem lehetett a harckészültségi létszám miatt sűrűn hazamenni, azaz sok katonát elengedni eltávra, szabira. Mert az alakiság nem volt egy népszerű dolog, csodálkoztak is a 9729-nél, amikor először jelentkeztem az ÜTI-nél az áthelyezésemkor, hogy mit bohóckodom itt a feszes engedélykéréssel meg hasonlókkal. Vagy mit hallottak a laktanyáról, hogy embertelenül kínoznak katonákat? Nem hagyják békén őket a kiképzési idő után? Persze volt irányított szabadidő, de semmi esetre sem embertelen, az efféle visszaéléseket komolyan büntették. Szóval mi volt az alapja, azon kívül, amit én is sérelmeztem, hogy ritkán lehetett elhagyni a laktanyát? Örültünk, ha volt egy kitelepülés, valami, ami kerítésen kívül volt.
Arról nem meséltek, hogy milyen élelmezési ellátás volt? Csak, hogy a vacsorát említsem, volt hideg és meleg, azon belül több fajta is és lehetett repetázni. Talán probléma volt egyeseknek, hogy nem az undorító, elmoshatatlan sárga tányérban szolgálták fel a kaját, hanem mélyhúzott acél edényekben, külön leveses, laposban. Esetleg probléma volt az is, hogy egyeseknek, hogy minden egyes konyhaszolgálat után egyenként el kellett számolni, késsel, villával, kanállal, míg máshol beleömlesztették egy nagy bödönbe azt másnapig abban száradtak. Lehet, egyesek sérelmezték, hogy a stokin nem csak a szabályosan stokizott egyenruhának volt a helye, hanem ott kellett díszelegni a kimosott zokninak és talpbetétnek is.
Azonban hazudnék, ha azt mondanám, hogy szerettem e 1480-at, de azt dobta ki a gép.
Nem, az ezüstözött forgókondenzátor, a motorok, és minden más hozzátartozó cucc orosz fejlesztés volt.
A hangoló elektronika pedig Videoton fejlesztés volt.
COCOM listás alkatrészek csak a fejlesztő részlegben kerültek beépítésre, de minden esetben saját (VSZ) gyártású alkatrészek kerültek a sorozatgyártott termékekbe. Ha másképp nem volt megoldható, akkor visszafejtéssel. (Lásd. 8086-os processzor.)
"Mikor a hivatásosok este elhagyták a laktanyát, egy teljesen más élet kezdődött."
Hogy valaki milyen vezető, annak egyik legegyszerűbb fokmérője, hogy mennyiben működik másként az általa vezetett szervezet (emberek) amikor ő személyesen nincs jelen.
Mondanom sem kell: minél kevesebb a különbség, annál jobb a vezető.
Ha a tisztek nélkül egy alakulat csürhévé változik, akkor azok a tisztek rossz vezetők.
Szervezeti kultúrát megváltoztatni baromi nehéz. Ha évtizedes (vagy akár évszázados) beidegződés van mögötte, akkor pláne. Ha hallgatólagos társadalmi elfogadottság (de legalábbis eltűrés), akkor még inkább pláne.
Egy-egy parancsnok (mondjuk egy adott laktanyában) általában nem szolgál annyi ideig azon a poszton, hogy végig tudjon vinni egy ilyen projektet.
Ami nálatok "hagyomány" volt, az a rakétaosztálynál az út túloldalán, a zalaegerszegi híradó zászlóaljnál, de a tatai híradó századnál sem fordult, fordulhatott elő.
A Dobó laktanya volt mellesleg sorkatonai körökben országosan az egyik legrosszabb hírű laktanya. (Lenti, Baja, stb. mellett.)
A katonák egymás közti szívatása volt általános az időszakosság miatt. ( Voltak háték is akik nulla empátiával rendelkeztek, csak a zöld gyakorlót látták, az embert nem ). Nem lehet kiszűrni sem most, sem máskor, sem kollégiumokban, sem katonaságnál. Mikor a hivatásosok este elhagyták a laktanyát, egy teljesen más élet kezdődött. Napokban látogatott meg egykori katonám, bejártuk a laktanyát, és mesélte, hogy takarodó után a kopaszoknak ki kellett dobbantani, hogy mennyi napjuk van az öregeknek, bakancsban a körletben. Egyszer úgy sikerült, hogy az alattuk lévő körlet plafonjáról leszakadt a vakolat. Nos akkor aztán volt összefogás, előkerültek raktárosok, kőművesek, reggelre el lett tüntetve. Ha a katona jelentett kitolást, szívatást, próbáltunk tenni ellene, nálunk a legsúlyosabb eset a "kanalazás" volt, mely sérüléshez vezetett, hadbíróság lett a vége. Volt a "tüzér avatás" gyakorlaton, mikor fára csavarták a kopaszt ( engem is őrmesterként első gyakorlaton ) és seggre verés volt. Volt aki nagyot ütött, hogy baszódna meg azóta is. :) Egy időben nem figyeltünk oda, szabadjára engedtük a sorkatonákat ebéd időben, jó hangulatú seggre verőst játszottak, de sajnos túlzásba vitték, egyik katona gerince sérült volt, nem kímélték, majdnem mi kerültünk hadbíróságra, betiltották. ( Éles indításnál azért megpicsáztak, el is vártam. ) Fogalmam sincs hogyan lehet kivédeni. Gyakorlatról bejövet öreg katonák maradtak lemosni a gépet késő estig, felmenve láttam, hogy újoncok hideg vízben mosakodnak, mert egy bojler volt, megparancsoltam, hogy meleg vizet használjanak, hiba volt, sok éves hagyományt rúgtam fel, ugyanis az ezred fürdőbe ilyenkor le lehetett menni, csak ugye kényelmesebb volt helyben. Régebbi tapasztalat, melyet minden évben el kell mesélnem találkozón, hogy tiszthelyettes hallgatókként megfogadtuk, hogy mi aztán mások leszünk, nem lesz szívatás. Kisztag gyűlést rendeztünk, lehet panaszkodni újoncok, csak nyugodtan, aztán olyan "nyugodtan" mondták, hogy felhoztak minden dolgot, személyeskedtek, szó - szó, be kellett rekeszteni a gyűlést, mert a "kopaszok" nagyon "elkanászodtak", egy folyosó mosásba torkollott a dolog. Viszont rakétás barátom, aki akkor kopaszként mosta a folyosót, felemlegetve ezt nekem, elmondta, hogy egy másik öreg rendre felborította az ágyát. Igazi, nyakas kun a barátom, egyszer négyszemközt közölte a borogatóval, hogy meg ne próbálja még egyszer, nem próbálta. A katonám aki mostanában látogatott meg, egy értelmiségi műszerész, gyenge fizikumú katona volt, ő mesélte, hogy meg sem próbálták szívatni, mert olyan volt az alkata, kedves, mosolygós, ő nem szívatott aztán senkit szakaszvezetőként, sőt tisztelték, hozzáfordultak, és megfékezte a szívatókat ha kellett. Sajnos azt kell mondanom, mindenhol vannak olyanok akikből előjön a szadista hajlam, az ilyen a legfélelmetesebb, ha hatalmat kap, vagy vélt hatalma van. Ez ma is így van sajnos. Soha nem aláztam meg katonát, soha nem is tűrtem magammal szemben sem, egy esetet kivéve, mikor adóztatással "önkéntesnek" kellett lennem, hogy tudjak fizetni egy törlesztő részletet, de az nem is szívatás volt, több annál. árpapa
A kérdés igazából költői volt, de azért köszönöm a megerősítést, én is így értesültem ... de egyes vélemények szerint aki nem volt katona, az nem tudhat semmit arról, ami a laktanyákon belül történt, ezért inkább megkérdeztem. ;-)
El kellene döntened, hogy egy lógós, dilettáns civil vagyok, aki nem érti a hadsereg működését, vagy minden hájjal megkent szimat, akit azért küldtek ide, hogy mindenféle szupertitkos infót gyűjtsön itt (de a te éberségeden azért fennakadtam).
Esetleg -- ha már teljesen fullba akarod tolni a kretént -- rávághatod, hogy mindkettő egyszerre! :D :D :D
Nem fikáztam le a HT-kat. Azt a szervezeti kultúrát, általános humán közeget fikáztam le, amibe jó eséllyel kerültem volna a rendszerváltáskor vagy utána.
Akinek nem sikerül megértenie a kettő közötti különbséget (általánosítva fikázni a katonákat vs fikázni egy kulturális közeget), az saját maga is kiváló példa pont arra, amiről ebben a témában mindig írok.
"Köztük pont annyi alkoholista, semmirekellő volt, mint a civilek közt."
Ennek sem állítottam az ellenkezőjét.
De ettől ez még ciki. Ha valaki úgy gondolja, hogy ő csak azért mert egyenruhát hord, különb azoknál, akik nem, annak pont elég ok lenne végiggondolnia, hogy ugyan mi alapja van az egyenruhás felsőbbrendűség érzésének.
A másik probléma ezzel, hogy amíg a civil életben van kontrollom az ilyen helyzetek felett, hiszen otthagyhatok bárkit/bármi, ha a közeg nem tetszik, addig a honvédség nem ilyen: ha már egyszer bevonultam sorkatonának, nem a saját kezemben van a sorsom ilyen szempontból.
"az ép ésszel gondolkodó sorállományú kitalálta, hogy hogy lehet ezt hasznossá tenni."
Intelligens, mentálisan ép ember így tesz minden helyzetben: megpróbálja kihozni belőle a maximumot. A magam módján én is azt tettem.
De ezek a jól ismert, évszázados gyökerű egyéni túlélési stratégiák, amire itt a Kárpát-medencében szocializálódunk. Összekacsintunk és fenntartjuk a rendszert.
"Nem felejtettem el a szívatásokat, de azokat ócska bunkó sorállományú, hatelemeis tahók csinálták, pl. olyanok, akik nem, hogy a falujukból ki nem tették a lábukat"
Ők is a szervezeti kultúra és a humán közeg részei.
Nem mellesleg nekik is voltak parancsnokaik, akik nem tudták vagy nem akarták őket megakadályozni ebben.
"Na, ha tudnád, hogy ebben a helyzetben mit is jelentett egy "Kösz srácok!" az igazi elkövetőtől, de nem tudod. "
Átragadt rád a sértődött katonabácsink korlátoltsága.
Hogy én mit tudok és mit nem, miről van saját tapasztalatom és miről nincs, azt nem tudhatjátok. Nem is tudjátok.
Volt olyan munkahelyem az USA-ban, ahol egy már leszerelt izraeli hivatásos tiszt volt a főnököm. Egyszer megmutogatta a sebeit: ezt az 56-os háborúban szerezte, azt a 67-esben, emezt a 73-asban.
Szerinted szigorú főnök volt?
Szerinted ő értett jobban ahhoz, hogy embereket hogyan kell vezetni, vagy sokat látott, de keveset értett topiktársunk?
Szerinted nekem 20 évesen az a három hónap nem adott többet, mintha itthon "ócska bunkó sorállományú, hatelemeis tahók" szívattak volna a parancsnokaik tudtával (vagy hanyagságukból tudtuk nélkül)?
Maradjunk annyiban, hogy szánalmas és nevetséges, amikor valaki önmagában abból a tényből, hogy ellógtam a sorkatonai szolgálatot, komplett személyiség profilt akar rajzolni, miközben ki sem lát saját beszűkült világlátásából (aminek korlátait maga nem is képes felismerni), sértettségéből, kisebbrendűségi komplexusából (ez jól kiolvasható, amikor az előfelvételisekről ír) és azt hiszi, hogy most aztán jól megmondta?
Ezek az ostoba emberek tették és teszik tönkre a honvédséget, évtizedek óta.
Minden hadsereg úgy működik ahogy a feltételeket biztosítják a működéshez és ahogy betartják azt. A Rakétadandárnál Tapolcán betartották. Tanvezetéshez egy autóra három katona jutott, egy vezetett, egy biztonsági rendszabályokat tanult, egy pedig technikai ismereteket váltással, Diszelben, vagy Reziben. ( Rezi szerintem Európa egyik legjobb tanpályája volt. ) Rendszerváltás után egy autóra húsz katona, de az sem tanpályán, hanem bent a laktanyában a focipályán, ekkor írtam egy cikket 1994 - ben melyet valamely csoda folytán közöltek. A laktanyánk hasonlatos más laktanyákhoz, hagyták lerohadni, festék lövöldözők szarrá lőtték, majd most adják ki vállalkozóknak akik keményen költenek rá, hogy miből az az ő dolguk. Ezred műhely kecske nevelde. Más helyek roncstelepek, szalmabála tárolók, méhészet, nádvágók birtoka. Rakéta tároló hat éve szeméttelep, pár hónapja rönkhántoló. Tiszti étkezde átalakítva, mobil garázsok lettek építve, a mellette lévő parancsnoki épület gaztenger. Legénységi étkezde boros palack tároló. Mai hadseregről van egy kevés tapasztalatom önkéntes (?) műveleti tartalékos koromból, hálistennek már kinőttem, nem kívánok róla beszélni, minden jó! A cikkemből egy tanítani való válasz a semmit mondásról, hülyének nézésről: árpapa
Mi vagyok én? kérdésemre a következő választ kaptam a kerület parancsnoktól:
Mivel a ht állomány feladata kiképzési feladat orrientált, melynek értékmérője az eredményesség, így a jogi szabályozás átmentiségét tükrözve, mindezek a jogos igények másodlagossá válhatnak. Ebből következik az is, hogy a hivatásos állomány sem nem munkavállaló, sem nem közalkalmazott, de nem is köztisztviselő, hanem hivatásos katona. (sic)
Az el kell ismerni hogy a szolgálatvezetők azokat az anyagokat, aminek a meglétéért anyagilag is feleltek, nagyon pedánsan számon tartották. Sokszor mintha a sajátjukat kellett volna odaadni, olyan vonakodva adtak ki valamit a raktári készletükből. Az istenük volt a raktárrend, a nyílvántartó köny, és az állványcimke.
Nem is volt igazi szolgálatvezető, amelyik nem gyűjtögetett. A raktárukba földi halandó, beleértve az alegység parancsnokát is, csak igen körülményesen tehette be a lábát, ahol gondosan lefüggönyözött polcok előtt trónolt a szolgálatvezető úr, vagy a legmegbízhatóbb katonája (bűntársa). Még emlékszem, amikor kopasz hadnagyként a színe elé járultam, végigmért, majd azt monta a katonájának: A hadnagy elvtársnak a jobbikból adjál. És megkaptam a rohambilimet, a málhazsákomat, és az új csajkámat-kulacsomat, amit akkurátusan beírt a felszerelési nagykönyvbe, ahol alá kellett írnom az átvételt. Pár évvel később, amikor eljöttem onnan, ugyanazokat cuccokat tételesen visszavette tőlem, és kihúzott a nagykönyvből.
Nekem még mindig megvan az 1979-ben "szerzett" bakancsom.
Mint teherautó sofőr egy alkalommal én vittem fel a laktanya elhagyott részére elégetni a ruházati selejtet. Egy tiszthelyettes ült a fülkében felügyelve a hiánytalan szállítást, a platón két sorkatona ült mint rakodó.
A menetvonalon mindenfelé haverok álltak, a két platós meg dobálta le nekik a cuccot, amit később némi alkoholért - nem volt gond bevinni egy szállítósnak- újra lehetett cserélni.
