Köszi, igen, én is valahogy így képzeltem el. Meg hogy ami pici és lebeg, az különösebb bajt sem tud csinálni (azért nem egy Schaffhausen ez, pl. a belül teljesen kezeletlen vas radiátorokról is jönnek le több mm-es rozsdadarabkák...). Tényleg, egyébként van egy mágneses iszapleválasztóm, azt hova a lenne legjobb betenni? A hőcserélővel leválasztott, fagyálló közegű padlófűtésbe gondolom nem kell, ott elvileg semmi vas nem lesz (max 1-2 horganyzott közcsavar ha más nem lesz kéznél).
Grundfos 25-50-ből 3 db (összéletkoruk 100 és 150 év között lehet) + 15-50-ből 1 db, az fiatal, max. 20 éves :) Meg vagy két ilyen noname kicsi + 1 rossz Wilo.
De állítólag lehet kapni szabványos felújító készletet hozzájuk 5eFt-ért (még nem jártam utána, egyelőre tökéletesen működnek).
Tényleg, az alábbiak közül hova mekkora lenne jó:
- Csak pinceszinten, 25kW fás kazán és pufferek közé gondoltam 25-50-et
- Padlófűtés hőcserélő utáni részre, pincéből földszintre, fagyállóval, 1000m/14kör/10cm osztás/összesen is csak 80nm -re 25-50
- Pincében lévő osztótól földszinti 5 db radiátorig (2+1,5+1,5+1,5+0,5m-esek), 1" váltószeleppel, pufferból vagy Termotékából nyeri a hőt: 25-50-essel
- csak pincében, padlófűtés hőcserélő primer oldalába visz vizet, 3/4" váltószeleppel, pufferból vagy Termotékából: ide jönne a 15-50.
Sziasztok! Van két radiátor ami nagyon hangosan zúg.A szerelő szerint a kombi kazán szivattyúját lehet hallani.Szerintetek mit lehet ezzel csinálni,hogy megszunkme a zaj?
Hát figyelmetlen voltam(nem mindig a nevek maradnak meg, hanem a problémák).
Cserélni nagyobbra az igen,de az időjáráskövetők én legalábbis úgy tudom, nem feltétlen a hőfokot emelik,hanem a fűtést korábban indítja,ha a külső hőmérséklet esik(elébe megy a lehűlésnek).
Ha már kondis akkor olyan előrét kellene választani aminek a visszatérője sok kondenzátumot
okoz mert szerintem az többet hoz mint önmagában az időjáráskövető.
Mint beszéltük kevés a kV értéke, valamint ha bekötöm a külső hőmérséklet érzékelőt a kazánba, motorosra lesz szükség, ha jól értelmeztem az eddigieket.
Alsó visszatérő csövet nem kell leengedni a tartály aljára csak az aljától 4-5 cm-re. és srégan kell elvágni nem merőlegesen. Akkor minden kosz ott marad a puffer alján.
Na, de most komolyan, a belső fix hőcserélője talán tényleg nem használható a rárakódott vízkő miatt, a tartálynak viszont ugyanez csak javítja a hőszigetelését :) Nem létezik, hogy nincs valami nagy felületű, kis ellenállású, 100 mikronos vagy még ritkább szűrő amit ilyen öreg, szennyezett tartályok alsó csonkja elé raknak, hogy azon akadjon fenn a retek és néhanapján átmossák... Légyszi, hátha valaki tud ilyet! Köszi
Ha van egy puffertartályom aminek jó vízköves a belseje, a búvónyíláson keresztül kiszedegetném amennyire lehet, akkor a maradék (ami rá van tapadva körbe a falára), az máshol nem tud gondot okozni, ugye? Mármint ha fizikailag, a hűléstől-melegedéstől netán le is válna, gondolom csak lesüllyed a tartály aljára. Vagy tud esetleg gondot okozni szivattyúnál vagy szelepnél? Egyedül a kazán visszatérőben az ESBE511 meg a szivattyú van olyan alacsonyan, ahol el tudom képzelni hogy beszív 1-1 darabkát. Mi a véleményetek? Van olyan szűrő, amit puffer alsó csonkhoz szoktak beépíteni?
Használati melegvíz elektromos vízmelegítőtől a mosdóig a falban acélcsőben van vezetve. Ebből kb 15 cm hosszú cső ki lett vágva. Asziszem talán elfagyás miatt, részleteket nem tudom. Bojler felöli csővéget menetes dugóval lezárták. Mosdó felöli oldal szabadon van, nincs rajta menet.
Ezt a két csővéget szeretném összekötni, menetvágóm nincs, nem is vennék emiatt. Létezik-e ilyen összekötéshez jó és tartós megoldás? Ha igen, mi?
Túl sok hely nincs szerelni mélységében. Ha nem muszáj nem mélyíteném a hornyot.
Valami csőbe beragasztós vagy ráragasztós idom kéne, vagy kulcsos rá/beszorulós idom, ha van ilyen - erre gondoltam első körben. Ivóvíz minőség megmaradjon.
Légyszi, ebben segítsen vki (105179.hsz.): A cső belső felülete kb. 0,38m2, kívül a bordázat miatt 2,5x ekkora, tehát jó 1 m2. Anyaga réz, a cső falvastagsága kb. 1mm, a belőle kimángorolt bordáké 2-3 tized mm lehet.
- mekkora teljesítményre számíthatok egy ilyen hőcserélőtől, ha beteszem egy kis tartályba, annak vizét kazánról melegítem és a padlófűtés fagyállója a hőcserélőn keresztül áramolva kapja a meleget?
- korábban már volt itt róla szó, csak most nem találom: valaki légyszi írja le azt a 2-3 képletet, amivel a szükséges fűtővíz mennyiségeket és hőlépcsőket meg tudom határozni (l/h, x/y°C-on, ha tudom hogy a hőigényem mondjuk 25kW).
- használati melegvíznél, mondjuk 3 főre mekkora szükséges hőteljesítménnyel érdemes számolni átfolyós üzemben?
Jelenleg cekászról (ami egy kis tartályban van) megy a fűtés ami a szivattyú fölött van, ennek a felső részén van az előremenő csonk a légtelenítővel, így gondolom ez még nyomóágnak számít. A rendszernyomás 1,7bar. Egyébként szintén tartósság szempontjából milyen üzemi nyomás lenne megfelelőbb? A magasabb pl 2bar fölötti vagy az alacsonyabb pl 1bar alatti?
Nekem is ez lenne a kérdésem. Mivel most akarom kicserélni a 3 járatú szelepet így jó lenne ha valaki adna egy jó tanácsot, hogy érdemes e ez a megoldás.
Plusz még két kérdésem lenne az ábrával kapcsolatban:
A két szembe fordított háromszög visszacsapó szelep lenne felfelé folyásiránnyal?
A képen bekeretezett valami az összekötő szakasznál, mi lenne?
500 literes V&N pufferben volt, 3/4 csatlakozású (kb. dn20), anyagában bordázott/mángorolt réz (jó nagy felület, állítólag 2,5-szörös egy ugyanekkora sima csőhöz képest), 40-45cm hosszú (most nem tudom megmérni), 16 cm külső átmérőjű, 14 menettel, tehát kb. 6m csőből lehet.
Több van belőle, az egyik a padlófűtésé lehetne (van egy kb. 20 l-es hengeres tartály, amibe be tudnám tenni, így az lehetne egyben az osztó is a meleg oldalon, így egy szivattyúval kevesebb kellene). 1 másikat meg betennék a puffer tetejébe, átfolyós üzemben melegvizet csinálni. Vajon ez utóbbi is működhet így? Vagy kössek sorba 2-t?
Mert van amikor a padló kevés nagy minuszokban és a kazán ilyenkor felmegy 45-50 fokig is és a radiátorok elkezdenek rendesebben fűteni de az 50 fok sok lenne a padlónak....és gondolni kell arra is ha valami megmihálylik és túlfűtene.
Köszi a linket, végigolvastam, mindjárt fel is fedeztem benne egy számomra új dolgot: az általam eddig "szokásosnak" hitt 3járatú szelepes padlófűtési hőmérsékletbeállítást kifejezetten ellenzik (merthogy kellő áteresztésű szelep szerintük már kizárja a finom szabályzás lehetőségét), helyette csak egy termosztatikus fojtószelepet javasolnak a visszatérőbe. Ahogy az zár el, úgy nő a bypass-ról érkező víz részaránya.
Szerintetek számít ez ennyire, vagy inkább csak reklámfogás?
Amit javasolnak, vmi RA-C20 szelep, azt hirtelen nem is találtam webshopokban (de biztos van, én csak 1-2 helyen néztem)...
Ha jól értettél volna akkor nem tennél fel ilyen kérdést,mert dioxidról
nem beszéltem.
Ezek szerint te nem értetted annak a lényegét amit írtam.
A lényeg: az adott helyzetben édeskevés csak a monoxiddal foglalkozni, a felvetett fejfájást simán okozhatja a megemelkedett dioxid és lecsökkent oxigén szint is, ezek valamelyikét is illene mérni.
(Emlékeim szerint van nem túl drága eszköz a vér oxigénszaturációjának mérésére is, minimális szúrással)
Figyelemfelkeltő jel az is, ha az a fejfájás lefekvéskor, leüléskor fokozódik.
A monoxid keletkezése kapcsán a félig poén megjegyzésem olyan volt, mint amikor a viccben a matematikus rászól a fizikusra, hogy csak annyit tudnak, legalább egy bárány legalább egyik fele fekete... Formálisan igaz, amit leírtam, a gyakorlatban persze az adott esetben sok jelentősége nincs (az adott helyzetben még a fórumtárs pongyola fogalmazásának sem, amire reagáltam).
Üdv. Adott egy 90 nm ház. 50 vályog. Műanyag ablakok 2 réteg üveg.minden helység full karton. Csak ritkán vagyunk ott. Mekkora előremenő a reális ha 15fokot akarok(mikor nem vagyok ott) és mekkora előremenő kellene a 21fokhoz? Bosch condens 2500w wbc 24-1
A szerelő vette, aki csinálta a rendszert. És elég csúnyán átbaszott ezért nem tudok sok dolgot, mivel azóta nem kommunikálok vele. És mivel nem akarom, hogy egy másik szerelő megint csináljon egy használhatatlan rendszert, ezért próbálom magam kifundalni, hogy mit érdemes betenni és hova.
Mágnesszelepet is tegyek? Az immergasnal ha jól tudom garanciális feltétel
Ez idáig okés, "ideális" esetben én is így csináltam volna (tudom, hiszi a piszi) :)
De nekem az egyik tartályon legfelül meg legalul van egy-egy 2" csonk, a paláston meg csak ilyen 3/4-es minilukak (ráadásul csak középtájt, senem alul, senem felül...) + 2 bebúvó a paláston hőcserélőknek + egy 6/4 körüli csatlakozó középen egy elektromos fűtőbetétnek. Pedig ez elvileg fűtési puffer, Vogel&Noot... A másik szintén 500 liter, de HMV tároló, belül zománcozott, ezért nem szívesen hegesztgetnék rá csonkokat. De ha mégis hegesztek akkor nyilván 2", utána egy szűkítő már nem tétel. Gyárilag ezen is csak két 1" csonk van, 1 alul és 1 felül, máshol semmi használható méretű nyílás... Ja és azért is szimpatizáltam a különálló osztóval/váltóval, mert a fűtés kezdetekor még nagy átmérő esetén is hamarabb eljut belőle a meleg a radiátorokig, mint a pufferből (ott ugye két egymás alatti csonk között is lehet 50-100 liter víz, aminek előbb át kell melegednie).
Találtam egyébként olyan rajzot, amin az enyémhez hasonló bekötés van (helyesebben én loptam az ötletet arról) :D , csőméreteket nem ír, de sejtésem szerint DN25 körüli lehet. Az lenne a legegyszerűbb, ha kiszámolnám, hogyan változnak az ellenállások az én 2" csöveim esetén csak épp sehol nem találok egy táblázatot, amiben össze lennének gyűjtve az idomok méret és anyag szerint, összehasonlítva egymással, illetőleg mindegyikük 1-1 méter ugyanilyen anyagú csővel és így az egyiknek az ellenállása X akkor a másik 2X vagy 0,5X stb. Nincs esetleg ilyen valakinek?
Ja és még egy utsó kérdés, hogy pl. a képen látható rendszerbe hova tennétek az automata légtelenítőket, hogy egyik se tudjon levegőt visszaszívni semelyik üzemállapotban?
