"Ha most én ezen beton és az indítósín közötti olyan 35-40 cm-re rakok a 10 cm betonig XPS-t, azzal mennyire rizikózok, ahhoz képest, hogy feltörném a betont s leengedném 30 centire, s így lenne 60cm XPS a lábazaton?"
Én megelégednék a lakás padlószinttől lefelé számított 40 centi lábazati hőszigeteléssel. Az a plusz 20 centi szerintem nem spórolna többet a fűtésszámlán évente (sacc) 2 ezer forintnál, ezzel szemben a beton feltörése, majd az egész helyreállítása igen sokba kerülne.
A passzívház fórumban néhányszor felbukkant az effajta hőhíd megszakítás (nemcsak szarufáknál, de én pl javasoltam talpszelemen alá is), de mindig azt hozta ki a matek, hogy ezek a megoldások annyira sokba kerülnek, hogy a költségek elviszik az így elérhető energianyereség túlnyomó százalékát (sőt akár többe is kerülhetnek, mint amennyi hasznot hoznak életed végéig). Persze sok passzívház tulajdonos nem törődik a hosszú távú nyerséggel és akár a veséjét is odaadná 0,00001 W/m2 plusz energiamegtakarításért ;) tehát ezek a megoldások nem fognak végleg eltűnni a palettáról.
NEM a kenényhab ára a sok, hanem az a rengeteg extra anyag és munka, mi azért van, mert oda bekerült egy sor hab. Példának egyetlen rész-probléma a számos közül: papíron rohadt szépen mutat ott hőhíd megszakításként 10 centi fa helyén 10 centi hőszigetelő hab, csakhogy ezek után a hab feletti tető-rész le akar csúszni a kertbe (olykor meg a szélvihar akarja elvinni), ezért a habon át kell dugni pár száz vastag acél csavart, ami ugye mind egy-egy hőhíd a habon keresztül, ami azon dolgozik, hogy a habréteg eredő hőszigetelését a nullához közelítse ;) és akkor még nem számoltunk a rengeteg 30-40 centis horganyzott csavar árával és betekerésük munkadíjával, stb (az ilesmit a számoláskor nagyvonalúan el szoktak feledkezni az önjelölt energetikai feltalálók ;)
- innentől a ház lefele: zsalukő, mellette: térkő (5cm)
- homok
- 10 cm beton a térkőnek, ami szilárd alapot ad
Ha most én ezen beton és az indítósín közötti olyan 35-40 cm-re rakok a 10 cm betonig XPS-t, azzal mennyire rizikózok, ahhoz képest, hogy feltörném a betont s leengedném 30 centire, s így lenne 60cm XPS a lábazaton?
(tehát a projekt végén a következő télen még mindig besugárzik a lábazat felől a benti padlóba, falba a hideg, s megbánom a százezreket amit a félkész dologra költöttem ahelyett, hogy még nagyobb felfordulással, beton vágással lett volna megoldva +20 centin)
Az also gerendasor ez esetben a "teherhordo", 15*10-es gerenda, hosszusagra 4m alatt. Ha jol szamolom, 10-10 szarufa= 20*0.1*0.15*4=1.2m3 fa, aminek ha jol tudom 100eft korul van a kobmetere.
A folso szelemen (tarejszelemen) latszogerenda lesz, ugyhogy retegragasztottkent az tobbe fog kerulni a normal fanal, de az se sokszazezres tetel...
A folso szelemenek azert lesznek szinten 10*15-osek, mert az nez ki jol az eresz alatt...
Hol hibaztam el a kalkulaciom?
(az acs haver, szoval az o munkadija se lesz csillagos egekben)
"A plusz gerendasor az en esetemben kb +100e forint faanyag,"
Egy valóban teherhordó tetőszerkezet 1 milió forint körül kezdődik.
A +100e Ft az valószínűleg nem valódi (teherhordó) gerenda/szarufa,m csupán egy egyszerű szarufa vastagítás/rátét ami nem önálló tartószerkezet, mert a súlyát a másik, valóban teherhordó szerkezet tartja. Ha alóla kiszedjük a másik szerkezetet, ez összeomlik.
Nem biztos, hogy optimális dolog hőszigetelő anyagot is közbeiktatni (sok extra munkadíj + sok extra szívás, minimális haszon), valószínűleg jobb lenne az egész vastagítást 5 cm vastag pallóval megvalósítani. Tehát 10 cm keményhab + 15 cm fa vastagítás helyett 25 cmx5 cm-es élére állított pallókat alkalmazni.
Engem a forrás helye érdekelne (pl az interneten), ahonnan ezt a találmányt összeszedted.
Vagy egy unatkozó milliárdos háza, vagy egy speciálisgerenda-készítő startup marketingese lehet a forrás.
Vagy ha saját találmány, ebben az esetben szívesen elmagyarázom, hogy miért hatalmas pénzpazarlás két teherhordó szerkezetet kifizetni oda, ahová egy is elég.
Nem tudom mennyire ertheto a firkalmanyom (bocs, most csak ennyire volt idom)...