Mivel a HŐR-nél és a Yardnál is egyforma fekete surranónk volt, az első felszerelésre kapott ruhapénzből már meg tudtam spórolni a bakancs árát, ebben jártam három évig a főiskolán, meg utánna is használtam mindenféle munkákhoz, manapság már alig van "futófelület" a talpán, de még téli hólapátoláshoz elegendő. :-)
Na, ezért volt jó arc a szolgálatvezetőnk. Nála minden kapható volt némi pálinka ellenszolgáltatásért, gyűjtött is mindent, ami keze ügyébe került. Szállóige volt nála, "Koma, az anyag szent és sérthetetlen." :-))
Egyszer, úgy 2000. környékén látogatást tettem volt laktanyámban az egykori MN9729-nél, ma MH43. Illendően bebocsáttatást kértem a kapunál. Első ránézésre nem tudták, kiféle madár lehetek, talán egy civilruhás elöljáró? Aztán elmondtam, hogy csak kíváncsi vagyok, mi változott a laktanyában a leszerelésem óta. Furcsa mosolyt láttam a kapuőrök arcán, aztán mivel a katona szókimondó típus, az egyik megjegyezte, hogy ő ilyent még nem látott, egy sorállományú örült, hogy megszabadulhatott a laktanyától, főleg, ha cocilista hadseregben szolgált. Aztán nem tudtak maguktól dönteni, megmutattam - mert kérték - a személyi igazolványomat, meg odaadtam a katonai igazolványomat is külön felhívva arra a figyelmet, hogy egyes technikákra betekintési engedélyem van, akkor még hatályos volt. Felhívták az ÜTI-t, aki maga sem döntött a bebocsáttatás kérdésében, azt mondta, hívják fel a TÖF-öt, ne zaklassák ezzel a PK-t. Kb. negyedóra múlva válaszolt a TÖF, hogy beengedhetik "hazánk hűséges katonáját", de csak kísérettel, megmutathatnak neki mindent, amire kíváncsi. Persze, hogy megmutathatták, mivel semmi újdonság nem volt azon kívül, hogy addigra távfűtöttek voltak a körletek, nyomuk sem volt a szenes kályháknak. Elfogott a röhögés, amikor a körletembe - a régi szokás szerinti kopogással - benyitottam. Persze nem válaszolt senki, mert mindenki aludt a besötétített körletben, ők voltak a szerződésesek. Gondolhatjátok, miféle kemény kiképzés volt ott :-)). A kísérőm azért a látszat kedvéért lebaszta őket, hogy nem illik így dél tájban ejtőzni. Akkor kérdeztem meg, hogy és a tanterem? Mert, hogy minket oda küldtek, hogy kiképzési idő alatt ne lábatlankodjunk a század körletében. "Milyen tanterem? Az egy múzeum. A régi technikát tároljuk ott, mert megsemmisítésre nem volt parancs." De szembesültem azzal, hogy évtizedek alatt a komforton kívül semmiféle technikai fejlesztés nem volt az ország egyetlen hadseregközvetlen híradó ezredénél. Valaki azt súgta, hogy csak azért tartják fenn, mert így kevesebb a munkanélküli, azaz egy szociálpolitikai játék volt az egész fenntartás.
Mára kitiltottak az MH43 fészbuk oldaláról, mert olyanokat kérdeztem, ami nem illő. Pl., hogy az alakulat történetéből miért hagyták ki azt az időszakot, amikor a legnagyobb fejlesztések voltak ott és általában az MN-nél. Persze bekérdeztem a bukott norvég rádió beszerzésre, azt mondták, azok jó helyen vannak. Nem tudom, azóta mennyit fejlődött a híradó-informatika, gyanítom, hogy semmit. Ha még mindig - egyszer már említettem - üzemben tartják a rég levitézlett R-142 rádióállomást és még oktatják is a kezelését. Persze az alvázat kicserélték Mercedesre, a Jahtát visszavették az oroszok. De valakinek jó üzlet ezeknek a matuzsálemeknek a felújítása. Az R-142-ről annyit, hogy már annak idején volt bennük COCOM-listás, sőt amerikai berendezés, mégpedig az R-111 automata antennahangolója. Ezt pedig a Vidiben tudtam meg, mert jó párszor kellett javításra vinni az egész hóbelevancot.
A sorkatonának három felszerelési tárgya volt, amit soha nem kellett ellenőrizni, mert mindig megvolt, és úgy vigyázott rá mint a szeme fényére, ezek pedig a bakancs, a széles derékszíj, és a kanálgép volt. Leszerelés napján a kapusszolgálatnál, de volt hogy nálam is az irodában csinos kis gyűjtemény volt a derékszíjból, és a kanálgépből, amit a leszerelők akartak hazavinni emlékbe. Leszerelés időszakában a fiatalabbak nagyon vigyáztak a cuccaikra, mert a leszerelők sokszortőlük vették "kölcsön" a fenti leadandó tárgyakat. Olyan is előfordult, hogy a leszerelő katona otthonról hozta a fater már elhasználódott derékszíját, meg a bakancsát leadandónak, amit az öreg még 20-30 évvel korábban capcarászott sorkatonaként.
Már nagyon régen téma volt itt a fórumon, hogy nincs olyan eszement ember, aki Budapestről, vagy a kertvárosaiból leköltözne vidékre, mint például Fehérvárra, vagy Szentkirályszabadjára. Sokat próbált vagyok költözés területén-látom, hogy megy a helyezkedés. Régi arcok jelennek meg újra egy adott szervezetnél, akár évtizedes kitérő után. Ez már a szokásos előre menekülés egy kedvezőtlen áthelyezési parancs elkerülése érdekében. Persze lehet, hogy nagyobb szervezeti átalakításban gondolkodott régebben az elöljáró, de objektív okok miatt most éppen 60 fő, és dec. 31. a két kijelölt sarokpont.
Látod Fehérvár is milyen csöndben van. Közben pedig volt egy vezetőség csere, de az új sem vergődik nyílvánosan a költözés érdekében, meg persze jövőre választások vannak.
Sokszor egyetértek veled, de ebben most sajnos igaza van a topiktársnak.
Az ARB-nek már tavaly dec. 31-ig el kellett volna költöznie Szabadjára az Újszászból. (Nem MH terület, az ARB leürítése megkezdődött, majd félbe maradt.)
A teljes ARB állományt át kellett volna vennie Szabadjának, de gyakrolatilag senkis em vállalta a leköltözést. (A szabadjai logisztikai bázist folyamatosan bővíteni akarták. Félbemaradt az is.)
A raktárak jelenleg üresek és ez év végéig sem lesznek feltöltve, mert nincs ember. (A 60 fő már a sokadik újratervezés eredménye.)
Pontosan az történt, mint a székesfehérvári főparancsnoksággal. A jó alapötlettel szembejött a valóság. Így lett egy felemás, sok pénzbe kerülő, de legalább használhatlan végeredmény, ami miatt jó lassú mindennemű végrehajtás
Az állományi létszám kérdése volt egy ezrednél. Minél több alegység volt, pl. annál kevesebb őrszolgálat jutott egy-egy századra. Az aeg.ü. szolgálat nyilván változó volt, mert egy-egy tisztes minden napra kellett, helyettesnek vagy helyetteseknek való, azaz rendfokozat nélküli pedig több volt. Kapuszolgálat hasonlóan az őrszolgálathoz, de oda is egy tiszthelyettes és két sorállományú volt beosztva, azaz meg lehetett osztani az emberek között a 24 órás kiállást. Csapatzászló őr, egy vicc. Én csak faszállító szolgálatnak neveztem, mert annyi jó csaj jött be reggel és ment haza délután, hogy a fegyvercső csak úgy merevedett :-)). Ügyeletes alegység, általában ÜTI függő volt, vagy volt riadó, ami általában egy felsorakoztatásból állt, vagy nem, de csak délután. ÜTI-kutya - ügyeletes írnok -, az ÜTI csicskája és szintén faszállító, mert a bejáratnál volt az ÜTI szobával szemben, egy sorállományú tulajdonképpeni csicska, de az ÜTI tisztességgel bánt vele. Telephely őrség külön, elég unalmas. Konyhaszolgálat, az újoncok mozgósítása egész napra. De a rendet és főleg a tisztaságot fenn kellett tartani, mert az ÁNTSZ időnként szemlézhetett a konyhákon. Komolyabb HDMI szolgálatból egyre emlékszem, a különböző rádióhálókban való ügyeleti szolgálatot, a többit csak hivatásosokra bízták. A fűtő - már ahol központi fűtés volt, szinte sehol -, az "szakszolgálat" volt, egy kazánt azért nem lehetett akárkire bízni. Az ő dolguk a legénységi fürdő melegvízellátása volt. Egyébként jórészt egész nap kummantottak a kazánházban :-))
A 24 órás szolgálatokról annyit, hogy a HT-k többsége kollágaként tekintett a vele egy időben 24 órás szolgáltra beosztott sorállománnyal, főleg az őrséggel, naná, fegyveres szolgálat volt, ahogy a kapu is. Bár nem minden laktanyát őriztek sorállományúaknak kiadott éles lőszerrel, ahhoz elég volt, ha a HT tiszthelyettesnek volt éles lőszere a tárban.
Jól szervezett laktanyákban és persze elegendő létszám mellett volt idő a kiképzésre is, nem volt véletlen a KIK-terv, bár volt, ahol csak dísznek volt a falon.
Azok a dilettánsak, akik kritizálják a honvédség, és általában a hadseregek tevékenységét, azok nem értik és nem is fogják fel, hogy a hadseregek nem kisdedóvók, mert katonáikat-legyen az sor, vagy szerződéses, arra készítik fel, hogy a kapott parancsokat-feladatokat a legmostohább körülmények között is végrehajtsa. A sorkatonaság miatt itt óbégató lógós igencsak meglepődne, ha közelről látná egy "demokratikus"valódi hadsereg működését. A mintának számító USA hadseregében otthon, békeidőben is súlyos jogfosztás vár arra a katonára, aki nem az előírásoknak megfelelően tevékenykedik. Náluk még létezik a katonai igazságszolgáltatás, és börtön.
Annak idején joggal röhögött, az amerikai, de a szovjet katona is a magyar honvédségen, mert a magyar honvédet még a széltől is óvni kellett. Ezt jórészt nem a hivatásos katonák akarták így, hanem azok a rohadék politikusok, akik a saját politikai érdekeik miatt megköttöték a hivatásos katona kezét.
Példaként egy sztori, miért is röhögtek az oroszok a magyar bakán: A régi zöld gyakorló nadrágon van a hires kanálzseb, amiben a magyar baka a kanálgépet hordta. Amikor a szovjet katonák először meglátták ezt a zsebet, akkor nem tudták mire szolgál, arra gondoltak, hogy valami egyéni sugárzásmérőt tartanak benne. Amikor megtudták, hogy a kanálgépet, nem bírtak leállni a röhögéssel.
Megtudtad volna pontosabban fogalmazni azt, amit Kovács leírt? Melyik részét-az egészet, vagy csak egy szakaszát? Mondjuk értekezhetnél az akkori sorkatonák szolgálati leterheltségéről!
Leírtál egy állapotot, amit akkoriban egy szolgálatvezető tiszthelyettes is tudott, és ezért valaki díjat adott neked? A 90-es évek közepén már minden sorkatonával foglalkozó hivatásos folymatosan emlegette az akkori politikusok kurva anyját, mert az "állampolgári jogok" ész néküli bevezetésével morálisan is lezüllesztették a honvédséget. A sorkatonák egy része folyamatosan a kibúvókat kereste még a valós katonai kiképzés alól is, vagy egyszerűen nem tértek vissza eltávozásról. Volt olyan katona, akit a rendőrök megtaláltak othon, majd a katona telefonon közölte a parancsnokával hogy egyelőre nincs kedve visszatérni az alakulatához.
Igen, csak tudod kár volt lefikázni a HT-at. Köztük pont annyi alkoholista, semmirekellő volt, mint a civilek közt. Nehogy azt gondold, hogy büntetlenül! Az egyik ilyent azért rúgták ki, mert kártyatartozása volt a sorállomány felé. Egyébként nem volt buta, meg alkesz sem. Ugyebár én 1981-83. közt voltam sorállományú, vagyis nem önként jelentkeztünk, mint az az amerikai katona, aki maga jelentkezett, mert nem volt náluk sorkötelezettség. Mégis a szabadságjogaiban rendesen korlátozták, igaz fizetést kapott érte, azaz mégsem munkanélküliként lézengett.
Visszatérve a sorköteles hadseregre. Persze, a rendszerváltás után teljesen értelmét vesztette, mert a hivatásos ill. parancsnoki állomány kezében az emberi szabadságjogok hadseregre is is érvényes megkötöttségei miatt nem volt fegyelmező eszköz a kezében, pl. fogdába küldeni egy katonát, azt nem lehetett, mert az a szabad mozgásában való korlátozás volt, azért meg ügyészi eljárást indítani túl nyűgös lett volna.
A szocialista hadseregről. Mint írtam, a magam részéről jogkorlátozásnak tekintettem. Mi másnak is tekinthet egy ilyen kötelező "elzárást" egy 21 éves fiatal? Persze kényelmetlen volt a reggeli torna, a századrendben való kötelező reggelihez vonulás, ugyanez a többinél is. De józan ésszel, logisztikailag hogy lehetett volna másképp megoldani egy kb. több száz fős sorállománnyal rendelkező alakulatnál az étkeztetés. Majd 8- fél 5-ig az unalmas kiképzés, akár tantermi, akár fizikai értelemben. Aztán az irányított szabadidő, ami csak a 2. és 3. időszaknak volt szabadidő. Na, ennyit a xarról, lehetne még sorolni.
De, ha már ott voltam, voltunk. az ép ésszel gondolkodó sorállományú kitalálta, hogy hogy lehet ezt hasznossá tenni. Nem, nem seggnyalással, mert azonnal mindenkinek ez jut eszébe. Én pl. ha mód volt rá a hobbimat űztem, vagyis elvállaltam értelmetlen ügyeletet egy rádióállomáson. Persze, hogy nem a meghatározottak szerint, hanem az ellenséggel rádióztam. A szakaszparancsnok, aki nem volt egy tohonya állat, mert egyébként harcművészetekben jeleskedett, csak annyit mondott, "aztán meg ne tudjam, hogy az ellenség amatőreivel rádiózik", "jelentem, nem fogja megtudni" és összekacsintás. Persze mással is el lehetett szórakozni, ha már ott kellett lenni.
Azt mondják, az idő megszépíti az emlékeket. Nem felejtettem el a szívatásokat, de azokat ócska bunkó sorállományú, hatelemeis tahók csinálták, pl. olyanok, akik nem, hogy a falujukból ki nem tették a lábukat, amíg be nem vonultatták őket, de még az istállóból sem. Az ilyen ember mennyibe vesz egy másikat? Az más kérdés, hogy mégis elfogadták, amikor beadta a csövet, igaz a században az összes HT próbálta lebeszélni róla, mert buta ember ott sem volt túl népszerű még köztük sem.
Emberi kapcsolatokból is lehetett tanulni. Nem pont a suttyomban mértéktelen vedelésről beszélek, hanem amikor inkább vállalta egy akárhány fős csapat a "bűnrészességet" egy miatt, de nem dobtuk fel. Így aztán jogszerű büntetést nem kaptunk, mert a kollektív büntetés tilos volt, csak egy darabig ne akarjunk kihallgatáson bejelenteni a szabadságigényünket. Na, ha tudnád, hogy ebben a helyzetben mit is jelentett egy "Kösz srácok!" az igazi elkövetőtől, de nem tudod.
Aztán írhatnék még az összekovácsolási gyakorlatokról a csehszlovákokkal vagy a szovjetekkel, igen csak más volt az igazság, mint amit a tévé híradóban láthattunk és ezeket tőlük tudtuk meg. Beszéltem annyit oroszul, amennyit muszáj volt, sőt többet, mert az összekovácsolási gyakorlat előtt külön orosz tanfolyamot szerveztek a sorállománynak. A csehszlovákokkal meg nem volt gond, mert ők felvidéki magyarokat küldtek. Aztán velük ment a barterezés. Nagyon fasza konzerveik voltak, különböző pástétomok, nekünk meg kötözött sonkánk, cseréltünk.
Szóval így zajlottak a kényszerű idők, belegondolva egy kis alkalmazkodás és máris minden jót röhögtünk.
Egyébként tavaly ellátogattam a tapolcai MN1480 rakétás alakulat laktanyájába. Na, az a szégyen, ami ott van. Úgy néz ki, mint egy őserdő, szeméthalmokkal. Ez a tipikus magyar nemtörődömség és fantáziátlanság. Hogy ott áll egy infrastruktúrával ellátott ingatlan, legalábbis, amíg karbantartották és egy-két aprócska vállalkozás kivételével teljesen kihasználatlan.
Az én generációmnak, bezárólag a nálam kb tíz évvel fiatalabbakig, nagyjából ez az értelmetlen diszfunkcionalitás jött át. Már persze azoknak, akik úgy egyébként is keresték a világban a dolgok értelmét.
