És a 'sárga rigó', az külön írandó? Az 'aranymálinkó' megy egybe? Pedig ugyanaz a kettő. És ha egy sárgarigót feketére festünk, vagyis fekete rigó lesz belőle, akkor megváltozik a helye a rendszertanban? Egyébként a 'fekete rigó' nősténye meg a 'barna rigó', ha tárgyilagosak akarunk lenni.
Elhiszem -- nyilván úgy, mint az énekes rigót. És nem úgy, mint a fenyőrigót. De bennem az eddig látottak alapján -- igaz, nem a szabályzatban néztem *szomorkodik* -- a "feketerigó" rögzült. Ezek szerint rosszul?
az ÉKSz2 szerint feketerigó, egybeírva. De még az Osirisnél sincsenek tisztában a madár rendszertani helyével, mert átengedték ezt: "... bár a magyarban a módosító hangsúlya erősebb az alaptagénál, az alaptag nem veszti el a hangsúlyát (vö. 'fekete ,madár) - hacsak nem összetett szóról van szó (vö. 'feketerigó)" (É. Kiss Katalin az Új magyar nyelvtan mondattani részében, 3. kiad., 37).
Frankó: a kiolvasást/értelmezést megkönnyítő kötőjelet mint kategóriát nem ismeri a magyar helyesírás. (Illetve valami efféle céllal indoklható a szótagszámlálás, illetve korlátozottan a mozgószabály kötőjele, de azokat konkrét pontosan megfogalmazott szabályok szúrják be a szóalakokba.)
A probléma megkerülhető a vízipólólabdával, a futball-labda mintjára. De mi lesz a kézilabdalabdával? Házenálabda, gandball-labda, handball-labda :o)
Szerintem a probléma nem is olyan nagy, mint amilyennek látszik. Veszek a gyereknek karácsonyra egy-egy futball-labdát, kézilabdát és vízilabdát, aztán majd ő eldönti, melyikkel akar játszani.
Hát ezt én el se tudom olvasni, mer' összeakadnak a szemeim. A kiolvasást/értelmezést megkönnyítő kötőjelet ezért jogosnak tartom, de majd rumci megmondja a frankót :)
Csak az a bántó ebben, hogy az akadémia közben meg pl. ragaszkodik hozzá, hogy idegen nevek elválasztásánál ne vegyem figyelembe az illető nyelv helyesírását. Mennyivel specifikusabb ismeret azt tudni, hogy milyen angol betűcsoportokat hol lehet elválasztani, mint teszem föl azt, hogy átszeli-e a Tatárhágót Tatárnak nevezett patak avagy sem?
Mert a kémiai nevek helyesírási szabályzatából ez következik. Nem lévén vegyész, én is csak jobb esetben tudom alkalmazni a rendelkezéseket. Mindenesetre szaknyelvi szavak leírásához sokszor szükségesek szakmai ismeretek. Így például a Békás-szorosi leírásához kell tudni, hogy a Békás egy patakra utal, kémiaiul a celofánt cellofánnak kell írni, hogy összecsengjen a cellulózzal, cellobiózzal, a fekete rigó és a sárgarigó között az a különbség, hogy az előbbi rigó, az utóbbi nem. Valószínűleg még sokáig lehetne folytatni a sort.
Az UV sugárzásról eszembe jutott a PB-gáz. Jó, mondhatjuk, hogy az UV itt melléknév, a propán-bután meg főnév (bár nem igazán látom, miért ne lehetne minőségjelzős szókapcsolatként *PB gáz, vö. ajándék könyv), de ha egyszer PB-gáz, akkor miért propán-bután gáz, és nem propán-bután-gáz (vö. metángáz). Nem értem, help!
Szerintem már lassan a 4. lesz aktuális. (Merthogy eddig három futott, csak a középső elég kis példányszámban került ki – bizonyos technikai hibák miatt bezúzták a nagy többségét.)