A padlófűtést nem is akarom 40 fok alá csökkenteni. Csak azt írja a cikkben, amit meg is osztottam, hogy a változó előremenőnél egy motoros szelepet kell berakni a képen mutatott szabályozó körbe.Tehát ha az előremenő 40, a keverőszelep akkor is tartja a beállított 40 fokot és ha 60 az előremenő akkor is? Akkor miért jobb a szabályozás motoros szeleppel?
És nem akarom újra csináltatni az egészet amikor már a radiátor körre is szükség lesz.
Megnéztem a szelepet, 5 fokozatu és 3-mason van. De sehol nem találtam hozzá, hogy ez hőfokban mit jelentene.
Ha jól emlékszem 10 centinként vannak, bár lehet a képről ki lehet venni.
A hidrováltót hova lenne érdemes beilleszteni és mekkorát?
A későbbiekben tervezem a radiátor kört is használni, ha lesz egy kis félretett az emelet rendbehozására. És akkor be szeretnék tenni egy külső hőmérséklet érzékelőt a kazánhoz, ezért is illesztettem be a képet az átalakításhoz, mivel gondolom a keverőszelep nem tud majd változó előremenő hőmérséklettel állandó padlóhőmérsékletet biztosítani. Vagy tévedek?
A szelep valahol az 5ös beállításon van azt hiszem
A kazánt beledugod egy kapcsolhato aljzatba, aminek van master slave dugalja es egy potmetere, ahol állítható, hogy milyen teljesítménynel kapcsoljon. Ha a kazán bekapcsol a master aljzatban, megnő az aramfelvetel, ami bekapcsolja a slave aljzatot, amibe a szivattyut dugod. Szerintem ez a legolcsóbb megoldás. Conrad árul ilyet.
Köszi a részletes választ, kezdem érteni. Tehát a "karácsonyfa" jó, csak tegyem át a pufferek túloldalára (a kazántól legtávolabb)? Egyébként amiatt gondoltam még jó ötletnek közel tenni, hogy a fűtés kezdetekor előbb kapjon a lakás meleget mint a pufferek - de gondolom a 3 szekunder szivattyúval ez így is teljesül.
2.: Valamelyik hidrováltós cikkben olvastam hogy a csövekhez képest 3D átmérő kellene a zavartalan működéshez. Én a szekunder oldalon 28-as rézcsövekkel mennék, akkor legyen inkább 3"-os csőből a hidrováltó (-ként működő osztóm és gyűjtőm) vagy maradhatok a 2"-nál?
3.: melyik az aktív és a passzív védelem amit írtál?
4.: erre én is gondoltam, hogy a 2 pufi hőmérséklete elkezd majd kiegyenlítődni, de mivel a hátsó pufinak csak 1"-os csatlakozása van (ez a legszűkebb keresztmetszet), gondoltam ettől nem kell félni mert lassan történik, addigra kihűl a kazán, miért ne egyenlítődhetne ki. Vagy ezt ne így képzeljem el? 2x500 liternél mennyi ideig tarthat (mondjuk szélsőséges esetben, ha az egyik 80, a másik meg 20°C-ról indul)?
5.: a zárt tágulásit beköthetem a hátsó puffer aljába (tehát a kazántól legtávolabbi részre), mivel csak ott fér el?
Most csak ennyi kérdés jutott eszembe, köszönöm a segítséget :)
Ha addig már nem beszélnénk, boldog Újévet minden kedves Fórumtársnak! (én most délután még itt vagyok a gépnél, ha valaki ráér és van türelme hozzám :) )
Van egy WILO Stratos Pico 25/1-4 szivattyúm. Lehet hülye a kérdés, de a rendszerben lévő víz (előremenő + légtelenítő) és a szivattyú között ~1,5m van, a szivattyút 0,5-4m (emelőmagasság gondolom) között lehet állítani, a szivattyú élettartama szempontjából mennyire rossz, ha csak a minimumon (0,5m-en) használjuk? 9 padlófűtés-kört kell meghajtania.
Ha be van kapcsolva a kazán, akkor igyekszik az előlapján lévő tekerőgombbal beállított hőfokot tartani. Ha eléri ezt a hőfokot, akkor lekapcsolja a gázégőt, hogy ne melegítse túl. Ezt a folyamatot egészen addig csinálja, míg a szobatermosztát kéri a fűtést, utána már hagyja kihűlni a vizet.
Legegyszerűbb, ha veszel egy csőtermosztátot, amivel tudod indítani a szivattyút. Ezt a csőtermosztátot a kazán közelében az előremenő csőre kell felszerelni.
Van dugalj, de az sajnos mindig áram alatt van, a kazán lekapcsolás után is. Estleg van más megoldás a szivattyú vézérlésére?
Írtad hogy hatvan fokos elóremenőt állítsak be. Jól értelmezem, hogy ez a minimum? Jelenleg a kazán vízhőfok szababályzó maximumra van tekerve. Ezzel lehet valami gond?
Továbbá az világos hogy a szobatermosztát be és kikapcsolja a kazánt. De akkor mi a szerepe a kazánon lévő hőfokszabályzónak. Ha pl. ezt beállítom max 80 fokra, és a víz hőmérséklete eléri ezt az értéket, akkoris lekpcsol a kazán ha a fűteni kívánt légtér hőmérséklete nem érte el a termosztáton megadott értéket?
Nem az előre menő és a visszatérő között volt ekkora eltérés hanem az előremenőn a hőcserélő előtt és közvetlenül utána, vagy itt is keveredik az előre menő és a visszatérő, mint egy hidrováltónál? Annyi a lényeg,hogy a kazánból 55 jött ki, a cserélő után közvetlenül 44-45 fokot mértem az előremenőn. Azért raktam ezt be, mert mivel nem gazdaságos a rendszer, a szerelő így is meg akarja bolygatni akkor már mindegy, ha átalakítom egy ilyenre. A cikk azt írja, hogy sokkal pontosabb az egyutú szelepvezérlés ezért gondolkodom ebben.
Egy esbet vta 320,350. Azt mondta egy szerelő, hogy ez hsználati melegviz előállításhosz jó de ide kevéesetleg érdemes lenne a képen csatoltat megcsinálni?
Igen, szemből nem látszik de ott két cső van egymás mögött, a hátsó a padló visszatérő és előtte van padló előremenő. Akkor ha jól értelmezem a válaszod, a hőcserélő kikerülhet? Nem sok a 10 fok feletti hőlépcső a padlófűtésben? Valahogy azon nem lehetne vagy kellene csökkenteni? Nekem egy szaki az esbet szelepet mondta, hogy nem ide való mert kicsi a kv értéke.
Szigetelésig még nem jutottunk 30 cm-es szilikát falak vannak.
A segítségeteket szeretném kérni az alábbi problémával.
Ebben a szezonba lett beüzemelve a fűtésrendszerünk. Immergas terra 24/28 kondenzácsiós kazán, padlófűtés lett betekerve minden helységbe (95m2)plusz 8 radiátor, ha kiegészítésre lenne szükség. A radiátorok lezárt állása mellett a padlófűtés 3 óra alatt képes 20 fokról 21- re melegíteni. Nézegettem,hogy mi lehet a gond, és a következőket vettem észre:
- A berakott hőcserélő (amit ki szeretnék iktatni) utáni hőmérő 44 fokot mutat 55 fokra állított kazánnál.
- A padlófűtés osztógyűjtőnél legalább 10 fok eltérés mutatkozik az előremenő és visszatérő között
- Nappali 5-6 fokos külső hőmérsékletnél 18-20 m3 gázt fogyaszt el 24 óra alatt
Mostani tél legnagyobb fogyasztása volt ez. december 21-én pl. Budapest külső részén. Radiátor csere nagyobbra elgondolkodtató, hisz ha kondenzációs lenne a befutó rendszer akkor is érdemes lenne pláne 20 éves rendszerről beszélünk.
Elnézést ha a kérdésem nem vagy csak részben kapcsolódik a topichoz, de igen frekventált, ezért írok ide. A válaszokat előre is is köszönöm!
Ősszel költöztünk egy 130nm2 es családi házba. A fűtésről egy vegyestűzelésű kazán és egy Termotéka 25 gázkazán gondoskodik, a kérdésem ez utóbbival kapcsolatos. A gázkazán szabályzásáról egy MMG AM mechanikus termosztát gondoskodik. Továbbá van egy keringtető is a rendszerben.
Sajnos a gázkazánról igen keveset tudok, a beállításáról pedig semmit nem találtam a neten.
A gázkazánon van egy vízhőfok szababályzó, mely most maximumon van. Ezt mekkora hőfokra kellene állítani hogy a fogyasztást optimalizálni lehessen valamelyest (már ha egyáltalán lehetséges) ?
Továbbá lehetséges közvetlenül rákötni a keringtetőt hogy az akkor kapcsoljon be mikor a gázkazán megy, illetve álljon meg ha a kazán leáll? Jelnleg a szivattyú folyamatosan megy, és ezzel nem vagyok megbékélve.
Vannak hibái, persze így ránézésre van vagy 30 éves a szeleped, már amennyire " ránézésre " meg lehet mondani korát. A használt hibái- pl ha üzemel a szivattyú esetleg megakad és a motor nem bírja nyitni vagy zárni attól fűggően merre van az áramlás. A szeleptengely sárgarézből van a sok használat miatt megkopik ( idővel ) és a menetes orsón átugrik az anya ami tartja a szeleptestet. Be kell állítani a teljes nyitást és zárást , már ha teljes zárás vagy nyitás kell. Van ami vezérli? mert nem mindegyik tipusban van végállás kapcsoló , az csak opció ( ha jól tudom ) .
De ha nagyon kell megkérdezem a műszerész kollégákat mert Ők szerelik/javítják.
A kerülőág nem ezért van, hanem a kazán keringését biztosítja termoszifonos elven, pl. áramszünet vagy szivattyú-megállás esetén. A két puffer is csak azért nincs simán Tichelmann-ba kötve, hogy a kazánhoz közelebbi a lehető legtovább hideg maradjon, legyen hőmérsékletkülönbség a gravitáláshoz.
A kérdésem megválaszolásához szükséges kiinduló adatok rajta vannak :)
Tehát pl. vigyem-e még a tartályokhoz közelebb a "gyűjtőt", esetleg más a trükk, vagy így sem áll fenn a veszélye, hogy a kihűlt kazánon keresztül megy az áramlás (férőhelyek szempontjából így lenne jobb ahogy a rajzon van.)?
Abszolút jogos, egyfelől én is csak egy alapos átnézés-tisztítás-zsírzás után tenném be, de másrészt gondolkodtam rajta: ez ugye akármelyik véghelyzetben, akár középen rohad be, a kazánon keresztül áramló vizet egyik esetben sem zárja el (sőt, van még vele párhuzamosan is egy 2" biztonsági kerülőág, ami áramszünet és/vagy kazán túlmelegedés esetén nyit ki).
Ez csak piszkozat, csak a primer oldalról, mert eddig azon tököltem, hogy fizikailag mi hogy fér el a pincében, azért nincs még normális kapcsolási rajzom :)
Ha jól értem leválasztóként szeretnéd használni. Szerintem a szelep alkalmas rá, nem lesz vele gondod. Bár szerintem jobban járnál egy zóna szeleppel ami golyóscsap. Ez a szelep már kivénhedt, működése bizonytalan.
Lehet, hogy nincs vér a pucámban, de vegyes kazánt nem kötnék rá.
DN40-es, 230V, bistabil, tényleg jó nagy, ipari kivitel. Eddig csak Battán az olajfinomítóban láttam hasonlót :) 2 feladata lenne: egyrészt ezzel váltok a két puffer között, hogy melyiket fűtse a kazán (ez esetben ugye a primer "hideg" víz a kazán felé megy rajta), valamint a szekunder visszatérő is ezen keresztül megy vissza, a kiválasztott puffer felé. Leegyszerűsítve: ha a szekunder oldalon mindhárom szivattyú megy, akkor nagyobb részt a puffer felé lesz áramlás a szelepen keresztül; ha viszont csak tartálytöltés megy a kazánról, akkor ugye csak ellenkezőleg áramlik a hideg víz (a kazán felé). Jól sejtem, hogy ennek a szelepnek van egy tervezett áteresztő képessége, aminek én csutkagázon is csak kb. 1%-át használom ki a kis házi fűtésemmel, tehát ilyen kicsi átfolyásnál nem annyira érdekes az irány sem?