Palkovics válasza Vadainak, 2021. június 8-án a bizottsági ülésen:
"Említettem röviden, hogy az egyik megállapodásunk a Rheinmetall-lal egy 8x8-asnak, a BTR utódjárművének a létrehozása, ez egy soros hibrid jármű. A koncepció már nagyon régóta létezik, léteznek egyébként ilyenek már, 25 ami azt jelenti, hogy a kerekeket elektromotorral hajtjuk, a fedélzeten viszonylag limitált akkumulátorkapacitással rendelkezünk, és egy üzemanyagcella állítja elő az elektromosságot, illetve tölti az akkumulátorokat. Ez például egy olyan megoldás, amelynél részben a környezetterhelési követelmény volt fontos, részben a dizájnkövetelmény - ugye, mechanikusan megoldani nyolc kerék hajtását, az nem egyszerű -, részben pedig az a tény, hogy ez egy harcjármű, tehát ha mondjuk, lopakodó módban kell neki haladni, akkor a dízelmotort észre lehet venni, ilyen esetben viszont az akkumulátorról hajtott villamos motor alig bocsát ki zajt. Tehát van egy harcászati, van egy tervezési és van ilyen értelemben egy környezetvédelmi következmény.
Azt hiszem tehát, hogy a hadiipar is erőteljesen ebbe az irányba halad, olyannyira, hogy például ennél az említett járműnél ez nemcsak egy harcjármű, tehát nemcsak katonák szállítására, illetve különböző harcászati feladatok ellátására alkalmas, hanem ezeknél a járműveknél persze van egy olyan követelmény, hogy ha ezt leállítják, akkor ez egy mobil elektromos aggregátor, amely áramot állít elő a fedélzetén lévő üzemanyagcellából, és egyébként táplálja, mondjuk, a környezetében lévő, nem tudom, sátraknak a világítását.
Tehát ez a gondolkodásmód megjelent ott is. Valóban, a hadiipar ilyen értelemben sajnos bizonyos szempontból kiszolgáltatottabb, és ott az első követelmény, hogy hogyan védjük meg a katona életét, a másik, hogy hogyan nyerjük meg azt az adott ütközetet, és csak a harmadik a technológia. Ha ezek szerencsés módon összekapcsolódnak, akkor viszont ez nagyon jó megoldásokat eredményezhet, például ezt a 8x8-as járművet." (Palkovics)
Szögezzük le ismételten: nem vagyok ellene a sorkatonai szolgálatnak általában. Azonban az, ahogy ma a magyar sorkatonai szolgálat működik, az felháborító, ellentétes a hadsereg és a sorkatonai szolgálatát teljesítő állampolgár érdekeivel egyaránt. A sorkatonai szolgálat mai rendje túlélése a Varsói Szerződés gyakorlatának, kidekorálva olyan demokratikusnak tűnő üveggyöngyökkel, amelyekkel annak amúgy sem túl magas hatékonyságát sikerült nullára redukálni. Továbbra is megmaradt az alapfilozófia, hogy a hadsereget szolgálja a katona és nem a hadsereg nyújt adózó polgárának szolgáltatást azzal, hogy felkészíti a haza, önmaga és szerettei védelmére. Ezt a filozófiát bizonyítani tudom a sorkatonai szolgálat időelemzésével. Az elemzést a 9 hónapos sorkatonai szolgálat bevezetése kapcsán végeztem el.
Először vegyük az amerikai példát, hogy legyen összehasonlítási alapunk.
John Average sétál a Fifth Avenuen, tévedésből betér egy márványborítású toborzó irodába. Ott multimédiásan meggyőzik, hogy neki a tüzéreknél a helye. Alkalmassági vizsgálaton, szerződésen és túl még néhány más figurán, a harmadik napon Fort Sill-ben hajnali fél ötkor arra ébred, hogy valami őrmester baromira üvölt és ezt délután hajlandó abbahagyni csak azért, mert leváltja a délutános őrmester, aki este kilencig teszi ugyanezt. Változatosságot az jelent, amikor éjszaka a kettő együtt zaklatja őket. Még nagyon rossz tulajdonságuk ezeknek az őrmestereknek, hogy időnként az egész szakaszt, vagy annak részeit más, még náluk is iszonyúbb őrmesterek karmai közé taszítják, akik járművezetésre, robbantásra, víz alatti tevékenységre, ejtőernyőzésre és egyéb látszólag teljesen felesleges dolog megtanulására késztetik a védtelen újoncot. Így megy ez három hónapig, legfeljebb vasárnaponként van lehetőség némi szusszanásra.
A harmadik hónap vége felé levizsgáznak a katonák, és John ekkor kezdi felismerni, hogy mindent tud, amire a háborúban szüksége lehet a tüzérség keretein belül. Repülőgépre száll, a németországi Giessenben találja magát, ahol kettő hetes békefenntartói kiképzésen vesz részt, és máris indul csapatával Boszniába harci bevetésre, mondjuk Q 37-es lokátor specialistájaként. A New Yorki sétától nem telt el több mint négy hónap és John kevlar sisakjában azon gondolkodik, hogy került ő ide ebbe a sárba és hidegbe.
Figyeltük, nem volt szó alanyi jogon járó kimaradásról, civil ruha viseléséről, eltörölt reggeli tornáról, érdekvédelmi szervezetről, csak kiképzésről, kiképzésről és újra kiképzésről. Ja, még egyről, fizetésről, amely a hasonló képzettségű és korú társakénál valamivel magasabb.
A magyar verzió:
Átlag Béla honvéd jelölt a sorozásra kötetekbe rendezett kórházi zárójelentésekkel érkezik, amelyek közül akár egy is kizárja, hogy alkalmasnak minősítsék. Sürgeti a sorozóbizottságot, mert sietnie kell edzésre, hiszen profi ligás focikapus. Ha valami tévedés folytán mégis alkalmasnak találják, akkor bejelenti, hogy most nyert egy londoni zenei ösztöndíjat, tehát halasztást kér. 26 éves korában tévedésből átveszi a sorozási értesítőjét, akkor polgári szolgálatra jelentkezik. A megyei közigazgatási hivatal valami miatt elutasítja kérelmét (ilyen még nem volt), be kell vonulnia. Átlag Béla honvéd megkezdi áldásos tevékenységét a honvédség keretein belül. Ott ismertetik a jogait a hadköteles katonák jogállásáról szóló törvény alapján. A szolgálati viszonyról szóló törvény és egy 1998-ban általam végzett felmérés alapján nézzük meg, milyen Átlag Béla honvéd időgazdálkodása a 9 hónap alatt.3²hónap egyenlő 270 naptári nap. Ebből havi átlagban 9 ünnepnap van, az összesen 81 nap. Marad 189 munkanap.
(A 24 órás szolgálataink még mindig annak a követelménynek megfelelően virrasztanak, hogy ha Moszkvában megnyomják a gombot, akkor 50 perc alatt el kell hagyni a laktanyát. A 24 órás szolgálatok másik feladata az őrzés. Az elmúlt években nem volt számottevő külső behatolás, maga az őrség tulajdonította el szervezett formában a reá bízott fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, üzemanyagot, ruházati cikkeket. A bűnüldöző szervek felderítési mutatói alapján feltételezhető, hogy ha tudomásunk van harminc priuszos katonáról, akkor azok mellett további 30-50 vagy több bűnöző katona van, akikről ezt nem tudjuk, az őrségben fegyvert adunk a kezükbe, hatalmas és veszélyes értékek őrzésével bízzuk meg őket. Amatőr őrzés, profi, szervezett bűnözőkkel szemben.)
Átlag Béla honvéd időgazdálkodása:
Átlag Béla honvéd egyik legjelentősebb elfoglaltsága, hogy 24 órás szolgálatba jár.
800 fős laktanyában havi 5 munkanap és 2 ünnepnap jut rá
1.000 fős laktanyában havi 5 munkanap és 1 ünnepnap jut rá
1.200 fős laktanyában havi 4 munkanap és 1 ünnepnap jut rá.
A szolgálat után pihenőnap jár, az ünnepi szolgálatért kettő. Ez munkanapban havi 14-12-10 munkanap veszteséget jelent. Ez hat hónap alatt 84-72-60 elvesztett munkanap. Kiképzésre így maradna 105-117-129 nap.
Átlag Béla honvéd az 1998-as felmérésem alapján a 9 hónap alatt az alábbi okokkal és mértékkel volt távol a kiképzésből. (Amikor a gyengélkedőtől kértem az adatokat, visszaüzentek, hogy ilyen nevűt nem találtak az ambuláns naplóban).
Szabadság 9 + 1 tisztesi
Jutalomszabadság 4 nap
Rendkívüli szabadság 1 nap Véradó szabadság 3 nap
Egészségügyi szabadság 5 nap
Gyakorlat utáni pihenőnap 2 nap
Újonc alegységek megalakítása 2 nap
Bázisképzés befejezése és a csapat
kiképzés megkezdése közötti idő 5 nap
A leszerelés korábban következik be,
mint a 9 hónap eltelte 8 nap
Városi rendezvények, kegyeleti feladatok 2 nap
Sport bajnokságok 1 nap
Technikai eszközök nyári (téli) felkészítése 3 nap
Átlagban egy napot el nem érő elfoglaltságok: vezénylések, üdülők kiszolgálása, technikai eszközjavítás, nemzetközi gyakorlat biztosítása, lőszerek időszakos felülvizsgálata, tanintézeti kiszolgálás, zarándoklat, érdekvédelmi értekezlet, kortárssegítő tréning, drog prevenció, stb. 4 nap
ÖSSZESEN : 49 nap
A kilenc hónapból tehát mindösszesen 56-68-80 nap marad kiképzésre. Ez a kiképzési időalap 189 munkanapjának mindössze 30-36-42 százaléka. Ez rendkívül rossz időhatékonysági tényező, erősen megkérdőjelezi a sorkatonai képzés létjogosultságát. Ezek elméletileg és a gyakorlati tapasztalatok alapján levezetett számok, egy halom módosító tényezőt figyelembe kell venni, amelyek még ezt a hatékonyságot is rontják. Az 1999-es és a 2000-es évet felborította az árvízvédelem. A 2000-es év vége és a 2001-es év eleje technikai eszközök átcsoportosításával telt.
A kiegészítő parancsnokságok képtelenek az állománytáblában előírt létszámot biztosítani, a 9 hónap alatt is nagy a lemorzsolódás, így a csapatoknál állandósul a kb. 15 %-os békehiány sorkatonákból.
Külön probléma a C jogosítvánnyal rendelkező állomány. A hátrányos helyzetű családok még a kedvezményes gépjárművezető képzés költségeit sem tudják megfizetni, a jómódú családok gyermekei pedig nem vonulnak be akkor sem, ha a kiegészítő parancsnokság szervezésében szerezték jogosítványukat.
A fenti számvetések arról az Átlag Béla honvédról szóltak, aki részt vesz valamilyen katonai kiképzésben. Egy alakulat katonáinak több mint 30 %-a csak a kiképző központban kap kiképzést, a csapatoknál töltött hat hónapban kiszolgáló feladatokat lát el, amit bármely civil elláthatna: írnok, raktáros, postás, telefonközpontos, szerelő, szakács, felszolgáló, kertész, személygépkocsi vezető, számítógép-kezelő, stb.
A hadkötelesek jogállásáról szóló törvénynek tehát az a filozófiája, hogy az állampolgár szolgálja a hadsereget, különféle olyan állampolgári jogokkal körülbástyázva, amelyek szinte lehetetlenné teszik a komoly katonai kiképzést. Valójában az lenne elvárható, ha az állam kényszeríti a polgárát sorkatonai szolgálatra, akkor a hadsereg a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető leghatékonyabban, a lehető legmagasabb szintű képzést nyújtsa adózó, tehát a hadsereget fenntartó állampolgárának.
A hivatásos állomány panaszkodik, hogy sem motiváló, sem kényszerítő eszköze nincs a sorállomány kezelése során, személyes varázsán kívül. Hála Istennek, egyre több ezzel a személyes varázzsal rendelkező tiszt és tiszthelyettes kerül ki az iskolapadokból, akik már nem azon az elven vezetnek, hogy a katona jobban féljen tőlem, mint az ellenségtől. Ez a varázs, ez a csoda működteti ma a honvédséget.
Amikor bevezették a 9 hónapos sorkatonai szolgálatot, azt kérdeztem, mi volt az a súlyos probléma, amire a megoldást a 3x3 jelentette. A "csak"-on kívül senkitől nem kaptam elfogadható magyarázatot. Most a 6 hónap bevezetése előtt ugyanezt kérdezem, kiegészítve azzal, hogy miért nem három?
Milyen összefüggései vannak a sorkatonai képzésnek?
A sorkatonai szolgálattal kapcsolatban egy bonyolult egyeztetési mechanizmust kellene működtetni, de ezt a katonai felső vezetés és a politikai vezetés komolyan még soha nem végezte el. A sorkatonai képzést szinkronba kellene hozni:
- a civil munkaerő-gazdálkodással,
- az oktatás rendszerével,
- a katonai felsőoktatással, tiszthelyettes képzéssel, szerződésesek felkészítésével,
- a parancsnokok és törzsek felkészítésével,
- a honvédelmi törvénnyel, a hadkötelesek jogállásáról szóló törvénnyel,
- a bevonultatás rendjével,
- a hivatásos és szerződéses állomány pillanatnyi feltöltöttségével,
- a gyakorlatok, éleslövészetek rendjével,
- a harckészültségi, mozgósítási feladatokkal,
- a tartalékos képzéssel,
- az évszakok változásával,
- a haditechnikai eszközök reális állapotával,
- az őr- és ügyeleti szolgálatok rendjével,
- a laktanyai infrastruktúrával,
- a békekiképzés logisztikai biztosításával,
- a szolgálati szabályzat előírásaival.
A tapasztalat az, hogy ezen elemek nem mindig támogatják a sorkatonai képzést, vagy a sorkatona fenti területeken meglevő kapcsolatait rontja a katonai szolgálat. A felsorolt területek részenként elemezhetők, példaként utalok néhány problémára.
A törvényi védelem ellenére a bevonuló sorkatonák munkanélkülisége magasabb (45-50 % körüli), mint a hasonló korú férfi populáció munkanélkülisége, magyarul bevonulást megelőzően szüntetik meg munkaviszonyát.
A leendő katonatisztek, tiszthelyettesek nem teljesítenek sorkatonai szolgálatot, ezzel megfosztjuk őket attól, hogy abból a közegből, amelyet később vezetni fognak, közvetlen élményeik legyenek.
A sorkatonai szolgálat általában a felsőfokú képzést zavarja, halasztás halasztást követ, végül a sorköteles vagy teljesen kibekkeli a katonai szolgálatot, vagy akkor kell bevonulnia, amikor ez számára a legkedvezőtlenebb.
Az alegységparancsnokok vagy szolgálatban vannak katonáikkal együtt, vagy kiképzést folytatnak a sorkatonák számára, vagy a szolgálat utáni pihenő idejüket töltik. A parancsnoki és törzsfelkészítés rendje látszólag egy logikus rendszer, de nincs szinkronba hozva a sorkatonai képzés rendjével, így az alegység-parancsnoki állománynál vagy csak elkönyvelik ezen foglalkozások megtartását, vagy nagyon alacsony részvételi arányt rögzítenek a nyilvántartások.
A honvédelmi törvényt és a hadkötelesek jogállásáról szóló törvényt az az indokolatlan félelem motiválta, hogy a sorkatonai szolgálat eleve jogsértés az állampolgárral szemben, tehát a sorkatona egy kiemelten védendő személy. Mindezt a jogállásról szóló törvény megtoldotta azzal, hogy a sorkatonának biztosítani kívánta mindazokat a jogokat, amit más civil munkavállalónak a munka törvénykönyve biztosít. A jogalkotó ugyanakkor nem végzett hatástanulmányt arra vonatkozóan, hogy mindezen törvényi keretek hatékonyan szolgálják-e az eredményes bevonultatást, a lemorzsolódás elkerülését, a hatékony kiképzést stb.
Ugyanakkor a politikai és katonai vezetés nem volt képes megteremteni a törvényben leírtak alkalmazásának, végrehajtásának a feltételeit, így most sokkal több sérelem éri a katonát, mint a fenti törvények hatálybalépését megelőző időben.
Érdekes, hogy azok a kiegészítő parancsnokságok, akik régebben 120-90 ezer fős haderő sorkatonai létszámát képesek voltak kielégíteni, nem jelentős demográfiai változások mellett ma az évi 20.000 főt is csak részben tudják bevonultatni. A nehézségek okai a jogi keretek megváltozásában keresendők.