A belso gerenda a talpszelemenre tamaszkodik, szoval teljesen a hoszigetelesen belul van, a kulso gerenda az ami kinyulik kivulre. Elvileg az egyeduli jelentos hohid az atmeno csavaroknal lesz csak.
Nem allitom, hogy jobb mint a te megoldasod, de nekem ez tunik a leg egyszerubbnek/bolondbiztosabbnak.
A haz 6*8.25 alapteruletu, szoval kicsi tetorol beszelunk, a plusz gerendamennyiseg nem dob annyira sokat a koltsegeken szerintem... (kozte a pir valoszinu tobben lesz...)
Azt a dupla gerendás hőhídmentes dolgot nem teljesen értem. Mennyivel lesz jobb a hőszigetelés mint az én verziómnál?
Nálam a szarufa a normál tartószerkezet is, és befelé ahogy a képen láttad gipszkarton profil tartóvasak vannak. Nem hinném hogy nagy hőhidat képviselnének, de konkrét számokra kíváncsi lennék.
Az gyakorlatilag a hőszigetelő burkon kívüli "szervizpadlás", ott vannak az elektromos kötések, fűtés/hűtés osztó, kábeltv dróty ilyesmik.
Csak amiatt lett szigetelve hogy ne legyen ott dögmeleg nyáron és fagy télen.
És ott lesz a szellőző is majd.
Amit fóliának látsz az geotextil, simán feltűzdelve. Egyszerű feladata van, hogy ne potyogjon a nyakamba a kőzetgyapot ha mászkálok ott. Nem létkérdés, mint ahogy a világítás sem, de szeretem megcsinálni rendesen.
Tervben van még hosszirányban 1-2 cserépléccel megtámasztani, de így sem esik le a geotextil.
Az egyszerű kültéri festékek csak elfedik, eltakarják a zöldes részt, de az előny csupán ideiglenes, mert az algásodás újra indul elölről, hiszen a festéstől az algásodás feltételei nem szűntek meg, hiszen továbbra is az alga rendelkezésre áll a megfelelő nedvesség, táptalaj, stb.
Az algásodás gátló (penészgátló) festékekben van olyan adalék is, ami a falat mérgezővé teszi néhány hónapra az alga/penész számára. De ez a hatás sem örök életű.
Végleges megoldás: annak kiderítése, hogy miért van azon a falrészen pl annyira magas páratartalom és ennek okát megszüntetni. És ez után már elég lesz csak egyszer lefesteni a régi döglött algát :)
Nem tudom, hogy milyes súlyú lesz a cellulózod a fólián, de én a fólia erejénél sokkal jobban félnék attól, hogy hogyan lesz odarögzítve a gerenda/szarufa aljára. Mert maga a fólia hiába erős, ha a gerendához alulról méterenként három apró szeggel van rögzítve :)
Ott is nagy butaságnak (pénzpazarlásnak) tűnik a szükséges teherhordást két különálló (erős, tehát drága) szerkezetre szétosztani. Ha pedig ez egyfajta kész egybegyártott "szendvics" gerenda akkor meg az ára lehet szükségtelenül pofátlan. Tehát ahol ilyet láttál, ott szerintem vagy a tetőszerkezet tervezője szarta le a megrendelő anyagi érdekeit, vagy egy csúcstechnikás gerenda gyártó rábeszélő üzletkötője :)
Az anyagilag észszerű módszer az, amikor csak egyetlen szerkezetnek kell erősnek (tehát drágának) lennie és minden más (olcsó szerkezet) erre támaszkodik (illetve erről lóg lefelé). Két erős tetőszerkezet midig SOKKAL drágább, mint egyetlen kétszer olyan erős tetőszerkezet.
"mennyire szoktak még plusz vízszigetelést tenni ... vízszintes vízszigetelő réteg van az alapon"
Sok helyütt szoktak a vízszintes vízszigetelő réteg alatti külső lábazati felületen is vízszigetelést is tenni a lábazatra.
A vízszintes vízszigetelő réteg alatti épületrészek kizárólag vízálló anyagokból lehetnek, amelyek akár folyamatosan nedvesek lehetnek akár ezer éven át, ez normál állapot, semmi kárt nem okoz.
Ha a második mondat megértése után úgy érzed, hogy az első mondat hülyeség, akkor egyetértünk :)
"lábazaton mennyire szoktak dübelezni?"
A dübelezés lényege: a szél szívóereje ne tudja letépni a hőszigetelést.
Térd magasságban nagyon kevesen számítanak ténylegesen szélviharra, az ennyire alacsonyan dübelezést többnyire a tudatlanság okozza.
"XPS helyett az Expert Fixnek milyen előnyei/hátrányai vannak?"
Az XPS alkalmas akár tartós/folyamatos vízbemerítésre is, az expert esetében csak NULA víznyomás (freccsenő víz) engedélyezett, már a legkisebb víznyomás hatására is elkezdi magába szívni. Legtöbbünknek az a véleménye, hogy az expert és az XPS közötti kicsike árkülönbség nem éri meg a sokkal nagyobb rizikót.
A dupla gerendat passzivhaznal lattam, belso gerenda a hoszigetelesen belul, a kulso nyulik csak ki az eresznel.