Ez keverő szelep tehát az "A"és "B" ágon megy be a víz az "AB" ágon jön ki a kevert víz. Ha fordítva lenne akkor leválasztó szelep lenne ami nem igazán szokványos beépítés és a szelep kialakítása ezt nem teszik lehetővé.
Mire akarod használni ezt a szelepet? Méretét látva nem igazán családi házba való. Mi fogja mozgatni a szelepet?
Neten a kapcsolási rajzokat böngészve nem derült ki számomra, kell-e valami trükk ahhoz, hogy a puffer felfűtése és a vegyeskazán kihűlése után ne akarjon utóbbin keresztül szívni vizet a szekunder (pl. radiátoros) kör. Nálam annyi még a tudnivaló, hogy a kazán előremenő és a szekunder körök osztója között végig 2" cső megy, ellenben az egyik puffernek sajnos csak 1"-osak a csonkjai. Így hiába van közelebb az osztó a pufferhez, mint a kazánhoz, az ellenállás nem feltétlenül erre kisebb (előbbi 0,5m 2" cső + szűkítés 1"-ra + 1 könyök lefelé, utóbbi meg 2,5m 2" cső, közben 1 db 2"T és 2 db könyök a kazánig). A hideg oldalon meg ugyan csak DN32 a csőméret (a szivattyú meg ugye DN25-ös), de közvetlenül a VTC511 után már a gyűjtő van (a kazán mellett), a pufferek viszont 1 ill. 2 méterrel távolabb, 2-3 irányváltással. Esetleg próbáljam a gyűjtőt is közelebb vinni a pufferekhez?
Ennek a szelepnek ugye nincs meghatározott folyásiránya? Azaz a két ág egyikéből is mehet áramlás a közösbe meg ellenkezőleg (a közösből az ágakba) is?
A másik, hogy 2 padlófűtéses és 1 radiátoros kör térfogatáramainak beszabályzásához, drága ferde szelep helyett, elég lehet egy-egy golyóscsap, amiről beállítás után az ember leveszi a fogantyút? Vagy képtelenség finoman beállítani vele?
Üdv segítségeteket kérném..újonnan felszerelt szobatermosztat....Mit jelentenek pontosan azok a kifejezések,és mikor célszerű őket használni Mint. :folyamatos konfort mód. Folyamatos energiatakarekos mód. Mi mivel jár? Köszönöm
Ezt én is megtalaltam, csak arra nem tér ki, hogy a helytelen nyomasertek okozhatja-e a korlatozott hőfokot. A túl magastol belobbanhat, ezért nincs kedvem vele kíserletezni.
A termosztát képes limitalni a hőfokot, de kikapcsoltam ezt az opciót és úgy is 45 fok a plafon.
Addig tekergettem a kazant, hogy sikerult elallitanom a p min parametert, ami elvileg a gaznyomas fuggvenyeben allitando. Persze muszerem nincs, szoval szivas van. Saccra beallitottam, igy stabilan indul, nem durran, szoval mondanam, hogy minden oke. Viszont akarmit csinalok, nem tudok 45 foknal melegebb vizet csinalni fele a futokorben. Persze elvileg nincs is ra szuksegem, de lehetseges, hogy a p min ha tul keves, korlatozza a max teljesitmenyt? (Mert arra ugye van kulon opcio, akar a vizhofokra)
(Meg az olasz doksiban sem talaltam erre semmit, amit olyan ugyesen eloastal)
A termosztát vezetékére céloztam, kevés sikerrel. Azért ezzel kezdtem a választ, mert itt még magyarázkodhatok legalább egy kicsit. :) A párhuzamosítással kapcsolatban viszont nincs mentségem, feltehető hogy ha 3 vezetékes, és csak kapcsolgatni kell az üzemmódváltáshoz, akkor valami variálás van benne on/off üzemmódban is, nem sima rövidzárat ad.
Engedelmeddel ezért így korrigálnék, jobb későn alapon, ha már felhívtad a figyelmet a sületlenségre:
a kérdező helyében beraknék a régi helyett egy relés, vezetéknélküli on/off-ot a kazán megfelelő kapcsaira kötve, ezt a VRT-t pedig amit rossz helyre raktak (vezeték bevésése a kémény falába ÉS egyéb hőforrás zavarása miatt is rossz helyen van, de legalább az utóbbi, amire ő is panaszkodott) el kéne tüntetni teljesen.
Szerintem egy sima osztó-gyűjtőnek nem feladata a nyomáshatárolás, nem fog ott semmi lekeringeni (de ebben tévedhetek is akár). A kazánban lekering, a többségében manapság lenni szokott bypass olyan esetekre, amikor a rendszer ellenállása túl nagy. Azt pedig nem triviális mérni hogy épp leforog-e a kazán bypasson már elegendő mennyiség. Szóval továbbra is azt javaslom, hogy ne akarj feltalálni új módszereket, mivel ha ez működne, akkor már feltalálta volna valaki aki ezzel hivatásszerűen foglalkozik. :) A kapcsoló amit a többiek javasolnak nem is biztos hogy kell, az én Baxim pl tud rárakott buszos termosztátot és kapcsolósat egyszerre kezelni, és konfigurálható hogy egyidejű hőigénynél melyik diktálja az előremenőt. Azaz termosztátot váltani se kellene, ha a te kazánod is beállítható megfelelően több fűtéskérésre. Ami azt illeti, ha nem kommunikál a rossz helyen levő termosztát, akkor azzal párhuzamosan kötheted az RF vevőjét, és meg is van oldva okos kazán híján is a dolog. De ha csak on-off, akkor a felszámolás is logikus, lecseréled egy RF on-offra amit normális helyre teszel. A régit meg leszeded a kéményről, hogy ne is láthassa kéményseprő, mert a kémény falába pl vésni se lett volna szabad tudtommal (lehet hogy csak a vakolatba lett süllyesztve, de ez nem látszik, az viszont igen, hogy a kéményen oda nem való cucc került elhelyezésre).
En most kuzdottem egy on offossal (pedig PIDes volt) es a vegen csak vettem egy modulaciosat. Ket eset lesz: vagy a komfort (es a fogyasztas) nem olyan lesz mint a modulaciossal, vagy rohadt sokat fog kapcsolgatni a kazan. De minden futesrendszer egyedi, szoval nem szentiras a velemenyem.
Amugy pont most szereltem szet a termosztatot, es van rajta egy kapcsolo ami igy is ketpontos uzemre volt allitva... Ez a gyari beallitas, most vagy nem ertettek hozza es ugy hagytak, vagy a tulmeretezett kazan miatt nincsen hasznalva modulacio.
Lehet az en tudatlansagom miatt van, de ugy ertelmeztem, hogy a termofejek mindig annak az egy radiatornak a tomegaramat csokkentik amelyikre ra vannak kotve. Ergo a fo gyujton a tomegaram nem valtozik, mert a viz parhuzamosan elmegy a radiatorok mellett, nem?
Ezt nem teljesen értem, addig megvan hogy felszerelem és bekötöm az RF kétpontos termosztátot, de pontosan milyen termofejekre gondolsz amik kommunikálhatnak a kazánnal kiválasztható módon?
Ha termofejek vannak, akkor nem nagyon lesz meleg a gyűjtő, hanem csökkenni fog a tömegáram miattuk, szerintem erre nem lehet vezérelni a kazánt. Én azt csinálnám a helyedben, hogy vennék egy vezetéknélküli q7rf-et, és azt IS bekötném a kazánba, és vagy-vagy alapon menne a kazán az on-off jelére ha be van gyújtva a kályhába, egyébként pedig a saját cucca vezérelné. Az on-off hatásfokát lehet valamelyest javítani ha bekötsz egy külső érzékelőt, és akkor a kazán állítgatja az előremenőt (ha tudja a kazánod). De ez is vezetékezéssel jár, és jó helyen is kell lennie a külső érzékelőnek ahhoz hogy tényleg érjen is valamit.
Sokat vesztek vele, ha kétpontos rendszert alkalmazok? Ahogy néztem egy csomó Vaillant termosztát is így működik, meg hát csak többet érek vele mint a fals értéken alapuló modulációval.
Annál bonyolultabb a kábelezés/ház szerekezete hogy megérje elvinni egy hideg helyiségbe a 3 eres kábelt.
Van olyan központi fűtés szabályzás, ami nem egy fő termosztáton alapul, hanem termofejek vannak a radiátorokon amik nyitnak zárnak és ha egyszerűen elég meleg a gyűjtő, akkor a kazán lekapcsol?
Szükségem lenne egy nálam hozzáértőbb véleményére az alábbi problémához:
Adott egy családi ház, ahol található hőforrásként egy cserépkályha, illetve egy turbós kombi gázkazán. Nem tudom milyen vezérelvek alapján, de valami hozzáértő úgy döntött a kazán termosztátját pont a cserépkályha kéményének falára helyezi el. Ennek köszönhetően mikor begyújtünk azon helyiségekben jelentősen csökken a hőmérséklet, ahová a cserépkályha hője nem ér el.
Célom lenne a termosztátot vezeték nélküli megoldással kihelyezni, így a mostani helyén csak a vevőegység maradna.
Erre a célra a Computherm Q3RF készüléket alkalmasnak is ítéltem meg, azonban itt jön a bökkenő:
A kazán márkája Vaillant, egy VRT 40-es termosztát van jelenleg felhelyezve ami nem kétpontos, hanem lángmodulációs folyamatos szabályzással van üzemeltetve.
Tudtok ajánlani megfizethető lángmodulációs vezeték nélküli termosztátot?
Vegyek kétállású kapcsolós fentebb említett egyszerűbb termosztátot és azt kössem a kazán arra megfelelő bemeneteire, így on/off módon működtetve a kazánt? Tegyek az egészre, használjam a jelenlegi termosztátot max-ra tekerve ha otthon vagyunk, és a radiátorszelepek termosztatikus szelepekre cserélésével oldjam meg a problémát?
Válaszaitokat előre is köszönöm! Elnézést az amatőr megfogalmazásért, valahol el kell kezdeni :)
Teljes mértékben igazad van. Baromságnak tartom a biztosítást, felesleges pénzkidobás, ugyan úgy mint a légzsák, vagy a biztonsági öv, az ABS-ről, hóláncról ne is beszéljünk. Ennek ellenére mindegyikre befizettem. És te?
Azt se felejtsük el , hogy a szolgáltató klórozza a vizet kellőképpen. Mennyi ideig kell pangani a víznek mire elszaporodik ( ha egyáltalán van benne ) a baktérium?
Aki minden nap használja a vizet , nem havonta tisztálkodik , " ott szerintem " ez nem jelent veszélyt.
Lehet én nem annyira veszem komolyan ezt a forrázást , de amíg kicsi a gyerek nem hagyod ott a kádban egyedül, ha meg nagyobb már és egyedül intézi a tisztálkodást már megérti ,hogy a melegvíz az süt.
Nekem a napkollektor nyáron 80 fokos vizet csinál, mire átmegy a villanybojlerbe akkor is van 60 fok. de nem volt probléma.
Két okból lehet jó az a szelep,tud 65fokot is és,ha a garancia nemcsak a kapuig szól.
Amúgy abbahagyhatod az egészet félve a légiótól és mindazok akiknek villanybojlerjük van (főleg vezérelt,)mert ha tudják teljesíteni a követelményeket akkor az összes seggüket kinyalom.
Nálad eleve max. a felét melegítené 60 fok fölé v. oda is beteszel egy keringetőt.
Lefürödhetünk a fertőzött vízzel, úszhatunk benne, meg is ihatjuk, semmi bajunk nem lesz. A Legionella csak a tüdőbe jutva okoz megbetegedést, oda pedig a sokszor óhatatlanul is képződő vízpermettel jut: belélegezzük.
A legionellózis kockázat szempontjából kiemelt az 5 μm-nél kisebb
méretű vízcseppek (aeroszolok) jelentősége, mivel ezek képesek legmélyebben lejutni a tüdőjáratokba.
Ez a szelep olyan mint régen a biztonsági öv vagy a légzsák volt. Eleink akkor azt baromságnak tartották, de te már természetesnek veszed.
Megjegyzem én is túllihegésnek tartottam a legionellát, mint a kereskedők újabb támadását a pénztárcám ellen. De! Van egy távoli ismerősünk akinek volt szerencséje elkapni -nem tudja senki, hogy honnan- de leadott vagy 30 kilót és fél évig betegállományba volt. Kb egy év volt mire teljesen rendbe jött.