Alapvető követelmény lenne, hogy minden katona a fegyverneme jellegének megfelelő éleslövészeten vegyen részt. A tüzéreknél évek óta évi egy tüzérségi éleslövészet van kettő, esetleg három üteg bevonásával. Eredmény: a tüzér katonák több, mint 75 %-a úgy szerel le, hogy nem vett részt éleslövészeten.
Valamikor a rendszerváltás után találkoztam először azzal a győri felderítő zászlóaljnál, hogy a főhadnagy büszkén jelentette, amikor megkérdeztük, hogy ő a KT 83 lézertávmérő 6 hónapos bázisképzéséért felelős személy. Mondtam neki, hogy tudtommal akkumulátor problémák miatt le van tiltva a távmérő használata. A világ legtermészetesebb hangján elmagyarázta a főhadnagy, hogy elméletben tanítják a katonának a távmérőt: ha lenne benne akkumulátor, és ön megnyomná az indítás gombot, akkor a baloldali látómezőben felgyulladna egy piros LED, ezután lehetne megnyomni a mérés gombot és akkor Azt hittem álmodom. Ma ez természetes és elterjedt a csapatoknál és a kiképzési központokban is, ha földmunka gépekről, lánctalpas eszközökről és más különleges berendezésekről van szó, mint hangfelderítő állomás, meteo állomás, célfelderítő lokátor. Az eszközökkel azért nem lehet kiképzést tartani, mert üzemképtelenek, vagy nincs hozzájuk üzemanyag.
A laktanyai infrastruktúráról annyit, hogy egy amerikai tengerészgyalogos küldöttség meglátogatta a sorkatonai körleteket 2000 decemberében. Azt kérdezték megdöbbenve, hogy ti ezekkel a katonákkal akartok másnap kiképzést folytatni, akik az éjszakájukat ezeken a tömegszállásokon töltötték?
És így sorolhatnám az összefüggéseket pontról pontra. Az önkéntes szolgálat bevezetésével a fenti gondok jelentős részétől megszabadulnánk.
Már megint itt rinyálsz arról az értelmetlen, semmire sem jó, alkoholistákból, és alkalmatlan tiszthelyettesekből álló honvédségről. Meggyőzödésed alapja kiscsaládod elmondásai, és volt előfelvételisek történetei. Hát nekem egyszer volt egy 150 előfelvételisből álló századom. Én előttük síma, maximum középiskolát, de inkább szakmunkásképzőt végzett katonákkal foglalkoztam. Nagy gondom soha nem volt velük, nem féltek a munkától, az ismeretlen feladatoktól. Akkor sem sírták el magukat, ha keményebben voltak fogva. Látogatásokkor néha beszélgettem a szülőkkel, főleg az apák tudtak helyeselni dolgokat, persze sokuknak nem volt ismeretlen a katonai élet. Ezek után kaptam az előfelvételiseket. Egytől egyig mindegyik mérnöknek készült, okosak voltak, de sokuknak a legalapvetőbb feladatok is teljesen ismeretlenek voltak, mert elmondásuk szerint otthon sem kellett foglakozniuk a szobájuk kitakarításával, nem kellett maguknak ételt készíteniük, mert minden eléjük volt rakva, sokan nem tisztálkodtak naponta, mert otthon sem tette. Viszont kitűnően tudtak magyarázkodni, ha meg kellett indokolni miért nem készült el határidőre a feladat, kitünően megtanultak már otthon berúgni a sárga földig. Volt amikor egyszerre hármukért kellett elmennem az egyik rendőrkapitányság fogdájába, mert bevitték őket a rendőrök valami részegségel kapcsolatos ügy miatt. Némelyiken elcsodálkoztam, hogy miért is akar mérnök lenni, mert a gyakorlati érzékük valami röhelyes volt. Volt egy öreg híradó tiszthelyettes kollégám, aki a hozzá került katonákat az első időszakban úgy kezelte mint az óvodásokat, és tanítgatta alapvető napi dolgokra, mint például hogyan kell levelet feladni a postán. Amikor a szakmát tanította, akkor ezek az általában valamilyen elektromos előképzettséggel rendelkező katonák feltétel nélkül halgattak rá, olyan szakmai ismeretei voltak.
Te utálod a katonákat, bár soha nem tapasztaltál meg a katonaéletből semmit, mások viszont, akik végigszolgálták az idejüket nem feltétlenül gondolkodnak így. Én arra büszke lehetek, hogy a 90 éves volt főtiszt apám évekig kapta a leveleket a nála szolgált volt katonáitól, beszámoltak neki az életükről, a boldogulásukról. Engem is mindig kérdeznek róla otthon azok az emberek, akik 50-60 évvel ezelőtt nála voltak katonák. Pedig ők sokkal keményebb körülmények között, 2-3 évig voltak sorkatonák.
"Ezt nem igazán tudom értelmezni. Nekem, 21 évesen, amikor megkaptam a behívót, semmi ellenérzésem nem volt a hivatásos állománnyal szemben, hisz nem is ismertem őket."
És kell ehhez személyes ismerettség?
A családból, baráti körből pont elegendő negatív tapasztalat gyűlt össze, hogy az előfelvételisek (és nekem 90+%-ban ebből a körből voltak visszajelzéseim) milyen humán környezetbe kerülnek.
Igazolt sportoló voltam 18 évesen, most 50-hez közeledve is futok havi szinten kb. 100 km-t (benne évente többször egy félmaraton), a fizikai részével nem csak akkor nem lett volna gondom, de még most sem.
"Magam részéről mindig felnéztem azokra az emberekre, akik valamit elértek, mint hivatásos katonák."
Ezt adom, csakhogy ennek semmi köze ahhoz, hogy a sorkatonaság intézménye a rendszerváltás éveiben és utána (amikor engem személyesen érintett volna) mennyire abszurd és értelmetlen volt.
És ezt nehezen viseltem volna.
"Az én egyéni kifogásom a kötelező sorkatonai szolgálat ellen szólt. Büntetésként fogtam, fel, hogy nem követtem el semmit, mégis bezártak."
Pontosan. És hogy nagyon sok esetben miféle alja embereknek voltál kiszolgáltatva közvetlenül. Semmire se jó, szociopata, alkeszek; tiszthelyettesek, tisztesek, akikre technikát sem mertek bízni, de embereket azt igen.
2018 februári a linkelt dokumentum, tehát mára vélhetően megvalósult a beszerzés. Akkortájt olvashattuk a tudósítást, hogy Szentesen nagy fejlesztések lesznek, nem elsősorban a háborús képességek növelése érdekében, hanem létrehoznak Szentesen belül egy olyan "építő" alakulatot, amelyik rész vesz a Z2026 infrastrukturális fejlesztéseiben, így ezek részeivel találkozhattunk a szentkirályszabadjai raktár, a gyulafirátóti gyakorlótér központjának, építésében. A szokásos földmunkagép állományhoz képest eléggé maximalista volt a kiírás, az ajánlattevő nem véletlenül próbálta lefaragni valami "közúti" típusra.
Gyulabácsi! Eddig is voltak billencsei a honvédségnek, meg bulldózerei és markolói is, ezt azért egykori gyakorló hivatásos katonaként tudnod kellene. Én külsős vagyok, de nyílt napokon is mutattak be ilyet, bulldózert és nagy teherbírású targoncát. Vannak a honvédségnek lőterei, hadiútjai.
Tudnék mutatni képet amin ilyen honvédségi földmunkagépek dolgoznak, de nem sajátom, egy netes csoportból van, ezért nem akarom feltenni.
Nagyon kíváncsi vagyok milyen teherautókat gyárt ez a Hydrotest Kft Szigetszentmiklóson, ugyanis a fő tevékenysége a céginformáció szerint Közúti gépjármű gyártása. Inkább forgalmaz egy típust, netán katonai zöldre festi.
Beleolvastam a levelezésbe, kicsit nevetségesnek és dilletánsnak tűnik, ahogy a tonnákról magyarázkodnak, hogy miből áll egy teherautó, és hogy mi kell ahhoz, hogy 28 tonnát nehéz terepviszonyok között is el tudja vinni.
Na most egyrészt a honvédségnek szerintem nem tragédia, ha mondjuk csak 26 tonna terhelhetőségű billencset tudnak venni és üzemeltetni. Meg egyébként is, van a Világban pár gyártó, aki ilyen járműveket sorozatban gyárt (itthon sajnos már nincs), sok-sok verzióban. Nem igaz hogy azok közül nem tud választani, megadja a kívánt opciókat hogy ezt és ezt még kérek rá, és kész.
Én eltudom képzelni, hogy a műszaki ezrednek kell ilyen billenős masina. Mondjuk egy lőtér karbantartáshoz, vagy hadiút rendbetételéhez hasznos ha van egy kőanyagot szállítani tudó gépjármű. De az is lehet, hogy azt a bizonyos felcsúti elkerülő utat ezekkel fogják alapozni. Vagy mondjuk már időszerű egy magánrepterecske a birtokra, ha a gyerekek hazajönnek látogatni spanyolból, akkor ne keljen már ferihegyen landolni a magángéppel. Ugye mindjárt milyen hasznosak lesznek ezek a billencses gépecskék?
attól függ ha lehívják a 9. fárművet 100 millóval, ha nem akkor olyan 50 millióval, a szalonból hozott gépekhez képest.... mondta nekem az, aki ilyeneket forgalmaz.
A honvédség nyitott saját kőbányát? Bemegyek a billencs boltba, megnézem a kínálatot, ez kell, aztán elmegyek a HRB elé felmentést kérni közbeszerzés alól.
Volt már elemezve, főleg a gépkarabélyok, olyan vélemények jöttek elő, hogy egy szlovákiai cég termékeinek lekoppintása, illetve átdolgozása azok által, akik annál a cégnél dolgoztak magyarként, majd hazajöttek a haza hívó szavára felfejleszteni a magyar hadiipart.
Átolvasva az anyagot, a következő kérdés merült fel bennem. Most akkor a honvédség kivánalmainak megfelelő tehergépjármű kerül beszerzésre, vagy az ajánlattevő a neki legjobban megfelelő szempontok szerint módosítatta a közbeszerzés műszaki előírásait,és így ő a nyertese közbeszerzésnek? Azért ez nekem mint mérnöknek kicsit mellbevágó, hogy ennyire dilettáns módon írnak ki egy gépjármű beszerzést-feltételezve, hogy tényleg nem lehet a piacon a kiírásnak megfelelő gépjárművet beszerezni.
Mellékesen megkérdezeem, hogy vajon ennek a belső levelezésnek helye van-e ezen a fórumon, honnan került ez az írat elő?
Állítólag a parlament már tárgyalja, de én a teljes törvényt a 2020 évi zárszámadásról nem találom, amit linkeltem az annak a táblázatos része. Amit a táblázatban látunk, az szinte hihetetlen:a fejlesztésekre szánt pénz 6%-át költöm el egy reform félidejében. Várom a szöveges indoklást.
A vízióid helyett a raktárról a honvédség által megadott konkrét adat. A teljes készenlétet ez év december 31-ig kell elérnie a bázisnak. A raktár működését biztosító létszám 60 fő. Azt én teszem hozzá, hogy a raktár számítógépes nyilvántartással műkődő, automatizált.
A 2020-as költségvetés HM fejezetének zárszámadása. Ilyen nincs! Betervezek beszerzésre 203 milliárdot, év közben döbbenek rá, kevés, hát majdnem megduplázva emelek 391 milliárdra, oszt bravúrosan elköltök 24 milliárdot, vagyis az emelt összeg 6%-át. OV, Maróth, Benkő menjenek a francba!
Egyrészt az a raktár tényleg üres, gondolom, ha nagyon akarják, akkor találnak olyan helyet ami fel van töltve néémi anyaggal, csak a propaganda kedvéért. (Csak hallkan elárulom nincs oylan hely abban a logisztikai központban.)
Másrészt meg, annak a marhanagy raktárnak már tavaly év végén tele kellett volna lennie anyagokkal, mert ez volt a hivatalos terv. (Ez valamiért nem sikerült.)
Harmadrészt meg napjainkban már több száz embernek kellene ott dolgoznia, de nincs ember sem.
Több sebből vérzik ez az egész szentkirályszabadjai logisztikai központ, csak először megépítették, aztán gondolkodtak, végül erőből sem sikerült semmi hasznosat kihozni belőle.
Igen gyakorlott logiszikus vagy, ha egy kép alapján megtudod ítélni annak a marhanagy raktárnak a feltöltöttségi szintjét. Különben nem teljesen üres. Nézd meg a kép bal kéz felőli oldalát.
Az előirányzatok teljesülése kapcsán kiemelhető, hogy a harckocsi és tüzér képesség fejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseknél, tekintettela feladatok előzetesen tervezett ütemezésének elhúzódására, 2020. évben a rendelkezésre álló előirányzatnak csak a 4.157.200,000 Ft 25%-a került felhasználásra.
",,,,,@szzsolt81 figyelmébe - na meg Kovács dandárvezérfőtüzér úr figyelmébe - ajánlanám: tavaly 120Mrd forintnyi összeg lett elköltve az előző évből le nem záródott beszerzések kapcsán. "
Én úgy tudom 1%nál azért jóval nagyobb lenne a túlélésiarány, de csak ha sikerülne a csapás után értelmes időn belül viszonylag biztonságos helyre evakuálni a túlélőket.
Úgy tudom, hogy a szovjetek úgy tervezték, hogy egy ilyen helyzetben a magyar túlélőket alapvetően a korábbi Magna Hungária területére telepítették volna.
Szerintem (bár nem néztem bele az e-tananyagba) van ott szabályértelmezés is.
A környezetemben a 17-19 éves korosztály 90% feletti eredménnyel megy át az elméleti vizsgán úgy, hogy 2-3 hét alatt letolják az egészet. Jellemzően olyan kérdéseket rontanak, ami a B-nek ugyan része, de a gyakorló sofőrök 99%-át nem érinti. Pl. hogy mekkora össztömegű utánfutót hogy lehet vontatni.
Erről egy kezdő sofőrnek nem is kell részletesen tudnia. Elég ha azt tudja, hogy van erre szabály és hol kell megnéznie, ha majd egyszer utánfutót köt a kocsija mögé.
Szerintem jól, a gyerekeim így tanultak/tanulnak vezetni.
Ja, és elírtam: nem C, hanem B, tehát a sima úrvezetői jogsi most így megy.
A nagyobbik már közel egy éve megszerezte a jogsit, a kisebbik most tette le az elméleti vizsgát, és most fog kocsira kerülni.
Érdekes módszertani újítás is van egyik-másik autós iskolánál. A nagyobbik gyerek az első két órát egy villany Nissan volánja mögött abszolválta, egyből mentek forgalomba. Lett egy kis sikerélmény, megérezte a feelinget. Aztán átültek manuális váltós "rendes" autóba, sebváltó-kuplung, de mindig forgalomban kezdtek (az oktató kezelte kuplungot, amíg kiértek a rutinpályára) és ott is fejezték be.
Egyértelmű volt, hogy nem jótékony célból tanítanak meg vezetni,de bíztam abban, hogy mégse leszek sofőr, mivel a szakmám elektronikai műszerész, a BRG-ben voltam bemérő műszerész, rádióhálókat és egyedi spéci adó-vevőket készítettünk.
Az egyi kollégámmal együtt vonultunk be, osztálytárs a szakmunkásképzőben, kolléga a gyárban, egy szakaszban a kiképzésen, a HŐR Ezred szállító századánál is együtt voltunk, belőle oszlopkísérő motoros lett /MZ ETZ/.
Én az utolsó félévre visszakerültem /?/ a szakmámba, az egész objektum egyetlen sorkatonáljaként operátor, adatfeldolgozó lettem a BM-ben. :-)
Jó sorom volt sofőrként is, de az utolsó félév jobb volt mint civilben.
Így igaz. Én 1983-ban szereztem B-s jogsit az ATI-nál, 3500 Ft volt az elméleti oktatástól a forgalmi vizsgáig. Az MHSZ-nél még akkor is harmadába került volna. Amúgy én is kacérkodtam a távirász tanfolyammal, mert több haver is odajárt, de akkor még igazolt sportoló voltam, és nem lehetett időben összeegyeztetni.