Koszonom az infot a foliarol, nem tudtam, hogy van 4m-es szelessegben is! Ennek utananezek, mert nekem 4m alatti a feluletem, ugyhogy ez sokat egyszerusitene az eletemen!
Sziasztok Lábazati hőszigetelés témakör. (felette EPS homlokzati megvan, lábazatit elhagyták) Lábazat esetén 1) mennyire szoktak még plusz vízszigetelést tenni (függőleges, bármilyen bitumenes réteg)? (vízszintes vízszigetelő réteg van az alapon) 2) lábazaton mennyire szoktak dübelezni? Vagy elég a pogácsás ragasztás? (találkoztam azzal, hogy a vízszigetelés alatt nem dübeleznek (??), több helyen jött elő, de okát nem értem) 3) XPS helyett az Expert Fixnek milyen előnyei/hátrányai vannak? Mintha azonos értékekkel rendelkezne, de olcsóbb lenne. Bárkinek van tapasztalata?
Két teherhordó gerenda között beépítve egy hőszigetelő réteg? Unatkozó milliárdos vagy? Ki/hol javasolta neked ezt a megoldást? Vagy saját találmány?
"Kicsit aggodom a csak folia teherbirasan, elettartaman, fujas kozbeni serulekenysegen,"
A legalább 0,2 mm vastag fóliák túlnyomó többsége gerendaközönként megbízhatóan rögzítve akár egy (óvatosan ráfekvő és nem páros lábbal ráugró :) ember súlyát is elbírják. Nnézz utána a gyári adatlapokon a szakítószilárdságoknak.
Ha 4 méter széleset vásárolsz, akkor egy capásra megszabadulsz egy rakás ragasztástól/toldozgatástól és az ezzel járó extra munkától és hibalehetőségektől (potenciális mechanikai + párazárási gyenge pontok).
Nem csak azok a fóliák alkalmasak párazárásra, amiket "párazáró fólia" néven árusítanak, pl a "takaró" fóliák, "építési" fóliák 90 (99?) százaléka szintén tökéletes párazáró fólia, figyeld a gyári adatlapokon a párazárási értékeket.
"A kovetkezo retegrendben gondolkoztam: gipszkarton/tartoszerkezet/parazaro folia/osb/celluloz/mdf/paraatereszto folia/tetolecezes/gerard tetofedes.
Ha jol ertelmeztem akkor te siman foliak koze fujtad be a szigeteloanyagot?
Kicsit aggodom a csak folia teherbirasan, elettartaman, fujas kozbeni serulekenysegen, ezert gondolkozom az OSB/MDF boritason. Neked mi a velemenyed? "
teljesen feleslegesnek tartom.
a vízszintes szerkezetben nekem a gipszkarton felett rögtön a fólia van, majd váz. HA nem akarod kilyukasztani a fóliát akkor mehet a váz fölé is, kicsit lazábbra rakva. Fölé meg végképp nem értem minek az MDF lap.
Itt látszik a váz és a fólia:
Mindenki két fólia közé fújja be, nálam ilyen a ferderész üreg:
A titok hogy normális fólia kell (dörken delta reflex és hasonlók)
Van ahol a belső fólia sem ér hozzá a kartonhoz, ott láthatod mennyire púposodik:
"Milyen a 35cm hangszigetelese?"
Teljesen jó, az ablakokon hallatszik csak be zaj. Nálad a fa/PIR fogja vinni a hangot leginkább.
"A befujt celluloz mennyire rugalmas? (acs aggodik, hogyha a gerendak kicsit mozognak/vetemednek, akkor
esetleg mellettuk vekony resek lesznek...) "
A vízszintesben olyan mint a vatta, nagyon rugalmas. Az üregekben nagyobb nyomással van fújva, minden üreget kitölt.
"Kivitelezo elerhetoseget meg lehet tudni?"
nekem az ökoclíma csinálta, de hasonló árak vannak. Pezocell is jó állítólag, és volt itt már pár név feldobva mások által is.
Az én esetemben egy ilyen szigetelésnek akkor lenne realitása miután a tetőszerkezetet felújítottuk, ha az ember már nem olcsón szigetel akkor nem szabad összecseszni egy utólagos tetőfelújítással.
Mint írtam a multirockkal egy árban jött ki a buli.
Az alá meg nem akartam testsűrűségben menni a gyapotnál sem.
Arról nem is beszélve hogy egy szaros tetőcserére (szerkezettel) + elég fapados beépítésre már közel 9 millánál járok, a szigetelés elenyésző része volt.
Hőszigetelés előtt állunk, le kellett verni a vakolatot tavaly, mert annyira rossz volt. Aztán csődbe ment a kivitelező cég, szóval télire vakolat nélkül maradt a ház.
Ez még nem akkora probléma, de ahogy jönnek a melegebb idők, látni, ahogy a téglaközökbe bebújnak a darazsak, fadongók, sokszor fészket vagy petezsákot hagyva maguk után.
Kérdés: Ha erre rászigetelnek, a kikelő rovarok át tudják rágni magukat a hőszigetelő rétegeken, vagy nem élik túl az alapozót/polisztirol ragasztót?