Én hülye vagyok és feledékeny, ezért már vagy tíz éve van egy ESBE a melegvizemben. Akkor úri passziónak tartottam, de ma már úgy nézek rá mint a biztonsági szelepre. Kötelező tartozék!
Ezt majd, akkor mond amikor a gyereke bent fekszik a kórházban tüdőgyulladással. Biztos megértő lesz, vagy add elő a bíróságon, hogy azt hitted, lesz elég esze hozzá... Biztos meg fognak hatódni.
Amúgy nem értelek. Hihetetlen tárgyi tudással rendelkezel és párszor nem is értem, hogy ez az ember hogy mondhat ilyet.
Ez jó megoldás, tehát csak ritkán fogja leforrázni magát. :-)
Akkor már jobb ha folyamatosan forró a víz, mert akkor nem felejti el, de ha csak időszakonként, akkor simán felejtés homályába merül. Én felfűtőm a gyerek meg leforrázza magát, mert nem szóltam neki. De ha a felfűtést egy táblával jelölöd a csapokon az is egy jó megoldás. Szerintem!
Én régimódi vagyok és nem szeretném a gyereket sem leforrázni ezért azt a tíz ezer forintos nem spóroltam meg, de mindenkinek lelke rajta.
Égésről tudunk beszélni, a kazán kaphat levegőt kintről. Épp elég baj, ha a magasabb széndioxid- és alacsonyabb oxigéntartalmú levegőt az égés után befele is okádja.
Ha jól értelek, szerinted kizárt, hogy ez megtörténjen?
Akkor amit Kapocska írt. Nem kell komolyabb kandalló, valami eccerű, de jó kis fás kandalló legyen, ügyesen beépítve és bekötve a hálózatba az említett szerelvényekkel.
Még friss tüzifát is égethetsz, nem kell különösebben aggódni a kátrány miatt, mert sok lesz a visszakevert előremenő, nem tud alacsonyra lemenni a vízhőfok :) Ez azért lehet érdekes, mert mivel alkalmi fűtés, nem biztos, hogy több köbméter fát akarsz tárolni szárításhoz.
Ha a vízteres kandallón a hagyományos fafűtésűt érted, akkor leginkább csak puffertartállyal együtt. Anélkül egyszerűen nem tudod úgy szabályozni az égést, meg a vízáramlást, hogy a ne pocsékba menjen jórészt a hőenergia. Jóval kisebb hőmérsékletű víz kell annál, mint amit a kandalló előállít.
Pelletkandallóval megoldható lenne puffer nélkül is, de az meg túl drága eszköz lenne alkalmi fűtésnek.
"Amikor a túl hideg vagy túl párás levegő, egy kívülről fűtött csőben (mivel a lakásban amin keresztül halad +20fok van általában) érkezik befele, a melegebb cső falán belülről kicsapódik a pára. "
Ez egy vicc. A hidegebb levegő ahogyan felmelegszik csökken a relatív páratartalma, baszik az kicsapódni.
Ez eléggé ellentmond az alap fizikai szabályoknak.
Ennek fuss neki mégegyszer mert ez egy tini szájából se hangzik jól, hát még egy szakemberéből.
Szétválasztott rendszerben a szívó oldali csövet a szabadba kell kivezetni. Ez idáig stimt?
Onnan a kazán X méteren keresztül szívja be, az akár mínusz fokos levegőt, vagy esős időben a túl párást. Amikor a túl hideg vagy túl párás levegő, egy kívülről fűtött csőben (mivel a lakásban amin keresztül halad +20fok van általában) érkezik befele, a melegebb cső falán belülről kicsapódik a pára. Ahhoz hogy ezt elkerüljük, a csövet kívülről le kell szigetelni
Ez már magába' oly szép volt, hogy tán még a topic leírásba is be kellene venni!
" a melegebb cső falán belülről kicsapódik a pára"
A páralecsapódás feltétele ugye az, hogy egy, a beszívott levegőnél HŰVÖSEBB felület közelében a levegő le tud hűlni, így kevesebb vízet tud tárolni. Ha egy bizonyos hőmérséklet alé esik a páratartalom függvényében, akkor kicsapódik az a víz, amit már nem tud megtartani. Ez a harmatpont ugye, ami nem egy fix érték, minta mondjuk a PI.
Tehát az a levegő, akármilyen hideg is, soha a büdös életben nem fog kicsapódni a nála melegebb környezetben!
Fűtőberendezéseknél éppen ezért nem a pára miatt gáz a hideg égési levegő, hanem mert sokkal nehezebben éri el a gyulladáshoz szükséges hőmérsékletet a fűtőanyag. Pelletfűtésnél pl. a túl hideg levegő miatt az izzítóbetét fel sem tudja melegíteni eléggé a pelletet a folyamatos, hideg légáramlás miatt.
Amiről itt szó lehet, az az, hogy az előzőleg mondjuk -15 fokos levegő áthűti a csövet, ami esetleg jóval nagyobb hőtehetetlenségű, mint a kinti levegő. Teghát ahogy melegszik kint az idő (vagy akár a napsütötte kinti csonk) úgy kerül melegebb levegő az immár kihűlt csőbe, amiben aztán már szépen ki is tud csapódni a víz.
Üdvözletem. Fűtő kondenzációs kazánunk fog üzemelni a lakásba és mindenhol padló fűtés lessz kivéve egy törölköző szárítós radiátort pluszba a fürdő szobába. Kérdésem az lenne,hogy össze e lehetne hozni egy vízteres kandallóval a rendszert ha pl valami hiba végett a gázkazán nem tud üzemelni??Meg jobban örülnék ha lenne egy B megoldás ha a gázzal valami történne. Villany megoldások nem érdekelnek köszönöm!
"Miután megnéztem a videót nekem is változott a véleményem arról a csőről,
de ez nem meglepő az előző képhez képest ,utólag okosnak lenni nem egy nagy cucc!!!"
Nem utólag voltam "okos", már a képekről is mondtam hogy a füstcső jól van összerakva, és optikai csalódás a törés!
"Ebben az esetben lejtesd már kifelé meg a nálunk lévő koncentrikusat (függőleges 2.5-3m hosszú).
És nálunk sehol nem láttam vizet(hőcserélő?)"
Most meglepődtem hogy ezt neked meg kell magyaráznom. Koncentrikus elvezésnél ez a veszély nem áll fent, mert füst cső melege szárítja a külső csőt, így kazán egy előmelegített levegőt szív be, amiből nem csapódik ki pára, illetve lényegesen kevesebb...
"Mint utóbb kiderült az a szívórács a konyhában van és nem derül ki,hogy abból a
két szellőzőből mit szív és az sem,hogy a konyha egy világítóudvar lenne."
Ne haragudj de nem derült ki abból a videóból konkrétan, hogy honnan szív a kazán!
Le kellene követni a csövet! Az hogy ott egy szellőző nem jelent semmit. Ettől még simán kimehet a lithofba, vagy bárhova... Agyon van gipsz-kartonozva a mennyezet, bárhol el lehetett vinni alatta azt a 80-as csövet.
Másodsorban az hogy ha esetlegesen mégis a lakásból szívja a levegőt, ettől még nem keletkezik a lakásban CO!
"Már ne is haragudj ,de ez elképesztő!"
Az az elképesztő hogy rébuszokban irkálsz a fórumra, és neked alapértelmezett hogy ezeket érteni lehet. Hát nem!
"Ha egy rendszer zárt akkor az azt jelenti számomra,hogy a kinti lecsapódó pára
miatt nem úszhat a zárt térben lévő venti,ha úszik akkor az más fizikai jelenségtől van.
Talán azért sem mert a kazánon belül sem találkozik hideg levegővel a venti(burkolat)."
Ezt nem én írtam, nem értem miért nekem címezted, de kifejtem neked mi a probléma!
Szétválasztott rendszerben a szívó oldali csövet a szabadba kell kivezetni. Ez idáig stimt?
Onnan a kazán X méteren keresztül szívja be, az akár mínusz fokos levegőt, vagy esős időben a túl párást. Amikor a túl hideg vagy túl párás levegő, egy kívülről fűtött csőben (mivel a lakásban amin keresztül halad +20fok van általában) érkezik befele, a melegebb cső falán belülről kicsapódik a pára. Ahhoz hogy ezt elkerüljük, a csövet kívülről le kell szigetelni. Mivel ezzel nem 100%-osan akadályozzuk meg a kicsapódást, ezért a csövet kifele lejtetni kell, hogy ne a kazánba folyjon az esetleges páralecsapódás, hanem kifele a szabadba!
Lehet itt fizikázni meg értetlenkedni... Ha tetszik ha nem, ez így működik. Erre technológiai utasítás van! Mint már leírtam, ezt egy képzett kéményes így is csinálja meg, amit a kémény átvételekor a FŐKÉTÜSZ ellenőriz is!
Úgy imádom mikor hülyének néztek, meg mikor okoskodtok azon ami tény!
Talán el kellene fogadni azt amit egy olyan ember ír, aki nap mint nap ilyenekkel foglalkozik, ebben a közegben mozog, és a legtöbb jogszabállyal tisztában van. Nem alternatívákat felhozni és érvelgetni feleslegesen.
Ahelyett hogy örülnétek hogy van egy két olyan ember ezen a fórumon, aki konkrétan tudja, elmondja mi hogy működik, megfogantok a tanácsait, netán megköszönnétek, ahelyett fikáztok, kételkedtek érvelgettek ellene szarságokkal... A legtöbben olyanok akik a kezükbe nem vettek még szerszámot sem, csak hátradőlve okoskodnak a székben, mert kitölti az idejüket a fórumba való írogatás. Nekem nincs időm, mindig mindent megmagyarázni. Laikus embereknek segítek konyhanyelven megérteni a gépészetet és annak buktatóit, illetve a feltett kérdésekre röviden válaszolok szakmailag. Nem fogom megmagyarázni mi miért van, és kifejteni sem fogom, mert így is az utóbbi időben túl sokat jótékonykodom itt, amiből egyre többen nem előny kovácsolnak, hanem jó magyar szkeptikus ember módjára támadásba lendülnek.
Ez utóbbit nem konkrétan neked címeztem, csak nem fogok mindenkinek egyesével válaszolni. Általánosságban válaszoltam az eddig leírtakra. Akinek nem inge nem veszi magára...
Éppenhogy én fogalmaztam pontosan, csak ilyen részletességgel nem szokott szóba kerülni a dolog, még a mérnökök is legyintenek erre :) De ezen ne vesszünk össze.
Ami viszont lényeges: az enyhén oxigénhiányos állapotban viszont alig keletkezik szénmonoxid, viszont jó sok széndioxid igen, és az oxigén szintje ennek megfelelően leesik. Ez is veszélyes mind az egészségre, mind az életre. Ha ez nem így lenne, akkor sose fordult volna elő mustgáz baleset a borospincékben...
És egy rossz kéménnyel egy gázkazán simán csinál a borospincés mustgázos helyzethez hasonlót, legfeljebb mivel CO2 nehezebb, mint a levegő, ha nem szuterén a lakás, akkor nem tölti meg a lakást... de elég elesni, ha nem tudsz másodperceken belül a maradék levegővel felállni, az ilyen helyzet is tragédiát okozni!
Te kondisról beszélsz, azoknak tényleg az a szokásos elrendezése. Kapocska meg hagyományos, tálcás égős, de turbós kazánról, ott meg az általa betett a tipikus.
amit én eddig élőben láttam (termomax, saunier duval), az mind olyan, hogy a venti a készülékházból szív, és a tömített túlnyomásos égéstérbe fúj. ha az égéstér eresztene, akkor sincs gond, mert a készülékház a friss levegővel folyamatosan szellőztetve van.
Nem a füstgáz jut oda, hanem a kondenzátuma. Pl. egy eldugult szifon miatt.
Elnézve az SD-m belsejét, ahhoz, hogy a venti vizet tudjon szívni, a burkolat alatt háromnegyedig kell álljon a víz. Ennek azért elég csekély esélyét látom... :-)
Az lenne a kérdésem hogy mi a neve a felnyitható tetejű,tehát felül levő szabályzós konvektoron egy analóg visszajelzőnek.Ez a szabályzószelep mellé/mögé van felrakva,és ha fűt a konvektor/ég legalább az őrláng,akkor egy mutató a fehér sávból átlendül a zöldbe. Fég f30.2/f40.2 van nekünk,és mindkettőn van ilyen.Csak az egyiken rossz,így nem látni bekapcsoláskor hogy sikerült-e a művelet.Ezért szeretném lecserélni.Csak nem tudom milyen néven keressem.