De azért rendesek voltak a srácok, a Morse ABC-t megtanították nekem.:-)
Az elméleti oktatás helyszíne a gyakorlati oktatáshoz és a vizsgáztatáshoz képest rugalmasabb, hiszen egy városban akár több iskolát is találsz. Sőt, az autósiskolák gyakran szerveznek kihelyezett tantermi tanfolyamokat is. A tantermi tanfolyamok óraszámát jogszabály írja elő (B kategória esetén ez pl. huszonnyolc 45 perces órát jelent). A foglalkozásokon jelenlétedet aláírásoddal kell igazolnod, és a 10%-ot meghaladó hiányzást pótolni kell. A jelenléti ív okirat, ne hagyd magad rábeszélni a hamisításra!
Ha a tantermi tanfolyam helyett az elektronikus távoktatást (online e-learning tananyag elvégzését) választod, akkor akár otthon (vagy bárhol, ahol internetkapcsolatod van) elsajátíthatod az elméleti ismereteket, tetszőleges időpontban kezdheted és saját önálló időbeosztásod szerint folytathatod a tanulást.
Felkészülésedet tantermi képzés esetén is kiegészítheted korszerű tanulási formákkal, pl. a legtöbb autósiskolában elérhető online vizsgafelkészítő alkalmazások igénybevételével.
A kormányhivatalok által végzett elméleti vizsgáztatáshoz megfelelő felszereltségű számítógépes vizsgatermek szükségesek, melyek a megyeszékhelyeken és a fővárosban, valamint még néhány nagyobb városban találhatóak meg (összesen 33 helyszínen).
Hivatalosan az MHSZ-nél előképzés keretében képezték a Néphadsereg gépkocsi vezetőit. Ez nem volt titok, akik oda mentek hivatásos jogosítványt szerezni, azok tudták, hogy sorkatonaként is sofőrök lesznek. Az "olcsó" jogosítványnak ez volt az ára.
Akkor úgy mondom, hogy az eü-n kívül minden, ami nem gyakorlati vezetés, az e-learning rendszerben megy ma a C jogsinál.
Nincs tanfolyamra járás. eü vizsgát is le tudod tenni úgy, hogy megnézel pár újraélesztési videót, de abból szoktak szervezni egy alkalmas vizsgálat felkészítőt, hogy ne a vizsgán találkozz először a bábuval, akin a mellkaskompressziót be kell mutatnod.
Gondolom, FOMA azt értette ,,jótékonyságon", hogy azért utána berántották a seregbe KRAZ-t, meg hasonlókat vezetni, aki ott szerzett tgk jogsit. Én a rádióklubban ténykedtem, ezért nem mertem ott jogsit szerezni. Pedig agitáltak :-)
Nem tudom, hogy Pap Andrea hol szívta magába a Ludovika dohos levegőjét, hogy ilyeneket mond, mert ő a Bolyain tanult, és ott is dolgozott annak lerombolásáig. Ő tipikusan az, aki katonai alakulatnál sohasem dolgozott, hanem végig a Bolyain, és a jogutódoknál okított mindenféle gyakorlati tapasztalat nélkül. Most, nagyjából 42 évesen pedig tanszékvezető ezredes. Hátravan még neki nyugállományig több mint kettő évtized. Csodálatos őskövület lesz ő az egyetemen.
A jogsikat bánom, hogy nem az MHSZ-nél csináltattam meg. Van olyan kamionsofőr barátom, aki az arra való jogsit is MHSZ képzésben szerezte meg, meg a buszvezetőit is. Szerintem ma sem bánnák a fiatalok, ha nem százezrekért meg milliókért kapnák meg a jogsit. Mondtam nekik, hogy ott azért volt olyan fegyelem, hogy, ha bejött az előadó fel kellett állni és "Erőt, egészséget!"-tel kellett köszönni. Azt mondták, az lenne a legkevesebb, a fa...-om se bánná. :-))
Ha tudod, hogy mi volt az MHSZ, aminek az egyik feladata pont különböző sorkatonai beosztásokra történő felkészítés volt, akkor meg miért írtad, hogy nem tudtad, hogy az infót átadták a honvédségnek?:-) C-s jogsit sem jótékonykodásból lehetett potom pénzért szerezni az MHSZ-nél.
Nem szabad általánosítani a kettő darab bevetett bomba hatásait.
Egy totális atomháborúban (Európában korlátozott atomháború elképzelhetetlen) Európa felett kb. 5-600 darab, (csak a stratégiai célpontokat számításba véve) az első bombáknál több százszor/ezerszer nagyobb hatóerejű töltet robbanna néhány óra alatt. Magyarországra ebből az aktuális stratégiai helyzet szerint kb. 5-10 jutna. Meg a többi párszáz kihullásából annyi amennyi.
A népesség (beleértve természetesen a katonákat is) várható túlélési rátája 30 napon belül körülbelül 1 azaz egyetlen százalékos.
Majd 5' 10' után megadjuk magunkat. s akkor máris jöhet az a gazdasági fellendülés ? (persze ha Anglia,Németország, USA ellen lépnénk fel.A VSZ tagok se játszanak )
Mert Kelet-Timor , Egyenlitői Guinea nem akarna megszállni ,s helyreállitani a gazdaságot.
Ami azt illeti, MHSZ távírász előképzés volt, de nem tudtam, hogy ezt az infót átadták a honvédségnek. Meg egy megkezdett híradásipari szakközépiskola a villamos szakmunkásképzés után.
Lehet hogy az a pszichológusnő jó szakember volt, és látta, hogy a cél érdekében blöffölsz. Gondolom Tapolcára kellett a híradókhoz egy híradástechnikában jártas ember, aki megfelelt a beosztáshoz előírt szakmai követelményeknek. És te lettél az a szerencsés jelölt.
Ezekre a dolgokra határozottan emlékszem. Persze, mint sorállományú, kimondhatatlanul utáltam, de az idő mindent megszépít. Azt tudom, mindennel kapcsolatban a harckészültség veszélyeztetését szajkózták, ezért pl. erősen limitált volt a szabadságra vagy eltávozásra elengedettek aránya a századlétszámhoz képest. De már apróbb dolgokra is ráfogták, hogy HKSZ veszélyeztetése, bünti 2 hét laktanya hat hónapra felfüggesztve, ami annyit jelentett, hogy hat hónapig semmilyen indokkal nem hagyhatták el a laktanyát a fenyítettek, azaz helyben járás.
Valaki felvilágosítást tudna adni arról, minek alapján válogatták ki a sorállományt? '81 tavaszán kaptam egy már nem tudom, milyen néven futó parancsot, hogy meg kell jelennem Várpalotán egy laktanyában, hidegélelem stb. Egy sok mindenre kiterjedő felmérés volt. Az utolsó állomás egy pszichológusnő volt, akinek minden előadtam, hogy utálom a szocialista rendszert, meg hogy nyugatbarát vagyok, a pártot és a KISZ-t semmibe veszem, tehát politikailag teljesen megbízhatatlan vagyok, csak ne sorozzanak be, főleg ne Tapolcára. Ennek ellenére pont oda hívtak be sorkatonai szolgálatra. Hogy volt ez?
Ajaj kolléga pedig büszke lehetnél rá, hogy "gyakorlós" alakulatnál szolgáltál. Azt jelenti, hogy az adott alakulat állandóan olyan magas késszültségben van, hogy szinte azonnal bevethető. Ez viszont azt is jelenti, hogy a hivatásos katonák állandóan gyakorlóban jártak, mert vagy gyakorlaton voltak, vagy kiképzést tartottak a katonáknak, és állandóan készen kellet lenniük a riadó elrendelésére. Az ünnepi egyenruhákat nem igen hordták ezeknél az alakulatoknál a katonák. Nekem például még megvan a hadnagyi ünnepi ruhám, mert nem sikerült elkoptatnom.
Tudom pontosan kivel társalgok itt. Azzal azért vitatkoznék, hogy keveseknek sikerült a neve elé megszerezni azokat a betűcskéket. Tüzéréknél is akad jó pár, nem hogy más területeken. Még a Benkőnek is van, igaz nem tüzér tudománya miatt kapta.
Bocs nekem nincs személyi gyűjtőm rólad, csak az van, ami a fejemben van, az meg nem tévedhetetlen. Lehet hogy neked fel sem tűnt, hogy milyen stílusban beszélgettél emberekkel, de másoknak igen. Én személyesen is megtapasztaltam akkoriban.
Mi más választásod lett volna? A szabályokat és a történelmet mindig a győztesek írják. De attól tartok, egy ilyen arzenál bevetésének nem lettek volna győztesei.
Nem tudom, mi az a gyakorlós laktanya, de, hogy az MN1480 nem az volt, az biztos. Minden tüzérségi eszköz kemény fegyelmet igényel, ha másért nem, a baleseteknek beláthatatlan következményei lehetnek, na már most egy baleset az MN1480-nál, ha valaki ismeri vagy csak látta a rakéta tüzelőanyaggal való feltöltését, elgondolkozna azon, mekkora fegyelmet is kell megkövetelni. Ismertem az egyik tüzérosztály parancsnokát, ha az bergurult, csak sima fegyelmi ok miatt, akkor tényleg hullott a vakolat. Pedig a katonáihoz mindig rendes volt, de következetes is. Csak úgy mellékesen megkérdezem, ki vállalna ma akkora felelősséget, mint amekkora a tapolcai tüzérosztályok parancsnokain volt?
Elmerengtem ezen a "háborús bűnös"-ön. Igen, ha nekünk, nekem és tüzérnek és még sokan másoknak, akik a VSZ nukleáris erejében szolgáltak, jön egy Rezső-Rezső-Sándor-Sándorral kezdődő parancs, mi azt végrehajtottuk volna és ha vesztünk(csak erre volt esélyünk) ülhettünk volna a Nürnberg 2.0 verzió padjain.
Igen ismerem a döntnök fogalmát. Fater is rendszeresen volt döntnök. Természetesen gyakorlós alakulatnak számolom a volt tapolcai rakétadandárt, ahol 91-ig szolgáltál. Ezután számodra végetért a csapatszolgálat, és a következő 16 évet a tüzér tanszéken voltál Szentendrén, majd az Üllői úton. Akkoriban barna hajú, magas, kicsit tudálékos alezredes voltál. Jól emlékszem?
A meghatottságtól gondolom te öreg tüzér-iszapos rája stb-stb. még egy könnycseppet is elmorzsoltál. Hát én meg tábori tüzér tiszt gyerekeként tábori tüzérek között nőttem fel, majd csapattiszti pályafutásomból áldoztam pár évet arra, hogy tüzér alakulatoknál szolgáltam. Tehát talán mondhatom, hogy valami hangyafasznyi ismeretem van a tüzér fegyvernemről, és dicső katonáiról, akik néha igen magasan tudták hordani az orrukat, csak akkor lapítottak amikor elbaszarintottak valamit. Na akkor kapásból tudtak ezer okot mondani, hogy miért nem ők a felelősek. Például akadály jelentése közvetlen irányzású lövészetnél, aminek az volt az okozója, hogy elfelejtették megtölteni az ágyút.
Bocs de azon röhögnöm kell, hogy ti akik az oktatás fellegvárában 7,30-tól 15,30-ig ebédszünet közbeiktatásával okítottátok a nebulókat, gyakrabban jártatok gyakorlatra, mint azok a csapattisztek, akik majdnem hetente mentek a helyőrségi gyakorlóterekre, vagy 3 napos kis kihelyezésekre. Az egyik alakulatomnál havonta mentünk a gyakorlótérre. Te gondolom csak a tüzér lövészeteket számolod, de a tüzérek menetek más célból is gyakorlatokra-jól mondom? Ismered te is azt a fogalmat hogy "gyakorlós" laktanya ugye? Na én ilyenekben szolgáltam csapatos koromban a hazát.
Mellesleg magamat és az általad csak per Kovácsnak (nyilván a netes gyerekszoba eredményeként) nevezett kollégát is a vén háborús bűnösök közé sorolom, számomra ez a tisztelet és összetartozás kifejezése azokkal szemben, akik voltak valaha csapattisztek és/vagy letettek valamit az asztalra. (v.ö.: öreg cápa, iszapos szemű öreg rája, stb.)
A fűtött irodából meg többet jártam (-unk) gyakorlatra, mint a csapattisztek, lévén egy időben bárki ment lőni, mi is ott voltunk. Már amíg voltak gyakorlatok.
Kovács sokszor azon kesereg, hogy nincs tüzérség, meg hogy keveset lőnek a tüzérek. Hát fateromék meg rogyásig jártak a várpalotai lőterekre, így ha akarták, ha nem megtanulták az összes bokor koordinátáját. Hogy romlott a tüzérfelderítés hatékonysága-én nem tudom, de végül is nem a fateromnak kellett a szakmát tanulnia a lőtéren, hanem a neki alárendelt sorkatonáknak, és a kezdő hivatásosoknak. Annyi haszna volt az öregek terepismeretének, hogy talán észrevették, ha valaki el akart rontani valamit. Azok a "vén háborús bűnösök" ahogy te nevezed a tüzér kollégáidat legalább annyi évet, de inkább többet töltöttek el a gyakorlótereken, mint amennyit te a jól fűtött, budapesti irodádban lógtál.
Arról nem beszélve, hogy az a "sima" lőtér pont arrafelé bármely hiányosan képzett tüzérből képes hűlyét csinálni, pont a lőtávolság és a magasságkülönbség hülye viszonyai miatt. Ez az a helyzet, amikor a lőszög meg a terepszög nem adja ki a helyes emelkedési szöget, mert akkora lesz a terepszög miatti lőszögjavítás (ezt szokták síkvidéken leszarni, mert mifsznak az az 1-2vonás.). Itt meg felmegy 10-30 közé, és akár a biztonsági határon kívülre tolja az emelkedési szöget - mert azt meg csak a lőtávolság alapján szablyák meg....
A fater vagy 30 évig járkált azokra a lőterekre, és még nyolcvan évesen is úgy sorolta a helyszíneket,meg mindenféle tájékozódási pontokat, hogy én csak néztem.
Igen, ez volt a lőtér rutinszerű használatának átka. kevés dolog ártott annyit a tüzérfelderítés színvonalának, mint ez. A Baglyasról, meg az Akasztóról látható összes redves bokornak a koordinátái a vén háborús bűnösök vagy fejből, vagy hatalmas listákról tudták....
""mert ellenérzéseid voltak a katonai szolgálattal kapcsolatosan"
Nem a katonai szolgálattal, hanem a hozzád hasonló csökött, korlátolt alakokkal és az általatok képviselt szervezeti kultúrával kapcsolatban."
Ezt nem igazán tudom értelmezni. Nekem, 21 évesen, amikor megkaptam a behívót, semmi ellenérzésem nem volt a hivatásos állománnyal szemben, hisz nem is ismertem őket. Magam részéről mindig felnéztem azokra az emberekre, akik valamit elértek, mint hivatásos katonák. Nem véletlenül emlegettem valamikor a hadmérnököket, bár kiderült, hogy erről a a szakmáról korlátosak az ismereteim. Személyes tapasztalatot a munkájukról akkor szereztem amikor nálunk az acélműben mentek a kísérleti acéladagok gyártásai. Ott voltak a gyártás helyszínén, úgy szoktam mondani, hogy frontharcosként és mindent értettek abból, amit csináltak és meg tudták mondani, hogy ezt az acéladagot nem küldhetik tovább, mint katonai megrendelést a hengerműbe, mert sosem lesz belőle az elvárt minőség.
Az én egyéni kifogásom a kötelező sorkatonai szolgálat ellen szólt. Büntetésként fogtam, fel, hogy nem követtem el semmit, mégis bezártak. Másodlagos kifogásom a katonai szolgálat ellen pacifizmusom volt. Akkor még nem választhattunk a fegyveres vagy nem fegyveres szolgálat között, de a megtagadást választhattuk volna, a sorszolgálat duplája várt volna ránk a börtönben.
Ettől függetlenül, ha már ott voltam megpróbáltam úgy felfogni, mint egy játszóteret, szerencsémre a a kedvenc hobbimnak megfelelő helyre, először híradó századhoz, később híradó alakulathoz kerültem.
Azóta viszont megbántam, hogy nem adtam be a csövet, azaz nem lettem továbbszolgáló. Gondolom tanulhattam volna a honvédség kötelékében - ahogy azt velem egykorú katonai végzettségű rendőr tiszt ismerősöm tette - és most szép nyugdíjam lenne.