"Miért a szigeteletlen WC tartályt ha lehúzod és vizet enged, miért csapódik ki rajta a pára a meleg térben? :))"
Történetesen ezt most rosszul értelmezed, gondolj bele és rájössz:
A hidegebb víz lehűti a wc tartály KÜLSŐ felületét, ami miatt a melegebb levegőből kicsapódik rajta a pára. Ezt látod ha bármi hideg tárgyat beviszel a meleg szobába.
A kazán beszívócsövén ugyanez tud létrejönni, a KÜLSŐ felületén tud lecsapódni a pára, mivel ott találkozik a hidegebb felület a melegebb levegővel, ami harmatpont alá hűl. A cső belsejében a kívülről beszívott hidegebb levegő van, ami éppenséggel pont felmelegszik a szobából felvett hő miatt, azaz csökken a relatív páratartalma, ott nem csapódik le semmi.
Egy esetben tud lecsapódni belül a szívócsőben (ez ritkán előfordulhat) ha a kinti levegő melegebb mint a szoba hőmérséklete, é nagy relatív páratartalmú. Nyáron, eső után pl.
Miért a szigeteletlen WC tartályt ha lehúzod és vizet enged, miért csapódik ki rajta a pára a meleg térben? :))
És a szigetelt WC tartályon miért nem látszódik semmi?
Akkor már csak egy dolgot magyarázz el kérlek: a csőben haladó hideg levegő hatására a cső külsején lecsapódó pára hogyan folyik rá a készülékbeli ventire?
"széndioxid viszont nagyon nem stabil átmeneti állapot"
Ez nem igaz! Nem fogalmazol pontosan, exakt módon!
Nem is a lángban történő reakcióról volt szó!
Ha lezajlik normál körülmények között az égés, elegendő oxigén áll rendelkezésre, akkor szén-dioxid keletkezik, közben átmeneti állapotban lehet szén-monoxid is, az oxidáció köztes folyamataként.
A reakció lezajlásával mindkét keletkezett gáz relatív stabil.
Ha oxigénhiányos állapot van , akkor szén- monoxid a végeredmény , tehát egy szén atomhoz egy oxigén molekula kötődik!
"Nézd már meg azt a T utáni könyököt az lejt a kazán felé és a toldásnál csak kiszínezték a képet??"
Megnéztem. A videót is! Teljesen jól van összerakva. Az csak akkor ereszthet ott, ha nincs tömítés vagy már elöregedett és átereszt. Utóbbi inkább valószínű, de kicsi az esély rá.
"A hideg levegő ha melegebb térbe érkezik mitől csapódna ki belőle a pára?"
Pont ezért! :D
Miért a szigeteletlen WC tartályt ha lehúzod és vizet enged, miért csapódik ki rajta a pára a meleg térben? :))
És a szigetelt WC tartályon miért nem látszódik semmi?
Nézd én kéményesekkel dolgozom minden nap, nem csak ajánlott hanem kötelező leszigetelnie a szívó csövet, ha az hosszabb mint 150cm. És kifele kell lejtetni! Máskülönben át se veszi a FŐKÉTÜSZ.
"És hány ezrelék kell a szervezetbe CO-ból az oxigén felvétel kiszorításához?"
Őszintén szólva, ezt nem tudom és nem is nagyon érdekel...
"Biztos csak migrénje van abban a szobában a másikba meg nem.
Lehet valami zulu van ott."
Elképzelhető... Pont annyi az esély rá, mint annak hogy a zárt égésterű készülék CO-t generál a lakásba.
"Meg az is jó volna,hogy ha valaki tájékoztatta,hogy veszélyben lehet akkor
válaszolhatna pár felmerült kérdésre,ha nem esne nehezére!"
A célozgatásaidat, mint ahogy eddig se, most se értem...
"Ha megkérne megmentenéd őket ,mert nálunk példul nem házalnak a szerelők két
ünnep között,hogy kinek kell megjavítani valamit?!"
Egy jogszabály változás miatt, a régi alu füst elvezető nem maradhat, helyette valóban hegesztett acél csöveket kell felrakni, és tisztító nyílással rendelkezőnek kell lenni, általában a könyöknek.
Nem muszáj vele megcsináltatnod, de ki kell cserélni sajnos.
A szén-dioxid a normál égés során is jellemzően szén-monoxidból keletkezik, a széndioxid viszont nagyon nem stabil átmeneti állapot, ha van elég oxigén a környéken... A szénatomokból előbb szénmonoxid lesz, aztán kb. azonnal széndioxid lesz a szénmonoxidból normál körülmények között.
Nem szokás magában a lángban szén-monoxidszintet mérni...
Az oxigénhiány és az alacsony oxigénszint és magas széndioxidszint dettó veszélyes ld. borospincék és mustgázmérgezések.
Milyennek kell lennie egy nyílt égésterű gázkazán füstcsövének? Lehet erről valahol egy leírást találni?
Egy 8 emeletes házban lakom, ahol a füstcső egy közös kéménybe torkollik. A gázbojler kb. 80-90 cmre van a kéményjuktól. Most egy néhány éve felszerelt aluminium füstcső van ami két 90 fokos könyökkel torkollik a kéménylyukba.
A kéményseprő azt mondta, hogy le kell cserélni a füstcsövet heggesztettre. Ezt a munkát az ő maszek Kft.-je 36,5 E Ft-ért megcsinálja. Tartok tőle, hogy ez egy lehúzás lenne.
Inkább induláskor, míg be nem melegszik. Tehát szappanozd le, és utána kapcsold be. Hideg állapotban nem fog menni a ventilátora. Ha tuti, hogy kimegy a lépcsőházba a beszívás, akkor jó.
Lehet az egész keresgélés fals, mivel egyszerű virusos fertőzés okozza a tüneteket.
Komolyra . a füstcsőnél volt egy megjegyzés ". elég masszív. "Valóban, azok a csövek valósággal össze vannak préselve, sőt stabil tömítésnek is kell lennie.
A beszívóra már nincs ennyire szigorú követelmény.
Hogy nagy a belmagasság az jelenleg előny , valamivel több a levegő bent.
Ki kell vizsgálni a dolgot, legjobb ha tulajjal egyeztetve van ---- tulaj mivel főbérlők már nincsenek.
Mivel kimegy a beszivo cso a lifthof fele, gondolom ez a paraelszivo es egyeb erre vonatkozo kerdes mar nem fontos. Egyebkent a praelszivot nem hasznalom soha. Mas szellozo rendszer sem mukodik.
Első körben csak annyit látok, iszonyú mennyiségű levegőt szív ki a lakótérből az a kazán, és nem láttam légbevezetőt a falon. Ez mellett egy páraelszivó már tényleg veszélyes lehet, amit a fürdő plafonján láttam, a kettő nem is működhetne egyszerre. Ebbe tuti belekötne a katasztrófavédelem, mert az visszaszívhatja füstgázt a kazánból. Ha légtömör a füstgázelvezető, akkor szénmonoxid mérgezés esélye kicsi. Ha jól látom, a kérdéses könyök hegesztve van, reméljük, minősített hegesztő készítette.
Szóval a fejfájás oka, hogy a lakótérből vonja el az oxigént a kazán. Folyamatos szellőztetést ajánlok, vagy a beszívó csövet meg kell hosszabbítani a külső falig.
Hogy ez a szerelés mennyire szabályos, azt nem tudom.
Igazából nem biztos hogy jó lesz mert nem tudom milyen forró a cső működés közben de ha fűtési szünet után hideg csőnél kezded akkor lehet hogy jó lesz.
Ha visszaolvasol, kaptál javaslatokat arra, hogy éld túl ha probléma van.Te látod hogy a bal oldali cső hova ér a dobozon kívül. Ha látod a végét és a lyukat, vagy a rácsot akkor egyes verzió hogy abba a helyiségbe biztosítod a levegő bejutását. Ablak kicsit nyitva állandóan.Hanem látod a végét tehát kimegy a falon akkor szerencséd van. A jobb oldali csövet viszont mindenképpen ellenőrizd minden toldásnál. Legegyszerűbben úgy tudod hogy a kazán működése közben (tehát fűt) a toldásokat szappanos vízzel bekened vagy szivárgásjelző sprayt ráfújsz. Ha buborékol akkor rossz a csatlakozás és javítani kell. De műszeres szakembert is hívhatsz a katasztrófavédelemtől. Viszont ha azok bajt találnak akkor fűtésed onnantól nem lesz mert lekapcsolnak a gázrendszerről. MTDetect languageAfrikaansAlbanianAmharicArabicArmenianAzerbaijaniBasqueBelarusianBengaliBosnianBulgarianCatalanCebuanoChichewaChinese (Simplified)Chinese (Traditional)CorsicanCroatianCzechDanishDutchEnglishEsperantoEstonianFilipinoFinnishFrenchFrisianGalicianGeorgianGermanGreekGujaratiHaitian CreoleHausaHawaiianHebrewHindiHmongHungarianIcelandicIgboIndonesianIrishItalianJapaneseJavaneseKannadaKazakhKhmerKoreanKurdishKyrgyzLaoLatinLatvianLithuanianLuxembourgishMacedonianMalagasyMalayMalayalamMalteseMaoriMarathiMongolianMyanmar (Burmese)NepaliNorwegianPashtoPersianPolishPortuguesePunjabiRomanianRussianSamoanScots GaelicSerbianSesothoShonaSindhiSinhalaSlovakSlovenianSomaliSpanishSundaneseSwahiliSwedishTajikTamilTeluguThaiTurkishUkrainianUrduUzbekVietnameseWelshXhosaYiddishYorubaZuluAfrikaansAlbanianAmharicArabicArmenianAzerbaijaniBasqueBelarusianBengaliBosnianBulgarianCatalanCebuanoChichewaChinese (Simplified)Chinese (Traditional)CorsicanCroatianCzechDanishDutchEnglishEsperantoEstonianFilipinoFinnishFrenchFrisianGalicianGeorgianGermanGreekGujaratiHaitian CreoleHausaHawaiianHebrewHindiHmongHungarianIcelandicIgboIndonesianIrishItalianJapaneseJavaneseKannadaKazakhKhmerKoreanKurdishKyrgyzLaoLatinLatvianLithuanianLuxembourgishMacedonianMalagasyMalayMalayalamMalteseMaoriMarathiMongolianMyanmar (Burmese)NepaliNorwegianPashtoPersianPolishPortuguesePunjabiRomanianRussianSamoanScots GaelicSerbianSesothoShonaSindhiSinhalaSlovakSlovenianSomaliSpanishSundaneseSwahiliSwedishTajikTamilTeluguThaiTurkishUkrainianUrduUzbekVietnameseWelshXhosaYiddishYorubaZuluText-to-speech function is limited to 200 charactersOptions : History : Feedback : DonateClose
Tisztelt Urak, szeretném megkérdezni, hogy a korábbi beszámolóm alapján és mellékelt fotó alapján van-e valaki, aki ki tudna jönni alaposan megvizsgálni és orvosolni a problémát minél előbb.
Szendioxid/oxigen merese megoldhato? Vagy arra csak anfejfajas jelez?
Igen, a tökéletlen égés esetében, ami azt jelenti, hogy eleve kevés az oxigén. Ezért írtam, hogy ha tényleg kintről szív a kazán, akkor azt nehezen tudom elképzelni. Sokkal inkább azt, hogy a tömítetlen részen tolja be a széndioxidot a szobába.
Nagyon szivesen valaszolok barmire, hiszen en kertem a segitseget, de nem latom hogy lenne kerdes, csak talagatasok vannak, amelybol nem szurom le, hogy mire kene valaszolnom.
Talan valami elkeruli a figyelmemet. Folyamatosan nezem, hogy hogy erzem magam, szelloztetek, jatszom a fiammal, eszunk-iszunk-elunk (még), es kozben raolvasok a forumra, amit nagyon koszonok.
Na, egyet talaltam, elnezest: a baloldali cso valoszinuleg a lakasbol veszi a levegot, kimegy az eloszobaba. Ha kell fotozok, vizsgalodom, mondjatok nyugodtan. Koszonom.
A CO elég agresszívan megköti az oxigént. Tehát, elvileg keletkezhet persze, de hogy pár ezredmásodpercnél tovább éljen és kikerüljön a kazánból, az nem túl valószínű...
Persze sok CO2-be és kevés oxigénbe is bele is lehet fulladni!
Irtam a foberlonek este, annyi volt a valasza, hogy az elmult egy evben ketszer nezette meg a kazant, ugyhogy holnap hoz egy co riasztot. Elegseges ez szamomra? Nem lehetseges hogy co nelkul egyszeruen elfogy az oxigen? Vagy hulyet kerdezek?
Igazad van, a köztes problémát valóban nem írtam de h kintről szív akkor a ventillátor ki is fujja az égésterméket. Jó nagy csőkötési hibának kell ott lenni és a kifújó cső végén dugulásszerű szűkületnek is.
Mivel a fórumtárs nem adott további felvilágosítást ezért csak találgatunk. Tudomásom szerint a turbós kazánokat is tömítőgyűrűs csövekkel szokás szerelni. Legalábbis én eddig csak olyant láttam. Bár minden megtörténhet, és annak az ellenkezője is.
Azért azt nehezen képzelem el, hogy valaki kiépít egy légbevezető csövet a lakótér felé egy turbós gázkazánnak. Bár nagy az isten állatkertje.
Ha pedig kintről szívja a levegőt, akkor csak víz és széndioxid (CO2) keletkezik, ami ha a tömítetlenségen keresztül beáramlik a lakótérbe, akkor olyan a hatása, mintha bezárkózol egy szobába, és nem szellőztetsz. Széndioxid (CO) csak akkor keletkezik, ha nem jut elég oxigénhez.
Úgy látom fogalmi és egyéb zavarok vannak a levegőben.
Tehát: szénmonoxid=CO vérméreg az oxigénfelvételt gátolja.
50ppm-ig "nincs" probléma
50-100ppm 2-3 órán belül enyhe fejfájás
100-200ppm fejfájás fáradtság hányás
200-400ppm komoly fejfájás, 3 órán belül életveszély
400ppm felett 3 órán belül kereszt.
Széndioxid=CO2 na ebből lehet szódát csinálni. Ez is öl. Mint mustgáz szokott a hírekben megjelenni.
Az ominózus esetben ha a kifúvó cső rendesen zár és a beszívó a lakótérből szív akkor max egy ablakot kell résnyire nyitni és ütni a tulaj fejét hogy csináltassa meg a külső légellátást.
Ha a kifúvó rossz és belülről van az elszívás akkor remélem van félrerakott pénz a temetésre.
Ugyan elmúlik lassan a karácsony,de mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok.
Számomra gyorsan, újabb gondokkal teli.
Gazbojlerem megint rendetlenkedik. Ehhez (is) kérem a segítségeteket.
Kb 2 hónapja vízkőtelenítettem. Külön procedúra volt. Mivel szerelő nyílás hiányában csak az anód nyílásán tudtam. Kb 4 cm. Savval. Betonvassal óvatosan leverve,kipiszkálva. Usb- s kamerával leellenőrizve.
Mivel majd felrobbant. Nem érzékelte a hőfokot.
Akkor anódot is cseréltem.
Most megint kezdi.
2. Fokozatban sem kapcsol le. A hőfokmutatója piros skálája végéig fűt. "Véghőfok" érzékelője meleg vizes pohárba dugva lekapcsolja.
Megint vízköves lenne? Jaaa. Plusz szerintem kevés neki a légköbméter. Mármint a helység ahol van.3.5x1.5x2.7
Illetve lenne még az indirekt tárolómmal kérdésem .Biztos emlékeztek :)
Ha azt használnám bojlernek? Hideg vizes ágra milyen biztonsági szelepet tegyek?
A meleg vizes ágba hol kössem a cirkulációs ágat? Visszacsapó szelepek helye?
Mivel ez végül is egy elektromos bojler (is). Anódnak nem kellene benne lenni? Nem találom :(
Az amit pirossal bejelöltél neki , csak optikai csalódás, ott nincs törés a csőn és jól rá is van dugva. Pont hogy nem vízszintesnek kell lennie, hanem a készülék fele lejtenie kell hogy a kondenzvíz a kazánba tudjon folyni. Ellenben a levegő oldalnak meg pont fordítva, tehát kifele kellene lejtenie, nem bele a kazánba, mert a kicsapódó pára igy vissza folyik a ventilátorra és tönkreteszi. Ezt egy b@lfasz kéményes csinálta sajnos. Oda egy tisztító könyök kellett volna nem egy T. Vagy egyenes ellenőrző az indító idomba és sima könyök felülre.
Azt valóban meg kellene nézni a kazán honnan szívja a levegőt... De még ha a lakótérből is, akkor se jut vissza oda az égéstermék,...ráadásul a kazán tiltana is, ha folyamatosan elhasznált, ill füstgázzal telített levegőt szívna vissza.
Tehát itt a CO veszély nagyon minimális. Nem ettől fáj a feje...
Sziasztok! Van két radiátor ami nagyon hangosan zúg.A szerelő szerint a kombi kazán szivattyúját lehet hallani.Szerintetek lehet ezen a hangon csendesiteni?
Holnap lesznek boltok már nyitva, vegyél egy szénmonoxid mérőt, valami jobbat. Addig meg szellőztetni kell sokat. Ez valóban nem játék, és a főbérlő dolga rendesen megcsinálni.
Csak meglepődtem, mert így még nem láttam gáz térfogatot jelölni.
Egyszerű földi halandónak, aki végfelhasználó, úgyis csak az számít amit a gázóra mér. Fűtőértéke meg annyi, amennyit a gázszolgáltató rá mer írni a számlára.
Boldog karácsonyt mindenkinek, szervusztok! Segitséget szeretnék kérni. Minden radiátor légtelenitve van, mégis 2-3 radiátor hideg. Ez vajon mitöl van? Segitségeteket elöre is köszönöm. Tisztelettel Pete Roland.
Ez az indirekt tároló ötlet onnan jött, hogy több ismerősömnek kombi kazánja van, és a mostani villany bojleremhez képest örökké valóságnak tűnik mire megtelik valami meleg vízzel.
Feleslegesen nem bonyolítanám a rendszert, akkor lehet elvetem a melegvíz tároló ötletét 🤔🤯
Csak az a probléma, nem igen vannak hasonló kaliberű kazánok. Tehát amik 2-3kw ig képesek modulálni. Bár sima fűtőket még nem nézegettem.
A 20 éves 120 literes hajdó bojler kb havi 4500 ft, ez évente 55000 körül alakul nappali árammal. Gázzal elvileg a feléből meglehet
Egy belvárosi, 5 emeletes polgári házban lakom az 5. emeleten albérletben és ősz óta rendszeresen érzem magam úgy, ha otthon tartózkodom, mint akit agyonvertek.
Ha otthon tartózkodom, nem múlik a fejfájás, ha eljövök, lassan megszűnik. Eddig valamiért azt gondoltam, hogy az elektroszmog lehet erős, tegnap este viszont elkezdtem gyanakodni a cirkóra, ami a nappaliban került elhelyezésre. A nappaliban be van zérva egy szekrénybe, amin apró lukak vannak és felül is nyitott. Mivel most sem otthon vagyok (menekülök otthonról), a típust nem tudom megmondani, délután okosabb lehetek.
Az van, hogy ha este lefekszem aludni, becsukom a háló ajtaját, teljesen jól alszom. A lakásban régi nyílászáérók vannak, a kisszoba ezáltal jól szellőzik, sokkal hűvösebb is lesz reggelre mint a nappaliban, ahol egyébként a cirkó van. Szóval felkelek, elkezdem a napomat (otthon dolgozom ha nem fáj épp a fejem) és 10-11 óra magasságára rosszul vagyok.
Tegyek be egy CO mérőt közvetlenül a kazén mellé a szeklrénybe? Hívjak szakembert? Segítsetek plíz, van egy 5 éves kisfiam is, nem szeretném, ha valami komolyabb bnaj történne vele/velünk.
Bocsánat a naivitásért, csak tegnap jutott eszembe, hogy ez lehet a gond.
NAgyon szépen köszönöm az észrevételeket, javaslatokat!
Ha még nincs meg a kazán, akkor vásárlás előtt kell eldönteni. Ha jól rémlik, nem volt egy túl egyszerű az átalakítás, szóval az indirekthez a systemet!
Kiszámoltam Winwattal a "majdnem házam" (némi problémákba ütközött az adásvétel egy rosszul bejegyzett jelzálog miatt) felújítás utáni éves hőszükségletét.
nettó 94,6 m2, Q=6000 KW/év, fajlagos összesített hőveszteség tényező, ha a nap besugárzását is figyelembe veszem 0,217 w/m3K, ha eltekintek a naptól akkor 0.266 w/m3K. Ház belső hőmérséklete 22°C, fürdő 28°C. (szigetelés: fal 16 cm eps G, födém 30 cm üveggyapot, padló 12 cm eps 100, ablakok U összesített 0,76 w/m2K)
Padlófűtés: nappali, konyha, étkező, előszoba, közlekedő 45,3 m2 Q=2720W, 30/25 fokon 4 körrel 18-as csővel 150-es osztással 2142W-ot tud leadni (Danfloor progi, Winwatt adatokkal), és elvileg ebből 20-30% veszteség lejön a bútorok miatt -> 1500 W. Ehhez kellene még 2 db radiátor a Konyha-étkező-nappali részhez: Vogel & Noot T6 33VM 600x900-a 55/35 vízzel 446 W/db ad le Két radiátor között 4,5 m távolság lenne. Az előszobába Gondoltam a 3.-at 300x920 T6 33VM 468W-al. Összesen 2860 W
Az igazság hogy nem nagyon vagyok szakmabeli,de mindent megcsinálok ha valaki szakszerűen elmagyarázza. A mosáshoz gondolom le kell bontani az elmenő és visszatérő ágat és átforgatni egy szivattyúval a hőcserélőbe a cuccot.Vagy ki kell szerelni a hőcserélőt? Na ezt nem tudom hogy kell,illetve mik a biztonsági intézkedések.
A szivattyú beállítása nem mindegy. Vélhetően kisebb teljesítményre van állítva, mint a régi. Vagy növeled a szivattyú teljesítményét, vagy újra beszabályzod a rendszered a radiátorok torlószelepeivel.
Üdv ! Boldog karácsonyt! Most vásárolt 66+25m2 előterű házban, BAXI 20kW OS kondenzációs kazánra lett cserélve a régi. A rendszer légtelenítése után sem melegítenek a távolabb eső radiátorok. Ha azonban lezárjuk a belső radiátorokat, hogy csak a távolabb esők maradjanak nyitva, akkor fűtenek. Kérdésem, mi az oka, annak hogy nem tudja felfűteni minden helyiséget a rendszer?
Egy kivételével zárd el az összes radiátort (írd rá, hogy hány menetet tekertél be a torlószelepen, hogy ne kelljen újra szabályzással játszani). Ha a keringető szivattyút is rá tudod venni, az külön jó.
korábban írtam,hogy a 10 éves Immergas kazán magasabb hőfokon vagy teljesítménynél recsegő,szörcsögő hangot hallatt a szivattyú környékéről.Többen is a hőcserélő vízkövesedését tippelték,hogy főzi a vizet kissé.100 e lenne a cseréje. Úgy döntöttem hogy teszek bele valami vízkőoldót hátha kissé segít.A beöntéssel és a leeresztéssel nincs gondom.Viszont utána a rendszerből elég lenne úgy kimosni, hogy csak simán feltöltöm a kazánnál lévő töltőszelepről a rendszert,kicsit járatom,majd kiengedem,majd ezt még megismételem 1x-2x?
Az elzárás bejött. Kicsit féltem, hogy a termosztatikus szelep lezárva is átenged valamit, de nem. Mondjuk fej nincs rajta, csak maga a szelep készen áll fejet fogadni.
De elzárva szerencsére tényleg lehűlt a ki és be vezeték is. Szóval 100-as, jó lett feltéve anno, korrekt.
"A fatüzelésű kazános+direkt radiátoros rendszerek szerencsére már a múlté, egy jól szigetelt házban rémálom vele fűteni."
Nekem is az van. Kazán előremenője 65, visszatérő 55. Radiátorba 45, visszatérő 35 fok. Az előremenő meleggel fel van fűtve a visszatérő. Igen messze van a rémálomtól.