Bár a nevezett híradó technika - gondolom a pénzhiány miatt - 1983. óta nem változott, de tájékozódásra több lehetőségem lett volna, mint civilként.
Lehet hogy félreérthető voltam, de én csak a hajmáskéri lőtérről írtam. Természetesen el lehet tévedni a Bakonyban. Egyik alakulatomnál szinte csak éjszaka mozogtunk, ezért volt hogy nappal alig ismertem rá ugyanarra a terepre. A fater vagy 30 évig járkált azokra a lőterekre, és még nyolcvan évesen is úgy sorolta a helyszíneket,meg mindenféle tájékozódási pontokat, hogy én csak néztem. Mondjuk ők még nem kirándulni mentek oda, hanem kitelepültek egy hónapra évente többször is.
Én végig jártam a 22-es hadiutat a 2001-ben télen. Indulás a Határ erdőtől, cél Egy BMP (amiben én ültem), egy BMP szakasz, egy 2SZ1, T-72, 1 szakasz felderítő BMP, BMR1K, stb. Kb 13 láncos eszköz. Mikor megtettem a jelentésemet volt csodálkozás. Téli viszonyok között a fajlagos üzemanyag felhasználás majdnem háromszorosa volt a normának. Kinn aludtunk sátorban a "Bolgár tábor""alatt sátrakban kb, mínusz tíz fokban. Másnap vissza ezen az úton. Visszafelé a BMP-k sorra álltak le, pedig Tapolcáról jött egy tartálykocsi, feltölteni. A BMP-k üza szűrője úgy eltömődött, hogy az összesből kihányattam a betéteket. Mikor visszaértünk a kedves dd pk-nok azt kérdezte, Józsikám jó volt az út? Válaszoltam, természetesen, hiszen ilyet senki nem csinált 20 éve. A jelentést megtettem, aztán mindenki elfelejtette. És a gyakorlótéren el lehet tévedni.
És most mondom, aki a várpalotai lő, és gyakorlóteret jól ismeri, annak legalább 20 évet kellett arra járnia. Az nem csak a Csum-ból áll, meg a Hagyma tetőből, meg az Aszó völgy-ből.
Nyilván idősebb tisztek még többet töltöttek ott, ez csak az én személyes tapasztalatom.
Nemhogy felidegesítetted magad doncike? Az futóbolond aki úgy kritizál katonákat, katonai szervezeteket, hogy életében semmi köze nem volt hozzá. Dobálózol itt összfegyvernemi harccal, meg dandárokkal-te aki állítólag még katonát sem látott közelről. Te egy szánalmas bolond vagy, aki mindenféle háttérismeret nélkül kontárkodik bele egy szakmába. A legelemibb ismereted is hiányzik a honvédség, és úgy általában a hadseregek működéséről. Az itt írogató volt sorkatonák is többet tudnak a hadsereg életéről.
Nem nagyon örülök ennek az "én sokat tapasztaltam, te meg semmit" vitának. 15 éves unokám gyalogsági fegyverekből simán ver. Nem kell tyúknak lenni ahhoz, hogy kimondd a tojásra:záp. Nem kell Frunze vagy West Point ahhoz, hogy megnézd a vezetők vezetettek arányát, hogy megnézd a Z2026 első három évének költségvetési zárszámadását és lásd, több száz milliárdot nem tudtak elkölteni , vagy lásd, hogy 2015 óta 2020-ig évente 2130 katona hagyta el a haderőt. Legfeljebb némi előnyünk van nekünk, a seregben évtizedeket leszolgáltaknak a tájékozódásban.
A személyes sértettséged most már az alapvető szövegértési képességeidet is felülírta.
Hiába próbálsz általánosító hisztit keríteni ebből, nem az egész honvédséget kritizáltam, hanem téged kritizáltalak, a korlátolt gondolkodásodat. (Meg persze azokat a kollégáidat, akik hozzád hasonlóak. De nem mind ilyen és nem az egész honvédség ilyen, szerencsénnkre.)
Hogy komolyan elhiszed magadnak a zseniális felfedezésedet, hogy én valami titkos katonai információkra vadászom, de a te lankadatlan éberséged szerencsére megakadályoz ebben.
Csak ezért ostobaságért elnézést kellene kérned. Nem tőlem (engem ez szórakoztat), hanem a többi katonától, akiket lejáratsz ezzel.
Nem állítottam, hogy én ismerném a honvédség működését belülről és azt sem vitattam, hogy te igen.
Emiatt teljesen feleslegesen hisztizel.
Azt állítottam, hogy máshonnan nincs tapasztalatod, ezért csúnyán lesre futsz, amikor a saját hondvédségbeli élményeidet/tapasztalataidat próbálod ráhúzni egy másik (akár másképp működő katonai) szervezetre.
Csak -- mivel korlátolt vagy -- ezt nem tudod felfogni.
Honnan veszed, mire alapozod, hogy a jelen korban, dandár méretű egységekkel összfegyvernemi harcot kell vívni?
Honnan veszed, hogy jelenleg nem szolgálnak olyan parancsnokok, akik ezred-dandár kötelékben szolgáltak és zászlóalj szinten működtették a szervezetet?
A szervezeti kultúra nem állandó, belső, és külső tényezők hatására változik. Ha a szervezet alapját képező valamelyik tényező megváltozik, akkor az addigi szervezeti kultúra megváltozhat, vagy az új alapokon új épül fel. A honvédség esetében a technikai eszközök lecserélése új szervezeti kultúrát hoz magával, amit lehet tanulni is. A régi eszközök hadrendből való kivonásával az eddigi szervezeti kultúra elfog tűnni, mert az új technikai eszközök más követelményeket támasztanak az azokat használó szervezettől, és egyéntől is. Egy hadseregnél-a honvédségnél is, természetes folyamat a technikai, és szervezeti változás, ami magával hozza a szervezeti kultúra változását is. A hadsereg működése nem szakad meg, ha valamivel felhagy, és helyette egy újat vezet be.
Hozod a szokásos formád. Vastagon kritizálsz mindenkit, az egész honvédséget, az azt alkotó embereket, engem is beleértve úgy, hogy soha nem voltál része a szervezetnek. El kellene hinnem olyan hülyeséget, hogy valakit azért tanácsolt el a pszichológus a katonai főiskoláról, mert túl okos. Ezt ugye a barátod állítja, és nem tudja bizonyítani. Képzeld el hol tartana a honvédség, ha azok a túl okos emberek bent maradtak volna a honvédségnél, nem csak azok a hülyék, akik a főiskola után civil egyetemeken diplomákat szereztek, sőt le is doktoráltak. Nekem is volt még valaha civil koromban ilyen "túl okos" munkatársam aki állandóan számolt, és filozofált a munkahelyen, miközben söprögette a műhelyt- kirúgták a dunaújvárosi főiskoláról, mert elment az esze. A barátod isteni sztorijait én is szívesen meghallgatnám, gondolom mindegyik arról szól, hogy a sok hülye hivatásost szétszívatta, de neki haja szála sem görbült-Münchausen szindroma. Te ha tudnád nekem mennyi történetem van katonák szívatásáról.
Feltételezed rólam, hogy az ismereteim csak az iskolai tanulásból származnak-hát elég nagyot tévedsz. Már a katonai főiskola előtt is ismertem a munka világát, és iskoláim végzése alatt sem szakadtam el tőle. Ha már farokméregetés, én is szerénykedhetek diplomákkal-legalább néggyel, amiből három mérnöki.
Őszintén szólva valami elképesztő, hogy te, aki az internetről szedsz információkat egy fegyveres szervezet, nevezetesen a honvédség működéséről, és fogalmad sincs annak "vállalati kultúrájáról", azt írod, hogy fogalmam nincs annak a működéséről. Lassan hatvan év tapasztalata gyűlik össze nálam a cég működéséről. Kezdem azt hinni, hogy ott a nyakad végén, abban a kerek valamiben össze van kuszálódva valami.
Hát valószínűleg akkor tilos a lövészet, amikor a tüzér elszámol valamit, és belő Hajmáskérre. Ez tényleg egy bemutató lőtér, ahol se egy mocsár, vagy erdő, vagy hegy, szurdok-semmi, csak jól belátható gyakorlótér. A fateromnak valaha a várpalotai lőtér kis túlzással szinte összes bokrára ki voltak dolgozva a tüzérségi lőelemek.
"Mondd csak, voltál te katona? Elismerem, hogy dandár szintű szervezetet békaperspektívából láttam, mint sorállományú "
Nem, nem voltam.
De nem is a lényeg, hogy én voltam-e; a lényeg, hogy azok, akinek ezt a "térség meghatározó ..." izét fel kellene építeniük és utána működtetni, ők mit láttak, miről van tapasztalatuk.
És az sem a lényeg, hogy éles harcban voltak-e (illetve az sem lenne hátrány, ugyanakkor örülhetünk is, hogy nem volt erre szükség), hanem hogy egyáltalán békeidőben, valami többé-kevésbé komolyan vehető hadgyakorlaton képesek-e egy dandár nagyságú erővel és szervezettel (ami nem csak a nevében, hanem méretében is az) összfegyvernemi harcra.
Erre mondtam, hogy akik úgy 1987 körül utoljára láttak és mozgattak ekkora egységeket (logiszitikával, mindennel), vagy legalább elég magas beosztásban voltak ahhoz, hogy a dandár szintre rálássanak (mondjuk zászlóalj parancsnok vagy annak közvetlen környezete), azok a tisztek már rég nincsenek a Honvédségnél.
Vagy másik oldalról: akik most a dandárok élén állnak (állni fognak), azoknak semmilyen tapasztalatuk nincs az összfegyvernemi harc vezetésében, ebben a méreteben, ebben a léptékben. Ez az a képesség, amit te is írtál, hogy a tapolcai dandár teljes állománnyal, tokkal-vonóval két évente elment világot látni. Megvoltak a rutinok, a tapasztalatok és az újaknak (tiszteknek és sorállománynak) ezt át lehetett adni, kialakult és öröklődött a szükséges szervezeti kultúra.
Ez az öröklési lánc megszakadt, a szervezeti kultúra és az elő, tényleges képesség kihalt.
Vannak ugyan sokat látott, de keveset értett emberek, akik szerint ezt iskolapadban meg lehet tanulni.
De aki nem csak katona volt egész életében (ahol végülis igazán élesben generációk óta nem kellett csinálni semmit, a hadgyakorlat sokmindent elbírt, mint ez a mostani bábozás is a "szittya zászlóalj" koncepcióval), hanem az onnan nézve civil életben, ráadásul tényleges piaci versenyben kell boldogulnia, az pontosan érti, hogy önmagában az iskolapadban szerzett tudás mire elég, ha nincs hozzá éles helyzetből tapasztalat.
Kovács tüzér alest itt sokan nem szeretik a sajátos stílusa miatt, de azt teljesen jól látja, hogy nem eszközt kell venni, hanem teljes rendszert adaptálni, kiképzési, működtetési stb. eljárásokkal együtt. Vagyis nem csak az eszközt kell megtanulni kezelni, hanem a szervezeti kultúrát is a semmiből ki kell alakítani.
A honvédségnek -- ebből a szempontból -- pont ugyanaz a problémája mint a futballnak. Csak ez utóbbi sokkal lassabban épült le, de a folyamat hasonló volt. És a megoldás is: a futballban sem működött, hogy majd a könyvekből jól megtanuljuk a modern focit és aztán saját hajunknál fogva magunkat fogjuk az élvonalba emelni. Ahol a futballban (olyan, amilyen, de) sikereket tudtunk felmutatni, tehát a Fradiban és a válogatottal, azok mind annak köszönhetőek, hogy az elköltött pénz mellé kultúrát, gyakorlatban bizonyított módszereket, ezek átadására képes szervezeteket és folyamatokat is importáltunk olyan külső helyről, ahol ez jól működik.
Enélkül a honvédség sem fog egyről a kettőre jutni, csak itt lehet "bemutatókkal" ámítani a népet.
"Ha jól emlékszem te vagy az, aki kibújt a sorkatonai szolgálat alól,"
Jól emlékszel.
Még másoknak is segítettem abban, hogy ezt hogyan lehet legálisan, minden szabályt betartva megtenni.
Az akkor még Internettó Törzsasztal névre hallgató fórumon még topik is volt ebben a témában, ahol én is adtam tippeket.
A topik a mai napig elérhető, most már itt, az index égisze alatt.
"mert ellenérzéseid voltak a katonai szolgálattal kapcsolatosan"
Nem a katonai szolgálattal, hanem a hozzád hasonló csökött, korlátolt alakokkal és az általatok képviselt szervezeti kultúrával kapcsolatban.
Van olyan barátom, akit azért tanácsolt el a pszichológus a Kossuthról (még a felvételi eljárásban) mert túl intelligens és nehezen viselné hozzá képest mérsékelten okos felettesek értelmetlen parancsait. "Sok bajunk lenne magával, magának meg velünk."
Aztán később ő volt sorkatona, isteni sztorijai vannak arról, hogy szívatta a vele kekeckedni próbáló tiszteseket, akár tiszteket.
"Ennek ellenére itt lógsz ezen a katonai témájú fórumon, és igyekszel információkat összeszedni bizonyos témákban. Régebben volt a harckocsi terítéken, most pedig személyügyi kérdések"
Az, hogy ezt komolyan is gondolod, kiváló illusztrációja az előbbieknek.
De veregesd meg a vállad, tüntesd ki magad lankadatlan éberségedért! :D
"Személyi kérdések" -- édes faszom, ezzel még a bohócsapkát is feltetted magadra.
"Én sok mindenhez értek, és sok mindennel foglalkozok, ehhez viszont az kellett, hogy az iskolapadban okosodjak."
Ez utóbbi sajnos nem sikerült.
Mármint elhiszem a sok kreditedet, az elkoptatott iskolapadot, a szép biziket, a bekeretezett diplomákat -- de ha nem láttál gyakorlatban mást, mint a Honvédség, akkor nem értesz hozzá, mert nem látod, hogy működik a gyakorlatban. Jómagam csak két diplomával szerénykedhetem (informatika és jog), de a gyakorlatban művel(t)em ezeket a területeket évtizedekig. A tudásom nem az iskolapadból származik, hanem a tapasztalatból, a megoldott problémákból. Az iskola és a diplomák ahhoz kellettek, hogy értsem a fogalomrendszert, felismerjem, hogy mit kell megoldani, milyen opciók lehetnek stb. De hogy konkrét helyzetben mit kell csinálni, azt nem fogod az iskolában megtanulni.
"Nem, nem voltam NATO tábornok sehol sem, ennek ellenére olyan ajtók nyíltak meg előttem, és olyan helyeken fordultam meg, amiről nagyon sokan csak álmodoznak egy katonai szervezetnél"
Ez is nagyon szép, de ettől még világosan megmutatkozott, hogy fogalmad sincs annak a szervezetnek és folyamatoknak a működéséről, amibe beleokoskodtál. Nem katonai szervezetekhez kellett volna érteni ehhez, hanem egy bizonyos fajta civil szervezeteket kellett volna hozzá ismerni, belülről. És akkor nem beszéltél volna hülyeségeket a 12 helyről kapott parancsról.
"Igazad van nem tudom ki vagy, erről gondosan hallgatsz"
Történelmileg úgy alakult, hogy ez egy anonim fórum, itt a legtöbben nem saját nevükön szerepelnek.
Te sem. Nem mintha ennek a kérdés szempontjából bármilyen jelentősége lenne.
"de nem is érdekes, én úgy körülbelül a biztonsági őr szintjére kalibráltalak be már elég régen."
Most aztán tényleg kétségbe vagyok esve... :D :D :D
Néztem ezt az asztallap simaságú lőteret, ahol senki, és semmi nem erőlteti meg magát,
Na ezt majd akkor ismételd meg, ha meg tudod magyarázni, hogy hogy lehetséges ezen a sima lőtéren az, hogy ha a lőszög meg a terepszög összege kisebb, mint a bitonsági határ, és mégis tilos a lövészet!
Megtekintettem az egyik video beszámolót a hajmáskéri bemutató gyakorlatról, és megint a nyúlvadászat jutott az eszembe-ott ugyanis a nyúl sohasem lő vissza. Úgy lenne az igazi, ha mindkét irányból élessel lőnének. Néztem ezt az asztallap simaságú lőteret, ahol senki, és semmi nem erőlteti meg magát, eltévedni pedig lehetetlen. Kiváló különlegeseink is teljes mellszélességgel csípőből küzdötték le a fegyvertelen vezetési pontot.