Azt gyanítom, hogy ez a "Hili" radiátor szelep és miegyéb márka már csődbe ment korábban. Nem nagyon találok semmi infót a neten erről.
Van egy alsó bekötésű szelep tőlük és nem tudom, hogy helyes-e a rendszerben. Honnan lehet tudni, hogy ez 100-as (kétcsöves) vagy 50-es? Fotóról felismerhető valamilyen módon?
Van egy FÉG C24-es gázkazánunk (csak fűtésre) amit kb másfél éve rendbe rakattunk (új utókeringtetős vezérlőpanelt, új kazántestet és új biztonsági kapcsolókat kapott, és ki lett pucolva mindene szerelő által). Azóta szépen is megy, de pár napja a lekapcsoláskor fura éles zubogó hangot hallok belőle, egészen amíg el nem alszik lángja (1-2 másodperc).
Az internet bugyraiban nagyjából kiderítettem, hogy valószínűleg nem alszik el elég gyorsan a láng, és picit megfőzi a vizet addig. Valami olyasmit hámoztam ki a dolgokból, hogy a gázszelep nem zárhat el elég gyorsan miután a szivattyú lekapcsol utókeringtetésre. Ahogy most figyeltem a láng tényleg viszonylag lassan alszik ki, és pár foltban (az égősoron miután a nagy lángok eltűntek) egészen kicsi lángocska marad még ami szépen lassan alszik el.
Kérdésem, hogy vajon jó a következtetésem, vagy totál rossz irányba tapogatózom?
Ha igen, mi okozhatja ezt? Én a vízarmatúra töm-szelencéjére tippelnék (de ezt is a google barátom mondatja velem...), viszont nem találtam sehol bármilyen infót hogy is tudnám én ezt megnézni.
Tudna valaki segíteni hogy induljak neki a dolgoknak? (Nem vagyok műszaki analfabéta, de ilyet még nem szedtem szét...)
Be durrantok a vegyesbe, 70-80 C a víz. A szobában 24-25 fok van. Este 10- 12 órakor. Reggel 20-21. Rákapcsolom a gázt, valamikor 4-5 között bekapcsol, 22 fok van amikor felkelünk. Azért az 1-2 fokért nem kapcsolom rá a gázt, inkább begyújtok. Persze ha -10 fokok vannak akkor rákapcsolom.
Nálam a fafűtés pufferbe megy, onnan keverem ki a 25-30 fokos vizet a padlónak. És nem érzem rajta hogy villany, hőszivattyú vagy fa csinálja a melegvizet...
A fatüzelésű kazános+direkt radiátoros rendszerek szerencsére már a múlté, egy jól szigetelt házban rémálom vele fűteni.
Üdv ! Hát ezeket már Én is hallottam "fafűtésnek más melege van!", kérdezősködtem ,hogy miből ISérzi !?:DDD Erre volt hogy mondtam ,csak egy esetbe lehetséges csak ,ha jól begyutt és bevisz a szobába pluszba egy rönköt és azt folyamatosan emelgeti/súlyzózik vele !:-)
colos cső 1/2 " 3/4 coll, 1 " stb. ezeket valamikor gázcsőnek is nevezték, mivel menetet lehetett rá vágni. Ha jól emlékszem ez volt az MSZ 99 szabványú cső és volt az MSZ 120 .
Ennél mindig a belső átmérő volt a lényeg. a külső nem mert többfajta falvastagsággal is készítették.
Pl egy NA 20 -as cső az lehetett 20 x 1,2 mm 20 x 2 mm vagy 20 X 3 mm. Az egy 3 mm-es falvastagság már magas nyomást kibírt.
Mondjuk az ilyen kisnyomású / alacsony nyomású tartományban nincs jelentősége a falvastagságnak, de egy középnyomásnál azért nem mindegy.
Bizonyos ipari csőhálózatok pl. 5000 mm vo nyomáson mennek ( aki akarja átszámolhatja Pa -ba )
Gáznál van a nagynyomás, a középnyomás és a kisnyomás.
Ja még annyit, gáznál az un. húzott csöveket használják, mert vannak hegesztett csövek is más célra.
Nem egészen. Nekem 40-45 fok megy bele a radiátorokba, még ha 60 fokos a vegyes akkor is, mégis kellemesebb. Inkább a hőingás hiánya, amitől jobb a gázkazánnál. A régi tekerős, mechanikus termosztátok 1-1,5 fok hiszterézissel dolgoztak. A 20,5 és a 21,5 fok nagyon nem mindegy egy házban.
Most gondolj bele. Gázkazánnal fűtenek, régi nyílt égésterűvel. Be van állítva 60 fokra. Így állandóan 60 fokos a radiátor és a szobatermosztát kapcsolgatja. Tehát van egy közel állandó hőmérséklet a lakásban.
Ezzel szemben, mikor bedurrant a vegyeskazánba, ami ugye szabályozatlan, mert max egy keringtető szivattyú van, akkor ugye beszalad a 80-90 fokos víz is, és hát ugye azt nem lehet kapcsolgatni, ha már a tűzön a fa, azt el kell égetni, így nem kicsit van túlfűtve a lakás.
Valóban más. Ha fával fűtesz, az nem kapcsolgat, és mindig meleg a radiátor. Nekem mániám, ha kint hideg van, hogy megfogom a radiátort (főleg, ha mellette ülök), és tök mindegy, ha nem fázok, akkor is jobb szeretem, ha a radiátor meleg télen. Talán ugyanez az érzés meglenne egy kondenzációs kazánnal, ami egész nap fűt.
Többször hallottam, hogy más a "meleg" ha fával fűtenek. Én arra gondoltam, hogy kevésbé szabályozott, ezért "melegebb". Persze választ sose kaptam, miben más.
Érdekelne hogy honnan veszi ezeket a baromságokat. Már csak azért is mert ez is hozzátartozik a szakmához.
A minap komoly vitába keveredtem egy "szakival" akinek az NA 25 cső az 3/4'-s. Pont volt pár szabályzó szelep a ládájukban. Abban meg tudtunk állapodni hogy a szelep amit fogok az 1' méretű, de hogy miért van rajta, hogy DN 25 arra nem tudott magyarázatot adni. Végül azt mondta, hogy a szerelők egymás közt így tartják nyílván, 3/4 az DN25. Én meg mérnők vagyok azért látom másként. Erre mit tudsz mondani?
Amúgy 6 évesen amikor apám elküldött egy feles könyökért és háromnegyedest vittem volna neki, úgy valagba rúgott volna, hogy leég a hajam. Nekem 6 évesen tisztában kellett lenem a méretekkel. Ennek a szerelőnek mennyi idő kell amíg a cső mértekkel tisztában lesz? És ez még csak az alap!!!
Tegnapi esemény: A "szerelő" úgy gondolta, hogy a kombi kazánban a szivattyú felszívja a vizet a fűtési rendszerbe, és úgy töltődik fel. Azért ez sem rossz.
A porkeverés mellett visszeret is okoz, meg tönkremegy a laminált padló a melegtől. Arról nem is beszélve hogy nem lehet kifűteni vele a szobát mert a melegpadló miatt csökken a teljesítménye.
Amúgy az sem mindegy ám hogy mivel fűtöd azt a vizet amit a padlóban keringetsz, mert mint ismeretes a fafűtésnek más melege van!
Klímás fűtésnél meg csukott ajtóval kifűtenek egyesek egy szobából egy egész házat, a múltkor ezen ment az okfejtés a hőszigetelősben.
Nekem egy messzi északról jött ember azt mesélte hogy hallja ahogy a víz áramlik a csövekben meg szerinte keveri a port...én süket vagyok és takarítani is szoktunk, a padló meg max 23~25 celsius fokos így port sem kever...
Rakni kell, max ha valaki ott tanult ahol Te lezárja. Amikor meg más használja a szobát és gyerekszoba lesz akkor kinyitja...mérhetetlen butaság nem rakni mindenhová később ugyanis nem tudod betenni a költsége nem nagy és akit zavar le tudja zárni adott helyiségben.
Aki meg használja a lakást, az pontosan tudja, miért is kell a hálószobába padlófűtés.
Ez a fórum is azért van, hogy kijavítsa az olyan "építésztechnikusok" hülyeségeit, mint ami te is vagy, sajnos ilyenekkel van tele az ország. Ezért van az, hogy 100 elkészült lakásfűtésből 99 szar.
Nekem egy darab termosztáttal van, mindenféle motoros szelep nélkül. A radiátorok termosztátos szelepe intézi a plusz fűtést ha a padló kevés lenne. Időjárás követő szabályozás állítja a fűtővizet.
Ahol szőnyeg, vagy laminalt padló van, lesz, oda a padlót a tehetetlensege miatt nem raktuk... es persze a szőnyeg és laminalt padló oké hogy leadja a padlófűtés melegét, de nem 100%.-ossan..."
Teljesen jogos, én is lebeszéltelek volna a padlófűtésről a hálószobákban.
"Bár ha tudom azt, hogy ennyire bonyolult az össze hangolás, elgondolkodtam volna esetleg a szobáknál falfűtésen...."
Ez se jó megoldás ha sok a szekrény, vagy ha falra akarsz rögzíteni (pl polcokat) macerásabb. Ezt kombinálni szoktuk a padlóval vagy a menyezettel.
"Kedves valaszoló, nem ertem, miért nem lenne szükség hidraulikus váltó beépítésekor a motoros szelepre? De mar ez is a multé... a képen látszik, hogy most hol tartunk...
Ebböl, ami a kepen látható... ebböl hogy lehetne kihozni a legjobbat? Nagyobb hőcserélő? Motoros szelep amit lentebb kifejtettem, hogy miert gondolom jónak????"
Hidrováltós megoldás lett volna a lehető legjobb megoldás minden szempontból. Ehhez valóban nem kellet volna a motoros szelep, csak a keverőszelep + 2db szivattyú. 1 a radiátoros körnek és 1 a padló körnek.
A legjobbat úgy tudod kihozni, ahogy Kapocska már leírta...
Én azt tettem - és ma is azt tenném - hogy minden helyiségbe letekertem a padlófűtést ( na jó a spajz kimaradt ) mert a burkolat vagy a funkció változhat de utólag nem igazán életszerű beépíteni. Ha valahol változik valami ott tekerek az osztón és már fűti is.
Nekem a szalagparketta alatt is van, élvezem, hogy meleg, a fűtésből a parketta/szőnyeg miatt hiányzó teljesítményre meg ott vannak a radiátorok...
Tökéletes a padlófűtés laminálton keresztül is, így fűtök 10+ éve. És jót is tesz a hőérzetnek hogy nem hideg, ugyanis a laminált nem valami jó szigetelő. Egyedül a parafa padló volt számomra komfortos fűtetlenül.
"Ahol szőnyeg, vagy laminalt padló van, lesz, oda a padlót a tehetetlensege miatt nem raktuk... es persze a szőnyeg és laminalt padló oké hogy leadja a padlófűtés melegét, de nem 100%.-ossan.."
Próbáltad is, vagy csak valaki mondta és elhitted?
Az a baj, hogy csinálsz egy új rendszert, nem jó, és elkezded toldozgatni. Ami valljuk be sose lesz jó. Ezzel az erővel akár jól is meg lehetne csinálni.
Köszönöm szépen a választ, és a megnyugtatást. Ma volt megint egy kicsi gázszag, de csak akkor érzem, ha kifejezetten közel hajolok a kazánhoz. A gázos csak holnap kora reggel tud jönni sajnos, de közben beszéltem vele, és ő is azt mondta, hogy szellőztessek a kazánházban, és nem lesz semmi gond, kikapcsolni nem kell semmit.
A többieknek: értem a célozgató kritikát, és a szappanhabot is ismerem, de sokra nem megyek vele, max megtalálom a pontos helyet (amit amúgy is le tudok szűkíteni 1-2 méterre pontosan), ettől még kell a szerelő. Másfelől lehet olyan kérdező is, aki nem ért belőle semmit, és szerintem ez a dolog nem játék, nincs helye a szurkálódásnak, magas lónak. Ettől függetlenül nektek is köszönöm a drága időtöket.
Köszönöm a válaszodat, és igazad van, azzal hogy mit lehetett volna, mit kellett volna, azzal elkestünk már...
Meglevő motoros szelepet átrakatom a jelölt helyre, akkor csak,a radiátor felé kényszerül a víz keringeni.. akkor szerintem ezzel az megoldódott.... a padlófűtesnél pedig nem tudom.... lehet jövőre veszek egy jóval nagyobb hőcserélőt.. bar nem tudom, meg fogja e érni azt a 30-40-50ezer forintot meg rákölteni....
Ahol szőnyeg, vagy laminalt padló van, lesz, oda a padlót a tehetetlensege miatt nem raktuk... es persze a szőnyeg és laminalt padló oké hogy leadja a padlófűtés melegét, de nem 100%.-ossan...
Bár ha tudom azt, hogy ennyire bonyolult az össze hangolás, elgondolkodtam volna esetleg a szobáknál falfűtésen....
De már fejre is állhatok.. akkor is marad ez a fűtés.... :/
Kedves valaszoló, nem ertem, miért nem lenne szükség hidraulikus váltó beépítésekor a motoros szelepre? De mar ez is a multé... a képen látszik, hogy most hol tartunk...
Ebböl, ami a kepen látható... ebböl hogy lehetne kihozni a legjobbat? Nagyobb hőcserélő? Motoros szelep amit lentebb kifejtettem, hogy miert gondolom jónak????
A fekete karikához gondoltam a motoros szelepet... és azzal amikor radiátor megy, az a szelep zárva lenne, igy a hőcserélő iranyába nem tudna áramlani a meleg víz...
Szerintetek mi lenne a vegleges, normális megoldás???
Felújítottunk mindent, padlófűtés (560fm) termosztáttal, radiátor fűtés a szobákban (5db) külön termosztáttal...
Először egy rendszeren volt minden, és egy keverőszelep a padló irányában.....nem tolta a kazán szivattyú, így beraktak plusz egy szivattyút a padló előremenőhöz... a padló osztó előtt volt egy motoros szelep... az arra jó volt hogy ha radiátorokat indítom, akkor csak azok menjenek, de ha a padlót indítottam akkor nem volt ellenállás... ment a radiátorok felé is....
Engem zavart az, hogy volt rgy rendszeren 2külön szivattyú, hidraulikus váltó, hőcserélő semmi, ezért kértem a szerelőt hogy rakjon be egy hőcserélőt, legyen a padló külön a radiátoroktol...
Mellékelek egy képet amin látszik minden...berakott egy hőcserélőt, 24kw.-osat a 24kw.-os kazánhoz, ami szerintem karcsú, nagyobbat kellett volna, és rakott egy motoros szelepet a radiátor visszatérőre...
Most azt tapasztalom hogy:
Ha a padlo megy: akkor a hőcserélő a beállított 52fokos vizet átadja, lebutítja picit, kb szerintem 44-5-6fokra, keverőszelepet ami eddig 4es állásban volt mert ugy kaptam 39fokos vizet, azt most maxra , 6os állásra felcsavartam és igy talán a padlóba belekerül az a 39-40fokos víz... ha a padló már egy ideje megy, a visszaterő melegebb, az előremenő is valamennyivel melegebb, de a keverőszelep max 48 fokot engedne be a padlóba, de addig nem jutott még el a fűtés, addigra kiold a termosztát... ez talán jó lehet így, bár tanácsot elfogadok ha valami hibát láttok...
Ha a radiator megy: az előremenő tolja az 52fokot, és ahogy képen majd lájátok, a hőcserélőn keresztül a visszatérő felé sokkal kevesebb az ellenállás, mint a radiátorok felé... és ez azt eredményezi, hogy véleményem szerint a radiátorok felé nem telljes sebességgel, telljes fordulaton kering a víz... ezzel együtt pedig a visszaterő is meleg... mig a szobákban a radiátor allja eleg hideg... a tetejük meleg, de az alljuk hideg majdnem.......
Ezért gondoltam arra, hogy ami motoros szelep van a padló osztó előtt, arra semmi szükség, és azt a szelepet berakatnám az előremenő, és a hőcserélő közé, ezzel megakadájoznam a hőcserélő irányába az áramlást...
Lehet értetlenül magyarázom, kepen bejelölöm hogy hova gondolnám...
Megvan az oka a két darab 100as szivattyúnak, de nagyon elkanyarodtunk az eredeti kérdéstől. Kiválóan működik a rendszer, csak felkeltette az érdeklődésem a korábban írt dolog és gondoltam rákerdezek hátha tapasztalt már valaki hasonlót.
A kvázi folyamatos azt jelenti, nincs programozott felfűtés, kihűtés. Ha közeledik az előírthoz a helyiség hőmérséklete, akkor a keverőszelep egyre alacsonyabb hőfokot küld előre. Persze az időállandókat ki kell találni hozzá.
Folyamatos üzemmel túlfűteném a házat, nem tudok annyira lemenni teljesítményben hogy így működhessen. Arról nem beszélve hogy sokba lenne két 100 watt körüli szivattyú folyamatos üzeme.
Most mondhatnám, hívd ki a szerelőt majd megjavítja de már ki is hívtad. Rendben.
Addig én nem aggódnék, mivel nem érzel gáz szagot. Amikor is éreztél valamennyit akkor sem biztos hogy több volt mint 1-2 liter óránként a kérdéses helyen távozva. Persze lehet, hogy több volt ezt nehéz megállapítani, mert az etil-merkaptán szagosító ami a gázban van nagyon erősen érződik akár 1 dl- gázban lévőt megérzed a helyiség másik végén.
5-6 napja birtokba vett családi házban enyhe gázszagot érzünk. Még nem költöztünk be, de a kazán (zárt égésterű Vaillant, 13 éves kb.) beindítása utáni napon reggel belépve megcsapta egy kicsit az orrunkat a szag, a forrása az a helyiség lehet, ahol a kazán van. Hívtam szerelőt, azt mondta hogy ha enyhe, akkor ne fagyasszunk le mindent, zárjuk rá a kazánra az ajtót, és nyissuk ki az ablakot a helyiségben, másnap jön. Amivel nem számoltunk, az az, hogy másnapra ez a helyiség megközelíthetetlen lett, parkettalakkozás miatt. A lakk még mindig szárad, talán holnap rá lehet már menni, és tud jönni a szaki. Viszont amint sikerült felmelegíteni a házat, a gázszag teljesen megszűnt, már egyáltalán nem érezni sehol. Laikusként én arra tippelek, hogy most, hogy 21-23 fok van, szépen kitágultak a tömítések, kötések, csövek, és az a minimális szivárgás megszűnt.
Nyilván a szerelőt ettől még nagyon várom, de szerintetek a fentiek alapján mennyire kell aggódnom addig amíg nem jön ki?
Gondolom a padlófűtéssel kapcsolatban az az alap megvan, hogy nem mennyiséggel, hanem minőséggel szabályozunk. Akkor viszont a kvázi folyamatos kazán és szivattyüzem is alap, ezért kérdeztem.
15 perc után csak barnás massza maradt az egészből, teljesen feloldotta. Viszont az eternit többek között cementből van, amit ugyanúgy simán feloldana a sósav, ezért ebből nem mondom meg egyértelműen, hogy ez csak vízkő vagy csődarab. 20%-os sósav volt, szóval nem különösebben tömény. Hogy milyen gyorsan oldaná az eternitet, nem tudom. Holnap kicsit megkaparom a szervizaknából kilógó strang végét, ahol látszik a hasonló barnás-feketés-fehéres lerakódás. Ha sikerül egy ilyet leszedni a faláról és alatta egyértelmű PVC van, többet tudok majd. Nagyon hasznos volt a tanácsod és hálás vagyok érte!
Nem értem a kérdést. Nem akarok negyven fokot a házban,azért áll le. Hőmérséklet-figyelő elektronika indítja-állítja le (nem mezei termosztát de ez a kérdés szempontjából mindegy is). Nem feltétlen a kérdéses szoba a szabályzás alapja (ez változó, szoftver dönt), igy fordulhat elő hogy még hideg a szoba és mégis leáll a kazán. Rá pár percre meg megindul felfele a hőmérséklet, ez minden alkalommal tetten érhető és ennek érdekelne az oka.
Smith hozzászólását megfogadva, azért visszavetem a max teljesítményt 21 -ről 9!!! kw-ra, most nem csúszik túl és szépen modulál 4-9 kw között. Mindenesetre fura ez, hogy jó pár évig működött...
nalam volt egy szakasz, ahol rossz volt a lejtes es ott allandoan allt a viz es foleg ott volt egy ilyen vastag reteg
nekem szerecsere az elejen volt. benyultam es egy csavarhuzoval kiszedtem az aljarol. majd magasnyomasu + tisztitofej es utanna meg visszabontottam es megemeltem azt a reszt aminek rossz volt a lejtese.
sajnos keson vettük eszre es az ejtöcsöig nagyon sok bontassal jart volna
elnezest, hogy ellentmondok a szakembereknek, de 2 hete ilyet vadasztam ki egy pvc csöböl, aminek a közeleben sem volt eternit (rögtön wc-csesze utani szakasz)
ez vizkö, húgykö es esetleg epitkezeskor leöntött megkötött cementes lé elegye.
rakd bele sosavba. (jo erösbe es ha mar nem pezseg, akkor öntsd le rola es öntsel ra ujat. nekem teljesen feloldotta. ha jol tudom, se az eternitet, se az ontottvasat nem oldja a sosav eszlelhetoen rovid idö alatt)
Nem, köszönöm, már beletörődtem a csatornarendszer felújításába, mert azon kívül már minden cserélve van a házban. Kerülgethetem a problémát, foltozgathatom a szar részeket, de ez mindig gond lesz és itt már papírt se nagyon lehet a WC-be dobni. Egyszer fog fájni, de aztán jó lesz.
Ha a szervíz menüben jártál, akkor azt is láttad, mennyire lehet visszavenni a max teljesítményt. Valószínű, hogy még 70 fokon se tudják a radiátoraid leadni a 21kW-t. Korlátozd le a Pmax-t, akkor majd nem szalad túl.
adott egy Sanuier Duval Isotwin F25 H-Mod kombi gázkészülék.
Beállított előremenő max hőmérséklet 63 fok Beállított max teljesítmény 21 Kw
Az a gondom, hogy bolondozik velem a készülék. Bekapcsol, elkezd dolgozni először 9 majd kb 10 mp után 4 Kw-on (belenéztem a szervíz menübe) és olyan 50-53 fokos vizet keringtet kb 40-60 mpig. Ezek után meggondolja megát felkapcsolja a teljesítményt 21 Kw-ra és kb 5 mp alatt felnyomja az előremenőt 70 fokra és azonnal kikapcsol, gondolom azért mert a beállított 63 fokot jóval meghaladja. Vár kb 1 percet és kezdődik minden előröl.
Egyébként a radiátorok melegek, mert abban a 40-60 mpben nyomja befele a meleg vizet, tehát vsz a szivattyú működik. A radiátorokat megnéztem, nem levegősek. Kazánt fogalmam sincs, hogy hogyan lehet megnézni, hogy levegős-e, bár nem tudom, hogy ehhez ennek lehet-e köze. ( Próbáltam megkeresni egyébként, hogy hol lehetne légteleníteni, de nem találtam)
Szervízt kell kihívnom, vagy van valakinek valami ötlete, hogy mi lehet a gond?
Meg tudja valaki mondani, hogy ez a 8x3 centis darab a képeken miféle jószág lehet? A strangcsőből származik, mert a padlófűtés lerakása közben beszemetelték a szerelők a csatornát betonnal-régi wc darabokkal, eldugult kicsit és átnyomtam slaggal a wc-ből, mire ez jött ki a szervizaknában. Olyan, mint egy régi csődarab, valami fényesebb fekete réteg után fehér réteg, aztán megint fekete. Az alakja is emlékeztet a csőére, de az anyaga valami nehezebb és elég törékeny, belül durva. Még kerámiára gondoltam, mert (a mellékelt képen is látszik) a strangcső belseje néhol zöld és hasonlót láttam ebből az anyagból, de a strangcsövet kopogtatva határozottan műanyag és a kerámiák sokkal vastagabbak is néznek ki. Majdnem biztos hogy PVC a rendszer, de sose lehet tudni. 75-ös ház, többszörösen felújítva. Az utolsó tippem az, hogy módosult vízkő, húgy -és szar 20 éven át lerakódott keveréke a régi WC beléből, amit ugye sikerült beledobniuk, elakadt, dugulást okozott és most felszínre jött.
Ez csak piszkozat, csak a primer oldalról, mert eddig azon tököltem, hogy fizikailag mi hogy fér el a pincében, azért nincs még normális kapcsolási rajzom :)