Úgy különben hiányoltam a levitézlett vezérkari főnökök közül a Tömbölt, és a Szenest. Lehet, hogy ők a jelenleg is regnáló pártvezér miatt kellett, hogy elhagyják a honvédséget? Vagy rosszul emlékszem?
Volt egy Dr. Hegedűs Róbert nevű fiatal tüzér hadtudós ismerősöm, egy VSZ nagygyakorlatról le merte írni, hogy civil kápráztató púder gyakorlat. Volt olyan bátor Honvédségi Szemle főszerkesztő Molnár Károly ezredes személyében, aki ezt ki is merte nyomtatni..Mindez a sötét kádári diktatúrában.
Már az első világháborúban tiltották a magyar katonának, hogy a sapkájuk oldalán mindenféle jelvényeket viseljenek. Úgy látszik száz év kevés volt, hogy Ruszin tábornokhoz eljusson ez a régi tiltás.
Azt írják, hogy ez a szittya zászlóalj egy lekopaszított normál zászlóalj. Kérdezem én, mit lehetett lekopasztani a meglévő zászlóaljról? Így is kint van a valaguk.
Különben én nem nagyon értem, hogy kinek tartották ezt a mai parasztvakítást, mert a katonák tudják a valóságot, a kormány meg még jobban.
Különben a lényeg a mai gyakorlaton az volt, hogy a kormányfő kapott egy katonai ebédet a helyszínen. Vajon melyik alegység napi élelmezési létszámjelentésében szerepeltették?
Tankista, kérlek, örömömre szolgálna, ha feltárnád honnét "szerezted" ezt a "civil kápráztató púder gyakorlat" kifelyezést, mert én tudom, hogy én kitől loptam.
Egy ismeretterjesztő film jut eszembe. Bemutatták, hogy egy kisvárosi rendőrség állományába nem fér bele egy teljes munkaidejű terrorelhárító részleg. Úgy oldják meg hogy van a városban veterán a tengerészgyalogságtól vagy a spec forcetól, akik egyben a Nemzeti Gárda tagjai is. Van rendes munkahelyük de a kocsijukban mindig ott van a nem mesterlövész puska. Riasztás esetén a munkahelyükön ott hagynak csapot-papot, húznak a tetthely felé. Közben a telefonra folyamatosan jön az információ az elkövetőről, a helyszínről, várható feladatról elfoglalandó tüzelőállás helyéről, stb. A filmben bemutatták, hogy a bankrabló túszokat ejtve elbarikádozta magát. A kollégák a szomszéd szoba szellőzőjén keresztül üvegszálas optikát juttattak a helyiségbe ahol a bankrabló és a túszok tartózkodtak. Egy kis térinformatika és már meg is határozták az épület falán a találati pontot. Járulékos veszteség nélkül semlegesítették a rabollót laparoszkópos eljárással, a nem mesterlövész puskával.
Hagyjuk már ezt. Kitaláció az élőerő elleni űrméret korlátozás. Csak a robbanólövedék, és a dum-dum nak minősülő lövedék tiltott ember ellen. Ha űrméret korlátozás lenne, akkor a tüzérek nagyon unatkoznának.
Láttam egy amerikai videót, már nem emlékszem, hogy Irak vagy Afganisztán. A lényeg az, hogy egy ellenség sompolygott a függőfolyosón a beton mellvéd mögé le-le kuporodva, így nagyrészt nem látszott. A mesterlövész pár a nem mesterlövész puskával megbeszélte, hol kellene kiválasztani a célpontot a falon. Lövés a falba. A mellvéd mögötti falon keletkezett két négyzetméter piros folt, vagyis megcsípték Oszit így látatlanba is. Valószínűleg a lövedék is repeszesedett, meg vitte magával a beton mellvéd darabjait és ez az egész átment a manuson magával ragadva a falra belsőségeit.
Ha jól tudom - esküdni nem mernék rá - 12,7-es eleve nem is lehet - nemzetközi jog miatt - csak rombolópuska. Persze lehet, hogy ez csak a belügyi fegyverekre vonatkozik.
A Mi 24 felújítása ugyanolyan átverés, mint a metró szerelvények felújítása. Újat nem lehet venni a szovjet elvtársaktól, mert úniós szankciók vannak érvényben. A felújítás kiskapu. Kiküldjük a "felújítandókat" a szovjet elvtársak meg lefestik a 10 éve mellékvágányon álló piacképtelen szerelvényeiket és visszaküldik nekünk. Pár újságíró lázadozik, hogy ezek karosszériában sem hasonlítanak a felújításra kiküldöttekre. Helikopter ugyanez. 2003-ban voltam Szentkirályszabadján a Bakony harci helikopter ezrednél. Volt ott 40-nél több gép, aznap 5 volt belőle repképes. Teljesen természetes volt az alkatrész bányászat, kanibalizálással történő javítás. Az NDK-tól kapott gépek sorsa még sanyarúbb volt, ott álltak a szabad ég alatt a két Németország egyesítése óta, kanibalizáltak is belőlük, M zároltból inkurrenciává minősítették őket, egy inkurrenciával foglalkozó cég a javát szétbontotta. Azért küldtük ki "felújításra" az NDK-s roncsokat, mert az oroszoknak ebből volt elfekvő készlet és egyszerűbb egy ikergépágyús változatot üzemkész állapotba hozni, mintha követelmény lenne a nem irányított és irányított rakéták blokkjainak a felújítása is. Tehát az oroszok a saját készletükből kipofoztak nyolcat és visszahozták nekünk, ilyen egyszerű. Ha győz az ellenzék elő lehet keresni az eredeti orosz törzskönyveket és leellenőrizni a gyári számokat. 1
Miből oktattatok? Minden harckocsihoz kellett egy készlet utasítás, de e mellett biztos hogy volt a technikai szolgálatoknál (fegyverzet, gépjármű, javítók). Nekem a szabályzat hiánya az olyan hihetetlen kategória.
Én mondjuk megnéztem volna a T-72 harckocsihoz tartozó kezelési utasításokat, mert az egyik az NSZVT géppuska orosz kezelési utasítása. Abban pedig sok minden szépen le van írva.
Benkő a Stefániában nyomta a dumát az életpálya modellről, és a többi szokásos témákról, mint például a tartalékos szolgálat. A hallgatóság nagyobbrészt 70-80 éves aggastyánokból állt. Én azt vettem ki Benkő szövegéből, hogy ezektől a vénemberektől vár segítséget a honvédség létszámgondjainak a megoldásához. Vajon mit tudnának tenni ezek a félhulla emberek. Vannak több tízezren szolgálati járadékosok, akik talán alkalmasabbak lennének a feladatra, de azokat Benkőék kerülik. Miért is? Persze van erre válasz, mégpedig az, hogy azt a generációt megtaposták, jogaiktól megfosztották, és járadékossá degradálták. Most persze jó lenne a segítségük, de valahogy a járadékosok nem tolonganak, hogy segítsenek, sőt nagy részük egy kanál vízben megfojtaná a hatalmon lévőket.
"""......Meg ennyi info lett hozza: "A Szilágyi Erzsébet fasor 20-ban volt sz MN REVA (MN RendszerszervezésiVezetésgépesítési és Automatizálási Szolgálat) intézet, ott volt egy rövid ideig RAZDAN, de azt lecserélték egy MINSZK-22-re, majd MINSZK-32-re. Ez a 70-es évek legelejéig ment, akkor megalakult az MNAK(Magyar Néphadsereg Adatfeldolgozó Központ) és az (Robotron R-40 ésVideoton R-10 frontend) vette át a feladatát. Érdekesség: az MNAK gépén volt az MSZMP tagnyilvántartás
Kedves csoport tagok. Egy baratom keres egy bizonyos korai szamitogepet, ami vagy volt vagy nem a honvedsegnel. Illeto itt nem csoport tag, ezert en kerem a segitseget. "Próbáljunk meg valamit. Keresünk egy számítógépet. Illetve olyan személyt, személyeket akik azt a gépet használhatták. Amit tudunk a gépről, hogy valamikor az 1960-as évek végén kerülhetett telepítésre a Magyar Honvédségnél. A gép típusa Razdan-3 volt (nem volt picike, több kétajtós szekrény méretű gépet kell elképzelni). És ennyi amit tudunk róla, semmi többet. Barátaimmal érdeklődünk ez után a gép után (ugyanilyen típusú számítógépből még 2 volt akkor az országban, az egyik a BME-n a másik a VEIKI-ben, a BME-s gép megvan a szegedi múzeumban, a VEIKI-s gép üzemeltetőivel sikerült beszélgessünk). Keresünk olyan embert aki esetleg látta azt a gépet, tudja mire és hol használták (ha már nem titkos, de feltehetően az eltelt több mint 50 év alatt a titkosság feloldásra került). Kérjük, ha tudtok segíteni legalább egy megosztással, hátha valaki, vagy valakinek a szülei, nagyszülei találkoztak ezzel a géppel. Tudjuk, hogy nehéz lesz, mert legalább 70 évesek már azok az emberek akik ezzel valaha dolgozhattak. De hátha... Segítségeteket előre is köszönjük!"
A keleti blokkban akkoriban egyedülálló volt, amcsiknál, IRA-nál:) már futott a Barrett M82 és utódai. De utána rákapcsoltak a horvátok, szerbek, csehek. lengyelek, no meg persze a nyugatiak:)
Van egy apró:) gond ezzel a dasaka:) emlékezéssel és az ezt követő eszmefuttatásokkal: nem kiselejtezett DSK csövek voltak hanem vadiúj és válogatott NSzVT csövek:)
A 12,7x99 -es kaliberhez meg import csövek voltak, Truvelo Ltd.-től, dél-frikai cég.
Az akkor még Top Gun nevű ( most Aranysas) nevű újságban 91első hónapjaiban biztosan volt róla cikk. Akkor mint mesterlövész()rombolópuskát, egyedülállónak titulálták, ez akkor igaz is lehetett, de azóta annyi hasonló kaliberű hasonló célú fegyvertípus született hogy a világ egyszerűen "beelőzött".
Volt a kilencvenes évek elején egy pár számot megért lap, talán Armada magazin? -sajnos már nincs meg otthon a lapszám, abban volt egy több oldalas cikk a Gepárd M1 M2ről a fejlesztőkkel. ott azt írták a gyártás során legpontosabbnak bizonyult ngpu csöveket válogatták ki.
Azt meg tudom neked mondani, hogy gyerekként miért nem tudtatok volna lőni a géppuskával. Azért nem, mert az orosz a hevedert egyszerűen csak behúzta addig amíg az első lőszer neki nem ütközött a töltényvonó karomnak. ha lőni akartak volna, akkor először felhúzás és elsütés, majd megint felhúzás, és akkor máris tűzkész a géppuska.
Az akadás témában ha keletkezett valamiféle szakértői jelentés, azt jó lenne elolvasni, mert azért érdekes, hogy egy ilyen sokat próbált fegyvert sikerült a magyaroknak használhatatlanná tenni.
1956 november 4 után Pécs-Bányarendezőt az oroszok biztosították egy kihelyezett T 54-essel. Mi gyerekek kijártunk oda tankot nézni. Az orosz katonák nagyon barátságosak voltak, ha megjött a kajájuk, bennünket is megkínáltak belőle. Beengedtek bennünket a tankba, beállhattunk a géppuskás helyére a turonyba. (Be volt fűzve a heveder a DSK-ba, csak gondolom valami biztosítás megakadályozhatta, hogy mi, gyerekek rövid sorozatokba kezdjünk.) Tehát én 12 évesen ültem(álltam) a toronyban, és forgattam a DSK.t képzeletben repülőgépet lövöldözve, mert a légvédelmi irányzékot használtam. Nagyon nagy balfaszságnak kellett lennie, hogy az ötből négy egyszerre mondjon csütörtököt. Egyébként nem egyedülálló tapasztalat. Amikor megalakultak a déli határszakasz megerősítése kapcsán a határvadász századok, valahonnét PSZH-kat kaptak. Kint lőttek velünk a pécsváradi lőtéren. Akadály, akadály, akadály a 14 és feleseken. Beültem én is. Azzal kezdődött, hogy a tornyot nem tudtam rögzíteni. Végül a bakancsommal léptem rá a toronykoszorúra, hogy legalább a torony ne forogjon. Lövéskor rövid sorozat és leáll, ürítek, újra töltök, rövid sorozat, újra leáll. Így ment. Kint volt Krisz Tibi a 22-es lövész ezredtől örökölt pa fegyvertechnikus, a 14,5ös szakértője, ő is csak széttárta a karjait.
Konkrétan mi okból volt üzemképtelen a DSK, mert azért ez a fegyver végigharcolt egy világháborút, Ázsiát, Afrikát, de még Afganisztánban is működött. Igaz azokat nem magyarok kezelték.
Hende Csaba első útja Afganisztánba vezetett, kijelentette, hogy a missziós feladatokban részt vevő katonák védelme prioritást élvez. Az amerikaiaktól az út menti bombák elleni fokozott védelmet biztosító Cougar járműveket szerzett. Beárnyékolja persze ezt a képet az, hogy a miniszter kinevezése után szinte azonnal beleszaladt két magyar áldozattal járó afganisztáni összetűzés kezelésébe. A kivizsgálás megállapította, hogy a régi orosz gyártmányú T-55-ös harckocsi tornyokról leszerelt és az amerikai Hummerekre applikált 5 db DSK 12,7 mm-es géppuskából 4 üzemképtelennek bizonyult a konfliktus során. Hende minisztériumának és vezérkarának 20 hónap kellett, hogy 2012 áprilisában végre lecserélje a hadrafoghatatlan fegyvereket.
A 90'-es években teszteltük a rendszert. Este felhívtam a helyi kereskedelmi rádiót, hogy ne lepődjenek meg, de éjjel x:y időpontban az adójuk automatikusan át fog állni egy központi tesztadás sugárzására. A tag a túloldalon közölte, hogy tényleg nagyon meglepődne ha ez megtörténne, mert ő a portás és éjszakára áramtalanítja az egész kócerájt....
Ja, magát a tankot vonták ki a rendszerből, szétdarabolták, beolvasztották a CFE keretében, igy maradtak meg a DSK-k viszonylag alacsony, esetenként zéró lövésszámmal
"Áprilisban került napvilágra a hír, miszerint a 100%-ban magyar tulajdonban lévő Sero Kft. által kifejlesztett Lynx (Hiúz) GM6 romboló puska sorozatgyártása nem indult el Magyarországon, sőt a licencet a tervdokumentációval egyetemben eladták egy román projektcégnek, amit direkt erre hoztak létre (Criabo Defense & Security) - írja olvasónk." Forrás: https://kuruc.info/r/6/112413/
Tévedni teccik. Ez romboló puska, űrmérete 12,7mm. A hüle újságíróknak minden puska mesterlövész puska-nem szabad hinni nekik. Különben Magyarországon a civil sportcélú 12,7mm-es fegyvereket, amiket nagytávolságú lövészetre használt pár civil sportlövő, most tiltották be. Jó mi?
Mesterlövész puskával feküszünk nagyon tövgyibe a bokornak. A mesterlövésznek van szekundánsa mint a sakkmesternek, aki visszatartja a meggondolatlan cselekedetektől. A szekundánsnak van egy kis talaj menti meteo állomása, lézertávmérője, stb. amikkel a mesterlövész lőelemeit képes módosítani. Mesterlövész puskával nem tüzelünk csípőből, mint ahogy a videón látszik.
Nem értem, miért kell kétségbe vonni azt, amit leírtam. Amiről írtam nem az '50-es évekből való, a látogatásunk a solti adónál 2018-ban volt - https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9238377&la=156105251 - és ott kérdeztünk rá, hogy van-e valami jelentősége az adónak a riasztási rendszerben. Erre volt az a válasz. hogy a solti állomás a közleményt a bp.-i stúdiótól kapja meg mikrohullámú-, hagyományos telefonvonalas ás optikai kábeles hálózaton. A felhívást juttatják el a kereskedelmi FM rádiókhoz.
Valamikor réges régen az adat/egyéb forgalom alapvetően távközlési földkábeleken zajlott, és a fő kábelek mindegyike átment Budapesten.
Volt még három hely az országban, ahol az (arra) átmenő kábelek mindegyike ki volt vezetve egy egy postai "hírközpontban", amik mellett honvédségi harcálláspontok voltak. Ilyen volt Veszprém, Érd, és Miskolc. (A tartalék harcálláspontokon is hozzá lehetett férni a kábelekhez. Le voltak ágaztatva oda is.)
Mindegyik harcállásponton, (és a tartalékon is) volt egy egy stúdió teljesen felszerelve, ahonnan vezérelni lehetett az épp elérhető rádió/TV adókat.
Ez a rendszer a kilencvenes évek második felére értelmét veszítette, a mikrohullámú láncok kiépülése miatt. Később ehhez jött még az ország teljes területét behálózó üveg kábelrendszer. Mára sokkal inkább rács szerkezetben működik országosan a teljes kommunikációs spektrum.
Az adásokat jelenleg automatika szabályozza, de gyakorlatilag helyben vannak mind a rádió/TV adók, mind az adatközpontok, mind a mobilszolgáltatók hálózatai. A régi nagy teljesítménnyel sugárzó rádió/TV adókból már csak pár "kövület" létezik. "Központilag" csak pár adót lehet/ne vezérelni, de sok értelme nem lenne.
Mára az adatkommunikáció fejlődésével sokkal egyszerűbb és biztosabb módszer a telefonos vészhelyzeti értesítés, (interneten ez kizárt, mert nem tudod megjeleníteni az értesítést) ami viszont nem igényel központi beruházásokat.
Kedden reggel a kolozsvári szállodában hangosan szirénázni kezdett a mobilom, és ez az üzenet jelent meg a kijelzőn. Figyelmeztetés egy nagy tűzre, ami a közelben van. Na ez vészhelyzeti kommunikáció!
A Kossuth Rádió ma is. Nem csak a saját frekvenciáján, az 540 kHz-en, de az összes műsorszóró URH FM, közszolgálati, kereskedelmi adását meg tudják szakítani, ha olyan helyzet adódik. Ez nem titok, látogatáson rá lehet kérdezni, működik-e efféle. Működik, de azt természetesen nem árulják el, mi módon. Ezen kívül itt is van egy érdekesség, képes digitális üzemmódban is sugározni. Mondjuk kereskedelmi jelentősége nincs, hiszen a lakosság körében ezek vételére alkalmas készülékek az áruk miatt nem terjedtek el. Ez Solt. A műsor pedig többszörösen túlbiztosított, legalább három csatornán érkezhet jel a bp.-i stúdióból, akár egyidejűleg is.
Ó valamikor a nyolcvanas években még létezett harckészültség. Ha jól emlékszem így jöttek sorba: fokozott, háborús veszély, és teljes HKSZ. Akkoriban még volt 1. számú boríték, Orfeusz, Platina, Kossuth rádió. Némelyik alakulat ÜTI szobája úgy nézett ki, mint a paksi atomerőmű irányító terme. Napi jelcsoport, visszaigazolások, "technikai ellenőrző közlemény". Meg a magassági szelek 23 km magasságig. De jó volt bekörmölni a naplóba...
Pedig hajdanán volt nekünk alumíniumiparunk is. Ma már adott alapanyagból készterméket gyártanak, általában nagyon bonyolult profilos termékeket, de nagy méretpontossággal. A két feldolgozó üzem hol ilyen, hol olyan, de mindig nyugati tulajdonban van. Asszem a legutóbb kanadai volt az egyik.
Hú, ez a technológia nagyon a múlt! A karbontartalom beállítása már a konverterben megtörténik az oxigénes intenzifikálással. Utána van egy előötvözés, amikor a kocsin lévő üstbe bemérnek pár fajta ötvözőt, meg alumíniumot és meszet. Aztán minden adagnak van egy mikroötvöző fázisa az üstmetllurgiai állomáson. Ott a folyamatos argonöblítés mellett extrudált huzal formájában, pontos digitális beállítással adagolják a további ötvözőket. Minden adagról többször készül gyorslabor elemzés, mire a meghatározott összetételben és hőfokon átkerül a folyamatos öntőműbe. Na, ez nagyon eccerű leírás volt és nem is olyan látványos, mint a Martin kemencés gyártás, legfeljebb akkor, amikor a kemencében akkora hőmérséklet van, hogy eléri a szilíciumégést, esetleg salakkidobódással jár. A klgs.-ekről általában kérnek színképelemzést is, de az piszkos drága.
Én azt nem tudom, hogy Dunaújváros milyen minőségű, és összetételű acélterméket tud előállítani. Azt olvasgattam valahol, hogy azt a fajta alumínium ötvözetet, ami a fegyvergyártáshoz kell, olyan bonyolult előállítani, hogy még az oroszok is a japánoktól veszik az alumínim alapanyagot a vadászpuskáikhoz. Tényleg érdekes, hogy az oroszok a nemzetközi trendekkel ellentétben, még mindig lemezből hajtogatják a hadifegyvereiket, és nem alumínium ötvözetből forgácsolják, mint a többi nagy gyártó.
Az ukránok tulajdonrésze már nem játszik. A legfőbb tulajdonos a Vnyesekonombank. Hogy úgy mondjam eléggé lőporszagú időnként a légkör, de a termelést nem érinti. Lehetne a hadiipari gyártás, de mihez? Igazi hadiüzemként meg hülyeség emlegetni, mert ahogy máshoz, az acélhoz sincs alapanyagunk, vagyis az ellenség első dolga lenne szétbaszni a vasutat, ripityomra bombázni a kikötőt. A 2008-as válság előtti békeévekben volt, hogy egymillió tonna ócskavas - ti. alapanyag - volt felhalmozva a kerítésen belül. Nem tudom, az állam hajlandó lenne-e előfinanszírozásra, mert megrendelést ma már csak úgy fogadnak el, ha a megrendelő megfizeti minimum az alapanyag árát.
Csak érdekességképpen, pl. tankot nem fogadunk el ócskavasnak, mert egyben nem fér bele a konverter kemencébe - nem kohóba, oda nem az megy -, a darabolása meg eszméletlen költséges.
Nekem nagy élményem volt Ózd vagy Diósgyőr, amikor csapoltak a Martinból, ott volt az üstben a darun az acél, és jött még egy beavatkozás, nyomjunk bele még egy kis magnéziumot. Hatalmas tűzijáték volt, az üstben lévő acél újra felforrt. Ez a beavatkozás azért kellett, hogy az acélban megmaradó szén ne lemezszerűen, hanem gömbként kristályosodjék lehűlés után, ez jelentősen befolyásolta a végtermék szakító szilárdságát. Pécsett, az Uránbánya felszámolása során egy ismerősöm könyörgött, hogy ne tömedékeljenek, neki kell az 1200 méter mély akna. Talajszinten indukciós kemencében felolvasztja az acélt, öntőmintába önti, lezuhantatja -1200-ra, addigra megszilárdul a súlytalanság körülményei közt. Űrkohászat nagyban. Az illetékesek azt mondták, hogy őket kötik a rekultivációs előírások, tömedékelnek. Az utolsó urános bányásznapon még főnököm is rákérdezett Tókára, az utolsó vezérigazgatóra, hogy keresik az atomhulladék lerakó helyét, nem az lenne logikus, hogy ahonnét felhoztátok, oda temetitek vissza? Nem, az erőmű és a bánya két külön cég, nem nyitottak egymás gondjaira.
Örülök, hogy jó híreket hallok a Dunaferr képességeiről. Dr.Maróthnak egy csettintés lesz a Dunaferrt beintegrálni a magyar NATO kompatibilis hadiiparba. Gondolom a szovjet, netán ukrán elvtársak kellően együttműködőek lesznek
Na, azért ebben ne légy olyan biztos! Ha nem hülyült volna meg a cégvezetés, meghívnálak egy gyárlátogatásra a Dunaferrhez.
Csaxólok, ma is van olyan klgs. jelű adag, aminek a megrendelőjét nem tudjuk. Viszont a szabvány mindent elárul. Ezek általában kis szegmenses, egy, max két adagos gyártások, tehát valahol a 150-300 t között. Ebben vagyunk nagyok, mint kicsik, hogy pl. a hengerművünkkel pár óra alatt át tudunk állni bármilyen minőségre. A többi unalma technológiai részlet.
Ugye ott volt, vagyis van a gyönyörű Pentele-híd. A rohadék Fletó-kormány az angoloktól rendelte meg az acélszerkezetet. Az átadás után egy acélipari szakkonferencián derült ki - mondjuk az addig mi is tudtuk -, hogy a gyártó elnyilatkozta magát, hogy a pár km-rel odébb lévő dunaújvárosi acélmű ugyanezt a minőséget simán legyártotta volna.
A kísérleti adagok gyártása ritka, de folyik. Na, azok se zománcos bilihez készülnek, amikor hallom a méregdrága ötvözőket, hogy kilóra adagolják a 150 t-s nyersacélhoz.
A jelenleg már úgy ahogy futó kézifegyvergyártást tekintve szerintem nincs benne magyar. Például a szerszámgépek, megmunkáló központok, robotok, csőkovácsoló gép külföldi termék. A gépkarabélyok alumínium ötvözet tokjának alapanyaga, a csőanyag, a pisztolyok műanyag tokjának alapanyaga, a speciális acélötvözet alapanyagok szintén külföldiek. Valószínűleg a harcjárművek gyártásánál is hasonló lessz a helyzet.
Magyarországon nincs alumínium, és acélipari alapanyagokat előállító cég, aki a különleges ötvözeteket elő tudná állítani, de szerintem még síma lemezhengermű sem létezik az országban. Ipari szerszámgépeket előállító cég sem létezik szerintem az országban.
Ha az ár felől közelítjük meg, akkor valószínűleg sok fegyvernél is oda jutnánk, hogy olcsóbb megvenni egy jól bevált kész típust külföldről.
Konkrétan a Rába H sorozatnak Rába gyártású volt az alváza, a futóművei, a felépítmény (plató), magyar a keréktárcsák, kábelezés. A motor, váltó, fülkeváz import (ugye 2005-ben szűnt meg a motorgyártásuk), már asszem haszonjármű gumit se gyártanak itthon. Nagy vonalakban így nézett ki, most az utolsó tömítés meg csavar beszállítói mivoltába szerintem ne menjünk bele.
De itt jegyzem megy hogy a Világ igazán nagy haszonjárműgyártói közül is talán csak a Mercedes gyárt maga minden fődarabot. Jellemző a fődarabokra szakosodott beszállítókból való építkezés, például sebváltókból ZF, Fuller, futóművek ZF.
Nézz meg egy amcsi kamiont, legyen az Kenworth, International, Mack, a legtöbbjükben a következő motorokat találod: CAT, Cummins, Detroit Diesel. Váltó Fuller. Futóművek Dana, Eaton, Marmon, Rába.
A globalizacio körülmenyei mellett nem is szükseges, hogy 100% hazai alkatreszekböl keszüljön egy teherauto. Esetleg, ha az ´50-es evek Csepel-teherautojat celozza meg a projekt ... akkoriban ugyanis nagyjabol müködött ...
A kizárólag hazai összetevőkből, az teljesen ki van zárva. A hazai összetevő legfeljebb az összeszerelés, de úgy már lehet, drágább lenne a leves, mint a hús. Pl. Tudsz motort, hazai innovációból, korszerűt, a környezeti előírásoknak is megfelelőt? Lehet, hogy már egy kiba... felnit sem tudnának legyártani. Váltók, alváz, fedélzeti elektronika?
Volt benne, nem minden része itthoni gyártás volt, de legalább volt.
Kötve hiszem a hogy a most hirdetett programok közül:
a.) mind megvalósul maradéktalanul
b.) kizárólag hazai összetevőkből fognak készülni
c.) 100% magyar szellemi termék lesz.
Ehhez képest egy meglévő képességet életben tartani, ne adj Isten továbbfejleszteni egyszerűbbnek tűnik, legalábbis nekem földi halandónak. Nem világverő elképzelésre gondolok ám én sem.
A cikk szerint gyakorlatilag minden területen fejlesztik a hadiipart, de egy olyan egyszerű területről, mint a járműgyártás szó sincs. Pedig van egy többségi állami tulajdonú cég (Rába) , ahol a közelmúltig gyártottak katonai teherautót, de már leálltak azzal is, pedig azt "csak" folytatni kellett volna.
Szépen le van írva úgy nagy vonalakban mik az ezred pk feladatai és jogkörea feladat végrehajtáson túl :
The Commander of the Heavy Airlift Wing exercises the authority over mission execution.
He is also the final authority in making decisions regarding conflicting requests from the SAC nations. In this capacity he assesses the mission requests according to a Mission Priority Classification defined in the SAC Memorandum of Understanding, the founding document of the program:
Employment or deployment of forces in support of NATO, EU or UN military operations
Response to actual or anticipated armed conflict or crisis where a SAC nation is involved
National emergencies in direct support of a SAC nations' citizens.
National support of NATO, EU, or UN operations not covered in #1
National support of humanitarian operations
Other national requirements
In exercising this authority the Commander of the Heavy Airlift Wing should first consider emergency need to safeguard life of participants' citizens, and second, the nation with more flight hours.
Az utolsó bekezdés nem véletlen, ugyanis van ottan 500 órás ( svédek pld.) és 50 órás ( mi) tag is.:)
Ha magyarázatról és kiállásról van szó, van erre szakosodott jogi és PR osztályuk, ez természetesen a SAC Igazgatótanács irányvonalai szerint fog történni, akkor amikor erre felhatalmazást kapnak ( majd)
A sztoriban azért érdekes hogy erősen sajtó felfúvásos eset, szvsz komoly kotorászás van a nagy csend mögött, el lett-e küldve bizonyos email, el lett-e olvasva, stb-stb:), mer azért fura egy légtérsértő az amely bejelentkezik az osztrák földi irányításnál:)
Nem másért, de a C2S században ott a Diplomatic Clearance részleg:)
A végére milyen szépen elfogyott a hallgatóság. Feltételezve, hogy jövőre kormányváltás lesz, az előadók nagy része megy a kukába. Pár éve meguntam a papírhegyet, ami televolt koncepciókkal, meg ilyen-olyan tanulmányokkal, még talán Gyarmati biluxbajnok pár évtizeddel ezelőtti agyalgása is volt közöttük, és elvittem a hulladékudvarba.
A tagállamokat nem lehet kényszeríteni, csak politikai nyomást lehet rájuk gyakorolni.
A hadrafoghatóság terén egyébként egyik NATO tagállam sem remekel.
(Na jó, mi az utolsók vagyunk ebben is.)
Megfigyelhető napjainkban, hogy kizárólag a katonailag gyenge államokra mérnek a NATO tagállamok katonai csapásokat, és hogy a legfejlettebb tagállamoknak is erősen limitáltak a bevethető erői.
Hu, pedig szép tanulmányokat olvastam a STANAG akármilyen számú szabványokról. És ezt miért nem kérik számon a tagállamokon?
Ez nem egy iparvállalat, ha nem szabvány szerint működik, akkor nem tudja eladni a termékeit. Itt - lehet, nem jól tudom -, de a hadrafoghatóság múlik a szabványok betartásán. Vagy az egy levitézlett VSZ-es dogma, mármint a hadrafoghatóság?
Ha jól emlékszem te vagy az, aki kibújt a sorkatonai szolgálat alól, mert ellenérzéseid voltak a katonai szolgálattal kapcsolatosan. Ennek ellenére itt lógsz ezen a katonai témájú fórumon, és igyekszel információkat összeszedni bizonyos témákban. Régebben volt a harckocsi terítéken, most pedig személyügyi kérdések. Megnyugtató számomra, hogy semmilyen konkrét információt nem kapsz ezen a fórumon. Én sok mindenhez értek, és sok mindennel foglalkozok, ehhez viszont az kellett, hogy az iskolapadban okosodjak. Nem, nem voltam NATO tábornok sehol sem, ennek ellenére olyan ajtók nyíltak meg előttem, és olyan helyeken fordultam meg, amiről nagyon sokan csak álmodoznak egy katonai szervezetnél. De hát nem is kell hogy tábornok legyek, főleg nem ha veled kommunikálok.
Igazad van nem tudom ki vagy, erről gondosan hallgatsz, de nem is érdekes, én úgy körülbelül a biztonsági őr szintjére kalibráltalak be már elég régen.
